Az ember és kutya közötti kommunikáció evolúciós megközelítése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az ember és kutya közötti kommunikáció evolúciós megközelítése"

Átírás

1 Az ember és kutya közötti kommunikáció evolúciós megközelítése Miklósi Ádám Kivonat A kutya és az ember hosszú ideje él egymás környezetében. A szociális interakciójuk némelyik elemét kommunikációként írják le, melynek során mindkét faj befolyásolja egymás viselkedését meghatározott viselkedési minták révén. A legutóbbi kutatások célja a kutya és ember közötti kommunikatív interakció megjelenésének az evolúciós magyarázata. Jelen cikk összefoglalja, hogyan lehet óvatosan alkalmazott kísérleti módszerekkel megválaszolni a hasonló kutatási kérdéseket annak érdekében, hogy szétválasszák a különböző folyamatokat, melyek a kutya mentális képességeiért lehetnek felelősek. Bevezetés Az utóbbi időben számottevően növekedett a kutya (Canis familiaris) viselkedése iránti érdeklődés. Sok kutató tette meg a bátor lépést, hogy etológiai módszerekkel vizsgálja ezt a fajt (Miklósi 2007). A háziasítást evolúciós folyamatként értelmezték újra (Price 1984), s az ember és kutya együttélésére most olyan szelekciós események következményeként tekintenek, mely befolyásolta az ős faj, a farkas (Canis lupus) némely populációját. Fontos megjegyezni, hogy az etológiai megközelítés egyszerre alapul a viselkedésgeneráló alapvető és közvetlen folyamatokon. Előbbiek az ökológiai helyzetre és az evolúciós történetre vonatkozó okozati tényezőkre utalnak. Utóbbiak viszont a viselkedési mechanizmusok és a fejlődés hatásainak tanulmányozását takarják. Bár üdvözölni kell a kutyák iránti megnövekedett érdeklődést, az interdiszciplináris kutatás némely területén fennáll a régi tévedések felszínre kerülésének veszélye is. Érdekes módon a kutya vizsgálatát hátráltatta mind az antropomorfizmus, mind a behaviorizmus, valamint az illúzió, hogy a kutatók ismerik a kutyákat, hiszen mindig körülöttünk vannak. Valójában a kutyákat is ugyanannak az aprólékos, tudományos vizsgálatnak kell alávetni, mint a többi fajt. Megjegyzendő, hogy a kutya egyedülálló helyzetben van az állatvilágban a komplex szociális készségeinek köszönhetően. Sok más fajjal ellentétben (pl. csimpánzok, szürkepapagájok, delfinek stb.), melyeket általában kutatók egy exkluzív csoportja vizsgál néhány helyen, a kutyák mindenütt jelen vannak. Ez teremti meg annak a lehetőségét, hogy a kutya a szociális kognícióval kapcsolatos összehasonlító munka általános alanya legyen. Ebből kifolyólag fontos, hogy a kutyák vizsgálata esetén a kutatómunka elméletileg és módszertanilag is megbízható. A kommunikáció etológiája A kommunikáció emberi pszichológiában megfogalmazott definíciójával ellentétben mely a résztvevők közti információcserére összpontosít az etológiai definíció az ilyetén kommunikáció költségét emeli ki. Eszerint a küldő megváltoztatja a fogadó viselkedését (és belső állapotát) bizonyos viselkedési

