E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK SZEPTEMBER 17-I ÜLÉSÉRE. Jogi és Ügyrendi Bizottság

Átírás

1 E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKRMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK SZEPTEMBER 17-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: /2009. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás szociális szolgáltatástervezési koncepciójának véleményezése ELŐTERJESZTŐ: Horváth Zoltán, a közgyűlés alelnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Löffler Tamás, a Humánszolgáltatási Főosztály szociális referense MEGTÁRGYALTA: Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: Jogi és Ügyrendi Bizottság FEJLESZTÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI FŐSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: Horváth Zoltán, a közgyűlés alelnöke

2 2 II. I. Jogszabályi háttér: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. tv a értelmében a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében élő, szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A koncepció tartalmazza különösen: a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. A települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a társulás és a megyei önkormányzat által készített koncepcióhoz. A társulás által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei önkormányzat által készített koncepcióhoz. A települési önkormányzat és a társulás szolgáltatástervezési koncepcióját a megyei önkormányzat előzetesen véleményezi. II. A beérkezett koncepció-tervezet értékelése A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése aktualizált formában a 93/2008. (VI. 26.) Kgy. határozatával fogadta el Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját. A Koncepció többek között bemutatja a megye többcélú kistérségi társulásait, számba veszi az egyes kistérségek településeinek szociális feladatellátását, továbbá a többcélú kistérségi társulások szociális feladatvállalását. Jelen előterjesztés a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás szociális szolgáltatástervezési koncepciója (lásd: a mellékletben) megyei véleményezésére tesz javaslatot a Közgyűlés számára.

3 3 A kistérség 43 önkormányzata június 1. napjával alakította meg a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulást. A kistérség területén a kialakult intézményrendszer, illetve együttműködések és társulási megállapodások alapján három mikro-térség került kialakításra: a Mohácsi, a Bólyi és a Csele-völgye mikro-térségek. A kistérségi koncepció a megyei szolgáltatástervezési koncepció logikai felépítését követve tartalmazza a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás lakosságszámának alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. A koncepcióban megjelennek a szociális szolgáltatások és ellátások irányításával, fejlesztésével kapcsolatos távlati, jövőre vonatkozó célok, fejlesztési szükségletek, intézkedési javaslatok. A koncepció egy résmentesen kiépített szociális szolgáltatási struktúrát céloz meg. Jelenleg a minden településen kötelezően biztosítandó feladatok közül az étkeztetés 8 településen, a házi segítségnyújtás 1 településen nem biztosított. Időskorúak napközbeni ellátását biztosító intézmény 14 található a kistérség területén. A kistérségi társulás január 1-től az étkeztetés, a házi segítségnyújtás és az időskorúak nappali ellátásának biztosítására 6 önállóan működő intézményt tart fenn, amelyeket a koncepció részletesen bemutat. A jövőre vonatkozóan a demográfiai adatok és az igények alapján az étkeztetés, a házi segítségnyújtás és az idősek nappali ellátásának további fejlesztését tervezik. A kistérségi társulás együttműködő partnere a Foetus-Car Szociális Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. Kiemelt fejlesztési terv a nonprofit kft. által fenntartott Sombereki Caritas Integrált Alapszolgáltatási Központ bővítése, a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások biztosítása a Csele-völgye mikro-térségben. Szintén a célok között szerepel az intézmények folyamatos, pályázati források bevonásával történő akadálymentesítése, valamint egy további időskorúak nappali ellátását biztosító intézmény fenntartásba vétele. A koncepció az egyes mikro-térségekben az alábbi fejlesztési szükségleteket nevesíti: Mohácsi mikro-térség: - házi segítségnyújtás: a rászorulók felkutatása, az ellátás igény szerinti bővítése, - házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás összehangolása, - a falugondnoki szolgálatok bevonása a kistérség által egyébként felvállalt más szociális alapszolgáltatások biztosításába, - családsegítés: helyettes szülői hálózat megszervezése, - időskorúak átmeneti elhelyezésének biztosítása, - családok átmeneti otthonának létrehozása. Bólyi mikro-térség: - alapszolgáltatások iránti igények felkutatása, az igények kielégítése.

4 4 Csele-völgye mikro-térség: - étkeztetés és házi segítségnyújtás: a rászorulók felkutatása, az ellátás igény szerinti bővítése, - igény szerint a hiányzó szolgáltatások kiépítési lehetőségének vizsgálata, - házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás összehangolása. Összességében a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás szolgáltatástervezési koncepciója meghatározza azokat az irányokat, célokat, feladatokat, amelyeket a kistérség a jövőben a szolgáltatások fejlesztése során követni kíván. A szociális szolgáltatástervezési koncepció jól illeszkedik a megyei koncepcióhoz. Határozati javaslat: III. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás szociális szolgáltatástervezési koncepció-tervezetét a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának elfogadásra javasolja. Határidő: a közlésre azonnal Felelős: Horváth Zoltán, a közgyűlés alelnöke Pécs, szeptember 2. Horváth Zoltán

5 Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás MHÁCSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SZCIÁLIS SZLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KNCEPCIÓJA

