Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Tanszék Doktori Iskola

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Tanszék Doktori Iskola"

Átírás

1 Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Tanszék Doktori Iskola KULTÚR-TÉR avagy a lokális szempontok helye és szerepe a kulturális fogyasztás folyamatában Készítette: Nagy Éva január, Debrecen

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés-kérdésfelvetések II. Empirikus háttér.- 5 III.A kultúra közvetítő csatornái..9 IV. Könyvek..13 V. A befogadás színterei...14 VI. Összegzés.15 VII. Felhasznált irodalom. 16 VIII. Mellékletek...17

3 I. Bevezetés- kérdésfelvetések Az alábbi tanulmány a Regionális Egyetem kutatás keretében felvett kérdőívek elemzéseinek sorába kapcsolódik, így vezérmotívuma a TÉR fogalma, mely mentén a tanulmányok egybe fűzhetők. A kutatásban a tér egyrészt operacionalizációs fogalomként jelenik meg, a kutatás terére/terepére utalva, mely sajátos adottságokkal bír: az egykori Partium, illetve annak Magyarországra eső területe, azaz az észak alföldi régió hajdú-bihari és szabolcs-szatmárberegi része. A kutatás terének meghatározása azonban nem csupán egy földrajzi egység körbehatárolása, hanem kísérlet egy összetett társadalomföldrajzi és szociológiai probléma megragadására is: létrejöhetnek-e és ha igen, hogyan, lokálisan kötött, kiemelkedő oktatási intézmények regionális egyetemek- ebben a határmenti, többszörösen hátrányos helyzetű régióban? E dolgozat kérdésfelvetései során a fentieken túlmenően a tér egy további, szűkebb jelentéstartományban mozgó megközelítésmódját is alkalmazza. A tér, mint kulturális tér értelmezendő, melyben a kulturális javak fogyasztása zajlik, megvalósult formái a fogyásztás helyei, intézményei, a kulturális javak közvetítő csatornái, melyek valódi mivoltukon túl elvont teret is alkotnak (ennél fogva további lehetőséget nyújtanak a tér fogalmával való játékra, ám ez a vizsgálat célkitűzésétől messze, az elméleti fejtegetések mezejére vezetne, mely ehelyütt nem feladtunk). A tér-értelmezések közt a lokalitás, a lokális kultúra fogalma ver hidat, amennyiben arra keressük a választ, hogy a lokálishoz való kötődés hogyan és mennyiben mutatkozik meg abban a folyamatban, amely során a megkérdezettek a számukra elérhető különféle kulturális termékek közül választanak. A kulturális fogyasztás és a tér összefüggéseit keressük, így kiindulópontul elfogadjuk azt a feltételezést, hogy a kultúra fogalma a tér fogalmán keresztül is meghatározható (ily módon az egyes kultúrák térbeli adottságaik mentén is jellemezhetők). Aligha lehet a maga teljességében feltárni a kultúra és a környezet között fennálló kölcsönhatások bonyolult rendszerét, de M. J. Herskovits kultúrameghatározása jó alapkő lehet feltételezésünkhöz: a kultúra nem más, mint a környezet ember alkotta része. 1 Csatári Bálint szerint azok a sajátos társadalmi jegyek, melyek 1 In.: M. J. HERSKOVITS (1955): Idézi CSATÁRI BÁLINT: TRÓCSÁNYI A. TÓTH J.: A magyarság kulturális földrajza II. Pécs, 2002, In.: A kultúra területisége, Forrás: 3

4 megadhatók a társadalom földrajzi környezetének részeként, a kultúra része is, s a modern kultúr-geográfia vizsgálódási körébe von minden jelenséget, társadalmi terméket, mely térbeli szempontokkal jellemezhető. 2 Az elméleti megközelítések közt elkülönül ettől a látásmódtól az angolszász szemlélet, mely a terek kultúráját az egyéni attitűdökön, megnyilvánulásokon keresztül közelíti meg, az életstílusok életmódformák különféle formáit térben is értelmezhetőnek tekinti. A társadalom jelenségeinek elemzésével foglalkozó kutatók gyakran rögzítik munkáikban a kultúra és a tér között fennálló kapcsolat fontosságát. Claudio-Lomnitz Addler Concepts for study of regional culture 3 című munkájában többek közt Bourdieu habitus fogalmára utal, a kulturális struktúra az én és a különféle terek kirajzolódásának módjai közt teremt kapcsolatot. Bár a társadalmi terek kialakulása és reprodukciója a mindennapi társadalmi gyakorlat során jön létre, mégis a társadalmi gyakorlat alakításában résztvevő egyének valódi identitását és gyakorlati irányultságát alapvetően meghatározzák azok a terek, melyben szocializálódott (így a ház, az utca, a templom, stb.) Más szavakkal az egyén és a tér viszonya dialektikus: mivel a különféle terek a társas kapcsolatok keretéül szolgálnak, maguk is átitatódnak azokkal az értékekkel, melyeken a kialakult kapcsolatok alapulnak, így hozzájárulnak ahhoz, hogy az ént létrehozva a kapcsolatokhoz kötődő értékek megteremtődjenek az egyénekben. 4 Adler meghatározása szerint a regionális kultúra belülről differenciált és szegmentált kultúra, mely az egyéni interakciók nyomán jött létre a regionális politikán és gazdaságon belül, így a kulturális régiók a gazdasági és közigazgatási régiókhoz kapcsolódva alakultak ki. Jelen elemzés relevanciája ezen a ponton mutatkozhat meg: a különféle kultúrökológiai irányzatok elgondolásaira támaszkodva elmondható, hogy egy adott tér fejlődésében legalább olyan fontos szerepet játszhatnak az e térben élő közösségek kulturális hagyományai, mint az a környezet, amelyben a közösségek élnek. Az életmód, a kulturális szokások és tradíciók feltárása, elemzése alapvetően hozzájárulhat egy, a jelen kutatás során vizsgált, depressziós térség felzárkózási lehetőségeinek feltárásához. E dolgozat egy lépése lehet az állapotfelmérésnek, melyben a kultúra tulajdonképpen gazdasági fogalomként jelenik meg, hiszen a gazdasági fejlődés a megfelelő szintű és rugalmasságú tudáson alapul. 2 CSATÁRI BÁLINT: i.m. 1.p. 3 CLAUDIO-LOMNITZ-ADLER: Concepts for study of regional culture, In..American Ethnologist, 1991, május,(18. évf./2.) p. Forrás: 4 CLAUDI-LOMITZ ADLER: i.m.: 196.p. 4

