E-számvitel. Tartalom. Tisztelt Előfizetőnk! 2013.január V. évfolyam 1. szám. A számviteli törvény változásai OLVASÓINK KÉRDEZTÉK

Átírás

1 E-számvitel elektronikus Szakmai folyóirat 2013.január V. évfolyam 1. szám Tartalom In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! A számviteli törvény változásai OLVASÓINK KÉRDEZTÉK Kapcsolt vállalkozás megítélése Jegyzett tőke leszállítása a tőketartalékkal szemben Valutapénztár vezetése Ingatlan bérbeadással foglalkozó adószámmal rendelkező magánszemély Lakásépítési kölcsön miatt fennálló követelés elengedése Jegyzett tőke emelése és leszállítása Követelés apportálása Beolvasztott társaságban lévő tulajdonosi részesedés Életbiztosítási díj elszámolása Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelés Szerző: Botka Erika a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az tágyába írják bele, hogy E-számvitel. Honlapunkról a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket. Az Ön felhasználóneve: eszamvitel Az Ön jelszava: eszv643 A kézirat lezárásának dátuma: december 5. 1

2 A számviteli törvény változásai A számviteli törvényt az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLXXVIII. törvény módosította (kihirdetve november 29-én). Az új szabályok fő szabályként január 1-jén lépnek hatályba, azonban többségüket a évben induló üzleti évre is lehet alkalmazni. A változások egy része tartalmi változás, a másik része pontosító rendelkezés, az eddigi gyakorlathoz képest nem jelent tartalmi változást. A változások lényege az alábbiakban foglalható össze. Jelentős összegű hiba fogalmának változása Az új előírás fő szabályként megtartja azt a korábban hatályos előírást, mely szerint, ha a hiba és hibahatások meghaladják az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2%-át, akkor minősülnek jelentős hibának. Az új előírás azonban az 500 milliós korlátot törli (ez nagyobb méretű vállalkozásoknak jelent változást). Új előírásként azonban alsó korlát került be, azaz ha a mérlegfőösszeg 2%-a nem haladja meg az 1 millió Ft-ot, akkor a jelentős hiba 1 millió Ft (ez kisebb vállalkozásoknak jelent könnyítést). A szabály 2012-re is alkalmazható. Lényeges hiba A törvénymódosítás törli a lényeges hiba fogalmát, így ilyen hiba a jövőben nem lesz. A lényeges hibához kapcsolódott a javított beszámoló ismételt közzétételi kötelezettsége. A lényeges hiba fogalmának törlésével megszűnik a beszámoló ismételt közzétételi kötelezettsége is. Ha az előbbiekben leírtak szerint jelentős összegű a hiba, akkor a hibát a tárgyévi beszámolóban kell csak külön oszlopon bemutatni, de az ismételt közzététel megszűnik. Az ismételt közzétételi kötelezettséget már a 2012-ben feltárt lényeges hibákra sem kell alkalmazni, azaz a évben feltárt lényeges hibák miatt nem kell a beszámolót ismételten közzétenni (ha a közzététel eddig nem történt meg). Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló 2013-tól új beszámoló forma lesz a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló. Ezzel egyidejűleg a sajátos egyszerűsített éves beszámoló megszűnik. Így 2013-tól a bt., kkt. és egyéni cég is mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készíthet. Ezt a beszámolót a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozások választhatják, ha a mutatószámokat tudják teljesíteni. Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készíthet a vállalkozás, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja az alábbi határértékeket: a mérlegfőösszeg a 100 millió Ft-ot, az éves nettó árbevétel a 200 millió Ft-ot, az üzleti évben foglalkoztatottak létszáma a 10 főt. Az előbbi szabályokból következik, hogy ezt a beszámoló típust nemcsak bt., kkt. és egyéni cég választhatja, hanem kft., zrt. is, amennyiben a mutatószámokat teljesíti. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót választó vállalkozás a választásától leghamarább három, mikrogazdálkodói beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítéséhez kapcsolódó részletes szabályokat (könyvvezetési, értékelési eljárások speciális szabályai, stb.) kormányrendelet fogja szabályozni (ez a számviteli Korm. rendelet ez év végéig fog megjelenni, megjelenés után ennek újdonságaival a folyóiratban foglalkozunk). 2