6 Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás Tartalomjegyzék Bevezetés...3 I. Előzmények Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás bemutatása Mikro-térségek bemutatása A szolgáltatástervezési koncepció célja A szolgáltatástervezési koncepció feladata Alapelvek meghatározása Értékek meghatározása Illeszkedés Baranya Megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójához...10 II. A kistérség általános jellemzői A kistérséget helyzetét bemutató általános adatok (helyzetelemzés) Demográfiai adatok Életmód A népesség iskolázottsága Nemzetiségek a kistérségben Foglalkoztatottság, munkanélküliség Célcsoportok...16 III. Szociális Szolgáltatások a kistérség területén A szociális törvény rendelkezései Szociális alapszolgáltatások Szakosított ellátások Az MTKT által szervezett szociális ellátórendszer bemutatása Szociális alapszolgáltatások tekintetében Szakosított ellátások tekintetében SWT analízis...46 IV. Stratégiai kihívások a MTKT szociális szolgáltatásainak fejlesztésében Fejlesztési szükségletek az egyes mikrotérségekben Fejlesztési szükségletek az egész kistérségre vonatkozóan Jövőkép Intézkedési javaslatok, ütemterv, fejlesztési források A többcélú kistérségi társulás szakmai, koordináló, irányító szerepkörének fejlesztése: A szociális alapszolgáltatások és a szakellátás továbbfejlesztése Fejlesztések forrásai A koncepcióban foglaltak végrehajtásától várt eredmények...53 Zárszó...53 A Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás területén működőszociális intézmények

7 Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás Bevezetés A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 92. (3) bekezdése rendelkezik a szolgáltatástervezési koncepció készítéséről. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmazza a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás lakosságszámának alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. A koncepcióban megjelennek a szociális szolgáltatások és ellátások irányításával, fejlesztésével kapcsolatos távlati, jövőre vonatkozó célok, fejlesztési szükségletek, intézkedési javaslatok. A koncepció a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás szociális szolgáltatásainak, ellátórendszerének kiépítését, működését és jövőre vonatkozó fejlesztését tartalmazó szakmai dokumentum, amely tartalmazza és egyben meghatározza a kistérség szociális szolgáltatására vonatkozó irányelveket, ütemtervet, intézkedési javaslatokat és fejlesztési célokat. 3

8 Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás I. Előzmények 1.1. Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás bemutatása A évi CVII. törvény rendelkezik a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról. A jogszabály értelmében a kistérségben működő települési önkormányzatok képviselő-testületei a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodással a kistérségben egy többcélú kistérségi társulást alakíthatnak. A többcélú kistérségi társulás részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében és a településfejlesztés összehangolásában, vállalhatja a kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását. A törvényben foglalt felhatalmazás alapján, abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz a lehetőlegszélesebb körben jussanak hozzá, és az önkormányzatok együttműködésükkel minél teljesebben, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintűellátást és szolgáltatást, a kistérség 43 önkormányzata június 1. napjával megalakította a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulást. A Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás területi elhelyezkedése Baranya megye Dél-Dunántúli Régió Mohácsi Kistérség 4

9 Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás A Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulást az alábbi 43 település alkotja: 1. Babarc 2. Bár 3. Belvárdgyula 4. Bezedek 5. Bóly 6. Borjád 7. Dunaszekcső 8. Erdősmárok 9. Feked 10. Geresdlak 11. Görcsönydoboka 12. Hásságy 13. Himesháza 14. Homorúd 15. Ivándárda 16. Kisbudmér 17. Kisnyárád 18. Kölked 19. Lánycsók 20. Lippó 21. Liptód 22. Majs 23. Maráza 24. Máriakéménd 25. Mohács 26. Monyoród 27. Nagybudmér 28. Nagynyárád 29. lasz 30. Palotabozsok 31. Pócsa 32. Sárok 33. Sátorhely 34. Somberek 35. Szajk 36. Szebény 37. Szederkény 38. Székelyszabar 39. Szűr 40. Töttös 41. Udvar 42. Véménd 43. Versend. A kistérség földrajzilag egymással határos, funkcionális kapcsolatot mutató egy vagy több központra szerveződőtelepüléscsoport, amely a települések között lévőkapcsolatok révén lehetővé teszi a térségi feladatok ellátását. Meghatározó funkciói az önkormányzati, közszolgáltatási szerep, melybe a szociális ellátás is beletartozik, területfejlesztési funkció, államigazgatási feladatok ellátása. 5

