Hírlevél. Hírek: november. Családi Kutya Program. Tudományos Diákköri Konferencia. Magyar Etológiai Társaság XIV.

Átírás

1 Hírlevél november ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek: Tudományos Diákköri Konferencia November 24-én került sor az ELTE Biológus Tudományos Diákköri Konferenciára. A Családi Kutya Programot az Etológia és viselkedésökológia szekcióban Czibere Cecília (témavezetői: Brúder Ildikó, Miklósi Ádám), Petró Eszter (témavezetői: Miklósi Ádám, Gergely Anna), valamint Csáti Zsófia és Földi Levente (témavezetőik: Kis Anna, Lakatos Gabriella) képviselte. A korábbi kutatásokról szóló részben olvasható az egyik munka tartalmi összefoglalója. Magyar Etológiai Társaság XIV. Konferenciája November 28 - december 1. között Kolozsváron kerül megrendezésre a magyar etológia konferencia, amelyen a Családi Kutya Program hét kutatója is bemutatja munkáját. A korábbi kutatásokról szóló részben olvasható a konferencián elhangzó egyik előadás összefoglalója. Csányi Vilmos állatokról és halálról A klub rádió november 1-jei adásában a halálról beszélgetett a műsorvezető többek között Csányi Vilmos etológussal. Az adás az alábbi linkeken hallgatható meg: A Bukfenc és Jeromos c. könyv új kiadása Bukfenc és Jeromos könyve nemcsak két családi kutya életét mutatja be, hanem azt is, hogy hogyan lehet a kutyalélek rejtelmeit tudományos vizsgálatok tárgyává tenni. Azoknak ajánljuk, akik szeretnének a kutyaetológia világába bepillantani olyan történeteken keresztül, amelyek nem a tudományos könyvek gyakran száraz stílusában íródtak. A könyv kapcsán készült rádióbeszélgetést az alábbi linken hallgathatjuk meg:

2 2 Tudományos híradó blog Ebben a hónapban az alábbi főként külföldi laboratóriumokban zajló kutyás kutatásokról juthatnak számos új információhoz Kubinyi Enikő jóvoltából a honlapon: - A kölyökkutyák szopási viselkedése - Gulyát őrző pászorkutyák Lelkes gazdák és kutyáik jelentkezését várjuk tesztjeinkre Alina Gaugg, Kis Anna Nézz a szemembe, s megmondom ki vagy Ilyen kutyákat várunk a tesztre: Ennyi idő szükséges a teszt végrehajtásához: Az alábbi időpontokban van lehetőség erre a tesztre jönni: Jelentkezés Egy évnél idősebb Border collie fajtájú kutyák 45 perc December 18-ig előzetes egyeztetés alapján kisanna12@gmail.com (Kis Anna) Rövid leírás Mára senki előtt nem titok, hogy a nevelés mellett az örökletes jellemzők is nagy szerepet játszanak abban, hogy egy kutya hogyan viselkedik idegen emberekkel. Jelen vizsgálatban az próbáljuk kideríteni, hogy egy különböző helyzeteket (pl. szemkontaktus tartás, tekintetkövetés) magába foglaló tesztben mutatott viselkedés menynyiben függ a kutya genetikai hátterétől. Mindehhez a tesztet követően DNS-mintát veszünk a kutyáktól (egy vattapálcikával finoman megdörzsöljük a pofáját belülről), és a genotípus adatokat a viselkedéssel összevetve elemezzük.

