Szabad akarat és eutanázia. Jelige: Heszperosz

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szabad akarat és eutanázia. Jelige: Heszperosz"

Átírás

1 Szabad akarat és eutanázia Jelige: Heszperosz

2 Tartalom Bevezetés 2 1. Szabad akarat a. A szabad akarat, a szabadság fogalma 4 b. Akaratlagos cselekvés Arisztotelész alapján 4 c. Sartre és Descartes szabadsága 6 d. A schopenhaueri negatív vs. feinbergi pozitív szabadság Arthur Schopenhauer 7 Joel Feinberg e. A szabad akaratot cáfoló elméletek 13 f. A krisztusi szabadság 14 g. A szabad akarat pszichoanalitikus megközelítése Eutanázia 17 a. Az eutanázia feltőnésének okai 19 b. Az eutanázia szükséges fogalmai 20 c. Aktív és passzív eutanázia 21 d. Érvek az aktív eutanázia ellen A szabad akarat és az eutanázia összekapcsolódása a. Mi az emberi méltóság? 24 b. Kinek a döntése? 25 c. Jog az élethez és jog a halálhoz 26 d. Kié a felelısség? Mi a felelısség? Konklúzió 28 Felhasznált irodalom 30 1

3 Szabad akarat és eutanázia Bevezetés KAREN ANN QUINLAN-eset: Karen Ann Quinlan esete az elsı nagy horderejőnek számító eutanázia eset volt 1975-ben. Karen légzése egy baráti összejövetelen 15 percre leállt, a sikeres újraélesztés utáni hypoxia miatti agykárosodás a lánynál irreverzibilis comát idézett elı, vagyis agyhalottként gépek tartották életben. Hosszú, hónapokat igénybe vevı kezelések után bizonyossá vált, hogy állapota visszafordíthatatlan, így Karen szülei megkérték orvosait, hogy kapcsolják le a lélegeztetı-géprıl. Az orvosok megtagadták a szülık kérését, hiszen ez azonos lett volna a beteg megölésével, így a szülık a bírósághoz fordultak az engedélyért. A bíróság végül jogosnak ítélte kérésüket, és megengedte számukra, hogy megszőntessék az életben tartó kezelést. A lányt katolikus kórházba kezelték, és az apácák sejtve a bíróság döntését, a tárgyalás ideje alatt elkezdték Karent le- és visszakapcsolni a respirátorra, s elérték, hogy amikor a bíróság tényleges döntését végre kellett hajtani, Karen ismét spontán lélegzett. Karen még 9 évig élt ezután. Ez az eset volt az elsı, mely ráirányította a figyelmet az életfenntartó kezelések megszőntetésével kapcsolatos erkölcsi, lelkiismereti problémákra. * Dolgozatomban a fenti példa tükrében szeretném tárgyalni a szabad akarat és az eutanázia problematikáját. MYSTERIUM INIQUITATIS 1 Szabadságunkban áll-e az életünk megrövidítésérıl való döntés? Jogunkban áll-e megfosztani magunkat és környezetünket az élet természetes utolsó pillanataitól? 1 Döntéseink végsı soron szabadok, In.: Viktor E. FRANKL: Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben,ford. Molnár Mária Schaffhauser Ferenc, Kötet Kiadó, Bp.,

4 Dolgozatomban a mellett fogok érvelni a szabad akarat, a döntés szabadsága, az eutanázia tárgykörének és összefüggéseinek feltérképezése után, hogy nincs jogunk, nem áll korlátozott szabadságunkban az élet megrövidítésére irányuló cselekvés. Így tehát az eutanáziával, illetve az eutanázia szabad akarattal való kapcsolatával szeretnék foglalkozni. Elıször a fogalmi és történeti tisztázásokra térnék rá, majd ezt követıen vetném fel a két fogalom, fogalomkör között a kapcsolatot. Míg az egyik gyakorlati, bioetikai kérdést és dilemmát foglal magában, addig a másik egy metafizikai, de ugyanakkor mint látni fogjuk úgymond kézzelfogható megvalósulását is figyelemmel kísérhetjük. Fı kérdéseim, melyekre választ keresek: - Van-e szükség az eutanáziára? - Ha van, miért? - Melyik formájában fogadható el, illetve melyikben számőzendı és miért? - Miért van szükség a szabad akaratra és döntésre? - Mi befolyásolhatja, vagy befolyásolhatja-e bármi is egyáltalán a szabad akaratot? 3

5 Szabad akarat Szabad akarat: Látni fogjuk, hogy míg filozófiai tekintetben teljes szabad akaratról, illetve teljes determinizmusról, addig a teológiai megközelítés szerint ún. korlátozott szabadságról beszélhetünk tárgyunk tekintetében. a. A szabad akarat, a szabadság fogalma: A szabad akarat a gondolattól a megvalósulásig bejárt út, amely magában foglalja a választás lehetıségét. A szabad akaratot elsısorban az egyén, a gondolkodó, és cselekvıképes ember tudhatja magáénak. Hiszen döntésünk, tetteink határozzák meg azt, hogy szabadon cselekedjünk. A szabadság nem az a képesség, hogy valamit megtehetünk, vagy valami mást, hanem hogy döntsünk magunkról és megvalósítsuk önmagunkat. Ennek segítségével ragadhatjuk meg és fejezhetjük ki a szabadság lényegét. b. Akaratlagos cselekvés Arisztotelész alapján Arisztotelész:a Nikomakhoszi etika 2 3. könyvében fogalmazza meg az akaratlagos cselekvéssel kapcsolatos nézeteit. Mik is az erények? Teszi fel a kérdést Arisztotelész. Nem más, mint az erények és cselekvések révén megnyilvánuló tettek. Akaratunk ellenére történik mindaz, ami kényszer vagy tudatlanság következtében megy végbe. Kényszer: Az a külsı, kívülrıl érkezı erı, inger, melyhez a cselekvı személy nem járul hozzá szabad akaratával, szabad akaratából. Ezen felül vannak olyan cselekedetek, melyeket nem lehet tisztán a két kategória közül valamelyikbe besorolni, ezek az ún. vegyes jellegő cselekedetek. Vagyis azok, melyben van ugyan választási lehetıségünk, de ez nem szabadságunkból adódik, hanem a kényszer szülte erıbıl. Ekkor a kisebb rosszat választja az egyén, hiszen ez a logikus. Ugyanakkor vannak 2 ARISZTOTELÉSZ Nikomakhoszi etika, Európa Könyvkiadó, 1987, 3. könyv 1-8. rész, o., 4

6 különös esetek, mondja Arisztotelész, amikor jobb, ha a halált választjuk, hiszen eleve lehetetlen, hogy például saját szerettünk életét kioltsuk, vagy egyáltalán bárki másét. (- Ha mindenki ezt az arisztotelészi gondolatot követné, nem lennének tömegpusztító harcok, háborúk. Persze ehhez mindenkinek a hasonló hozzáállás kellene, valamint ennek az esetleges kényszernek a teljes eltőnése az emberiség szótárából.) A kényszerő cselekedetek azok, melyeknek oka rajtunk kívül van. Vagyis, nem áll hatalmában az egyénnek a választás. Ugyanakkor, ha az éppen nem kívánatos cselekvés elınyt kovácsol a cselekvı számára a késıbbiekben, akkor mégis mondhatjuk, hogy szabadon akaratából cselekedett. A tudatlanságból véghezvitt cselekedet viszont csak akkor minısül kényszerbıl elkövetettnek, ha utólag a végkimenetele fájdalmat okoz, vagy megbánja a tettet. Mivel nem tudhatta a cselekvı, hogy mit is tesz, vagy miért is teszi, így nem minısülhetett sem kényszernek, sem pedig szabad tettnek a cselekvés pillanatában. Utána nyeri el megfelelı terminusát, így vagy a kényszer kategóriájában kap helyet, vagy pedig a nem önszántából cselekvı 3 -ében. Továbbá az sem mindegy, hogy az egyén tudatlanságból vagy tudatlanságban cselekedett-e. Így a részeg, vagy a felindult ember tudatlanságban cselekszik, míg a tudatlanságból cselekvı nem ismerte a körülményeket. A cselekvésnek sok tényezıjét vehetjük figyelembe attól függıen, hogy szabadon történt-e. Ezek közül, ha akár egyetlen olyan van, amelyiket nem ismerte a cselekvı, máris tudatlanságban vitte véghez tettét, választotta az egyik utat. Ez legfıképpen a körülményekre és a célokra vonatkozik. (Így azonban nem beszélhetünk szabad akaratról, hiszen, ha elıre láthatóan van oka, akkor determinált.) Ezek után a szabad akaratból történı cselekedet Arisztotelész szerint nem más, mint aminek mozgató elve maga a cselekvı személye, melynek körülményeit a cselekvı személy ismeri. Az akaratunk ellenére történı cselekedet fájdalmat okoz, míg a szabadon megtett cselekedetek kellemesek. Az elhatározás az, ami szorosan kapcsolatban áll az erénnyel, és ez a jellemek közötti különbség kifejezıje is. Az elhatározáshoz meg kell fogalmazódnia valaminek, így az állatokban és a gyermekben nem lehet elhatározás. Ugyanis ez hiányzik az oktalan lényekbıl, míg a vágy és az indulat bennük is megvan 4. 3 i.m.:58.o. 4 i.m.:61.o. 5