10 Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás Az rszággyűlés június 25-én új határozatot fogadott el a december 31-ig terjedő időszakra a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről. Az új, 67/2007. (VI. 28.) országgyűlési határozatban meghatározott besorolási feltételrendszer alapján, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvénnyel módosított évi CVII. törvény alapján újból meghatározták a kistérségek fejlettségét, és ez alapján ismét besorolták a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségeket. A kedvezményezett térségek új besorolását a 311/2007. (I. 17.) kormányhatározat tette közzé. Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség alatt a területi fejlettségi besorolás alapján kedvezőtlenebb helyzetben lévőkistérségeket kell érteni. A területi fejlettség alapján történő besoroláshoz gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási mutatókból (öt mutatócsoport) képzett komplex mutatót vettek figyelembe. Hátrányos helyzetűkistérség az, amelynek a komplex mutatója kisebb, mint az összes kistérség komplex mutatójának átlaga. E meghatározási mód alapján a Mohácsi kistérség hátrányos helyzetűnek tekinthető. Az évek során országosan megfigyelhetőváltozás, hogy a szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások területén jelentősen megnőtt a többcélú kistérségi társulások szerepe 1. A többcélú kistérségi társulás által biztosítható közszolgáltatások között szerepel a szociális ellátás, valamint a család- gyermek- és ifjúságvédelem is Mikro-térségek bemutatása A kistérség területén a kialakult intézményrendszer, illetve együttműködések, társulási megállapodások alapján három mikro-térség jelenléte figyelhetőmeg. A mikro-térségek kialakulása jelentős a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás szociális ellátórendszerének a működtetésében is, hiszen egy olyan társulásról van szó, amely a maga 43 településével a második legnagyobb többcélú társulás a megyében, a társulás területét elemezve megállapítható, hogy az három pólusú. A mikro-térségek kialakulása kedvezőhatással van a szociális ellátórendszerre, a szubszidiaritás elve még jobban érvényesül ezáltal, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok igénybevétele még könnyebbé válik. Mohácsi mikro-térség Babarc, Bezedek, Homorúd, Ivándárda, Kisnyárád, Kölked, Lánycsók, Lippó, Liptód, Majs, Mohács, Nagynyárád, Sárok, Sátorhely, Udvar. Bólyi mikro-térség Bóly, Szajk, Töttös, Belvárdgyula, lasz, Hásságy, Szederkény, Monyoród, Versend, Máriakéménd, Borjád, Nagybudmér, Kisbudmér, Pócsa. Csele-völgye mikro-térség Bár, Dunaszekcső, Erdősmárok, Feked, Geresdlak, Görcsönydoboka, Himesháza, Maráza, Palotabozsok, Somberek, Szebény, Székelyszabar, Szűr, Véménd. A mikro-térségek földrajzi elhelyezkedését az alábbi térkép mutatja: 1 Forrás: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési koncepciója 6

11 Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás 1.2. A szolgáltatástervezési koncepció célja A koncepcióalkotás célja, hogy - a döntéshozók részére egy olyan alapdokumentum készüljön, amely átfogó képet nyújt az ellátási kötelezettségek helyzetéről, a szociális szükségletekről; - meghatározza azokat az alapelveket, irányokat, célokat, amelyeket a társulás a szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése során követ, illetve amelyekkel orientálni kívánja a szociális szolgáltatások fejlesztésének további szereplőit; - a hiányzó ellátások megszervezésének módja, a lefedettségek területi egyenlőtlenségeinek mérséklése meghatározásra kerüljön; - a szociális szolgáltatásoknak egy olyan rendszere jöjjön létre, amely minőségi és egyben differenciált, ahol a szolgáltatások középpontjában az egyén áll; - egy olyan kistérségi szociális szolgáltató rendszer jöjjön létre, amely összehangoltan, koordináltan működik, teljes mértékben lefedi a szociális szükségleteket; - a különbözőtársadalmi, gazdasági adottságú településeken a szociális szolgáltatások egyenletes fejlődésének elérése A szolgáltatástervezési koncepció feladata A fent megfogalmazott célokból következően a koncepció feladata a következőképpen foglalható össze: - jelölje ki az irányokat egy résmentes szociális védőháló kialakításához; 7

12 Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás - segítse előegy egységes szociális szolgáltató politika kialakítását; - világítson rá a térségben működőszociális ellátórendszer hiányosságaira; - biztosítson információkat, alapot egyéb fejlesztési koncepciók, programok, tervek kidolgozásához és megvalósításához; - településenként egységes keretbe foglalja a szociális szolgáltatások fejlesztési irányait Alapelvek meghatározása A kistérségi közpolitika kialakításakor mind a döntéshozók, mind a szolgáltató szakemberek és a szolgáltatást igénybe vevők számára fontos azon szociálpolitikai alapelvek kijelölése, amelyek alapján a rászorulók érdekében kialakított ellátórendszert működtetni, fejleszteni kívánjuk. Jelen dokumentum elsődlegesen az alábbi alapelveket jelöli ki: Szociális biztonság Ne fordulhasson elő, hogy a szükséget szenvedők ellátás nélkül maradjanak. Relatív biztonság Valamilyen társadalmi kockázat bekövetkezésekor az egyén vagy család életszínvonala ne süllyedjen túlságosan nagyot. Prevenció A problémák kialakulásának megelőzése. A kistérségben elsődleges kell, hogy legyen a szociálpolitika területén a prevenció, képessé tenni a települések lakóit saját sorsuk alakítására. Ennek elérésére nagyon jók a településeken már hagyományszerűen megszervezett programok (pl. falunap) ezáltal a helyi közösség összetartó ereje is növekszik. Korrekció Már meglévőprobléma esetén következik a korrekció, az adott nehézségek, problémák kezelésére. Nagyon fontos alaptétel, hogy a prevenció és a korrekció egymást kiegészítse. Univerzalitás A társulás útján ellátott feladatok esetében valamennyi jogosult, rászorult számára azonos minőségűszolgáltatás nyújtása. Szelekció A cél, hogy a települések leginkább rászorult, leghátrányosabb helyzetben levőtagjaihoz jusson el hatékonyan a szociális támogatás. Pozitív diszkrimináció A szelekció egy tipikus esete, valamilyen előny nyújtása a szociálisan hátrányos helyzetben lévők számára, előnyt nyújtunk hátrányuk kezelésére a felzárkóztatásuk céljából. Negatív diszkrimináció tilalma Tilos az ellátottak mindenneműmegkülönböztetése pl. fajra, nemre, társadalmi, politikai, vallási stb. hovatartozásra. 8

