Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Tanszék Doktori Iskola
|
|
- Frigyes Hegedüs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Tanszék Doktori Iskola KULTÚR-TÉR avagy a lokális szempontok helye és szerepe a kulturális fogyasztás folyamatában Készítette: Nagy Éva január, Debrecen
2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés-kérdésfelvetések II. Empirikus háttér.- 5 III.A kultúra közvetítő csatornái..9 IV. Könyvek..13 V. A befogadás színterei...14 VI. Összegzés.15 VII. Felhasznált irodalom. 16 VIII. Mellékletek...17
3 I. Bevezetés- kérdésfelvetések Az alábbi tanulmány a Regionális Egyetem kutatás keretében felvett kérdőívek elemzéseinek sorába kapcsolódik, így vezérmotívuma a TÉR fogalma, mely mentén a tanulmányok egybe fűzhetők. A kutatásban a tér egyrészt operacionalizációs fogalomként jelenik meg, a kutatás terére/terepére utalva, mely sajátos adottságokkal bír: az egykori Partium, illetve annak Magyarországra eső területe, azaz az észak alföldi régió hajdú-bihari és szabolcs-szatmárberegi része. A kutatás terének meghatározása azonban nem csupán egy földrajzi egység körbehatárolása, hanem kísérlet egy összetett társadalomföldrajzi és szociológiai probléma megragadására is: létrejöhetnek-e és ha igen, hogyan, lokálisan kötött, kiemelkedő oktatási intézmények regionális egyetemek- ebben a határmenti, többszörösen hátrányos helyzetű régióban? E dolgozat kérdésfelvetései során a fentieken túlmenően a tér egy további, szűkebb jelentéstartományban mozgó megközelítésmódját is alkalmazza. A tér, mint kulturális tér értelmezendő, melyben a kulturális javak fogyasztása zajlik, megvalósult formái a fogyásztás helyei, intézményei, a kulturális javak közvetítő csatornái, melyek valódi mivoltukon túl elvont teret is alkotnak (ennél fogva további lehetőséget nyújtanak a tér fogalmával való játékra, ám ez a vizsgálat célkitűzésétől messze, az elméleti fejtegetések mezejére vezetne, mely ehelyütt nem feladtunk). A tér-értelmezések közt a lokalitás, a lokális kultúra fogalma ver hidat, amennyiben arra keressük a választ, hogy a lokálishoz való kötődés hogyan és mennyiben mutatkozik meg abban a folyamatban, amely során a megkérdezettek a számukra elérhető különféle kulturális termékek közül választanak. A kulturális fogyasztás és a tér összefüggéseit keressük, így kiindulópontul elfogadjuk azt a feltételezést, hogy a kultúra fogalma a tér fogalmán keresztül is meghatározható (ily módon az egyes kultúrák térbeli adottságaik mentén is jellemezhetők). Aligha lehet a maga teljességében feltárni a kultúra és a környezet között fennálló kölcsönhatások bonyolult rendszerét, de M. J. Herskovits kultúrameghatározása jó alapkő lehet feltételezésünkhöz: a kultúra nem más, mint a környezet ember alkotta része. 1 Csatári Bálint szerint azok a sajátos társadalmi jegyek, melyek 1 In.: M. J. HERSKOVITS (1955): Idézi CSATÁRI BÁLINT: TRÓCSÁNYI A. TÓTH J.: A magyarság kulturális földrajza II. Pécs, 2002, In.: A kultúra területisége, Forrás: 3
4 megadhatók a társadalom földrajzi környezetének részeként, a kultúra része is, s a modern kultúr-geográfia vizsgálódási körébe von minden jelenséget, társadalmi terméket, mely térbeli szempontokkal jellemezhető. 2 Az elméleti megközelítések közt elkülönül ettől a látásmódtól az angolszász szemlélet, mely a terek kultúráját az egyéni attitűdökön, megnyilvánulásokon keresztül közelíti meg, az életstílusok életmódformák különféle formáit térben is értelmezhetőnek tekinti. A társadalom jelenségeinek elemzésével foglalkozó kutatók gyakran rögzítik munkáikban a kultúra és a tér között fennálló kapcsolat fontosságát. Claudio-Lomnitz Addler Concepts for study of regional culture 3 című munkájában többek közt Bourdieu habitus fogalmára utal, a kulturális struktúra az én és a különféle terek kirajzolódásának módjai közt teremt kapcsolatot. Bár a társadalmi terek kialakulása és reprodukciója a mindennapi társadalmi gyakorlat során jön létre, mégis a társadalmi gyakorlat alakításában résztvevő egyének valódi identitását és gyakorlati irányultságát alapvetően meghatározzák azok a terek, melyben szocializálódott (így a ház, az utca, a templom, stb.) Más szavakkal az egyén és a tér viszonya dialektikus: mivel a különféle terek a társas kapcsolatok keretéül szolgálnak, maguk is átitatódnak azokkal az értékekkel, melyeken a kialakult kapcsolatok alapulnak, így hozzájárulnak ahhoz, hogy az ént létrehozva a kapcsolatokhoz kötődő értékek megteremtődjenek az egyénekben. 4 Adler meghatározása szerint a regionális kultúra belülről differenciált és szegmentált kultúra, mely az egyéni interakciók nyomán jött létre a regionális politikán és gazdaságon belül, így a kulturális régiók a gazdasági és közigazgatási régiókhoz kapcsolódva alakultak ki. Jelen elemzés relevanciája ezen a ponton mutatkozhat meg: a különféle kultúrökológiai irányzatok elgondolásaira támaszkodva elmondható, hogy egy adott tér fejlődésében legalább olyan fontos szerepet játszhatnak az e térben élő közösségek kulturális hagyományai, mint az a környezet, amelyben a közösségek élnek. Az életmód, a kulturális szokások és tradíciók feltárása, elemzése alapvetően hozzájárulhat egy, a jelen kutatás során vizsgált, depressziós térség felzárkózási lehetőségeinek feltárásához. E dolgozat egy lépése lehet az állapotfelmérésnek, melyben a kultúra tulajdonképpen gazdasági fogalomként jelenik meg, hiszen a gazdasági fejlődés a megfelelő szintű és rugalmasságú tudáson alapul. 2 CSATÁRI BÁLINT: i.m. 1.p. 3 CLAUDIO-LOMNITZ-ADLER: Concepts for study of regional culture, In..American Ethnologist, 1991, május,(18. évf./2.) p. Forrás: 4 CLAUDI-LOMITZ ADLER: i.m.: 196.p. 4
