Hírlevél. Hírek január. A Családi Kutya Program kutatásai az egyik legnevesebb biológiai szaklapban. Rádióadás. Tv adás

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hírlevél. Hírek január. A Családi Kutya Program kutatásai az egyik legnevesebb biológiai szaklapban. Rádióadás. Tv adás"

Dénes Pásztor
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Hírlevél január Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek A Családi Kutya Program kutatásai az egyik legnevesebb biológiai szaklapban Január 5-én jelent meg a Current Biology című lapban Topál József és munkatársainak azon eredménye, miszerint egy tekintetkövető műszer segítségével kimutatható, hogy a kutyák felismerik az ember kommunikációs szándékát. A közleménynek a magyar és a nemzetközi sajtóban is nagy visszhangja volt. Televízió adás: Magyar nyelvű cikkek: Angol nyelvű cikkek: A kutatás eredményeiről a júliusi hírlevélben számoltunk be, illetve az eredeti publikáció megtalálható a honlapon. Rádióadás Január 18-án 10:00 óra kezdettel Miklósi Ádám etológussal beszélgetett a Tilos rádió műsorvezetője az emberi evolúció megszaladásairól. 11:00-tól Csányi Vilmos Széchenyi-díjas biológus, etológus volt a műsor vendége, akit a Kisfiam, Ikarosz című könyve kapcsán kérdeztek. Tv adás Néhány hete a Duna TV stábja járt tanszékünkön, és készített egy rövid összeállítást a Családi Kutya Programban jelenleg zajló kutatásokról, amely január 15-én került adásba. _robot.aspx

2 2 A legfrissebb kutyás kutatásokról magyar nyelven Az érdeklődő gazdák számos érdekes információhoz juthatnak (főként) külföldi laboratóriumokban zajló kutyás kutatásokkal kapcsolatban Kubinyi Enikő jóvoltából az alábbi honlapon: Illetve ugyanitt folyamatosan frissítve olvashatóak Csányi Vilmos professzor Bukfenc és Jeromos - Hogyan gondolkodnak a kutyák? című könyvének részletei. Lelkes gazdák és kutyáik jelentkezését várjuk tesztjeinkre Gácsi Márta, Kis Anna Kutya fmri Ilyen kutyákat várunk a tesztre: Az alábbi időpontokban van lehetőség erre a tesztre jönni: Jelentkezés 10 hónaposnál idősebb golden retrieverek, akiknek a gazdája ráér heti rendszerességgel foglalkozni a kutyájával, és Budapesten lakik. Egyéni egyeztetés alapján kisanna12@gmail.com Rövid leírás Az ELTE Családi Kutya Program most induló (előreláthatólag 20 kutya-gazda páros bevonásával zajló), világszinten egyedülálló projektjében való részvételre szeretnénk felkérni golden retriever kutyákat és gazdáikat. Azért tartjuk fontosnak, hogy ilyen fajtájú kutyák vegyenek részt ebben a vizsgálatban, mivel nyugodt és kiegyensúlyozott természetük miatt úgy gondoljuk, hogy egy ilyen úttörő jellegű projektbe őket érdemes bevonni. A több hónapos projekt első felében a Kutyával az Emberért Alapítvány professzionális trénereinek egyike fog egyedileg foglalkozni a résztvevőkkel, amely képzés során olyan a projekthez szükséges (és egyébként is hasznos) képességeket fognak a kutyák elsajátítani, mint hogy hosszan figyeljenek a gazdára, mozdulatlanul tudjanak egy helyben feküdni, és közben különböző feladatokon gondolkodni. Ezt követően fmri (egy embereken széles körben használt agyi képalkotó eljárás) vizsgálatokban lehet részt venni, amelyhez kapcsolódóan egyéb tréningeken például imitációs képzés (a kutya megtanulja, hogy kérésre utánozzon egy ember által bemutatott akciót) való részvételre nyílik lehetőség, szintén személyre szabottan.