5 II. Empirikus háttér 2.1. A lokális-globális fogalompár Kiindulópontul az Ifjúság 2000 felmérés azon eredményei szolgálnak, melyek arra mutatnak rá, hogy a fiatalok többsége motiválatlan a kultúra befogadására 5. Itt rövid kitérőként meg kell jegyeznünk, hogy a nyolcvanas évek végi, kilencvenes évek eleji ifjúsági kultúrával foglalkozó kutatásoknak meg szembesülniük kellett azzal, hogy korábbi feltevésük, mely szerint a mind magasabb iskolázottság megszerzésével, a választási lehetőségek kiszélesedésével és a fokozódó individualizációval a fiatalok kulturális aktivitása pontosabban az aktív szabadidő tevékenység megerősödik, ily módon az ifjúság mind nagyobb része léphet a középosztályba, nagyobb erővel vehetnek részt a demokrácia kialakításában. Bár a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok megerősítették e feltevés megalapozottságát, ám a kutatók figyelmen kívül hagyták a piacot, mint a kulturális fogyasztást alapvetően meghatározó tényezőt. Mindez azt jelenti, hogy a fiatalok önállósodás törekvései mögött a piaci kínálat változása húzódik. Magyarországon a kilencvenes években az alternatívval szemben a tömegkulturális javak preferálása vált jellemzővé a kulturális javak fogyasztása terén, s bár a lokális társadalom egyre inkább eltávolodik környezetétől, a saját földrajzi és kulturális terétől is 6, az ifjúsági kultúra színtere mégis egyre inkább a helyi társadalomba tevődik át. 7 Így bár a fenti megállapítás már-már közhelynek számít, mégis számos utat nyit meg a vizsgálódó előtt, minthogy jelenségként több problémakörre tagolható. A lokális globális fogalompár fontos útjelző lehet a motiválatlanság megértésénél, hiszen ahogyan az országos mintából származó eredmények mutatják -csatlakozva az elméleti elgondolásokhoz- a kulturális termékek közti válogatás mikéntjét alapvetően meghatározzák a lokális szinten rendelkezésre álló lehetőségek, amely egyaránt megmutatkozik a kulturális termékek befogadói és kínálati oldalán is. Tehát nem csupán arról van szó, hogy milyen TV-csatornák foghatók, milyen folyóiratok, lapok elérhetők, s hogy hány könyvtár, színház, mozi működik, stb. az adott térségben, hanem arról is, hogy 5 BAUER BÉLA- TIBORI TÍMEA: Az ifjúság viszonya a kultúrához, In.: Ifjúság 2000, Tanulmányok (Szerk.: Szabó Andrea, Bauer Béla, Laki László), Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Bp., 2002, 180. p. 6 CSATÁRI BÁLINT: i.m. 3.p. 7 GÁBOR KÁLMÁN (szerk.): Társadalmi átalakulás és ifjúság- A szabadság mint esély? Belvedere Kiadó, Szeged,

6 az ott élők kulturális fogyasztási szokásai milyen mintázat szerint alakulnak, egyszóval mi alapján választanak könyvet, filmet, újságot. (Természetesen a két oldal együttesen formálja a fogyasztást.) Az Ifjúság 2000 nagymintás felvétel elemzése során kiderült az is, hogy a kulturális termékek befogadása során megfigyelhető egyfajta regionális szakadás, amely nem csupán abból fakad, hogy a települési hierarchiában alacsonyabb/magasabb pozíciót betöltő településeken élő fiatalok előtt álló választási lehetőségek köre szűkebb/tágabb, hanem céljaik is eltérnek egymástól. (A nyugat-keleti lejtőt azonban egyenetlenné teszik a kiemelkedő városok, így az urbanizációs szintek mentén is érvényesül ez a szakadás, vagyis a Budapest- egyéb városok, kisváros-község, stb. elkülönítések szerint és éles különbségek rajzolódnak ki.) Életkori sajátosságaival ellentétben saját terét szűkíti a fiatal, amennyiben célkitűzéseinek horizontja szűkül, ingerszegényebbé, motiválatlanabbá válik, meglévő energiái kihasználatlanok maradnak, (noha alig kockáztat, de kisebbek a siker lehetőségei is), amit tovább fékez az alacsony kulturális aktivitás. 8 Pontosítva tehát a feltett kérdést, elemzésünk azt igyekszik feltárni, hogy a harmadfokú képzésben résztvevő, zömében a tizennyolctól huszonöt éves korosztályba tartozó fiatalok kulturális fogyasztási szokásaiban megjelennek -e a lokálisan rendelkezésre álló kulturális termékek felé való törekvésre utaló vonások, a globálisan elérhető kulturális termékek befogadása mellet/szemben, hiszen a globalizálódás során a lokális, mint kulturális tényező szerepe felerősödik 9. Elkülöníthetők-e csoportok e két befogadói attitűd mentén, ahol a lokális és a globális jelzővel felruházott kulturális fogyasztói magatartás a skála két szélső értékét képezi? A kulturális fogyasztás az életstílus vizsgálatok részét képezi, annak survey-típusú kutatással jól megragadható szegmensét képviseli. 10 Jelen kutatás során a kulturális fogyasztás mutatóit az alábbiakban határoztuk meg: az elektronikus médiumok használata (a kérdőívben nem szerepelt külön kérdés az internethasználatra vonatkozóan, csupán a szabadidős tevékenységekre vonatkozó kérdésnél jelenik meg.) 8 I.m p. 9 Lokálisan rendelkezésre álló kulturális termékeken a regionális, megyei és helyi lapokat, könyveket, illetve televízió csatornák, rádió-adók programjait, stb. értjük, vagyis amelyek helyi, regionális kezdeményezésre jöttek létre, regionális és helyi vonatkozású információkat közvetítenek valamint a terjesztés tere elsősorban a vizsgált régió. A globálisan rendelkezésre álló kulturális termékek közé az országosan elérhető sajtótermékeket, televízió csatornák és rádió-adók műsorait, stb. soroljuk, melyek az egész országra vonatkozó és a külföldi információkat közvetítik. 10 RÓBERT PÉTER: A kulturális fogyasztás Forrás: 6

