Magyarország számokban

Átírás

1 Magyarország számokban 215

2 Mikrocenzus 216 A mikrocenzus egy népesség-összeírás, amely két teljes körű összeírás között követi nyomon a társadalmi folyamatokat mintavételes felméréssel. Mikrocenzusra 216. október 1. november 8. között kerül sor. Az összeírást az ország 2148 településén, mintegy 44 ezer címen végezzük el, ez a magyar háztartások 1-át jelenti. A mikrocenzust törvény rendeli el, a kiválasztott lakásokban lakók részvétele kötelező. A mikrocenzus alapkérdőívei a lakás- és a személyi kérdőív, amelyekhez kiegészítő felvételek kapcsolódnak, úgymint a nemzetközi vándorlás, a társadalom rétegződése, az egyes foglalkozások presztízse, véleményünk saját jóllétünkről, illetve az egészségi problémából fakadó akadályozottság. A mikrocenzus adatfelvétele két szakaszban történik, az időszak elején interneten keresztül lehet válaszolni a kérdőívekre, ezt követően pedig számlálóbiztosok végzik az összeírást laptopok és tabletek segítségével. Internetes önkitöltés: 216. október 1 9. Összeírási időszak: 216. október 1. november 8. A mikrocenzus első eredményeit a KSH 217 májusában teszi közzé.

3 Tartalom Általános jelzőszámok, Népesség, népmozgalom Foglalkoztatottság, munkanélküliség Jövedelem, fogyasztás Egészségügy Oktatás Tudomány Kultúra, sport Gazdasági növekedés, beruházások Egyensúly Árak Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások Környezet...4 Kiemelt témák 25 éve az internet világában Magyarország 2 éve az OECD-ben Jelmagyarázat A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő... Az adat nem ismeretes. + Előzetes adat. Központi Statisztikai Hivatal, 216

4 Országlista ATLU Ausztria 23,3 BE Belgium BG Bulgária CYAT Ciprus 14,4 CZ Csehország DE Németország DE 11,8 MT 11,7 DK Dánia SE 1,6 EE Észtország ES Spanyolország UK 8,8 DK FI 8,4 Finnország BE FR 7,2 Franciaország IE 6,4 GR Görögország HR NL Horvátország 4,6 HUFR EU-28 Magyarország 3,7 3,5 IE FI Írország 2,8 EE 2, CZ, ITCY Olaszország 1,5 SK,9 LT SI Litvánia,6 ES,2 LU Luxemburg PL 1, LV Lettország IT 2,1 MT HU 2,5 Málta PT 3,2 NL Hollandia PL Lengyelország RO PTGR 5,6 Portugália 6, BG 6,7 RO Románia SEHR Svédország 8,2 LV 8,7 SI Szlovénia Hivatalos megnevezés Főváros Hivatalos nyelv Pénznem Magyarország Budapest magyar forint (HUF) Terület, km Népesség, ezer fő (év végén) 9 83 Népsűrűség, fő/km 2 (év végén) 15,7 Megyék száma 19 Települések száma Ebből: város 346 Országgyűlési képviselők száma (év végén) Európai parlamenti képviselők száma (év végén) 199 Autópályák hossza, km Működtetett vasúthálózat hossza, km 7 15 Legnagyobb légikikötő 21 Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Legmagasabb pont, m Kékes, 115 Leghosszabb folyók, km Tisza, 596 Duna, 417 Legnagyobb tó, km 2 Balaton, 596 Világörökségi helyszínek száma a) 8 Védett természeti területek a) száma 2 99 területe, ezer hektár 892 Erdőterület összesen, ezer hektár a) Éghajlat kontinentális Évi középhőmérséklet (Budapest), ºC 13,2 Lehullott csapadék (Budapest), mm 599 a) 214 végén. Általános jelzőszámok, 215 SK Szlovákia Egyesült UKLT 11,3 Királyság 2 Magyarország számokban, 215

5 Budapest és néhány európai nagyváros közötti távolság közúton Athén 1 57 London 1 67 Belgrád 4 Madrid 262 Berlin 91 Moszkva 1 98 Bécs 25 Párizs 1 46 Brüsszel 1 37 Pozsony 194 Bukarest 83 Prága 57 Hága 1 45 Róma 1 25 Helsinki 2 57 Stockholm 1 92 Kijev Varsó 68 Koppenhága 1 29 Zágráb 342 Ljubljana 432 (km) Helsinki Stockholm Koppenhága London Hága Berlin Varsó Brüsszel Prága Bécs Pozsony Párizs Budapest Ljubljana Zágráb Belgrád Róma Kijev Bukarest Moszkva Madrid Athén Athén Központi Statisztikai Hivatal, 216 3

6 1. LU 23,3 AT 14,4 DE 11,8 MT 11,7 SE 1,6 UK 8,8 DK 8,4 BE 7,2 IE 6,4 NL 4,6 FR EU-28 3,7 3,5 FI 2,8 EE CZ, CY 2, 1,5 SK SI,9,6 ES,2 PL 1, IT 2,1 HU 2,5 PT 3,2 1. Népesség, népmozgalom 1.1. tábla Főbb népesedési adatok az év elején Megnevezés Lakónépesség a) Férfiak, ezer fő Nők, ezer fő Összesen, ezer fő Ezer férfira jutó nő A népesség megoszlása a település jellege b) szerint, Budapest 17,2 17,5 17,7 17,8 17,9 Többi város 52,8 52,8 52,7 52,6 52,6 Község 29,9 29,7 29,6 29,5 29,5 Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok c) Összesen, ezer fő Ebből: állampolgárság szerinti megoszlás, román ukrán német szerb d) kínai szlovák a) A 21. évi népességszámok a 21. február 1-jei, a évi adatok pedig a 211. október 1-jei népszámlálás bázisán számítottak. b) A 216. január 1-jei közigazgatási besorolás szerint. c) A 213-as adatokat a 211. október 1-jei népszámlálás alapján korrigátuk. 213-tól a menekült- és oltalmazottstátusszal rendelkezők számát is tartalmazza. d) Montenegróiakkal együtt 21-ben. RO GR 5,6 6, BG 6,7 HR 8,2 LV 8,7 LT 11,3 1. Ezer lakosra jutó tényleges szaporodás, fogyás, 215 (ezrelék) 4 Magyarország számokban, 215

7 Általános jelzőszámok 1.1. ábra Magyarország legnagyobb városainak lakossága és a régiók népsűrűsége, 214. január 1. Lakosság, fő Győr Székesfehérvár Budapest Kecskemét Miskolc Debrecen Nyíregyháza Pécs Szeged Népsűrűség, fő/km Megnevezés Ezer lakosra jutó élveszületés 9,5 9,1 9, 9,3 9,3 halálozás 13, 13, 12,8 12,8 13,4 házasságkötés 4,3 3,6 3,7 3,9 4,7 válás 2,4 2,2 2, 2, 2,1 Csecsemőhalandóság, ezer élveszülöttre 8,1 4,9 5,1 4,6 4,2 Házasságon kívül született gyermekek aránya, 1.2. tábla Főbb népmozgalmi adatok 3,3 44,5 46,2 47,6 47,8 Teljes termékenységi arányszám 1,31 1,34 1,34 1,41 1,44 Születéskor várható átlagos élettartam, év 72,3 75, 75,5 75,6 75,4 férfiak 68,2 71,5 72, 72,1 72,1 nők 76,5 78,4 78,7 78,9 78,6 1. Népesség, népmozgalom Központi Statisztikai Hivatal, 216 5

