A gazdaság és a közlekedés kölcsönhatása

Átírás

1 A gazdaság és a közlekedés kölcsönhatása A fejlesztések gazdasági vonzatai, összefüggései Boda György Budapesti Corvinus Egyetem

2 A kölcsönhatásra a legjobb példa a GDP és közlekedés volumenindexeinek együttmozgása A Bruttó hazai termék és az áruszállítás együtt mozgása (1960 = 100) A Bruttó hazai termék és a személyszállítás együtt mozgása (1960 = 100) Bruttó hazai termék GDP Távolsági személyszállítás indexe utasszám alapján Távolsági személyszállítás indexe utaskilométer alapján Helyi személyszállítás indexe, utasszám alapján A Bruttó hazai termék és a személygépkocsik számának együtt mozgása Bruttó hazai termék (1960 = 100) Személygépkocsik száma Bruttó hazai termék GDP Áruszállítás indexe tonnakilométer alapján Személygépkocsik száma Bruttó hazai termék GDP

3 A közlekedés egy nagy ágazat. Bent van az első 10-ben. A bruttó termelési érték szerkezete A hozzáadott érték szerkezete A létszám szerkezete A Bruttó állóeszköz állomány szerkezete Súly a szerkezetben Súly a szerkezetben Súly a szerkezetben Súly a szerkezetben 1 29: Közúti jármű gyártása 11,4% 2 84: Közigazgatás és védelem; 4,8% : Építőipar 4,6% : Élelmiszer, ital és dohány 4,6% 5 46: Nagykereskedelem 4,5% 6 26: Számítógép, elektronika 4,5% 7 01: Mezőgazdaság 4,1% 8 47: Kiskereskedelem 3,4% 9 28: Máshová nem sorolt gép 3,3% 10 49: Szárazföldi, csővez. száll. 3,1% 1 84: Közigazgatás és védelem; 8,4% 2 68A: Imputált lakásszolgáltatás 5,1% 3 46: Nagykereskedelem 5,1% 4 29: Közúti jármű gyártása 5,0% 5 85: 4,7% 6 47: Kiskereskedelem 4,2% : Építőipar 4,1% 8 01: Mezőgazdaság 3,9% 9 28: Máshová nem sorolt gép 3,3% 10 49: Szárazföldi, csővez. száll. 3,2% 1 84: Közigazgatás és védelem; 9,9% 2 47: Kiskereskedelem 8,1% : Építőipar 6,2% 4 85: 6,2% 5 01: Mezőgazdaság 5,9% 6 86: Humán-egészségügyi ellátás 4,2% 7 46: Nagykereskedelem 4,1% : Szálláshely; vendéglátás 3,6% 9 49: Szárazföldi, csővez. száll. 3,5% : Élelmiszer, ital és dohány 2,8% 1 68A: Imputált lakásszolgáltatás 31,6% 2 84: Közigazgatás és védelem; 17,5% 3 01: Mezőgazdaság 4,8% 4 35: Villamosenergia, gáz, gőz 3,2% 5 52: Raktározás 3,1% 6 29: Közúti jármű gyártása 3,1% 7 49: Szárazföldi, csővez. száll. 2,6% 8 85: 2,6% : Élelmiszer, ital és dohány 2,4% : Inform-tech., információs szolg. 2,0% A közlekedés valóságos súlya nagyobb, mint amit táblázatokban látunk, mert itt az adatok csak a szárazföldi és csővezetékes szállításra vonatkoznak. A közlekedés ezen kívül magába foglalja még a vízi és a légi szállítást, valamint a raktározást. Jelen tanulmányban a továbbiakban közlekedés alatt csak a szárazföldi és csővezetékes szállítást fogom érteni.

