CHAPTER TITLE V4 A VISEGRÁDI EGYÜTTMŰKÖDÉS ORSZÁGAINAK FŐBB MUTATÓI

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CHAPTER TITLE V4 A VISEGRÁDI EGYÜTTMŰKÖDÉS ORSZÁGAINAK FŐBB MUTATÓI"

Átírás

1 CHAPTER TITLE V4 A VISEGRÁDI EGYÜTTMŰKÖDÉS ORSZÁGAINAK FŐBB MUTATÓI

2 V4 a Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói Központi Statisztikai Hivatal, 218 1

3 Központi Statisztikai Hivatal, 218 Statisztikai Hivatala, 218 Statisztikai Hivatala, 218 Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 218 Készült a Központi Statitsztikai Hivatalban a cseh, a lengyel és a szlovák statisztikai hivatalok együttműködésével A kiadványban szereplő adatok elsődleges forrása az Eurostat adatbázisa. Minden más forrást a felmerülés helyén lábjegyzetben jelöltünk. Módszertani információk: a módszertani megjegyzések a oldalon, valamint az adatforrásként megjelölt helyen találhatók. 2 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

4 Tartalom Központi Statisztikai Hivatal, 218 3

5 Tartalom 1. fejezet ÖSSZEfoglaló INFORMÁCIÓK 1. ábra: A fővárosok és a legnagyobb városok tábla: Földrajzi adatok tábla: A Visegrádi csoport súlya az Európai Unióban fejezet NÉPESSÉG, ÉLETKÖRÜLMÉNYEK 3. tábla: Népesség, január ábra: A népesség számának megoszlása korcsoport szerint, 217. január tábla: A születéskor várható átlagos élettartam, ábra: A népességszámot alakító tényezők ezer lakosra tábla: A éves foglalkoztatottak számának alakulása ábra: A éves népesség foglalkoztatottsági rátája ábra: Az alkalmazásban állók számának megoszlása a gazdasági szervezetek nagyságcsoportja szerint, ábra: A éves foglalkoztatottak számának megoszlása összevont gazdasági ágak szerint, tábla: A éves munkanélküliek számának alakulása ábra: A éves népesség munkanélküliségi rátája ábra: A tényleges egyéni fogyasztás relatív árszínvonala ábra: A harmonizált fogyasztóiár-index változása az előző évhez viszonyítva ábra: A háztartások végső fogyasztási kiadásainak volumenváltozása az előző évhez viszonyítva tábla: Az egy főre jutó tényleges fogyasztás szintje vásárlóerő-paritás alapján fejezet oktatás, KUTATÁS-FEJLESZTÉS 11. ábra: A népesség megoszlása iskolai végzettség szerint, tábla: Hallgatók száma a felsőoktatásban ábra: A felsőoktatásban részt vevő hallgatók a 2 24 éves népesség -ában ábra: Egy oktatóra jutó hallgató a felsőoktatásban ábra: Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP -ában tábla: Egy főre jutó kutatás-fejlesztési ráfordítás, PPS ábra: A kutatás-fejlesztési ráfordítások megoszlása szektoronként, ábra: A vállalati szféra kutatás-fejlesztési ráfordításainak az aránya főbb gazdasági ágak szerint, Fejezet gazdasági KÖRNYEZET 17. ábra: A külföldi irányítású leányvállalatok részesedése a vállalkozások tényezőköltségen számított bruttó hozzáadott értékéből, ábra: A külföldi irányítású leányvállalatok tényezőköltségen számított bruttó hozzáadott értékének megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, tábla: A vállalkozások számának megoszlása az alkalmazásban állók száma szerint, ábra: A bruttó hazai termék (GDP) egy főre jutó értéke vásárlóerő-paritáson, az EU-28 átlagának -ában ábra: A bruttó hazai termék (GDP) volumene ábra: A régiók egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) vásárlóerő-paritáson, az EU-28 átlagának -ában, ábra: A bruttó hozzáadott érték megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, ábra: A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene ábra: Bruttó állóeszköz-felhalmozás a GDP -ában V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

