Döntéselmélet KOCKÁZAT ÉS BIZONYTALANSÁG

Átírás

1 Döntéselmélet KOCKÁZAT ÉS BIZONYTALANSÁG

2 Bizonytalanság A bizonytalanság egy olyan állapot, amely a döntéshozó és annak környezete között alakul ki és nem szüntethető meg, csupán csökkenthető különböző módszerekkel. A bizonytalanság a döntéshozó szubjektív viszonya a környezetéhez, e külső világ állapotához, objektíve és állandóan létező attribútuma, velejárója az emberi létnek - Chikán Attila

3 Bizonytalanság A bizonytalanság mértéke a döntési folyamat során csökken, ahogy egyre több információ birtokába jut a döntéshozó és egyre jobban megismeri az adott szituációt. Ennek megfelelően megállapítható, hogy a tanulás egy fontos módszer a bizonytalanság-érzet csökkentésére, amit el kell sajátítania a jó döntéshozónak.

4 Bizonytalanság Chikán, a bizonytalanság fogalmából kiindulva a döntési szituációkat a következő képen csoportosította: Determinisztikus eset Ismert (objektív vagy statisztikai) valószínűségek esete Meghatározható szubjektív valószínűségek esete Ismeretlen valószínűségek esete (Játék a természettel ) Értelmes ellenfél esete (Játékelmélet)

5 Kockázat A kockázat úgy definiálható, mint annak a valószínűsége vagy veszélye, hogy valamilyen kár, veszteség, baleset vagy egyéb negatív esemény fog bekövetkezni külső vagy belső tényezők hatására, amit semlegesíteni lehetne megelőző intézkedések során. Definíció: A döntések nemkívánatos következményei A nemkívánatos események bekövetkezésének lehetősége (valószínűsége) A döntések kontextusát képező valóságról alkotott feltételezések

6 Kockázat A döntéshozó nézőpontjából vizsgálva a fogalmat, kockázatvállalási hajlandóságról beszélhetünk. Az a releváns, hogy a döntéshozó mennyire tekinthető kockázatvállalónak, vagy inkább kockázat kerülő magatartást folytat-e. A folyamatot befolyásoló tényezők a következők: a döntéshozó motivációja intelligenciája és más személyes jellemvonások várakozások elérhető információ rendelkezésre álló idő adott döntés komplexitása

7 Kockázat Teljesen biztonságos, kockázatmentes helyzet nem létezik! A kockázat vállalása sok esetben előnnyel, haszonnal, a csökkentése viszont költséges. Kockázatkezelés lépései: Kockázatbecslés Kockázatértékelés Kockázatszabályozás A kockázat azonosítása A kockázat mennyiségi meghatározása Elfogadható-e a kockázat? Opcióelemzés Döntéshozatal Felügyelet és visszacsatolása

8 Kockázat definíciói A döntések nemkívánatos következményei A nemkívánatos események bekövetkezésének lehetősége (valószínűsége) A döntések kontextusát képező valóságról alkotott feltételezések A kockázat fogalmát sokféleképpen szokták megközelíteni. (Renn, 1992) alapján a következő nézőpontokból érdemes vizsgálni: technikai; közgazdasági; pszichológiai; szociológiai és antropológiai;

9 Technikai közelítések Kockázat nagyságát a valószínűségekkel (múltbéli tapasztalat) súlyozott negatív hatásokkal mérjük, így a kockázatok mérhetők, összehasonlíthatók, és csökkenthetők Kritika, hogy ezek a nemkívánatos hatások nem objektívek, így nem mérhetők, hanem értékrendfüggők.

10 Közgazdasági közelítések Nem a fizikai károk, hanem a negatív következményekkel való elégedettség/elégedettlenség határozza meg. Pl terrortámadás, nem csak a fizikai károk, hanem azt követkető félelem általa is értékelhetővé válik. Kritika hasonló, mint a technikainál, hogy nem objektív, hanem szubjektív.

11 Pszichológiai közelítések Ez a közelítés, már nem tekinti a kockázatot, mint egy kiszámítható mennyiséget, hanem azt mondja, hogy a kockázat szubjektíven elvárt. Ehhez a közelítésmódhoz kapcsolódnak a következő heurisztikák: hozzáférhetőségi, túlzott bizonyosság a saját ítélet helyességében, bizonyosság óhajtása. Kritika: egyénre koncentrál, így csoport nehezen számítható.