8 2. LU FR 2,1 23,3 IE AT 14,4 SE DE 11,8 MT 11,7 SE 1,6 UK 1,81 UK 8,8 DK 8,4 BE 1,74 BE 7,2 FI, NL IE 1,71 6,4 DK 1,69 NL LV 4,6 1,65 FR EU-28 LT 1,63 3,7 3,5 FI 2,8 EU-28, EE CZ, CY 1,58 2, SI SK,9 SI,6 EE 1,54 BG, CZ ES,2 1,53 RO 1,52 LU PL 1, 1,5 IT 2,1 AT, DE 1,47 HU 2,5 HR 1,46 PT 3,2 HU 1,44 MT 1,94 1,88 1,42 RO IT, GR SK 5,6 6, 1,37 BG 6,7 ES, PL 1,32 HR CY 8,2 1,31 GR LV 8,7 1,3 Ezer fő ábra A népességszámot formáló tényezők* 15,6 18,2 21,3 17,3 14,6 16,5 17,3 16, 9,7 11,5 12,8 14,9 13, 3,5 6,7 31,7 3,9 35,1 36, 41,2 37,4 35,3 34, 38,2 4,1 4,7 39,2 38,1 34,8 4, Nemzetközi vándorlási nyereség Természetes népességfogyás Tényleges népességfogyás * A mutató kiszámításához felhasznált népességszámok között a 21. február 1-jei, között a 211. október 1-jei népszámlálás bázisán számított adatok tábla A népesség korösszetétele, eltartottsági ráta az év elején () Megnevezés Idősek a gyermekkorúak százalékában 91,3 118,9 121,5 123,6 126,1 Korösszetétel 14 évesek és fiatalabbak 16,6 14,4 14,4 14,5 14, évesek 68,3 68,4 68, 67,6 67,2 65 évesek és idősebbek 15,1 17,2 17,5 17,9 18,3 A évesekhez viszonyítva Gyermeknépesség 24,3 21,1 21,2 21,4 21,6 Idős népesség 22,2 25,1 25,8 26,5 27,2 PT LT 11,3 1,23 2. Teljes termékenységi arányszám, Magyarország számokban, 215

9 Általános jelzőszámok 1.3. ábra A népesség száma nem, életkor és családi állapot szerint, 216. január 1.* Férfi 1 9 Nő Ezer lakos Korév Ezer lakos Nőtlen, hajadon Házas 2 1 Özvegy Elvált * Az azonos neműek között 29. július 1-je óta létesített bejegyzett élettársi kapcsolatban élők adatait a házas, az özvegy és az elvált bejegyzett élettársakét az özvegy, illetve elvált családi állapot kategóriák tartalmazzák ábra A családok az eltartott gyermekek száma szerint 1. Népesség, népmozgalom Ezer család Nincs gyermek Egy gyermekkel Két gyermekkel Három és több gyermekkel Központi Statisztikai Hivatal, 216 7

10 3. 2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség GR 25,1 ES 22,2 HR CY PT IT SK FR LV EU-28, FI, IE LT BG SI BE PL, SE RO 7, NL 6,9 HU 6,8 LU 6,7 DK, EE 6,3 AT 5,8 MT UK CZ DE 16,5 15,2 12,9 12,1 11,5 1,4 1,1 1,4 9,3 9,2 9,1 8,6 7,6 5,5 5,4 5,1 4, tábla A foglalkoztatottság és a munkanélküliség jellemzői (a éves népességen belül) Megnevezés Foglalkoztatottak száma, ezer fő Foglalkoztatottság 3 86, 4 69, ,8 Foglalkoztatási arány, 58,1 61,8 63,9 férfiak 63,7 67,8 7,3 nők 52,6 55,9 57,8 Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya, Határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezők aránya az alkalmazottakon belül, 2.1. ábra A éves népesség foglalkoztatási aránya és munkanélküliségi rátája 18,4 6,4 6, 5,7 1,9 1,8 11,4 Munkanélküliség Munkanélküliek száma, ezer fő 44,2 342,7 37, Munkanélküliségi ráta, 1,2 7,8 6,8 férfiak 1,3 7,6 6,6 nők 1,2 8, 7,1 Foglalkoztatási arány, Munkanélküliségi ráta, ,4 64,3 65,2 65,7 64,5 64,1 64,2 64,1 64,1 64,8 65, , , ,9 57,4 57, 56, ,1 55, 54,9 55,4 56, Foglalkoztatási arány, EU-28 Foglalkoztatási arány, Magyarország 16,2 16,1 Munkanélküliségi ráta, EU-28 Munkanélküliségi ráta, Magyarország 3. Munkanélküliségi ráta, 215 (a éves népességen belül) () 8 Magyarország számokban, 215

11 Általános jelzőszámok 2.2. tábla A foglalkoztatottak száma néhány kiemelt nemzetgazdasági ágban, 215 (a éves népességen belül) Ág Ezer fő Változás az előző évhez képest, A nők aránya, Mezőgazdaság 199,8 7,7 24,1 Ipar 997,,9 34,9 Ebből: feldolgozóipar 897,9 1,4 36,3 víz- és hulladékgazdálkodás 55,9,3 23,3 Építőipar 27,5 5,3 6,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás 535,2 1,6 55,2 Szállítás, raktározás 267,7 3,7 25,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 181,7 8,9 55,5 Információ, kommunikáció 11,6 1, 29,5 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 87,2 7,6 66,5 Tudományos és műszaki tevékenység 151,7 3,1 56,3 Adminisztratív szolgáltatás 151,1 4,4 37,4 Közigazgatás, oktatás, egészségügyi szolgáltatás 1 27,6 4,1 66,6 Nemzetgazdaság összesen 4 175,8 2,6 45, ábra Foglalkoztatási arány és munkanélküliségi ráta a legmagasabb iskolai végzettség szerint, 215 (a éves népességen belül) 2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség Foglalkoztatási arány 33,9 43,7 68,8 69, 8 általános vagy annál alacsonyabb Középfokú Munkanélküliségi ráta 17,4 17,9 6,4 8,8 82,1 82,7 Egyetem, főiskola Magyarország 2,4 5,7 EU-28 Központi Statisztikai Hivatal, 216 9

12 4. 3. Jövedelem, fogyasztás IT PT FR AT DK NL FI ES BE DE, SE SI UK HR CY LU HU CZ 16,5 15,7 15, 14,8 13,6 13,3 13, 12,6 12,4 11,9 11,7 11,3 1,9 9,8 9,6 9,5 9,3 Jövedelem 3.1. tábla Jövedelemalakulás (előző év =1,) Megnevezés Egy főre jutó reáljövedelem Egy keresőre jutó reálkereset Egy ellátottra jutó nyugdíj a) reálértéke Természetbeni társadalmi juttatások volumene 97,7 11,7 13,4.. 96,6 13,1 13,2 14,4 1,1 14,2 13,5 12,7 97,9 11,9 1,5 1,5 a) Nyugdíj alatt 211-ig a nyugdíjakat és nyugdíjszerű ellátásokat, 212-től a nyugdíjakat, ellátásokat, járadékokat és egyéb járandóságokat értjük. Ezer forint ábra Havi nettó átlagkereset alakulása MT 8,8 BG SK 8,6 8,5 RO LV 8,3 8, EE LT IE 7,5 7,2 6,8 4. Nyugdíjra fordított kiadások a GDP százalékában, 213 () 1 Magyarország számokban, 215