6 11. tábla: Fontosabb növények termésmennyisége, tábla: Fontosabb gyümölcsök termésmennyisége, tábla: Állatállomány, 216. december ábra: Az ipari termelés volumenváltozása az előző évhez viszonyítva, munkanaphatással kiigazítva ábra: A járműgyártás részesedése a feldolgozóipar bruttó hozzáadott értékéből ábra: Az építőipari termelés volumenváltozása az előző évhez viszonyítva, munkanaphatással kiigazítva ábra: A kiskereskedelmi forgalom volumenváltozása az előző évhez viszonyítva, munkanaphatással kiigazítva Fejezet Külkapcsolatok 29. ábra: Közvetlen külföldi működőtőke-kivitel állománya a Visegrádi csoport országain belül, 216 végén tábla: Közvetlen külföldi működőtőke állománya, 216 végén tábla: A Visegrádi csoport legfontosabb partnerországai a közvetlen külföldi működőtőke állománya alapján, 216 végén ábra: Közvetlen külföldi működőtőke-kivitel állománya a Visegrádi csoport országain belül a feldolgozóiparban, 215 végén ábra: Külkereskedelmi termékforgalom, tábla: A Visegrádi csoport legfontosabb partnerországai a külkereskedelmi termékforgalomban, ábra: A külkereskedelmi termékforgalom volumene, ábra: A high-tech export aránya az összes export -ában tábla: A turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma, tábla: A legfontosabb küldő országok a turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján, ábra: A turisztikai bevételek és kiadások a GDP -ában fejezet infrastruktúra 35. ábra: Autópályák hossza ábra: Vasútvonalak hossza tábla: Száz négyzetkilométerre jutó autópálya és vasútvonal, ábra: Ezer lakosra jutó személygépkocsi ábra: A megújuló energia aránya a teljes bruttó energiafelhasználáson belül ábra: Internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya ábra: Interneten vásárlók az utolsó 3 hónap során ábra: Elektronikus ügyintézést kezdeményezők az utolsó 12 hónap során Tartalom Központi Statisztikai Hivatal, 218 5

7

8 Chapter előszó title Chapter title 2 Központi Statisztikai Hivatal, 218 7

9 előszó Négy közép-európai ország szoros gazdasági, tudományos, művészeti, mindennapi életbeli kapcsolatokkal, esetenként még közös uralkodón is osztozva, évszázadokon keresztül sok szinten együttműködő csoportot alkotott. A visegrádi országok története a XIV. századig nyúlik vissza, amikor azon közép-európai királyságok uralkodói, amelyek területe a jelenlegi országterületeket is lefedte, csúcstalálkozót tartottak az országaikat érintő vitás kérdések rendezése érdekében. A modern idők V4-es csoportját ismét Visegrádon alapították meg, a régió fejlődésének elősegítése érdekében. 24-ben,, és is csatlakozott az Európai Unióhoz. E négy ország több mint egytizedét adja az EU területének és összlakosságának, közel 6-kal járul hozzá a GDP alapján számított uniós gazdasági teljesítményhez, körülbelül 8-kal a gépjárműgyártáshoz és majdnem egyötöddel a fontosabb növények termesztéséhez. A hivatalos statisztikai szolgálatok története egy évszázadra vagy még hosszabb időre tekint vissza a V4-országokban. Ezek a statisztikai hivatalok már az EU-hoz való csatlakozást megelőzően is együttműködtek más tagjelölt országokkal együtt, ami megtestesült például az 1993 és 24 között negyedévenként közzétett kiadványban, amely egy 8 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

