Az ember és kutya közötti kommunikáció evolúciós megközelítése
|
|
- Gusztáv Katona
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az ember és kutya közötti kommunikáció evolúciós megközelítése Miklósi Ádám Kivonat A kutya és az ember hosszú ideje él egymás környezetében. A szociális interakciójuk némelyik elemét kommunikációként írják le, melynek során mindkét faj befolyásolja egymás viselkedését meghatározott viselkedési minták révén. A legutóbbi kutatások célja a kutya és ember közötti kommunikatív interakció megjelenésének az evolúciós magyarázata. Jelen cikk összefoglalja, hogyan lehet óvatosan alkalmazott kísérleti módszerekkel megválaszolni a hasonló kutatási kérdéseket annak érdekében, hogy szétválasszák a különböző folyamatokat, melyek a kutya mentális képességeiért lehetnek felelősek. Bevezetés Az utóbbi időben számottevően növekedett a kutya (Canis familiaris) viselkedése iránti érdeklődés. Sok kutató tette meg a bátor lépést, hogy etológiai módszerekkel vizsgálja ezt a fajt (Miklósi 2007). A háziasítást evolúciós folyamatként értelmezték újra (Price 1984), s az ember és kutya együttélésére most olyan szelekciós események következményeként tekintenek, mely befolyásolta az ős faj, a farkas (Canis lupus) némely populációját. Fontos megjegyezni, hogy az etológiai megközelítés egyszerre alapul a viselkedésgeneráló alapvető és közvetlen folyamatokon. Előbbiek az ökológiai helyzetre és az evolúciós történetre vonatkozó okozati tényezőkre utalnak. Utóbbiak viszont a viselkedési mechanizmusok és a fejlődés hatásainak tanulmányozását takarják. Bár üdvözölni kell a kutyák iránti megnövekedett érdeklődést, az interdiszciplináris kutatás némely területén fennáll a régi tévedések felszínre kerülésének veszélye is. Érdekes módon a kutya vizsgálatát hátráltatta mind az antropomorfizmus, mind a behaviorizmus, valamint az illúzió, hogy a kutatók ismerik a kutyákat, hiszen mindig körülöttünk vannak. Valójában a kutyákat is ugyanannak az aprólékos, tudományos vizsgálatnak kell alávetni, mint a többi fajt. Megjegyzendő, hogy a kutya egyedülálló helyzetben van az állatvilágban a komplex szociális készségeinek köszönhetően. Sok más fajjal ellentétben (pl. csimpánzok, szürkepapagájok, delfinek stb.), melyeket általában kutatók egy exkluzív csoportja vizsgál néhány helyen, a kutyák mindenütt jelen vannak. Ez teremti meg annak a lehetőségét, hogy a kutya a szociális kognícióval kapcsolatos összehasonlító munka általános alanya legyen. Ebből kifolyólag fontos, hogy a kutyák vizsgálata esetén a kutatómunka elméletileg és módszertanilag is megbízható. A kommunikáció etológiája A kommunikáció emberi pszichológiában megfogalmazott definíciójával ellentétben mely a résztvevők közti információcserére összpontosít az etológiai definíció az ilyetén kommunikáció költségét emeli ki. Eszerint a küldő megváltoztatja a fogadó viselkedését (és belső állapotát) bizonyos viselkedési
2 minták ( jelek ) segítségével, és bizonyos időn belül ezek a cselekedetek legalább a küldőnek (vagy mindkét félnek) valamilyen haszonnal járnak (Krebs és Davis 1993). E definíció előnye az, hogy megkerüli az információ rejtélyes fogalmát, továbbá magyarázattal szolgál az emberi és állati kommunikáció végső okaira. Emellett az evolúciós nézet feltételezi, hogy a kommunikációra használt viselkedési minták erre a funkcióra választódtak ki, s ezeknek speciális történelme (eredete) van. Azonban ez nem zárja ki, hogy az ember és állat közötti kommunikatív interakció során tanult viselkedési komponenseket használjanak a felek. Az etológiai irodalom két folyamatot különböztet meg időtartam alapján, melyek a kommunikatív viselkedés kialakulásához vezettek. A korábbi evolúciós folyamatot ritualizációnak nevezik, mely több tízezer vagy millió év során zajlik le (Krebs and Davis 1993). A komplex egyedközi kommunikációra gyakran utalnak egyedfejlődési ritualizációként, mely az egyed élete során következik be (Tomasello and Call 1997). Az evolúciós ritualizáció célja leírni, hogyan alakulnak ki a jelek, valamint a fogadásukat lehetővé tevő eszközök egy fajon belül. Ahhoz, hogy a kommunikációs jelek elérjék a hatásukat, biológiailag hatást kell gyakorolniuk a fogadó félre, tehát annak belső állapotát fizikai behatás nélkül kell megváltoztatniuk. Néhány újabb keletű ellentmondás ellenére a kommunikatív jelekre a küldő belső állapotát kifejező jelzésekként tekintenek (őszinteség), ugyanakkor bizonyos esetekben manipulációra (félrevezető jelek) is sor kerülhet. Az állati jeleket többnyire a közvetlenül a küldő belső állapotára, valamint a környezet valamely aspektusára (referenciális jelek) utaló jelekként szokták csoportosítani. Előbbi csoportba sorolják általában az udvarlással, agresszióval, anyai viselkedéssel stb. kapcsolatos jeleket. Az utóbbi időben viták témájává vált a kérdés, hogy az állatok jelei milyen mértékben utalnak a környezetükben zajló eseményekre. Vegyük szemügyre a következő problémát: egy kutya alázatos viselkedést mutat (pl. lekonyuló farok és fülek stb.) egy közeledő ismeretlen kutya láttán. Az alárendeltség viselkedésmintáit egy környezeti tényező (a közeledő kutya) váltotta ki, ugyanakkor a kutya megváltozott belső állapotát is tükrözi. Senki sem vitatja, hogy az előbbi esetben a viselkedési jelek a belső állapotot tükrözik, azonban a kifejezetten a külső eseményekre vonatkozó kommunikatív jelek keresése során óvatosan kell eljárni. Ennek egyik módja annak a bebizonyítása, hogy legalább két vagy több típusú esemény létezik, melyek hasonló belső állapotot váltanak ki, mégis különböző viselkedési jelekkel kerülnek kifejezésre. Például sok faj vészjelzései különböző alanyokra (ragadozókra) utalnak, mégis feltételezhetően ugyanazt a belső állapotot ( félelmet ) váltják ki a küldőben. Sok kutató funkcionálisan referenciális alapon különbözteti meg ezeket a jeleket (Hauser 1996). A fajok közötti kommunikáció általános keretrendszere Az állati kommunikáció etológiai modellje a fajtársak közti interakciókra koncentrál. Azonban előfordul, hogy különböző fajok egyedei kommunikálnak egymással. Például a borzok a feketetorkú mézkalauz (indicator indicator) segítségével találnak rá a méhkaptárokra. A borz nagy távolságokon át követi a madarat a kaptárig, elfogyasztja a mézet, a viaszt és a lárvákat pedig meghagyja a madárnak eledelül. A legegyszerűbb esetben a kommunikatív viselkedés evolúciós homológiái, valamint a tanulás valamely formája vesznek részt a hasonló, mindkét faj számára előnyös interakciók kialakulásában. Hasonló magyarázatot lehet adni olyan esetekre, melyek során az állatok más fajok vészjelzéseire reagálnak.