3 Kényszertörlési eljárás március 1-jétől a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény alapján kényszertörlési eljárásra kerülhet sor (a korábbi kényszer végelszámolási eljárást a kényszertörlési eljárás váltotta fel). Új előírás került a számviteli törvénybe, mely szerint a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal mint mérlegfordulónappal üzleti év zárul, beszámoló készítési és ebből adódóan adóbevallási kötelezettség keletkezik (azaz a szabály a végelszámolás, felszámolás indításával megegyező). A kényszertörlési eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától. Ha a kényszertörlési eljárás lefolytatása során felszámolási eljárás kerül elrendelésre, a felszámolás időszaka üzleti évének kezdő napja a felszámolás elrendelésének a napja. Ezen túlmenően a törvénymódosítás rendezi azt az esetet is, ha a vállalkozás olyan cégben tulajdonos, amit kényszertörlési eljárással töröltek. Kényszertörlési eljárással törölt cég jogutód nélkül szűnik meg, ezért a törölt cég tulajdonosánál az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a törölt cégben lévő részesedést rendkívüli ráfordításként ki kell vezetni a könyvekből. Amennyiben a tulajdonosnál a kapott eszközök értéke meghaladja az átvett kötelezettségek értékét, a különbözetet rendkívüli bevételként, ha pedig a kapott eszközök értéke kevesebb az átvett kötelezettségek értékénél, akkor a különbözetet rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. A szabály a törvény kihirdetését követő napon lép hatályba. Szellemi termékek A törvénymódosítás a szellemi termékekre vonatkozó jogszabályi környezet változása miatti pontosítást tartalmaz csak, tartalmi változást nem jelent. Így nevesítésre került, hogy szellemi terméknek minősülnek az iparjogvédelemben részesülő alkotások (különösen: szabadalom, használati minta, formatervezési minta, know-how, védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név), a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (különösen: szoftver termékek, műszaki tervek), a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak. A szabály 2012-re is alkalmazható. Készletek A törvénymódosítás egyértelműsíti az eszközök besorolását. A számviteli törvény jelenleg hatályos előírása alapján nem lehet egyértelműen besorolni azokat az eszközöket, amelyeket átmenetileg azaz egy évet meg nem haladóan vesznek használatba. (A gyakorlatban ezeket az éven belüli használatú eszközöket továbbértékesítési céllal szerzik be, így árunak minősülnek, a használat után azonban értékesítésre kerülnek.) Az új előírás nevesíti, hogy az értékesítési céllal beszerzett, átmenetileg használatba vett eszközöket a készletek ezen belül az áruk között kell kimutatni. Amenynyiben az áru mérlegfordulónapon még megvan, de a használat miatt a piaci értéke alacsonyabb a könyv szerinti értéknél, akkor értékvesztés elszámolásával kell leértékelni. A szabály 2012-re is alkalmazható. Halasztott bevételek feloldása A fejlesztési támogatásból beszerzett eszközökhöz, a térítés nélkül kapott eszközökhöz passzív időbeli elhatárolás kapcsolódik. A törvénymódosítás szerint, ha az eszköz eredeti bekerülési értéke a használatbavételt követően megnő, akkor a halasztott bevétel feloldásánál a bruttó érték növekményét figyelmen kívül kell hagyni. Meg kell jegyezni, hogy eddig is így kellett volna eljárni, mert a vállalkozás nem a ráaktiválásra (beruházásra, felújításra) kapta a támogatást, hanem az alapeszközre. Így lehet, hogy a ráaktiválás után a megnövekedett bruttó érték miatt magasabb lett az eszköz értékcsökkenési leírása, de emiatt nem lehetett volna több támogatást feloldani. Ezen túlmenően a törvénymódosítás tartalmazza még, hogy ha az eszköz hasznos élettartama megnövekszik, akkor a hasznos élettartam növekedését is a feloldásnál figyelmen kívül kell hagyni. Megjegyzem, hogy ezen előírás alapján a bevétel hamarább feloldásra kerül, így a használati idő vége felé az értékcsökkenési leírást már nem fogja bevétel ellentételezni (azaz az összemérés elve nem fog érvényesülni). A szabály 2012-re is alkalmazható. Átmeneti szabály rendelkezik arról, hogy az a vállalkozás, aki január 1-jét megelőzően nem az előbb leírtak alapján járt el a bevételek feloldása tekintetében, akkor a feloldásra korábban választott módszer szerint is eljárhat. 3