10 ideig Cestat Bulletin, majd később Canstat Bulletin néven jelent meg. 218-ban megerősödött együttműködés alakult ki a négy ország statisztikai hivatalai között a Visegrádi csoport (V4) magyar elnöksége alatt azzal a céllal, hogy létrejöjjön egy olyan platform, ahol mód van közös érdeklődésre számot tartó statisztikai témák megvitatására, a statisztikai előállítási folyamatot és módszertant érintő ötletek, bevált gyakorlatok, fejlesztések megosztására. A négy nemzeti statisztikai hivatal új alapokra helyezett együttműködésének első kézzelfogható eredményeként jelentetjük meg ezt a füzetet a visegrádi országok fő mutatóiról, betekintést engedve a népesség, életszínvonal, oktatás, kutatás, gazdasági környezet, külkapcsolatok és infrastruktúra kérdésköreibe. Ez a közös kiadvány, amelyet először adunk olvasóink kezébe, bemutatja a V4-országok legfontosabb társadalmi és gazdasági jellemzőit, segítségével megfigyelhetőek az országok hasonlóságai és különbségei, valamint képet alkothatunk a csoport eu-ban képviselt súlyáról. A füzet átfogó információkat tartalmaz táblázatokban és grafikonokban megjelenítve. A koncepció és a tartalmi kidolgozás a négy ország statisztikai együttműködésének az eredménye. Reméljük, hogy kiadványunk hasznos lesz az olvasóink számára. Marek Rojíček Statisztikai Hivatalának elnöke Dominik Rozkrut Statisztikai Hivatalának elnöke Dr. Vukovich Gabriella A Központi Statisztikai Hivatal elnöke Alexander Ballek Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának elnöke előszó Központi Statisztikai Hivatal, 218 9

11

12 ÖSSZEFOGLALÓ CHAPTER TITLE CHAPTER INFORMÁCIÓK TITLE 21 Központi Statisztikai Hivatal,

13 1. A fővárosok és a legnagyobb városok ÖSSZEHASONLÍTÓ INFORMÁCIÓK Város Népesség, ezer fő Prága Brno 377 Ostrava 293 Varsó Krakkó 762 Łódź 76 Budapest Debrecen 22 Łódź Varsó Szeged 161 Pozsony 426 Eperjes 9 Kassa 239 Prága Ostrava Krakkó Eperjes Brno Kassa Pozsony Ország Terület Népesség A külső államhatár megoszlása, hossza, km a) Nemzeti valuta Budapest Debrecen 14,8 16, CZK Szeged 58,5 59, PLN 17,5 15, HUF 9,2 8,5 24 EUR Visegrádi csoport 1, 1, a) A Visegrádi négyek közös határai nélkül, tengerparti határával együtt. 12 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

14 1. TÁBLA Földrajzi adatok Ország Terület, ezer km² 78,9 312,7 93, 48,8 Legmagasabb pont, m Legalacsonyabb pont, m Sněžka (Óriás-hegység), 1 62 Elba völgye Hřensko-nál, 115 Tengerszem-csúcs (Magas-Tátra), Raczki Elbląskie, 1,8 Kékes (Mátra), 1 14 Gyálarét (Szeged), 76 Gerlachfalvi-csúcs (Magas-Tátra), Bodrogszerdahely, 94 ÖSSZEHASONLÍTÓ INFORMÁCIÓK Leghosszabb folyó, km Moldva, 433 Visztula, 1 22 Tisza, Vág, a) Legnagyobb természetes tó, km 2 Černé jezero,,2 Śniardwy, 113,4 Balaton, 596 Nagy-Hincó-tó,,2 Natura 2 területek nagysága, ezer hektár Védett területek nagysága az ország területének -ában Nemzeti parkok száma 1 114, , , ,2 14,1 19,6 21,4 29, Nemzeti parkok területe, ezer hektár Nemzeti parkok területe az ország területének -ában 119,5 314,1 48,7 317,8 1,5 1, 5,2 6,5 Világörökségi helyszínek száma a) A magyarországi szakasz hossza. Forrás: Eurostat, UNESCO, nemzeti statisztikai hivatalok. Központi Statisztikai Hivatal,

