Ebbe a körbe tartoznak többek között a következő juttatások:

Átírás

1 Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda Andrássy út Budapest, Hungary Tel: Fax: Asia Pacific Bangkok Beijing Hanoi Ho Chi Minh City Hong Kong Jakarta Kuala Lumpur Manila Melbourne Shanghai Singapore Sydney Taipei Tokyo Europe & Middle East Abu Dhabi Almaty Amsterdam Antwerp Bahrain Baku Barcelona Berlin Brussels Budapest Cairo Dusseldorf Frankfurt / Main Geneva Kyiv London Luxembourg Madrid Milan Moscow Munich Paris Prague Riyadh Rome St. Petersburg Stockholm Vienna Warsaw Zurich North & South America Bogota Brasilia Buenos Aires Caracas Chicago Dallas Guadalajara Houston Juarez Mexico City Miami Monterrey New York Palo Alto Porto Alegre Rio de Janeiro San Diego San Francisco Santiago Sao Paulo Tijuana Toronto Valencia Washington, DC 2011-es adótörvény változások Az elmúlt hetekben a Parlament számos adóvonatkozású jogszabályt fogadott el, ideértve a évi adóváltozásokról szóló törvényt illetve az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló törvényt. Az alábbiakban összefoglaljuk a jelentősebb módosításokat. A módosítások legnagyobb része január 1-jén lép hatályba. Személyi jövedelemadó 1. Csökkenő adókulcs január 1-jétől az összevont adóalapba tartozó jövedelmek egykulcsos adózása kerül bevezetésre; az összevont adóalapba tartozó jövedelmek a szuperbruttósított (1,27-szeres) adóalapra vetített 16%-os adókulccsal fognak adózni (a tényleges adómérték így 20,32% lesz). A már az első gyermek után is igénybe vehető családi kedvezmény bevezetése révén a gyermekes adózók adóterhelése jelentősen csökkenhet. A családi kedvezmény mértéke a havi forintot is elérheti gyermekenként. 2. Külön adózó jövedelmek A jelenleg külön adózó jövedelmek (pl. osztalék, árfolyamnyereség) jövőre egységesen 16%-os kulccsal adóznak majd. Ez a legtöbb külön adózó jövedelem esetén adócsökkenést jelent majd; ugyanakkor valamely EGT-államban működő elismert piacnak minősülő tőzsdére bevezetett részvények osztaléka után az eddigi 10% helyett szintén 16%-os személyi jövedelemadót kell majd fizetni. 3. Nem pénzbeli juttatások (cafeteria) Jövőre jelentősen átalakul a jelenlegi szabályok szerinti természetbeni juttatások adózása. Megszűnik a természetbeni juttatás adójogi kategóriája; a jövőben a nem pénzbeli juttatások adózása háromféleképpen történhet: (i) A Baker & McKenzie International svájci jog szerint alakult Verein, amelynek tagjai a világ különböző országaiban működő jogi szolgáltatást nyújtó cégek. A professzionális szolgáltató cégek általános szóhasználatával összhangban a "partner" kifejezés azt a személyt jelenti, aki a Verein-hez tartozó cég tulajdonostársa. Az "iroda" kifejezés pedig a Verein-hez tartozó bármely jogi szolgáltatást nyújtó cég irodáját jelenti. A juttatások első körét a kifizető által megfizetendő 1,19-szeres adóalapra vetített 16%-os személyi jövedelemadó és 27%-os egészségügyi hozzájárulás terheli majd (a tényleges adómérték így 19,04% illetve 32,13% lesz). Ebbe a körbe tartoznak többek között a következő juttatások:

2 hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem több magánszemély számára szervezett ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben a kifizető által viselt költség, ha a kifizető nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet; telefonszolgáltatás magáncélú használata; Azok a lenti (ii) pont alatti béren kívüli juttatások, melyek meghaladják az adott juttatásra irányadó értékhatárt. (ii) A törvényben meghatározott egyes kedvezményezett juttatásokat, az ún. béren kívüli juttatásokat a kifizető által megfizetendő 1,19-szeres adóalapra vetített 16%-os személyi jövedelemadón kívül más közteher nem terheli. Ebbe a körbe tartoznak többek között a következő juttatások: üdülési csekk formájában juttatott jövedelemből az adóévben a minimálbér összegét meg nem haladó rész; étkeztetés, fogyasztásra kész étel illetve arra beváltható utalvány révén juttatott jövedelemből a havi forintot meg nem haladó rész; az ingyenes vagy kedvezményes internethasználat biztosítása, illetve költségének legfeljebb havi 5000 forintot meg nem haladó összegben történő átvállalása; az adóévben Széchenyi Pihenő Kártyára utalt, külön jogszabályban meghatározott célra felhasználható legfeljebb 300 ezer forint támogatás; a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem; iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész; az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész; az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész; az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész. (iii) Végül a a fenti kategóriák egyikébe sem sorolható juttatások az összevont adóalap részeként lesznek adókötelesek az általános szabályok szerint. Társadalombiztosítási járulékok 1. Külföldi munkáltató által Magyarországra kirendelt munkavállalók járulékkötelezettsége A jelenleg hatályos szabályok értelmében a harmadik országbeli állampolgárok jövedelmét nem terhelik járulékok Magyarországon, ha a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató foglalkoztatja és a Magyar Köztársaság területén kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében végez munkát. 2