3 3 A projektben való részvétel természetesen a Gazda és a Kutya részéről (ugyanúgy mintha egy kutyaiskolába járnának) is heti rendszerességgel igényel idő- és energiabefektetést, esetenként hétvégén is. Azonban mindez teljesen ingyenes, sőt a vizsgálatokhoz kapcsolódóan felmerülő költségeket (pl. a budapesti helyszínre való odajutást) meg fogjuk téríteni. Ha első alkalommal jár az ELTE Etológia Tanszékén, kérjük töltse ki az alábbi kérdőívet, melyekben olyan általános információkat kérdezünk a kutyájáról, mint például a fajtája, képzettsége, tapasztalata más kutyákkal: jelentkezes_tesztre.html Ezt tudtuk meg eddigi kutatásaink során Miklósi Ádám, Kubinyi Enikő, Topál József, Gácsi Márta, Virányi Zsófia és Csányi Vilmos Egy nagy különbség egyszerű oka: A farkasok nem néznek vissza az emberre, a kutyák viszont igen Korábbi kutatásaink során azt tapasztaltuk, hogy a kutyák meglepően jól teljesítenek olyan feladathelyzetekben, amelyek emberrel való együttműködést igényelnek. Megértik például az ember kommunikatív jelzéseit, és megtalálják az elrejtett táplálékot, ha az ember a rejtekhely irányába mutat. Sőt a kutyák is képesek egyfajta mutatást alkalmazni és ily módon jelezni az embernek a számukra elérhetetlen táplálék helyét az ételre való nézéssel, illetve az ember és a rejtekhely közötti tekintetváltásokkal. Azt feltételezzük, hogy a kutyák érzékenysége az emberi kommunikációra a háziasítás (domesztikáció) során alakulhatott ki oly módon, hogy azok a kutya ősök, akik nem tudtak jól alkalmazkodni az emberi környezethez, kiszelektálódtak az évek során. Hogy ezt a feltevést megvizsgálhassuk, a kutyát össze kellett hasonlítanunk legközelebbi vadon élő (nem háziasított) rokonával, a farkassal. Feltételeztük, hogy a kutya érzékenysége az emberi kommunikációra a sok évezreden át tartó szelekciónak köszönhető, és nem egyedi tanulás útján alakul ki. Így azt vártuk, hogy a kutyát farkassal összehasonlítva akkor is találunk viselkedésbeli különbségeket, ha mindkét faj hasonlóan szocializált (tehát emberi környezetben nevelkednek, így ugyanolyan szociális ingereknek vannak kitéve, ugyanazt van lehetőségük megtanulni). A vizsgálatban résztvevő farkaskölykök pár napos koruktól kezdve emberi nevelőknél cseperedtek, akik otthonukban nevelték fel a kölyköket, éppúgy mintha kiskutyák lennének.