5 II. Empirikus háttér 2.1. A lokális-globális fogalompár Kiindulópontul az Ifjúság 2000 felmérés azon eredményei szolgálnak, melyek arra mutatnak rá, hogy a fiatalok többsége motiválatlan a kultúra befogadására 5. Itt rövid kitérőként meg kell jegyeznünk, hogy a nyolcvanas évek végi, kilencvenes évek eleji ifjúsági kultúrával foglalkozó kutatásoknak meg szembesülniük kellett azzal, hogy korábbi feltevésük, mely szerint a mind magasabb iskolázottság megszerzésével, a választási lehetőségek kiszélesedésével és a fokozódó individualizációval a fiatalok kulturális aktivitása pontosabban az aktív szabadidő tevékenység megerősödik, ily módon az ifjúság mind nagyobb része léphet a középosztályba, nagyobb erővel vehetnek részt a demokrácia kialakításában. Bár a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok megerősítették e feltevés megalapozottságát, ám a kutatók figyelmen kívül hagyták a piacot, mint a kulturális fogyasztást alapvetően meghatározó tényezőt. Mindez azt jelenti, hogy a fiatalok önállósodás törekvései mögött a piaci kínálat változása húzódik. Magyarországon a kilencvenes években az alternatívval szemben a tömegkulturális javak preferálása vált jellemzővé a kulturális javak fogyasztása terén, s bár a lokális társadalom egyre inkább eltávolodik környezetétől, a saját földrajzi és kulturális terétől is 6, az ifjúsági kultúra színtere mégis egyre inkább a helyi társadalomba tevődik át. 7 Így bár a fenti megállapítás már-már közhelynek számít, mégis számos utat nyit meg a vizsgálódó előtt, minthogy jelenségként több problémakörre tagolható. A lokális globális fogalompár fontos útjelző lehet a motiválatlanság megértésénél, hiszen ahogyan az országos mintából származó eredmények mutatják -csatlakozva az elméleti elgondolásokhoz- a kulturális termékek közti válogatás mikéntjét alapvetően meghatározzák a lokális szinten rendelkezésre álló lehetőségek, amely egyaránt megmutatkozik a kulturális termékek befogadói és kínálati oldalán is. Tehát nem csupán arról van szó, hogy milyen TV-csatornák foghatók, milyen folyóiratok, lapok elérhetők, s hogy hány könyvtár, színház, mozi működik, stb. az adott térségben, hanem arról is, hogy 5 BAUER BÉLA- TIBORI TÍMEA: Az ifjúság viszonya a kultúrához, In.: Ifjúság 2000, Tanulmányok (Szerk.: Szabó Andrea, Bauer Béla, Laki László), Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Bp., 2002, 180. p. 6 CSATÁRI BÁLINT: i.m. 3.p. 7 GÁBOR KÁLMÁN (szerk.): Társadalmi átalakulás és ifjúság- A szabadság mint esély? Belvedere Kiadó, Szeged,
6 az ott élők kulturális fogyasztási szokásai milyen mintázat szerint alakulnak, egyszóval mi alapján választanak könyvet, filmet, újságot. (Természetesen a két oldal együttesen formálja a fogyasztást.) Az Ifjúság 2000 nagymintás felvétel elemzése során kiderült az is, hogy a kulturális termékek befogadása során megfigyelhető egyfajta regionális szakadás, amely nem csupán abból fakad, hogy a települési hierarchiában alacsonyabb/magasabb pozíciót betöltő településeken élő fiatalok előtt álló választási lehetőségek köre szűkebb/tágabb, hanem céljaik is eltérnek egymástól. (A nyugat-keleti lejtőt azonban egyenetlenné teszik a kiemelkedő városok, így az urbanizációs szintek mentén is érvényesül ez a szakadás, vagyis a Budapest- egyéb városok, kisváros-község, stb. elkülönítések szerint és éles különbségek rajzolódnak ki.) Életkori sajátosságaival ellentétben saját terét szűkíti a fiatal, amennyiben célkitűzéseinek horizontja szűkül, ingerszegényebbé, motiválatlanabbá válik, meglévő energiái kihasználatlanok maradnak, (noha alig kockáztat, de kisebbek a siker lehetőségei is), amit tovább fékez az alacsony kulturális aktivitás. 8 Pontosítva tehát a feltett kérdést, elemzésünk azt igyekszik feltárni, hogy a harmadfokú képzésben résztvevő, zömében a tizennyolctól huszonöt éves korosztályba tartozó fiatalok kulturális fogyasztási szokásaiban megjelennek -e a lokálisan rendelkezésre álló kulturális termékek felé való törekvésre utaló vonások, a globálisan elérhető kulturális termékek befogadása mellet/szemben, hiszen a globalizálódás során a lokális, mint kulturális tényező szerepe felerősödik 9. Elkülöníthetők-e csoportok e két befogadói attitűd mentén, ahol a lokális és a globális jelzővel felruházott kulturális fogyasztói magatartás a skála két szélső értékét képezi? A kulturális fogyasztás az életstílus vizsgálatok részét képezi, annak survey-típusú kutatással jól megragadható szegmensét képviseli. 10 Jelen kutatás során a kulturális fogyasztás mutatóit az alábbiakban határoztuk meg: az elektronikus médiumok használata (a kérdőívben nem szerepelt külön kérdés az internethasználatra vonatkozóan, csupán a szabadidős tevékenységekre vonatkozó kérdésnél jelenik meg.) 8 I.m p. 9 Lokálisan rendelkezésre álló kulturális termékeken a regionális, megyei és helyi lapokat, könyveket, illetve televízió csatornák, rádió-adók programjait, stb. értjük, vagyis amelyek helyi, regionális kezdeményezésre jöttek létre, regionális és helyi vonatkozású információkat közvetítenek valamint a terjesztés tere elsősorban a vizsgált régió. A globálisan rendelkezésre álló kulturális termékek közé az országosan elérhető sajtótermékeket, televízió csatornák és rádió-adók műsorait, stb. soroljuk, melyek az egész országra vonatkozó és a külföldi információkat közvetítik. 10 RÓBERT PÉTER: A kulturális fogyasztás Forrás: 6
7 a nyomtatott médiumok, így az újságok, folyóiratok, magazinok, illetve könyvek használata. A könyv olvasás esetében csak a legutóbb olvasott könyvek esetében kérdeztünk rá pontosan a címre és a szerzőre is. A Szoktál-e olvasni, ha igen, mit? kérdések esetében a kitöltőre bíztuk, hogy szakkönyvet, tankönyvet, szórakoztató vagy szépirodalmi alkotást jelöl meg, s műfaji besorolást sem adtunk meg a kérdőívben. a szülők olvasási szokásai Ezek tekinthetők a kulturális termékeket közvető csatornáknak, melyek mellett külön kérdések vonatkoztak: a kulturális termékek befogadásának színtereire (ez esetben a gyakoriságra is rákérdeztünk) a szórakozásra, a szabadidő eltöltésének módjaira a szülők szórakozási szokásaira 2.2 Mobilitási csoportok Az elemzésnél azonban problémát jelent, hogy a kínálati palettán megjelenő kulturális termékek közt viszonylag alacsony a csupán lokálisan elérhető kulturális termékek aránya a globálisan elérhetőkkel szemben, ezért hasznosnak tűnt bevonni olyan tulajdonságokat a csoportok kialakítása során, amelyek a lokális kötődés mértékét érzékeltetik. Így vált csoportképző változónkká a területi mobilitás, amelyet az érettségit adó intézmény székhelye és a jelenlegi képzésnek helyet adó intézmény székhelye közti mozgás fejez ki, a migráció, mely a lakóhely és az iskola közti mozgást mutatja meg a tanév során, illetve a tervezett migráció, mely azt mutatja meg, hogy a letelepült, felnőtt életforma terepeként megjelölt helyszín milyen irányú elmozdulást mutat a jelenlegi lakóhelyhez képest. A fenti mutatók segítségével öt csoportot különítettünk el, aszerint, hogy milyen mértékben tekinthetők mobilisnak, illetve kötődőnek. A kategóriák mellett található értékek a csökkenő mobilitási aktivitást fejezik ki, így a mutatók alapján a leginkább mobilisnak tekintett csoport került az első helyre, és a legkevésbé mobilis, vagyis a leginkább kötődő csoport az ötödik. A csoportokat és a csoportképző változókat az 1. táblázat mutatja be. (A Mellékletekben megtalálható a mobilitási csoportok mintabeli megoszlását bemutató 7