7 A fegyelmezetlen ember vágyakozásból cselekszik, míg a fegyelmezett elhatározásból. Az elhatározás nem vonatkozik lehetetlenségekre. Általában csak az egyéntıl függı dolgokra vonatkozik. A megfontolás is tılünk függ, hiszen olyan dolgokat szoktunk megfontolni, aminek van értelme, ami általunk jön létre, mégsem számítható ki pontosan. A gondolat, miszerint az erények rajtunk múlnak, vagyis inkább jellemünk és végcélunk, mint a boldogság elérése, illetve a rossz, a gonosszá válás elkerülése tılünk függ, Ayer-nél is megjelenik a Szabadság és Szükségszerőség címő tanulmányában. Az eddigiekben általában megállapítottuk röviden körvonalazva az erény nemét, ti. hogy középhatár és lelki alkat; megállapítottuk továbbá, hogy amely cselekvések hatása alatt az erény kifejlıdött, ugyanazokat igyekszik aztán a maga lényegének megfelelıen cselekedni; hogy tılünk függ, és saját akaratunkból folyik; s úgy cselekszik, ahogyan a helyes szabály követeli. 5 c. Sartre és Descartes szabadsága 6 Sartre írásában a szabadság, mint a lét egyedüli fundamentuma jelenik meg, s határozza meg viszonyát az embernek Istenhez. Sartre abból indul ki, hogy milyen tapasztalatban válik hozzáférhetıvé számunkra a szabadság. A descartes-i válasz, az értelem gyakorlása, matematikai igazságok belátása, felismerése. Vagyis nála az ítéletek felfüggesztésének képessége lesz egyenlı a szabadsággal. S így Isten világteremtı képessége maga a (a korlátozás nélküli) szabadság, tehát Isten az abszolút szabad. A fent említett tudományos igazságok felismerése egyéni szabadságot, autonómiát feltételez, ami az istenihez képest nem abszolút, hiszen ezt a létezı összefüggések rendje korlátozza. Ezzel ellentétben az elme szabad, ugyanis külsı tényezı nem szabályozhatja, nem úgy mint az ember fizikai megtestesülését. Mindemellett Sartre nézetei az embert a semmivel teszik egyenlıvé. Egyenlı a SEMMIvel, a ROSSZal, a TÉVEDÉSsel, ezért vonhatja ki magát Isten hatalma alól, mivel az Isten, aki a lét végtelen teljessége nem tudja elgondolni, sem irányítani a semmit. Az igazság rendszere az emberen kívül áll fenn, a tagadás definiálja autonómiáját; addig a pontig, míg már nem 5 i.m.: 72.o. 6 SARTRE: Descartes a szabadságról, In: A szabadságról, Kossuth Könyvkiadó,

8 tagadhatja azt, hogy szabad. A kételkedés tehát a léthez főzıdı kapcsolatok megszakítását jelenti. Az ember azáltal rendelkezik szabadsággal, hogy nem létezik, vagyis hogy véges és korlátozott Isten végtelenségével és korlátlanságával szemben. Ellenben ez a szabadság nem a teremtı szabadságot feltételezi, hanem az autonóm gondolkodásét. Ha belegondolunk, valóban az autonóm gondolkodás szabadsága lehet a véges ember szabadsága, hiszen a végtelenségre nézve nincs szabad akaratunk, döntésünk. Ilyen az emberi lét, van kezdete és vége. Descartes két elgondolás között ingadozik, egyrészt a szabadság közömbös szabadság voltával, negativitással, lét tagadással, illetve a szabad akarat, mint a tagadás egyszerő tagadása állásponttal. Nem jut el addig, hogy a negatívum teremtı oldalát meglássa. Az emberi szabadságot, mint abszolút szabadságot írja le Isten szabadságával. Az emberi szabadságnak nem szab határt az igazságok és értékek rendje, melyek mint örök érvényő dolgok, mint a szükségszerő lét struktúrái jelentkeznek az emberi belátásban. Az emberi szabadság határait csakis az isteni szabadság határozza meg. A szabad ember egyedül áll szemben az abszolút szabad Istennel, s így a szabadság adható meg a lét egyedüli fundamentumának. A sartrei, descartesi gondolatok Istennel, illetve az Istenhez való viszonnyal határozza meg a szabadságot. d. Schopenhaueri negatív szabadság vs. feinbergi pozitív szabadság Arthur Schopenhauer 7 Mi a szabadság? A szabadság fogalma negatív értelmet kap Schopenhauernél, hiszen minden akadályozónak és gátlónak a távollétét foglalja magában. A gátló lehetséges mivoltához képest beszélhetünk: fizikai, értelmi és erkölcsi szabadságról. Ezek közül kettıt érintenék részletesebben, ahogy azt Schopenhauer is teszi, mégpedig a fizikait, vagyis a külsıt, illetve az erkölcsit, azaz a belsı szabadságot. 7 Arthur SCHOPENHAUER: Az akarat szabadságáról, fordította: Kelen Ferenc, Hatágú Síp Alapítvány,

9 A fizikai szabadság mindennemő anyagi akadálynak a távollété 8 -t jelenti, mint például a tér, a mezı, a meleg, a levegı, a villamosság, vagy éppen a lakás, az ellátás és a mozgás szabadságát is. Ebben az értelemben, ha determinizmusról beszélünk, akkor az akadályozottságot mindig az akaratra nézve gondoljuk. Vagyis az emberek és az állatok akkor szabadok, ha fizikai, anyagi akadályok nem korlátozzák cselekvéseikben, hanem ezek saját akaratuk szerint mennek végbe. Ha szabad valaki, akkor a cselekvés lehetıségére nézve szabad. Néprıl is mondják, hogy szabad és azt értik rajta, hogy csupán a törvényeket uralja, amelyeket pedig maga hozott, mert ilyenformán mindenütt csakis a saját akaratát követi. A politikai szabadság ennélfogva a fizikaihoz sorozandó. 9 Tehát a fizikai szabadság a külsı szabadságot foglalja magában. Az erkölcsi szabadság valamely erıs ellen-indítékot feltételez. Nem objektív és abszolút kényszer, hanem szubjektív és relatív, az illetı személyre vonatkozó kényszer. Mármost az a kérdés, hogy az akarat szabad-e?! Mit jelent az, hogy szabad? Szabad az, ami saját akarata szerint való. 10 Empirikusan: Szabad vagyok, ha azt tehetem, amit akarok. 11 Vagyis más okok nélkül történı cselekvések. Vajon akarhatod is, amit akarsz?, Vajon akarhatod is, amit akarni akarsz? 12 Bírsz-e akarni? 13 A lehetıség és a tényleges cselekvés problematikája itt teljesedik ki, ahol akár a végtelenségig tehetnénk fel a kérdéseket, az akarhatod, akarni, akarsz kulcsszavakkal. 8 i.m.:7.o. 9 i.m.:8.o. 10 i.m.:10.o 11 i.m.:10.o. 12 i.m.:10.o. 13 i.m.:10.o. 8