4 Tartós fogalmának változása Értékvesztést, terven felüli értékcsökkenést akkor lehetett az eszközre elszámolni, ha a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete legalább egy évig fennállt. A törvénymódosítás nevesíti, hogy a különbözet tartósnak minősül akkor is, ha az értékkülönbözet véglegesnek tekinthető. A szabályozás nem tekinthető új előírásnak, mert ezt a követelményt az eszközök értékelésénél eddig is alkalmazni kellett. Például, ha egy vállalkozás 100 Ft-ért árut szerzett be novemberben, de erre az árura következő év márciusában (mérlegkészítés időpontja előtt) értékesítési szerződést kötött, melyben az eladási ár 80 Ft volt (a piaci viszonyok miatt csökkent az ár), akkor ezt a készletet mérlegfordulónapon értékvesztéssel le kellett értékelni (azaz az egy évet meghaladó időszakot nemcsak visszafelé, hanem előre is kellett mérlegelni). A szabály 2012-re is alkalmazható. Közüzemi díjak elszámolása A törvénymódosítás a 2012-ben bevezetett bekerülési érték szabályt egészíti ki azzal, hogy nemcsak az egyetemes szolgáltatóktól, hanem az energiakereskedőktől beszerzett villany- és gáz beszerzésekre is lehet azt a szabályt alkalmazni, hogy a számlában szereplő bármilyen díjak, tételek a bekerülési érték részét képezik. Az új előírás 2012-re is alkalmazható. Üzembe helyezés időpontja Eddig a beruházást nem lehetett a szükséges hatósági engedélyek nélkül rendeltetésszerűen üzembe helyezni. Az új előírás szerint a beruházás üzembe helyezésének időpontja az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának az időpontja (azaz az üzemszerű tevékenység megkezdése). Így lehetőség lesz arra, hogy a rendeltetésszerű használatot nem érintő hatósági engedélyek hiánya esetén is üzembe lehessen helyezni a beruházást. A szabály 2012-re is alkalmazható. Mérleg szerinti eredmény Pontosító szabályozás kerül a törvénybe. E szerint, ha a tárgyévi adózott eredmény negatív és osztalék jóváhagyásához a szabad eredménytartalékból is felhasználnak, akkor az eredménytartalékból felhasznált összeg az osztalékként az eredménykimutatásba beállított összeggel egyezik meg, így a mérleg szerinti eredmény a negatív adózott eredménnyel azonos összegű lesz. (Megjegyzem, hogy ez eddig is így volt, mert a számviteli törvény eredménytartalék felhasználására vonatkozó előírásai eddig sem tartalmaztak olyan lehetőséget, hogy az eredménytartalék a tárgyévi adózott eredmény kinullázására felhasználható.) A szabály 2012-re is alkalmazható. Konszolidált beszámoló készítési kötelezettség A konszolidált beszámoló készítési kötelezettség alóli felmentés szűkült arra való tekintettel, hogy az IFRS-ek szerint készült konszolidált beszámolónál a konszolidálási kört az IFRS-ek határozzák meg. Elektronikus bizonylat A törvénymódosítás az áfa törvény elektronikus számlára vonatkozó szabályainak változása miatt az elektronikus bizonylatoknál a fokozott elektronikus aláírásra és időbélyegzőre vonatkozó rendelkezéseket törli. Az áfa törvény követelményeit teljesítő elektronikus számla a számviteli törvény előírásainak is megfelel. Az áfa törvény előírása szerint elektronikus számla hitelessége pl. minősített elektronikus aláírással is biztosítható, illetve az EDI rendszerben kiállított elektronikus számlák is hitelesek. Ezen túlmenően, hogy milyen elektronikus úton kiállított számlák felelnek még az áfa törvény előírásainak, a NAV erre vonatkozóan tájékoztatót fog kiadni. Fizetési határidőhöz kapcsolódó engedmények (skontó) A fizetési határidő előtti pénzügyi rendezéshez kapcsolódó, nem számlázott engedmények számviteli elszámolása eddig a késedelmi kamat mértékében volt meghatározott. Az elszámolásnál kétféle késedelmi kamat mértéket kellett használni. Egyik eset, ha a szerződő felek az értékesítési szerződésben meghatározták, hogy milyen késedelmi kamatot alkalmaznak, akkor a számviteli elszámolásnál 4

5 ezt a mértéket kellett alkalmazni. Ha nem volt külön megállapodás a késedelmi kamat mértékére, akkor a mindenkori Ptk. szerinti késedelmi kamat volt a számviteli elszámolás alapja. A törvénymódosítás ezen változtat. Az új előírás szerint a pénzügyileg rendezendő ellenérték 3%-át meg nem haladó engedményt lehet a feleknek a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként elszámolni. Ezt a mértéket meghaladó engedményt mint elengedett követelés/kötelezettség a rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni. A szabály 2012-re is alkalmazható. Üzleti év megváltoztatásához kapcsolódóan Törlésre került az üzleti év megváltoztatásához kapcsolódó azon korábbi követelmény, mely szerint a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleget és eredménykimutatást is. Olvasói kérdések: Kapcsolt vállalkozás megítélése Ha van egy A anyavállalat, annak egy B és egy C leányvállalata (a B és a C között semmilyen egyéb részesedési viszony nincs, csak közös az anyavállalatuk), akkor számviteli szempontból a B és a C egymásnak kapcsolt vállalkozásai-e, azaz pl. a B társaság mérlegében a C -vel szemben fennálló követeléseket kötelezettségeket a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben illetve a Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsoron kell-e kimutatni? Vagy a kapcsolt vállalkozási viszony csak az anyavállalat-leányvállalat viszonyában értelmezhető és a testvérvállalatok egymásnak nem kapcsolt vállalkozásai? A számviteli törvény 3. -a (2) bekezdés 7. pontjának előírása szerint kapcsolt vállalkozás az anyavállalat, a leányvállalatok, a közös vezetésű és a társult vállalkozások. Így a kérdésben hivatkozott B és a C leányvállalat az anyavállalaton keresztül kapcsolt vállalkozásnak minősül akkor is, ha a két leányvállalatnak nincs egymásban szavazati (tulajdoni) aránya. Ezért a B és a C leányvállalatnál is, ha egymással szemben vannak követeléseik, kötelezettségeik a mérlegükben ezeket Követelések kapcsolt vállalkozással szemben, illetve Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsoron kell kimutatni. Jegyzett tőke leszállítása a tőketartalékkal szemben Könyvelő vagyok és két cégemnél merült fel a következő helyzet. Az egyik cég saját tőkéje negatív lett, a másik cég saját tőkéje a jegyzett tőke 50%-a alá csökkent. A társasági szerződés szerint a taggyűlés a veszteségek fedezetére pótbefizetést nem írhat elő. Lehetőség van a jegyzett tőke leszállítására a tőketartalékkal szemben? Ezen kívül van-e még kapcsolódó könyvelési feladat? A társaság tulajdonosai bármikor dönthetnek úgy, hogy a társaság jegyzett tőkéjét tőketartalék javára leszállítják. Ebben az esetben a tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzésével egyidejűleg kell elszámolni a jegyzett tőke csökkenését a tőketartalék javára. Ehhez más könyvelési feladat nem kapcsolódik. Meg kell azonban jegyezni, hogy ha a kérdésben szereplő egyik eset szerint a társaság jegyzett tőkéje negatív, akkor a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint nem elegendő intézkedés a jegyzett tőke leszállítása. A tőkeleszállítás mellett a saját tőkét legalább anynyira fel kell tölteni, mint a társasági formára előírt jegyzett tőke (pl. kft.-nél, ha 500eFt-ra szállítják le a jegyzett tőkét, akkor még legalább annyi tulajdonosi hozzájárulást teljesíteni kell, hogy a saját tőke elérje az 500eFt-ot). Ha pótbefizetést nem enged a társasági szerződés, akkor a saját tőkét ázsiós jegyzett tőkeeme- 5

6 léssel lehet helyreállítani. Ha a tulajdonosok tőkeemelésre sem hajlandóak, akkor a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint alacsonyabb társasági formává kell átalakulni (pl. kft.-nek bt.-vé), vagy dönteni kell a társaság megszűnéséről (pl. végelszámolás). Valutapénztár vezetése A vállalkozás a külföldi kiküldetésekkel kapcsolatosan meg kívánja változtatni eddigi eljárását. Valutapénztárt nem kíván, illetve könyvelési programjában nem tud vezetni. Új eljárást kíván bevezetni, a kiküldött dolgozó saját bankszámlájára forintot utal át a dologi kiadások, illetve a napidíj megelőlegezésére. A kiküldött a saját bankszámlájáról a) vásárol valutát, vagy b) saját bankkártyájával fizeti a dologi kiadásokat. A dologi kiadások és a napidíj levonása után maradó összeggel forintban köteles elszámolni. A számlák a vállalkozás nevére szólnak euróban, a napidíjra vonatkozóan az adó és járulékkötelezettségeket napi 50 euró után tervezik megállapítani. valutapénztár vezetése mellőzhető-e, milyen árfolyamon kell könyvelni a dologi kiadásokat, illetve a napidíjat. A vállalkozás számviteli politikája szerint a valuta, devizanövekedéseket MNB árfolyamon, a csökkenést átlag árfolyamon számolja el. További kérdésként merül fel, ha nincs a valutapénztárban pénz, de a cég nevére szóló készpénzes valutás kifizetés történik, mi a helyes számviteli elszámolás? Amennyiben a magánszemély bankszámlájára történik az előleg kiutalása mindegy, hogy Ft-ban vagy devizában, akkor nem beszélhetünk valutapénztárról. A magánszemély dologi kiadásairól természetesen kérhet a cég nevére szóló eurós számlát, azonban ezeket a számlákat, a teljesítésnapi MNB árfolyamon kell forintosítani, mint