7 a nyomtatott médiumok, így az újságok, folyóiratok, magazinok, illetve könyvek használata. A könyv olvasás esetében csak a legutóbb olvasott könyvek esetében kérdeztünk rá pontosan a címre és a szerzőre is. A Szoktál-e olvasni, ha igen, mit? kérdések esetében a kitöltőre bíztuk, hogy szakkönyvet, tankönyvet, szórakoztató vagy szépirodalmi alkotást jelöl meg, s műfaji besorolást sem adtunk meg a kérdőívben. a szülők olvasási szokásai Ezek tekinthetők a kulturális termékeket közvető csatornáknak, melyek mellett külön kérdések vonatkoztak: a kulturális termékek befogadásának színtereire (ez esetben a gyakoriságra is rákérdeztünk) a szórakozásra, a szabadidő eltöltésének módjaira a szülők szórakozási szokásaira 2.2 Mobilitási csoportok Az elemzésnél azonban problémát jelent, hogy a kínálati palettán megjelenő kulturális termékek közt viszonylag alacsony a csupán lokálisan elérhető kulturális termékek aránya a globálisan elérhetőkkel szemben, ezért hasznosnak tűnt bevonni olyan tulajdonságokat a csoportok kialakítása során, amelyek a lokális kötődés mértékét érzékeltetik. Így vált csoportképző változónkká a területi mobilitás, amelyet az érettségit adó intézmény székhelye és a jelenlegi képzésnek helyet adó intézmény székhelye közti mozgás fejez ki, a migráció, mely a lakóhely és az iskola közti mozgást mutatja meg a tanév során, illetve a tervezett migráció, mely azt mutatja meg, hogy a letelepült, felnőtt életforma terepeként megjelölt helyszín milyen irányú elmozdulást mutat a jelenlegi lakóhelyhez képest. A fenti mutatók segítségével öt csoportot különítettünk el, aszerint, hogy milyen mértékben tekinthetők mobilisnak, illetve kötődőnek. A kategóriák mellett található értékek a csökkenő mobilitási aktivitást fejezik ki, így a mutatók alapján a leginkább mobilisnak tekintett csoport került az első helyre, és a legkevésbé mobilis, vagyis a leginkább kötődő csoport az ötödik. A csoportokat és a csoportképző változókat az 1. táblázat mutatja be. (A Mellékletekben megtalálható a mobilitási csoportok mintabeli megoszlását bemutató 7

8 grafikon (1. ábra).) Az elemzés e mobilitási csoportok kulturális fogyasztási szokásait vizsgálja a lokalitás szemszögéből. Mobilitási csoportok (1. táblázat) A migráció a Hol fog élni 10 év múlva? Intézmények közti mozgás az iskolai tanév során pályafutás alatt Vándorlók (1) bejáró Nem fontos számára ez a A jelenlegi képző intézmény székhelye az kérdés. érettségit adó intézmény székhelyével azonos kistérségben helyezkedik el. Elvágyódók (2) helyben lakik Sem iskolája településén, sem jelenlegi lakóhelyén, hanem valahol máshol. Az érettségit adó iskola székhelye és a jelenlegi képző intézmény székhelye egybeesik. Távolodók (3) bejáró Azon a településen, ahol jelenlegi iskolája található. Visszatérők (4) helyben lakik Azon a településen, ahol most is lakik. Lakóhelyhez helyben lakik Ugyanabban a házban fog élni kötődők (5) tíz év múlva, ahol most. Az érettségit adó iskola székhelye és a jelenlegi képző intézmény székhelye egybeesik. Az észak-alföldi régión belül maradt az új képzés kiválasztása során. Az érettségit adó iskola székhelye és a jelenlegi képző intézmény székhelye egybeesik. A mobilitási csoportokat települési típusonként vizsgálva láthatjuk, hogy a lakóhelyhez kötődők arány a megyeszékhelyen, fővárosban élők közt a legnagyobb, tehát a települési hierarchia csúcsán álló településeken élők tekinthetők legkevésbé mobilisnak, a leginkább kötődőnek, ugyanakkor közülük kerül ki a legtöbb elvágyódó is. A távolodók aránya kiugróan magas a falun, tanyán élők közt, illetve e településtípus-csoportban van a legtöbb vándorló is, akinek nincsenek határozott tervei a letelepedést illetően, több településen is szerencsét próbált már. Így ők tekinthetők a leginkább mobilisnak, a legkevésbé kötődőknek, amely magyarázható azzal, hogy ezen típusba tartozó települések alig nyújtanak lehetőséget a tanuláshoz, szórakozáshoz, párkereséshez és első sorban az elhelyezkedéshez a fiatalok számára, egy hátrányos helyzetű régió legnagyobb hátránnyal küzdő egységei ezek. A vándorlók közül választották legkevesebben azt az állítást, hogy a szakma választásánál elsődleges szempont volt, hogy a képzés saját középiskolájában indult. A kisebb városban élők közt a településhez kötődők aránya a legmagasabb, bár a távolodók csupán egy százalékkal vannak kevesebben ebben a kategóriában. A 8

9 szakmaválasztás indoklása során az előbbiek választották leggyakrabban első helyen a saját intézményben induló új képzést. A határon túlról érkezők száma ugyan nem túl magas (10 fő a 618-ból, körülbelül két százalék), ők valamennyien a visszatérők csoportjába tartoznak. Esetükben a helyben lakás azt jelenti, hogy kollégiumban vagy albérletben laknak azon a településen, ahol iskolába járnak. Mobilitási csoportok településtípusonként (2. táblázat) Mobilitási csoportok távolodók vándorlók visszatérők lakóhelyhez kötődők Az állandó település típusa főváros, kisebb megyeszékhely város falu, tanya Összesen (%) elvágyódók Összesen (%) (Szignifikancia szint:0,000) III.A kultúra közvetítő csatornái A kulturális termékeket közvetítő csatornák közül azokat választottuk ki, amelyek esetében beszélhetünk egyáltalán regionálisan jelentkező kínálatról. Így elsősorban a fő médiumok kerültek az elemzés homlokterébe (televízió, rádió, nyomtatott médiumok). A kultúraközvetítés egyéb médiumai, mint az Internet, későbbi elemzés tárgyát képezi, mindamellett, meg kell jegyeznünk, hogy a Milyen könyveket szokott olvasni? és a Milyen könyveket olvasott az elmúlt évben? kérdésekre egyetlen olyan válasz sem 9