3 Általában három, egymást nem kizáró mechanizmus működhet a fajok közti kommunikáció során. Először is, a rokon fajok hagyatkozhatnak olyan homológ kommunikatív jelekre, melyek valamilyen mértékben hasonlítanak egymásra. Például a különböző kutyafélék nagyon hasonló viselkedési jelkészletet használnak a versengés és megalázkodás kifejezésére. Továbbá a különböző fajok is rendelkezhetnek hasonló kommunikatív jelekkel, mivel ezek egy hasonló környezetben alakultak ki. Például a különböző vészjelzések hasonló akusztikus felépítéssel rendelkeznek a hasonló szelekciós nyomás miatt, melyek ezekre a viselkedésformákra hatnak. A közös szelekciós környezet egymáshoz közelítő (konvergens) jelzőviselkedéseket hoz létre, melyek így kommunikatív interakciókhoz vezethetnek a törzsfejlődésükben egymástól független fajok között. Végül a közös környezet szintén vezethet a kommunikatív jelek kölcsönös megtanulásához (például a páviánok és az antilopok megtanulják egymás vészjelzéseit). Elvileg bármilyen viselkedésforma kaphat kommunikatív szerepet, ha megbízhatóan előrejelzi a küldő jövőbeni cselekedetét vagy a környezetben lezajló eseményeket. A fajok közti kommunikáció tanulmányozása gyakran irányul a fenti mechanizmusok szerepének szétválasztására. Fontos hangsúlyozni, hogy a fajok közti interakciók során kommunikatív jelzésként használt viselkedések más szerepet tölthetnek be a küldő és a fogadó elméjében. Vegyünk egy egyszerű példát: egy kutya megtanulja, hogy leüljön az Ül! parancs ismételt elhangzására (és némi jutalomért). A jövőben ezt az interakciót kommunikációnak lehet tekinteni, mivel a küldő ember képes megváltoztatni a fogadó kutya viselkedését egy bizonyos viselkedési jelzéssel. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a jel különböző szerepet tölt be az ember és a kutya elméjében. Előbbi esetén az ül része a gazdag nyelvi rendszernek, melyben bizonyos absztrakt jelentésekkel rendelkezik. A kutyának az Ül! egy különleges akusztikus jel, mely egy adott testtartásra vonatkozik egy szűk kontextusban. A háziasítás gyakorlati megközelítése A kutyákon végzett legutóbbi kutatások fenntartják a nézetet, hogy a kutyák oly módon fejlődtek, ami növelte a túlélés esélyeit az emberközeli környezetben (Topál és mások 2009). Az emberekkel folytatott kommunikációra nézve ez azt jelenti, hogy a kutyák olyan készségeket fejlesztettek ki, melyek segítik az emberrel való kommunikációt. Ez a folyamat valószínűleg ezer éve kezdődött, és különböző fokozatokon esett át (Miklósi 2007). Kezdetben a kutyák ősei pusztán hozzácsapódtak az embercsoportokhoz, de a későbbiekben a két faj közti interakció erősödött, és néhány fosszília szerint a kutyák és emberek közötti kapcsolat individualizálódott. Mindezt megerősítik a ezer éves európai és közel-keleti temetkezési helyek (Morey 2006). Az utóbbi 5-10 ezer évben a kutyák nemesítésen is átestek annak érdekében, hogy segítsék az embereket különféle munkák (például vadászat, halászat, terelés, őrzés, szánhúzás) során. A kutatók feltételezése szerint ezzel egy időben tudatalatti és tudatos kiválasztási folyamat is zajlott, mely azokat a fejlett kommunikatív készségekkel rendelkező kutyákat részesítette előnyben, melyek megfeleltek az adott munkához. Így a könnyedség, mellyel (normál esetben) egy házi kutya kialakítja a kommunikatív kapcsolatot a gazdájával nem véletlen és nem is nélkülözi az evolúciós előzményeket. Meg kell jegyezni, hogy ez a nézet ellentétes a nemrégiben felvonultatott érvekkel (Udell és mások 2008), melyek szerint a kutyák kommunikatív képességei
4 pusztán az emberi környezetben végbe ment intenzív tanulás (operáns kondicionálás) eredménye. A tanulás (egyedfejlődési ritualizáció) fontosságának kétségbe vonása nélkül fenntartjuk, hogy a kutyák azért képesek komplex kommunikatív interakciót folytatni az emberekkel, mert az evolúciós folyamat előnyben részesített néhány olyan viselkedési (és mentális) tulajdonságot, melyek elősegítik a velünk folytatott interakciók megjelenését. Az előbb említett mechanizmusok (viselkedési homológiák, konvergenciák és egyedfejlődési ritualizáció) különböző szerepeket játszanak az ember-kutya kommunikációban. Talán a közös emlős származás alapján a kutyák és az emberek is hasonló mechanizmusokkal rendelkeznek, melyek a viselkedési jelek bizonyos formáit irányítják. Például mindkét faj esetén (csakúgy, mint a többi emlős esetén is) az alacsony frekvenciájú hangkiejtés versengő viselkedésre utal. Bár a tanulás szerepét nem lehet kizárni, az ilyen hangjelzésekre adott kölcsönös reakció része lehet a közös evolúciós hagyatéknak (Pongrácz és mások 2009). Feltehetően az emberi iránymutató gesztusok megértésének alapjául az a képesség szolgál, melynek segítségével a farkasok a préda irányát jelzik. Ez a konvergens evolúció egyik esete lehet, ha ez az elsődleges képesség olyan kiválasztódási folyamat alapjául szolgált, mely az emberi iránymutató jelek megértésének fejlődéséhez vezetett. Az emberek és kutyák közti kötődési viselkedés hasonlósága szintén a közös evolúció bizonyítéka (Topál és mások 2005). Végül az emberi gesztusok és hangjelzések használatát az egyedek függetlenül tanulják meg, továbbá az egyedek között számottevő különbségek vannak, melyek némelyike genetikai eredetű. Például néhány kutya