Állati elme vizsgálata

Átírás

1 Kutyaetológia

2 Állati elme vizsgálata emberi, állati elme kutatása hosszú múltra tekint vissza általában rokon emberszabásúak legújabb kutatások: kutya Nagymértékben alkalmazkodott az emberi közösségekhez

3 Kognitív etológia születése Kogníció: megismerést, gondolkodást, értelmet jelöli; magasabb rendű elmefolyamatok, melyek túlmutatnak az egyszerű tanulási mechanizmusokon Etológia: 100 éves múlt Charles Darwin: Az ember és az állat érzelmeinek kifejezése (1873) Evolúciós kontinuitás: az állatok (és az ember) viselkedése is evolúciós fejlődés következménye

4 19. század végén: kérdések, amelyek valamilyen formában az állatok érzelmi vagy gondolkodási képességeit illették Eseti megfigyelésekre alapozott anekdóták 20. század: Loyd Morgan miközben egy megfigyelt jelenség magyarázatát keressük, mindig a legegyszerűbb magyarázatot fogadjuk el Donald Griffin: Az állati tudat kérdése (1976)

5 Módszertani problémák Vizsgálati tárgyát, módszereit illetően is támadásoknak van kitéve Nincs igazán elfogadott definíció a tudatosság meghatározására Elmeállapotok/képességek és a viselkedés indirekt kapcsolata alapvető probléma Állati elme értelmezési megközelítései alapvetően meghatározzák a kísérleti módszerek kiválasztását

6 Mechanomorf megközelítés az állatok és részben az ember is egyfajta gépnek tekinthető viselkedése objektív fogalmakkal leírható behaviorista irányzat az állati viselkedést irányító mechanizmusok csak akkor válhatnak tudományos vizsgálat tárgyává, ha a kutatók képesek kizárni a szubjektív előítéleteket Antropomorf megközelítés evolúciós folytonosság az emberi viselkedés szubjektív tapasztalatainak figyelembe vétele az állatok elmebeli képességeinek megítélésében lehetséges, ha a kutató megfelelő körültekintéssel jár el Bármilyen antropomorf kérdés feltehető, ha nem foglalja magában a választ ANEKDÓTÁK: ha ezek alapján tesz fel kérdést; de bizonyító érvként nem használjuk!! MÓDSZERTANI CSAPDA: tudománytörténeti eseményre vezethető vissza; Okos Hans esete!

7 Az állati tudat problémája Kézenfekvő bonyolult elmefolyamatok feltételezése Megtévesztő viselkedés (szándékos és tudatos??) Nulladrendű szándékosság Elsőrendű szándékosság Magasabbrendű szándékosság Azért megyek az ajtóhoz, mert azt akarom, hogy az ember azt HIGGYE, hogy ki akarok menni és ezért felálljon a székből Azért megyek az ajtóhoz, h a gazda elhagyja a fotelt

8 motiváló esemény (táplálék, áramütés) az állat valamelyik spontán reakcióját kövesse Thorndike (1911): bonyolult probléma-doboz Skinner (1938): Skinner dobozok kis emeltyű II. típusú kondicionálás (operáns tanulás) galamb esete a sípszóra jövő búzaszemmel klikker tréning A sikeres kondicionálás előfeltétele, hogy a látszólag közömbös inger valamiféle információt közvetítsen a megerősítőről, méghozzá olyat, amelyet az állat természetes életkörülményei alapján elvárhat, amelynek a feldolgozására idegrendszere genetikailag is fel van készítve.

9 Az állati tudat problémája Kézenfekvő bonyolult elmefolyamatok feltételezése Megtévesztő viselkedés (szándékos és tudatos??) Nulladrendű szándékosság Elsőrendű szándékosság Magasabbrendű szándékosság Azért megyek az ajtóhoz, mert azt akarom, hogy az ember azt HIGGYE, hogy ki akarok menni és ezért felálljon a székből Azért megyek az ajtóhoz, h a gazda elhagyja a fotelt