13 Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás Szubszidiaritás Mint alapelv azt a gondolatot állítja a középpontba, hogy az egyén ellátása alapvetően a család felelőssége, ha ez valamilyen mértékben nehezül vagy lehetetlenné válik, úgy lépnek be a gondoskodásba a családot körülvevősegítőkörök a családtól való távolság sorrendjében. Az önállóságot hangsúlyozza a szociálpolitikai rendszerektől való függőség helyett. A külső segítség csak akkor lép be, ha az illetőegyén vagy család minden tőle elvárhatót megtett saját helyzete javításának érdekében. Ugyanakkor fontos, hogy a szolgáltatásokat minél jobban elérhetővé és hozzáférhetővé tegyük a rászorultak részére. Hatásosság A rászorultak közül mennyien jutnak hozzá a szociális juttatásokhoz, mekkora az igénybevételi arány. Hatékonyság Költség/haszon, ill. ráfordítás/eredmény viszonya, mennyibe kerül egy ellátás, valóban azokhoz kerül-e, akik arra rászorultak. Kevésbé választhatóság elve Az ellátások oly módon való kialakítása, hogy kevésbé legyen értelmes/érdemes választani az életvitelének azt a módját, hogy a megélhetés alapja nem a saját erőfeszítés, munka, hanem a támogatások igénybevétele legyen, cél a szociális ellátásoktól való függőségi helyzet kialakulásának elkerülése. Integráció elve Lehetőség szerint mindenki saját valós környezetében részesüljön ellátásban (házi gondozás), vagy ha ez nem lehetséges, legalább szimuláljuk a valós környezetet (lakóotthonok). Jó eszköz lehet olyan időleges ellátások kialakítása (idősek klubja, napközije) ahol az intézményi ellátást, a megmaradt családi gondoskodással, vagy az integráló házi gondozással kombináljuk. Családban gondolkodás elve Míg korábban a szociálpolitika alanyi körét demográfiai alapon a felnőttvédelemre (ezen belül aktív korúak és inaktívak), illetve gyermekvédelemre osztottuk, napjainkban a szociális gondolkodás és ennek hatására a szociális jogalkotás megreformálásával egyre inkább a család válik a szociálpolitika alanyává. A cél a család életkörülményeinek általános javítása. Teljes egészében természetesen a szociális igazgatás módszerei közül nem fog kiveszni az alanyok demográfiai alapon való megkülönböztetése, hiszen vannak, akik nem élnek családban. Komplexitás elve Ez az alapelv írja előszámunkra, hogy a lehetséges szociális ellátási módszereket (pénzbeli, természetbeli, szociális szolgáltatások) együttesen vagy felváltva, de egymás hatásait kiegészítve (kumulálva) használjuk. Különösen jól alkalmazható ez az alapelv a családban való gondolkodás elvének erősítésére. Felnőttvédelmi, gyermekvédelmi, pénzbeli, természetbeni személyes közreműködésen alapuló ellátások variálásával a család általános helyzetét kívánjuk javítani. 9

14 Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás Felelősség megosztás elve A felelősség megosztás elvét maga a szociális törvény határozza meg. Lényege, hogy a társadalom minden szereplője legyen tisztában a saját felelősségével, annak összetevőivel és mértékével. Progresszivitás elve Az alapellátás elsődlegességének hangsúlyozása mellett progresszíven, egymásra épülőellátó rendszerek jöjjenek létre. Míg az alapellátás minden településen megvalósítandó, addig a különböző, eltérőrászorultságon alapuló és eltérőszínvonalú ellátást nyújtó bentlakásos intézmények nagyobb városokban vagy megyei szinten jelennek meg. A progresszivitás felső szintjén megjelenhetnek egészen speciális, országos intézetek is. Egyenlőhozzáférés elve Az alapelv lényegében egy alapelv csoportot takar, amely magában foglalja a területi kiegyenlítés és a szolgáltatásszervezés elveit is. Lényege, hogy az ország bármely területén élőellátásra szoruló személy másokkal azonos feltételekkel (ellátási színvonal, térítési díj kategóriák, elérhetőség, bejutás időtartama) jusson intézményi ellátáshoz Értékek meghatározása A szociális szolgáltatások biztosítása során a következőértékek biztosítására kell törekedni: Szabadság: az egyén szabadságának, autonómiájának tiszteletben tartása Egyenlőség: - bánásmód egyenlősége - feltételek egyenlősége - esélyek egyenlősége Igazságosság: a javak elosztásának módja Szolidaritás, méltányosság: kölcsönös segítség, felzárkóztatás, közösségvállalás Hatékonyság: a szolgáltatásokat az igényekhez igazítani Illeszkedés Baranya Megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójához Baranya megye szociális szolgáltatástervezési koncepciója (2008) I.2.3. pontjában mutatja be a többcélú kistérségi társulásokat, ezen belül pedig a mohácsi kistérséget. A megye koncepciójához illeszkedve a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás szociális szolgáltatástervezési koncepciója is tartalmazza a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulásra vonatkozó demográfiai, foglalkoztatási adatokat, a területi viszonyokat. A szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások tekintetében, követve a megyei koncepció logikai sorrendjét, bemutatásra kerülnek a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott intézmények a Szt.-ben meghatározott szociális alapszolgáltatások illetve szakosított ellátások mentén - és azok az intézmények, amelyekkel a Társulás ellátási szerződést, illetve külön megállapodást kötött. Bemutatásra kerülnek a szolgáltatások fejlesztési lehetőségei az Európai Uniós támogatási struktúrán keresztül. Ezen felül, szintén illeszkedve a megyei koncepcióhoz, az 10