10 Ahhoz, hogy a továbbiakban közelíteni tudjuk a szabadság fogalmát az akaratéval, a szabadságot elvontabb szintre kell emelnünk. Mégpedig azzal a definícióval, hogy minden szükségszerőség távollétét jelenti. Mit is jelent ebben a kontextusban a szükségszerőség? Mindenképpen pozitív fogalmat jelöl, hiszen a szabadság ellentéte. Ebben a vonatkozásban az egy adott elégséges ok következménye és a szükségszerőség cserefogalmai egymásnak. Vagyis szükségszerő az, ami valamely adott elégséges okból következik 14, az okozat megjelenésével az ok bekövetkezése. Tehát az ok kényszerítı hatású, nem szabad. Tovább finomítva a fogalmakat, ha a szükségszerő és az elégséges összefügg, akkor a szabadság és a véletlen is hasonlóan rokon kifejezések. Ebben az értelemben a szabadságnak minden októl függetlennek, és véletlennek kellene lennie. Mivel minden esemény szükségszerő, okára nézve; minden más, amivel térben és idıben találkozik, véletlen a reális világ keretein belül. Tehát sokadszorra kimondva: szabad az, ami semmilyen tekintetben nem szükségszerő, vagyis semmitıl sem függ. Ha mármost ezt a fogalmat az ember akaratára alkalmazzuk, ez azt jelenti, hogy az egyéni akaratot a maga nyilvánulásaiban (akarati tényeiben) nem okok vagy indítékok bírják elhatározásra. Mert különben cselekvései nem volnának szabadok, hanem szükségszerőek, hisz egy adott, bármily természető ok következménye mindig szükségszerő. Ezen alapszik Kant meghatározása, mely szerint a szabadság az a képesség, hogy a változtatásoknak egy sorát magunktól kezdjük el. Ez a magunktól igaz értelmében annyi, mint elızetes ok nélkül, ami viszont nem más, mint szükségszerőség nélkül. Így hát jóllehet a szabadságnak ama meghatározása látszatra pozitív, közelebbi megtekintésre mégis kitőnik negatív természete. 15 A fentiekbıl következıen a szabad akarat nem más, mint amelyet nem ok, vagyis egyáltalán semmi nem bír elhatározásra. Éppen ezért ezek a szabadság mesterszavai: liberum arbitrium indifferentiae vagyis minden októl mentes. Mivel azonban az okság jelen van, vagyis majdnem hogy minden oka mindennek, logikailag abszurdum szabadságról beszélni. Az okság szükségszerőséget von maga után, nem pedig 14 i.m.:10.o. 15 i.m.: o. 9

11 szabadságot, véletlent. Ám a szabadság pszichológiai tény. A Kant szerinti képesség hordozója. Ezek után Schopenhauer bevezeti az öntudat terminusát, mint saját énemnek tudata szemben a más dolgok tudatával 16 meghatározást. Ennek feltétele az idı, a tér és az okság, vagyis a megismerés bennünk rejlı három formája, melyek lehetıvé teszik az objektív megismerést. Tehát tudatunk részét nem az öntudat, hanem a más dolgokról való tudat, vagyis a megismerıképesség alkotja. A mő egyik legfontosabb kérdése a továbbiakban: A feladat most az, hogy analitikus úton, a mindkettıben (öntudat és más dolgokról való tudat) jelenlevı tények vizsgálata által megállapítsuk, hogy az emberi akarat maga-magától határozza-e meg magát vagy nem? 17 Az elsı részben, mely az Akarat az öntudat elıtt címet viseli, csak a fizikai szabadságra kapunk bizonyítást, mivelhogy tehetek, amit akarok, vagyis külsı mozgáshoz kapcsolódik a szabadság mibenléte. Az öntudat nem mond semmit magáról az akarásról, hanem csak bekövetkezett ténybıl következtet, ismer meg. Itt az akarat, mint magában való dolog jelenik meg. Míg a dolgokról való tudatban nem magában való dologként. Schopenhauer itt a változás három formáját határozza meg, mégpedig az okot, az ingert és a motívumot. Az értelem legáltalánosabb formája az okság törvénye, vagyis: nincs változás ok nélkül. Az okok és az ingerek és a motívumok világára való felosztás jelenik meg, mint a szervetlen világ és a vegetatív élet, vagy az animális élet részeiben megvalósuló változások. Az emberi relatív szabadság annyiban ragadható meg, hogy míg az állatok általában tisztán szemléletes motívumainak rabjai, addig az emberek elvont motívumokból is válogathatnak. A változás az alanyában valamilyen erıt tételez fel, ami az ember esetében nem más, mint az akarat. A speciálisan és egyénileg meghatározott akarat a jellem. Az emberi jellem pedig egyéni, empirikus, állandó és eredendı. Ezek alapján alkothatjuk meg a cselekvés két meghatározó faktorát: a jellemet és a motívumot. A magasabb felfogás jegyében kifejti Schopenhauer az eddig még nem említett felelısség faktorát, a felelısségi érzetét. Vagyis azzal kívánja bizonyítani az egyéni 16 i.m.:12.o. 17 i.m.: 13.o. 10

12 szabadságot, hogy mi magunk cselekszünk valamit, és következményeként bőnt teszünk, vagy érdemet szerzünk magunknak, nem pedig a tettnek. Így ebben is különbözünk egymástól - a fent említett jellem-meghatározásoknál -, hogy ki hogyan viszi, vagy vitte volna véghez az adott cselekedetet. A felelısségérzet biztosítja a szabadságot. Ám nem a cselekvését, hanem a való lénynek, az intelligibilis jellemnek a szabadságát. A felfogható lénynek a való, létezı világban van lehetısége szabadnak lenni. Ugyanakkor a szabadság transzcendens fogalma csak a magánvaló akaratot illeti meg, amely felülemelkedik az emberi megismerés szők korlátain. Schopenhauernél az eleve meglévı, a magánvaló az akarat. Ebbıl pedig az következik, hogy ha valamely dolog jelenség, nem szabad, viszont, ha a dolgoknak a magánvaló az alapja, akkor szabad. Tehát az ember szabad is meg nem is egyszerre. Joel Feinberg 18 A szabad akarat társadalomfilozófiai megközelítése. De mi is a szabadság? A tulajdonságokat jelölı szóra, kérdésre keressük a választ? Nem, hanem a jogállásra, illetve jellemvonásokra kérdezünk rá amikor ezt a kérdést tárgyaljuk Feinbergnél. A szabadság alapjában véve jó, pozitív dolog. A szabadság fogalmának szőkítésére három lehetıség nyílt a feinbergi rendszerben, mégpedig: - mitıl szabad valaki - mit szabad valakinek tennie - ki az a valaki, akinek a szabadságáról beszélünk Szabad valaki, ha nincs akadálya, vagy korlátozottsága. Ebben az esetben az akadály nem jelent mást, mint a szabadság csorbítását, mely nem teszi lehetıvé vágyaink kielégítését. Így a tehetetlenség érzése is, a rossz a boldogság akadályozója. Tehát a szabadságé is. 18 Joel FEINBERG: Társadalomfilozófia, Budapest, Osiris könyvtár,