kitűnik abban, hogy a nyelvi jeleket tárgyak neveiként használják (Kaminski és mások 2004). Az ember és kutya közti vizuális kommunikáció megfigyelésének kísérleti megközelítései A vizuális kommunikáció folyamata különböző szakaszokra bontható. Először a küldőnek magára kell vonnia a fogadó fél figyelmét, és meg kell bizonyosodnia arról, hogy létrejött a kölcsönös figyelem. Ezután a küldő félnek olyan jelet kell küldenie, mely képes a fogadó fél viselkedését befolyásolni. A kutya-ember kommunikáció esetén bizonyítékok támasztják alá mindegyik szakaszt. Mind a kutyák, mind az emberek képesek felhívni magukra a figyelmet bizonyos viselkedésminták segítségével, képesek eldönteni, hogy figyel-e rájuk a másik fél, valamint a gesztikulációs jelzések széleskörű választéka áll rendelkezésükre a vizuális kommunikáció során. Kutatások mutatták ki, hogy ha a kutyák megoldhatatlan feladattal vagy helyzettel szembesülnek, hosszas bámulással és tekintetváltásokkal kezdeményeznek kommunikatív interakciót az emberekkel (Miklósi és mások 2000; 2003). Úgy tűnik, ez a kommunikatív viselkedés a kutyákban fejlettebb, mint az azonos szinten emberhez szoktatott farkasokban. Feltehetőleg a kutyákat előnyben részesítő szelektív környezet elősegítette ennek a viselkedésnek a kialakulását. Más kutatások a kutyák figyelemmel kapcsolatos viselkedésminták iránti érzékenységét alapozták meg. Például Virányi és mások (2004) kimutatták, hogy a kutyák hajlandósága a feladatok végrehajtására attól függött, hogy merre nézett az ember. A legtöbb kutya figyelmen kívül hagyta a parancsot, ha az ember a parancs kiadása közben egy másik személyre nézett. Más környezetben a kutyákkal egy bizonyos távolságban lévő tárgyat hozattak parancsra a gazdájuk elé (Gácsi és
5 mások 2004). A kutyák számottevő része a gazdájuk elé hozta a tárgyat, még akkor is, ha a gazda hátat fordított a kutyájának. Továbbá a kutyák szívesebben könyörögnek élelemért olyan emberektől, akik feléjük fordulnak. A viselkedésük ugyancsak változik annak függvényében, hogy éppen figyelik őket vagy sem: Schwab és Huber (2006) kimutatták, hogy a kutyák jobban tartózkodtak a tiltott élelem elfogyasztásától abban az esetben, ha a gazda vagy a kísérletező figyelte őket. Végül a kutyák képesek megtalálni a rejtett élelmet, ha a megfigyelt ember a rejtekhelyet figyelte, viszont akkor nem mutattak hajlandóságot, ha az ember a szoba széle felé fordult és a fejével a plafont nézte (Soproni és mások 2001). E tények összegezve azt sejtetik, hogy a kutyák jó készséggel tudják meghatározni az ember figyelmi állapotát annak viselkedésmintái alapján. Több részletes tanulmány kutatta a kutyák abbéli képességét, hogy emberi gesztusmintákat használjanak fel egy kommunikatív kontextusban (összefoglalásért lásd Miklósi és Soproni 2006). A legtöbb feladat során a kutyának választania kell két egyforma tároló között valamilyen emberi gesztus alapján. Bizonyítható, hogy a kutyák képesek rövid, disztális mutatógesztusokra hagyatkozni, továbbá megértenek néhány szokatlan gesztust is, mint a lábbal való mutogatást (Lakatos és mások 2009). Habár nem áll rendelkezésre számottevő közvetlen bizonyíték, a kutyák emberközeli környezetben szerzett általános szociális tapasztalata feltehetően elősegíti a képességüket, hogy különféle, iránnyal kapcsolatos emberi gesztust megértsenek (pl. Miklósi és mások 1998). Továbbá néhány kísérleti munka kimutatja, hogy a kutyák e készsége jobb, mint az intenzíven szocializált farkasoké (Miklósi és mások 2003), ugyanakkor feltehető, hogy ez a különbség pusztán egy bizonyos fejlődési szakaszra vonatkozik (Gácsi és mások 2009a). A kutya fajközi kommunikatív képességei mögött rejlő mechanizmusok leírása A kutyák komplex fajközi kommunikatív képességeit gyakran tekintik a háziasítás folyamatának eredményének (lásd feljebb, valamit Hare és mások 2002). Azonban az utóbbi években vita kezdődött a mögöttes mechanizmusok pontos természetét és eredetét illetően. Alapvetően három, egymást nem kizáró lehetőség áll fenn. Talán a háziasítás közvetlenül hatott a kutyák azon kognitív képességeire, melyek az emberrel folytatott kommunikáció során működnek. Továbbá a háziasítás befolyásolhatta a kommunikatív képességeket segítő alárendelt mechanizmusokat is. Például Hare és Tomasello (2005) feltételezi, hogy a kutyák természetében lezajlott evolúciós változások ( emotionalit ) hozzájárulhattak a fejlett kommunikációs készségekhez, melyek nem haladják meg a farkasok kognitív képességeit. A legutóbbi fejlemények valószínűleg alátámasztják ezt a felvetést, mivel a fiatal, szocializált farkasok azért sikertelenek a kommunikatív gesztusok használatában, mert kevésbé hajlandók a kísérletezővel kommunikációt kezdeményezni (Gácsi és mások 2009a). Továbbá a kommunikatív interakció teljesítményét valószínűleg nagyban növelte a tény, hogy az emberrel való vizuális együttműködésre (pl. terelés) választották ki a kutyákat (Gácsi és mások 2009b). Udell és mások (2008) szerint a kutyák és farkasok közti különbség azzal magyarázható, hogy a kutyáknak több lehetőségük van az emberrel történő kommunikációra. Részletesebb kutatások hiányában egyik említett folyamat szerepe sem zárható ki, különösen azért nem, mert a különböző kutatások során használt módszerek alapjaikban különböznek.