15 Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás MTKT szociális koncepciójának melléklete tartalmazza mindazokat a szociális szolgáltatókat, amelyek a kistérség területén működnek. II. A kistérség általános jellemzői 2.1. A kistérséget helyzetét bemutató általános adatok (helyzetelemzés) A kistérség, a pécsi kistérség után, a megye második legnagyobb területűkistérsége ( km²). A domborzatilag alapvetően két (síksági, dombsági) részre tagolódó kistérség természetföldrajzi adottságai elsősorban a mezőgazdaság számára kedvezőek, több helyen kiválóak. A kistérség mezőgazdaságát hagyományosan magas színvonalú művelési kultúra jellemzi, mind növénytermesztése, mind állattenyésztése meghaladja az országos színvonalat. Az ipar szerepe mérsékeltebb, mezőgazdasági feldolgozóipari, de főként könnyűipari vállalatok alakultak át, szűntek meg a rendszerváltást követően. A kistérség majdnem fele az apró és kistelepülés kategóriába tartozik, sok közöttük a zsáktelepülés. A térséget alapvetően az infrastrukturális feltételek gyengesége, a vasúti közlekedési lehetőségek fokozatos romlása, a távolsági autóbuszjáratok gyakoriságának csökkenése jellemzi. A villamos-energia ellátás minden településen megoldott, a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya szintén 100%-os. A szennyvízhálózat kiépítése terén jelentős javulás történt az elmúlt években, és csak két településen nem biztosított a vezetékes gázellátás. Megyei adatokhoz viszonyítva néhány jellemzője térségünknek: Városi arány Új lakás Jövedelem Autósűrűség Útminőség Társ.vállalk. Közműolló A mohácsi körzet a megye %-ában Demográfiai adatok A kistérség népessége évtizedek óta folyamatos csökkenést mutat, 1949 óta 27%-kal csökkent, amelynek oka egyrészt a csökkenőszületésszám, a magas halálozási arány, a közepes termékenység, másrészt a migrációs folyamatok. A Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulást alkotó 43 településből 19 az 500 főalatti és 24 az 500 főfeletti település. A január 1-i adatok alapján a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás lakossága fő, ami lakosságszám növekedést mutat a évihez képest, de nem éri el a évi kistérségi lakosságszámot. 11

16 Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás A mohácsi kistérség népessége és között Település Babarc Bár Belvárdgyula Bezedek Bóly Borjád Dunaszekcső Erdősmárok Feked Geresdlak Görcsönydoboka Hásságy Himesháza Homorúd Ivándárda Kisbudmér Kisnyárád Kölked Lánycsók Lippó Liptód Majs Maráza Máriakéménd Mohács Monyoród Nagybudmér Nagynyárád lasz Palotabozsok Pócsa Sárok Sátorhely Somberek Szajk Szebény Szederkény Székelyszabar Szűr Töttös Udvar Véménd Versend Összesen: Forrás: a www. afsz.hu honlapján elérhetőadatok alapján került összeállításra. A 60 év feletti korosztály arányának és számának a lakosságszámon belüli növekedése komoly befolyást gyakorol a szociális ellátórendszer felé irányuló igények alakulására. 60 év feletti lakónépesség száma jan jan jan jan. 1. Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás Forrás: adatai alapján. 12

17 Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás 2.3. Életmód A szociális szükségletek vizsgálatánál fontos információkkal szolgálhat a háztartások összetétel szerinti vizsgálata. A háztartások száma a kistérségben , ebből 23 %-ot tesz ki az egyszemélyes háztartások aránya (ezen háztartások nagy részét alacsony jövedelemmel rendelkezőözvegy nők alkotják). Az egy családból álló háztartások száma , ebből a gyermekét egyedül nevelőszülői háztartás A két családból álló háztartások száma 888 és mindössze 33 a három vagy több családból álló háztartások száma A népesség iskolázottsága A kistérség lakosságának iskolázottsága a megyei átlag körül mozog. Az analfabéták aránya 1% alatti (a 10 év feletti lakosság körében), az alapfokú végzettségűek aránya 85% (a 15 év feletti lakosság körében), a középfokú végzettségűek aránya 26% (a 18 év feletti lakosság körében), a felsőfokú végzettségűek aránya kb. 7% (a 25 év feletti lakosság körében). Legszámosabban a 8 általánost és szakmunkás képesítést szerzők jelennek meg, ami azt is jelenti, hogy ez a populáció kiválóan alkalmas képzési, továbbképzési, átképzési programokra, melyek révén fogadóképes munkaerőnek is minősül Nemzetiségek a kistérségben Baranya megyében a mohácsi kistérség az egyik, ahol a lakosság legnagyobb arányban valamely nemzetiséghez tartozónak vallja magát. Legnagyobb arányban a német nemzetiséghez tartozók élnek a kistérségben, de jelentős a horvát nemzetiségűek, illetve a cigány kisebbséghez tartozók száma is. Az említett kisebbségek számos településen hoztak létre kisebbségi önkormányzatot. Mohácson a szerb kisebbség száma is jelentős. A kistérség kulturális értékeinek ápolásában meghatározó szerepet játszanak a nemzetiségek Foglalkoztatottság, munkanélküliség A foglalkoztatottak aránya a megyei átlaghoz közelít, azonban magas a munkanélküliek aránya, mely az utóbbi pár évben növekedést mutat. A negatív demográfiai jellemzők miatt az eltartottak aránya alacsonyabb (a csökkenőszületések következtében), az inaktívak aránya (a növekvőnyugdíjas korosztály miatt) valamivel magasabb a megyei átlagnál. A foglalkoztatottak körében a férfiak aránya valamivel magasabb, mint a nőké. A munkaképes korosztályhoz viszonyítva a foglalkoztatás alacsony szintet mutat, a év közötti korosztály többsége még tanulmányait folytatja, így szerény mértékben jelenik meg a munkaerőpiacon. A legmagasabb foglalkoztatás a év közötti korosztálynál jelenik meg, és sajnálatos módon igen szerény értéket mutat az év közöttiek foglalkoztatása, így több évtizedes szakmai tapasztalat és gyakorlat válik értéktelenné. A foglalkoztatási szerkezetben megmutatkozik a kistérség rurális jellege, rendkívül magas a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya (20%). A gabona-, szőlő- és bortermelés ma is jelentős, azonban az állattenyésztés mértéke visszaesett. Bár a szolgáltató szektorban dolgoznak a legtöbben, aránya elmarad a megyei átlagtól. A kistérségben 2002-től megfigyelhető, hogy a kedvezőtlen munkaerő-piaci tendencia felgyorsulva tovább folytatódik. A évi 10,6%-os munkanélküliségi ráta évről-évre emelkedve 2005-ben elérte a 15,6%-ot, 2006-ban pedig meghaladta a 17,4%-ot. Forrás: és honlapokon fellelhetőadatok alapján. 13