13 Általános jelzőszámok 3.2. tábla Havi átlagkereset állományfőcsoportok szerint (forint) Megnevezés Bruttó átlagkereset Fizikai foglalkozásúak Szellemi foglalkozásúak Nemzetgazdaság összesen Nettó átlagkereset Fizikai foglalkozásúak Szellemi foglalkozásúak Nemzetgazdaság összesen ábra Az öregségi nyugdíj havi átlagos összegének és reálértékének változása Ellátás, Változás, ,8 6,9 65,5 67,9 69,1 68,9 68,5 67, 67,7 67,5 66, Jövedelem, fogyasztás 1 88,5 93,9 17, Ellátás a nettó nominális átlagkereset százalékában Az ellátás reálértékének változása, 25. évhez képest 2 Központi Statisztikai Hivatal,

14 5. CY 69,3 Fogyasztás GR 67, ábra A háztartások kiadásainak szerkezete 21 22,8 25,2 17, 15, 4,9 3,9 7,3 3,9 LT, PT 63,9 UK 61,9 RO 61,1 IT 6,5 BG 6,4 LV 6,3 HR 58,3 PL 57, , 14, 4,9 3,7 23,1 2, 7,6 3, Élelmiszerek és alkoholmentes Lakásfenntartás, háztartási energia italok Közlekedés, hírközlés Élvezeti cikkek, szabadidő, vendéglátás Oktatás és egyéb Egészségügy Lakberendezés, háztartásvitel Ruházat és lábbeli ES 56,5 SK FR 53, FI 52,7 DE 52,4 MT 51,5 SI 51, AT BE EE 5,9 5,3 5,2 HU DK 46,6 CZ 46,3 NL, SE 55, 47,9 43, tábla A háztartások tényleges fogyasztásának alakulása Megnevezés Háztartások fogyasztási kiadása Természetbeni társadalmi juttatás, kormányzattól volumen, előző év=1, megoszlás, 1,2 11,8 13,1 8,6 11,9 1,1 1,5 16,6 Természetbeni társadalmi juttatás, nonprofit 12,2 13,2 1,5 2,8 intézményektől Összesen 1,6 11,5 12,6 1, IE LU 33,3 27,8 5. A háztartások végső fogyasztási kiadása a GDP százalékában, 215 () 12 Magyarország számokban, 215

15 Általános jelzőszámok 3.4. tábla Száz háztartásra jutó tartós fogyasztási cikk, 214 Tartós fogyasztási cikk Gyermektelen háztartások Gyermekes háztartások a) Legalsó jövedelmi tized Legfelső jövedelmi tized Összesen Mosogatógép Mikrohullámú sütő Mosógép, automata és félautomata Légkondicionáló Televízió, színes Ebből: plazma, LCD Digitális fényképezőgép DVD Házimoziberendezés Asztali számítógép (PC) Hordozható számítógép Mobiltelefon Személygépkocsi a) Eltartott gyermek a háztartásban legalább az egyik szülővel élő 25 év alatti tanuló, munkanélküli vagy egyéb inaktív gazdasági aktivitású személy ábra Az egy főre jutó éves élelmiszer-fogyasztás alakulása 3. Jövedelem, fogyasztás Cereáliák 85,2 88,5 93,9 17,3 78,1 Húsfélék és hal 54,4 konzerv 55, Zöldség Gyümölcs Burgonya Zsiradék Cukor 17,3 15,6 13,8 13,6 29,2 26,4 37,8 38,8 48,1 48, kilogramm Központi Statisztikai Hivatal,

16 6. 4. Egészségügy ES IT CY, FR LU, SE MT NL AT GR BE, IE,UK PT, FI DE, SI EU-28 DK CZ CR PL EE SK HU RO LT BG, LV 83,3 83,2 82,8 82,3 82,1 81,8 81,7 81,5 81,4 81,3 81,2 8,9 8,7 78,9 77,9 77,8 77,4 77, 76, 75, Ágyszám, ezer darab Ágykihasználás, 74,7 74,5 6. Születéskor várható átlagos élettartam, 214 (év) tábla Egészségügyi alapellátás, fekvőbeteg-ellátás Megnevezés Alapellátás Egy háziorvosra, házi gyermekorvosra jutó lakos, fő Egy háziorvos rendelésén évente megjelent beteg Egy háziorvosra jutó rendelőn kívüli ellátások szám a) Egy háziorvosra jutó szakrendelésre irányítás Egy háziorvosra jutó kórházba utalás Munkahelyi foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok száma, ezer Egy gyógyszertárra jutó lakos Fekvőbeteg-ellátás Működő kórházi ágyak, tízezer lakosra Az aktív ágyak aránya, Ápolási napok száma, millió 19,1 19,1 18,7 Ápolás átlagos tartama, aktív osztályon, nap 5,2 5,1 5, Ápolás átlagos tartama, krónikus osztályon, nap 28,7 29,6 3,3 Elbocsátott betegek száma, ezer Egynapos kórházi ellátás, ezer eset 215,9 224,9 249,2 a) 213-ig beteglátogatások száma ábra A kórházak ágyszáma és kihasználtságuk a főbb fenntartóknál, 215 Ezer darab Központi intézmény Egyetem Vállalkozás Egyházi Magyarország számokban, 215

17 Általános jelzőszámok 4.2. tábla A járóbeteg-szakellátás leglátogatottabb rendeléseinek száz lakosra jutó száma, Szakmafőcsoport Megjelenési esetek Beavatkozások Teljesített szakorvosi munkaórák Laboratóriumi diagnosztika 15, ,4 6,7 Fizioterápia 71,4 435,3,5 Fogászat 71,8 211,7 45,6 Szemészet 23,6 127,6 7,4 Reumatológia 28,8 156,9 7,8 Belgyógyászat 41,6 115,6 15,2 Fül-, orr-, gégegyógyászat 22,1 79,8 6,3 Neurológia 13,2 78,4 6,1 Csecsemő- és gyermekgyógyászat 15,1 63,7 7,1 Sebészet 26,6 71,1 7, ábra Egészségtudatosan gondolkodók aránya Nő Férfi 4. Egészségügy Forrás: Országos lakossági egészségfelmérés, 23, Európai lakossági egészségfelmérés, 29 és 214. Központi Statisztikai Hivatal,