6 Fontos megjegyezni, hogy nagyon nehéz megérteni, hogyan lehet a tanulást kísérlet céljából befolyásolni természetes rendszerekben, mint a házi kutyák és farkasok esetén. Továbbá az is valószínűtlen, hogy a kutyák hozzávetőlegesen rövid evolúciója nagymértékű változáshoz vezetett volna a kognitív képességek terén. Tehát valószínűbb, hogy a változások a kommunikációs képesség alapjait jelentő kiegészítő rendszereket érintették. Ezek közé sorolható a hosszabb figyelemtartomány, a hajlandóság, hogy odafigyeljenek és alávessék magukat a szociális kommunikatív ingereknek (pl. a kutyák az emberi szemkontaktust kezdeményezésként értelmezik), a kommunikatív jelként alkalmazható viselkedésminták bővülése, a viselkedés tiltó (önmegtartóztató) tendenciáinak fejlődése. Mindezen készségek hozzájárulhattak (függetlenül és ráadásként) a kutyák emberekkel folytatott kommunikációs sikeréhez a kooperatív helyzetek során, ellentétben a farkasokkal, még abban az esetben is, ha mindkét fajt hasonló szinten szocializálták és hasonló kognitív kapacitás áll rendelkezésükre a tanuláshoz. Végkövetkeztetés A legutóbbi kutatások kimutatták, hogy a háziasítás befolyással volt a kutyák kommunikációs képességeire, különösen az emberek iránt. A kutyák képesek kommunikatív interakciót kezdeményezni, vizuális emberi gesztusokra hagyatkozni és felismerni a vizuális figyelem egyszerűbb formáit. Bár feltételezzük, hogy ezek a készségek valamilyen mértékben hozzájárultak a kutyák sikeréhez az emberközeli környezetben, a készségeket meghatározó pontos viselkedési mechanizmusok még feltáratlanok, s a jövőben további precíz kutatásra lesz szükség. A cikket fordította: Ferencz Kitti
ETOLÓGIA. A kommunikációs magatartásformák evolúciója - csalás, megtévesztés - Pongrácz Péter
ETOLÓGIA A kommunikációs magatartásformák evolúciója - csalás, megtévesztés - Pongrácz Péter Őszinteség? Manipuláció? Korai etológia ( információ-megosztás ) Egyértelmű, őszinte, kölcsönösen előnyös Evolúcióbiológia
RészletesebbenKutyagondolatok nyomában
Kutyagondolatok nyomában Gyorsuló tudomány Sorozatszerkesztõ: Szívós Mihály A sorozat kötetei: Pataki Béla: A technológia menedzselése (2005) Máté András: Magyar matematikusok és a filozófia (elõkészületben)
RészletesebbenA fajok közötti kommunikáció vizsgálata
A fajok közötti kommunikáció vizsgálata Interspecifikus kommunikáció más faj vészjelzésének megértése?? mézkalauz méhészborz növények kártevő rovarok ellen predátorokat invitálnak kémiai jelekkel Emberközpontú
RészletesebbenA kutya evolúciós sikertörténet? A legnépszerűbb társállat
A kutya evolúciós sikertörténet? A legnépszerűbb társállat Domesztikált fajok ősi faj dom. faj idő (i.e.) kapcsolat jellege Vadjuh juh 8000 (K-K) hús Őstulok marha 6000 (K-K, India) szállít, hús 3000-től
RészletesebbenTARTALOM A KUTYA VISELKEDÉSKUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEI
TARTALOM Prológus: Comparare necesse est (Az eredeti angol kiadáshoz) 13 Elõszó a magyar kiadáshoz 17 1. fejezet A KUTYA VISELKEDÉSKUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEI 1.1 Bevezetés 19 1.2 A behaviorizmustól
RészletesebbenIII. Az állati kommunikáció
III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel
RészletesebbenÖsszehasonlító viselkedéskutatás
Összehasonlító viselkedéskutatás A darwini keretben felvethető proximatív és ultimatív magyarázatok -Törzsfejlődés (evolúció) -Egyedfejlődési történet (ontogenezis) -Mechanizmus (szabályozás) -Adaptációs
RészletesebbenEmber állat interakciók. Társállatok etológiája
Ember állat interakciók Társállatok etológiája 1. Az alkalmazott etológia helye és szerepe az etológiai kutatásokban Gazdasági és állatvédelmi szempontok Mi tekinthető társállatnak? Kulturális és ökológiai
RészletesebbenHumánetológia. A főemlősök összehasonlító etológiája: Kognició. Miklósi Ádám ELTE BI Etológia Tanszék
Humánetológia A főemlősök összehasonlító etológiája: Kognició Miklósi Ádám ELTE BI Etológia Tanszék 2017 Evolúciós alkalmazkodás: Ökológiai megközelítés Mi a kognició? 1. A fajra jellemző mentális képességek
RészletesebbenAltruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?
Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed
RészletesebbenAltruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?
Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed
RészletesebbenKutya, ember, csimpánz: kognitív szempontok a fajok kommunikációs eltéréseinek értelmezésében Kis Anna Miklósi Ádám Topál József
Kutya, ember, csimpánz: kognitív szempontok a fajok kommunikációs eltéréseinek értelmezésében Kis Anna Miklósi Ádám Topál József Társas-kognitív nyelvészeti előadás-sorozat 2012. május 7. Mitől ember az
RészletesebbenHumánetológia Humán viselkedési komplex és kötődés. Miklósi Ádám, Etológia Tanszék
Humánetológia Humán viselkedési komplex és kötődés Miklósi Ádám, Etológia Tanszék Humán viselkedési komplex (Csányi 1999) Nem szekvenciális, hanem párhuzamos folyamatok az evolúcióban, egymástól részben
RészletesebbenFizikai-ökológiai kogníció és problémamegoldás. Konok Veronika A kutyafélék evolúciója kurzus 2016
Fizikai-ökológiai kogníció és problémamegoldás Konok Veronika A kutyafélék evolúciója kurzus 2016 Problémamegoldás Probléma: viszonylagos rendszerességgel jelentkező környezeti állapotok alternatív döntések
RészletesebbenEtológia Alap, BSc. A viselkedés mechanizmusa
Etológia Alap, BSc A viselkedés mechanizmusa 16.15-17.45 Miklósi Ádám Dóka Antal Pongrácz Péter 2017 Tudományos kutatás: A korai anyai környezet hatása a későbbi viselkedésre Újszülött-inkubátorok Nagyobb
RészletesebbenAz állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és
TÁRSAS VISELKEDÉS Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és utódaik, kolóniát a nagy telepekben élő családok,
RészletesebbenA fajok közötti kommunikáció vizsgálata
A fajok közötti kommunikáció vizsgálata Interspecifikus kommunikáció más faj vészjelzésének megértése?? mézkalauz méhészborz növények kártevő rovarok ellen predátorokat invitálnak kémiai jelekkel Emberközpontú
RészletesebbenSzociális tanulás. Miklósi Ádám ELTE Etológia Tsz
Szociális tanulás Miklósi Ádám ELTE Etológia Tsz 2016 Tudományos történet: A jelsorrend módosítja széncinegék viselkedését Suzuki (Nature Communications) 2016 Japán széncinege A cinegék felismerik a jelek
RészletesebbenA probléma megoldás etológiája I. Miklósi Ádám ELTE ETOLÓGIA TSZ
A probléma megoldás etológiája I Miklósi Ádám ELTE ETOLÓGIA TSZ 2017 Kognició... -Vodafone ügyfélszolgálat, jó reggelt? Miben segíthetek Önnek? -Ön nem az automata válaszoló rendszer? -Mit gondol? Van-e
RészletesebbenAz etológia módszere és fogalmai. A Humánetológia
Humánetológia Darwin evolúcióelmélete A fajok eredete (1859) az egyedek különböznek, és ezek a különbségek öröklődnek az egyedek versengenek A természetes kiválasztódás az a folyamat melynek során bizonyos
RészletesebbenA NAGYMAMA, AKI LEHOZOTT MINKET A FÁRÓL: A menopauza evolúciója és következményei
A NAGYMAMA, AKI LEHOZOTT MINKET A FÁRÓL: A menopauza evolúciója és következményei Nem érdemes fenntartani egy szervezetet, ha már nem szaporodik Menopauza!? Menopauza az élővilágban Quadratus yoshinomiyai
RészletesebbenA LEGFONTOSABB FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSAIK
kutyakonyv_korr.qxd 2006.11.01. 18:35 Page 191 A LEGFONTOSABB FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSAIK Adaptáció (adaptation) A szó szerinti jelentése: hozzáidomulás. Biológiai értelemben akkor nevezünk adaptívnak
Részletesebbenállatok azon viselkedési vagy morfológiai tulajdonságai amelyek megváltoztatják a fogadó egyedek viselkedését
Kommunikáció A kommunikáció az állat olyan viselkedési aktusa, ami megváltoztatja egy másik állat magatartásának valószínűségi mintázatát olyan módon, hogy az a kommunikáló állat számára, nagyobb számú
RészletesebbenEtológia/BSc. Etológiai alapvetések: Történet és módszer. Miklósi Ádám Pongrácz Péter
Etológia/BSc Etológiai alapvetések: Történet és módszer Miklósi Ádám Pongrácz Péter 2018 KÖVETELMÉNY (!) - Előadások anyaga (ppt-pdf: honlapról) - Csányi Vilmos Etológia Számonkérés: - írásbeli vizsga
RészletesebbenÖkológiai és szociális kogníció és problémamegoldás. Konok Veronika A kutyafélék evolúciója kurzus 2016
Ökológiai és szociális kogníció és problémamegoldás Konok Veronika A kutyafélék evolúciója kurzus 2016 Problémamegoldás Probléma: viszonylagos rendszerességgel jelentkező környezeti állapotok alternatív
RészletesebbenA kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész
A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából
RészletesebbenEtológia/BSc. Etológiai alapvetések: Történet és módszer. Miklósi Ádám Pongrácz Péter
Etológia/BSc Etológiai alapvetések: Történet és módszer Miklósi Ádám Pongrácz Péter 2018 A félév tematikája alkalom Téma előadó 1 Bevezetés az etológia tudománya Pongrácz Péter 2 4 kérdés az etológiai
RészletesebbenHírlevél. Hírek: 2010. október. Családi Kutya Program. Szonda Tudományos magazin. Tudományos Diákköri Konferencia. Kutyaviselkedés-terápia szimpózium
Hírlevél 2010. október ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek: Szonda Tudományos magazin A nemrégiben A kutya viselkedése, evolúciója és kogníciója címen
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ETOLÓGIA
EMELT SZINTŰ ETOLÓGIA Az alkalmazott etológia lehetőségei Pongrácz Péter Alapkutatás? Alkalmazott kutatás? Kétfajta megközelítés: 1. alapkutatási módszerek felhasználása gazdasági szempontból jelentős
RészletesebbenBevezetés a kommunikációelméletbe 4.