2 minták ( jelek ) segítségével, és bizonyos időn belül ezek a cselekedetek legalább a küldőnek (vagy mindkét félnek) valamilyen haszonnal járnak (Krebs és Davis 1993). E definíció előnye az, hogy megkerüli az információ rejtélyes fogalmát, továbbá magyarázattal szolgál az emberi és állati kommunikáció végső okaira. Emellett az evolúciós nézet feltételezi, hogy a kommunikációra használt viselkedési minták erre a funkcióra választódtak ki, s ezeknek speciális történelme (eredete) van. Azonban ez nem zárja ki, hogy az ember és állat közötti kommunikatív interakció során tanult viselkedési komponenseket használjanak a felek. Az etológiai irodalom két folyamatot különböztet meg időtartam alapján, melyek a kommunikatív viselkedés kialakulásához vezettek. A korábbi evolúciós folyamatot ritualizációnak nevezik, mely több tízezer vagy millió év során zajlik le (Krebs and Davis 1993). A komplex egyedközi kommunikációra gyakran utalnak egyedfejlődési ritualizációként, mely az egyed élete során következik be (Tomasello and Call 1997). Az evolúciós ritualizáció célja leírni, hogyan alakulnak ki a jelek, valamint a fogadásukat lehetővé tevő eszközök egy fajon belül. Ahhoz, hogy a kommunikációs jelek elérjék a hatásukat, biológiailag hatást kell gyakorolniuk a fogadó félre, tehát annak belső állapotát fizikai behatás nélkül kell megváltoztatniuk. Néhány újabb keletű ellentmondás ellenére a kommunikatív jelekre a küldő belső állapotát kifejező jelzésekként tekintenek (őszinteség), ugyanakkor bizonyos esetekben manipulációra (félrevezető jelek) is sor kerülhet. Az állati jeleket többnyire a közvetlenül a küldő belső állapotára, valamint a környezet valamely aspektusára (referenciális jelek) utaló jelekként szokták csoportosítani. Előbbi csoportba sorolják általában az udvarlással, agresszióval, anyai viselkedéssel stb. kapcsolatos jeleket. Az utóbbi időben viták témájává vált a kérdés, hogy az állatok jelei milyen mértékben utalnak a környezetükben zajló eseményekre. Vegyük szemügyre a következő problémát: egy kutya alázatos viselkedést mutat (pl. lekonyuló farok és fülek stb.) egy közeledő ismeretlen kutya láttán. Az alárendeltség viselkedésmintáit egy környezeti tényező (a közeledő kutya) váltotta ki, ugyanakkor a kutya megváltozott belső állapotát is tükrözi. Senki sem vitatja, hogy az előbbi esetben a viselkedési jelek a belső állapotot tükrözik, azonban a kifejezetten a külső eseményekre vonatkozó kommunikatív jelek keresése során óvatosan kell eljárni. Ennek egyik módja annak a bebizonyítása, hogy legalább két vagy több típusú esemény létezik, melyek hasonló belső állapotot váltanak ki, mégis különböző viselkedési jelekkel kerülnek kifejezésre. Például sok faj vészjelzései különböző alanyokra (ragadozókra) utalnak, mégis feltételezhetően ugyanazt a belső állapotot ( félelmet ) váltják ki a küldőben. Sok kutató funkcionálisan referenciális alapon különbözteti meg ezeket a jeleket (Hauser 1996). A fajok közötti kommunikáció általános keretrendszere Az állati kommunikáció etológiai modellje a fajtársak közti interakciókra koncentrál. Azonban előfordul, hogy különböző fajok egyedei kommunikálnak egymással. Például a borzok a feketetorkú mézkalauz (indicator indicator) segítségével találnak rá a méhkaptárokra. A borz nagy távolságokon át követi a madarat a kaptárig, elfogyasztja a mézet, a viaszt és a lárvákat pedig meghagyja a madárnak eledelül. A legegyszerűbb esetben a kommunikatív viselkedés evolúciós homológiái, valamint a tanulás valamely formája vesznek részt a hasonló, mindkét faj számára előnyös interakciók kialakulásában. Hasonló magyarázatot lehet adni olyan esetekre, melyek során az állatok más fajok vészjelzéseire reagálnak.

3 Általában három, egymást nem kizáró mechanizmus működhet a fajok közti kommunikáció során. Először is, a rokon fajok hagyatkozhatnak olyan homológ kommunikatív jelekre, melyek valamilyen mértékben hasonlítanak egymásra. Például a különböző kutyafélék nagyon hasonló viselkedési jelkészletet használnak a versengés és megalázkodás kifejezésére. Továbbá a különböző fajok is rendelkezhetnek hasonló kommunikatív jelekkel, mivel ezek egy hasonló környezetben alakultak ki. Például a különböző vészjelzések hasonló akusztikus felépítéssel rendelkeznek a hasonló szelekciós nyomás miatt, melyek ezekre a viselkedésformákra hatnak. A közös szelekciós környezet egymáshoz közelítő (konvergens) jelzőviselkedéseket hoz létre, melyek így kommunikatív interakciókhoz vezethetnek a törzsfejlődésükben egymástól független fajok között. Végül a közös környezet szintén vezethet a kommunikatív jelek kölcsönös megtanulásához (például a páviánok és az antilopok megtanulják egymás vészjelzéseit). Elvileg bármilyen viselkedésforma kaphat kommunikatív szerepet, ha megbízhatóan előrejelzi a küldő jövőbeni cselekedetét vagy a környezetben lezajló eseményeket. A fajok közti kommunikáció tanulmányozása gyakran irányul a fenti mechanizmusok szerepének szétválasztására. Fontos hangsúlyozni, hogy a fajok közti interakciók során kommunikatív jelzésként használt viselkedések más szerepet tölthetnek be a küldő és a fogadó elméjében. Vegyünk egy egyszerű példát: egy kutya megtanulja, hogy leüljön az Ül! parancs ismételt elhangzására (és némi jutalomért). A jövőben ezt az interakciót kommunikációnak lehet tekinteni, mivel a küldő ember képes megváltoztatni a fogadó kutya viselkedését egy bizonyos viselkedési jelzéssel. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a jel különböző szerepet tölt be az ember és a kutya elméjében. Előbbi esetén az ül része a gazdag nyelvi rendszernek, melyben bizonyos absztrakt jelentésekkel rendelkezik. A kutyának az Ül! egy különleges akusztikus jel, mely egy adott testtartásra vonatkozik egy szűk kontextusban. A háziasítás gyakorlati megközelítése A kutyákon végzett legutóbbi kutatások fenntartják a nézetet, hogy a kutyák oly módon fejlődtek, ami növelte a túlélés esélyeit az emberközeli környezetben (Topál és mások 2009). Az emberekkel folytatott kommunikációra nézve ez azt jelenti, hogy a kutyák olyan készségeket fejlesztettek ki, melyek segítik az emberrel való kommunikációt. Ez a folyamat valószínűleg ezer éve kezdődött, és különböző fokozatokon esett át (Miklósi 2007). Kezdetben a kutyák ősei pusztán hozzácsapódtak az embercsoportokhoz, de a későbbiekben a két faj közti interakció erősödött, és néhány fosszília szerint a kutyák és emberek közötti kapcsolat individualizálódott. Mindezt megerősítik a ezer éves európai és közel-keleti temetkezési helyek (Morey 2006). Az utóbbi 5-10 ezer évben a kutyák nemesítésen is átestek annak érdekében, hogy segítsék az embereket különféle munkák (például vadászat, halászat, terelés, őrzés, szánhúzás) során. A kutatók feltételezése szerint ezzel egy időben tudatalatti és tudatos kiválasztási folyamat is zajlott, mely azokat a fejlett kommunikatív készségekkel rendelkező kutyákat részesítette előnyben, melyek megfeleltek az adott munkához. Így a könnyedség, mellyel (normál esetben) egy házi kutya kialakítja a kommunikatív kapcsolatot a gazdájával nem véletlen és nem is nélkülözi az evolúciós előzményeket. Meg kell jegyezni, hogy ez a nézet ellentétes a nemrégiben felvonultatott érvekkel (Udell és mások 2008), melyek szerint a kutyák kommunikatív képességei