15 2. TÁBLA A Visegrádi csoport súlya az Európai Unióban ÖSSZEHASONLÍTÓ INFORMÁCIÓK Mutató Év értéke Mutató az EU-28 -ában Terület, ezer km² ,8 11,7 Népesség január 1-jén, millió fő ,8 12,5 Bruttó hazai termék (GDP), milliárd euró ,1 5,7 Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények végső fogyasztási kiadásai, milliárd euró ,9 5,5 Bruttó állóeszköz-felhalmozás, milliárd euró ,9 5,7 Mezőgazdasági terület, millió hektár ,9 14, Erdők területe, millió hektár ,1 1, Mezőgazdaság kibocsátása alapáron, milliárd euró ,2 9,6 Bruttó hozzáadott érték az iparban, milliárd euró Bruttó hozzáadott érték a járműgyártásban, milliárd euró Szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák száma, millió Külkereskedelmi termékforgalom, behozatal, milliárd euró Külkereskedelmi termékforgalom, kivitel, milliárd euró Közvetlen külföldi működőtőke-befektetés állománya, milliárd euró Közvetlen külföldi működőtőke-kivitel állománya, milliárd euró ,3 8, ,6 8, ,3 6, ,6 9, ,1 1, , 6, 216 7,7,9 Foglalkoztatottak száma, millió fő ,7 12,7 Munkanélküliek száma, millió fő 217 1,4 7,5 Kutatás-fejlesztési ráfordítások, milliárd euró 216 9,1 3, Hallgatók száma a felsőoktatásban, millió fő 215 2,6 13,1 14 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

16 NÉPESSÉG, ÉLETKÖRÜLMÉNYEK 2 Központi Statisztikai Hivatal,

17 NÉPESSÉG, ÉLETKÖRÜLMÉNYEK 3. TÁBLA Népesség, január 1. (millió fő) Ország ,51 1,52 1,51 1,54 1,55 1,58 38,6 38,6 38,2 38,1 37,97 37,97 9,93 9,91 9,88 9,86 9,83 9,8 5,4 5,41 5,42 5,42 5,43 5,44 Visegrádi csoport 63,91 63,9 63,82 63,82 63,78 63,78 EU-28 54,5 55,16 57,1 58,54 51,28 511, A népesség számának megoszlása korcsoport szerint, 217. január 1. 18,8 65,6 68,4 66,8 69,6 67,8 15,6 15,1 14,5 15,5 15,1 16,5 18,7 15, 17,1 Visegrádi csoport 14 éves éves 65 éves és idősebb 4. TÁBLA A születéskor várható átlagos élettartam, 215 (év) Ország Férfi Nő Összesen 75,7 81,6 78,7 73,5 81,6 77,5 72,3 79, 75,7 73,1 8,2 76,7 EU-28 77,9 83,3 8, A népességszámot alakító tényezők ezer lakosra ( évi átlag) 1,4 1,3 9,9 1,2 1,3 9,3 9,7 1,3,2 13, 1,6 9,9 Visegrádi csoport Élveszületés Halálozás Vándorlási egyenleg,9,5,3 16 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

18 5. TÁBLA A éves foglalkoztatottak számának alakulása Ország millió fő 212 = 1, 4,8 4,8 4,9 4,9 5, 14,3 15,3 15,3 15,6 15,8 15,9 13,7 3,8 3,9 4,1 4,2 4,3 113,6 2,3 2,3 2,3 2,4 2,5 16,7 Visegrádi csoport 26,3 26,3 26,9 27,3 27,7 15,5 EU ,4 21,8 213,4 215,7 218,8 13,5 Forrás: munkaerő-felmérés. NÉPESSÉG, ÉLETKÖRÜLMÉNYEK 4. A éves népesség foglalkoztatottsági rátája 5. Az alkalmazásban állók számának megoszlása a gazdasági szervezetek nagyságcsoportja szerint, , 66,5 64,5 66,5 64,9 66,1 59,7 56,7 59,7 6,4 Visegrádi csoport ,4 18,9 1,2 7,3 31,3 9 31,7 3,2 28,2 31,3 17,9 7,9 5,3 37,1 16,5 1,3 9, 34, 15,7 7,1 7,6 41,3 17,7 8,7 6,5 35,7 Visegrádi csoport és több Forrás: munkaerő-felmérés. Forrás: vállalkozásszerkezeti statisztika. Központi Statisztikai Hivatal,

19 6. A éves foglalkoztatottak számának megoszlása összevont gazdasági ágak szerint, 216 NÉPESSÉG, ÉLETKÖRÜLMÉNYEK Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások Forrás: munkaerő-felmérés. 6. TÁBLA Ország A éves munkanélküliek számának alakulása* ezer fő 212 = 1, , , , ,3 Visegrád csoport ,7 EU ,2 * Harmonizált munkanélküliségi adatok, melyek a munkaerő-felmérésből és az egyes országok egyéb adatforrásaiból, például a regisztrált munkanélküliek nemzeti nyilvántartásából származó adatokat egyaránt tartalmazzák. 18 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

