A kommunikáció kognitív megközelítése

Átírás

1 A kommunikáció kognitív megközelítése Konok Veronika 2017 FIGYELEM! Ezt az anyagot az Etológia Tanszék munkatársai állították össze kizárólag oktatási céllal, az Alkalmazott Etológia kurzuson résztvevők számára, kizárólag személyes használatra. Az oktatási anyag mindenféle továbbadása nyomtatott vagy elektronikus formában szigorúan tilos és büntetőjogi következményekkel jár. Kommunikáció evolúciója

2 Mi a kogníció? Az információ megszerzése és feldolgozása (latin) cognosco (con='with' and gnōscō='know') -Felfogni, fogalmat alkotni, fel-/megismerni Modellek (mentális reprezentáció)

3 Kommunikációs modell Másik viselkedésének befolyásolása Másik viselkedésének befolyásolása Információ jelentés jeladó jelvevő

4 Kell-e kogníció a kommunikációhoz? fogalmi gondolkodás percepció tanulás memória figyelem tudatelmélet

5 A kommunikáció kognitív megközelítése 1. Kategorikus percepció 2. Referencialitás 3. Intencionalitás, tudatelmélet 4. Osztenzió

6 A jelek észlelése és kategorizálása jel Pl. feromon viselkedés Pl. megközelítés Kategorizálás Pl. fenyegető testtartás, félelem, ragadozó vészjel

7 Kategorikus percepció A beszédhangok akusztikája folytonos dimenzió mentén változhat Hangminta: ter_10.html# (10.2) bad és bat (észlelés) d t

8 Identifikációs (azonosítási) feladat 100 bad válasz Kategória határ bat válasz Zöngekezdési idő (ms) 0

9 Helyes válaszok aránya Diszkriminációs (megkülönböztetési) feladat Kategória határ (10.4 hangminta) Zöngekezdési idő (ms) párok

10 Kategorikus percepció A megkülönböztetés kategórián belül nehezebb, mint két kategória között (ugyanolyan távolság) Miért jó? Csak beszédre jellemző?

11 Kategorikus percepció

12 Kategorikus percepció Csak embernél? Velünkszületett vagy tanult? Relativisták: A kategóriák a kultúra+nyelvi rendszer segítségével jönnek létre Univerzalisták- Öröklött kategorizálás (a nyelv ezt módosítja/finomítja)

13 Kategorikus percepció Bornstein, Kessen & Weisskopf: preverbális csecsemők (4 hónap): Újdonság preferencia 1. Habituáció egy színhez (zöld1) 2. Nézési idő mérése: zöld2 szín versus kék (hasonló hullámhossznyi távolság) 3. Kékre diszhabituáció Beszédhangokra is már pár hónaposan mutatnak KP-t! Zenei elemek esetében is van KP

14 Kategorikus percepció állatoknál Csincsillák elkerüléses kondicionálása emberi hangokra: Tréning: da 0 msec (+) ta 80 msec (-) Teszt: új hangok: 0-80 msec zöngekezdési idővel Határvonal: csincsilla: 33.3 msec ember: 35.3 Más állatfajok, és más hangok esetében is működik a dolog!

15 Kategorikus percepció állatoknál Fajspecifikus hangok: Egérkölyök segélykérő ultrahangja (40-80 khz) anyák megközelítő válasza Két kategória: 1. Term. ultrahang + magas frekvenciájú zaj megközelítés 2. Alacsonyabb frekvenciájú zaj nincs megközelítés

16 Kategorikus percepció állatoknál közelít elkerül Habituáció 20 khz-hez, majd: mire diszhabituálódik

17 KP magasabb szintekenérzelem-kifejezések

18 Kategorikus percepció arcoknál

19 A kommunikáció kognitív megközelítése 1. Kategorikus percepció 2. Referencialitás 3. Intencionalitás, tudatelmélet 4. Osztenzió

20 A referencialitás problémája: A jel a belső vagy a külső világra utal? I. Nem referenciális kommunikáció = Belső állapotok megjelenítése (a jel és a jelzett szoros, funkcionális kapcsolatban van) ADÓ jel VEVŐ Jelzett állapot

21 A referencialitás problémája: A jel a belső vagy a külső világról szól? II. Referenciális kommunikáció: Külső objektumok, események jelzése (a jel és a jelzett elválik) ADÓ jel VEVŐ Jelzett dolog Pl.: Emberi szavak Méhtánc? Főemlős vészjelek?