magánszemélylyel szembeni kötelezettséget (erre célszerű a 479- esen belül főkönyvi számlát nyitni, azaz a számlák nem szállítói tartozásként, és nem a valutapénztárral szemben rendeződnek). Ezek után kell az adott előleget ami jellemzően a 36-os főkönyvön szerepel a 479-el szemben összevezetni (beszámítani). Ezért nem jelenthet problémát, ha a valutapénztárban nincs pénz, de a cég nevére szóló készpénzes valutás kifizetés történik (mivel a magánszemély a cég helyett fizetett, ezért a cég tartozása nem a szállítóval, hanem a magánszeméllyel szemben áll fenn). A napidíjat a kiküldetés befejezésének érvényes árfolyamon indokolt átszámítani forintra. Ingatlan bérbeadással foglalkozó adószámmal rendelkező magánszemély Egy adószámmal rendelkező magánszemély ingatlan bérbeadással foglalkozik. A bérbevevője gazdasági társaságok (bt.+kft.). A kérdésem az lenne, hogy kötelező-e a bérbevevőnek bevallania, levonnia és befizetnie az adót (személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás), vagy esetleg a bérbeadó is megteheti ezt? Mi van abban az esetben, ha a bérbevevő gazdasági társaság 2012-ben nem vallotta be a bérleti díjat a 1208-as bevallásban? A bérbevevő gazdasági társaságnak mint kifizető minden esetben le kell vonnia a személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezt a bérbeadó nem teheti meg. Mivel a bérbevevő gazdasági társaság nem vonta le ezeket, ezért a gazdasági társaságnak önellenőrzés keretében utólag be kell vallania, be kell fizetnie. A magánszemélynek pedig ezt a két fél között létrejött megállapodás alapján meg kell a gazdasági társaság felé fizetni (vagy a következő bérleti díjból levonják). Lakásépítési kölcsön miatt fennálló követelés elengedése Volt dolgozóknak lakásépítési kölcsön elengedése esetén milyen költségnemet alkalmazzunk, továbbá milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak, illetve a magánszemélynek? 6

7 A lakásépítési kölcsön miatt fennálló követelés elengedését mint magánszeméllyel szemben fennálló követelés elengedését a számviteli törvény 3. -a (7) bekezdése 3. pontjának előírása alapján személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni [követelés elengedését akkor lehet a számviteli törvény 86. -a (7) bekezdésének a) pontja alapján rendkívüli ráfordításként elszámolni, ha nem magánszeméllyel szembeni követelést engednek el]. Az Szja tv. 1. számú melléklete 2.7. pontja rendelkezik arról, hogy milyen esetben minősül a magánszemélynél a munkáltató által elengedett lakásépítési kölcsön adómentes bevételnek (vételár vagy építési költség 30%-áig, de legfeljebb 5 millió Ft-ig, illetve a lakás mérete nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakás igényt). Megjegyzem, hogy a kérdésben leírt tényállás erre vonatkozóan nem tartalmaz információt. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor az Szja tv. 4. -a (2) bekezdésének előírása szerint a magánszemélynek bevétele keletkezik. A jövedelem megszerzésének jogcíme a két fél közötti jogviszony dönti el. Így pl. ha munkaviszony keretében történik az elengedés, akkor munkaviszonyból származó jövedelem szerint kell adózni, ha nem munkaviszony keretében, akkor egyéb jövedelemként lesz adóköteles a bevétel. A kérdésben leírtak szerint volt dolgozóknak engednének el kölcsönt, ezért az elengedést már nem munkajogviszony keretében történik, így az elengedett kölcsön teljes összege egyéb jövedelemként adózik. Jegyzett tőke emelése és leszállítása A devizában teljesített (bankszámlára befizetett EUR esete) tőkeemelés és a devizában kifizetendő (bankszámláról EUR kifizetés) tőkeleszállítás tőkekivonással esetek könyvelési és elszámolási szabályai érdekelnének. Taggyűlési határozatok HUF értékről szólnak, de EUR a tényleges elszámolás alapja, mit és mikor lehet könyvelni? Miért lényeges a cégbírósági végzés dátuma? Árfolyam-különbözet vagy tőketartalék a leszállítás kifizetésekor keletkező árfolyam-különbözet, van-e rendkívüli bevétel vagy ráfordítás, stb.? A számviteli törvény 35. -a (4) bekezdésének előírása szerint a jegyzett tőke emeléséhez, illetve a jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó jegyzett tőkeváltozást csak és kizárólag a cégbírósági bejegyzés időpontjával lehet a könyvekben elszámolni. Amennyiben a vállalkozás cégbíróságon jegyzett tőkéje Ft-ban bejegyzett, akkor a jegyzett tőke emeléséhez és a jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó tulajdonosi határozatokat Ft-ban kell meghatározni (így az eseményekhez kapcsolódó követeléseket és kötelezettségeket is Ft-ban kell állományba venni). Az ezekhez kapcsolódó be- és kifizetések, a tulajdonosok döntése (határozata) alapján ettől eltérő pénznemben is (pl. EUR) megvalósulhatnak. Ha eltérő pénznemben történik a pénzügyi rendezés, akkor a tulajdonosoknak abban is dönteniük kell, hogy a Ft összegek milyen árfolyamon kerülnek átszámításra. A be- és kifizetéseket a pénzügyi teljesítés napi árfolyamon indokolt átszámítani EUR-ra. Ha a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó befizetést a tulajdonosok EUR-ban teljesítik, akkor a jegyzett, de be nem fizetett tőke számlán (33-as főkönyv) egyenleg (különbözet) keletkezhet. Az egyenleg tartalmában azonban nem árfolyam-különbözetet, hanem a tulajdonos felé fennálló tartozást (K egyenleg esetén), vagy a tulajdonos felé fennálló követelést mutat (T egyenleg esetén). Ezeket az egyenlegeket a tulajdonos döntése alapján rendezni kell. Ha a tulajdonos felé tartozik a vállalkozás (K egyenleg), akkor valójában a tulajdonos többet fizetett, ezért azt visszafizethetik számára, vagy a tulajdonos el is engedheti követelését, ez utóbbi esetben a K egyenleg mint elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként kerül elszámolásra. Ha a számlának T egyenlege van, akkor a tulajdonosnak további befizetési kötelezettsége keletkezik, amelyet pénzügyileg teljesítenie kell (mert a Gt. szabályok szerint az apportot teljesíteni kell). Megjegyzem, hogy árfolyam-különbözet sohasem kerülhet tőketartalék javára elszámolásra, a számvite- 7

8 li törvény 36. -a a tőketartalék növekedési és csökkenési jogcímeinél ilyen lehetőséget nem tartalmaz. Ha jegyzett tőke leszállításához kapcsolódóan keletkezik a tulajdonossal szemben Ft-ban fennálló kötelezettség, de ezt EUR-ban fizetik ki, akkor az átszámítási árfolyam alapján a kötelezettség számlának szintén egyenlege lesz. Ebben az esetben viszont ez az egyenleg tartalmában valóban árfolyam-különbözetet takar, és a számla előjelének megfelelően kell azt a pénzügyi műveletek bevételeként, vagy a pénzügyi műveletek ráfordításaként elszámolni. Követelés apportálása Egy külföldi társaság tulajdonában lévő magyarországi kft tény, és év végi várható adatainak figyelembevételével gazdálkodása olyan mértékű veszteséget jelentett, hogy a zárást követően már nem fog megfelelni a Gt 51. ill ban rögzített tőke követelményeinek. A társaság tulajdonosa (nem magánszemély) az előzetes megbeszélés alapján követelés apportálásával kívánja a tőkehelyzetet rendezni. A Gt ának (2) bekezdése alapján lehetőség van azoknak a követeléseknek az apportálására, amelyek az adós által elismertek, vagy jogerős bírósági határozaton alapulnak. Megjelent szakcikkek alapján ebben az esetben a tagi kölcsönt, illetve egyéb más követelést jelölnek meg. A társaságnál a évi beszámoló elfogadásakor osztalék fizetéséről hoztak határozatot, de a teljes összeg kifizetésére még nem került sor. A még ki nem fizetett összeg alapítóval szembeni kötelezettségként szerepel a könyvekben. A 238/2010/Szt.39. (3)/ ISZ-ben megfogalmazott vélemény szerint nincs lehetőség arra, hogy az osztalék fizetésről hozott határozatot utólag módosítsák. Kérdésünk, van-e lehetőség arra, hogy a tulajdonos olyan határozatot hozzon, amelyben egyidejűleg emeli a törzstőkét, valamint a tőketartalékot is. A törzstőke emelésének összegét átutalja, a tőke tartalékba befizetendő összeg pénzügyi rendezéséről úgy rendelkezik, hogy azt a részére járó, de még ki nem fizetett osztalék terhére kompenzálják. Jól gondoljuk, hogy nincs törvényi tiltás arra vonatkozóan, hogy a könyvelésben az át nem utalt osztalék tőketartalékba helyezendő részét a törzstőke cégbírósági bejegyzésével egy időben a tőketartalék javára, az alapítókkal szembeni kötelezettség terhére számolják el? A kérdésben hivatkozott Gt a (2) bekezdésének előírása alapján lehetőség van követelés apportálására is, ha az az adós által elismert, vagy jogerős bírósági határozaton alapul. A Gt. hivatkozott előírása nem tesz különbséget abban, hogy a követelés milyen jogcímen alapul. Így a külföldi társaság a kft.