10 Kogníció specifikus formái Fizikai kogníció: egyedet körülvevő világ fizikai tulajdonságainak valamiféle ismerete Ökológiai kogníció: tárgyak és élőlények és a tágabb környezet közötti térbeli és időbeli viszonyok Szociális kogníció: csoporttársak egymás közötti viszonyaira vonatkozik Különböző képességek mindig az adott organizmus fajspecifikus ökológiai viszonyaihoz való evolúciós alkalmazkodását tükrözi Tanulást vizsgáló kísérletek! (patkány-áramütésdermedés)

11 Kognitív adaptációk állati gondolkodás? adott pillanatban elmebeli reprezentáció viselkedést kialakító folyamatok rugalmasan szervezettek Viselkedési alkalmazkodás efféle eseteit kognitív adaptációnak tekinthetjük

12 Belső reprezentációk Elme interaktív rendszer Döntési mechanizmusok: az állati elme belső modellt működtet, amely a külvilág és a már meglévő, tárolt információk együttes leképezésével alkalmas arra, hogy következtetéseket tegyen a várható eseményeket illetően Egyszerűbb idegrendszerű fajok Bonyolultabb idegrendszerű fajok - Környezeti ingereket felismerő r. - integráló mechanizmus - viselkedési választ kialakító rész - nem szükséges bonyolult tudati tevékenység - Nem kizárólag környezeti vezérlés - memórián alapuló referenciaszerkezet - tájékozódó viselkedések

13 Viselkedés rugalmassága Viselkedés rugalmassága fakadhat a referenciaszerkezet különböző információtartalmából Alapvetően meghatározza, hogy milyen alapokon épül ki a kapcsolat az érzékelési információk és a viselkedési válaszreakciók között kódolhatja a genetikai program Korai környezeti hatások!

14 Mentális reprezentációk szintjei Elsődleges reprezentáció egy éppen nem érzékelhető tárgy, személy, esemény felidézése akkor,amikor nem látható, nem hallható Másodlagos reprezentáció (re-reprezentáció) A egyednek a társáról ( B ) kialakított mentális képébe már belekerülnek a társnak a környezetről kialakított elképzelései is, vagyis A reprezentálja B reprezentációit Metareprezentáció hamis vélekedés tulajdonításának képessége ha mások gondolatai mellett belefoglaltnak a másik fejében lévő hibás, a valódi környezetnek nem megfelelő reprezentációk is Agár vs nyúl Szociális kogníció (de! galamb)

15 Az emberi gondolkodás evolúciójának kutatása Evolúciós, ökológiai szemlélet Minden faj vizsgálatra érdemes önmaga jogán, de csakis természetes környezetében érthető meg Embert saját elméjének működése érdekli Alapvetően kétféle elképzelés a fejlett kognitív képességek kialakulására Életmód, táplálékszerzés és feldolgozás bonyolultsága Szociális környezet, társakkal való interakciók bonyolultsága

16 A kutya és az ember leszármazási ábrája 60 millió év 6-7 millió év Pan Főemlősök Homo C. familiaris Ragadozók H O M O L Ó G I A A N A L Ó G I A Canidae / Canis lupus év

17 Miért éppen a kutya? 1960-as évek, Jackson Laboratórium Emberrel való összevetés csak felmerült, de kidolgozatlan maradt Ma már sokan vallják, hogy a kutya az emberi személyiség modellezéséhez megfelelő alany Társas életének komplexitása Egyedi szocializációs folyamat Speciális evolúciós előtörténetkutya alkalmazkodott az emberi környezethez

18 Kutyafélék szociális élete Nagy változatosság: csoport méretében, csoportos élet részleteiben, rokonsági kapcsolatok Kooperatív vadászat, táplálék megosztása Kölykök idősebbektől tanulnak (hiénakutyák) Viselkedési kódszótár (etogram) Róka-farkas; kutya-farkas Hibridizáció!