20 7. A éves népesség munkanélküliségi rátája* 8. A tényleges egyéni fogyasztás relatív árszínvonala (EU-28 = 1) , 2,9 1,1 4,9 11, 4,2 14, 8, NÉPESSÉG, ÉLETKÖRÜLMÉNYEK * Harmonizált munkanélküliségi adatok, melyek a munkaerő-felmérésből és az egyes országok egyéb adatforrásaiból, például a regisztrált munkanélküliek nemzeti nyilvántartásából származó adatokat egyaránt tartalmazzák. 9. Harmonizált fogyasztóiár-index változása az előző évhez viszonyítva 6 5, ,5 3,7 3, ,4 2,4 1,7 1,4 1,5 1,6 1,4,8,4,6,3,4,1,,1,1,3,2,7, Központi Statisztikai Hivatal,

21 1. A háztartások végső fogyasztási ráfordításainak volumenváltozása az előző évhez viszonyítva NÉPESSÉG, ÉLETKÖRÜLMÉNYEK ,7 4,7 4,3 4,5 3,9 4, 3,7 3,6 3,6 3,8 3,6 2,8 3, 3,1 2,7 2,4 2,2 2,2 1,8 1,4,7,5,3,2,2,1,4 1,2,8 2, Visegrádi csoport 7. TÁBLA Az egy főre jutó tényleges fogyasztás szintje vásárlóerő-paritás alapján * (EU-28 = 1) Ország EU * A vásárlóerő-paritás (PPP) az országok közötti árszínvonalbeli különbségek kiküszöbölésére szolgál. A PPP kifejezi, hogy adott mennyiségű áru és szolgáltatás hány valutaegységgel egyenértékű. A PPP-t így valutaváltási arányként is alkalmazhatjuk, amely a nemzeti valutában meghatározott kiadásokat közös valutában fejezi ki (ilyen a vásárlóerő-egység, a PPS), kiküszöbölve az egyes országok árszínvonalának különbségeit. 2 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

22 OKTATÁS, KUTATÁS-FEJLESZTÉS 3 Központi Statisztikai Hivatal,

23 11. A éves népesség megoszlása iskolai végzettség szerint, TÁBLA Hallgatók száma a felsőoktatásban OKTATÁS, KUTATÁS-FEJLESZTÉS Visegrádi csoport 12,6 15, 16,5 68, 16,1 6, 23,9 66,1 61,4 19,4 23,2 56,9 2, 19, 22, Alapfokú végzettségű (ISCED 2 szint) Középfokú végzettségű (ISCED 3 4 szint) Felsőfokú végzettségű (ISCED 5 8 szint) (ezer fő) Ország Visegrádi csoport EU Forrás: UNESCO... = Nincs adat. 12. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók a 2 24 éves népesség -ában 13. Egy oktatóra jutó hallgató a felsőoktatásban 8 Hallgató, fő ,3 62,3 72,4 65,3 6, 49,1 55,3 49,4 68, 61, ,2 23,9 19,8 17,1 15,7 14,6 17,2 14,4 19,5 17,3 Visegrádi csoport Visegrádi csoport 22 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

24 14. Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP -ában 9. TÁBLA Egy főre jutó kutatás-fejlesztési ráfordítás, PPS* 2,2 2, 1,8 1,6 1,4 1,2 1,,8,6,4,2, Visegrádi csoport Ország Visegrádi csoport EU * A vásárlóerő-egység (PPS: Purchasing Power Standard) mesterségesen képzett, közös átszámítási alapként alkalmazott pénznem, amely kiküszöböli a vásárlóerőben, azaz az országok árszínvonalában mutatkozó különbségek hatásait. Az Európai Unióban átlagosan egy euró átlagos vásárlóereje egy PPSnek felel meg. OKTATÁS, KUTATÁS-FEJLESZTÉS 15. A kutatás-fejlesztési ráfordítások megoszlása szektoronként, 216 2,5,2 31,4,4 13,6 11,3 27,7,5 18,2 61,2 2,5 65,7 75,1 21,4 5,4 Üzleti vállalkozások Költségvetési kutatóintézetek és kutatóhelyek Felsőoktatás Nonprofit szektor Központi Statisztikai Hivatal,