4 pusztán az emberi környezetben végbe ment intenzív tanulás (operáns kondicionálás) eredménye. A tanulás (egyedfejlődési ritualizáció) fontosságának kétségbe vonása nélkül fenntartjuk, hogy a kutyák azért képesek komplex kommunikatív interakciót folytatni az emberekkel, mert az evolúciós folyamat előnyben részesített néhány olyan viselkedési (és mentális) tulajdonságot, melyek elősegítik a velünk folytatott interakciók megjelenését. Az előbb említett mechanizmusok (viselkedési homológiák, konvergenciák és egyedfejlődési ritualizáció) különböző szerepeket játszanak az ember-kutya kommunikációban. Talán a közös emlős származás alapján a kutyák és az emberek is hasonló mechanizmusokkal rendelkeznek, melyek a viselkedési jelek bizonyos formáit irányítják. Például mindkét faj esetén (csakúgy, mint a többi emlős esetén is) az alacsony frekvenciájú hangkiejtés versengő viselkedésre utal. Bár a tanulás szerepét nem lehet kizárni, az ilyen hangjelzésekre adott kölcsönös reakció része lehet a közös evolúciós hagyatéknak (Pongrácz és mások 2009). Feltehetően az emberi iránymutató gesztusok megértésének alapjául az a képesség szolgál, melynek segítségével a farkasok a préda irányát jelzik. Ez a konvergens evolúció egyik esete lehet, ha ez az elsődleges képesség olyan kiválasztódási folyamat alapjául szolgált, mely az emberi iránymutató jelek megértésének fejlődéséhez vezetett. Az emberek és kutyák közti kötődési viselkedés hasonlósága szintén a közös evolúció bizonyítéka (Topál és mások 2005). Végül az emberi gesztusok és hangjelzések használatát az egyedek függetlenül tanulják meg, továbbá az egyedek között számottevő különbségek vannak, melyek némelyike genetikai eredetű. Például néhány kutya kitűnik abban, hogy a nyelvi jeleket tárgyak neveiként használják (Kaminski és mások 2004). Az ember és kutya közti vizuális kommunikáció megfigyelésének kísérleti megközelítései A vizuális kommunikáció folyamata különböző szakaszokra bontható. Először a küldőnek magára kell vonnia a fogadó fél figyelmét, és meg kell bizonyosodnia arról, hogy létrejött a kölcsönös figyelem. Ezután a küldő félnek olyan jelet kell küldenie, mely képes a fogadó fél viselkedését befolyásolni. A kutya-ember kommunikáció esetén bizonyítékok támasztják alá mindegyik szakaszt. Mind a kutyák, mind az emberek képesek felhívni magukra a figyelmet bizonyos viselkedésminták segítségével, képesek eldönteni, hogy figyel-e rájuk a másik fél, valamint a gesztikulációs jelzések széleskörű választéka áll rendelkezésükre a vizuális kommunikáció során. Kutatások mutatták ki, hogy ha a kutyák megoldhatatlan feladattal vagy helyzettel szembesülnek, hosszas bámulással és tekintetváltásokkal kezdeményeznek kommunikatív interakciót az emberekkel (Miklósi és mások 2000; 2003). Úgy tűnik, ez a kommunikatív viselkedés a kutyákban fejlettebb, mint az azonos szinten emberhez szoktatott farkasokban. Feltehetőleg a kutyákat előnyben részesítő szelektív környezet elősegítette ennek a viselkedésnek a kialakulását. Más kutatások a kutyák figyelemmel kapcsolatos viselkedésminták iránti érzékenységét alapozták meg. Például Virányi és mások (2004) kimutatták, hogy a kutyák hajlandósága a feladatok végrehajtására attól függött, hogy merre nézett az ember. A legtöbb kutya figyelmen kívül hagyta a parancsot, ha az ember a parancs kiadása közben egy másik személyre nézett. Más környezetben a kutyákkal egy bizonyos távolságban lévő tárgyat hozattak parancsra a gazdájuk elé (Gácsi és