18 Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás Településszintűmunkaerő-piaci adatok (2009. január 20.) Település Munkavállalói korú népesség (fő) Gazd.aktív népesség (becsült fő) Nyilvántartott álláskereső(fő) Foly.nyilv. >365 nap (fő) Járadék típ. ell. (fő) Segély típ. ell. (fő) Rendsz. szoc. segély (fő) Babarc Bár Belvárdgyula Bezedek Bóly Borjád Dunaszekcső Erdősmárok Feked Geresdlak Görcsönydoboka Hásságy Himesháza Homorúd Ivándárda Kisbudmér Kisnyárád Kölked Lánycsók Lippó Liptód Majs Maráza Máriakéménd Mohács Monyoród Nagybudmér Nagynyárád lasz Palotabozsok Pócsa Sárok

19 Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás Sátorhely Somberek Szajk Szebény Szederkény Székelyszabar Szűr Töttös Udvar Véménd Versend Forrás: Kereslet-kínálat összevetése (2006.) Álláskeresők megoszlása utolsó Kereslet szakmacsoportonként munkahely nemzetgazd-i ága szerint Mezőgazdaság 318 Ipari fizikai foglalkozások 354 Halászat 3 Építőipari fizikai foglalkozások 91 Bányászat 8 Mezőgazdasági fizikai foglalkozások 301 Feldolgozóipar 841 Szállítási, hírközlési fiz. fogl. 38 Villamos-, gáz-, hő- és vízellátás 21 Keresk., vendéglátóip. fiz. fogl. 129 Építőipar 243 Vízgazd., szolgáltató fiz. fogl. 50 Kereskedelem, közúti járműés közszüks. 271 Anyagmozgatógép-kezelő, árukez. 13 cikk jav., karbantartása Vendéglátás 73 Egyéb fizikai fogl Szállítás 79 Műszaki foglalkozások 37 Pénzügyi tevékenység 14 Igazg., igazságszolg., gazd. fogl. 36 Ingatlanügyek 41 Egészségügyi, kulturális fogl. 89 Közigazgtás 791 Számviteli, pénzint., pénzügyi f. 55 ktatás 55 Egészségügyi és szociális ellátás 78 Egyéb közösségi, társadalmi és személyi 575 szolgáltatás Területen kívüli sz.zetek és testület 7 Pályakezdők 241 Forrás: Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Mohácsi Kirendeltség 15

20 Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás 2.7. Célcsoportok Az évi. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 17. -a, és 70/E. -a deklarálja, hogy a Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik, az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. Az Alkotmány alapvetőjogként elismeri a szociális biztonsághoz való jogot. A szociális biztonsághoz való jog a I. század második felében kialakult, ún. második generációs jog, amely az állammal szemben támasztott juttatási igény. Tehát az állam úgy tesz eleget alkotmányi kötelezettségének, ha a szociális ellátás biztosítását megszervezi és működteti. A helyi szociálpolitika fontos feladata az esélyegyenlőtlenségek mérséklése, az ebből adódó társadalmi feszültségek (marginalizálódás, kirekesztettség) csökkentése, a hátrányos helyzetben lévőszemélyek esélyeinek, önálló boldogulási lehetőségeinek javítása, segítése. Az ellátás középpontjában a szociális segítségre szoruló polgár áll. A társadalmi kohézió szempontjából kiemelt feladat azon polgárokat a normális lét felszínén tartani, akiknek erre másképp nincs lehetőségük, vagy önállóan erre nem képesek. E probléma mentén a koncepció az alábbi célcsoportok számára kíván prioritásokat meghatározni: Időskorúak, nyugdíjasok Az országos és a megyei tendenciákhoz hasonlóan a kistérségi népesség öregszik, az átlagéletkor, az idősek száma emelkedik. E célcsoport esetében a szegénység, a rossz egészségi állapot, az egyszemélyes háztartások jelentős száma miatt a jelenleginél több, differenciáltabb szolgáltatási kínálat iránti igény jelentkezik. Különösen hátrányban vannak azok az idősek, akiknek nincs családja vagy rokonsága, akik befogadnák és gondoznák őket. Fogyatékos személyek A fogyatékkal élők legnagyobb csoportját a testi és mozgássérültek alkotják. Iskolai végzettségük alacsonyabb, mint a népességé általában. Munkavállalási esélyeik kedvezőtlenek, gazdasági aktivitásuk egyharmada az átlagénak. A számukra nyújtott szolgáltatások elmaradnak a szükségletektől. Az akadálymentesítettség még kismértékű. Pszichiátriai betegek A pszichiátriai betegség hatással van az egyén szabadságára, befolyásolja a társadalomba való beilleszkedési, érvényesülési esélyeit. A pszichiátriai betegek többsége otthon, családi környezetben él. A pszichiátriai betegek döntő többsége kirekesztődik a társadalomból, a munka világából. Reintegrációjukat segítendőszükséges a pszichiátriai, közösségi és nappali ellátásnak a megszervezése és folyamatos működtetése. Esetükben is indokolt és szükséges a védett illetve normál munkahelyeken történő esetleg támogatott foglalkoztatásuk. 16