4 4 Az első kísérletben négy fiatal, négy hónapos farkas teljesítményét vizsgáltuk három hónapon keresztül (heti egy tesztalkalom). A teszt egy választási helyzet volt, mely során két cserép valamelyikében rejtettünk el táplálékot. A táplálék helyét a kísérletvezető rámutatással (távoli és közeli mutatás) vagy a cserép megérintésével jelezte. A farkasok az érintéses helyzetben jól teljesítettek, tehát azt a cserepet választották, amit a kísérletvezető megérintett. A mutatásos helyzetben viszont már nem volt ilyen jó a teljesítményük: a közeli mutatás esetében a négyből két farkas választott jól, míg a távoli mutatást csak egy farkas értette, és ő is csak a tesztsorozat végére tanulta meg, hogy mit válasszon. Az eredmények azt mutatják, hogy a kutyákhoz hasonló körülmények között felnevelt farkasok ugyan képesek egyes emberi jelzéseket használni, de teljesítményük elmarad a kutyákétól. Vajon mi lehet annak a magyarázata, hogy a farkasok különbözően teljesítettek az egyes jeltípusok esetén (érintés illetve közeli és távoli mutatás)? Az érintéses és közeli mutatásos helyzetekben elegendő a cserepet nézni és a közelében megjelenő, mozgó kézre felfigyelni, így ezekben a helyzetekben egy egyszerű asszociatív tanulásról lehet szó, vagyis a kéz és a táplálék összekapcsolásáról. Ezt a kapcsolatot feltehetően az emberek közt felnövő farkasok is már korán megtanulják, hiszen az emberi kéz és a táplálék jelenléte gyakran jár együtt (pl. etetés során). A távoli mutatás esetén azonban nem elég arra a cserépre nézni, amelyik közelébe a kéz került, hanem a kísérletvezetőt is figyelni kell. Így elképzelhetőnek tartottuk, hogy a farkasok azért teljesítenek rosszul a távoli mutatásos helyzetben, mert kerülik az emberre való nézést, és így kevésbé tudják felhasználni az ember irányjelző gesztusait. Ennek a feltevésnek a megvizsgálására újabb kísérletet terveztünk, amelyben 9 (ember által felnevelt) farkas és 9 kutya viselkedését hasonlítottuk össze két problémamegoldó helyzetben. Az ötletet az a korábbi megfigyelésünk adta, hogy a kutyák problémahelyzetekben hajlamosak viszszanézni a gazdára, ami felfogható kommunikációs interakció kezdeményezésként (egyfajta segítségkérésként). Jelen kísérletünkben az egyik feladat során egy ládát kellett kinyitniuk az állatoknak, hogy megszerezzék a jutalmat, a másik feladatban egy zsinórt kellett kihúzniuk egy ketrecből, aminek a végén táplálék volt. A feladatokban a kutyák és a farkasok hasonlóan jól teljesítettek. Miután megtanulták megoldani a feladatot, egy olyan próba következett, amikor akadályoztuk a sikeres problémamegoldást (lezártuk a láda fedelét, illetve odakötöttük a zsinórt a ketrec oldalához). Az állatok így egy megoldhatatlan problé-

5 5 mával álltak szemben. Összehasonlítva a kutyák és a farkasok viselkedését azt figyeltük meg, hogy a kutyák hamarabb néznek vissza az emberre és hosszabban nézik őket, mint a farkasok. Tehát valószínűsíthető, hogy a kutyák és farkasok mutatásos helyzetben nyújtott teljesítménye közti különbség valóban összefüggésbe hozható az emberre nézésre való hajlammal. Mivel az emberi kommunikáció kezdeményezésében és fenntartásában a szemkontaktus fontos szerepet játszik, elképzelhető hogy azok a kutyák élveztek szelekciós előnyt, amelyek hajlamosabbak voltak az ember arcára, szemébe nézni. Ez alapozhatta meg a kutya és az ember közötti komplex kommunikációs interakciókat. A háziasítás során kialakult szemkontaktusra való hajlam az egyedfejlődés során is rendszeres megerősítést, pozitív visszacsatolást kap. Kísérleteink gyakorlati haszna, hogy felhívja a figyelmet a szemkontaktus megteremtésének fontosságára, ami a kutyák képzésénél fontos kezdő lépés lehet. Az eredeti cikk megtalálható a kutyaetológia.elte.hu honlapon: A Simple Reason for a Big Difference: Wolves Do Not Look Back at Humans, but Dogs Do. Current Biology (2003), 13, Az összefoglalót írta: Konok Vera

Hasonló dokumentumok

Hírlevél. Hírek: 2012. február. Top Mancs Kutyaetológia Nyári Tábor 2012-ben is! Elektronikus formában a Kutyagondolatok nyomában című könyv

Hírlevél. Hírek: 2012. február. Top Mancs Kutyaetológia Nyári Tábor 2012-ben is! Elektronikus formában a Kutyagondolatok nyomában című könyv Hírlevél 2012. február ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek: Top Mancs Kutyaetológia Nyári Tábor 2012-ben is! A korábbi évekhez hasonlóan idén nyáron