8 grafikon (1. ábra).) Az elemzés e mobilitási csoportok kulturális fogyasztási szokásait vizsgálja a lokalitás szemszögéből. Mobilitási csoportok (1. táblázat) A migráció a Hol fog élni 10 év múlva? Intézmények közti mozgás az iskolai tanév során pályafutás alatt Vándorlók (1) bejáró Nem fontos számára ez a A jelenlegi képző intézmény székhelye az kérdés. érettségit adó intézmény székhelyével azonos kistérségben helyezkedik el. Elvágyódók (2) helyben lakik Sem iskolája településén, sem jelenlegi lakóhelyén, hanem valahol máshol. Az érettségit adó iskola székhelye és a jelenlegi képző intézmény székhelye egybeesik. Távolodók (3) bejáró Azon a településen, ahol jelenlegi iskolája található. Visszatérők (4) helyben lakik Azon a településen, ahol most is lakik. Lakóhelyhez helyben lakik Ugyanabban a házban fog élni kötődők (5) tíz év múlva, ahol most. Az érettségit adó iskola székhelye és a jelenlegi képző intézmény székhelye egybeesik. Az észak-alföldi régión belül maradt az új képzés kiválasztása során. Az érettségit adó iskola székhelye és a jelenlegi képző intézmény székhelye egybeesik. A mobilitási csoportokat települési típusonként vizsgálva láthatjuk, hogy a lakóhelyhez kötődők arány a megyeszékhelyen, fővárosban élők közt a legnagyobb, tehát a települési hierarchia csúcsán álló településeken élők tekinthetők legkevésbé mobilisnak, a leginkább kötődőnek, ugyanakkor közülük kerül ki a legtöbb elvágyódó is. A távolodók aránya kiugróan magas a falun, tanyán élők közt, illetve e településtípus-csoportban van a legtöbb vándorló is, akinek nincsenek határozott tervei a letelepedést illetően, több településen is szerencsét próbált már. Így ők tekinthetők a leginkább mobilisnak, a legkevésbé kötődőknek, amely magyarázható azzal, hogy ezen típusba tartozó települések alig nyújtanak lehetőséget a tanuláshoz, szórakozáshoz, párkereséshez és első sorban az elhelyezkedéshez a fiatalok számára, egy hátrányos helyzetű régió legnagyobb hátránnyal küzdő egységei ezek. A vándorlók közül választották legkevesebben azt az állítást, hogy a szakma választásánál elsődleges szempont volt, hogy a képzés saját középiskolájában indult. A kisebb városban élők közt a településhez kötődők aránya a legmagasabb, bár a távolodók csupán egy százalékkal vannak kevesebben ebben a kategóriában. A 8
9 szakmaválasztás indoklása során az előbbiek választották leggyakrabban első helyen a saját intézményben induló új képzést. A határon túlról érkezők száma ugyan nem túl magas (10 fő a 618-ból, körülbelül két százalék), ők valamennyien a visszatérők csoportjába tartoznak. Esetükben a helyben lakás azt jelenti, hogy kollégiumban vagy albérletben laknak azon a településen, ahol iskolába járnak. Mobilitási csoportok településtípusonként (2. táblázat) Mobilitási csoportok távolodók vándorlók visszatérők lakóhelyhez kötődők Az állandó település típusa főváros, kisebb megyeszékhely város falu, tanya Összesen (%) elvágyódók Összesen (%) (Szignifikancia szint:0,000) III.A kultúra közvetítő csatornái A kulturális termékeket közvetítő csatornák közül azokat választottuk ki, amelyek esetében beszélhetünk egyáltalán regionálisan jelentkező kínálatról. Így elsősorban a fő médiumok kerültek az elemzés homlokterébe (televízió, rádió, nyomtatott médiumok). A kultúraközvetítés egyéb médiumai, mint az Internet, későbbi elemzés tárgyát képezi, mindamellett, meg kell jegyeznünk, hogy a Milyen könyveket szokott olvasni? és a Milyen könyveket olvasott az elmúlt évben? kérdésekre egyetlen olyan válasz sem 9
10 született, melyben olyan könyvet említenek a válaszadók, amelyek a térségben került volna kiadásra, esetleg témájában a térséghez kapcsolódott volna. A kötődés attitűdjét finomabban fejezhetné ki, ha rákérdezünk arra, hogy az országos csatornák, rádió-adók műsorkínálatából választanak-e olyan programokat, melyek a megkérdezettek régióját, települését érintik. Jelen vizsgálat azonban csupán arra korlátozódott, hogy megvilágítsa azt, vajon a lokálisan adott kulturális termékek megjelennek-e a megkérdezettek választásai során, s milyen sikerrel, illetve az egyes televízió műsorok közül melyeket nézik inkább regionális vagy városi csatornákon a fiatalok. Elöljáróban elmondható, hogy a kulturális termékek fogyasztására vonatkozó kérdések igen sikeresnek bizonyultak, minden kérdés esetében 94 % feletti a válaszadási arány, a televízió nézés, rádió hallgatás és újságolvasás esetében ez 99% Újságolvasási szokások A megkérdezettek körében a legolvasottabb újságok a regionális vagy helyi napilapok (36%), illetve az országos bulvár napilapok (12 %). Az újságolvasási szokások nem mutatnak ugyan szignifikáns összefüggést a mobilitási csoportokkal, mégis érdemes röviden áttekinteni hogyan alakulnak az újságolvasási szokások mobilitási csoportonként. A regionális és helyi napilapokat a vándorlók csoportjába tartozó megkérdezettek olvassák legnagyobb arányban (35%), bár a többi csoport esetében is magas ez az arány. Második helyre a bulvár napi- és hetilapok kerülnek a vándorlók kivételével valamennyi csoportban. A visszatérőknél a bulvár napilapok olvasottsági aránya megegyezik a helyi lapokéval. Az országosan megjelenő sajtóorgánumok az újságolvasási lista sereghajtói közé került, a csoportok zömében még a hirdetési újságok is megelőzik ezeket. Az országos napilapokat az elvágyódók, míg a hetilapokat a távolodók veszik kézbe leggyakrabban. A hirdetési újságok viszonylag gyakori előfordulása azzal magyarázható, hogy ebbe a típusba soroltuk az ingyenes újságokat, melyek tulajdonképpen tovább erősítik a helyi és regionális lapok bázisát, hiszen elsősorban helyi információkat közölnek az olvasóval, a kereskedelmet, a közéletet, helyi kulturális eseményeket illetően egyaránt. A rendszerességet valamennyi csoport esetében úgy definiálhatjuk, hogy a megkérdezettek nagy része naponta forgatja a nyomtatott sajtótermékeket, ám újságolvasási szokásaikban kevésbé jelenik meg a nagyobb időintervallumon alapuló rendszeresség, vagyis a hetente, havonta megjelenő lapok minden műfajban alulmaradnak a naponta 10