3 2011-től ez a szabály csak akkor lesz alkalmazható, ha a munkavégzés a két évet nem haladja meg; a mentesség továbbá ismételten akkor lesz alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év eltelt. 2. Nyugdíjjárulék mértékének emelkedése 2011-től az egyéni nyugdíjjárulék mértéke 9,5%-től 10%-ra emelkedik. 3. Külföldi foglalkoztató A jelenleg hatályos szabályok szerint amennyiben a dolgozó magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztatótól kap jövedelmet, a bejelentési, járulékbevallási és -fizetési kötelezettség a magánszemélyt terheli. Az új szabályok szerint jövőre a bejelentési, járulékbevallási és -fizetési kötelezettség főszabály szerint a külföldi foglalkoztatót terheli majd. Ezen kötelezettségének a külföldi foglalkoztató képviselő útján köteles majd eleget tenni, képviselő hiányában pedig ezeket a kötelezettségeket foglalkoztatóként történő bejelentkezést követően közvetlenül maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik képviselővel, és a bejelentkezést is elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti. Társasági adó 1. Csökkenő adókulcs 2013-tól Egy 2010 módosítás következtében a társasági adó mértéke jelenleg 500 millió forint adóalapig 10%, afölött pedig 19%. Az adómérték január 1-jétől az adóalap mértékétől függetlenül 10% lesz. 2. Módosul az ellenőrzött külföldi társaság fogalma A jelenlegi szabályok szerint egy társaság többek között akkor minősül ellenőrzött külföldi társaságnak, ha a külföldi társaság által az adóévre fizetett (fizetendő) társasági adónak megfelelő adó és az adóalap százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a magyar társasági adómérték kétharmadát. Az adókulcs csökkentésével összhangban ezen feltétel a jelenlegi általános adómérték kétharmadról 10%-ra módosul. 3. Forrásadó eltörlése január 1-je óta amennyiben belföldi jogszabály alapján létrejött társaság kamatot, jogdíjat vagy bizonyos szolgáltatási díjat fizet olyan külföldi személynek 3

4 Áfa vagy külföldi illetőségű személynek, amely székhelye/illetősége szerinti állam és Magyarország között nincs hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, akkor a kifizetést 30%-os forrásadó terheli Magyarországon január 1-jével ez a kötelezettség megszűnik. 4. Kamatok kedvezményes adózási szabályának eltörlése A jelenlegi szabályok szerint a külföldről származó kamatbevétel 75%-a mentes a társasági adó alól január 1-jétől ez a mentességi szabály nem alkalmazható. 5. Szokásos piaci ár meghatározására szolgáló módszerek A társasági adóról szóló törvény jelenleg a három hagyományos ügyleti módszert ismeri el (összehasonlító árak módszere, viszonteladási árak módszere, költség és jövedelem módszer); egyéb módszer akkor alkalmazható, ha a szokásos piaci ár a fenti módszerek alapján nem határozható meg. Jövőre a felsorolásba belekerül a nyereségmegosztásos módszer és a nyereségen alapuló módszer is és az egyes nevesített módszerek egyenértékűvé válnak. 6. Bejelentett részesedés A jelenlegi szabályok értelmében amennyiben az adózó magyar társaságban fennálló legalább 30 százalék mértékű, adóhatóságnak bejelentett részesedést értékesít, melyet legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván, az értékesítés árfolyamnyereségével csökkentheti az adóalapját. Pozitív változás, hogy jövőre nem csak az értékesítés, hanem nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetés esetén is alkalmazható lesz a kedvezményes szabály. 1. Együttműködő közösség adómentessége Új szabályként a jövőben mentes lesz az áfa alól a közös cél elérése érdekében együttműködő közösség által a közös cél elérésére az együttműködő közösség tagjának nyújtott szolgáltatás, feltéve, bizonyos feltételek teljesülnek. Ilyen feltétel többek között, hogy az együttműködő közösség tagja nem adóalany, vagy a szolgáltatás igénybevétele során nem adóalanyi minőségében jár el, vagy a szolgáltatás igénybevétele az együttműködő közösség adóalany tagjának kizárólag adómentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében történik. Feltétel továbbá, hogy az ellenérték, amelyet az együttműködő közösség kap vagy kapnia kell, nem több annál, mint a nála ezzel összefüggésben felmerült igazolt költség, valamint az ellenérték göngyölített összege nem haladja meg azt a vagyoni hozzájárulást, amelyet az együttműködő közösség tagjának kell a közös cél elérése érdekében az együttműködő közösségnek rendelkezésre bocsátania. 4