5 mások 2004). A kutyák számottevő része a gazdájuk elé hozta a tárgyat, még akkor is, ha a gazda hátat fordított a kutyájának. Továbbá a kutyák szívesebben könyörögnek élelemért olyan emberektől, akik feléjük fordulnak. A viselkedésük ugyancsak változik annak függvényében, hogy éppen figyelik őket vagy sem: Schwab és Huber (2006) kimutatták, hogy a kutyák jobban tartózkodtak a tiltott élelem elfogyasztásától abban az esetben, ha a gazda vagy a kísérletező figyelte őket. Végül a kutyák képesek megtalálni a rejtett élelmet, ha a megfigyelt ember a rejtekhelyet figyelte, viszont akkor nem mutattak hajlandóságot, ha az ember a szoba széle felé fordult és a fejével a plafont nézte (Soproni és mások 2001). E tények összegezve azt sejtetik, hogy a kutyák jó készséggel tudják meghatározni az ember figyelmi állapotát annak viselkedésmintái alapján. Több részletes tanulmány kutatta a kutyák abbéli képességét, hogy emberi gesztusmintákat használjanak fel egy kommunikatív kontextusban (összefoglalásért lásd Miklósi és Soproni 2006). A legtöbb feladat során a kutyának választania kell két egyforma tároló között valamilyen emberi gesztus alapján. Bizonyítható, hogy a kutyák képesek rövid, disztális mutatógesztusokra hagyatkozni, továbbá megértenek néhány szokatlan gesztust is, mint a lábbal való mutogatást (Lakatos és mások 2009). Habár nem áll rendelkezésre számottevő közvetlen bizonyíték, a kutyák emberközeli környezetben szerzett általános szociális tapasztalata feltehetően elősegíti a képességüket, hogy különféle, iránnyal kapcsolatos emberi gesztust megértsenek (pl. Miklósi és mások 1998). Továbbá néhány kísérleti munka kimutatja, hogy a kutyák e készsége jobb, mint az intenzíven szocializált farkasoké (Miklósi és mások 2003), ugyanakkor feltehető, hogy ez a különbség pusztán egy bizonyos fejlődési szakaszra vonatkozik (Gácsi és mások 2009a). A kutya fajközi kommunikatív képességei mögött rejlő mechanizmusok leírása A kutyák komplex fajközi kommunikatív képességeit gyakran tekintik a háziasítás folyamatának eredményének (lásd feljebb, valamit Hare és mások 2002). Azonban az utóbbi években vita kezdődött a mögöttes mechanizmusok pontos természetét és eredetét illetően. Alapvetően három, egymást nem kizáró lehetőség áll fenn. Talán a háziasítás közvetlenül hatott a kutyák azon kognitív képességeire, melyek az emberrel folytatott kommunikáció során működnek. Továbbá a háziasítás befolyásolhatta a kommunikatív képességeket segítő alárendelt mechanizmusokat is. Például Hare és Tomasello (2005) feltételezi, hogy a kutyák természetében lezajlott evolúciós változások ( emotionalit ) hozzájárulhattak a fejlett kommunikációs készségekhez, melyek nem haladják meg a farkasok kognitív képességeit. A legutóbbi fejlemények valószínűleg alátámasztják ezt a felvetést, mivel a fiatal, szocializált farkasok azért sikertelenek a kommunikatív gesztusok használatában, mert kevésbé hajlandók a kísérletezővel kommunikációt kezdeményezni (Gácsi és mások 2009a). Továbbá a kommunikatív interakció teljesítményét valószínűleg nagyban növelte a tény, hogy az emberrel való vizuális együttműködésre (pl. terelés) választották ki a kutyákat (Gácsi és mások 2009b). Udell és mások (2008) szerint a kutyák és farkasok közti különbség azzal magyarázható, hogy a kutyáknak több lehetőségük van az emberrel történő kommunikációra. Részletesebb kutatások hiányában egyik említett folyamat szerepe sem zárható ki, különösen azért nem, mert a különböző kutatások során használt módszerek alapjaikban különböznek.