Bevezetés a kommunikációelméletbe 4. A jelek természetes jelek mesterséges jelek szimptómák szignálok szimbólumok 1 Pierce: jelfelosztás ikon Index szimbólum Pierce: jelfelosztás IKON hasonlóságon alapul:
RészletesebbenV. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus
V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán
RészletesebbenAz érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)
Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina
RészletesebbenHumán viselkedési komplex- A kötődés. Konok Veronika Humánetológia kurzus 2017
Humán viselkedési komplex- A kötődés Konok Veronika Humánetológia kurzus 2017 Kötődés Attachment bond, relationship, etc. Bowlby: kötődési rendszer- homeosztatikus egyensúly Közelség-keresés Szeparációs
RészletesebbenNyelv és zene az evolúció tükrében. Mészáros Anna Debreceni Egyetem BTK (MA)
Nyelv és zene az evolúció tükrében Mészáros Anna Debreceni Egyetem BTK (MA) meeszaaros.anna@gmail.com Protonyelv-elméletek Generatív nyelvészet: az állatoktól a nyelv különböztet meg bennünket Derek Bickerton:
RészletesebbenA nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson
A nyelv és gondolkodás viszonya A nyelv fogalma: a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösség, általában egy nemzet tulajdona. A külső és a belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban
RészletesebbenSzociális szerveződés
Szociális szerveződés Csoporttípusok (szociális kötődés erőssége alapján) Nincs szociális vonzódás gyülekezet - Alpesi szalamandra téli időszakban sziklák alatt gyűlnek össze a védett hely miatt; szociális
RészletesebbenA KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet
A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A kommunikáció Osgood-Schramm körkörös kommunikációs modell Gondolatot megfogalmaz
RészletesebbenGRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban
GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.
RészletesebbenKommunikáció. Szemethy László PhD
Kommunikáció Szemethy László PhD A kommunikáció az állat olyan viselkedési aktusa, ami megváltoztatja egy másik állat magatartásának valószínűségi mintázatát olyan módon, hogy az a kommunikáló állat számára,
RészletesebbenHírlevél. Hírek: 2012. február. Top Mancs Kutyaetológia Nyári Tábor 2012-ben is! Elektronikus formában a Kutyagondolatok nyomában című könyv
Hírlevél 2012. február ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek: Top Mancs Kutyaetológia Nyári Tábor 2012-ben is! A korábbi évekhez hasonlóan idén nyáron
RészletesebbenA kommunikáció kognitív megközelítése
A kommunikáció kognitív megközelítése Konok Veronika 2017 FIGYELEM! Ezt az anyagot az Etológia Tanszék munkatársai állították össze kizárólag oktatási céllal, az Alkalmazott Etológia kurzuson résztvevők
RészletesebbenA barátság etológiája
A barátság etológiája Miklósi Ádám ELTE TTK BI Etológia Tanszék amiklosi62@gmail.com NaCl A SR-E etológiája Miklósi Ádám Etológia Tanszék Együtt csináljuk! Tartalom A szociális csoportok szerkezetének
RészletesebbenVESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!
VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód
RészletesebbenSzakmai zárójelentés A kutyaszemélyiség mint az emberi személyiségvizsgálatok modellje: etológiai, pszichológiai és genetikai megközelítés
Szakmai zárójelentés A kutyaszemélyiség mint az emberi személyiségvizsgálatok modellje: etológiai, pszichológiai és genetikai megközelítés Bevezetés Korábbi támogatott pályázatok etológiai kutatatásai
RészletesebbenNobel díj Karl von Frisch, Konrad Lorenz és Nikolas Tinbergen
ETOLÓGIA EGIA Az etológia az élőlények (elsősorban az állatok) viselkedésével foglalkozó tudomány tudomány. 1973 - Nobel díj Karl von Frisch, Konrad Lorenz és Nikolas Tinbergen Az állati (és emberi) viselkedés
RészletesebbenPedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon
Pedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon Tanulmányom a pedagógusdinasztiák vizsgálatára koncentrál. 1 A tanulmányom elején olyan kérdésekre keresem a választ,
RészletesebbenA viselkedés mechanizmusa Probléma-megoldás és tanulási folyamatok. Miklósi Ádám Pongrácz Péter
Etológia A viselkedés mechanizmusa Probléma-megoldás és tanulási folyamatok Miklósi Ádám Pongrácz Péter 2018 Tudományos kutatás: A korai anyai környezet hatása a későbbi viselkedésre Újszülött-inkubátorok
RészletesebbenHírlevél. Hírek január. A Családi Kutya Program kutatásai az egyik legnevesebb biológiai szaklapban. Rádióadás. Tv adás
ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Hírlevél 2012. január Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek A Családi Kutya Program kutatásai az egyik legnevesebb biológiai szaklapban Január 5-én jelent
RészletesebbenMŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
RészletesebbenHumánetológia VII. Az emberi agresszió biológiai alapjai 2017 Miklósi Ádám
Humánetológia VII. Az emberi agresszió biológiai alapjai 2017 Miklósi Ádám Az agresszió funkciója Az agresszió a véges erőforrások elosztását szolgálja, melynek során azonos fajú egyedek igyekeznek egymást
RészletesebbenAz állati viselkedés tanulmányozása
Az állati viselkedés tanulmányozása Viselkedési mintázatok és tanulási folyamatok vizsgálata Biológia BSc. B / Pszichológia BA gyakorlat A kísérleteket végezték:............ Gyakorlatvezető:... Időpont:...
