Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Átírás

1 Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016

2 Az iskolával szembeni társadalmi igények A tudásközvetítő funkció A szocializációs funkció A társadalmi integrációs (ezen belül a mobilitási) funkció

3 Multikulturalizmus A multikulturalizmus elkülönülő kultúrák együttélése. Az együttélés jelenthet egymás mellettiséget és egymásra hatást egyaránt. A multikulturalizmust lehet vizsgálni úgy, mint együttélési esélyeket hordozó lehetőséget, de le lehet írni együttélési veszélyként is.

4 A multikulturalizmus okai A gyarmatbirodalmak felbomlása, a globalizáció, a kommunikációs és információs rendszerek változása, a migráció, a turizmus

5 Együttélési változatok Asszimiláció (a saját kultúra elvesztésével járó beolvadás) Marginalizálódás (a társadalom peremére kerülés) Szegregáció (erőszakos elkülönítés) Szeparáció (önkéntes elkülönülés) Integráció (együttélés a saját kultúra megtartásával) Inklúzió (a sokszínűségre építő, befogadó társadami környezet)

6 Oktatáspolitikai stratégiák Olvasztótégely iskola (egynyelvű, egykultúrájú állam megteremtése) Kétnyelvű oktatás (az anyaállamokkal rendelkező kisebbségek számára) Internacionalista nevelés (a volt szovjet blokk államaiban) Multikulturális oktatás (a fokozódó migráció hatása)

7 Megközelítési módok A multikulturális nevelés mint elképzelés (a különböző faji, etnikai és társadalmi csoportból származó diákok esélyegyenlősége) A multikulturális nevelés mint reformmozgalom (az oktatási környezet megváltoztatása, beépítve a különböző kultúrák sajátosságait) A multikulturális nevelés mint folyamat

8 Az inkluzív nevelés fogalma Eredetileg a különböző fogyatékkal élők együttnevelésének módját, lehetőségeit jelentette. Az inklúzió (bevonás) mint az exklúzió (kirekesztés) ellentétes irányú folyamata. Alapvető célja, hogy eszközrendszerével csökkentse a kirekesztési törekvéseket az iskolában és a társadalomban.

9 Az integráció fogalma Az integráció a fogyatékos, akadályozott, azaz speciális nevelési igényű (SNI) gyermekeknek vagy fiataloknak a nem fogyatékosok közé való beilleszkedése. Szoros összefüggésben áll az esélyegyenlőség biztosításával, mivel mindenki számára nyitottá teszi a nevelési oktatási intézményeket, tekintet nélkül egyesek akadályozottságára, vagy esetleg nagyon eltérő képességeire a kiemelkedően tehetségestől a gyenge képességű tanulókig.

10 Az integrált nevelés formái A helyi (lokális) integráció, ilyenkor csak az épület közös, a gyermekek között gyakorlatilag nincs semmiféle kapcsolat (kisegítő csoport, osztály). A szociális integráció, amikor a fogyatékos csoportot tudatosan egyesítik a kortárs közösséggel az óvodában a foglalkozásokon kívüli, az iskolában a tanórán kívüli időben. A funkcionális integráció, amikor együtt fejlesztik a gyermeket az óvodai foglalkozásokon vagy az iskolai tanórákon.

11 Az integráció szintjei Az egyszerű fogadás (a szűkebb értelemben vett integráció) esetében anélkül veszik fel a fogyatékos gyermeket a többségi intézménybe, hogy igazán ismernék sajátos vonásait, s elvárják tőle, hogy hasonló teljesítményt nyújtson, mint a többiek. A befogadás (inklúzió) esetében valamennyi fogyatékos gyermeket a lakóhelyéhez közeli, erre a feladatra felkészült intézményekbe veszik fel.

12 A pedagógus eszköztárának jellemzői a tanítási program érdekes, változatos feldolgozása, a gyermekek sokoldalú tevékenykedtetése, az egyéni tanulási stílus és ütem tekintetbe vételével kiszabott, vagy éppen a gyermekek által önállóan kiválasztott feladatfajták (szabad munka), a teljesítményszintek széles sávjának elfogadása, a tanári irányítás mellett az együttműködő tanulás, azaz a pármunka, a csoportmunka, valamint az egyéni feladatmegoldás gyakori alkalmazása.