6 Fontos megjegyezni, hogy nagyon nehéz megérteni, hogyan lehet a tanulást kísérlet céljából befolyásolni természetes rendszerekben, mint a házi kutyák és farkasok esetén. Továbbá az is valószínűtlen, hogy a kutyák hozzávetőlegesen rövid evolúciója nagymértékű változáshoz vezetett volna a kognitív képességek terén. Tehát valószínűbb, hogy a változások a kommunikációs képesség alapjait jelentő kiegészítő rendszereket érintették. Ezek közé sorolható a hosszabb figyelemtartomány, a hajlandóság, hogy odafigyeljenek és alávessék magukat a szociális kommunikatív ingereknek (pl. a kutyák az emberi szemkontaktust kezdeményezésként értelmezik), a kommunikatív jelként alkalmazható viselkedésminták bővülése, a viselkedés tiltó (önmegtartóztató) tendenciáinak fejlődése. Mindezen készségek hozzájárulhattak (függetlenül és ráadásként) a kutyák emberekkel folytatott kommunikációs sikeréhez a kooperatív helyzetek során, ellentétben a farkasokkal, még abban az esetben is, ha mindkét fajt hasonló szinten szocializálták és hasonló kognitív kapacitás áll rendelkezésükre a tanuláshoz. Végkövetkeztetés A legutóbbi kutatások kimutatták, hogy a háziasítás befolyással volt a kutyák kommunikációs képességeire, különösen az emberek iránt. A kutyák képesek kommunikatív interakciót kezdeményezni, vizuális emberi gesztusokra hagyatkozni és felismerni a vizuális figyelem egyszerűbb formáit. Bár feltételezzük, hogy ezek a készségek valamilyen mértékben hozzájárultak a kutyák sikeréhez az emberközeli környezetben, a készségeket meghatározó pontos viselkedési mechanizmusok még feltáratlanok, s a jövőben további precíz kutatásra lesz szükség. A cikket fordította: Ferencz Kitti

Kutyagondolatok nyomában

Kutyagondolatok nyomában Kutyagondolatok nyomában Gyorsuló tudomány Sorozatszerkesztõ: Szívós Mihály A sorozat kötetei: Pataki Béla: A technológia menedzselése (2005) Máté András: Magyar matematikusok és a filozófia (elõkészületben)

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Kutya, ember, csimpánz: kognitív szempontok a fajok kommunikációs eltéréseinek értelmezésében Kis Anna Miklósi Ádám Topál József

Kutya, ember, csimpánz: kognitív szempontok a fajok kommunikációs eltéréseinek értelmezésében Kis Anna Miklósi Ádám Topál József Kutya, ember, csimpánz: kognitív szempontok a fajok kommunikációs eltéréseinek értelmezésében Kis Anna Miklósi Ádám Topál József Társas-kognitív nyelvészeti előadás-sorozat 2012. május 7. Mitől ember az

Részletesebben

A fajok közötti kommunikáció vizsgálata

A fajok közötti kommunikáció vizsgálata A fajok közötti kommunikáció vizsgálata Interspecifikus kommunikáció más faj vészjelzésének megértése?? mézkalauz méhészborz növények kártevő rovarok ellen predátorokat invitálnak kémiai jelekkel Emberközpontú

Részletesebben

Hírlevél. Hírek: 2010. október. Családi Kutya Program. Szonda Tudományos magazin. Tudományos Diákköri Konferencia. Kutyaviselkedés-terápia szimpózium

Hírlevél. Hírek: 2010. október. Családi Kutya Program. Szonda Tudományos magazin. Tudományos Diákköri Konferencia. Kutyaviselkedés-terápia szimpózium Hírlevél 2010. október ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek: Szonda Tudományos magazin A nemrégiben A kutya viselkedése, evolúciója és kogníciója címen

Részletesebben

állatok azon viselkedési vagy morfológiai tulajdonságai amelyek megváltoztatják a fogadó egyedek viselkedését

állatok azon viselkedési vagy morfológiai tulajdonságai amelyek megváltoztatják a fogadó egyedek viselkedését Kommunikáció A kommunikáció az állat olyan viselkedési aktusa, ami megváltoztatja egy másik állat magatartásának valószínűségi mintázatát olyan módon, hogy az a kommunikáló állat számára, nagyobb számú

Részletesebben

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

Szakmai zárójelentés A kutyaszemélyiség mint az emberi személyiségvizsgálatok modellje: etológiai, pszichológiai és genetikai megközelítés

Szakmai zárójelentés A kutyaszemélyiség mint az emberi személyiségvizsgálatok modellje: etológiai, pszichológiai és genetikai megközelítés Szakmai zárójelentés A kutyaszemélyiség mint az emberi személyiségvizsgálatok modellje: etológiai, pszichológiai és genetikai megközelítés Bevezetés Korábbi támogatott pályázatok etológiai kutatatásai