13 A korlátozás nem mindig jár együtt a tehetetlenség érzésével, hiszen lehet, hogy a korlátozás éppen arra szól, azt engedi meg, amit az egyén amúgy is szeretne megtenni, így nem érzi magát sem korlátozottnak, sem pedig tehetetlennek, vagyis ebben az értelemben szabad. Ez csak abban az esetben válna ténylegesen tehetetlenséggé, ha nem esne egybe a vágya a kijelölt korlátozással. Vagyis itt a rendelkezésre álló szabadságától fosztották meg az egyént, amirıl nem is tud minden esetben. A szabadság szeretet annak a szeretete is lehet, hogy szabadon lélegezhetünk, vagy van mozgásterünk, hogy adott esetben meggondolhatjuk magunkat. 19 Vagyis ha nem érezzük tehetetlennek magunkat, akkor szabadok vagyunk. A hiánytalan szabadság az, érveltek, ha mindig képesek vagyunk azt csinálni, amit pillanatnyilag ténylegesen csinálni akarunk. 20 Ez a szabadság a rugalmas vágyak kialakításával érhetı el, de szerintem ezt nem nevezhetjük igazából szabadságnak. A ténylegesen érzett szabadság a legkevesebb tehetetlenség-érzet; rendelkezésre álló szabadság a legkevesebb alternatíva eszménye, az adott esetben több lehetıség megragadhatósága. A szabadság nem egyenlı az elégedettséggel. Olykor a boldogság felé vezetı legegyenesebb út a korlátozás. 21 A politikai szabadság a korlátozás, a kényszer hiányát jelenti. A mások által gyakorolt kényszer hiánya. Feinberg a kényszernek két formáját különbözteti meg egyrészt a közvetlen erıszakot, másrészt pedig a fenyegetést. A kényszer végletei az ellenállhatatlanul kényszerítı fenyegetés és a vonzó ajánlat. Ezek között csak az engedelmeskedés megtagadásának árában van a különbség. Minél nagyobb az ár, annál kevésbé tőnik választhatónak. A korlátozások egy másik fajtája a képességek hiánya is lehet. Például repülni akarok, de nincs szárnyam, ebbıl következik, hogy nem áll szabadságomban repülni. A tehetetlenség érzése uralkodik rajtam. Tehát a szabadság fogalma a mő folyamatában alakul, a szabadság lényegében a tényleges és a lehetséges vágyak korlátozásának hiánya. 22 A külsı és belsı korlátozásokon belül még pozitív és negatív viszonyokat is megkülönböztet. 19 Joel FEINBERG: Társadalomfilozófia, Osiris könyvtár, Bp., 1999, 17. o. 20 i.m.:17.o. 21 i.m:18.o. 22 i.m.:20.o. 12

14 A külsı korlátozás a lehetıség, ennek pozitív oldala például a csukott ablakot, ajtót jelent, míg a negatív a pénz, közlekedési eszközök vagy éppen a fegyverek hiányát. A belsı korlátozásnak, vagyis a képességek hiányának pozitív formája például a fejfájások, rémképek és kényszerképzet jellegő vágyak, ugyanakkor a negatívak a tudatlanság, gyarlóság, valamint az ügyesség és a tehetség fogyatékosságai. A korlátozás olyasmi akármibıl is álljon -, ami valakit megakadályoz abban, hogy megtegyen valamit. 23 A szabadságot csakis a lehetséges és meglévı dolgok vágyával lehet párosítani, az irreális vágyak ki vannak zárva a fogalom körébıl. A természetes korlátozottságainkat is tekinthetjük szabadságunk korlátainak. Önkorlátozás: A belsı gátlások uralkodása teljesíthetı vágyaink felett. Az ún. szuper ego, mint felettes én, a lelkiismeret belépése a cselekedeteinkbe, illetve azok felülbírálására. Engedély és képesség: Meg lehet tennie [jogi szabályozás], mint engedély és meg tudja tenni [szociológiai nézıpont], mint képesség megkülönböztetése. Mindent mérlegre téve szabad a szabadságnak vannak összemérhetetlen dimenziói Miután láttuk a szabad akaratot különbözı szempontokból, még fontos kiemelnünk néhány a szabad akaratot cáfoló elméletet. e. A szabad akaratot cáfoló elméletek 24 A szabad akaratot a fatalizmus, a naturalizmus és a történelmi determinizmus képviselıi tagadják Fatalizmus, mely a világban történı dolgok eleve elrendezettségét hirdeti az ember tehetetlenségének érzését közvetíti, mely szerint a változások oka az eleve elrendeltség, a személyes sors. Így tehát a szabad akarat mindössze illúzióként marad meg. A naturalizmus szerint az ember és minden létezı a fizikai természet meghatározott következménye. 23 i.m.:28.o. 24 BIRHER Nándor- SZABÓ Adrien: Az élet és a túlélés erkölcsi-jogi kérdései, Jel Kiadó, 2004., 21. o.- 13

15 Végül pedig a történelmi determinizmus a történelem mindent meghatározó valóságának kiemelését jelenti, ahol az emberi tettek a történetiségben nyernek értelmet. A történelem társadalmi, kulturális, politikai, gazdasági aspektusai determinálják az egyéni tetteket. Ezek elméletek képviselıi nem veszik észre, hogy a szabadság lényege az önfelülmúlásban van. Ez az ember esetében az anyagot is felülmúló szellemi tevékenység, amely az emberi lélek által valósul meg. f. A krisztusi szabadság 25 Ha a krisztusi szabadságot vizsgáljuk, kétféleképpen figyelhetjük meg. Egyrészt negatíve, az ember indeterminált állapotában, amikor nincs eleve meghatározva cselekedeteiben. Másrészt pozitíve, ahol saját döntéssel és felelısséggel rendelkezik az ember cselekedetei felett. Saját cselekvésében rendelkezik önmagával, ez jelenti a döntés és a kivitelezés szabadságát. Ezen a ponton kell megemlíteni a szabad döntést gátló jellegzetes hatásokat a figyelmetlenséget, a tudatlanságot, a megszokást, illetve a fizikai és pszichikai kényszert. A figyelmetlenségben nincs semmi szándékosság. A tudatlanság a nem tudás (nescientia), olyan ismeret hiánya, melynek meg kellene lennie (ignoratia). A megszokás a szabad döntés akadályozója, habár megkönnyíti a jóra irányuló szabad elhatározást. A fizikai kényszer az erıszak, a kivitelezést akadályozza, nem a belsı szándékot; és pszichikai kényszer pedig az erıs félelem, amely a szabad elhatározást teljesen lehetetlenné teszi, vagyis ez utóbbi magának a döntésnek az akadályozója. A fenti pontok közös jellemzıje, hogy egyikben sincs szándékosság, ugyanakkor mindennapjaink részét képezik, képezhetik ezen állapotok. A szabad akarat és a szabadság filozófiai és erkölcsteológiai feltérképezése után egy pszichoanalitikus megközelítést szeretnék még bemutatni. 25 F. BÖCKLE: A morálteológia alapfogalmai, Jel Kiadó,

16 g. A szabad akarat pszichoanalitikus megközelítése A most ismertetésre kerülı tanulmányt az ellentétes látásmód szándékával mutatom, be, ahol a szabad akarat teljes birtoklását a neurotikus bőnözı személyében lelhetjük fel, míg a normális ember tőnik a legkorlátozottabbnak. Van-e szabad akarat? 26 A szabad akarat pszichoanalitikus megközelítése szerint meg kell különböztetnünk a lékek szerkezeti felépítését és annak a külvilághoz való viszonyát, a négy állapotot. Nevezetesen: a tudatot, a tudattalant és a kettı között helyet foglaló elıtudat felfedezését és mőködéseinek megismerését. Ebben az összefüggésben az akarat a következıket jelenti: Az akarat: törekvés, érzelem, vagy motilitás tudatosodására, levezetésére, mely tudatosodás a tudatban történik. Az akarat mint a lélek anatómiájából önként adódik, nem mindig ösztönös kívánság, hanem lehet erkölcsi törekvés is. Az akarat; törekvés egy a tudat síkja alatt létezı lelki energia tudatosodására. 27 Tehát akaratunk mindig a tudatban vetıdik le. Gartner Pál szerint az akaratszabadságot csak egyéniségkategóriák lelki szerkezete szerint lehet meghatározni, vizsgálni. Végighaladva a lelki állapotok fokozatán az elmebeteg, a normális bőnözı, a neurotikus bőnözı, a neurotikus és az egészséges egyén akarati megnyilvánulásait kell megvizsgálni. Az elmebeteg eleve el van zárva a külvilág ingereitıl, így sem az elıtudata, sem pedig az észrevevési rendszere nem mőködik. Ezek szerint szabad akaratának teljesen birtokában van, sıt mi több olyan szinten, mely akár ön- és közveszélyes is lehet. Vagyis hiányzik a morális gátlás, nem rendelkezik kontrollal saját tettei felett, sem pedig a hagyományos értelemben vett lekiismerettel, lekifurdalással. A normális bőnözı az az egyén, aki csak közveszélyes, vagyis csak az elıtudata nem mőködik, szabad akaratának azonban birtokában van. A neurotikus bőnözı szabad akaratát gátlástalanul tudja megvalósítani, véghez vinni, hiszen a bőnözés idején kikapcsol az elıtudat és a morális ellenırzés. Ezt követıen pedig helyre áll az ún. rend. Végül az egészséges ember szabad akarata maradt, melyben mind az elıtudat, mind pedig a morális ellenırzés mőködik. 26 Dr. GARTNER Pál: Van-e szabad akarat?, Nyugat konferencia, In: Nyugat, 1933./1. szám 27 i.m. 25.o. 15