5 Az együttműködő közösség szabályai elsősorban azon társaságok körében lehetnek népszerűek, amelyeknél adómentes szolgáltatások nyújtása révén le nem vonható áfa tételek jelentkeznek. A gyakorlatban azonban kérdéses, hogy a társaságok mennyire tudnak majd megfelelni az együttműködő közösség szigorú törvényi feltételeinek. 1. Teljesítési hely A kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások teljesítési helyének szabálya megváltozik január 1-jétől adóalany részére nyújtott kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások teljesítési helyét főszabályként az általános szabályok szerint kell megállapítani, tehát a teljesítési hely a szolgáltatást igénybe vevő adóalany székhelye vagy telephelye lesz. Olyan szolgáltatások esetében azonban, amelyek kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre való belépést biztosítják, a teljesítés helye az a hely lesz, ahol az eseményt, rendezvényt ténylegesen megrendezik. Nem adóalany részére nyújtott kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely marad, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik. 2. Fordított adózás kiterjesztése 2011-től a fordított adózás szabályai kiterjednek a felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségi eljárás alatt álló vállalkozás forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó termékértékesítésére, szolgáltatásnyújtására, továbbá üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító kibocsátási egység átruházására. Bankadó Változnak a bankadó szabályai. A bankadó 2010-ben került bevezetésre mint a különböző pénzügyi szervezeteket terhelő különadó. A változások értelmében kissé emelkedik a hitelintézetek esetén alkalmazandó adókulcs. (Hitelintézetek esetén jelenleg az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15%, az e feletti összegre 0,5% az adókulcs. A magasabb adókulcs emelkedik a jövőben 0,5%-ról 0,53%-ra.) Továbbá, biztosítók esetén az adókulcs (mely jelenleg 6,2%) sávossá válik. Az adóalap 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 1,5%, 8 milliárd forintot meg nem haladó része után %, az e feletti összegre pedig 6,4% lesz az adómérték. A hitelintézetek esetén az adóalapból levonható tételek köre is bővül. A jövőben nem csak a belföldi szereplőkkel fennálló nevesített gazdasági kapcsolatok esetében lesznek levonható tételek érvényesíthetőek, hanem az Európai Unió más tagállamával fennálló azonos gazdasági kapcsolatok esetében is. 5

6 Továbbá a fentiek szerinti bankadón túl a hitelintézetek által a nyereségük után fizetendő különadó fizetésére is kötelezettek lesznek. A hitelintézetek különadójának mértéke 30% lesz, de a fizetendő különadó összege nem haladhatja meg a hitelintézet által fizetendő bankadó összegét. Továbbá, az új különadó a bankadóba beszámítható. Egyes ágazatokat terhelő különadó A fenti adóváltozásokon túl a Parlament egy külön törvényben az egyes ágazatokat terhelő különadó bevezetéséről is döntött. A szabályozás értelmében adóköteles a bolti kiskereskedelmi tevékenység, a távközlési tevékenység folytatása, és az energiaellátó vállalkozási tevékenysége. Az előreláthatólag között fizetendő ágazati különadó célja a költségvetés helyzetének javítása. A törvény értemében a következő tevékenységek után kell az ágazati különadót megfizetni: bolti kiskereskedelmi tevékenység: a TEÁOR 08 szerint a 45.1 ágazatba - ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét -, 45.32, ágazatba - ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét -, továbbá a ágazatokba sorolt tevékenységek; távközlési tevékenység: az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása, a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló évi LXVII. törvény 10. -ának 1. pontja szerinti energiaellátó vállalkozási tevékenysége, ha az energiaellátói minőségében végzett tevékenységéből származó nettó árbevétele az adóévet megelőző évben eléri az összes nettó árbevétel legalább 5 %-át. Az adó alapja az adóalanynak az adóévben a fenti tevékenységéből származó nettó árbevétele. Bolti kiskereskedelmi tevékenység folytatása esetén az adóalapba tartozik a szállítóknak a beszerzett áruk értékesítésével összefüggésben nyújtott szolgáltatásból származó árbevétel, valamint a szállítók által adott engedményből származó bevétel összege A társasági adóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok bolti kiskereskedelmi és távközlési tevékenységből származó nettó árbevételét össze kell adni. Az adó mértéke a következők szerint alakul: Bolti kiskereskedelmi tevékenység - az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%, - az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%, - az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%, 6

7 - az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%. Távközlési tevékenység: - az adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után 0%, - az adóalap 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó része után 2,5%, - az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5%, - az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5%. Energiaellátó vállalkozási tevékenysége: az adóalap 1,05%-a. Figyelmeztetés! A fentiek nem minősülnek jogi tanácsnak, és nem helyettesítik a konkrét esetben szükséges jogi tanácsot. A Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda nem vállalja a felelősséget a jelen kiadványban található információ vagy értelmezés előzetes engedélyünk hiányában történő használatából eredő esetleges következményekért. További információért keresse a szerzőket a következő elérhetőségeken: gergely.riszter@bakermckenzie.com és timea.bodrogi@bakermckenzie.com. 7