Részletesebben

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson A nyelv és gondolkodás viszonya A nyelv fogalma: a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösség, általában egy nemzet tulajdona. A külső és a belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban

Részletesebben

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód

Részletesebben

Hírlevél. Hírek: 2012. február. Top Mancs Kutyaetológia Nyári Tábor 2012-ben is! Elektronikus formában a Kutyagondolatok nyomában című könyv

Hírlevél. Hírek: 2012. február. Top Mancs Kutyaetológia Nyári Tábor 2012-ben is! Elektronikus formában a Kutyagondolatok nyomában című könyv Hírlevél 2012. február ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek: Top Mancs Kutyaetológia Nyári Tábor 2012-ben is! A korábbi évekhez hasonlóan idén nyáron

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Tanulunk és tanítunk, mi a haszna? LLL Könyvtári Szolgáltatások és eredményességük Komárom, 2011. június 24-én A kommunikáció lényege, hogy az egymással

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

Magyar Tudomány 2006 2

Magyar Tudomány 2006 2 Magyar Tudomány A koponya tudósa, Lenhossék József Az agresszió képi kifejezése Társadalomföldrajz Határkutatás regionális tudományok A tudományos teljesítmény mérése Oktatáspolitika 2006 2 127 Magyar

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Szociális viszonyok és kooperáció

Szociális viszonyok és kooperáció Szociális viszonyok és kooperáció Különböző csoportszerkezetek Szaporodó pár a kölykeikkel Pl. vörös róka: hasonló etogram kutyához, farkashoz, de a hierarchiával kapcsolatos viselkedések hiányoznak (Tembrock,

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél.

A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél. Cím A tanár-diák kommunikáció alapjai Rövid leírás A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél. Amit magában foglal: állandóan

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Nem csal a szimat. molekulatípusokra specializálódnak, és egy-egy receptorsejt egyféle kötőfehérjével

Nem csal a szimat. molekulatípusokra specializálódnak, és egy-egy receptorsejt egyféle kötőfehérjével A kutya szaglóhámja mind abszolút, mind pedig relatív értelemben nagy felületű. Különböző tanulmányok becslései alapján a német juhászkutya szaglóhámja 150 170 négyzetcentiméteres, míg az emberé csak kb.

Részletesebben

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán (klinikai tanulmány terv) Péley Iván, Janszky József PTE KK Neurológiai Klinika Az (emberi) agy egyik meghatározó

Részletesebben

Jegyzőkönyv a viselkedés okának feltárására Viselkedést korrigáló terv Interjú a tanárokkal és iskolai dolgozókkal a viselkedés okának feltárásához

Jegyzőkönyv a viselkedés okának feltárására Viselkedést korrigáló terv Interjú a tanárokkal és iskolai dolgozókkal a viselkedés okának feltárásához Jegyzőkönyv a viselkedés okának feltárására Viselkedést korrigáló terv Interjú a tanárokkal és iskolai dolgozókkal a viselkedés okának feltárásához Tanuló neve: Életkor: Osztály: Dátum: Válaszadó(k) neve:

Részletesebben

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány?

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Csoport sok egyed együtt, fontosak az egyedek közötti kapcsolatok a csoport szervezettségében fokozatok vannak Az önző egyedeket csoportba kényszerítő

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

Tuesday, 22 November 11

Tuesday, 22 November 11 Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok

Részletesebben

CSALÁDI KUTYA PROGRAM

CSALÁDI KUTYA PROGRAM CSALÁDI KUTYA PROGRAM HÍRLEVÉL - JÚNIUS Szerkesztette: Szánthó Flóra és Kovács Krisztina TARTALOM 1 2 3 Tanszéki események Do as I do szeminárium 52. Animal Behaviour Society konferencia, Alaszka SPARCS

Részletesebben

Humánetológia. Humán viselkedési komplex. Miklósi Ádám Etológia Tanszék

Humánetológia. Humán viselkedési komplex. Miklósi Ádám Etológia Tanszék Humánetológia Humán viselkedési komplex Miklósi Ádám Etológia Tanszék Humán viselkedési komplex (Csányi 1999) Nem szekvenciális, hanem párhuzamos folyamatok az evolúcióban, egymástól részben független,

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Véletlen vagy előre meghatározott

Véletlen vagy előre meghatározott Véletlen vagy előre meghatározott Amikor fejlődésről beszélünk, vagy tágabb értelemben a világban lezajló folyamatokról, akkor mindig felmerül az a filozófiai kérdés, hogy a jelenségek, történések vajon

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az azt megismerni

Részletesebben

Pedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon

Pedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon Pedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon Tanulmányom a pedagógusdinasztiák vizsgálatára koncentrál. 1 A tanulmányom elején olyan kérdésekre keresem a választ,

Részletesebben

Milyen tudományokra támaszkodik?