17 Gyakorlatilag egészséges embernél az akarat-megnyilatkozás minden pillanatban az egyén bensı lelki struktúrájában mőködı rétegek korrelációjából adódik. Az egészséges egyén elméletileg relatíve szabad akaratú, gyakorlatilag akaratszabad, s csak apró tévcselekményei lehetnek, melyek nem öltenek antiszociális, vagy önmaga ellen forduló méreteket és ha igen, azt az egyén azonnal korrigálja. 28 A szabad akarat gyakorlatilag az elmebetegnél a legszabadabb, ám nem a legelfogadhatóbb, míg a legrealisztikusabb az egészséges embernél, ahol minden az elfogadható szinten történik, vagyis társadalmilag elfogadott. Ez pedig nem más, mint a szabadságból a kötöttségek felé vezetı reláció és fokozatai. A szabad akarat különbözı területő és nézıpontú ismertetése után át kell térnünk az eutanáziára. 28 i.m. 26.o. 16

18 Eutanázia A HIPPOKRATÉSZI ORVOSI ISKOLA ESKÜJE Esküszöm a gyógyító Apollonra Aszklépioszra és Hügieiára és Panakeiára és valamennyi istenre és istennıre, akiket ezennel tanúkul hívok, hogy minden erımmel és tehetségemmel megtartom következı kötelességeimet: Tanáromat, akitıl e tudományt tanultam, úgy fogom tisztelni, mint szüleimet, és vagyonomat megosztom vele, s ha rászorul, tartozásomat lerovom; utódait testvéreimnek tekintem, oktatom ıket ebben a tudományban, ha erre szentelik magukat, mégpedig díjtalanul; továbbá az orvosi tudományt áthagyományozom fiaimra és mesterem fiaira, és azokra, akik az orvosi esküt leteszik, másra azonban nem. Tehetségemhez és tudásomhoz mérten fogom megszabni a betegek életmódját az ı javukra, és mindent elhárítok, ami ártana nekik. Senkinek sem adok halálos mérget, akkor sem, ha kéri, és erre vonatkozólag még tanácsot sem adok. Hasonlóképpen nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához. Tisztán és szentül megırzöm életemet és tudományomat. Sohasem fogok hólyagkövet operálni, hanem átengedem azt azoknak, akiknek ez a mesterségük. Minden házba a betegek javára lépek be, s ırizkedni fogok minden szándékos károkozástól, különösen férfiak és nık szerelmi élvezetre használatától, akár szabadok, akár rabszolgák. Amit kezelés közben látok vagy hallok akár kezelésen kívül is a társadalmi érintkezésben -, nem fogom kifecsegni, hanem titokként megırzöm. Ha ezt az eskümet megtartom és nem szegem meg: örvendhessem életem fogytáig tanulmányomnak és az életnek, de ha esküszegı leszek, történjék ennek ellenkezıje. 29 A fent idézett orvosi eskübıl kiindulva láthatjuk, hogy legfıbb célja az orvoslásnak az emberi élet védelme, a károkozás nélküli gondoskodó ellátás, és legfıképpen a helyes módon való eljárás mind a gyógyításban, mind pedig az orvosi titoktartásban. Elıször meg kellene határozni, mit jelent a halál, majd ezután lehet rátérni az eutanázia konkrét problémakörére. 29 ANTALÓCZY Zoltán: Kardiológia. Budapest, Medicina, 1983, 23. o. 17

19 Mit értünk a halál fogalmán? A mai ember számára a halál többnyire katasztrófaként jelenik meg, hiszen egy értékes, emberi élet kihunyása, elmúlása, gyakran oly váratlanul ér, hogy fel sem lehet fogni. ( Bár a fejlıdésben elmaradt társadalmakban még a mai napig is jellemzı az öregekrıl való könnyő lemondás.) Mikor halott az ember? A halál az élet végét jelenti, amikor az embert már nem képes a szervezete életben tartani, keringetni a vérét, oxigénnel ellátni az agyat, nem képes az ingerekre reagálni, és nem képes ember lenni a testben, vagyis nem lélegzik, nem ver a szíve, és agyi mőködése végérvényesen megszőnik. Ez szinte teljes biztonsággal megállapítható volt már egészen a kezdetektıl, ellenben az öntudatos élet végének meghatározhatatlanságával, ami nem mást jelent mint az agyi mőködés tényleges megszőnése, holott ettıl a pillanattól kellene számítani az egyén halálát. A halának is van ún. két fajtája. Az egyik a biológiai halál, a másik a klinikai halál. A klinikai halál a szervezetileg még mőködı ember, ám gépek tartják az élık sorában, mintegy vegetatív állapotban. Gyakran az agyhalott jelenséggel párosul. Ez jelentené a fent említett egyén halálát. A biológiai halál pedig a szervezet tényleges mőködésképtelensége következtében beállt állapotot jelenti. Az élet értékének fontossága a bioetikai kérdések megoldásával történhet. 30 Fontos szempont,amit figyelembe kell vennünk, hogy az emberi élet a fogantatás pillanatában keletkezik, így minden embernek joga van az élethez. Mindenképpen tilos ártatlan emberi életet kioltani, illetve a személy életét nem szabad alárendelni közösségi vagy társadalmi érdekeknek. Az élet minıségét a lehetıségekhez képest javítani kell. Végül pedig az utolsó meghatározás ehhez kapcsolódóan az, hogy a halál az agyhalál beálltával áll be. 30 BERAN Ferenc: Etika, Az érték tisztelete, Budapest, Gondolat Kiadó,