25 16. A vállalati szféra kutatás-fejlesztési ráfordításainak az aránya főbb gazdasági ágak szerint, 214* OKTATÁS, KUTATÁS-FEJLESZTÉS Visegrádi csoport,3,5,3 1,9 2,3 1,4,8 5,3 6,8 7,6 12,9 14,8 16,2 16,1 19,5 18,9 18,5 18, 15,9 2, ,6 51,5 51,9 56,4 67,4 Mezőgazdaság Feldolgozóipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Információ és kommunikáció Szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek * A vállalkozási kutató-fejlesztő helyek adatai. 24 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

26 GAZDASÁGI KÖRNYEZET 4 Központi Statisztikai Hivatal,

27 17. A külföldi irányítású leányvállalatok részesedése a vállalkozások tényezőköltségen számított bruttó hozzáadott értékéből, 215* GAZDASÁGI KÖRNYEZET ,8 59,1 35,5 46,6 52,5 7,1 71,9 45,8 41, 56,6 Visegrádi csoport Teljes üzleti szektor Feldolgozóipar * A pénzügyi szolgáltatásokat végző vállalkozások adatai nélkül. Vállalkozásszerkezet-statisztikai adatok. 18. A külföldi irányítású leányvállalatok tényezőköltségen számított bruttó hozzáadott értékének megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 215* 55,9 15, 6,8 4, 3,6 14,7 48, 2,6 11, 4,6 4, 11,7 52,6 14,8 9,2 4,3 6,1 12,9 59, 13, 1, 4,1 2,4 11,5 Visegrádi csoport 52,4 17, 9,4 4,3 4,2 12, Feldolgozóipar Információ, kommunikáció Szállítás és raktározás Kereskedelem Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Egyéb tevékenység * A mezőgazdaság, pénzügyi szolgáltatások, közösségi szolgáltatások, oktatás, egészségügyi és szociális tevékenység, valamint a művészet és szórakoztatás adatai nélkül. Vállalkozásszerkezet-statisztikai adatok. 26 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

28 1. TÁBLA Ország A vállalkozások számának megoszlása az alkalmazásban állók száma szerint, 215* alkalmazásban álló 25 és több 96, 1,9 1,2,7,2 95,5 1,9 1,4,9,2 94,1 3,3 1,7,8,2 96,5 2,,8,5,1 Visegrádi csoport 95,6 2,1 1,3,8,2 EU-28 92,8 3,8 2,1 1,,2 * Vállalkozásszerkezet-statisztikai adatok. () A bruttó hazai termék (GDP) egy főre jutó értéke vásárlóerő-paritáson, az EU-28 átlagának -ában GAZDASÁGI KÖRNYEZET 2. A bruttó hazai termék (GDP) volumene (éves változás) ,3 4,4 4,6 4,2 3,8 3,9 4,1 4,3 4, 3,3 3,2 3,4 3,3 3,4 2,7 2,8 2,9 2,6 2,8 2,1 2,2 1,6 1,7 1,4 1,5 1,1,6,8,5 1, Visegrádi csoport Központi Statisztikai Hivatal,

29 21. A régiók egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) vásárlóerő-paritáson, az EU-28 átlagának -ában, 216 GAZDASÁGI KÖRNYEZET Varsó Prága Pozsony Budapest 28 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

30 22. A bruttó hozzáadott érték megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, ,5 14,8 5,2 2,2 2,4 18,8 31,9 5,3 17, 2,4 14, 2,3 3,8 25,7 Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem, szállítás, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 27,2 7,5 2,8 17,7 4,9 3, 3,9 18,5 26,4 4,8 19,2 14, ,3 3,6 2,6 Információ, kommunikáció Ingatlanügyek, pénzügyi és üzleti szolgáltatások Közigazgatás, védelem, oktatás, humán-egészségügyi és szociális ellátás Egyéb tevékenység 26,6 7,7 GAZDASÁGI KÖRNYEZET 23. A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene (éves változás) 24. Bruttó állóeszköz-felhalmozás a GDP -ában Visegrádi csoport Visegrádi csoport Központi Statisztikai Hivatal,