18 7. 5. Oktatás UK IE DE MT 18,7 16,7 16,4 14, tábla A 215/216-os tanév adatai + Megnevezés Nappali oktatásban, képzésben részt vevők száma, ezer Ebből: lányok aránya, állami, önkormányzati intézményben tanulók aránya, Egy csoportra/ osztályra jutó gyermek/tanuló Egy pedagógusra jutó tanuló Óvoda Általános iskola Szakiskola Középiskola Felsőfok 321, 745,3 87,6 363,5 21,1 47,9 48,4 36,5 52,1 52, 89,9 84,5 8,6 74,7 89,6 21,6 2,1 17,4 26, 1,2 9,7 9,7 9,9 13,6 a) a) Az egy pedagógusra jutó összes (nappali, esti és levelező) hallgató. EL LU CZ EU-28 FR EE 13, AT SI FI, SE ES SK DK 12,6 12,2 11,9 11,4 11,2 1,8 1,1 9,6 9,3 9, 8,9 PL 8,3 HR 8, CY 7,9 IT, PT 7,8 NL 7,4 HU 7,3 LV, RO 7, évesek évesek évesek 5.1. ábra A nappali oktatásban tanulók aránya a megfelelő korúak százalékában 6 13 évesek 3 5 évesek 57,8 48, / / tábla Érettségizettek, oklevelesek 98,3 89,6 1, 97,9 97,6 95, 87,8 91,5 Megnevezés Érettségizettek a 18 évesek százalékában 64,4 62,6 63,8 Oklevelet szerzettek a 22 évesek százalékában 3,3 31,3 33,7 A 2 24 évesek közül legalább középfokú végzettségű, 83,5 85,3 84,2 A évesek iskolai végzettség szerint, legfeljebb alapfokú végzettségű 18,8 16,9 16,8 legalább középfokú végzettségű 81,2 83,1 83,2 felsőfokú végzettségű 2, 23,4 24,2 BG 5,7 7. A felsőoktatásban természettudományi képzési területen tanulók aránya, 214 () 16 Magyarország számokban, 215

19 Általános jelzőszámok 5.3. tábla A felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő nappali képzésben tanulók száma ISCED képzési területenként* () Megnevezés 21/ /216 + Tanárképzés, oktatástudomány 6,7 9,2 Művészetek 2,2 2,7 Humán tudományok 7,6 6,5 Társadalomtudományok 9,6 7,9 Gazdaság és irányítás 23,5 18,9 Jog 4,9 4,5 Természettudományok 4, 3,4 Informatika 3, 3,5 Műszaki tudományok 16,8 19,3 Mezőgazdaság 2,5 2,8 Egészségügy, szociális gondoskodás 9,7 11,2 Szolgáltatás 9,3 7,5 Képzési terület szerint nem besorolható,2 2,8 Összesen 1, 1, * Az egyetemi, főiskolai és osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt tábla Oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások () Megnevezés 21/ / /216 Az általános iskolások közül napköziotthoni ellátásban részesül 46,1 53,6 55,8 étkeztetésben részesül a) 71, 77,6 78,5 A szakiskolások közül kollégiumban lakik 8,1 8,7 9,2 A középiskolásokból kollégiumban lakik 9,1 9,1 9,3 étkeztetésben részesül 19,9 21,5 22,2 ösztöndíjas 1,9 1,1 1,1 A felsőfokú alap- és mesterképzésben tanulók közül b) kollégiumban lakik 18,9 18,3 18,5 a) 213-tól az egész napos iskolai oktatásban részesülőkkel együtt. b) Az egyetemi, főiskolai és osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt. 5. Oktatás 5.2. ábra A költségvetés oktatási kiadásai a GDP százalékában Összes oktatási kiadás Óvoda Alap- és középfokú oktatás Felsőfokú oktatás Központi Statisztikai Hivatal,

20 8. 6. Tudomány FI SE DK AT DE BE SI FR EU-28 CZ NL 3,17 3,16 3,5 2,99 2,87 2,46 2,39 2,26 2,3 2, 1, tábla A kutatás-fejlesztés adatai, 215 Megnevezés Ráfordítások, millió forint Dolgozók tényleges létszáma, fő Kutatók tényleges létszáma, fő Nők aránya a kutatók között, Száz kutatóra jutó magyar nyelvű cikk, a) darab Száz kutatóra jutó idegen nyelvű cikk, a) darab Államháztartási szektor Felsőoktatási szektor Vállalkozási szektor Összesen b) ,9 39,4 18,1 3, a) A jelzett mutatók az ún. számított létszám a kutató-fejlesztő munkára fordított idő arányában a teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám alapján készültek. b) Tartalmazza a tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjára, illetménykiegészítésére valamint az ösztöndíjasok illetményére költségvetési forrásból kifizetett összegeket is. UK EE HU IT, PT LU ES LT PL SK GR MT BG HR LV 1,7 1,44 1,4 1,29 1,26 1,23 1,1,94,89,84,83,8,79, ábra A K+F-ráfordításokból a vállalkozások által finanszírozott hányad ,5 CY RO,48,38 8. Összes K+F-ráfordítás a GDP százalékában, 214 () 18 Magyarország számokban, 215

21 Általános jelzőszámok 6.2. ábra A K+F-ráfordítások felhasználásának alakulása 21 22,3 32,2 45, ,7 31,1 49, ,8 29,6 51, , , , Alapkutatás Alkalmazott kutatás Kísérleti fejlesztés 6.2. tábla A kutatók* megoszlása tudományági besorolás szerint, 215 Tudományág Megoszlás, Természettudományok 28,1 Műszaki tudományok 33, Orvostudományok 12, Agrártudományok 4,5 Társadalomtudományok 12,1 Bölcsészettudományok 1,3 Összesen 1, 6. Tudomány *A kutatók tényleges létszáma alapján számítva. Központi Statisztikai Hivatal,

22 SE 9. 1,54 UK 1,3 FI 1,27 7. Kultúra, sport 7.1. tábla A kulturális élet néhány mutatója Megnevezés Kiadott könyvek, füzetek száma Kiadott könyvek, füzetek példányszáma, ezer Színházlátogatás ezer lakosra Hangverseny-látogatás ezer lakosra Múzeumlátogatás ezer lakosra DK 1,4 EE 1,1 IE NL EU-28 PT AT LV FR ES 1,8,94,89,72,71,67,66,64 CY,CZ,58 MT,57 DE,55 IT,54 SK,53 LU,49 BE, LT, SI,45 EL,4 HR,39 PL,37 HU,35 BG, tábla Könyvek a szerző nemzetisége szerint Megnevezés mennyiség, darab előző év = 1, Összes kiadott könyv ,8 Ebből: magyar ,8 amerikai (USA) ,2 angol ,4 német ,7 francia ,8 Ebből: ifjúsági és gyermekirodalom ,9 összesen Ebből: magyar ,3 amerikai (USA) ,9 angol ,4 német ,4 francia ,8 RO,12 9. A sport területén foglalkoztatottak aránya a teljes foglalkoztatottságon belül, 214 () 2 Magyarország számokban, 215

23 Általános jelzőszámok 7.3. tábla A színházak vendégszereplése, 215 Megnevezés Hazai színházak külföldön Külföldi színházak Magyarországon Országok száma Előadások száma Látogatók száma, ezer Egy előadásra jutó látogató ábra Települési könyvtárak forgalma Millió fő 2, 1,5 1, Millió darab 4 3 2,5, Beiratkozott olvasó Kölcsönzött könyvtári egység 1 7. Kultúra, sport 7.2. ábra A magyar férfi-labdarúgó-válogatott helyezése a FIFA-világranglistán (év végén) Forrás: a FIFA honlapja. Központi Statisztikai Hivatal,