21 Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás Szenvedélybetegek A szenvedélybetegek jelentős csoportját az alkoholisták alkotják. A függőségük az egészség, a szociális kapcsolatok súlyos veszélyeztetőés károsító faktora, mely nemcsak az adott személyt, hanem családját is szorosan érinti. Mind a prevenció, mind pedig a kezelés során fontos az egész család bevonása, a téma komplex, holisztikus megközelítése. Az alkoholfogyasztással összefüggőproblémák mellett napjainkban egyre nagyobb hangsúly helyeződik a drogfogyasztók csoportjára. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 2007-ben kutatást végzett a városban és a kistérségben, év közötti diákot kérdeztek a drogfogyasztási szokásokról. A megkérdezettek több mint egyharmada válaszolta azt, hogy egy vagy többféle illegális drogot fogyasztott már. Elsősorban bár nem kizárólagosan a fiatalok körében feladatként jelenik meg a játékszenvedély prevenciója, esetenként kezelése. Ezen függőség is az egyénen túl az érintett család egzisztenciális és érzelmi széthullásához vezethet. Hajléktalan személyek A hajléktalan személyek számáról csak becsült adatok vannak, mivel sokan nem kerülnek be a szociális ellátó rendszerbe. Általában jellemzőaz iskolázatlanság. A hajléktalanná válás oka az esetek kétharmad részében valamilyen kapcsolati konfliktus. Emellett okozhatja valamilyen intézményből való kikerülés (pl. állami nevelés, börtön, pszichiátriai intézet stb.), valamint gazdasági okokra is visszavezethető. A hajléktalanok többsége középkorú férfi, akik valamilyen munkanélküli vagy rokkantsági ellátásban részesülnek. Egészségi állapotuk a már több éves hajléktalan életmóddal járó negatív hatások miatt megromlott. Többségük semmilyen szociális intézménnyel nem tartja a kapcsolatot, kisebb hányaduk főként karitatív szervezetekkel, népjóléti irodákkal áll kapcsolatban. A hajléktalanok többsége férfi, túlnyomó többségüknek nincs munkájuk, nincs társadalombiztosításuk, nincs stabil munkaügyi és megélhetési helyzetük. A hajléktalanság kezelésében is nagyon fontos a társadalmi reintegráció és rehabilitáció közreműködőszereplőinek a folyamatos konzultációja. Munkanélküliek A munkahely elvesztése, a tartós munkanélküliség súlyos csapásokkal jár az egyén számára. Elveszti rendszeres jövedelmét, létbizonytalanságba kerülhet. Kialakulhat a fölöslegesség, az értéktelenség, a jövőkilátástalanságának érzése, az önbecsülés hiánya. Az egészségi állapot romolhat. Ezen jelenségeken túl megromolhat a kapcsolat a családtagokkal is, melynek sok esetben válás a következménye. Végsőesetben ezek a személyek a társadalomtól izolálódhatnak, elszigetelődhetnek. Veszélyeztetett gyermekek, családok, többgyermekesek, gyermeküket egyedül nevelők Általános kritérium, hogy a gyermekvédelemben tevékenykedőszakemberek azonos módon értelmezzenek élethelyzeteket a hatékony szociális beavatkozás, a 17

22 Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás családgondozás érdekében. Ehhez elengedhetetlen, hogy a veszélyeztetettség fogalmát azonosan értelmezzék a szakemberek. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi I. törvény 5. n) pontja alapján a veszélyeztetettség: olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A gyermekek helyzetét tekintve a következőkben jelölhetőek meg a hátrányos helyzet főbb megnyilvánulásai: - alacsony jövedelem, - szülők alacsony iskolai végzettsége, - a család, vagy ép család hiánya, gyermeküket egyedül nevelők magas aránya, - deviáns mikrokörnyezet szociális ártalmai. Krízishelyzetbe került egyének és családok A gazdasági válság során krízishelyzetbe került egyénekre és családokra fokozott figyelemmel kell lennünk, mivel a munkahelyük elvesztése, havi jövedelmük drasztikus csökkenése következtében mindennapi megélhetésük lehet veszélyben. Válsághelyzetbe került várandós anyák A válsághelyzetbe került várandós anyák segítése Családok Átmeneti tthonába történőelhelyezéssel. A családok átmeneti otthonáról a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi I. törvény rendelkezik. Átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatalok Szükséges lenne az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatalok nyomon követése abból a szempontból is, hogy a fiatal felnőtteknek mennyire sikerült a társadalomba beilleszkedniük. Ez a csoport a családi háttér hiánya miatt különösen veszélyeztetett kategóriába tartozik. Emiatt is nagyon fontos, hogy a gyermekvédelmi gondoskodás ideje alatt a szakemberek segítségével kiemelt figyelmet fordítsanak a továbbtanulásra, az optimális pályaválasztásra. Az átmeneti nevelésről a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi I. törvény 77. (1) bekezdése, a tartós nevelésbe vételről pedig a Gyvt. 80. (1) bekezdése rendelkezik. 18