3 3 Héloise Théro, Száraz Judit Figyeld a gazdát! Ilyen kutyákat várunk a tesztre: Ennyi idő szükséges a teszt végrehajtásához: Az alábbi időpontokban van lehetőség jönni: Jelentkezés: Megjegyzés: Emberre nem agresszív, 1 évnél idősebb kutyák 10 perc Előzetes egyeztetés alapján In English: thero@magbio.ens.fr (Héloise Théro) Magyarul: dorombolas@gmail.com (Száraz Judit) ENGLISH speaking owners are welcome! Rövid leírás Gyakran érezzük úgy, hogy a kutyánk figyel minket akkor is, ha nem vele foglalkozunk. Talán még következtetéseket is levon abból, ahogy mi viselkedünk másokkal. Vajon befolyásolja a kutya reakcióját az, hogy a gazdája hogyan fogad egy idegent? Ő is aggódva figyeli a gazdában félelmet keltő látogatót, viszont örömmel üdvözli azt, akivel a gazda vidáman kezet ráz? Némi színészi képességeket is igénylő tesztünk ezekre a kérdésekre keresi a választ. Gergely Anna Balra vagy jobbra? Iránytanulás hangok segítségével Ilyen kutyákat várunk a tesztre: Ennyi idő szükséges a teszt végrehajtásához: Az alábbi időpontokban van lehetőség jönni: Jelentkezés: Klikkeres képzésű, 1 évnél idősebb, száraztáppal motiválható közepes vagy nagytestű kutyák 20 perc/ alkalom előzetes egyeztetéssel bármikor anna.gergely66@yahoo.com (Gergely Anna) Rövid leírás A vizsgálat célja, hogy választ kapjunk a kérdésre, vajon képesek-e a kutyák olyan absztrakt fogalmat megtanulni mint a menj önmagadhoz képest balra vagy jobbra. A tréning során a kutyákat egy új fejlesztésű táv-klikkerrel tanítjuk meg balra illetve jobbra menni két különböző hang segítségével, majd egy új környezetben vizsgáljuk, vajon a kutyák hogy értelmezték a tréning során tanultakat.

4 4 Ha első alkalommal jár az ELTE Etológia Tanszékén, kérjük töltsön ki néhány kérdőívet, melyekben olyan általános információkat kérdezünk a kutyájáról, mint például a fajtája, képzettsége, tapasztalata más kutyákkal. Ez kb. 15 percet vesz igénybe. Ezt tudtuk meg eddigi kutatásaink során Petró Eszter (témavezető: Miklósi Ádám) Kisautó segíts! A kérő viselkedés megjelenése kutya-robot interakció során Jelen kutatásban a kutyák és egy a kutya szempontjából azonosítatlan mozgó tárgy (AMoT) (egy távirányítós autó) szociális interakciójának kialakulását elemeztük. A kérdésünk az volt, hogy mutatnak-e a kutyák kérő viselkedést az AMoT felé egy problémamegoldó feladatban. Kontrolként egy nem szociálisan viselkedő emberrel mutatott interakciójukat figyeltük meg. Egymás után végzett próbákban az AMoT (illetve az ember) a kutya számára elérhetetlen jutalmat, odavitte a kutyához. Elképzeléseink szerint a kutyák interakciós hajlamát befolyásolja, hogy az AMoT-ot milyen az élőlényekre jellemző tulajdonságokkal ruházzuk fel (pl. cél-orientált mozgás, interaktivitás, szemmotívum) tekintve, hogy az AMoT külső jegyeit tekintve sem kutyára sem emberre nem hasonlít. Az eredmények alátámasztották feltevéseinket, miszerint a kutyák a próbák során egyre korábban közelítették meg az AMoT-ot, több ideig nézték azt és a tekintetváltások száma is megnőtt. Ezek a viselkedésformák korábban jelentkeztek, ha az AMoT több az élőlényekre jellemző tulajdonságot mutatott és sokkal kevésbé jelentek meg a nem szociálisasan viselkedő ember irányába. A megfigyelt viselkedésformák sok tekintetben megfelelnek a gazda felé mutatott kérő viselkedésnek. Ezek a megfigyelések azt bizonyítják, hogy a kutya egy rövid interakció során szerzett tapasztalatait képes idegen lényekkel szemben is hatékonyan alkalmazni. Az általunk kifejlesztett új módszer alkalmas lehet a kutyák szociális viselkedésének mélyebb tanulmányozására. A pályamunka a évi ELTE Tudományos Diákköri Konferencián I. helyezést ért el az Etológia és Viselkedésökológia szekcióban. A teszt leírása a novemberi hírlevélben szerepelt.

