A kommunikáció kognitív megközelítése

Átírás

1 A kommunikáció kognitív megközelítése Konok Veronika 2017 FIGYELEM! Ezt az anyagot az Etológia Tanszék munkatársai állították össze kizárólag oktatási céllal, az Alkalmazott Etológia kurzuson résztvevők számára, kizárólag személyes használatra. Az oktatási anyag mindenféle továbbadása nyomtatott vagy elektronikus formában szigorúan tilos és büntetőjogi következményekkel jár. Kommunikáció evolúciója

2 Mi a kogníció? Az információ megszerzése és feldolgozása (latin) cognosco (con='with' and gnōscō='know') -Felfogni, fogalmat alkotni, fel-/megismerni Modellek (mentális reprezentáció)

3 Kommunikációs modell Másik viselkedésének befolyásolása Másik viselkedésének befolyásolása Információ jelentés jeladó jelvevő

4 Kell-e kogníció a kommunikációhoz? fogalmi gondolkodás percepció tanulás memória figyelem tudatelmélet

5 Mi van a fejükben, amikor pl.: A rák integet A kiscica nyávog A farkas morog (múlt órai videók) Milyen környezeti modell?

6 A kommunikáció kognitív megközelítése 1. Referencialitás 2. Intencionalitás, tudatelmélet 3. Osztenzió

7 A referencialitás problémája: A jel a belső vagy a külső világra utal? I. Nem referenciális kommunikáció = Belső állapotok megjelenítése (a jel és a jelzett szoros, funkcionális kapcsolatban van) ADÓ jel VEVŐ Jelzett állapot

8 A referencialitás problémája: A jel a belső vagy a külső világról szól? II. Referenciális kommunikáció: Külső objektumok, események jelzése (a jel és a jelzett elválik) ADÓ jel VEVŐ Jelzett dolog Pl.: Emberi szavak Méhtánc? Főemlős vészjelek?

9 Főemlős vészjelekreferenciálisak? Vagy csak általános félelmi állapot? habituációs kísérletek: ( SAS =S, LEOPÁRD =L) SSSS- habituáció, SSSL- diszhabituáció társas rágcsálók sürgősség-alapú vészjelei

10 Főemlős vészjelek -a szavak evolúciós előzményei? Szavakhoz hasonló referenciális jelzések? Emberi nyelv szavai: Referenciális Szimbolikus Egyedi tanulás Imitáció Interszubjektivitás, közös figyelmi állapot Közös tudás Kategorikus

11 Jel és jelzett viszonya szimbolikus (önkényes, konvencionális)- pl. legtöbb szó ikonikus (fizikai hasonlóság)- pl. vaúvaú ; gesztusaink; méhtánc indexikus (fizikai vagy oksági kapcsolat)- pl. füst-tűz; préda szaga-préda; hangszínérzelem jel referen ciális Jelzett dolog ADÓ VEVŐ

12 Főemlősök vészjelei Emberi szavak Konvencionális, tanuláson alapszik Önkényes Kontextus-független, rugalmas használat Szimbolikus Főemlős vészjelek Genetikailag kódolt, nem kell hozzá tapasztalat Akusztikai forma kapcsolódik a funkcióhoz (pl. éles kezdet) Nem tudják más kontextusban használni (kontextus-függő) Nem szimbolikus Referenciális?

13 Funkcionális referencia kognitív mechanizmus más 1. Kontextus-függő jeladás (pl. leopárd jelenlétekor) 2. Kontextus-független válasz (nem kell látnia a leopárdot)

14 Az emberi nyelv evolúciós előzménye? Főemlős vokalizáció (hangadás) Rugalmatlan Veleszületett, genetikailag kódolt (nagyrészt) Főemlős gesztusok Rugalmasabb (pl. ugyanarra a célra többfélét használ, stb.) Tanulás (imitáció?, ontogenetikus ritualizáció)

15 Az emberi nyelv evolúciós előzménye? De: (természetben használt) főemlős gesztusok nem referenciálisak, nem szimbolikusok kezdeményező gesztusok - ontogenetikus ritualizáció Figyelem-felhívó gesztusok (diádikus) Vagy nem a jelekben keresendő?

16 A kommunikáció kognitív megközelítése 1. Referencialitás 2. Intencionalitás, tudatelmélet 3. Osztenzió

17 Tudatelméleti képességek Figyelmi állapot Perspektíva Célok Tudás (téves tudás, nem-tudás) Érzelmek Vágyak/ preferenciák

18 14 vs. 18 hónaposok Repacholi & Gopnik 1997

19 Téves vélekedés teszt

20 Intencionalitás Köznapi értelemben: szándékosság Filozófia: (Brentano, Dennet) valamire irányultság ( aboutness ) -a mentális állapotok sajátossága ~ reprezentáció

21 Intencionális rendszerek szintjei: (Dennett, 1998) 0. rendű: nincs reprezentáció 1. rendű: a környezet reprezentációja (elképzelések) 2. rendű: ezen reprezentációk reprezentációja (elképzelések az elképzelésekről) (metareprezentáció) 3. rendű... stb. szeretném, hogy azt hidd, hogy nem tudom, mennyire szeretnéd, hogy ő azt higgye, én tudok arról az eseményről, hogy