20 Mi az eutanázia? A szó jelentése jó, vagy kegyes halál. (Görög szó: eu = jó; thanatosz = halál) Az a cselekedet, mely egy ember életének kioltására irányul saját szabad akaratából. Az eutanázia támadás a már védekezni sem tudó emberi élet ellen. a. Az eutanázia feltőnésének okai Az orvostudomány fejlıdésével megjelent az élet gyakran nem emberhez méltó meghosszabbítása is, így végsı soron megjelent maga az eutanázia is. A középkorig általában sokkal többet foglalkoztak a halál utáni lét kérdésével, mint magával a haldoklással. A haldokló és a haldoklás problémáit csak a XVI. században kezdték el alaposabban vizsgálni. Ekkor jöttek létre a haldoklók gondozását szolgáló elsı hospice-ok is. Ebben az idıben még féltek a hirtelen haláltól, a modern kor embere azonban ellentétben elıdeivel a gyors és fájdalommentes halált részesítené elınyben, mintsem a hosszú, kínzó, fájdalmas véget. Ennek ellenére mind a mai napig gyakori vélemény az, mely szerint az eutanáziára nincs szükség, hiszen a fájdalomcsillapítás megoldott probléma, viszont ezen elvek képviselıi csupán a fizikai fájdalmakkal számolnak, a lelki kiszolgáltatottsággal és fájdalommal nem. Ugyanakkor a fizikai fájdalomcsillapítás sem tartozik a megoldott problémák közé, hiszen gyakran hallani, illetve olvasni orvosi feljegyzéseket, miszerint a morfiumszármazékok hatására sem szőntethetıek meg a fájdalmak minden egyes végsı stádiumú betegnél. Minden emberi élet végtelen értéket képvisel. Az élet szentségének doktrínája szerint az élet abszolút értékes. Az élet nem minıségéért értékes, hanem önmagáért. Mindenki értékes bármennyi szenvedéssel is jár. Így hát az élet szentségének doktrínája és képviselıi szerint az eutanázia és az öngyilkosság nem indokolt. Ezzel szemben az eutanázia pártolói az életminıség elvére támaszkodva a következıket vallják: alkalmazható az eutanázia, ha a szenvedések felülmúlják a még várható örömöket. Ez az álláspont feltehetıen a sztoikusok által vallott nézetben gyökerezhet, hiszen a sztoikusok ideája szerint, ha a szenvedés meghaladta az ember erejét, akkor segíteni kell neki a boldogság elérésében, ha másként nem lehet, akkor a halálba segítéssel. 19

Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása

Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Önrendelkezéshez való jog Önrendelkezési jog az egészségügyben: egészségügyi ellátás akkor nyújtható, a betegen beavatkozás akkor végezhető, ha abba a

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Önrendelkezési jog ellátás visszautasítása. Dósa Ágnes

Önrendelkezési jog ellátás visszautasítása. Dósa Ágnes Önrendelkezési jog ellátás visszautasítása Dósa Ágnes Főszabály: a betegen csak a beleegyezésével szabad orvosi beavatkozást végezni, a beteg joga eldönteni, hogy mely orvosi beavatkozásokba egyezik bele,

Részletesebben

6. A nemzetközi szerzıdések joga II.

6. A nemzetközi szerzıdések joga II. 6. A nemzetközi szerzıdések joga II. Nemzetközi jog I. elıadás 2010. 10. 14. Vázlat 1. A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai 2. A szerzıdések értelmezése a) Az értelmezés

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. április 17-én a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló,

Részletesebben

1. oldal, összesen: 16 Szerzı: Hajdu Miklós

1. oldal, összesen: 16 Szerzı: Hajdu Miklós 1. oldal, összesen: 16 Szerzı: Hajdu Miklós Önkép-teszt Önkép. Kimondjuk ezt a szót, és automatikusan ugrik be a jelentés. Az a kép amilyennek látjuk magunkat. Látjuk magunkat valamilyennek, az életünk

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

Miért olyan fontos a minıségi pont?

Miért olyan fontos a minıségi pont? A fiókban látható konkrét minıségi pont értékek egy olyan általános számítás eredményei, ami a kulcsszó tökéletes egyezése esetére érvényesek. Miért olyan fontos a minıségi pont? A minıségi pont három

Részletesebben

33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról

33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról 33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról Az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. (2) bekezdés k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az egészségügyi

Részletesebben

Herceg Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskola

Herceg Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskola Herceg Batthyány Fülöp Gimnázium H Á Z I R E N D 2008 Készítette: Lászlóné Kovács Márta Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések 3 1.2. A házirend nyilvánosságával kapcsolatos szabályok 3 1.3. Az intézmény

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 I. rész: 2 NEVELÉSI PROGRAM II. rész: HELYI TANTERV 2 oldal, összesen: 124 3 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos

Részletesebben

A betegjogvédelem jövője

A betegjogvédelem jövője A betegjogvédelem jövője Mogyorósi Dorottya dr. med, dr. jur Európai Betegjogi Nap, Budapest 2011. április 18. Kérdés Hol járunk már az éden fáitól! Világunk büszke madarának csőrében porladunk. Hullám

Részletesebben

K.É.SZ. VI. Szakszervezet tisztségviselıi 22. VII. Vegyes rendelkezések 23

K.É.SZ. VI. Szakszervezet tisztségviselıi 22. VII. Vegyes rendelkezések 23 K.É.SZ. I. A Szakszervezet mőködési körének meghatározása és célja I. 1. Szakszervezet neve 3 I. 2. A Szakszervezet székhelye 3 I. 3. A Szakszervezet emblémája és bélyegzıje 3 I. 4. A Szakszervezet mőködési

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

Az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Általános Életbiztosítási Szabályzata (SV-00/2000/1)

Az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Általános Életbiztosítási Szabályzata (SV-00/2000/1) Az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Általános Életbiztosítási Szabályzata (SV-00/2000/1) TARTALOMJEGYZÉK I. ALAPFOGALMAK...1 II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZİDÉS FORMAI SAJÁTOSSÁGAI...4 A biztosítási

Részletesebben

A politikai függetlenség elvei és biztosítékai:

A politikai függetlenség elvei és biztosítékai: I. Általános rész: 1. A KARTAL TV a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény betartásával helyi mősorszolgáltatást végez. 2. A KARTAL TV adásainak teljes ideje heti 168 óra, átlagosan

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN EK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN Feith Helga Judit PhD Társadalomtudományi Tanszék ETK-EDUVITAL 2013. ÁPRILIS 26. Stróbl Alajos Justitia szobra a XIX. századból Beteg

Részletesebben

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT. A kapcsolatok természetrajza Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai Sivaráma Szvámi vaisnava teológus - Mit nevezünk kapcsolatnak? - Azt a közös alapot,

Részletesebben

AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG JAVADALMAZÁSI POLITIKÁJA (HATÁLYOS: 2011. július 01. NAPJÁTÓL) Tartalomjegyzék I. Preambulum... 3 II. A jelen politika hatálya,

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

A pszichiátriai betegek jogvédelme

A pszichiátriai betegek jogvédelme A pszichiátriai betegek jogvédelme Simon Zsuzsa szociálpolitikai szakértő TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A pszichiátria történeti gyökereit tekintve hatalmát és jogosítványait arra kapta, hogy a törvényt nem

Részletesebben

Az ápolási folyamat. Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával

Az ápolási folyamat. Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával Az ápolási folyamat Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával Ápolási folyamat fogalma A humanisztikus ellátás olyan rendszeres módszere, mely költséghatékony módon összpontosít a kívánt eredmények

Részletesebben

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk

Részletesebben

2006. évi XCIV. törvény. a tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításáról

2006. évi XCIV. törvény. a tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításáról Mi változott a tőzvédelmi törvényben, 2006-ban? A 2006. évi XCIV. törvény több ponton módosította az 1996. évi XXXI. Törvényt. A változások és az eredeti szöveg egymás melletti vizsgálata és a hozzá főzött

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV 2009. 04. 01.

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV 2009. 04. 01. Egyesített Óvodai Intézmény 4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 14. : 52-273-180; fax: 52-273-181 e-mail: egyovig@netform.hu ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV 2009. 04. 01. Tartalomjegyzék BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK 3 I.

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

Választottbíróság Eljárási Szabályzata

Választottbíróság Eljárási Szabályzata A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság Eljárási Szabályzata 2008. január 1. További tájékoztatásért forduljon a Választottbíróság Titkárságához. 1055 Budapest, Kossuth

Részletesebben

Dr. Vadász Gábor ny. aneszteziológus-sebész orvos előadása. Videó: http://youtu.be/3rzflhinjds

Dr. Vadász Gábor ny. aneszteziológus-sebész orvos előadása. Videó: http://youtu.be/3rzflhinjds Dr. Vadász Gábor ny. aneszteziológus-sebész orvos előadása Videó: http://youtu.be/3rzflhinjds AZ EUTANÁZIÁRÓL Ember vigyázz, figyeld meg jól világod, ez volt a múlt, emez a vad jelen. És mindig tudd, hogy

Részletesebben

Legfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról 1

Legfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról 1 I Legfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról 1 A család és ezen belül elsısorban a gyermek sokoldalú védelme olyan alapvetı követelmény, amelyet a társadalom

Részletesebben

Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I.

Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I. Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I. A gyakorlatban megvalósuló kutatómunka elsı és egyben talán a legfontosabb lépése a kutatási téma megtalálása, és a hipotézis megfogalmazása.

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

2011. december 5. 10.00, Díszterem 3. napirendi pont 1. számú melléklet

2011. december 5. 10.00, Díszterem 3. napirendi pont 1. számú melléklet A Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályának (a továbbiakban: Alapszabály) módosítása 1. Az Alapszabály 1. (2)-(4) bekezdései helyébe a következı rendelkezés lép: Asz. 1. (2) Az Akadémia és intézményei

Részletesebben

Képviselı-testületi ülés jegyzıkönyve 2011. március 28.

Képviselı-testületi ülés jegyzıkönyve 2011. március 28. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületi ülés jegyzıkönyve 2011. március 28. Az ülésen hozott rendelet, és határozatok száma és tárgya: Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének

Részletesebben

Élethelyzetek. Dr. Mészáros Attila. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. 2. Élethelyzetek, konfliktusok

Élethelyzetek. Dr. Mészáros Attila. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. 2. Élethelyzetek, konfliktusok Négy alaphelyzetet különböztetünk meg, attól függıen, hogy Az innováció humánaspektusai: üzleti kommunikáció alárendelt, felsıbbséggel bíró vagy egyenlı a személyközi kapcsolat. A pozitív és negatív simogatás

Részletesebben

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl 2005. évi.. törvény a szövetkezetekrıl Az Országgyőlés - kiindulva az Alkotmány 12. -ából, amely szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, - felismerve, hogy a szövetkezeti

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

BAJAI KÓRHÁZ BETEGJOGI TÁJÉKOZTATÓ

BAJAI KÓRHÁZ BETEGJOGI TÁJÉKOZTATÓ BAJAI KÓRHÁZ BETEGJOGI TÁJÉKOZTATÓ A Magyar Köztársaság Alkotmányában biztosított alapvetı emberi jogoknak, illetve a Polgári Törvénykönyvben megfogalmazott személyhez főzıdı jogoknak az egészségügyi ellátás

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

Megbízások teljesítésére vonatkozó politika - FORDÍTÁS -

Megbízások teljesítésére vonatkozó politika - FORDÍTÁS - Megbízások teljesítésére vonatkozó politika - FORDÍTÁS - 1 1. Általános elvek A Pénzügyi Eszközök Piacairól szóló 2004/39/EK Irányelv ("MiFID") elıírja, hogy 2007. november 1-tıl minden befektetési vállalkozás

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI Jogpolitikai elızmények: Széll Kálmán Terv Magyar Munka terv Jogdogmatikai okok: szabályozás rugalmassá tétele jogforrási rendszer átalakítása szociális biztonság

Részletesebben

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009.

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Aszód Város Önkormányzatai Képviselı Testülete részére 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tárgy: Beszámoló az iskola Minıségirányítási

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. /A 2008. május 23-án megtartott Küldöttgyőlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben/

KÖZLEKEDÉSI BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. /A 2008. május 23-án megtartott Küldöttgyőlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben/ KÖZLEKEDÉSI BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA /A 2008. május 23-án megtartott Küldöttgyőlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben/ Jóváhagyta a KÖBE 2008. május 23-i Küldöttgyőlése Tartalomjegyzék

Részletesebben

J E G Y Z İ K Ö N Y V

J E G Y Z İ K Ö N Y V 1 Szeghalom Város Polgármesteri Hivatala Szeghalom, Szabadság tér 4-8., T.: 371-611. 1696-4/2010. J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült: Szeghalom Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2010. április 30-án

Részletesebben

BELFÖLDI UTASBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2012-E01)

BELFÖLDI UTASBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2012-E01) BELFÖLDI UTASBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2012-E01) Jelen általános biztosítási feltételek (a továbbiakban: általános feltételek) és különös biztosítási feltételek (a továbbiakban:

Részletesebben

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrıl

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrıl 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrıl Az Országgyőlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben 1 A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben = Akadémiai törvény Asz. = Alapszabály Ü. = Ügyrend

Részletesebben

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ I A szabad bevándorlást támogató klasszikus érv így hangzik: Ha minden más változatlan, a vállalkozások oda mennek, ahol olcsó a munkaerı, a munkavállalók

Részletesebben

ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az egyesület neve: Szöllısi József Rádióklub. Székhelye: 8000 Székesfehérvár, Berkes ltp. 40. Mőködési területe: a Magyar Köztársaság területe. Az egyesület önkormányzati

Részletesebben

A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI

A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Takács Albert A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Az alkotmányosságról vallott felfogás lényegét 1. aligha lehet jobban szemléltetni, mint ha ez ugyanazon tárgykörben különbözô idôpontokban hozott

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben

A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége SZAKMAI-ETIKAI KÓDEXE

A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége SZAKMAI-ETIKAI KÓDEXE A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége SZAKMAI-ETIKAI KÓDEXE Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda humánszolgáltató intézmény, amely alapellátás jellegő információs és

Részletesebben

Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. ELİTERJESZTÉS

Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. ELİTERJESZTÉS Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. Tisztelt Képviselı-testület! ELİTERJESZTÉS Jánosháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete 2010. augusztus 3-i ülésére 3. számú napirendi

Részletesebben

Királyhegyes Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 7/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendelete

Királyhegyes Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 7/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendelete Királyhegyes Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 7/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendelete az önkormányzat Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról Királyhegyes Község Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrıl Az Országgyőlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika. Az utóbbi napok kiegészítették

Részletesebben

A só- és színterápiáról röviden

A só- és színterápiáról röviden A só- és színterápiáról röviden A sóterápia Az ember arany nélkül tud élni, de só nélkül nem. - Cassiodorus 1 Történelem A terápia kezdete a sóbányákban és sóbarlangokban dolgozó emberektıl eredeztethetı,

Részletesebben

Mátészalka Kossuth tér, 2011.03.13. Böjt Azért vannak a jó barátok. Becseiné Kató Anikó

Mátészalka Kossuth tér, 2011.03.13. Böjt Azért vannak a jó barátok. Becseiné Kató Anikó Mátészalka Kossuth tér, 2011.03.13. Böjt Azért vannak a jó barátok Becseiné Kató Anikó Jézus mondja: "Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa." Imádkozzunk: Az Úr az én pásztorom, nem szőkölködöm.

Részletesebben

Abúzusok a családban. dr. Hajnal Ferenc

Abúzusok a családban. dr. Hajnal Ferenc Abúzusok a családban dr. Hajnal Ferenc Az abúzus Általánosságban helytelen, vétkes használatot, kihasználást, kizsákmányolást jelent A család nem csak lételemet, életteret és támaszrendszert jelent az

Részletesebben

a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Budapest, 2009. szeptember

a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Budapest, 2009. szeptember FÖLDMŐVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER Ügyiratszám: 29422/4/2009. ELİTERJESZTÉS a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

Divatos termék-e a kondenzációs kazán?

Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Mai valóságunkat egyre inkább áthatja az internet. Nem csak a hírvilág, a politika, az általános mőveltség szerzésének része, hanem szakmai-tudományos területeken

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági

Részletesebben

TÉZISEK az erıszakba torkolló tüntetések kezelésérıl

TÉZISEK az erıszakba torkolló tüntetések kezelésérıl TÉZISEK az erıszakba torkolló tüntetések kezelésérıl A közelmúltban a gyülekezési jog gyakorlása körében olyan tüntetésekre került sor, amelyek egyeseket erıszakos cselekmények elkövetésére késztettek.

Részletesebben

BÍBORKA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA

BÍBORKA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA 1. számú melléklet: Esélyegyenlıségi Terv Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény alapelvi szinten rögzíti, hogy minden ember elidegeníthetetlen joga,

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI ADÓK EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS BESZÁMOLÓ (2006. 12. 31.)