RészletesebbenEtológia (Alap) BSc. Etológiai alapvetések: Történet és módszer
Etológia (Alap) BSc Etológiai alapvetések: Történet és módszer 16.15-17.45 Miklósi Ádám Dóka Antal Pongrácz Péter 2017 KÖVETELMÉNY (!) - Előadások anyaga (ppt-pdf: honlapról) - Csányi Vilmos Etológia Számonkérés:
RészletesebbenA megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK
A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő
RészletesebbenÁllati elme vizsgálata
Kutyaetológia Állati elme vizsgálata emberi, állati elme kutatása hosszú múltra tekint vissza általában rokon emberszabásúak legújabb kutatások: kutya Nagymértékben alkalmazkodott az emberi közösségekhez
RészletesebbenGyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:
Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh
RészletesebbenPszichológiai Irányzatok és Iskolák
Pszichológiai Irányzatok és Iskolák Ha mindig igazat mondasz, semmire sem kell emlékezned. Mark Twain Dr. Szabó Attila, PhD A Behaviorizmus A behaviorizmus a pszichológia egy elméleti irányzata, amely
RészletesebbenRIVER projekt. A projekt bemutatása
RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,
RészletesebbenEtológia. a viselkedés biológiája. Barta Zoltán.
Etológia a viselkedés biológiája Barta Zoltán zbarta@delfin.unideb.hu Interdiszciplináris és komplex megközelítésű tananyag fejlesztés a természettudományi képzési terület alapszakjaihoz Debrecen 2010.
RészletesebbenDiszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése
Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,
RészletesebbenA szelektív utánzás mint a kulturális tanulás eszköze
A szelektív utánzás mint a kulturális tanulás eszköze A kultúra megjelenése és átörökítése a szociális tanulás formáira támaszkodik. A kultúra lényegi jellemzője az ismeretek felhalmozása, melyhez találmányokra,
RészletesebbenAgresszió. olyan viselkedés, amelynek célja kár, vagy szenvedés előidézése
Agresszió olyan viselkedés, amelynek célja kár, vagy szenvedés előidézése Ösztöntan Mc Dougall (1908) 18 különböző ösztön Freud (1920) Örömelv, libidó Frusztráció Erosz (életösztön) Thanatosz (halálösztön)
RészletesebbenSzociális viszonyok és kooperáció
Szociális viszonyok és kooperáció Különböző csoportszerkezetek Szaporodó pár a kölykeikkel Pl. vörös róka: hasonló etogram kutyához, farkashoz, de a hierarchiával kapcsolatos viselkedések hiányoznak (Tembrock,
RészletesebbenKapcsolatok kialakulása és fennmaradása klaszterek tudáshálózataiban
Kapcsolatok kialakulása és fennmaradása klaszterek tudáshálózataiban Juhász Sándor 1,2 Lengyel Balázs 1,3 1 Hungarian Academy of Sciences, Agglomeration and Social Networks Lendület Research Group 2 University
RészletesebbenAz eszköz részletes leírása és eszköz kiosztandó/nyilvános anyagai (lista és mellékletek)
Cím A tanár-diák kommunikáció alapjai Rövid leírás A hatékony és szakszerű tanári kommunikáció a diákokkal többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél. Amit magában foglal: állandóan fejlődő
RészletesebbenVéletlen vagy előre meghatározott
Véletlen vagy előre meghatározott Amikor fejlődésről beszélünk, vagy tágabb értelemben a világban lezajló folyamatokról, akkor mindig felmerül az a filozófiai kérdés, hogy a jelenségek, történések vajon
RészletesebbenÖnkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett
Mi is a mutizmus? Az alkalmazkodó viselkedés zavara. A mutizmus némaságot jelent. Mutizmus során a beszédszervek épek, de súlyos viselkedéses gátlás (neurotikus zavar) alakul ki, és a gyermek nem beszél.
RészletesebbenHírlevél. Hírek: 2012. november. Családi Kutya Program. Tudományos Diákköri Konferencia. Magyar Etológiai Társaság XIV.
Hírlevél 2012. november ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek: Tudományos Diákköri Konferencia November 24-én került sor az ELTE Biológus Tudományos
RészletesebbenA kutyafélék összehasonlító neurobiológiája- Szenzoros képességek
A kutyafélék összehasonlító neurobiológiája- Szenzoros képességek Miért vizsgáljuk a szenzoros képességeket? Anatómiai-morfológiai különbségek Hubel és Wiesel Tapasztalat Összehasonlító vizsgálatok Kivel?
RészletesebbenAz evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.
Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást
RészletesebbenS atisztika 2. előadás
Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás
RészletesebbenMilyen tudományokra támaszkodik?
3. Újabb eredmények Glosszogenetika Milyen tudományokra támaszkodik? Biológia (szociobiológia), etológia, anatómia Pszichológia Pszicholingvisztika Szemiotika Neurológia (agy evolúciójának kutatása) Nyelvészet
RészletesebbenBiológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai
Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az azt megismerni
RészletesebbenMEDIÁCIÓ. A viták békés rendezésének útja.
MEDIÁCIÓ A viták békés rendezésének útja. Ha megtanulunk a szívünkből beszélni, az asztalra tenni a különbségeinket, és kölcsönös tisztelettel és méltósággal párbeszédet folytatni, annak a konfliktus megoldása
RészletesebbenSzocializációs mechanizmusok
Szocializációs mechanizmusok Miklósi Ádám 2017 E-Á Interakció Szocializáció Funkció: (Korai) tapasztal szerzés (fizikai és szociális környezet) hosszú távú következményekkel Tanulás vs genetikai információ
RészletesebbenTuesday, 22 November 11
Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok
RészletesebbenKommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet
Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Tanulunk és tanítunk, mi a haszna? LLL Könyvtári Szolgáltatások és eredményességük Komárom, 2011. június 24-én A kommunikáció lényege, hogy az egymással
RészletesebbenA hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél.