19

20 Adaptáció az emberi környezethez Domesztikáció korábbi sémája: az ember kiemel a vadpopulációból néhány egyedet és elzárja Egyes kutatók a természetes kiválasztódás érdemének tudják be a kezdeti változásokat (búza háziasítása) Mások úgy látják, hogy a gondosan szabályozott szelektív tenyésztés a felelős azokért a változásokért, amelyek a háziasítással összefüggésbe hozhatók (Beljajev, ezüst rókák)

21 Ezüst rókák (Beljajev, 1966) távoli rokon fajok esetében (disznó, kutya) a folyamat hasonló jegyek megjelenésével járt (felfele kunkorodó farok, lelógó fülek, megváltozott testszőrszín) ezek a jellegek mintegy a szelídítés "melléktermékei" 15,000 év szelídítési eredményeit igyekezett megismételni néhány évtized alatt a kísérlete eredményeit jó eséllyel összevetheti a kutyaszelídítés eredményeivel. 10. generációra a "szelídként" jellemezhető kisrókák az összes utód 18%-át tették ki 35. generációra pedig ez az arány már közel 80% lett rengeteg olyan tulajdonság, amit ma jellegzetesen a kutyákhoz kötünk, egyszerűen a domesztikáció mellékterméke

22 Néhány tudós továbbra is hisz abban, hogy a szelektív tenyésztés nem mindig vezet háziasításhoz Rámutatnak arra, hogy ismertek olyan vadállatok háziasítására tett kísérletek, melyek többször is sikertelennek bizonyultak, mint például a zebra esetében Szovjet domesztikációs kísérlet

23 Domesztikáció kérdőjelei Letelepedett életforma, földművelés meghatározott szempontokat érvényesítő szelekció (tudatos) Két ok miatt is feltételezhető, h a kutya domesztikációja nem biztos, h tudatos volt Kutya őse a ma élő farkasok leszármazási vonalától már korábban elvált Nem állt azon a technikai szinten, h végrehajtson egy bonyolult tenyésztési programot Természetes előszelekció

24 Domesztikációjának sikeressége Intenzív tenyésztés munkakutyák, házi kedvencek számos fajtája Nem állíthatjuk, h a kutya már nem hasonlít a farkasra, de! emberi társadalomba való tökéletes beilleszkedés 400 kutyafajta Eltérő hasznosítás (vadászat, őrzés, terelés..)

25 Mozgássérült-segítőkutyák Mo-n több mint mozgássérült Gazdaságilag, társadalmilag kirekesztettek Szerepük kettős:érzelmi és fizikai segítség Fizikai: tárgyakat vesz fel, ajtót nyit, segítséget hív Érzelmi: gazdája érzelmi igényeit nagymértékben kielégíti A kutya szeretete és hűsége feltétel nélküli!

26 Mozgássérült-segítőkutyák Szoros egymásrautaltság Biztonságérzetet nyújt, növeli a gazda önbizalmát Csökkenti a kiszolgáltatottság érzését Javítja az emberi kapcsolatokat Hatékonyan és költségkímélő módon segíti a hátrányos helyzetű rétegek szociális ellátását, a társadalomba való reintegrálódását!

27 Terápiás kutyák Véletlen felfedezés! Levinson, az Egyesült Államokbeli Yeshiva Egyetem pszichológusa Terápiák során gondot okoz: gyerekek motivációjának megteremtése, tartós fenntartása, kommunikációs csatornák hiánya

28 Terápiás kutyák az autisták megnyílnak az emberi kapcsolatok felé depressziós, érzelmileg zavart gyermekek állapota javul áthidalja a kommunikációs szakadékot gátolja idős emberek magány és depresszió okozta testi/szellemi leépülését család nélkül nevelődő gyerekek személyiségfejlődésében segít

29 Vakvezető kutyák Magyarországon világtalan kiképzett vakvezető kutyák száma nem éri el a 200 sem! vakvezető kutya=élet (munka, szórakozás, emberi kapcsolatok) nem minden kutyafajta alkalmas (labrador, német juhászkutya, golden retriever) foglalkozást már kölyökkorban el kell kezdeni

30 A kutyakutatás A háziállatok a megszokás, asszociatív tanulás, bevésődés segítségével számos tapasztalathoz jutnak Kutyakölyök =? gyerek (korai szocializáció) Egy fajt mindig a természetes élőhelyén kell vizsgálni Kutya: család, gazda

31 Humán viselkedési komplex: az ember társas életét jellemző speciális viselkedési jegyek összessége 1. Szociális tulajdonságok (csoporthűség, xenofóbia, dominancia váltás, csoport identitás) 2. Viselkedés szinkronizációja (imitáció, tanítás, fegyelmezés, szabályok) 3. Konstrukciós képességek (nyelv, tárgykészítés) Ezen képességek egy része a kutyában is megjelent