Milyen tudományokra támaszkodik? 3. Újabb eredmények Glosszogenetika Milyen tudományokra támaszkodik? Biológia (szociobiológia), etológia, anatómia Pszichológia Pszicholingvisztika Szemiotika Neurológia (agy evolúciójának kutatása) Nyelvészet

Részletesebben

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana Domokos Tamás, módszertani igazgató A helyzetfeltárás célja A közösségi kezdeményezéshez kapcsolódó kutatások célja elsősorban felderítés,

Részletesebben

Együttműködés evolúciója

Együttműködés evolúciója Együttműködés evolúciója Modell Eléggé hasonló, hogy tanulmányozásával valamit megértsünk a modellezett rendszer viselkedéséből. Alapkérdés Darwini dilemma Miért vállal egy egyed költséges (c 0) cselekedetet,

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege:

Részletesebben

MEDIÁCIÓ. A viták békés rendezésének útja.

MEDIÁCIÓ. A viták békés rendezésének útja. MEDIÁCIÓ A viták békés rendezésének útja. Ha megtanulunk a szívünkből beszélni, az asztalra tenni a különbségeinket, és kölcsönös tisztelettel és méltósággal párbeszédet folytatni, annak a konfliktus megoldása

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

1. LÉPÉS A projekt leírása Mutassa be a projektjét vagy önkéntes tevékenységét és a résztvevőit!

1. LÉPÉS A projekt leírása Mutassa be a projektjét vagy önkéntes tevékenységét és a résztvevőit! 1. LÉPÉS A projekt leírása Mutassa be a projektjét vagy önkéntes tevékenységét és a résztvevőit! A folyamat első lépésének fő funkciói: 1. Bemutatni az önkéntes projektet / tevékenységet végiggondolva

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató fejlesztése az utánpótlás futballban Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató az utánpótlás futballban a személyiségtulajdonságok, gondolati- és gyakorlati-cselekvéses képességek sajátos

Részletesebben

A szelektív utánzás mint a kulturális tanulás eszköze

A szelektív utánzás mint a kulturális tanulás eszköze A szelektív utánzás mint a kulturális tanulás eszköze A kultúra megjelenése és átörökítése a szociális tanulás formáira támaszkodik. A kultúra lényegi jellemzője az ismeretek felhalmozása, melyhez találmányokra,

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Tőzsdepszichológia. X-Trade Brokers Magyarországi Fióktelepe. Soós Róbert. www.xtb.hu

Tőzsdepszichológia. X-Trade Brokers Magyarországi Fióktelepe. Soós Róbert. www.xtb.hu Tőzsdepszichológia X-Trade Brokers Magyarországi Fióktelepe Soós Róbert Egy befektetési stratégia elemei 1. Meg kell határozni a belépési és zárási pozíciókat. 2. Money Management 3. Pszichológia Miért

Részletesebben

szka102_21 É N É S A V I L Á G Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM

szka102_21 É N É S A V I L Á G Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM szka102_21 É N É S A V I L Á G Ismered Budapestet? Magyarország fővárosa Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM TANÁRI ÉN és a világ 2. évfolyam 221 MODULLEÍRÁS

Részletesebben

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább Terepkutatás Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább kvalitatív adatok származnak Megfigyelések, melyek

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac liberalizálása hasonlóan az egészségügy privatizációjához mind a mai napig aktuális, a közvéleményt is foglalkoztató kérdés. Az

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Matematikai alapok és valószínőségszámítás Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Bevezetés A tudományos életben megfigyeléseket teszünk, kísérleteket végzünk. Ezek többféle különbözı eredményre

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés A MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK ALAPJAI Tisljár Roland, Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Tanulás Viszonylag állandó, a tapasztalatok következtében kialakuló

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA "A - "A - AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 30.4.2004 COM(2004) 341 végleges 2004/0117 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről, valamint

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

OOP. Alapelvek Elek Tibor

OOP. Alapelvek Elek Tibor OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós

Részletesebben

A TANÁCS 1992. május 21-i 92/43/EGK IRÁNYELVE. a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 1

A TANÁCS 1992. május 21-i 92/43/EGK IRÁNYELVE. a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 1 1. oldal A TANÁCS 1992. május 21-i 92/43/EGK IRÁNYELVE a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 1 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA, tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget

Részletesebben

Hírlevél. Hírek: 2012. november. Családi Kutya Program. Tudományos Diákköri Konferencia. Magyar Etológiai Társaság XIV.

Hírlevél. Hírek: 2012. november. Családi Kutya Program. Tudományos Diákköri Konferencia. Magyar Etológiai Társaság XIV. Hírlevél 2012. november ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek: Tudományos Diákköri Konferencia November 24-én került sor az ELTE Biológus Tudományos

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése.