-vel szembeni osztalék követelését teljes összegében beapportálhatja (ha magánszemély tulajdonos lenne, akkor arra tekintettel kellene lenni, hogy az apportálással rendelkezik az osztalék jövedelméről, ezért az osztalék utáni adókat meg kell fizetni, és csak az adók levonása után megmaradó követelést lehetne apportálni). Az apportálást azonban a kérdésben levezetett módon nem lehet végrehajtani. Az apportálásnál meg kell nevezni, hogy a tulajdonos mit apportál, pénzt vagy/és követelést (vegyes is lehet az apport), és azt is nevesíteni kell, hogy az apportból milyen összeg kerül jegyzett tőkébe és milyen összeg a tőketartalékba (az apport arányának meghatározása a tulajdonos döntése). Attól függően, hogy mit apportálnak, a következők szerint kell eljárni. Amennyiben követelést apportálnak, akkor az apportot rendelkezésre kell bocsátani, akkor is, ha az jegyzett tőkébe vagy tőketartalékba kerül. Az átadott követelést rendelkezésre bocsátáskor kell elszámolni. A követelés rendelkezésre bocsátásakor a kft-nek saját magával szemben lesz követelése és tartozása (a követelés rendelkezésre bocsátásakor a kft-nél az osztalék tartozás nem a külföldi tulajdonossal szemben, hanem saját magával szemben fog fennállni). Ezek után az apport miatti követelést kell az osztaléktartozással összevezetni (beszámítás), itt pénzügyi rendezés nem valósul meg. A tőketartalékba a követelést ha a rendelkezésre bocsátás a jegyzett tőke cégbírósági bejegyzését megelőzően történt a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg lehet elszámolni. Amennyiben a rendelkezésre bocsátás a cégbírósági bejegyzést követően történik, akkor a rendelkezésre bocsátáskor lehet a tőketartalék javára elszámolni. Ha a kft. tulajdonosa a kérdésben leírtak szerint pénzbeli apporttal szeretne jegyzett tőkét és tőketartalékot emelni, akkor a teljes pénzt át kell utalni, majd ezek után lehet a pénzt az osztaléktartozás kifizetésére fordítani. Ez azt jelenti, hogy nem lehet a pénzapportot 8

9 sem a jegyzett tőkébe, sem a tőketartalékba kerülő részt beszámítással rendezni (azaz az át nem utalt osztalék tőketartalékba helyezendő részét a tőketartalék javára, az alapítókkal szembeni kötelezettség terhére közvetlenül nem lehet elszámolni). Beolvasztott társaságban lévő tulajdonosi részesedés A beolvadó és az átvevő társaság tulajdonosi szerkezete azonos, két tag 50-50%-os tulajdonos. A beolvadás könyv szerinti értéken történik. A beolvadással egyidejűleg tőkeleszállításra kerül sor, a beolvadó társaság jegyzett tőkéjét tőketartalékba helyezik, a jogutód társaság jegyzett tőkéje változatlan értékben marad. A tagoknál a megszűnt részesedés kivezetésekor a könyv szerinti értéket rendkívüli ráfordításként kell elszámolni a számviteli törvény 86. -a (6) bekezdés e) pontja szerint. Helyesen járnak e el a tagok, ha rendkívüli bevételt a fenti gazdasági esemény kapcsán nem számolnak el, mivel új részesedést nem szereznek, vagy a számviteli törvény bruttó elszámolás elvére alapozva el kell számolni a jogelőd társaság végleges vagyonmérlege szerinti tulajdoni arányra jutó saját tőkeértéket a rendkívüli bevételekkel szemben? A tagoknál a részesedés bekerülési értéke a beolvadás során a tőkeleszállítástól függetlenül meg kell-e jelenjen, vagy mivel az átvevő jegyzett tőkéje változatlan marad, a vagyonnövekedés a tagok könyveiben nem jelenik meg? A kérdésben hivatkozott számviteli törvényi előírás alapján a beolvasztott társaságban lévő tulajdonosi részesedést mint megszűnt részesedést a rendkívüli ráfordításokkal szemben valóban ki kell vezetni. A kérdésben leírt tényállás alapján a tulajdonosok nem szereznek az átvevő társaságban az átalakuláshoz kapcsolódóan új részesedést, ezért nem beszélhetünk bekerülési értékről sem, így a rendkívüli ráfordítással szemben nem kerül rendkívüli bevétel elszámolásra. (Ha lenne új részesedés, akkor annak a bekerülési értéke a kérdésben leírtak szerint a jogelőd társaság végleges vagyonmérlege szerinti tulajdoni arányra jutó saját tőkeérték lenne.) Életbiztosítási díj elszámolása Hogyan kell elszámolni az alábbi folyamatos díjas befektetéshez kötött életbiztosítást, illetve keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a szerződőnek és a biztosítottnak? A biztosítás szerződője: a munkáltató biztosított: munkavállaló kedvezményezett elérés esetén: szerződő kedvezményezett elhalálozás esetén: a biztosított férje. A biztosítás módozata: kockázati. Kiegészítő biztosítások: baleseti halál, baleseti rokkantság, kórházi napidíj, műtéti térítés, azonnali szolgáltatás, TB I-II., TB III. A biztosítás