10 született, melyben olyan könyvet említenek a válaszadók, amelyek a térségben került volna kiadásra, esetleg témájában a térséghez kapcsolódott volna. A kötődés attitűdjét finomabban fejezhetné ki, ha rákérdezünk arra, hogy az országos csatornák, rádió-adók műsorkínálatából választanak-e olyan programokat, melyek a megkérdezettek régióját, települését érintik. Jelen vizsgálat azonban csupán arra korlátozódott, hogy megvilágítsa azt, vajon a lokálisan adott kulturális termékek megjelennek-e a megkérdezettek választásai során, s milyen sikerrel, illetve az egyes televízió műsorok közül melyeket nézik inkább regionális vagy városi csatornákon a fiatalok. Elöljáróban elmondható, hogy a kulturális termékek fogyasztására vonatkozó kérdések igen sikeresnek bizonyultak, minden kérdés esetében 94 % feletti a válaszadási arány, a televízió nézés, rádió hallgatás és újságolvasás esetében ez 99% Újságolvasási szokások A megkérdezettek körében a legolvasottabb újságok a regionális vagy helyi napilapok (36%), illetve az országos bulvár napilapok (12 %). Az újságolvasási szokások nem mutatnak ugyan szignifikáns összefüggést a mobilitási csoportokkal, mégis érdemes röviden áttekinteni hogyan alakulnak az újságolvasási szokások mobilitási csoportonként. A regionális és helyi napilapokat a vándorlók csoportjába tartozó megkérdezettek olvassák legnagyobb arányban (35%), bár a többi csoport esetében is magas ez az arány. Második helyre a bulvár napi- és hetilapok kerülnek a vándorlók kivételével valamennyi csoportban. A visszatérőknél a bulvár napilapok olvasottsági aránya megegyezik a helyi lapokéval. Az országosan megjelenő sajtóorgánumok az újságolvasási lista sereghajtói közé került, a csoportok zömében még a hirdetési újságok is megelőzik ezeket. Az országos napilapokat az elvágyódók, míg a hetilapokat a távolodók veszik kézbe leggyakrabban. A hirdetési újságok viszonylag gyakori előfordulása azzal magyarázható, hogy ebbe a típusba soroltuk az ingyenes újságokat, melyek tulajdonképpen tovább erősítik a helyi és regionális lapok bázisát, hiszen elsősorban helyi információkat közölnek az olvasóval, a kereskedelmet, a közéletet, helyi kulturális eseményeket illetően egyaránt. A rendszerességet valamennyi csoport esetében úgy definiálhatjuk, hogy a megkérdezettek nagy része naponta forgatja a nyomtatott sajtótermékeket, ám újságolvasási szokásaikban kevésbé jelenik meg a nagyobb időintervallumon alapuló rendszeresség, vagyis a hetente, havonta megjelenő lapok minden műfajban alulmaradnak a naponta 10

11 megjelenőkkel szemben. Ez a tendencia utalhat arra, hogy az újságolvasás elsősorban hírolvasás, s a válaszadók többségénél csupán másodlagos az elmélyültebb, megfontoltabb újságolvasás, mely a napi hírek mögé legyen szó bármilyen hírről- a hírek hátterét szolgáltatná, s ily módon segítené a véleményalkotást, a szélesebb körű tájékozódást. Mindemellett az adatok elemzése nyomán levonhatjuk azt a következtetést, hogy a megkérdezett diákok elsősorban a hírértékét tekintve alacsonyabb presztízsű lapokat olvassák rendszeresen, ám az országos lapokkal szemben a regionálisan megjelenő orgánumokat részesítik többen előnyben. Újság olvasási szokások mobilitási csoportonként (%) (3. táblázat) Újságolvasási szokások alakulása Mobilitási csoportok távolodók vándorlók visszatérők lakóhelyhez kötődők Összesen (%) elvágyódók regionális, helyi országos il napilap országos hetilap bulvár napilap bulvár hetilap női magazin férfi magazin tévéújság hirdetési újság számítástechnika autó-motor sport ifjúsági magazin egyéb nincs válasz Összesen (%) Rádió-hallgatás, tévénézés A megkérdezett diákok körében eltérve az országos tendenciától a rádióhallgatás mindennapos tevékenység, átlagosan napi három órát tesz ki. A távolodók közül feleltek legtöbben igennel arra a kérdésre, hogy szoktak e rádiót hallgatni. Legkevésbé az elvágyódók hallgatnak rádiót, de a többi csoporthoz mért különbség csupán néhány 11

12 százalékos - valamennyi csoportban 80% feletti az igennel válaszolók aránya. (Melléklet, 4. táblázat, 3. ábra) Az egyes adók népszerűségét vizsgálva láthatjuk, hogy a kereskedelmi, zenei profilú rádiók és a közszolgálati rádiók hallgatottsága közt mély szakadék tátong. A leghallgatottabb csatorna a Danubius, míg a Bartók rádió műsorai közül szinte soha nem válogatnak a megkérdezettek. Ugyanakkor a helyi rádiók hallgatottsága követi a regionálisan megjelenő lapok népszerűségi tendenciáját, vagyis a naponta legtöbbet hallgatott rádió-adók helyiek. A helyi rádiók a háttérrádiózást szolgálják, s kérdéseses, beszélhetünk-e ennél a korcsoportnál teljes figyelemmel történő rádiózásról, hiszen nem jellemző, hogy egy meghatározott műsor kedvéért kapcsolnák be a készülékeket. Minderre enged következtetni a naponta rádiózásra szánt órák magas száma. A helyi rádiók műsor struktúrája általában megfelel az országos zenei adókénak, tehát a globálisan elérhető kulturális termékek befogadásának csatornái, de a hírblokkok, riportműsorok a helyi, illetve a regionális információkat, személyiségeket, eseményeket helyezik előtérbe. Az egyes csoportokon belül nem tapasztalható különösebb eltérés a rádióhallgatási szokásokat szemlélve, bár itt kiemelendő, hogy a határon túlról érkezők hallgatják leginkább a Kossuth rádiót. A helyi adókat a lakóhelyhez kötődők és a visszatérők csoportjába tartozók nagyjából egyformán preferálják (a naponta több órát és a naponta regionális, helyi adót hallgatók aránya összesen csoportonként 63-66%), a távolodók, elvágyódók és a vándorlók szintén egy érték körül csoportosulnak ( %). A diákok kilencven százaléka szokott tévézni, a televíziózással töltött idő nagyjából egyenlő a rádiózásra fordított idővel, de ehhez hozzáadódik a háttértévézéssel töltött idő is, amely átlagosan két óra. A regionális tévécsatornákon elsősorban a híradókat, kulturális és zenei műsorokat követik figyelemmel a megkérdezettek, ám ezek nézettségi aránya messze elmarad az általánosan fogható kereskedelmi csatornák, illetve a közszolgálati csatornák nézettsége mögött. A regionális csatornák általában csak a kábel-tévés programcsomagokhoz tartoznak, így az elérhetőség köre valamelyest szűkül, hiszen bizonyos mértékig anyagi feltételekhez kötött, hogy ki nézi a regionális és városi tévécsatornákat. Mindezek mellett az eddig vizsgált kulturális termékeket közvetítő regionális és helyi csatornákhoz kapcsolódó fogyasztási szokások a televíziózásnál is érvényre jutnak, ha nem is az eddig tapasztalt mértékben. A mobilitási csoportok felől közelítve azt tapasztalhatjuk, hogy a lakóhelyhez kötődők kiemelkedően magas arányban 12