22 Főemlős vészjelekreferenciálisak? Vagy csak általános félelmi állapot? habituációs kísérletek: ( SAS =S, LEOPÁRD =L) SSSS- habituáció, SSSL- diszhabituáció társas rágcsálók sürgősség-alapú vészjelei

23 Főemlős vészjelek -a szavak evolúciós előzményei? Szavakhoz hasonló referenciális jelzések? Emberi nyelv szavai: Referenciális Szimbolikus Egyedi tanulás Imitáció Interszubjektivitás, közös figyelmi állapot Közös tudás Kategorikus

24 Jel és jelzett viszonya szimbolikus (önkényes, konvencionális)- pl. legtöbb szó ikonikus (fizikai hasonlóság)- pl. vaúvaú ; gesztusaink; méhtánc indexikus (fizikai vagy oksági kapcsolat)- pl. füst-tűz; préda szaga-préda; hangszínérzelem jel referen ciális Jelzett dolog ADÓ VEVŐ

25 Főemlősök vészjelei Emberi szavak Konvencionális, tanuláson alapszik Önkényes Kontextus-független, rugalmas használat Szimbolikus Főemlős vészjelek Genetikailag kódolt, nem kell hozzá tapasztalat Akusztikai forma kapcsolódik a funkcióhoz (pl. éles kezdet) Nem tudják más kontextusban használni (kontextus-függő) Nem szimbolikus Referenciális?

26 Funkcionális referencia kognitív mechanizmus más 1. Kontextus-függő jeladás (pl. leopárd jelenlétekor) 2. Kontextus-független válasz (nem kell látnia a leopárdot)

27 Az emberi nyelv evolúciós előzménye? Főemlős vokalizáció (hangadás) Rugalmatlan Veleszületett, genetikailag kódolt (nagyrészt) Főemlős gesztusok Rugalmasabb (pl. ugyanarra a célra többfélét használ, stb.) Tanulás (imitáció?, ontogenetikus ritualizáció)

28 Az emberi nyelv evolúciós előzménye? De: (természetben használt) főemlős gesztusok nem referenciálisak, nem szimbolikusok kezdeményező gesztusok - ontogenetikus ritualizáció Figyelem-felhívó gesztusok (diádikus) Vagy nem a jelekben keresendő?

29 A kommunikáció kognitív megközelítése 1. Kategorikus percepció 2. Referencialitás 3. Intencionalitás, tudatelmélet 4. Osztenzió

30 Tudatelméleti képességek Figyelmi állapot Perspektíva Célok Tudás (téves tudás, nem-tudás) Érzelmek Vágyak/ preferenciák

31 14 vs. 18 hónaposok Repacholi & Gopnik 1997

32 Téves vélekedés teszt

33 Intencionalitás Köznapi értelemben: szándékosság Filozófia: (Brentano, Dennet) valamire irányultság ( aboutness ) -a mentális állapotok sajátossága ~ reprezentáció

34 Intencionális rendszerek szintjei: (Dennett, 1998) 0. rendű: nincs reprezentáció 1. rendű: a környezet reprezentációja (elképzelések) 2. rendű: ezen reprezentációk reprezentációja (elképzelések az elképzelésekről) (metareprezentáció) 3. rendű... stb. szeretném, hogy azt hidd, hogy nem tudom, mennyire szeretnéd, hogy ő azt higgye, én tudok arról az eseményről, hogy

35 Intencionalitás Kognitív pszichológia/etológia: Intencionális hozzáállás ~ tudatelméleti képesség Intencionális kommunikáció: Az egyed célja a másik viselkedésének manipulálása a belső állapotainak megváltoztatásán keresztül