24 LU IE NL AT DK SE DE BE FI UK FR EU-28 IT ES MT CY CZ SI PT, SK EE, LT GR PL HU 68 LV HR RO Gazdasági növekedés, beruházások 8.1. tábla A bruttó hazai termék alakulása Nemzetgazdasági ág Megoszlás,, 215 a) () Volumenváltozás GDP összesen 1, 1,9 3,7 2,9 Ebből: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 3,6 15,3 13,9 12,9 ipar 27,4 2,6 6,7 6,3 építőipar 4,4 5,8 12,3 2,9 kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, 12, 6,3 4,3 5,7 vendéglátás szállítás, raktározás 6,3 1, 2,4 1,7 információ, kommunikáció 5,1 3,9 1,4 2,9 pénzügyi, biztosítási 3,6 4,8 2,9,2 tevékenység ingatlanügyletek 7,8,3,4 1,1 közigazgatás, védelem; kötelező TB; oktatás, humán egészségügyi, szociális ellátás 17,6 6,6 2,1,6 A GDP belföldi felhasználása összesen 91,4 1,5 4,2 1,9 Végső fogyasztás összesen 69,4,9 2,1 2,3 Ebből: háztartások tényleges 59,4,6 1,5 2,6 fogyasztása közösségi fogyasztás 1, 3, 5,8,6 Bruttó állóeszköz-felhalmozás 21,3 7,3 11,2 1,9 a) A termelés esetében ágazatok összesen, alapáron = 1,; a felhasználás esetében GDP összesen = 1, ábra A GDP és fő felhasználási tételeinek alakulása (21 = 1) GDP Háztartások tényleges fogyasztása Bruttó állóeszközfelhalmozás BG Az egy főre jutó GDP, 215 (vásárlóerő-paritáson számolva, EU-28=1) () 22 Magyarország számokban, 215

25 Általános jelzőszámok 8.2. ábra Kiviteli (+), illetve behozatali ( ) többlet a GDP arányában ,3 Milliárd forint 6 5 6,1 6,7 7,3 7, ábra Beruházási teljesítményérték* ,6 8. Gazdasági növekedések, beruházások Feldolgozóipar Ingatlanügyletek Mezőgazdaság Víz- és hulladékgazdálkodás 215 Szállítás, raktározás Kereskedelem Közigazgatás Többi nemzetgazdasági ág * Negyedéves adatok alapján. Központi Statisztikai Hivatal,

26 Egyensúly GR IT PT 176,9 132,7 129, 9.1. tábla A folyó fizetési mérleg és részmérlegeinek egyenlege (millió euró) Megnevezés A folyó fizetési mérleg egyenlege Ebből: áruk és szolgáltatások elsődleges jövedelmek másodlagos jövedelmek Forrás: Magyar Nemzeti Bank CY BE ES FR IE UK HR AT EU-28 SI HU DE NL MT FI SK PL SI CZ LT DK RO LV 18,9 16, 99,2 95,8 93,8 89,2 86,7 86,2 85,2 83,2 75,3 71,2 65,1 63,9 63,1 52,9 51,3 43,4 42,7 41,1 4,2 38,4 36, tábla Az államháztartás és alrendszereinek egyenlege (A nemzeti számlák európai rendszere szerint) (milliárd forint) Megnevezés Államháztartás Ebből: központi kormányzat társadalombiztosítási alapok helyi önkormányzatok Forint ábra Éves átlagos devizaárfolyamok alakulása BG 26,7 1 LU 21, Euró Amerikai dollár Svájci frank 215 EE 9,7 11. A kormányzati szektor maastrichti adóssága a GDP százalékában, 215 vége () 24 Magyarország számokban, 215

27 Általános jelzőszámok 9.2. ábra A kormányzati szektor maastrichti kritérium szerinti hiánya a bruttó hazai termékhez viszonyítva ,8 9,3 5,1 3,6 4,6 4,5 5,5 2, ,6 2,3 2, Maastrichti kritérium:, tábla A termékek és szolgáltatások külkereskedelmi forgalma, 215 (millió euró) Megnevezés Import Export Egyenleg Termékek Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen Szolgáltatások Bérmunka szolgáltatási díj Javítási és karbantartási szolgáltatások Turizmus Szállítási szolgáltatások Üzleti szolgáltatások Kormányzati szolgáltatások Összesen ábra A külkereskedelmi termékforgalom volumenének alakulása (előző év = 1) 9. Egyensúly Import Export 215 Központi Statisztikai Hivatal,

28 Árak DK UK IE SE FI LU NL BE FR AT IT EU-28 DE 136,8 131,3 122,5 121,3 119,7 119,2 19,1 17,1 15,4 15,2 1,9 1, 99, tábla A fogyasztói árak alakulása* (előző év =1,) Megnevezés Élelmiszerek és alkoholmentes italok 12,7 99,2 1,6 Szeszes italok, dohányáruk 112,4 16,9 13,2 Ruházat és lábbeli 99,6 99,4 99,9 Lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok Lakberendezés, lakásfelszerelés, rendszeres lakáskarbantartás 94,7 91,7 98,8 1,9 99,9 1,5 Egészségügy 13,4 13,3 14,2 Közlekedés és szállítás 99,9 99,6 94,4 Távközlés 12, 1,8 1,2 Szabadidő és kultúra 1,7 1,2 1,8 Oktatás 13, 13,6 11,1 Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás 13,1 12,4 12,8 Egyéb termékek és szolgáltatások 17,9 14,1 11,5 Összesen 11,7 99,8 99,9 * Az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása (COICOP) alapján. ES CY GR PT MT SI EE 9,2 87,4 83,4 8,9 8,5 79,9 75, tábla A külkereskedelmi termékforgalom árindexei és a cserearány-mutató (előző év =1,) Megnevezés Behozataliár-index 99,4 1,1 98,9 Kiviteliár-index 1, 11,1 99,7 Cserearány-mutató 1,6 11, 1,8 LV SK HR CZ LT 69,2 66,6 65,4 63,3 62,7 HU PL RO BG 57,2 54,8 51,9 46,7 12. A háztartások fogyasztási kiadásainak relatív árszínvonala, 215 (EU-28=1,) () 26 Magyarország számokban, 215

29 Általános jelzőszámok 1.3. tábla Egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói átlagára Megnevezés Sertéshús, comb, csont és csülök nélkül, kilogramm (forint) Kenyér, házi jellegű, kilogramm Tej, pasztőrözött, 2,8, liter Finomliszt, kilogramm Kristálycukor, kilogramm Burgonya, kilogramm Világos sör,,5 literes LCD-televízió, cm, darab Múzeumi belépőjegy, darab Általános közlekedési havibérlet, darab Autóbenzin, ólommentes, 95 oktánszámú, liter Gázolaj, liter Villamos energia, általános, 1 kwh Vezetékes gáz, 1 m Vízdíj, m Árak 1.1. ábra Termelői és fogyasztói árak alakulása (21= 1) Mezőgazdasági termelői árak Ipari termelői árak Fogyasztói árak Központi Statisztikai Hivatal,

30 LT DK BG LV FR Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások Mezőgazdaság ábra A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1) Növénytermesztés Állattenyésztés A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása HU CZ EE RO SK DE 344 SE 32 EU PL 36 UK AT 212 FI 2 BE 171 IE 156 CR 153 El 148 LU 142 ES 139 IT 117 SI 84 NL tábla Alapvető növényi termékek termelése Megnevezés ezer tonna Búza Kukorica Napraforgó Cukorrépa Zöldség Gyümölcs Szőlő CY PT 9 5 MT 13. Egy főre jutó búza termésmennyisége, 214 (kilogramm) 28 Magyarország számokban, 215