ÖNKORMÁNYZATI ADÓK EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS BESZÁMOLÓ (2006. 12. 31.) ÖNKORMÁNYZATI ADÓK EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS BESZÁMOLÓ (2006. 12. 31.) Az önkormányzati adóigazgatásról általában Önkormányzat képviselıtestületének egyik alapjoga, hogy önkormányzati rendeletek útján, a

Részletesebben

8. Cím. Biztosítási szerzıdések. I. Fejezet Közös szabályok

8. Cím. Biztosítási szerzıdések. I. Fejezet Közös szabályok 8. Cím Biztosítási szerzıdések I. Fejezet Közös szabályok 5:360. [A biztosítási szerzıdés fogalma] Biztosítási szerzıdés alapján a biztosító a szerzıdésben meghatározott biztosítási kockázat viselésére

Részletesebben

SZAKMAI MEGJEGYZÉSEK

SZAKMAI MEGJEGYZÉSEK SZAKMAI MEGJEGYZÉSEK A DUNA STRATÉGIA HAZAI MEGBESZÉLÉSE ELÉ 1 Fleischer Tamás BEVEZETÉS A Bizottság 2009. október 22-én 14 érintett országot keresett meg a Duna Stratégia megindítására vonatkozó levelével.

Részletesebben

EGÉSZSÉGKULTÚRA. Mentsük meg saját magunkat?! Egészségfejlesztés I.

EGÉSZSÉGKULTÚRA. Mentsük meg saját magunkat?! Egészségfejlesztés I. EGÉSZSÉGKULTÚRA Mentsük meg saját magunkat?! Egészségfejlesztés I. STRESSZKEZELÉS Személyiségfejlesztés Mit lát a képen? Attitűd A pozitív gondolkodás alappillérei Cselekedjünk, járjunk, beszéljünk és

Részletesebben

Utazási Balesetbiztosítás Általános és Különös feltételei CIB Utazási Védelemrıl

Utazási Balesetbiztosítás Általános és Különös feltételei CIB Utazási Védelemrıl Hatályos: a 2012. augusztus 01-tıl létrejött Biztosítotti csatlakozásokra Utazási Balesetbiztosítás Általános és Különös feltételei CIB Utazási Védelemrıl PREAMBULUM A Chartis Europe S.A. Magyarországi

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések 1.

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Pomáz Város Önkormányzat Képviselı-testületének 33/2008.(XI.24.) és 8/2005.(03.09.)rendelettel módosított, 5/2009.(I.26.)rendelettel kijavított egységes szerkezetbe foglalt 31/2003(11.25) sz. rendelete

Részletesebben

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I.

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. CÍMLAP (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. Impresszum, azonosító 2 Tartalomjegyzék ELİSZÓ... 7 1 A TUDÁSMENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETEKBEN... 9 1.1 TÉZISEK...

Részletesebben

Befogadó részleg Módszertani délelőtt. 2010. június 8.

Befogadó részleg Módszertani délelőtt. 2010. június 8. A Befogadó részleg tárgyi feltételeirıl, adottságairól. A részleg elhelyezése tökéletesen alkalmas a szükséges izolációra. Az emeleti szinten lehetıség van két, egyenként 12 fıs csoport mőködtetésére,

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot. Ikt.sz.: D.100/14/2012. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTİBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu A Közbeszerzési

Részletesebben

KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN

KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN Az elmúlt évtizedben a Magyar Határırség történetében soha nem látott szervezeti korszerősítés

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN)

A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN) A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN) I. Az egészségügyi ellátáshoz való jog Minden betegnek joga van jogszabályban meghatározott keretek között az egészségi állapota által

Részletesebben

Iparjogvédelem tansegédlet A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME. A személyhez és a szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok

Iparjogvédelem tansegédlet A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME. A személyhez és a szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok Iparjogvédelem tansegédlet 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvrıl A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME A személyhez és a szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok A szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok 86.

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Képviselı-testületének. Kakas Béla polgármester

ELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Képviselı-testületének. Kakas Béla polgármester ELİTERJESZTÉS Sándorfalva Város Képviselı-testületének Elıterjesztı: Kakas Béla polgármester Tárgy: Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény szakmai programjának módosítása Iktatószám: 3-83/2012.

Részletesebben

Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület)

Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület) Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület) 1. Bevezetés (2. rész) A Budapesti Nevelı c. folyóirat 2007.

Részletesebben

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata mari szerzői kiadása - Budapest 2012 ISBN 978-963-08-4652-3 Semmilyen jog nincs fönntartva!

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat Gyakornoki szabályzat A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. (9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

Részletesebben

Részlet a "Közgazdaságtan hús-vér embereknek" címő könyvbıl

Részlet a Közgazdaságtan hús-vér embereknek címő könyvbıl Részlet a "Közgazdaságtan hús-vér embereknek" címő könyvbıl Gondolatkísérletek A bevezetést azzal zártuk, hogy Rich, a Survivor címő mősorból, egy lakatlan szigeten ragadt. A közgazdaságtan törvényei akkor

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZÜZEMI SZERZİDÉS

ÁLTALÁNOS KÖZÜZEMI SZERZİDÉS A1-K000000/000 számú ÁLTALÁNOS KÖZÜZEMI SZERZİDÉS amely a.. szám alatti lakóépület, illetıleg vegyes célra használt épület (a továbbiakban együtt: épület), mint felhasználási hely hıközponti mérés szerinti

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 18.10.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE Tárgy: VÉLEMÉNY MAGYARORSZÁG ÚJ ALAPTÖRVÉNYÉRİL Elfogadta a VELENCEI BIZOTTSÁG 87. plenáris ülésén (Velence,

Részletesebben

Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról. I. Fejezet Általános rendelkezések. (Egységes szerkezet)

Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról. I. Fejezet Általános rendelkezések. (Egységes szerkezet) Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról I. Fejezet Általános rendelkezések (Egységes szerkezet) 1.. Az adókötelezettség Bánd Községi Önkormányzat illetékességi területére

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Matematikai alapok és valószínőségszámítás Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Bevezetés A tudományos életben megfigyeléseket teszünk, kísérleteket végzünk. Ezek többféle különbözı eredményre

Részletesebben

29/2008. ( XI. 25.) KKÖT

29/2008. ( XI. 25.) KKÖT Kiszombor Község Önkormányzatának Képviselı-testülete 29/2008. ( XI. 25.) KKÖT rendelete a települési szilárd hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról /Egységes szerkezet/ Kiszombor Község

Részletesebben

Tárgy: Szakmai javaslat a kistérségi Központi Orvosi Ügyeleti ellátás színvonalának emelésére és az ellátás biztonságának javítására

Tárgy: Szakmai javaslat a kistérségi Központi Orvosi Ügyeleti ellátás színvonalának emelésére és az ellátás biztonságának javítására 1 Szentes Város Önkormányzata Egészségügyi, szociális és lakásügyi Bizottsága Elıterjesztés NYILVÁNOS ÜLÉSRE! Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testülete Székhelyén Tárgy: Szakmai javaslat a kistérségi

Részletesebben

A VALEO KÖVETELMÉNYEI A BESZÁLLÍTÓIVAL SZEMBEN

A VALEO KÖVETELMÉNYEI A BESZÁLLÍTÓIVAL SZEMBEN A VALEO KÖVETELMÉNYEI A BESZÁLLÍTÓIVAL SZEMBEN Minthogy évek óta a Valeo Csoport kiemelt vállalati és környezeti felelısségének tudatában tevékenykedik, ezt a felelısségét a nemzeti jogszabályok valamint

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Magyarország Szabadság Alkotmányának irányelvei a globalista szocialista-kommunizmus és a liberáliskapitalizmus föderációját a természetes értékrend szerinti konföderációval felváltó

Részletesebben

URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS

URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS Tér és Társadalom XXII. évf. 2008 1: 125 139 Kulcsszavak: URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS (Urban Management and Fiscal Federalism) pénzügyi föderáció közjavak közfeladat-ellátás HORVÁTH

Részletesebben