36 Intencionális kommunikáció Információ (funkcionális) jelentés jeladó jelvevő

37 Intencionális kommunikáció manipuláció Információ (funkcionális) jelentés jeladó mind-reading - tuatelmélet jelvevő

38 Intencionális rendszerek és intencionális kommunikáció Intencionális rendszerek szintjei: 0. rendű: Ø reprezentáció 1. rendű: reprezentáció Ø kommunikáció (viselkedés befolyásolása biológiai automatizmus vagy morfológiai jegyek útján) Nem intencionális kommunikáció (csak a viselkedés megváltoztatása a cél) 2. rendű: metareprezentáció Intencionális kommunikáció (belső állapot megváltoztatása a cél)

39 Intencionális kommunikáció Intencionális kommunikációra utal: Közönség-hatás Figyelemfelismerés Tekintet alternálás Kitartás és módosítás Flexibilitás (cél/eszköz szétválás)

40 Bíbic tört-szárny pózolás Bíbic ragadozó látóterében csinálja optimális helyen (fészektől távolabb) kezdi csinálni figyeli, hogy követi-e a ragadozó (ha nem, közelebb megy/ intezíveben csinálja) veszélyesebb ragadozó -intenzívebb viselkedés intenzívebb pózolás, ha a ragadozó szemben áll Ristau 1991

41 Az intencionális kommunikáció csúcsa : a nyelv és a tudatelmélet Nyelvelsajátítás (szótanulás) Pragmatika (=jelentés a kontextusban) Implikációk (mondott jelentés/ implikált jelentés) Jössz ma bulizni? Dolgozok. Grice-i maximák: az együttműködés szabályai a beszélgetésben (közös tudás, közös cél): Mennyiség, minőség, relevancia, modor

42 Az intencionális kommunikáció csúcsa : a nyelv és a tudatelmélet Autizmus (spektrum)- tudatelméleti deficit+ nyelvi zavar/ késés, pragmatika mindig sérült Súlyosabb: nem beszél vagy nyelvet nem kommunikációként használja (echolália) Enyhébb: pl. irónia, szarkazmus, metafóra, humor, nem szó szerinti jelentés, hazugság Grice-i maximákat nem tartják Mit-milyen helyzetben-hogyan mondunk Egyéb betegségek, pl. skizofrénia

43 A kommunikáció kognitív megközelítése 1. Kategorikus percepció 2. Referencialitás 3. Intencionalitás, tudatelmélet 4. Osztenzió

44 Osztenzió Humán sajátosság most kommunikálni fogok valamit Informatív szándék + Kommunikációs szándék Osztenzív komm.: a komm. szándék kifejezése és felismerése Pl. szemkontaktus, beszédjegyek

45 Osztenzió ami osztenzív, az intencionális de fordítva nem feltétlenül figyelem-felkeltő jelzések: intencionális, de nem feltétlenül osztenzív (pl. köhintés) akarom, h figyelj rám akarom, h tudd, h azt akarom, h figyelj rám

46 Rejtett okozás (hidden authorship) Hiányzó okozás (absent authorship) Indirekt kommunikáció Kommunikációs szándék Rejtett Implikált Nyilvánvaló Informatív szándék Nyilvánvaló Nyilvánvaló Implikált Hazugság Nyilvánvaló Nyilvánvaló, de hamis

47 Kód-alapú és osztenzív kommunikáció Emberi nyelvi kommunikáció A tudatelméleti képességek teszik lehetővé, a kódok (szavak) csak még hatékonyabbá Konvencionális kódok Emberszabásúak gesztikuláris kommunikáció A kódok teszik lehetővé, a tudatelméleti képességek hatékonyabbá (flexibilissé) Természetes kódok

48 Osztenzió természetes pedagógia (Csibra&Gergely): kulturális tudás átadására szolgáló kommunikációs mechanizmus Gyerekek felismerik az osztenzív komm. jeleket- másként reagálnak Evolúciós adaptáció

49 Osztenzió osztenzív helyzetben elvárás: 1. referenciális információ 2. általánosítható információ

50 Osztenzió (Senju & Csibra, 2008)

51 Osztenzió Osztenzió+mutatás+tárgy megnevezéselvárás: az adott helyen legyen

52 Katalin Egyed et al. Psychological Science 2013;24: Copyright by Association for Psychological Science

53 Osztenzió Bár humán sajátosság, de: Kutyák is felismerik és eltérően reagálnak: Üres edény/kisebb adag választása Jobban tanulnak (kerítés-megkerülés) Konvergens evolúció (farkasok nem)