13 nézik a regionális és helyi televíziók műsorait, bármely műsortípusról is legyen szó. Őket az elvágyódók követik. Az elektronikus médiumok használatáról összegyűjtött adatok azt mutatják tehát, hogy a kulturális fogyasztás csatornái közül a regionálisan elérhetők fontos szerepet játszanak a megkérdezett fiatalok kulturális szocializációjában, nagymértékben hatnak a befogadói attitűdök alakulására, és újabb regionális szűrőt képeznek az információ- és ismeretszerzés során. A televízió globalizáltabb csatornának tűnik az egyéb vizsgált médiumok mellett, ám ez vonás a regionális tévécsatornák versenyképességi szintjének is köszönhető. IV. Könyvek Bár, ahogyan fentebb esett már erről szó a könyvekkel kapcsolatos válaszok egyike sem vonatkozott arra, hogy a válaszadók saját településükkel, szűkebb pátriájukkal kapcsolatos könyveket forgatnának, amely kitűnik abból is, hogy az olvasási szokások alig különböznek mobilitási csoportok szerint. Ám az olvasás, mint a szellemi kultúra része, illetve a kulturális szocializáció (mindinkább gyengülő) terepe, a kulturális identitás alapvető meghatározója és hordozója, ily módon szorosan kapcsolódik kiinduló kérdéseinkhez. A diákok nagyjából fele-fele arányban olvasók és nem olvasók, bár az utóbbi tábor valamivel erősebb (46-54%). 11 Átlagosan négy könyvet olvasnak el évente. A jelenleg is olvasók száma ennek csaknem fele-25 százalék, tehát 445-en válaszolták azt, hogy jelenleg nem olvasnak semmilyen könyvet. Talán nem túl merész feltételezés, hogy csupán a megkérdezett diákok negyede olvas rendszeresen, noha az állítás alátámasztásához nem áll rendelkezésre elegendő adat. A jelenleg és az általában olvasott könyvek közt is a lektűr és a kalandregény, krimi, horror, fantasztikus regény(ez utóbbiak egy típust alkotnak), tehát a szórakoztatás az olvasás legfőbb funkciója, a kulturális fogyasztás többi színterén tapasztaltakhoz hasonlóan. Legnépszerűbb szerzők Daniel Steel, Laslie L. Lawrence, illetve Stephen King. Harmadik helyen a szépirodalom áll, ahol Kertész Imre: Sorstalanság című műve, illetve 11 A szülők olvasási szokásait vizsgálva kitűnik, hogy inkább az anyák olvasnak (50% az anyák esetében, míg az apák 35%-a olvas). Az olvasmány listák alig különböznek egymástól, legfeljebb az első helyeken van eltérés, mivel az anyák elsősorban romantikus regényeket, az apák a krimiket, kalandregényeket kedvelik. 13

14 Márai Sándor több kötete került az élre. A szépirodalmi alkotások közt gyakran felbukkannak a kötelező olvasmányok, bár a modern próza is népszerű (például: Kurt Vonnegut, G. Orwell). V. A befogadás színterei A kulturális termékek médiumai mellett a kultúraközvetítés további csatornáiként különíthetjük el a mindennapi tér bizonyos színhelyeit, melyek a kulturális szocializáció fontos láncszemei. Jelen elemzésbe mégis csupán egyetlen változót vontunk be, mely a lakóhely nyújtotta szórakozási lehetőségek fontosságára mutat rá, mivel a könyvtár-, mozi-, színház-, múzeum-látogatási szokásokról csupán a rendszerességről állnak rendelkezésre adatok.a szórakozás helyszínének kiválasztása nem függ a lokális kötődés mértékétől, jellemzően valamennyi csoport tagja főként lakóhelye környékére jár szórakozni. Érthető ez az eltolódás, hiszen a diákok elsősorban hétvégén járnak szórakozni, s mivel nagy részük nem az iskoláéval azonos településen lakik, a hétvégét otthon tölti. Leginkább az elvágyódók és a visszatérők csoportjába tartozók járnak szívesen máshová (tehát sem az iskola, sem a lakóhely környékére) társaságba (21 20%). Hová jár szórakozni? (5. táblázat) Mobilitási csoportok lakóhelyhez távolodók vándorlók visszatérők kötődők Elvágyódók Összesen hová jár lakóhelye szórakozni környékén iskola környékén egyéb Összesen ,0% A szórakozási lehetőségek elérhetőségét tekintve valamennyi csoport egyetért abban, hogy maximálisan fontos az, hogy az adott településen működjenek szórakozóhelyek míg a települési közösségben működő közös tradíciók fennmaradásáról alkotott véleményük kevésbé egyöntetű. A szórakozási lehetőség települési elérhetőségét a visszatérők és a lakóhelyéhez kötődő csoportok tartják a legfontosabbnak, de a másik három csoport is közel azonos módon vélekedik, csupán néhány százaléknyi az eltérés. A 14

15 tradíciók fenntartása szintén a visszatérők számára a legfontosabb, s a távolodók és az elvágyódók számára legkevésbé fontos ez a szempont. Az egyes kulturális intézmények elemzésénél érdemes szem előtt tartani ezeket az eredményeket, hiszen a szórakozás tradíció elé helyezése hat az egyes kultúraközvetítő intézmények pozíciójára is az adott településen, illetve utalhatnak ezek az eredmények a szórakozás szerkezetének alakulására is. VI. Összegzés Végül néhány mondatban összefoglalva az elemzés eredményei: Arra kerestünk választ, hogy a mobilitási erősség skálán elhelyezhető csoportjaink kulturális attitűdje hogyan alakul a regionálisan elérhető kulturális javak szempontjából, a globálisan kínálkozó lehetőségekkel szemben. Mindenekelőtt elmondható, hogy a vizsgált diákok, függetlenül mobilitási aktivitásuktól, a kulturális javak közti választás során előnyben részesítik a lokálisan kínálkozó forrásokat a globálissal szemben, illetve a kulturális javak közti szelekció során a lokálisan adott javak nem szorulnak háttérbe a globálisan adottakkal szemben. A vizsgált médiumok közül a nyomtatott médiumok esetében érvényesülnek legerőteljesebben a lokális szempontok, míg a televíziónál legkevésbé. E jelenség kialakulásában a helyi és regionális csatornák gyengébb versenyképességé is szerepet játszhat. Az egyes mobilitási csoportok közül a lakóhelyhez kötődők és a visszatérők kulturális szelekciós folyamataiban érvényesülnek leginkább a lokális szempontok, legkevésbé pedig az elvágyódók esetében, követve a csoportok mobilitási erejének tendenciáját. 15