31 Általános jelzőszámok ábra A mezőgazdasági termékek termelési szerkezete , 3,2 3,1 7,8 13, 5,2 22, Gabonafélék Kertészeti termékek, burgonya Egyéb növényi termékek Állati termékek Ipari növények Gyümölcsfélék Állatok tábla Állatállomány, december 1. (ezer darab) Megnevezés Szarvasmarha Sertés Juh Baromfi Ló ,9 24,9 11,2 5,4 1, 12,4 26,2 11. Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások tábla Fontosabb állati termékek termelése Megnevezés természetes mértékegységben Vágóállat, ezer tonna Tehéntej, millió liter Tyúktojás, millió darab Gyapjú, tonna Méz, tonna Központi Statisztikai Hivatal,

32 14. IE 39,1 Ipar, építőipar, lakás ábra Az ipari termelés és értékesítés vállalatnagyság szerinti megoszlása, 215 CZ 32, ,4 39,6 29, 17,5 21,8 8,1 4, 9,5 Termelés Belföldi értékesítés 79,4 15,2 5,3,1 Exportértékesítés 25 fő és afelett fő 5 49 fő 4 fő és kevesebb SI HU RO PL DE SK PT ES LV BE NL FR UK GR MT CY 28,1 27,4 26,4 26,1 25,7 25,2 BG 23, LT 22,6 AT 21,9 HR EE FI 21,2 2,6 2,4 SE 2,1 EU-28 19, IT 18,8 DK 18,7 17,3 17, 16,4 16,3 15,4 14,1 13,3 12,6 11,4 7, tábla Az ipari termelés megoszlása* Ágazat, ágazatcsoport Főbb ágazatcsoportok részesedése az ipari termelésből a) Bányászat,4,4,3 Feldolgozóipar 92,4 94,6 95, Gépipar 48,1 47,9 5,3 Ebből: járműgyártás 17,6 26, 28,4 Vegyipar 19, 19,9 18, Élelmiszeripar 9,9 1,7 1,4 Kohászat, fémfeldolgozás 4,5 4,6 4,5 Egyéb 1,9 11,6 11,8 Energiaipar 7,3 5, 4,7 Ipar összesen 1, 1, 1, * Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a) Folyó áron, a legalább 5 főt foglalkoztató gazdálkodói kör = 1, ábra Az ipari termelés és értékesítés volumenváltozása (21-hez képest) Ipari termelés Belföldi értékesítés Exportértékesítés LU 5,8 14. Az ipar aránya a bruttó hozzáadott értékben, 215 () 3 Magyarország számokban, 215

33 Általános jelzőszámok ábra Az építőipari termelés megoszlása létszám-kategóriák szerint, 215 2,7 15,5 15, 14, 24,9 9,8 4 és annál kevesebb és annál több tábla Az építőipari termelés volumenindexei ágazatonként (előző év=1,) Ágazatok Épületek építése 116, 12, 14,3 Egyéb építmények építése 113,8 128,8 11, Speciális szaképítés 11,1 19, 14, Építőipari szervezetek összesen 18,5 113,5 13, tábla Lakásépítés, -megszűnés Megnevezés Épített lakások száma Megszűnt lakások száma Épített lakások átlagos alapterülete, m Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások tábla Lakásállomány, laksűrűség, 216. január 1. Településtípus Lakások száma, ezer darab Száz lakásra jutó népesség, fő Átlagos lakásalapterület, m 2 Száz szobára jutó lakó, fő Budapest ,3 78 Többi város ,7 82 Községek ,2 82 Összesen ,3 82 Központi Statisztikai Hivatal,

34 15. LV AT EE SE LT 58,7 43,6 34, 33,8 33,7 Szállítás tábla Áruszállítási teljesítmények, 215 Megnevezés Teljesítmény, milliárd árutonnakilométer A teljesítmény alakulása, előző év = 1, A nemzetközi forgalom részaránya, Vasúti 1, 98,1 81,4 Közúti 38,4 12,2 73, Belvízi 1,8 1,7 99,4 Csővezetékes 5,3 91,4 67,8 Összesen 55,5 1,3 74, ábra A helyközi személyszállítási teljesítmények 215. évi megoszlása FI DE SK CZ RO HU SI EU-28 HR PL FR BE UK IT BG 29, 23,4 21,5 21,2 2,7 2,5 2,2 18, 17,3 16,6 15,6 15,7 14,6 13,4 DK 13,2 9,5 Autóbusz, 77,4 A szállított utasok száma szerint (1 = 656,9 millió fő) Hajó, Repülőgép,,1,5 Az utaskilométer-teljesítmény szerint (1 = 25,6 milliárd utaskilométer) Repülőgép, 19, Hajó,, Vasút, 22, Vasút, 29,7 PT ES NL LU GR IE CY, MT 6,5 5,2 4,9 2,1 1,6 1,, 15. A vasúti szállítás részesedése a szárazföldi áruszállítási teljesítményből, 214 () 32 Autóbusz, 51,3 Magyarország számokban, 215

35 Általános jelzőszámok tábla A helyi közösségi közlekedés keretében szállított utasok száma (millió fő) Megnevezés Autóbusz Villamos Trolibusz Metró, földalatti Helyiérdekű vasút Összesen ábra A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér legnagyobb utasforgalmú viszonylatai, 215* (összesen = 1 millió 299 ezer fő) Egyesült Királyság Németország Olaszország Hollandia Franciaország Spanyolország Belgium Törökország Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások Svájc ezer fő * Az egyes viszonylatok kizárólag a kereskedelmi célú utasforgalmat, míg az összesen adat a repülőtéri forgalom,7-át kitevő, nem kereskedelmi célú forgalmat is magában foglalja. Központi Statisztikai Hivatal,

36 16. LU NL Internet, telefon ábra Az internet-előfizetések megoszlása a technológia típusa szerint DK SE, UK DE, FI IE EU-28, FR AT, BE, MT EE Ezer darab CZ, ES, SK 79 SI 78 HR HU, LV, PL IT Mobilinternet xdsl Kábeltelevízió Többi technológia ábra A napi rendszerességgel internetezők aránya korcsoportok szerint, évesek 9 CY PT évesek évesek GR, LT, RO évesek évesek évesek BG Internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya, 215 () 34 Magyarország számokban, 215

37 Általános jelzőszámok tábla A telefonálás főbb adatai, 215 Megnevezés Vezetékes fővonalak, illetve mobil-előfizetések száma, ezer Száz lakosra jutó vezetékes fővonalak, illetve mobil-előfizetések száma Vezetékes telefónia Mobiltelefónia ,4 12,8 Kiinduló hívások száma, millió darab Kiinduló hívások időtartama, millió perc Egy vonalra, illetve előfizetésre jutó beszélgetések száma Egy vonalra, illetve előfizetésre jutó beszélgetések időtartama, perc A kiinduló hívások átlagos ideje, perc 4,2 2, ábra Az internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya az összes háztartásból Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások Központi Statisztikai Hivatal,