11 megjelenőkkel szemben. Ez a tendencia utalhat arra, hogy az újságolvasás elsősorban hírolvasás, s a válaszadók többségénél csupán másodlagos az elmélyültebb, megfontoltabb újságolvasás, mely a napi hírek mögé legyen szó bármilyen hírről- a hírek hátterét szolgáltatná, s ily módon segítené a véleményalkotást, a szélesebb körű tájékozódást. Mindemellett az adatok elemzése nyomán levonhatjuk azt a következtetést, hogy a megkérdezett diákok elsősorban a hírértékét tekintve alacsonyabb presztízsű lapokat olvassák rendszeresen, ám az országos lapokkal szemben a regionálisan megjelenő orgánumokat részesítik többen előnyben. Újság olvasási szokások mobilitási csoportonként (%) (3. táblázat) Újságolvasási szokások alakulása Mobilitási csoportok távolodók vándorlók visszatérők lakóhelyhez kötődők Összesen (%) elvágyódók regionális, helyi országos il napilap országos hetilap bulvár napilap bulvár hetilap női magazin férfi magazin tévéújság hirdetési újság számítástechnika autó-motor sport ifjúsági magazin egyéb nincs válasz Összesen (%) Rádió-hallgatás, tévénézés A megkérdezett diákok körében eltérve az országos tendenciától a rádióhallgatás mindennapos tevékenység, átlagosan napi három órát tesz ki. A távolodók közül feleltek legtöbben igennel arra a kérdésre, hogy szoktak e rádiót hallgatni. Legkevésbé az elvágyódók hallgatnak rádiót, de a többi csoporthoz mért különbség csupán néhány 11
12 százalékos - valamennyi csoportban 80% feletti az igennel válaszolók aránya. (Melléklet, 4. táblázat, 3. ábra) Az egyes adók népszerűségét vizsgálva láthatjuk, hogy a kereskedelmi, zenei profilú rádiók és a közszolgálati rádiók hallgatottsága közt mély szakadék tátong. A leghallgatottabb csatorna a Danubius, míg a Bartók rádió műsorai közül szinte soha nem válogatnak a megkérdezettek. Ugyanakkor a helyi rádiók hallgatottsága követi a regionálisan megjelenő lapok népszerűségi tendenciáját, vagyis a naponta legtöbbet hallgatott rádió-adók helyiek. A helyi rádiók a háttérrádiózást szolgálják, s kérdéseses, beszélhetünk-e ennél a korcsoportnál teljes figyelemmel történő rádiózásról, hiszen nem jellemző, hogy egy meghatározott műsor kedvéért kapcsolnák be a készülékeket. Minderre enged következtetni a naponta rádiózásra szánt órák magas száma. A helyi rádiók műsor struktúrája általában megfelel az országos zenei adókénak, tehát a globálisan elérhető kulturális termékek befogadásának csatornái, de a hírblokkok, riportműsorok a helyi, illetve a regionális információkat, személyiségeket, eseményeket helyezik előtérbe. Az egyes csoportokon belül nem tapasztalható különösebb eltérés a rádióhallgatási szokásokat szemlélve, bár itt kiemelendő, hogy a határon túlról érkezők hallgatják leginkább a Kossuth rádiót. A helyi adókat a lakóhelyhez kötődők és a visszatérők csoportjába tartozók nagyjából egyformán preferálják (a naponta több órát és a naponta regionális, helyi adót hallgatók aránya összesen csoportonként 63-66%), a távolodók, elvágyódók és a vándorlók szintén egy érték körül csoportosulnak ( %). A diákok kilencven százaléka szokott tévézni, a televíziózással töltött idő nagyjából egyenlő a rádiózásra fordított idővel, de ehhez hozzáadódik a háttértévézéssel töltött idő is, amely átlagosan két óra. A regionális tévécsatornákon elsősorban a híradókat, kulturális és zenei műsorokat követik figyelemmel a megkérdezettek, ám ezek nézettségi aránya messze elmarad az általánosan fogható kereskedelmi csatornák, illetve a közszolgálati csatornák nézettsége mögött. A regionális csatornák általában csak a kábel-tévés programcsomagokhoz tartoznak, így az elérhetőség köre valamelyest szűkül, hiszen bizonyos mértékig anyagi feltételekhez kötött, hogy ki nézi a regionális és városi tévécsatornákat. Mindezek mellett az eddig vizsgált kulturális termékeket közvetítő regionális és helyi csatornákhoz kapcsolódó fogyasztási szokások a televíziózásnál is érvényre jutnak, ha nem is az eddig tapasztalt mértékben. A mobilitási csoportok felől közelítve azt tapasztalhatjuk, hogy a lakóhelyhez kötődők kiemelkedően magas arányban 12
13 nézik a regionális és helyi televíziók műsorait, bármely műsortípusról is legyen szó. Őket az elvágyódók követik. Az elektronikus médiumok használatáról összegyűjtött adatok azt mutatják tehát, hogy a kulturális fogyasztás csatornái közül a regionálisan elérhetők fontos szerepet játszanak a megkérdezett fiatalok kulturális szocializációjában, nagymértékben hatnak a befogadói attitűdök alakulására, és újabb regionális szűrőt képeznek az információ- és ismeretszerzés során. A televízió globalizáltabb csatornának tűnik az egyéb vizsgált médiumok mellett, ám ez vonás a regionális tévécsatornák versenyképességi szintjének is köszönhető. IV. Könyvek Bár, ahogyan fentebb esett már erről szó a könyvekkel kapcsolatos válaszok egyike sem vonatkozott arra, hogy a válaszadók saját településükkel, szűkebb pátriájukkal kapcsolatos könyveket forgatnának, amely kitűnik abból is, hogy az olvasási szokások alig különböznek mobilitási csoportok szerint. Ám az olvasás, mint a szellemi kultúra része, illetve a kulturális szocializáció (mindinkább gyengülő) terepe, a kulturális identitás alapvető meghatározója és hordozója, ily módon szorosan kapcsolódik kiinduló kérdéseinkhez. A diákok nagyjából fele-fele arányban olvasók és nem olvasók, bár az utóbbi tábor valamivel erősebb (46-54%). 11 Átlagosan négy könyvet olvasnak el évente. A jelenleg is olvasók száma ennek csaknem fele-25 százalék, tehát 445-en válaszolták azt, hogy jelenleg nem olvasnak semmilyen könyvet. Talán nem túl merész feltételezés, hogy csupán a megkérdezett diákok negyede olvas rendszeresen, noha az állítás alátámasztásához nem áll rendelkezésre elegendő adat. A jelenleg és az általában olvasott könyvek közt is a lektűr és a kalandregény, krimi, horror, fantasztikus regény(ez utóbbiak egy típust alkotnak), tehát a szórakoztatás az olvasás legfőbb funkciója, a kulturális fogyasztás többi színterén tapasztaltakhoz hasonlóan. Legnépszerűbb szerzők Daniel Steel, Laslie L. Lawrence, illetve Stephen King. Harmadik helyen a szépirodalom áll, ahol Kertész Imre: Sorstalanság című műve, illetve 11 A szülők olvasási szokásait vizsgálva kitűnik, hogy inkább az anyák olvasnak (50% az anyák esetében, míg az apák 35%-a olvas). Az olvasmány listák alig különböznek egymástól, legfeljebb az első helyeken van eltérés, mivel az anyák elsősorban romantikus regényeket, az apák a krimiket, kalandregényeket kedvelik. 13