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése. Kommunikáció. Témacsoportok A kommunikáció fogalama Metakommunikáció Kommunikáció a jogvédelmi munkában. A kommunikációs képesség játszotta a legnagyobb szerepet az emberiség fejlődésében A kommunikáció

Részletesebben

Pszichológia, Önismeret, Önkontroll

Pszichológia, Önismeret, Önkontroll Pszichológia, Önismeret, Önkontroll Kass Zoltán zoltan.kass@xtb.hu 70/341-2180 X-Trade Brokers Magyarországi Fióktelepe Bank kontra Online Trading Mi kell a 100% éves profithoz Egy befektetési stratégia

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. 1. Együttműködés az állatvilágban című szöveg egyéni elolvasása, majd közös megbeszélése. Képek megtekintése. (Melléklet 2.

Óravázlat. Az óra menete. 1. Együttműködés az állatvilágban című szöveg egyéni elolvasása, majd közös megbeszélése. Képek megtekintése. (Melléklet 2. Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 5. Tematikai egység: Kortársi csoportok Az óra témája: Az együttműködés Az óra célja és feladata: A közösséghez tartozás fontosságának megéreztetése. A csoporttagok

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni! Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes

Részletesebben

Kutya és ember párhuzamok: Az emberi kommunikációra való érzékenység evolúciója. 1

Kutya és ember párhuzamok: Az emberi kommunikációra való érzékenység evolúciója. 1 Kutya és ember párhuzamok: Az emberi kommunikációra való érzékenység evolúciója. 1 Topál József PhD, tudományos főmunkatárs MTA Pszichológiai Kutatóintézet topaljozsef@gmail.com Az állati és emberi viselkedés

Részletesebben

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

NEMZETI ERİFORRÁS MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

NEMZETI ERİFORRÁS MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység NEMZETI ERİFORRÁS MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2835-09/1 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység idıtartama: 30 perc A /07. (V. 21.) SZMM rendelet

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

Alapfogalmak: Kompetencia. Általános kompetenciák

Alapfogalmak: Kompetencia. Általános kompetenciák Szószedet A szószedet meghatározásokat és magyarázatokat nyújt minden olyan szóhoz vagy kifejezéshez, amelyek az EU tagállamok partnerei által összeállított kérdőívben találhatóak, ezek esetleg szükséges

Részletesebben

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18.

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013 Alapvető változások Terjeszkedő emberi társadalmak Az állattartás térhódítása A farkas háziasítása, a kutya színre lép Farkas (Canis lupus)

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Hogyan segítheti a grafológia a jobb munkaköri légkör kialakulását?

Hogyan segítheti a grafológia a jobb munkaköri légkör kialakulását? Nyugat-Pannon Régió Pályázati Tanácsadóinak és Projektmenedzsereinek Egyesülete Munkaügyi ismeretek A grafológia szerepe a személyzeti munkában Hogyan segítheti a grafológia a jobb munkaköri légkör kialakulását?

Részletesebben

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág MEDIÁCIÓS KÉPZÉS Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág A MEDIÁTOR KÉPESSÉGEI Objektivitás: mindkét felet erősíteni, támogatni, még akkor is, ha

Részletesebben

6. DIDAKTIKAI EGYSÉG KONFLIKTUSMEGELŐZÉS. KOMMUNIKÁCIÓ.

6. DIDAKTIKAI EGYSÉG KONFLIKTUSMEGELŐZÉS. KOMMUNIKÁCIÓ. 6. DIDAKTIKAI EGYSÉG KONFLIKTUSMEGELŐZÉS. KOMMUNIKÁCIÓ. Bemutatás A tanteremben, annak jól működéséhez, tisztában kell lenni az interakció és a kommunikáció dinamizmusaival, és ezek hatásaival, Fontos,

Részletesebben

Egy magánmúzeum lehetőségei a felnőttképzés különböző színterein

Egy magánmúzeum lehetőségei a felnőttképzés különböző színterein Egy magánmúzeum lehetőségei a felnőttképzés különböző színterein MAGYAR Erzsébet Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest magyar.erzsebet@ppk.elte.hu Molnár-C. Pál (1894-1981) festőművész, grafikus, egyházművész

Részletesebben

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek

Részletesebben

7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama

7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama 7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama A neoklasszikus közgazdasági elmélet szerint a termelés végső értékéhez jobban hozzájáruló egyének számára elvárt a magasabb kereset. Sőt, mi

Részletesebben

A betegség reprezentáció tartalmi jellemzői és annak dimenziói a rehabilitációs teamben: a kommunikáció minőségi elemzése

A betegség reprezentáció tartalmi jellemzői és annak dimenziói a rehabilitációs teamben: a kommunikáció minőségi elemzése Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXIX. Vándorgyűlése Szeged, 2010. szeptember 2-4. A betegség reprezentáció tartalmi jellemzői és annak dimenziói a rehabilitációs teamben:

Részletesebben