4 Nagyon fontos, hogy a hozzáadott érték hányada a termelésében magas! Egységnyi bruttó termelés hozzáadott érték tartalma 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 30% 48% 18% 38% 43% 66% 78% 59% 39%

5 A fejlesztések gazdasági vonzatait leginkább a multiplikátor hatáson keresztül ragadhatjuk meg. Egységnyi végsőkibocsátás növelése a közlekedésben mekkora hatásokat indukál a közlekedésben és a gazdaság más területein? A termelési multiplikátorok és az egységnyi hazai termelő felhasználás kapcsolata Élelmg. 1,90 1,80 1,70 Építőip 1,60 Közl. 1,40 Info Eü. 1,30 1,20 1,10 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50 0,60 Az egységnyi termeléshez szükséges hazai termelő felhasználás

6 Nagy foglalkoztató és nagy a tőkeigénye! 0,18 0,16 0,14 0,12 0,10 0,08 0,06 0,04 0,02 Egységnyi termeléshez szükséges létszám 0,15 0,12 0,09 0,07 0,07 0,07 0,02 0,01 0,08 1,80 1,60 1,40 1,20 A termelési multiplikátorok és az egységnyi végsőfelhasználáshoz szükséges létszám kapcsolata Közlekdés Info Élelmiszerg. Építőip.. Eü 0 0,050 0,100 0,150 0,200 Egységnyi végsőfelhasználáshoz szükséges létszám - fő/mill. Ft. 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 0,50 Egységnyi termeléshez szükséges Bruttó állóeszköz 4,72 3,62 2,93 2,92 2,32 1,75 0,97 1,21 0,83 0,50 A termelési multiplikátorok és az egységnyi végsőfelhasználáshoz szükséges Bruttó állóeszközök kapcsolata Építőip Eü. Élelmiszerg. Közlek. Info ,000 4,000 5,000 6,000 7,000 Egységnyi végsőfelhasználáshoz szükséges bruttó állóeszköz

7 A közlekedési teljesítmény 20 százaléka visszafolyik a költségvetésbe! 0,35 0,30 0,25 0,20 0,15 0,10 0,05-0,05-0,01 Egységnyi termelés adó tartalma 0,32 0,22 0,16 0,11 0,09 0,04 0,27 0,19 1,90 1,80 1,70 1,60 1,40 1,30 1,20 1,10 A termelési multiplikátorok és az egységnyi végsőfelhasználás által generált adók kapcsolata Élelmisz. Építőip. Közlekedés IT EÜ -0, ,100 0,200 0,300 0,400 0,500 Egységnyi végsőfelhasználás által generált adóbevétel

8 Fejlesztés esetén a közlekedés az építőipart húzza! Egységnyi termeléshez szükséges létszám A termelési multiplikátorok és az egységnyi hazai termelő felhasználás kapcsolata 0,18 0,16 0,14 0,12 0,10 0,08 0,06 0,04 0,02 0,07 0,02 0,01 0,09 0,07 0,07 0,15 0,12 0,08 Élelmg. 1,90 1,80 1,70 Építőip 1,60 Közl. 1,40 Info Eü. 1,30 1,20 1,10 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50 0,60 Az egységnyi termeléshez szükséges hazai termelő felhasználás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 0,50 Egységnyi termeléshez szükséges Bruttó állóeszköz 4,72 3,62 2,93 2,92 2,32 1,75 0,97 1,21 0,83

9 Összefoglalás A közlekedés egy nagy ágazat. Ami különösen fontos, nagy foglalkoztató. Teljesítményének nem jelentéktelen része visszafolyik a költségvetésbe. Tőkeigényes ágazat, de kevésbé tőkeigényes mit a szoft ágazatok (oktatás, egészségügy). Fejlesztés esetén olyan ágazatot húz az építőipart, amely szintén húzza a gazdaságot. Persze vannak olyan nagy ágazatok, az úgy nevezet szoft szolgáltatások (oktatás, egészségügy) amelyek még jobban húznák a gazdaságot, de ezeket a rendszerváltás utáni kormányzatok a magas tőkeigényük miatt nem fejlesztik. Ezért a közlekedési mutatókat leginkább a fejlesztési prioritással kezelt feldolgozóipari ágazatok mutatóihoz kell hasonlítani. Így kimondhatjuk, hogy a közlekedés jelenleg a gazdaság egyik legnagyobb húzó ágazata, a feldolgozó iparnál nagyobb mértékben húzza meg a többi ágazat termelését és ezen keresztül a foglalkoztatást.