12 Szociológiai közelítések Előfeltevése, hogy az emberek a világot társadalmi, kulturális szűrön keresztül látják. Vagyis a nemkívánatos hatások, a bizonytalanságok, a valóság elemei mind társadalmilag vannak meghatározva, konstruálva. A kockázatról alkotott ítéleteket csoportérdekek, hiedelmek, és csoportspecifikus tudás közvetíti. A kockázat problémája a bizonytalansággal, az ismeretlennel való megbirkózás problémája. Kulturális típusok: hierarchikus (erős csoportidentifikáció, erős szabályrendszer) egalitariánus (erős csoportidentifikáció, laza szabályrendszer) fatalista (gyenge csoportidentifikáció, erős szabályrendszer) individualista (laza csoportidentifikáció, laza szabályrendszer)

13 Szociológiai közelítések Kulturális típusok: aszimmetrikus szabályrendszer gyenge csoportidentifikációt fatalista hierarchikus erős csoportidentifikációt individualista egalitariánus szimmetrikus szabályrendszer

14 Technikai Közgazdasági Pszichológiai Szociológiai, antropológiai Nemkívánatos hatások Bizonytalanság Kockázat a kockázat kontextusa Köre Mérése Mértéke Mértéke fizikai, kémiai, biológiai természetes skálán objektív valószínűség várható érték (kár) bármilyen bármilyen bármilyen hasznossági skálán objektív vagy szubjektív valószínűség várható (negatív) hasznosság pszichológiai / pszichometriai mérési skálán szubjektív valószínűség szubjektív elvárt kockázat Típusa Objektíve létező Objektíve létező Objektíve létező szociológiai mérési skálán szubjektív valószínűség szubjektív elvárt kockázat Objektíve létező vagy konstruált

15 Minden nézőpont a következő elemeket tartalmazza: a döntések káros vagy nem kívánatos következményei, ezeknek az események bekövetkezésének a valószínűsége, és a döntéseknek a valóságról alkotott feltételezése; A különböző közelítésmódok között az a különbség, hogyan definiálják a negatív következményeket, illetve a bizonytalanságot.

16 Példa: Feladat Fiatalember 2 ajtó közül kell választania egyik mögött egy vérszomjas tigris, másik mögött egy szép lány várakozik. Hogyan lehet dönteni?

17 Feladat Melyiket válasszuk? A: 50% esély 1000, 50% esély 0 B: 450 biztosan A várható hasznosság elméletében egy kimenet hasznosságát a valószínűségével súlyozzuk.

18 Feladat 1. probléma: A 0,33 valószínűséggel 2500, 0,66 valószínűséggel 2400, 0,01 valószínűséggel 0 B: 2400 biztosan 2. probléma: A 0,33 valószínűséggel 2500, 0,67 valószínűséggel 0 B: 0,34 valószínűséggel 2400, 0,66 valószínűséggel 0

19 Feladat 3. probléma: A 0,80 valószínűséggel 4000 B: 3000 biztosan 4. probléma: A 0,20 valószínűséggel 4000 B: 0,25 valószínűséggel 3000

20 Feladat 5. probléma: A: 50% valószínűséggel háromhetes körutazás Angliába, Franciaországba és Olaszországba B: A 100% valószínűséggel egyhetes körutazás Angliába 6. probléma: A: 0,05 valószínűséggel háromhetes körutazás Angliába, Franciaországba és Olaszországba B: A 0,10 valószínűséggel egyhetes körutazás Angliába

21 Feladat 7. probléma: A: 45% valószínűséggel 6000 B: 90% valószínűséggel probléma: A: 0,1% valószínűséggel 6000 B: 0,2% valószínűséggel 3000

22 Feladat 3. probléma: A 0,80 valószínűséggel 4000 B: 3000 biztosan 3B. probléma: A 0,80 valószínűséggel B: biztosan

23 Feladat 4. probléma: A 0,20 valószínűséggel 4000 B: 0,25 valószínűséggel B. probléma: A 0,20 valószínűséggel B: 0,25 valószínűséggel -3000

24 Feladat 7. probléma: A: 45% valószínűséggel 6000 B: 90% valószínűséggel B. probléma: A: 45% valószínűséggel B: 90% valószínűséggel -3000

25 Feladat 8. probléma: A: 0,1% valószínűséggel 6000 B: 0,2% valószínűséggel B. probléma: A: 0,1% valószínűséggel B: 0,2% valószínűséggel -3000

26 Ellenőrző kérdések Sorolja fel a kockázatkezelés lépéseit! Hasonlítsa össze a különböző nézőpontokat! Mutassa be az adott nézőpontot!