38 17. CY MT HR DK GR 5,8 5,6 5,1 4,3 4,2 Turizmus tábla A Magyarországra tett külföldi utazások száma főbb küldőországok szerint (ezer darab) Ország Szlovákia Románia Ausztria Szerbia, Montenegró, Koszovó Németország Lengyelország Ukrajna Bulgária Csehország Horvátország ES IT BG AT PT EU-28 BE, NL, SK CZ, PL FR, RO, SI HU, LU, UK DE LT SE EE, LV FI 3,7 3,5 3,4 3,2 3,1 2,9 2,8 2,7 2,6 2,5 2,4 2,3 2, 1,9 1,8 17. Átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi és nem üzleti célú szálláshelyeken, 215 (éjszaka) tábla A Magyarországra tett külföldi utazások száma és az ehhez kapcsolódó kiadások értéke az utazás célja szerint, 215 Utazások Utazáshoz kapcsolódó kiadások Motiváció száma, ezer darab megoszlása, értéke, milliárd forint megoszlása, Szabadidős turizmus , ,9 Ebből: rokon-, barátlátogatás , ,9 gyógy- és egészségturizmus , ,6 Üzleti turizmus , ,9 Ebből: konferenciaturizmus 11,2 12,8 Turisztikai motiváció összesen , ,8 Tanulás 399,8 4 2,5 Vásárlás , ,3 Munkavégzés , 11 6,3 Átutazás ,8 95 5,9 Egyéb 598 1,2 3,2 Nem turisztikai motiváció összesen , ,2 Mindösszesen , , Magyarország számokban, 215

39 Általános jelzőszámok tábla A vendéglátóhelyek eladási forgalma Év Kereskedelmi Munkahelyi Összesen Megoszlás, ,9 13, R 86, 14, ,6 13,4 1 Volumenindex, az előző év = 1, 213 1,8 94,3 99,9 214 R 13,2 112,5 14, ,5 15,3 11, ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak területi megoszlása, Belföldivendég-éjszakák Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások Külföldivendég-éjszakák Budapest Balaton Többi országrész Központi Statisztikai Hivatal,

40 RO ,8 Kiskereskedelem ábra A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene (21 = 1) SE LU, MT, PL 16,6 CZ IE 16,4 16,3 HU LT, LV EE UK FR CY ES, HR EU-28 DE NL 12,3 PT 12,1 IT 11,8 SK 11,7 AT 11,6 DK BG, SI FI 17,1 15,6 15,5 14,4 14,1 13,8 13,7 13,6 13,4 12,9 11,2 1,8 1,3 BE 99, Élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes Üzemanyag tábla A kiskereskedelmi üzletek forgalmának alakulása, 215 Megnevezés A forgalom megoszlása () A forgalom volumenének változása az előző évihez képest Élelmiszer jellegű vegyes 36,5 +3,3 Élelmiszer-, ital-, dohányáru 1,5 +5,5 Élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes 47, +3,8 Iparcikk jellegű vegyes 3,4 +12,7 Textil, ruházati és lábbeli 5,8 +12,3 Bútor, műszaki cikk 1,5 +,9 Könyv, számítástechnika, és egyéb iparcikk 7,5 +7,5 Gyógyszer, gyógyászati termék, illatszer 6,3 +4,8 Használt cikk,5 +11,3 Csomagküldő és internetes 2,5 +31, Nem élelmiszertermék jellegű 36,5 +7,6 Üzemanyag 16,5 +7, Kiskereskedelmi üzletek összesen Nem élelmiszertermék Összesen 1, +5,7 215 GR 98,5 18. A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumenindexe, 215 (előző év=1,) () 38 Magyarország számokban, 215

41 Általános jelzőszámok ábra Az üzemanyagok fogyasztói árának és forgalmának alakulása (előző év azonos időszaka = 1) január 211. január 212. január Üzemanyag-kiskereskedelem 213. január 214. január 215. január 215. december Járműüzemanyagok fogyasztóiár-indexe ábra A bevásárlóközpontok és a hipermarketek számának alakulása Darab Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások Bevásárlóközpont Hipermarket Központi Statisztikai Hivatal,

42 Környezet BG CY 43,9 37, tábla Környezeti adatok Megnevezés Erdőterület, ezer hektár Az összes települési, közüzemileg tisztított szennyvíz, millió m 3 431,6 484,9 482,8 A legalább biológiailag tisztított települési szennyvíz aránya, 99,8 99,8 99,9 Települési szilárd hulladék, kg/fő 42, 377,8 384,6 Hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, 91,.... PL 33,1 Szén-dioxid (bruttó) kibocsátás, kg/fő IT HU CZ RO SI BE SK LT EU-28 AT FR PT 22, LV 21,4 NL 21,2 LU 2,8 DE 2,3 ES 28,7 27,6 27,3 25,5 24,9 24,7 24,5 24,1 23,8 23,4 22,9 19,5 Nem metán illékony szerves vegyületek (NMVOC), kg/fő Kén-dioxid kibocsátás, kg/fő µm átmérőnél kisebb szilárdanyag (PM 1 ) kibocsátása, kg/fő ábra A települési szilárd hulladék gyűjtése és kezelése, Gyűjtés Kezelés 78 Hagyományos módon Szelektív gyűjtéssel UK 17, SE 14,9 EE 13,8 LE FI 12,2 12, 4 1 Lerakással ártalmatlanított Energetikailag hasznosított Anyagában hasznosított 19. A városok egy köbméter levegőjében fellelhető 1 µm átmérőnél kisebb szilárdanyag (PM 1 ), 213 (mikrogramm) Magyarország számokban, 215

43 Általános jelzőszámok Év tábla Primer belföldi energiafelhasználás Összesen petajoule előző év =1, Egységnyi GDP-re jutó felhasználás, előző év = 1, ,6 96,4 94, ,4 1,7 97, ,2 13,7 1,8 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ábra Az unió és tagországainak energiafüggősége, 214 (a nettó import aránya a bruttó belföldi fogyasztáson belül) Észtország 8,9 Dánia + 12,8 Románia Lengyelország Csehország Svédország Hollandia Bulgária Lettország Horvátország Szlovénia Egyesült Királyság Franciaország Finnország Szlovákia Németország Magyarország Ausztria Görögország Portugália Spanyolország Olaszország Litvánia Belgium Írország Ciprus Luxemburg Málta 17, 28,6 3,4 32,1 33,8 34,5 4,6 43,8 44,6 45,5 46,1 48,8 EU-átlag: 53,5 6,9 61,6 61,7 65,9 66,2 71,6 72,9 75,9 77,9 8,1 85,3 93,4 96,6 97, Környezet Forrás: Eurostat. Központi Statisztikai Hivatal,

44 25 éve az internet világában* 1991-ben az első hazai számítógép rákapcsolódott az európai internethálózatra, és ezzel egyidejűleg megérkezett az első internetes adatcsomag Magyarországra. Ezt követően hazánk megkapta a.hu domain végződést, amivel megkezdődött a hazai gazdaság és társadalom bekapcsolódása az internet világába. 1) A világháló európai gerinchálózatára való sikeres rácsatlakozásunk után fokozatos terjeszkedésbe kezdett hazánkban is az internetalapú technológia. A web hazai arculatát kezdetben leginkább az állami és az üzleti szféra szűk rétege adta, a lakosság körében az internet használata csak lassan terjedt ben 145 ezer előfizetés volt az internetre. Az otthoni internetezés még 21-ben is meglehetősen ritka jelenség volt: száz háztartásból mindössze 5-ben találhattunk ekkor internetre kötött számítógépet. 22-ig az internetszolgáltatás az előfizetések több mint 9-ában kapcsolt vonalon vagy ISDN-en keresztül zajlott. Ezt követően egyre inkább teret hódított a fejlettebb technológiát képviselő helyhez kötött széles sávú internet (xdsl vagy a kábelhálózat). Az előfizetések száma 25-ben az egymilliót, 212-ben az ötmilliót is meghaladta, 1999 és 213 között évente átlagosan 3-kal nőtt. 1. ábra Az internet-előfizetések számának megoszlása a technológia típusa szerint Kapcsolt vonalon (modem segítségével) + ISDN xdsl Mobilinternet Kábeltelevízió Egyéb technológia * A statisztikai mutatók többségét a megfigyelés kezdetétől vizsgáltuk, így az egyes idősorok kezdő időpontja eltérhet egymástól. 1) Az Internet Szolgáltatók Tanácsa innen számítja a magyarországi internet hivatalos kezdetét. 42 Magyarország számokban, 215

