Terestyéni Tamás Kommunikációelmélet

Átírás

1 Terestyéni Tamás Kommunikációelmélet

2 A tárgykör kövektező kötete: Horányi Özséb (szerk.): A kommunikáció mint participáció

3 Terestyéni Tamás Kommunikációelmélet A testbeszédtől az internetig AKTI TYPOTEX Budapest, 2006

4 Terestyéni Tamás, 2006 Typotex ORTT AKTI ISBN Kiadja a Typotex Kiadó és az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet (AKTI) Felelős kiadó: Hahimi Péter Votisky Zsuzsa Felelős szerkesztő: Büki Orsolya Nyomdai előkészítés: Typo-Rama Bt. Tördelés: Birnbauer Mária Borítóterv: Szentesi Csaba Terjedelem: 24,5 (A/5) ív Nyomta

5 Tartalom Elöljáróban: Miről szól ez a könyv? Első fejezet INFORMÁCIÓ KOMMUNIKÁCIÓ Az információ fogalma a hétköznapi nyelvhasználatban Az információ mint a tudás forrása Az információ mentális és biológiai aspektusa Az információ néhány sajátossága Az információ fogalma a matematikai kommunikációelméletben Az információ kvalitatív és kvantitatív megközelítése Az információ és forrása Az információ mennyisége Kód és redundancia Entrópia: az átlagos információmennyiség Az információ átvitele Az információ hétköznapi fogalma és a matematikai kommunikációelmélet Második fejezet A PAR EXCELLENCE KOMMUNIKÁCIÓS JELENSÉG A kommunikációs és a nem kommunikációs jelenségek elhatárolása Természetes és nem természetes jelentésű események A kommunikációs jelenség feltételei A kommunikációs kísérlet meghatározása A kommunikációban felismertetni szándékolt tényállásról A kommunikáció mint koordinatív kooperatív játék Intencionalitás és kommunikáció

6 6 TERESTYÉNI TAMÁS: KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET Harmadik fejezet A KOMMUNIKÁCIÓ (NEM TECHNIKAI) ESZKÖZEI Felismertetés kommunikáció nélkül A kommunikáció mint belső mentális állapotok külsővé tétele Kommunikációs felismertetés alkalmi eszközökkel Kommunikációs felismertetés fizikai jegyek alapján A hasonlóság (kérdéses) szerepéről a képszerűségben A hasonlóság szerepe a kommunikációs felismertetésben Kommunikációs felismertetés konvenció (jelentés) alapján A természetes és a nem természetes jelek határán Mimika, arckifejezés Tekintet, szemmozgás Hangadás (paranyelv) Gesztusok, a fej, a kéz és a karok mozgása Testtartás Az interakciós-kommunikációs partnerek távolsága Metakommunikatív jelzések Kölcsönös tudás, konvenció, nyelv Nyelv, kommunikáció, együttműködés Kölcsönös tudás, kommunikáció, nyilvánosság A par excellence kommunikációs jelenségtől a tömegkommunikációig Negyedik fejezet A NYELV A nyelv jelrendszer A jelentés vizsgálatáról Jelentés és jelölet A mondatok kommunikációs tagolása Jelentés és előfeltevés Sugallt jelentés A konvencionális és a kommunikációs jelentés megkülönböztetése Pragmatika Nyelv és társadalom A nyelvi rétegződés, nyelvi változatok A nyelvi változás A hátrányos nyelvi helyzet Nyelvpolitika Nyelvi-kulturális relativizmus

7 TARTALOM 7 Ötödik fejezet REPREZENTÁCIÓK Mi a reprezentáció? A nyelvi reprezentáció megismerő ereje Nyelv, reprezentáció, kommunikáció Reprezentációk és lehetséges világok Fikciók, konstrukciók (Lehetséges) ténybeliségek szelekciója a reprezentációban Metaforikus reprezentáció Humoros reprezentáció Alternatív változatok, verziók Fiktív és virtuális valóság Reprezentáció és tudás Információ és tudás Informativitás hasznos tudás Hatodik fejezet KOMMUNIKÁCIÓ ÉS CSELEKVÉS Ténymegállapítások és cselekvések Cselekvés szavakkal Beszédaktus és kommunikációs aktus A beszédaktusok érvényességi feltételei Kommunikációs cselekvés és elkötelezés A beszédaktusok fajtái Konvenciók és interakciós szándékok a kommunikációs cselekvésben A beszédaktusok társadalmi szerepe Kommunikáció útján végrehajtott stratégiai cselekvések Meggyőzés és manipuláció Változások elérésének egy lehetséges stratégiája A stratégiai kommunikációk ipara Habermas elmélete a kommunikatív cselekvésről A kommunikatív cselekvés Habermas továbblépése a beszédaktus-elmélettől