tartama 10 év, mely meghosszabbítható. A vállalkozás (szerződő) által fizetett életbiztosítási díj elszámolásánál azt kell elbírálni, hogy a vállalkozás által fizetett biztosítási díj azonnali és végleges vagyonvesztést jelent-e, vagy az számára olyan jogokat keletkeztet, amelyek révén a vagyonvesztés a biztosítási díj fizetésével még nem esetleg csak későbbi cselekmény alapján következik be. A kérdésben leírt tényállás szerint a biztosítás kedvezményezettje elérés esetén a vállalkozás. Így a vállalkozásnál a biztosítási díj befektetési (befektetési alapba kerülő) része nem minősül végleges vagyonvesztésnek, mert az később visszakaphatja, ezért azt költségként nem lehet elszámolni. A biztosítási díj befektetési részét biztosítóval szembeni követelésként kell állományba venni, és csak a biztosítási díj kockázati részét, illetve a kiegészítő biztosítási díjrészt lehet költségként, mint személyi jellegű egyéb kifizetés elszámolni. Az így költségként elszámolt összeggel nem kell a társasági adóalapot megnövelni. Amennyiben a vállalkozás az elérési időt követően mint kedvezményezett a biztosítótól járó biztosítási díjat megkapja, a visszakapott öszszeget követeléscsökkenésként kell elszámolni, az azt meghaladó összeget pénzügyi műveletek bevételeként kell elszámolni. Ha a visszakapott összeg kevesebb, mint a követelés értéke, akkor 9

10 a különbözetet pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni. A vállalkozásnál a pénzügyi műveletek között elszámolt biztosítói kifizetés része az adózás előtti eredménynek, így a társasági adóalapnak is. Ha a biztosítás a biztosítási esemény bekövetkezte haláleset miatt megszűnik, akkor a biztosítóval szembeni követelést mint személyi jellegű egyéb kifizetés költségként el kell számolni, ki kell vezetni a könyvekből (mert ebben az esetben nem a vállalkozás, hanem a biztosított férje kapja meg a biztosítási összeget). Az így elszámolt költséggel szintén nem kell a társasági adóalapot megnövelni. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.3. pontja alapján adómentes a kockázati (halál) esetére szóló életbiztosítás. A kérdésben leírtak szerint a vállalkozás által kötött biztosítási szerződésben egyedüli biztosítási eseményként a biztosított halálát jelölték meg. Ebben az esetben a biztosítási szerződés az előbb hivatkozott Szja. tv. szerinti kockázati (halál) esetére szóló életbiztosítás, melynek a vállalkozás által fizetett díja a díjfizetés időpontjában a biztosítási szerződésben biztosítottként szereplő munkavállaló adómentes jövedelme. Az Szja tv. hivatkozott előírása szerint a baleset és betegségbiztosítás díja is ha az visszavásárlási értékkel nem rendelkezik szintén adómentes. Nem értelmezhető, hogy a kérdésben hivatkozott azonnali szolgáltatás, TB I-II., TB III. milyen szolgáltatást takar, ezért ezeket nem lehet minősíteni (megjegyzem, hogy ha a biztosításnak egészségbiztosítási része is van, akkor az már a hivatkozott Szja. tv. előírása alapján adóköteles, mert a mentes biztosítások között nincs felsorolva). Ha a biztosított halálakor a biztosító az életbiztosítási szerződésben megjelölt kedvezményezettnek (biztosított férjének) teljesít kifizetést, az Szja. tv. 1. számú melléklete 6.6. alpontjának b) pontja alapján adómentes. (Megjegyzés: évi szja szabályok alapján.) Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelés A kft. a jegyzett tőkéjének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emeléséről döntött. A cégbíróság bejegyezte a tőkeemelést, így a társaság jegyzett tőkéje 10 millió Ft-ról 100 millió Ft-ra emelkedett. Kérdésem: ez a kft. egy 100%-os leányvállalat. Az anyavállalatának van-e ehhez kapcsolódóan valami teendője, könyvelni valója? Az anyavállalatnál a részesedés most 10 millió Ft-os értékkel szerepel a könyvekben. Röviden a válasz az, hogy az anyavállalatnak ehhez a gazdasági eseményhez kapcsolódóan semmilyen könyvelni valója nincs, mert az anyavállalatnál a részesedés bekerülési értéke nem változik meg (a tőkeemeléshez kapcsolódóan az anyavállalat nem apportált semmit). E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-számvitel V. évfolyam első szám, január Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp., Szugló u Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila Hu issn Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: , Fax: , forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.