31 GAZDASÁGI KÖRNYEZET 11. TÁBLA Ország Gabona, összesen Fontosabb növények termésmennyisége, 216 Ebből: búza kukorica zab árpa Fontosabb gyümölcsök termésmennyisége, 216 (ezer tonna) Burgonya Visegrádi csoport EU Forrás: FAO-adatbázis. 12. TÁBLA Ország Gyümölcs összesen Ebből: alma körte meggy sárgabarack szőlő (ezer tonna) 254,7 125, 6,5 6,7,8 75, ,7 3 64,3 81,5 194,8 3, ,1 56,5 32,7 67,8 21,1 423, 62,8 2,7,4,,2 37,8 Visegrádi csoport 6 239, ,5 121,2 269,3 25,2.. EU , , 2 399,3 311,7 633, , Forrás: FAO-adatbázis... = Az adat nem ismeretes. 13. TÁBLA Állatállomány, 216. december 1. Ország Szarvasmarha Sertés Juh Baromfi Visegrádi csoport EU Forrás: FAO-adatbázis. csirke Ebből: pulyka (ezer) 3 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

32 25. Az ipari termelés volumenváltozása az előző évhez viszonyítva, munkanaphatással kiigazítva 26. A járműgyártás részesedése a feldolgozóipar bruttó hozzáadott értékéből* 8, 19,6 21,5 6, 4, 2,, 2, Visegrádi csoport 1,3 1,6 14,8 21, 17,7 19,6 14,3 15,9 GAZDASÁGI KÖRNYEZET * Folyó áron számítva. 27. Az építőipari termelés volumenváltozása az előző évhez viszonyítva, munkanaphatással kiigazítva 28. A kiskereskedelmi forgalom volumenváltozása az előző évhez viszonyítva, munkanaphatással kiigazítva Központi Statisztikai Hivatal,

33

34 KÜLKAPCSOLATOK 5 Központi Statisztikai Hivatal,

35 29. Közvetlen külföldi működőtőke-kivitel állománya a Visegrádi csoport országain belül, 216 végén* (millió euró) KÜLKAPCSOLATOK POL Magyaro. SVK * A speciális célú vállalatok nélkül. 14. TÁBLA Ország Közvetlen külföldi működőtőke állománya, 216 végén* Tőkeállomány külföldön (kifektetések) millió euró a GDP -ában Tőkeállomány az adott országban (befektetések) millió euró a GDP -ában , , , , , , , ,1 Visegrádi csoport , ,8 EU , ,3 * A speciális célú vállalatok nélkül. 34 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

36 15. TÁBLA Ország A Visegrádi csoport legfontosabb partnerországai a közvetlen külföldi működőtőke állománya alapján, 216 végén* Tőkeállomány külföldön (kifektetések) Tőkeállomány az adott országban (befektetések) rangsor partnerország rangsor partnerország 1. Hollandia 1. Hollandia Németország 3. Ciprus 3. Luxemburg 4. Németország 4. Ausztria 5. Románia 5. Franciaország 1. Luxemburg 1. Hollandia 2. Ciprus 2. Németország 3. Svájc 3. Luxemburg Franciaország 5. Hollandia 5. Spanyolország 1. Belgium 1. Németország 2. Izrael 2. Hollandia 3. Ciprus 3. Ausztria 4. Horvátország 4. Svájc Luxemburg Hollandia 2. Hollandia 2. Ausztria 3. Ausztria Luxemburg 4. Luxemburg 5. Ciprus 5. Dél-Korea * A speciális célú vállalatok nélkül. Az Eurostat adatbázisában több ország adata védett, így ezeket a rangsor összeállításakor nem tudtuk figyelembe venni. és esetén a védett adatok jelentősen befolyásolhatják a partnerországok rangsorát. KÜLKAPCSOLATOK Központi Statisztikai Hivatal,

37 Közvetlen külföldi működőtőke-kivitel állománya a Visegrádi csoport országain belül a feldolgozóiparban, 215 végén* (millió euró) 531 KÜLKAPCSOLATOK Lengyelo. 172 HUN * A speciális célú vállalatok nélkül. 36 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