5 5 Sümegi Zsófia Placebo-hatás kutyáknál? A leginkább emberrel kapcsolatban és orvosi szempontból ismert placebo-hatásnak azt a jelenséget nevezik, amikor egy adott szernek vagy kezelésnek nincs specifikus hatása az adott problémára, ennek ellenére ha a páciens tudomása szerint valós hatása van, hatékonynak bizonyul. Placebo-hatást nemcsak szóbeli információközléssel, hanem úgynevezett kondicionálásos módszerrel is kialakíthatunk. Ennek lényege, hogy ha a páciens/kísérleti alany többször megtapasztalta egy adott hatóanyagot tartalmazó, és adott kinézetű, ízű szer (vagy speciális kezelés) hatását, később az ugyanolyan tulajdonságú, de aktív hatóanyagtól mentes szer is hatásos lehet. E módszert sikerrel alkalmazták állatoknál (pl. patkány), hiszen nem igényel nyelvi megértést, sőt, azt sem, hogy az alanyban tudatosuljon az aktív szer hatása. A humán placebo-hatás mechanizmusainak megértéséhez azonban a fejlett, sok tekintetben az emberhez hasonló képességekkel bíró kutya jobb modellállat lehet. Kísérletünk célja az ún. kondicionált placebo-hatás vizsgálata volt kutyák esetében. Arra voltunk kíváncsiak, vajon háromszori nyugtatóval való kezelést követően lesz-e nyugtató hatása a placebónak. Ehhez a kutyákat stresszes szituációban, ún. szeparációs helyzetben figyeltük meg (a kutya rövid ideig egyedül marad egy idegen helyen) több alkalommal, viselkedésüket pedig nyugtatóval befolyásoltuk. Alanyainkat először alaphelyzetben figyeltük meg, amikor a szeparáció előtt semmilyen kezelést nem kaptak. Ezután a 3 kondicionálási próbában a kísérleti csoport tagjai az idegen helyen való tartózkodást megelőzően nyugtatót kaptak májkrémbe csomagolva, de ezekben az esetekben a gazda is bent maradt a kutyával. Az utolsó alkalom volt az ún. teszt próba, mely során a kutyák placebót, azaz nyugtató nélküli májkrémet kaptak és ismét a gazda nélkül lettek megfigyelve. A kontrollcsoport tagjai ugyanezekben a helyzetekben vettek részt, de a kondicionálás és a teszt próba során is végig placebót kaptak. Eredményeink azt mutatják, hogy a kétféle kondicionálás (háromszori kezelés nyugtatóval vagy placebóval) eltérő hatással van a kutyákra. Az alaphelyzethez viszonyítva (nincs kezelés) a teszt próbában (placebo kezelés) a kísérleti csoport egyedeinél (akik a kondicionálás során nyugtatót kaptak) a stresszre utaló aktív viselkedéselemek (ajtókaparás, vokalizáció) csökkenő, a passzivitás (ülés, fekvés, egy helyben állás) pedig növekvő tendenciát mutat, ami a nyugtató hatása alapján várható. Ezzel szemben a kontrollcsoport egyede-

6 6 inél (a kondicionálás során placebót kaptak) a szeparációs stresszre utaló aktív viselkedéselemek mutatnak növekvő, míg a passzvitás csökkenő tendenciát. Azok a kutyák tehát, akik korábban háromszor nyugtatót kaptak, nyugodtabban viselkedtek a placebo kezelést követően, mint azok, akiknél a májkrémhez egyszer sem társult nyugtató. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy sikerült kimutatnunk a kondicionált placebo hatást kutyák esetében. A kutatás a évi Magyar Etológus konferencián kerül bemutatásra. A teszt leírása a októberi hírlevélben szerepelt.