14 Márai Sándor több kötete került az élre. A szépirodalmi alkotások közt gyakran felbukkannak a kötelező olvasmányok, bár a modern próza is népszerű (például: Kurt Vonnegut, G. Orwell). V. A befogadás színterei A kulturális termékek médiumai mellett a kultúraközvetítés további csatornáiként különíthetjük el a mindennapi tér bizonyos színhelyeit, melyek a kulturális szocializáció fontos láncszemei. Jelen elemzésbe mégis csupán egyetlen változót vontunk be, mely a lakóhely nyújtotta szórakozási lehetőségek fontosságára mutat rá, mivel a könyvtár-, mozi-, színház-, múzeum-látogatási szokásokról csupán a rendszerességről állnak rendelkezésre adatok.a szórakozás helyszínének kiválasztása nem függ a lokális kötődés mértékétől, jellemzően valamennyi csoport tagja főként lakóhelye környékére jár szórakozni. Érthető ez az eltolódás, hiszen a diákok elsősorban hétvégén járnak szórakozni, s mivel nagy részük nem az iskoláéval azonos településen lakik, a hétvégét otthon tölti. Leginkább az elvágyódók és a visszatérők csoportjába tartozók járnak szívesen máshová (tehát sem az iskola, sem a lakóhely környékére) társaságba (21 20%). Hová jár szórakozni? (5. táblázat) Mobilitási csoportok lakóhelyhez távolodók vándorlók visszatérők kötődők Elvágyódók Összesen hová jár lakóhelye szórakozni környékén iskola környékén egyéb Összesen ,0% A szórakozási lehetőségek elérhetőségét tekintve valamennyi csoport egyetért abban, hogy maximálisan fontos az, hogy az adott településen működjenek szórakozóhelyek míg a települési közösségben működő közös tradíciók fennmaradásáról alkotott véleményük kevésbé egyöntetű. A szórakozási lehetőség települési elérhetőségét a visszatérők és a lakóhelyéhez kötődő csoportok tartják a legfontosabbnak, de a másik három csoport is közel azonos módon vélekedik, csupán néhány százaléknyi az eltérés. A 14
15 tradíciók fenntartása szintén a visszatérők számára a legfontosabb, s a távolodók és az elvágyódók számára legkevésbé fontos ez a szempont. Az egyes kulturális intézmények elemzésénél érdemes szem előtt tartani ezeket az eredményeket, hiszen a szórakozás tradíció elé helyezése hat az egyes kultúraközvetítő intézmények pozíciójára is az adott településen, illetve utalhatnak ezek az eredmények a szórakozás szerkezetének alakulására is. VI. Összegzés Végül néhány mondatban összefoglalva az elemzés eredményei: Arra kerestünk választ, hogy a mobilitási erősség skálán elhelyezhető csoportjaink kulturális attitűdje hogyan alakul a regionálisan elérhető kulturális javak szempontjából, a globálisan kínálkozó lehetőségekkel szemben. Mindenekelőtt elmondható, hogy a vizsgált diákok, függetlenül mobilitási aktivitásuktól, a kulturális javak közti választás során előnyben részesítik a lokálisan kínálkozó forrásokat a globálissal szemben, illetve a kulturális javak közti szelekció során a lokálisan adott javak nem szorulnak háttérbe a globálisan adottakkal szemben. A vizsgált médiumok közül a nyomtatott médiumok esetében érvényesülnek legerőteljesebben a lokális szempontok, míg a televíziónál legkevésbé. E jelenség kialakulásában a helyi és regionális csatornák gyengébb versenyképességé is szerepet játszhat. Az egyes mobilitási csoportok közül a lakóhelyhez kötődők és a visszatérők kulturális szelekciós folyamataiban érvényesülnek leginkább a lokális szempontok, legkevésbé pedig az elvágyódók esetében, követve a csoportok mobilitási erejének tendenciáját. 15
16 VII. Felhasznált irodalom 1.BAUER BÉLA- TIBORI TÍMEA: Az ifjúság viszonya a kultúrához, In.: Ifjúság 2000, Tanulmányok (Szerk.: Szabó Andrea, Bauer Béla, Laki László), Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Bp., CLAUDIO-LOMNITZ-ADLER: Concepts for study of regional culture, In..American Ethnologist, 1991, május, (18. évf./2.) p. Forrás: 3.CSATÁRI BÁLINT: A kultúra területisége Forrás: 4.ENYEDI GYÖRGY: A regionalitás értékei, Forrás: 5.GÁBOR KÁLMÁN (szerk.): Társadalmi átalakulás és ifjúság- A szabadság mint esély? Belvedere Kiadó, Szeged, GÁBOR KÁLMÁN (szerk.): Ifjúságkutatás, EDUCATIO Füzetek 2., Educatio Kiadó, Budapest, GEREBEN Ferenc: Identitás, kultúra, kisebbség Felmérés a közép-európai magyar népesség körében, Osiris-MTA kisebbségkutató Műhely, GEREBEN FERENC: Az úgynevezett Máté-effektus az olvasás- és könyvtár Szociológiában Könyvtári Figyelő, 43. évf., 1997/3. 9.MOKSONY FERENC: Gondolatok és adatok Társadalomtudományi elméletek empirikus ellenőrzése, Osiris, Bp., RÓBERT PÉTER: A kulturális fogyasztás Forrás: 11.VITÁNYI IVÁN: Az életmód, az életvitel, a kultúra és a tudat átalakulása- Összefoglalás a Magyar Tudományos Akadémia Stratégiai Kutatások Programja keretében végzett munkáról Forrás: 12.ZSIKÓ JÁNOS: A kultúraközvetítés funkciói, fogalma Forrás: 16
17 VIII. Mellékletek 24% A mobilitási csoportok százalékos megoszlása 1. ábra 31% Távolodó Vándorló Visszatérő Kötődő Elvágyódó 27% 6% 12% Újságolvasási szokások megoszlása (%) 2. ábra regionális helyi napilap országos napilap országos hetilap bulvár napilap bulvár hetilap 34% 5% 2% 12% 6% női magazin férfi magazin televíziós újság 2% 9% 3% 6% 2% 3% 3% 1% 3% 9% hirdetési újság számítástechnika autó-motor sport ifjúsági magazinok egyéb nincs vál
18 A rádióhallgatási szokások mobilitási csoportonként (4.táblázat) szokott-e rádiót hallgatni Mobilitási csoportok távolodók vándorlók visszatérők lakóhelyhez kötődők elvágyódók Összesen (fő) nem igen Összesen (fő) Rádióhallgatással töltött idő (3.ábra) Megkérdezettek száma (fõ) ,00,50 1,20 2,00 3,00 4,50 6,00 7,00 8,50 10,00 20,00 Naponta hány órát hallgat rádiót? (óra) 18
19 Milyen gyakran hallgatja Kossuth Rádiót? (4.ábra) megkérdezettek száma (fõ) milyen gyakran hallg soha ennél ritkábban havonta hetente naponta naponta több órát távolodók vándorlók visszatérõk lakóhelyhez kötõdõk elvágyódók mobilitási csoportok Milyen gyakran hallgatja a Bartók rádiót? (5. ábra) Megkérdezettek száma (fõ) milyen gyakran hallg soha ennél rtikábban havonta hetente naponta naponta több órát távolodók vándorlók visszatérõk lakóhelyhez kötõdõk elvágyódók Mobilitási csoportok 19
20 Milyen gyakran hallgatja a Danubius rádiót? (6. ábra) Megkérdezettek száma (fõ) távolodók vándorlók visszatérõk elvágyódók lakóhelyhez kötõdõk soha ennél rtikábban havonta hetente naponta naponta több órát Mobilitási csoportok Milyen gyakran hallgatja a helyi rádiókat? (7. ábra) Megkérdezttek száma (fõ) távolodók vándorlók visszatérõk elvágyódók lakóhelyhez kötõdõk soha ennél ritkábban havonta hetente naponta naponta több órát Mobilitási csoportok 20
Kultúr-Tér avagy a lokális szempontok helye és szerepe a kulturális fogyasztás folyamatában
KUTATÁS KÖZBEN 297 Kultúr-Tér avagy a lokális szempontok helye és szerepe a kulturális fogyasztás folyamatában A tanulmány a Regionális Egyetem kutatás keretében felvett kérdőívek elemzéseinek sorába kapcsolódik,
RészletesebbenA mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre
Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi
RészletesebbenAlba Radar. 25. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Rádióhallgatási szokások Székesfehérváron 01. december 1. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu
RészletesebbenA fiatalok kultúrája, művelődési szokásai
Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Magyarország kultúrája a XXI. század elején dr. Agárdi Péter rلegyetemi tan,csc.habil kvezet tanszé,zetigazgat inté A fiatalok kultúrája,
RészletesebbenMédiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek!