38 31. Külkereskedelmi termékforgalom, 216 (millió dollár) KÜLKAPCSOLATOK Forrás: WITS World Integrated Trade Solution Database (Világbank). Központi Statisztikai Hivatal,

39 16. TÁBLA A Visegrádi csoport legfontosabb partnerországai a külkereskedelmi termékforgalomban, 216 Ország Rangsor Import partner Rangsor Export partner KÜLKAPCSOLATOK 1. Németország 1. Németország 2. Kína Egyesült Királyság 5. Olaszország 5. Franciaország 1. Németország 1. Németország 2. Kína 2. Egyesült Királyság 3. Oroszország Olaszország 4. Franciaország 5. Franciaország 5. Olaszország 1. Németország 1. Németország 2. Ausztria 2. Románia Franciaország 5. Kína 5. Olaszország 1. Németország 1. Németország Kína Dél-Korea 4. Franciaország Egyesült Királyság Forrás: WITS World Integrated Trade Solution Database (Világbank). 38 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

40 32. A külkereskedelmi termékforgalom volumene, 216 (212=1,) 33. A high-tech export aránya az összes export -ában ,3 118,6 119,2 118,4 118,4 118,6 119,2 117,4 113,5 113, KÜLKAPCSOLATOK Import Export Visegrádi csoport Visegrádi csoport 17. TÁBLA A turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma, 216 Ország Belföldivendégéjszaka, millió Külföldivendégéjszaka, millió Ebből: aránya, 25,4 24,3 4,7 1,4 5,4 63,8 15,6 1,4 1, 1, 15,5 13,8 5,9 5, 3,2 8,9 5, 33,2 8,9 3,8 Központi Statisztikai Hivatal,

41 18. TÁBLA A legfontosabb küldő országok a turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján, A turisztikai bevételek és kiadások a GDP -ában* Ország Rangsor Küldő ország KÜLKAPCSOLATOK 1. Németország 2. Oroszország USA 5. Egyesült Királyság 1. Németország 2. Egyesült Királyság 3. Ukrajna 4. USA 5. Olaszország 1. Németország 2. Egyesült Királyság 3. Ausztria 5, 4,5 4, 3,5 3, 2,5 2, 1,5 1,,5, 3,6 3,2 2,2 2,3 Bevételek 4, 4, ,1 2,5 2,8 2,9 Visegrádi csoport Németország Ukrajna 5, 4,5 4, 3,5 3, 2,5 2, 1,5 1,,5, 2,5 2,2 1,8 1,7 Kiadások 1,5 1,7 2,5 2,3 1,9 2, Visegrádi csoport * A fizetésimérleg-adatok alapján. 4 V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

42 INFRASTRUKTÚRA 6 Központi Statisztikai Hivatal,

43 35. Autópályák hossza* 36. Vasútvonalak hossza Kilométer Kilométer INFRASTRUKTÚRA * 216. évi adata az autópályák mellett a gyorsforgalmi utak hosszát is tartalmazza. 19. TÁBLA Ország Száz négyzetkilométerre jutó autópálya és vasútvonal, 216 (kilométer) Száz négyzetkilométerre jutó autópálya vasútvonal 1,6 12,1,5 6,1 1,3 8,4,9 7,4 37. Darab Ezer lakosra jutó személygépkocsi Visegrádi csoport,8 7,5 1 EU-28 1,7 a) 4,9 b) a) Belgium, Dánia és Görögország adatai nélkül. b) Belgium és Dánia adatai nélkül. Visegrádi csoport V4 A Visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói

44 38. A megújuló energia aránya a teljes bruttó energiafelhasználáson belül 39. Internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya INFRASTRUKTÚRA Visegrádi csoport 4. Interneten vásárlók az utolsó 3 hónap során (a lakosság -ában) 41. Elektronikus ügyintézést kezdeményezők az utolsó 12 hónap során (a lakosság -ában) Visegrádi csoport Visegrádi csoport Központi Statisztikai Hivatal,

45 Statisztikai Hivatala Statisztikai Hivatala stat.gov.pl Központi Statisztikai Hivatal Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala slovak.statistics.sk