16 VII. Felhasznált irodalom 1.BAUER BÉLA- TIBORI TÍMEA: Az ifjúság viszonya a kultúrához, In.: Ifjúság 2000, Tanulmányok (Szerk.: Szabó Andrea, Bauer Béla, Laki László), Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Bp., CLAUDIO-LOMNITZ-ADLER: Concepts for study of regional culture, In..American Ethnologist, 1991, május, (18. évf./2.) p. Forrás: 3.CSATÁRI BÁLINT: A kultúra területisége Forrás: 4.ENYEDI GYÖRGY: A regionalitás értékei, Forrás: 5.GÁBOR KÁLMÁN (szerk.): Társadalmi átalakulás és ifjúság- A szabadság mint esély? Belvedere Kiadó, Szeged, GÁBOR KÁLMÁN (szerk.): Ifjúságkutatás, EDUCATIO Füzetek 2., Educatio Kiadó, Budapest, GEREBEN Ferenc: Identitás, kultúra, kisebbség Felmérés a közép-európai magyar népesség körében, Osiris-MTA kisebbségkutató Műhely, GEREBEN FERENC: Az úgynevezett Máté-effektus az olvasás- és könyvtár Szociológiában Könyvtári Figyelő, 43. évf., 1997/3. 9.MOKSONY FERENC: Gondolatok és adatok Társadalomtudományi elméletek empirikus ellenőrzése, Osiris, Bp., RÓBERT PÉTER: A kulturális fogyasztás Forrás: 11.VITÁNYI IVÁN: Az életmód, az életvitel, a kultúra és a tudat átalakulása- Összefoglalás a Magyar Tudományos Akadémia Stratégiai Kutatások Programja keretében végzett munkáról Forrás: 12.ZSIKÓ JÁNOS: A kultúraközvetítés funkciói, fogalma Forrás: 16

17 VIII. Mellékletek 24% A mobilitási csoportok százalékos megoszlása 1. ábra 31% Távolodó Vándorló Visszatérő Kötődő Elvágyódó 27% 6% 12% Újságolvasási szokások megoszlása (%) 2. ábra regionális helyi napilap országos napilap országos hetilap bulvár napilap bulvár hetilap 34% 5% 2% 12% 6% női magazin férfi magazin televíziós újság 2% 9% 3% 6% 2% 3% 3% 1% 3% 9% hirdetési újság számítástechnika autó-motor sport ifjúsági magazinok egyéb nincs vál

18 A rádióhallgatási szokások mobilitási csoportonként (4.táblázat) szokott-e rádiót hallgatni Mobilitási csoportok távolodók vándorlók visszatérők lakóhelyhez kötődők elvágyódók Összesen (fő) nem igen Összesen (fő) Rádióhallgatással töltött idő (3.ábra) Megkérdezettek száma (fõ) ,00,50 1,20 2,00 3,00 4,50 6,00 7,00 8,50 10,00 20,00 Naponta hány órát hallgat rádiót? (óra) 18

19 Milyen gyakran hallgatja Kossuth Rádiót? (4.ábra) megkérdezettek száma (fõ) milyen gyakran hallg soha ennél ritkábban havonta hetente naponta naponta több órát távolodók vándorlók visszatérõk lakóhelyhez kötõdõk elvágyódók mobilitási csoportok Milyen gyakran hallgatja a Bartók rádiót? (5. ábra) Megkérdezettek száma (fõ) milyen gyakran hallg soha ennél rtikábban havonta hetente naponta naponta több órát távolodók vándorlók visszatérõk lakóhelyhez kötõdõk elvágyódók Mobilitási csoportok 19

20 Milyen gyakran hallgatja a Danubius rádiót? (6. ábra) Megkérdezettek száma (fõ) távolodók vándorlók visszatérõk elvágyódók lakóhelyhez kötõdõk soha ennél rtikábban havonta hetente naponta naponta több órát Mobilitási csoportok Milyen gyakran hallgatja a helyi rádiókat? (7. ábra) Megkérdezttek száma (fõ) távolodók vándorlók visszatérõk elvágyódók lakóhelyhez kötõdõk soha ennél ritkábban havonta hetente naponta naponta több órát Mobilitási csoportok 20

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Rádióhallgatási szokások Székesfehérváron 01. december 1. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

A fiatalok kultúrája, művelődési szokásai

A fiatalok kultúrája, művelődési szokásai Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Magyarország kultúrája a XXI. század elején dr. Agárdi Péter rلegyetemi tan,csc.habil kvezet tanszé,zetigazgat inté A fiatalok kultúrája,

Részletesebben

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek!

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek! Médiaajánló Küldetésünk: Rádiónk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapítói szándéka szerint keresztény értékrendet közvetítő, az egyetemes és a magyar kultúrát a középpontba állító közösségi rádió,

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Alba Radar. 13. hullám

Alba Radar. 13. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 13. hullám Lakossági vélemények az önkormányzati médiáról 2012. július 3. Készítette: Domokos Tamás truff@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július. Budapest, 1999. augusztus

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július. Budapest, 1999. augusztus Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július Budapest, 1999. augusztus Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

KSH felmérés a kulturális fogyasztásról

KSH felmérés a kulturális fogyasztásról KSH felmérés a kulturális fogyasztásról Pillanatkép a kulturális statisztikákról 2013.05.28. Bárdosi Mónika Társadalomstatisztikus, KSH monika.bardosi@ksh.hu Amiről van adat 1. Szórakoztatás statisztika

Részletesebben

Egy híján húsz. 1. Mit olvasol a legtöbbször? Többet is megjelölhetsz! a) kötelező olvasmányokat

Egy híján húsz. 1. Mit olvasol a legtöbbször? Többet is megjelölhetsz! a) kötelező olvasmányokat Egy híján húsz Kérdőív az olvasási szokásokról A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Erasmus csoportjának javasolt kérdései a diákok olvasási szokásainak/ kedvének felmérésére 1. Mit olvasol a

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

KÉRDŐÍV Kisgyermekes szülők kulturális fogyasztási szokásai Csak olyan szülő töltse ki, akinek legalább egy gyermeke 2004. május 31. után született.

KÉRDŐÍV Kisgyermekes szülők kulturális fogyasztási szokásai Csak olyan szülő töltse ki, akinek legalább egy gyermeke 2004. május 31. után született. Tisztelt Válaszadó! Köszönöm, hogy vállalkozik kérdőívem kitöltésére, és ezzel segíti a szakdolgozatom elkészítését. Kutatásom a kisgyermekes szülők és a család kulturális fogyasztási szokásainak vizsgálatára

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 5.

TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 5. TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 5. OLVASÁSI SZOKÁSOK Készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által, az MTA Szociológiai Kutatóintézetnél megrendelt kutatás keretében. A kötet szerkesztésében részt

Részletesebben

KUTATÁSI TERV OLVASÁSI SZOKÁSOK A JÁSZAPÁTI KÖZÉPISKOLÁSOK KÖRÉBEN

KUTATÁSI TERV OLVASÁSI SZOKÁSOK A JÁSZAPÁTI KÖZÉPISKOLÁSOK KÖRÉBEN KUTATÁSI TERV OLVASÁSI SZOKÁSOK A JÁSZAPÁTI KÖZÉPISKOLÁSOK KÖRÉBEN 1. Témaválasztás indoklása: Az informatikai eszközöket szórakozás, tájékozódás céljából előtérbe helyező világunkban felvetődik a kérdés,

Részletesebben

Gyermekeket célzó reklámok

Gyermekeket célzó reklámok s o r s z á m Gyermekeket célzó reklámok A válaszadás önkéntes! 1. A település neve:... 2. A kérdezett neme:..... 3. A kérdezett születési éve: 1 9 4. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? 1 kevesebb,

Részletesebben

Az erdélyi magyarok és a romániaiak időmérlege 2011 januárjában Erdélyi magyarok (N=1165)

Az erdélyi magyarok és a romániaiak időmérlege 2011 januárjában Erdélyi magyarok (N=1165) Az erdélyi magyarok médiafogyasztása Kiss Tamás zeti Kisebbségkutató Intézet Előadásomban elsősorban a zeti Kisebbségkutató Intézet két adatfelvételére támaszkodom. Az elsőre 2011. februárjában került

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek!

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek! Médiaajánló Küldetésünk: Rádiónk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapítói szándéka szerint keresztény értékrendet közvetítő, az egyetemes és a magyar kultúrát a középpontba állító közösségi rádió,

Részletesebben

Vecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk.

Vecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Vecsés város kutatás Közéleti, politikai kérdések Első hullám A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom 1 A kutatás háttere 2 Demográfia 3 Közélet, politika

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

A médiahasználat változása

A médiahasználat változása A médiahasználat változása Kántor Kata, 2011. április 6. Tartalom 1 Médiafogyasztás 2 3 4 5 Újságolvasás Tévénézés Rádióhallgatás Internet 6 Médiaköltés 1 Médiafogyasztás Médiumok - pillanatkép 4 2005

Részletesebben

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés Nemzetközi tanulói képességmérés szövegértés A PIRLS mérés jellemzői Progress in International Reading Literacy Study Mért terület: szövegértés Korosztály: 4. évfolyam Mérési ciklus: 5 évente, 2001 től

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni!

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! A média világa: ahol jó lenni? Ha nekünk fontos Ha az újságírónak fontos A média világa: ahol jó lenni? Mit engedhetnek meg maguknak az újságírók, és mit engedhetünk

Részletesebben

ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére

ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS Közvélemény-kutatás, 27 október Újpesti Média Kht részére TARTALOM A kutatás paraméterei Eredmények: Tájékozódási szokások Újpest TV lakossági megítélése Újpesti Napló lakossági megítélése

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A székesfehérvári beruházások megítélése 2014. április 14. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Dr. Varga Katalin Miért fontos ez a téma? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Mit közvetítenek a női magazinok 2012-ben?

Mit közvetítenek a női magazinok 2012-ben? Haraszti Adrienn Tömör Ágnes Mit közvetítenek a női magazinok 0-ben? A Nők Lapja, a Kiskegyed, az Éva és a Cosmopolitan magazinok 0-es évfolyamának tartalomelemzése Bevezetés A tömegkommunikáció korszakában

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

Dencs Tünde 1 : A vajdasági fiatalok kulturális életszokásai és médiafogyasztása 2

Dencs Tünde 1 : A vajdasági fiatalok kulturális életszokásai és médiafogyasztása 2 Dencs Tünde 1 : A vajdasági fiatalok kulturális életszokásai és médiafogyasztása 2 Sikeres ember az, aki szilárd alapokat tud építeni azokból a kövekből, amelyeket mások hajigálnak rá. David Brinkley Napjainkban

Részletesebben

A sajtó közönsége 2008-ban

A sajtó közönsége 2008-ban What do we see? A sajtó közönsége 2008-ban Nobody s Unpredictable Az egyes médiatípusok közönségének nagysága 2008. II. félévében (ezer fı, 15 évnél idısebbek) 9000 8000 7000 7650 7049 6800 6000 5000 4000

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008.

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008. Agóra projekt Szolnokon, avagy térteremtés a kultúrában és a városfejlesztésben Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája,

Részletesebben

ÖNÉLETRAJZ. 2009.04. - 2009.09. Ruprecht-Karls Universität, Heidelberg (Németország) KAAD ösztöndíjas vendégkutató

ÖNÉLETRAJZ. 2009.04. - 2009.09. Ruprecht-Karls Universität, Heidelberg (Németország) KAAD ösztöndíjas vendégkutató ÖNÉLETRAJZ Személyi adatok Név: Ceglédi Tímea Születési hely, idő: Budapest, 1984.06.14. E-mail: cegledi.timea@cherd.unideb.hu Honlap: http://timeacegledi.honlap.com/ Tanulmányok 2009.04. - 2009.09. Ruprecht-Karls

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből Személyes vonatkozások 9. évfolyam A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai Családi élet, családi kapcsolatok Emberek

Részletesebben

A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE

A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE Készítette: Szabó Orsolya 2012. június 22. A témaválasztás indoklása - Saját élmény, tapasztalat

Részletesebben

A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban

A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban Baranyai Eszter Budapest, 2015. május 20. 1 Az elmúlt tizenöt évben - a kiskorúak szabadidejükből naponta legalább három órát szentelnek tévénézésre. A magyar

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

NRC-Médiapiac Kütyüindex. Molnár Judit és Sági Ferenc szeptember 15.

NRC-Médiapiac Kütyüindex. Molnár Judit és Sági Ferenc szeptember 15. NRC-Médiapiac Kütyüindex Molnár Judit és Sági Ferenc 2011. szeptember 15. MI A KÜTYÜ? bár a kütyü szó eredete mindeddig ismeretlen, maga a szó egyáltalán nem az. Már a XVIII. századtól vannak rá adataink.