Cím A tanár-diák kommunikáció alapjai Rövid leírás A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél. Amit magában foglal: állandóan
RészletesebbenEtológia. Irányzatok a biológiában. Pongrácz Péter, PhD Etológia Tanszék
Etológia Irányzatok a biológiában Pongrácz Péter, PhD Etológia Tanszék Etológia helye a biológia vizsgálódás szintjei szerint Szerveződési szintek Populációk Egyedek Neurális szabályozás Sejtek DNS Tudományág
RészletesebbenÉRVELÉSTECHNIKA-LOGIKA GYAKORLÓ FELADATOK, 1. ZH
ÉRVELÉSTECHNIKA-LOGIKA GYAKORLÓ FELADATOK, 1. ZH 1. Mi a különbség a veszekedés és a racionális vita között? 2. Mit nevezünk premisszának a logikában? 3. Mi a hasonlóság és mi a különbség a veszekedés
RészletesebbenDeviancia Bánlaki Ildikó 2010
Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Elhajlás, (helyes) úttól való eltérés. Deviáns viselkedés Olyan viselkedésforma, amely a társadalom többsége által elfogadott normát, normákat sért. Társas együttélésünket
RészletesebbenHumánetológia I. Az ember viselkedésének természettudományos vizsgálata. Miklósi Ádám ELTE TTK Etológia Tanszék
A humánetológia tananyaga kizárólag a vizsgára való felkészülést szolgálja, harmadik személynek történő átadása, büntető feljelentést vonhat maga után. Humánetológia I. Az ember viselkedésének természettudományos
RészletesebbenTartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés
Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom
RészletesebbenÉrvelési és meggyőzési készségek 4. óra
Érvelési és meggyőzési készségek 4. óra BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék http://www.filozofia.bme.hu/ Tartalom Keretezés Kognitív és emotív jelentés Átminősítés Keretezés 3 Keretezés 4 Keretezés
RészletesebbenMesterséges kommunikáció?
Mesterséges kommunikáció? Az emberi nyelv evolúciója nyomában. Egyedi és csak ránk jellemző? Egyes összetevők, kritériumok megléte más fajokban bizonyítja, hogy? Modell technika - Alex Avian LEarning Experiment
RészletesebbenFizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.
Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is
RészletesebbenCsépe Valéria. MTA TTK, Agyi Képalkotó Központ kutatóprofesszora * MTA Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke
A kicsi, a nagy, a komplex és az integrált Csépe Valéria MTA TTK, Agyi Képalkotó Központ kutatóprofesszora * MTA Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke MTA KÖZOKTATÁSI ELNÖKI BIZOTTSÁG TERMÉSZETTUDOMÁNY ÚJRAGONDOLVA
RészletesebbenA pszichológia mint foglalkozás
A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?
RészletesebbenA HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap
A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon
RészletesebbenFajfenntartó viselkedés
Fajfenntartó viselkedés Az állatok viselkedésének egyik alapvető megnyilvánulása a szaporodással kapcsolatos viselkedés. Ez az ivarérettséget elért egyedekre jellemző és a legtöbb fajnál meghatározott
RészletesebbenJegyzőkönyv a viselkedés okának feltárására Viselkedést korrigáló terv Interjú a tanárokkal és iskolai dolgozókkal a viselkedés okának feltárásához
Jegyzőkönyv a viselkedés okának feltárására Viselkedést korrigáló terv Interjú a tanárokkal és iskolai dolgozókkal a viselkedés okának feltárásához Tanuló neve: Életkor: Osztály: Dátum: Válaszadó(k) neve:
Részletesebbenszka102_21 É N É S A V I L Á G Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM
szka102_21 É N É S A V I L Á G Ismered Budapestet? Magyarország fővárosa Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM TANÁRI ÉN és a világ 2. évfolyam 221 MODULLEÍRÁS
RészletesebbenGazdagodó, fogyatkozó zsidóság
Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák
RészletesebbenMagyar Tudomány 2006 2
Magyar Tudomány A koponya tudósa, Lenhossék József Az agresszió képi kifejezése Társadalomföldrajz Határkutatás regionális tudományok A tudományos teljesítmény mérése Oktatáspolitika 2006 2 127 Magyar
RészletesebbenTop Mancs Kutyaetológia nyári tábor
Hírlevél 2011. május ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek Szilárd Leó Professzori Ösztöndíj Csányi Vilmos etológus, Gergely Pál biológus és Inzelt György
RészletesebbenAutóipari beágyazott rendszerek Dr. Balogh, András
Autóipari beágyazott rendszerek Dr. Balogh, András Autóipari beágyazott rendszerek Dr. Balogh, András Publication date 2013 Szerzői jog 2013 Dr. Balogh András Szerzői jog 2013 Dunaújvárosi Főiskola Kivonat
RészletesebbenVizuális kommunikáció vizsgálata kutya és ember között
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológia Doktori Iskola, vezetője: Dr. Erdei Anna Etológia Doktori Program, vezetője: Dr. Miklósi Ádám Vizuális kommunikáció
RészletesebbenK É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus
K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus Önnek bizonyára van elképzelése önmagáról mint személyes kommunikátorról, ezen belül arról, hogyan érzékeli önmaga kommunikációs módját, más szavakkal: kommunikációs
RészletesebbenEgyüttműködés evolúciója
Együttműködés evolúciója Modell Eléggé hasonló, hogy tanulmányozásával valamit megértsünk a modellezett rendszer viselkedéséből. Alapkérdés Darwini dilemma Miért vállal egy egyed költséges (c 0) cselekedetet,
RészletesebbenDobzhansky: In Biology nothing makes sense except in the light of Evolution.
Dobzhansky: In Biology nothing makes sense except in the light of Evolution. Az Evolúcióbiológia Története Molnár István im54@invitel.hu Mai témák 1. Mi az evolúció? 2. Hogyan alakult ki a mai evolúciós
RészletesebbenCSALÁDI KUTYA PROGRAM
CSALÁDI KUTYA PROGRAM HÍRLEVÉL - JÚNIUS Szerkesztette: Szánthó Flóra és Kovács Krisztina TARTALOM 1 2 3 Tanszéki események Do as I do szeminárium 52. Animal Behaviour Society konferencia, Alaszka SPARCS
Részletesebben