Médiaajánló Küldetésünk: Rádiónk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapítói szándéka szerint keresztény értékrendet közvetítő, az egyetemes és a magyar kultúrát a középpontba állító közösségi rádió,
RészletesebbenOlvasói szegmentáció, olvasói profilok
Olvasói szegmentáció, olvasói profilok A hatékony sajtó V. - A sajtófogyasztásról általánosan A sajtófogyasztásba bevontak aránya 3 Kiterjedt olvasói bázis: 14 év feletti lakosok öthatoda elérhető valamilyen
RészletesebbenKözszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata
vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021
Részletesebben2008 É-V. magyarok (984 személyből álló
A VAJDASÁGI MAGYAROK MÉDIAFOGYASZTÁSA Közvélemény-kutatás 2007, 2008 Forrásanyag: Magyarságkutató Tudományos Társaság közvélemény-kutatása kutatása kérdőíves felmérés, 2007 és 2008 Kutatási feladat: 2007
RészletesebbenAlba Radar. 20. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:
RészletesebbenEzek a mai fiatalok?
Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu
RészletesebbenNemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében
Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei
RészletesebbenElemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július. Budapest, 1999. augusztus
Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július Budapest, 1999. augusztus Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI
RészletesebbenA 4-14 éves korosztály tévénézési szokásai január 1 - október 31.
A 4-14 éves korosztály tévénézési szokásai 2010. január 1 - október 31. A felnövekvő generáció, de közülük is elsősorban a 4-14 éves korosztály tévénézési szokásait számos aspektusból érdemes megvizsgálni.
RészletesebbenKUTATÁSI TERV OLVASÁSI SZOKÁSOK A JÁSZAPÁTI KÖZÉPISKOLÁSOK KÖRÉBEN
KUTATÁSI TERV OLVASÁSI SZOKÁSOK A JÁSZAPÁTI KÖZÉPISKOLÁSOK KÖRÉBEN 1. Témaválasztás indoklása: Az informatikai eszközöket szórakozás, tájékozódás céljából előtérbe helyező világunkban felvetődik a kérdés,
RészletesebbenVálasztásoktól távolmaradók indokai:
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a
RészletesebbenI. Demográfiai kérdések. II. Használói szokások
I. Demográfiai kérdések 1. Az Ön életkora? Kérjük, jelölje meg a megfelelő választ! 14-18 éves 13 19 % 19-25 éves 8 12 % 26-40 éves 14 20 % 41-65 éves 25 36 % 65 év feletti 9 13 % 2. Legmagasabb iskolai
RészletesebbenEgy híján húsz. 1. Mit olvasol a legtöbbször? Többet is megjelölhetsz! a) kötelező olvasmányokat
Egy híján húsz Kérdőív az olvasási szokásokról A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Erasmus csoportjának javasolt kérdései a diákok olvasási szokásainak/ kedvének felmérésére 1. Mit olvasol a
RészletesebbenOutput menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék
Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...
RészletesebbenHatáron túli, Lakóhelyhez kötődő Elvágyódó
KUTATÁS KÖZBEN 301 5. táblázat: A közös tradíciók működésének megítélése, mobilitási csoportok szerint (mennyire fontos, hogy lakóhelyén az ott élőket közös tradíciók tartsák össze; tízfokozatú skálán)
RészletesebbenAz erdélyi magyarok és a romániaiak időmérlege 2011 januárjában Erdélyi magyarok (N=1165)
Az erdélyi magyarok médiafogyasztása Kiss Tamás zeti Kisebbségkutató Intézet Előadásomban elsősorban a zeti Kisebbségkutató Intézet két adatfelvételére támaszkodom. Az elsőre 2011. februárjában került
RészletesebbenKik a jövő betegei, mik a médiafogyasztási szokásaik? Hogyan kell kommunikációs csatornát választani az elérésükhöz? TNS Hoffmann Kreatív konferencia
Kik a jövő betegei, mik a médiafogyasztási szokásaik? Hogyan kell kommunikációs csatornát választani az elérésükhöz? Magyarország 2017 vs. 2050 (???) 5,8 millió volt beteg az elmúlt évben 4,6 millió az
RészletesebbenAZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK
AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Előszó
TARTALOMJEGYZÉK Előszó 1. FEJEZET A médiagazdaságtan tárgya 1.1. A tömegkommunikáció és a média fogalma 1.2. A tömegkommunikáció és a média funkciói, szerepe, helye a modern társadalmakban 1.3. A közönség
RészletesebbenKSH felmérés a kulturális fogyasztásról
KSH felmérés a kulturális fogyasztásról Pillanatkép a kulturális statisztikákról 2013.05.28. Bárdosi Mónika Társadalomstatisztikus, KSH monika.bardosi@ksh.hu Amiről van adat 1. Szórakoztatás statisztika
RészletesebbenMÉDIAPIAC A trend folytatódik. Kázmér Judit Pannon Lapok Társasága stratégiai ügyvezető igazgató. Tapolca március 29.
MÉDIAPIAC 2011 A trend folytatódik Kázmér Judit Pannon Lapok Társasága stratégiai ügyvezető igazgató Tapolca 2011. március 29. MÉDIAPIACI TRENDEK A VILÁGBAN Hirdetési bevételek régiónként a változások
RészletesebbenKÉRDŐÍV Kisgyermekes szülők kulturális fogyasztási szokásai Csak olyan szülő töltse ki, akinek legalább egy gyermeke 2004. május 31. után született.
Tisztelt Válaszadó! Köszönöm, hogy vállalkozik kérdőívem kitöltésére, és ezzel segíti a szakdolgozatom elkészítését. Kutatásom a kisgyermekes szülők és a család kulturális fogyasztási szokásainak vizsgálatára
RészletesebbenAlba Radar. 13. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 13. hullám Lakossági vélemények az önkormányzati médiáról 2012. július 3. Készítette: Domokos Tamás truff@echomail.hu Echo Innovációs
RészletesebbenÖsszességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?
Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 2016. évi fogyasztói vizsgálat eredményei Elosztói szolgáltatások és vállalat specifikus kérdések ÉSZAKI és DÉLI régió A hat magyarországi földgázelosztó társaság fogyasztói
RészletesebbenTÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN
TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli
RészletesebbenAlba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:
RészletesebbenBEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT INTÉZMÉNYI SZINT
Fő BEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT INTÉZMÉNYI SZINT A bejövő motivációs felmérésekben résztvevők számának alakulása 213 és 217 között változatos képet mutat. A teljes
RészletesebbenVÁLTOZÓ TV2, VÁLTOZATLAN PROGRAM
VÁLTOZÓ TV2, VÁLTOZATLAN PROGRAM MÉDIAPOLITIKAI ELEMZÉS A REGGELI BESZÉLGETŐS MŰSOROKRÓL 2016.04.15. MÉDIAPOLITIKAI ELEMZÉS A REGGELI BESZÉLGETŐS MŰSOROKRÓL 2016.04.15. 2 VÁLTOZÓ TV2, VÁLTOZATLAN PROGRAM
RészletesebbenAktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag
Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:
RészletesebbenDiplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség
Diplomás Pályakövető Rendszer Motiváció és elégedettség A Diplomás Pályakövető Rendszerhez kapcsolódó kérdőívvel minden tanév második félévében megkeressük az Egyetem aktuális hallgatói állományát. Az
RészletesebbenMédiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek!
Küldetésünk: Rádiónk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapítói szándéka szerint keresztény értékrendet közvetítő, az egyetemes és a magyar kultúrát a középpontba állító közösségi rádió, mely minden
RészletesebbenKutatás a év közötti magyar lakosság körében. Megrendelő: Café PR
Kutatás a 14-49 év közötti magyar lakosság körében Megrendelő: Café PR Tinédzserek médiahasználata (korábbi Pulzus-kutatás reprezentatív eredménye) TINIK ÉS AZ INTERNET 36% okostelefonfüggőnek tartja magát
RészletesebbenMit közvetítenek a női magazinok 2012-ben?
Haraszti Adrienn Tömör Ágnes Mit közvetítenek a női magazinok 0-ben? A Nők Lapja, a Kiskegyed, az Éva és a Cosmopolitan magazinok 0-es évfolyamának tartalomelemzése Bevezetés A tömegkommunikáció korszakában
Részletesebben50 FELETT IS AKTÍVAN!
50 FELETT IS AKTÍVAN! KI A CÉLCSOPORT? főbevásárlók (elsősorban nők) 25-30 éves, családos, ABC státuszú nők 40+ -os nők 50+ -os korosztály kismamák, babáskisgyerekes anyukák ÁTLAGÉLETKOR VILÁGVISZONYLATBAN
RészletesebbenKollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei
Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.
RészletesebbenA Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Magyar Ilona Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése
A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Magyar Ilona Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése 2016. június 10. Készítette: Karenyukné Major Ágnes I. A telephely épületének
RészletesebbenDigitális szegmensek. Kurucz Imre NRC Marketingkutató
Digitális szegmensek Kurucz Imre NRC Marketingkutató 20161 május Három szegmens a 15-59 éves lakosságon belül Digitális analfabéták nem használják az internetet, így (szinte) teljesen kívül rekednek a
RészletesebbenTALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 5.
TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 5. OLVASÁSI SZOKÁSOK Készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által, az MTA Szociológiai Kutatóintézetnél megrendelt kutatás keretében. A kötet szerkesztésében részt
Részletesebben11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot
11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata
RészletesebbenBérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?
Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar
RészletesebbenGyermekeket célzó reklámok
s o r s z á m Gyermekeket célzó reklámok A válaszadás önkéntes! 1. A település neve:... 2. A kérdezett neme:..... 3. A kérdezett születési éve: 1 9 4. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? 1 kevesebb,
RészletesebbenAlba Radar. 11. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu
RészletesebbenJelentés a 2013-as Educatio kiállításról
Jelentés a 2013-as Educatio kiállításról Életpálya Iroda Molnár Balázs I. Bevezető A január 18-19-én tartott Educatio kiállításon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (továbbiakban NKE) is állított standot,
RészletesebbenA szabadidő értékszociológiai meghatározottsága a campusok világában. Bocsi Veronika DE GyFK.
A szabadidő értékszociológiai meghatározottsága a campusok világában Bocsi Veronika DE GyFK bocsiveron@gmail.com Az előadás vázlata Elméleti keretek, kapcsolódó kutatások Kutatás bemutatása, hipotézisek
RészletesebbenVÁRÓTERMI KUTATÁS Kutatási jelentés az IDS Medical részére
VÁRÓTERMI KUTATÁS Kutatási jelentés az IDS Medical részére 1 A váróteremben töltött idő A legutóbbi várótermi látogatás tapasztalatai % Plakátok 9% Reklámanyagok olvasása Szórólapok 44% 9% 44% Elolvasta
RészletesebbenKUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: Millennium Intézet Alapítvány Vezető kutatók: Éliás Zsuzsanna Némethy Szabolcs Megrendelő: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015 T A R
RészletesebbenEgészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Dacára annak, hogy a politikai napirendet az elmúlt időszakban nagyrészt a bevándorlás
RészletesebbenA évi OKM iskolai szintű eredményeinek elemzése
A 2016. évi OKM iskolai szintű eredményeinek elemzése Az elmúlt évek országos, helyi és intézményi szintű kompetenciaeredményeink visszajelzései és az aktuális OKM 2016. intézményi szintű jelentés alapján
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenKérdőív értékelés 76% 1. ábra
Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja
Részletesebben30. hullám. II. Gyorsjelentés. Adományozási szokások január 2.
30. hullám II. Gyorsjelentés Adományozási szokások 2017. január 2. 1 A KUTATÁS HÁTTERE ÉS MÓDSZERTANA A Magyar Városkutató Intézet havi rendszerességgel vizsgálja a települések, különös tekintettel a városok
RészletesebbenFIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában
FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában 1. Létszámadatok: A 2011-es kompetenciamérésben, a 6.évfolyamosok közül 64, míg a nyolcadik évfolyamosok közül 76 tanuló
RészletesebbenA TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA
A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TUDÁSKÖZVETÍTÉS ÉS AZ INNOVÁCIÓK ESÉLYEI Czibere Ibolya Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet
RészletesebbenLakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban
Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenTerületi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét
Területi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét [Szirmai Viktória (szerk.): A területi egyenlőtlenségektől a társadalmi jóllét felé. Kodolányi János Főiskola Székesfehérvár, 2015. ISBN 978-615- 5075-27-8,
RészletesebbenAZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi
RészletesebbenVecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk.
Vecsés város kutatás Közéleti, politikai kérdések Első hullám A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom 1 A kutatás háttere 2 Demográfia 3 Közélet, politika
RészletesebbenMindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január
Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,
RészletesebbenMédiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek!