Részletesebben

VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT

VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT MÉDIAAJÁNLAT BEVEZETŐ ITTHON VAGYUNK Az elektronikus média egyre inkább meghatározza életünket. Gondoljunk csak a televízióra, ami ma már az

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

Győri Lóránt, Mikolai Júlia

Győri Lóránt, Mikolai Júlia És mégis ifjúságkutatás? Közönség és kultúrafogyasztás a Művészetek Völgyében Előadók: Győri Lóránt és Mikolai Júlia Készítette: Antók Péter, Bak Anita, Győri Lóránt, Hordósy Rita, Mikolai Júlia Előzmények

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány 2011 Tartalomjegyzék Széles Tamás - A média és annak tartalmi sajátosságai 1. Bevezető

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

Beszámoló az IKT munkaközösség 2011/2012-es tanév végén végzett méréséről Készült: Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola

Beszámoló az IKT munkaközösség 2011/2012-es tanév végén végzett méréséről Készült: Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Beszámoló az IKT munkaközösség 2011/2012-es tanév végén végzett méréséről Készült: Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola A mérésről Munkaközösségünk mérést végzett a felsős tanulók (5.a,

Részletesebben

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Kérdőíves kutatás az e-könyv olvasási szokásokról Készítette a Társadalomkutatási Intézet Zrt. a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Hamisítás Elleni Nemzeti

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai

Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai Széchenyi István Egyetem, Marketing és Menedzsment Tanszék Empirikus kutatás Térszerkezet, gazdasági potenciál, munkaerőpiac, innováció, humán szolgáltatások,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Kiss Adél. A tanulás esélyei 1

Kiss Adél. A tanulás esélyei 1 Kiss Adél A tanulás esélyei 1 A térségi jövőképről szóló Székelyföldi Foresight elemzésben az oktatás, a képzés illetve a továbbtanulás kérdése jelentős hangsúlyt kapott. A félperiferikus helyzet, valamint

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában

FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában 1. Létszámadatok: A 2011-es kompetenciamérésben, a 6.évfolyamosok közül 64, míg a nyolcadik évfolyamosok közül 76 tanuló

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Kedves Könyvtárlátogató!

Kedves Könyvtárlátogató! Kedves Könyvtárlátogató! Az Önök településén a Balassi Bálint Megyei Könyvtár által működtetett Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer biztosítja a könyvtári szolgáltatásokat. Ezzel a kérdőívvel arról szeretnénk

Részletesebben

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy

Részletesebben

A Pannon Lapok Társasága lapjai. 2011-ben

A Pannon Lapok Társasága lapjai. 2011-ben A Pannon Lapok Társasága lapjai 2011-ben Sajtópiaci pozícióink 1. Legolvasottabb megyei újságok A PLT lapjai 2011-ben is A 15 év feletti lakosság körében mért olvasottság eredménye megyénként, országos

Részletesebben

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests)

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests) A Tisza-parti Általános Iskola angol szintmérőinek értékelése (Quick Placement Tests) Készítette: Hajdú Erzsébet Tóth Márta 2009/2010 Ismertető a szintmérésről Mért tanulók: 8. évfolyam és 6. évfolyam,

Részletesebben

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

Az Ady Endre Könyvtár kérdőíve az olvasók elégedettségének értékeléséhez

Az Ady Endre Könyvtár kérdőíve az olvasók elégedettségének értékeléséhez Az Ady Endre Könyvtár kérdőíve az olvasók elégedettségének értékeléséhez Kedves Könyvtárhasználónk és Látogatónk! Szeretnénk megismerni, hogy könyvtárunk szolgáltatásai mennyire felelnek meg az Ön igényeinek.

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2015

Nagy Webáruház Felmérés 2015 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2015 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 790 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

" JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT " Tartalom

 JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT  Tartalom 1 Tartalom I. A TELJES (MAGYAR ÉS SZERB) MINTA ÖSSZETÉTELE... 3 1. Nemzetiség szerint... 3 2. Az adatfelvétel helyszíne szerint... 4 3. Nemek szerint... 5 II. MAGYAR MINTA ÖSSZETÉTELE... 6 1. Az adatfelvétel

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

pályázati űrlap 1. pályázó adatai 2. pályázó intézmény bemutatása intézmény neve címe kapcsolattartó neve telefonszáma e-mail címe igazgató neve

pályázati űrlap 1. pályázó adatai 2. pályázó intézmény bemutatása intézmény neve címe kapcsolattartó neve telefonszáma e-mail címe igazgató neve 1. pályázó adatai pályázati űrlap intézmény neve címe kapcsolattartó neve telefonszáma e-mail címe igazgató neve 2. pályázó intézmény bemutatása település bemutatása (hány lakossal rendelkezik az adott

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: Millennium Intézet Alapítvány Vezető kutatók: Éliás Zsuzsanna Némethy Szabolcs Megrendelő: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015 T A R

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15%

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15% A NINCSDE KAMPÁNY ÉRTÉKELÉSE LAKOSSÁGI KUTATÁS KÉSZÜLT A MÉDIAUNIÓ SZÁMÁRA 8%-al többen emlékeznek az elmúlt idıszakból egészséges életmóddal kapcsolatos hirdetésre, mint az idén januárban. Ez a növekedés

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

Hírfogyasztás, pluralizmus, demokratikus részvétel A sokszínű tájékozódás esélyei

Hírfogyasztás, pluralizmus, demokratikus részvétel A sokszínű tájékozódás esélyei Hírfogyasztás, pluralizmus, demokratikus részvétel A sokszínű tájékozódás esélyei Arra a kérdésre, hogy mennyire szabad és sokszínű a média, nem csak abból az irányból érdemes választ adni, hogy milyen

Részletesebben

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében Kiegészítő elemzés A rádió és televízió műsorszórás használatára a 14 éves

Részletesebben

Transzparencia Riport. Reklámköltés az auditált lapokban. 2013. I. félév

Transzparencia Riport. Reklámköltés az auditált lapokban. 2013. I. félév Transzparencia Riport Reklámköltés az auditált lapokban 2013. I. félév A nyomtatott sajtó azon kevés médiatípusok egyike, amelynek a hirdetők számára reklámhordozóként fontos paramétereit nem csak mérik,

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik:

Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik: Tisztelt Bizottság! A Hétszínvilág Egyesület szerződéséhez híven elkészítette a kortárssegítő képzésre jelentkezők fiatalok körében felmérését. A kérdőív az Ifjúság Kutatás 2000 Dunaújváros felhasználásával

Részletesebben

Kiket érinthet az analóg lekapcsolás?

Kiket érinthet az analóg lekapcsolás? Televíziónézési pillanatkép Kiket érinthet az analóg lekapcsolás? 2011. november Nielsen Közönségmérés - Előfizetés (vételi hierarchia) + A teljes népesség () televíziós vételi platformok szerinti kategóriái

Részletesebben

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor 2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor A kutatás célja A felmérés kérdéskörei: Kik vettek részt a rendezvényeken? Hogyan alakulnak borfogyasztási szokásaik? Milyen gyakran fogyasztanak bort? Hol fogyasztanak

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

HALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER

HALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER HALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER Fináncz Judit, financzjudit@yahoo.com Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kar, Közművelődési Tanszék

Részletesebben