8 8 TERESTYÉNI TAMÁS: KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET Hetedik fejezet SZÖVEGEK Szövegkoherencia Grammatikai-szintaktikai formák Szemantikai sémák A téma azonossága Dialógusok szerveződése Beszédaktus tényezők Pragmatikai tényezők Relevancia Műfaji jellegzetességek A szöveg fogalmának kiterjesztése Egy jellegzetes példa a nem verbális szövegekre: a zene Narratívumok Narratív és paradigmatikus megismerési mód A narratív szerkezet Hírek Meggyőzést célzó szövegek Multimédiás szövegek Szöveg, tartalom, interpretáció A kultúra nem szövegszerű termékei Rítusok Spektákulumok Játékok Színház, előadó-művészet A (tömeg)kommunikáció mint technikai közvetítés Nyolcadik fejezet KOMMUNIKÁCIÓ ÉS EVOLÚCIÓ Az állatok kommunikációszerű jelzései Kommunikáció-e az állati jelzés Beszélő majmok Főbb szakaszok a megismerés és a kommunikáció evolúciójában A nyelv, a verbális kommunikáció kialakulása Az idegrendszer és az agy fejlődése A hangzó, vokális csatorna birtokbavétele A figyelem, a mások figyelésének és a mások figyelme irányításának képessége Imitálás, mímelés

9 TARTALOM 9 A másik elméje felé fordulás, intencionális alapállás Szabálykövetés A reprezentáció leválása az ingerhelyzetről A nyelv keletkezése: természetes szelekció vagy valami más? A nyelvteremtés két meghatározó mozzanata Osztenzió és névadás Predikáció, propozíció Evolúció, kommunikáció, kultúra Kilencedik fejezet A KOMMUNIKÁCIÓ KULTÚRAFORMÁLÓ MÉDIUMAI Írás, könyvnyomtatás Az írás előtti kultúra Az írás megjelenése Hangos olvasás csendes olvasás Nyomtatás és sokszorosítás Elektronikus eszközök A televízió diadalútja Attraktivitás Közvetítés, jelenlét, élményszerűség Személyesség, behatolás a privát szférába, intimitás Tömegesség A televízió korszaka Egy forrás sok befogadó A tömegkommunikáció közvetítő szerepe A tömegkommunikáció és a televíziós jelenség néhány alapértelmezése A médium az üzenet? A médiumok versengő egymás mellett élése Transzmissziós felfogás és hatásvizsgálatok Használat és szükségletkielégítés A kultivációs megközelítés A közfigyelem irányítása: tematizáció, napirend-kijelölés A tömegkommunikáció rituális modellje A média mint spektákulum Bulvárosodás, infotainment Túllépés a klasszikus tömegkommunikáción Számítógépes, hálózati infokommunikáció Sokak kommunikációja sokakkal Az információ mennyiségének növekedése Multimédia Osztott információtárolás

10 10 TERESTYÉNI TAMÁS: KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET Interaktivitás Információszabadság Digitalizáció és konvergencia Mobil kommunikáció A nyilvánosság átalakulása Tizedik fejezet A KOMMUNIKÁCIÓ A TÁRSADALMI SZÜKSÉGLETEK, FUNKCIÓK ÉS RENDSZEREK KONTEXTUSÁBAN Ágensek és szerveződések Szükségletek Materiális szükségletek Információs és tudásszükségletek Társas szükségletek: kapcsolatok és identitás Kommunikációs szükségletek Szerveződési szükségletek Koordináltság és normativitás Strukturáltság: szervezetek, szerepek, hierarchiák Konstitúció, stabilitás, rend Döntések, döntési mechanizmusok Reprodukció Megtartás, szolidaritás Kulturális szükségletek Világképek, magyarázatok A forma szükséglete Kikapcsolódási, szórakozási, rekreációs szükségletek Alkalmazkodás, társadalmi evolúció, társadalmi differenciálódás A modern társadalmak funkcionális alrendszerei A funkcionális alrendszerek kölcsönhatásai Kommunikáció a különféle szintű rendszerekben Kommunikáció a szervezetekben A kommunikációs alrendszer a társadalmi rendszerben A kommunikációs alrendszer szervezetei, intézményei a többi alrendszer erőterében A kommunikáció funkciói Változatok a kommunikációs funkciók számbavételére McQuail elemzése a kommunikáció funkcióiról A kommunikációs funkció fogalmának kétféle értelmezése