Médiaajánló Küldetésünk: Rádiónk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapítói szándéka szerint keresztény értékrendet közvetítő, az egyetemes és a magyar kultúrát a középpontba állító közösségi rádió,
RészletesebbenAlba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere
RészletesebbenAlba Radar. 8. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 8. hullám Vélemények a családok életét segítő nonprofit szolgáltatásokról 2011. július 22. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu Echo
RészletesebbenSzervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján
Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása
RészletesebbenBudapesti politikai helyzetkép 2015 végén
Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapest jelenleg kevésbé kormányellenes vagy borúlátó, mint az ország egésze. A fővárosban is többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, de arányuk
RészletesebbenA fesztivál piac jellemzői
A fesztivál piac jellemzői A Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítő Programba 20-201 között 3 fesztivál kérte a regisztrálását. A következő adatok, ennek a 3 fesztiválnak az elemzésén alapulnak. 1
RészletesebbenKOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.
PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05
RészletesebbenMISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar
MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar DPR (B) kiértékelés (2009-ben abszolváltak) 2012. június DPR(B): a 2009-ben abszolváltak A kérdőív három nagyobb blokkra, azon belül több kérdéscsoportra
RészletesebbenEFOP Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi modellek
Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi A BALATON RÉGIÓ IMÁZSA ÉS A HELYI IDENTITÁS VIZSGÁLATA BANÁSZ ZSUZSANNA, EGY. ADJUNKTUS LŐRINCZ KATALIN, INTÉZETIGAZGATÓ EGY. DOCENS LANG LETÍCIA
RészletesebbenKOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN
KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos
Részletesebbenepiteszforum.hu olvasói célcsoportelemzés március 1.
epiteszforum.hu olvasói célcsoportelemzés 2009. március 1. A www.epiteszforum.hu naponta új hírekkel jelentkező építészeti napilap, amely a hasznos szakmai és közéleti információk mellett beszámol a legfontosabb
RészletesebbenA Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Damjanich János Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciaméré sének értékelése
A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Damjanich János Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciaméré sének értékelése Készítette: Knódel Éva 2017. június 20. I. A telephely épületének állapota
RészletesebbenElégedettségmérés a Somogy Megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer kistelepülési könyvtárait használók számára Értékelés
Elégedettségmérés a Somogy Megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer kistelepülési könyvtárait használók számára Értékelés A Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár KSZR szolgáltatásaira, a szolgáltatás
RészletesebbenVAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT
VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT MÉDIAAJÁNLAT BEVEZETŐ ITTHON VAGYUNK Az elektronikus média egyre inkább meghatározza életünket. Gondoljunk csak a televízióra, ami ma már az
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, 2013. augusztus Mintavételi kör: Népesség:
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés
RészletesebbenA szakiskolások (in)kompetenciái. Mayer József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ
A szakiskolások (in)kompetenciái Mayer József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ mayer.jozsef@ofi.hu Mayer József 1 Az előadás a következő kutatásokra épül: A tanulók
RészletesebbenCsákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja
Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete a közmuvelodésrol A kulturális javak védelmérol és a muzeális intézményekrol, a nyilvános könyvtári ellátásról és
RészletesebbenLAPPIACI TRENDEK Fény az alagút végén
LAPPIACI TRENDEK Fény az alagút végén Kázmér Judit Elnök, Magyar Lapkiadók Egyesülete Budapest, 2010. szeptember 16. NYOMTATOTT SAJTÓ: A LEGJOBB BROWSER FŐBB TRENDEK A VILÁGSAJTÓBAN Globális recesszió,
RészletesebbenTóth József Emlékkonferencia Gálné Horváth Ildikó. Középiskolai tanár, Németh László Gimnázium, Általános Iskola, Hódmezővásárhely március 18.
Tóth József Emlékkonferencia Gálné Horváth Ildikó PhD hallgató, PTE TTK. FDI Középiskolai tanár, Németh László Gimnázium, Általános Iskola, Hódmezővásárhely 2014. március 18. Bevezetés Elmúlt évtizedek
RészletesebbenA SIOK Beszédes József Általános Iskola évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása
A SIOK Beszédes József Általános Iskola 2011. évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása A jelentésben szereplő tanulók száma 2011. évi méréskor 6. a osztály: 24 fő 6. b osztály: 32 fő
RészletesebbenSZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT
SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT A dokumentum a szervezeti önértékelés 217-es felmérési eredményeit veti össze a 213-as értékelés eredményeivel. 213-ban csak az oktató/kutató
RészletesebbenA médiahasználat változása
A médiahasználat változása Kántor Kata, 2011. április 6. Tartalom 1 Médiafogyasztás 2 3 4 5 Újságolvasás Tévénézés Rádióhallgatás Internet 6 Médiaköltés 1 Médiafogyasztás Médiumok - pillanatkép 4 2005
RészletesebbenOrszágos Keresztény Véleménykutatás 2017
Országos Keresztény Véleménykutatás 2017 Szécsi Árpád Kocsev Bence Rosta Gergely A kutatás a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával, a NEA-KK-16-SZ-1734 kódszámú projekt keretében valósult meg. A kutatásról
RészletesebbenAlba Radar. 28. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 28. hullám Civil szervezetek megítélése Székesfehérváron 2015. november 6. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu
RészletesebbenDr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008.
Agóra projekt Szolnokon, avagy térteremtés a kultúrában és a városfejlesztésben Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája,
RészletesebbenDencs Tünde 1 : A vajdasági fiatalok kulturális életszokásai és médiafogyasztása 2
Dencs Tünde 1 : A vajdasági fiatalok kulturális életszokásai és médiafogyasztása 2 Sikeres ember az, aki szilárd alapokat tud építeni azokból a kövekből, amelyeket mások hajigálnak rá. David Brinkley Napjainkban
RészletesebbenHelyzetképek: középiskolások infokommunikációs kultúrája
Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Projekt záró workshop TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 Program Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs
Részletesebben4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
RészletesebbenA beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál
A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos
RészletesebbenA sajtó közönsége 2008-ban
What do we see? A sajtó közönsége 2008-ban Nobody s Unpredictable Az egyes médiatípusok közönségének nagysága 2008. II. félévében (ezer fı, 15 évnél idısebbek) 9000 8000 7000 7650 7049 6800 6000 5000 4000
RészletesebbenÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére
ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS Közvélemény-kutatás, 27 október Újpesti Média Kht részére TARTALOM A kutatás paraméterei Eredmények: Tájékozódási szokások Újpest TV lakossági megítélése Újpesti Napló lakossági megítélése
RészletesebbenA béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében
A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági
RészletesebbenA HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap
A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon
RészletesebbenAz információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században
Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Dr. Varga Katalin Miért fontos ez a téma? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem
RészletesebbenA mindennapos testnevelés szubjektív helyzete az észak-alföldi régió tanulóinak körében
Fintor Gábor Debreceni Egyetem, Nevelés-és Művelődéstudományi Doktori Program A mindennapos testnevelés szubjektív helyzete az észak-alföldi régió tanulóinak körében Fiatal Sporttudósok IV. Országos Konferenciája
RészletesebbenA Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése
A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése 2016. június 10. Készítette: Karenyukné Major Ágnes I. A telephely épületének
RészletesebbenAlba Radar. 6. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 6. hullám Lakossági vélemények a Fehérvár Televízió Ütköző című műsoráról 2011. február 28. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu
Részletesebben