23 Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás III. Szociális Szolgáltatások a kistérség területén 3.1. A szociális törvény rendelkezései A szociális ellátások formáiról és az önkormányzatokat érintőszociális feladatokról a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló évi III. törvény rendelkezik. Ennek alapján a szociális ellátások formái lehetnek pénzbeli, természetbeni, vagy személyes gondoskodás keretében történőellátások. 1. Szociális rászorultságtól függőpénzbeli ellátások: a. időskorúak járadéka, b. rendelkezésre állási támogatás, c. rendszeres szociális segély (egészségkárosodásra tekintettel), d. ápolási díj e. lakásfenntartási támogatás f. átmeneti segély g. temetési segély Egyes szociális rászorultságtól függőpénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. 2. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható szolgáltatások: a. köztemetés b. közgyógyellátás c. egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság d. adósságkezelési szolgáltatás e. energiafelhasználási támogatás A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A személyes gondoskodás keretében nyújtandó szociális szolgáltatások két csoportra bonthatók: alapszolgáltatásokra és szakosított ellátásokra. Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. 3. Szociális alapszolgáltatások a. falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás b. étkeztetés c. házi segítségnyújtás d. családsegítés e. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás f. közösségi ellátások g. támogató szolgáltatás h. utcai szociális munka i. nappali ellátás. 19

24 Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelőszakosított ellátási formában kell gondozni. 4. Szakosított ellátások formái: a. ápolást, gondozást nyújtó intézmény b. rehabilitációs intézmény c. lakóotthon d. az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény e. egyéb speciális szociális intézmény. A települési önkormányzatoknak a területükön élőlakosság számának függvényében az alábbi táblázat szerint kell biztosítani a szociális ellátásokat, szolgáltatásokat. A helyi önkormányzat ellátási kötelezettségének intézmény fenntartásával, önkormányzati társulásban történőrészvétellel, vagy ellátási szerződés megkötésével tehet eleget. Lakosságszámtól függetlenül 2000 fő lakosságszám felett 3000 fő lakosságszám felett fő lakosságszám felett fő lakosságszám felett a települési önkormányzat az alábbi szociális szolgáltatásokat köteles biztosítani fő lakosságszám felett Étkeztetés Étkeztetés Étkeztetés Étkeztetés Étkeztetés Étkeztetés Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás Családsegítés Családsegítés Családsegítés Családsegítés Családsegítés Idősek nappali ellátása Nappali ellátás Nappali ellátás Nappali ellátás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Támogató szolgáltatás* Közösségi ellátás* Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Támogató szolgáltatás Közösségi ellátás Átmeneti elhelyezés Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Támogató szolgáltatás Közösségi ellátás Átmeneti elhelyezés Utcai szociális munka * december 31-ig kötelezőfeladat volt, január 1-től finanszírozási szerződéssel működnek a szolgáltatások a Mohács Város Önkormányzat Pándy Kálmán tthon Támogató szolgálatot működtet, a Foetus-Car Kft. támogató szolgálatot és közösségi ellátást. A Foetus-Car Kht. az MTKT-val kötött ellátási szerződés alapján nyújtja ezeket a szolgáltatásokat Szociális alapszolgáltatások Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás A szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. 20

25 Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás A falugondnoki szolgáltatás 600 lakosnál kisebb településen működtethető, a tanyagondnoki szolgáltatás legalább 70 és legfeljebb 400 lakosságszámú külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető. Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt. Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az alapvetőgondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Családsegítés A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezetőokok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családsegítés keretében biztosítani kell - a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, - az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, - a családgondozást, így a családban jelentkezőműködési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, - közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, - a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, - a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelőmediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élőcsaládokat segítőszolgáltatásokat. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelőhasználatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. 21

26 Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a házi segítségnyújtást végzőszociális szolgáltató, illetve intézmény biztosíthat. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. Közösségi ellátások Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbűellátás. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell a) a lakókörnyezetben történősegítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, b) a meglevőképességek megtartását, illetve fejlesztését, c) a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, d) a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, e) az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, f) megkeresőprogramok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbűellátás keretében a fenti pontokban meghatározottakon túl biztosítani kell a) a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentőszolgáltatásokat, b) a kríziskezelést az életet veszélyeztető, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére. Támogató szolgáltatás A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A szolgáltatás feladata különösen - az alapvetőszükségletek kielégítését segítőszolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, - az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelőegészségügyiszociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztőtevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, - információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítőszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, - a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása, - segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítőcsoportokban való részvételükhöz, - egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, - segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, 22