45 Kiemelt témák A 2-es évek második felében dinamikus bővülésnek indult a mobilinternet, ami napjainkra a legelterjedtebb technológiai típussá vált, 215-ben az előfizetések több mint kétharmadát adta. A szélesebb körben való elterjedést segítette a szolgáltatók közötti élesedő verseny és az ebből következő kedvezőbb díjak is. Mivel az internet-előfizetések piaca egyre inkább telítődik, a növekedés az elmúlt két évben veszített dinamikájából: 214-ben és 215-ben évente átlagosan 12-kal emelkedett az előfizetések száma. 215 végén 8,1 millió előfizetés volt, ennek 81-a egyéni, 19-a pedig üzleti. 2. ábra Az internet-előfizetések száma Millió darab 9 8,1 8 7,3 7 6,5 6 5,5 5 4,3 4 3,3 3 2,8 2,3 2 1,8 1,1,2,3,4,7,8 1, 1, A háztartások közel fele rendelkezik széles sávú mobilkapcsolattal Az információtechnológia folyamatos fejlődésével az internet egyre nélkülözhetetlenebb részét képezi életünknek, nagy hatással van az információszerzés gyorsaságára, az egymás közötti kommunikációra és a mindennapi szokásokra. A lakosság körében az internet terjedésének egyik legfőbb gátja eleinte a számítógép hiánya volt: 21-ben a háztartások mindössze 17-ában volt valamilyen számítástechnikai eszköz, azonban az állomány évről évre nagy léptekben nőtt, és napjainkban már a háztartások 63-ában található PC, laptop, notebook vagy Központi Statisztikai Hivatal,

46 tablet. A fejlődés motorját az utóbbi években a mobiltechnológiák megjelenése, a hordozható számítógépek és az okostelefonok rohamos elterjedése, velük a mobilinternet népszerűsége jelentette. 214-ben a háztartások közel harmadában (32-ban) volt egy vagy több okostelefon, majdnem minden hatodik ember rendelkezett ezzel az eszközzel. Az internethasználatra alkalmas infokommunikációs eszközök terjedésével a háztartások internetellátottsága töretlenül emelkedik, ám uniós összehasonlításban továbbra is alacsony. 215-ben a hazai háztartások 76-a rendelkezett internethozzáféréssel, ez 7 százalékponttal elmaradt az uniós átlagtól. (Az EU tagállamai közül a magyarországi szintnél Bulgáriában, Cipruson, Görögországban, Litvániában, Olaszországban, Portugáliában és Romániában alacsonyabb a háztartások internetellátottsága.) Az internetkapcsolat meglétére részben összefügg a gyermekek száma, az életkor és a jövedelem. 215-ben a gyermekes háztartások 92, a gyermektelenek 7-a rendelkezett a világháló elérhetőségével. Ugyanakkor minél magasabb a háztartás jövedelme, annál nagyobb valószínűséggel rendelkezik internetkapcsolattal: a legmagasabb jövedelmi negyedbe tartozó háztartások 95-a otthonából is fel tudott csatlakozni a netre, a legszegényebbek esetében viszont ez az arány 39 volt. Az internetkapcsolattal rendelkező háztartások 91-ában helyhez kötött internet, 49-ában széles sávú mobilnet volt. Utóbbi rendkívül gyorsan terjed, 21-ben mindössze a háztartások 5-a alkalmazta ezt a lehetőséget a világháló elérésére. 3. ábra Az internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya az összes háztartásból Magyarország EU-28 (27 előtt EU-27) 44 Magyarország számokban, 215

47 Kiemelt témák Napi rutinná vált az internetezés Az internetellátottság és az okostelefonok egyre nagyobb mértékű elterjedtsége miatt napjainkra könnyen elérhetővé vált a világháló. 215-ben a lakosság 79-a használta már az internetet élete során, ezen belül 12-a heti gyakorisággal, 63-a napi rendszerességgel. A rendszeres felhasználók között nemek szerint nincsenek markáns különbségek, a netet ritkábban igénybe vevők körében azonban a nők aránya nagyobb, mint a férfiaké. A használat szorosan összefügg az életkorral és a háztartások anyagi-jövedelmi helyzetével is: minél fiatalabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel és gyakorisággal használja ki a digitális világ nyújtotta lehetőségeket, és jellemzően a jobb jövedelmi helyzettel rendelkező háztartásokban, illetve a magasabb végzettségű egyének körében gyakoribb az internethasználat. A napi rendszerességgel történő internetezést elősegíti az egyre megfizethetőbb mobilinternet és az ennek használatára alkalmas okostelefonok terjedése. 25 és 214 között minden korcsoportban fokozatosan emelkedett azoknak az aránya, akik naponta használják a világhálót, 215-ben viszont kissé mérséklődött az előző évhez képest. 4. ábra Napi rendszerességgel internetezők aránya korcsoportok szerint éves éves éves éves éves éves Központi Statisztikai Hivatal,

48 215-ben a rendszeres internetezők 2) 93-a ezett, 86- a híreket olvasott, 83-a közösségi oldalakat látogatott, illetve aktívan használt. Az elmúlt években e tevékenységek aránya alig változott. Évek óta egyre több rendszeres internetező keres egészségügyi információkat (215-ben 73), bonyolít telefon- vagy videohívást (55), értékesít terméket vagy szolgáltatást (25). (Az egyre aktívabban használt internetalapú kommunikációs csatornák helyettesítőként lépnek fel az SMS-ekkel és az MMS-ekkel szemben, előbbi száma 21 és 215 között összességében 12, utóbbié 6,1-kal csökkent. Az internetalapú technológia fejlődésével a rendszeres internetezők mind nagyobb hányada, 215- ben 46-a az interneten keresztül intézi a pénzügyeit. Főként ez utóbbi tevékenység miatt a felhasználókat fokozottan veszélyezteti a számítógépes bűnözés, amely tekintetében 214-ben a hazai internetezők 38-a tartotta magát jól tájékozottnak. Az internetes bűncselekmények elleni védekezés egyik egyszerű formája a rendszeres jelszóváltoztatás, amit az internetfelhasználók 17-a hajtott végre 214-ben. A bűnözés elleni védekezési módok közül a legtöbben (57) a vírusirtó telepítését említették, de sokan nem nyitják meg az ismeretlen 5. ábra Néhány internetes tevékenység kerülése a biztonsági kockázatok miatt (a felmérést megelőző 12 hónapban internetet használók arányában) E-bankolás Internetes vásárlás vagy rendelés magáncélra 8 9 Szoftverek, játékok, videók, zene letöltése E-közigazgatás használata 5 6 Internethasználat otthonon kívüli wi-fi hálózaton 2) Rendszeres internetezőnek az a felhasználó számít, aki a felmérést megelőző három hónapban legalább egyszer használta a világhálót. 46 Magyarország számokban, 215