22 Intencionalitás Kognitív pszichológia/etológia: Intencionális hozzáállás ~ tudatelméleti képesség Intencionális kommunikáció: Az egyed célja a másik viselkedésének manipulálása a belső állapotainak megváltoztatásán keresztül

23 Intencionális kommunikáció Információ (funkcionális) jelentés jeladó jelvevő

24 Intencionális kommunikáció manipuláció Információ (funkcionális) jelentés jeladó mind-reading - tudatelmélet jelvevő

25 Intencionális rendszerek és intencionális kommunikáció Intencionális rendszerek szintjei: 0. rendű: Ø reprezentáció 1. rendű: reprezentáció Ø kommunikáció (viselkedés befolyásolása biológiai automatizmus vagy morfológiai jegyek útján) Nem intencionális kommunikáció (csak a viselkedés megváltoztatása a cél) 2. rendű: metareprezentáció Intencionális kommunikáció (belső állapot megváltoztatása a cél)

26 Intencionális kommunikáció Intencionális kommunikációra utal: Közönség-hatás Figyelemfelismerés Tekintet alternálás Kitartás és módosítás Flexibilitás (cél/eszköz szétválás)

27 Bíbic tört-szárny pózolás Bíbic ragadozó látóterében csinálja optimális helyen (fészektől távolabb) kezdi csinálni figyeli, hogy követi-e a ragadozó (ha nem, közelebb megy/ intezíveben csinálja) veszélyesebb ragadozó -intenzívebb viselkedés intenzívebb pózolás, ha a ragadozó szemben áll Ristau 1991

28 Az intencionális kommunikáció csúcsa : a nyelv és a tudatelmélet Nyelvelsajátítás (szótanulás) Pragmatika (=jelentés a kontextusban) Implikációk (mondott jelentés/ implikált jelentés) Jössz ma bulizni? Dolgozok. Grice-i maximák: az együttműködés szabályai a beszélgetésben (közös tudás, közös cél): Mennyiség, minőség, relevancia, modor

29 Az intencionális kommunikáció csúcsa : a nyelv és a tudatelmélet Autizmus (spektrum)- tudatelméleti deficit+ nyelvi zavar/ késés, pragmatika mindig sérült Súlyosabb: nem beszél vagy nyelvet nem kommunikációként használja (echolália) Enyhébb: pl. irónia, szarkazmus, metafóra, humor, nem szó szerinti jelentés, hazugság Grice-i maximákat nem tartják Mit-milyen helyzetben-hogyan mondunk Egyéb betegségek, pl. skizofrénia

30 A kommunikáció kognitív megközelítése 1. Referencialitás 2. Intencionalitás, tudatelmélet 3. Osztenzió

31 Osztenzió Humán sajátosság most kommunikálni fogok valamit Informatív szándék + Kommunikációs szándék Osztenzív komm.: a komm. szándék kifejezése és felismerése Pl. szemkontaktus, beszédjegyek

32 Osztenzió ami osztenzív, az intencionális de fordítva nem feltétlenül figyelem-felkeltő jelzések: intencionális, de nem feltétlenül osztenzív (pl. köhintés) akarom, h figyelj rám akarom, h tudd, h azt akarom, h figyelj rám

33 Rejtett okozás (hidden authorship) Hiányzó okozás (absent authorship) Indirekt kommunikáció Kommunikációs szándék Rejtett Implikált Nyilvánvaló Informatív szándék Nyilvánvaló Nyilvánvaló Implikált Hazugság Nyilvánvaló Nyilvánvaló, de hamis

34 Kód-alapú és osztenzív kommunikáció Emberi nyelvi kommunikáció A tudatelméleti képességek teszik lehetővé, a kódok (szavak) csak még hatékonyabbá Konvencionális kódok Emberszabásúak gesztikuláris kommunikáció A kódok teszik lehetővé, a tudatelméleti képességek hatékonyabbá (flexibilissé) Természetes kódok

35 Az emberi kommunikáció evolúciója Evolúció: egyre fejlettebb tudatelméleti készségek- osztenzió létrejötte Társas agy elmélete (Dunbar)

36 Osztenzió természetes pedagógia (Csibra&Gergely): kulturális tudás átadására szolgáló kommunikációs mechanizmus Gyerekek felismerik az osztenzív komm. jeleket- másként reagálnak Evolúciós adaptáció

37 Osztenzió osztenzív helyzetben elvárás: 1. referenciális információ 2. általánosítható információ

38 Osztenzió (Senju & Csibra, 2008)

39 Osztenzió Osztenzió+mutatás+tárgy megnevezéselvárás: az adott helyen legyen

40 Katalin Egyed et al. Psychological Science 2013;24: Copyright by Association for Psychological Science

41 Osztenzió Bár humán sajátosság, de: Kutyák is felismerik és eltérően reagálnak: Üres edény/kisebb adag választása Jobban tanulnak (kerítés-megkerülés) Konvergens evolúció (farkasok nem)