2013. január ELTE Etológ ia Tanszék Szerkeszti: Családi Ku tya Program Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek

Átírás

1 Hírlevél január ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek Etológia tesztek, ahogy ők látják Dorisz egy lelkes belga juhászkutya, a gazdája pedig még lelkesebb, így nemrégiben a blogján számolt be azokról az etológia tesztekről, amelyeken részt vettek, illetve hogy hogyan is nézett ki mindez belülről szemlélve, és miként lettek az egyetemi újság sztárjai. Border collie-k terelő viselkedése Az mrns.hu ismeretterjesztő hírportálon megjelent egy írás Kettinger Dóra tollából, amely egy tudományos folyóiratban közzétett Svéd tanulmányt ismertet magyar nyelven. Megtudhatjuk, hogy mennyire örökölhetők bizonyos tereléssel kapcsolatos tulajdonságok border collie-k esetében, amelyeket két különböző viselkedési teszttel mértek fel, és hogy ezek a tesztek mennyire használhatók tenyésztői szelekció céljából. Új honlap házikedvencekről A Családi Kutya Program volt munkatársa, Demjén Zsófia állatorvos indított egy honlapot, amelyen kutyákkal és egyéb házikedvencekkel, illetve ezek tartásával kapcsolatos témákról ír, mint például: Ajándékötletek állatkedvelőknek, Tények és tévhitek a microchipről.

2 2 Rádióadás Január 25-én a Családi Kutya Program egyik munkatársa, Faragó Tamás, nyilatkozott Petőfi rádió Egész úton hazafelé című műsorában okos telefonokról, intelligens mosógépekről, és arról, hogy mi jöhet még. Tudományos híradó blog Ebben a hónapban az alábbi főként külföldi laboratóriumokban zajló kutyás kutatásokról juthatnak számos új információhoz Kubinyi Enikő jóvoltából az alábbi honlapon: - Az öregedéssel együtt járó viselkedésbeli változások - Kutyával és kutya nélkül élő autista gyerekek viselkedése - Kutyák és farkasok összehasonlítása egy fizikai kogníciós tesztben - Minél iskolázottabbak a gazdák, annál inkább felismerik kutyájukon a stressz jeleit - Kutyák és farkasok is szívesebben tanulnak új feladatot jutalomfalatért mint dicséretért - Kutya/idegen ember elleni agresszió kérdőív validálása - A gazda hiányának hatására nem értékelik negatívnak a kutyák a kétértelmű helyzeteket - Tíz percnyi engedelmességi feladat után impulzívabbá válnak a kutyák - Trükkös mutatás: A mutató kezek és nem a mutató emberek száma az, ami számít Lelkes gazdák és kutyáik jelentkezését várjuk tesztjeinkre Kis Anna Optimizmus teszt Az alábbi időpontokban van lehetőség erre a tesztre jönni: Jelentkezés Bármilyen 1 év feletti kutya (kivéve vemhes vagy tüzelő szukák) Kb. 1 óra (ebből 20 percet vesz igénybe a teszt, 40 perc az oxitocin/placebo hatóideje) Előzetes egyeztetés alapján bármikor kisanna12@gmail.com (Kis Anna) Rövid leírás Emberek esetében gyakran használja a köznyelv optimista és pesszimista típusok jellemzésére, hogy valaki a félig töltött poharat félig üresnek vagy félig telinek látja. Tesztünkben

3 3 a kutyáknak először megtanítjuk, hogy ha a kísérletvezető a terem egyik oldalára helyez egy tálat, akkor abban mindig van elrejtve jutalomfalat, míg ha a terem másik oldalára, akkor soha sincs. Ezt követően megnézzük, hogy egy középre (tehát a teli és üres hely közé) lerakott tálra úgy reagálnak, mintha az félig üres vagy mintha félig teli lenne. Feltételezzük, hogy egy biológiailag kódolt mechanizmus határozza meg, hogy a kutyák mennyire optimistán állnak hozzá a félig üres / félig teli tálhoz, és hogy ez a válaszuk megváltozik annak hatására, ha kis mennyiségű oxitocint juttatunk a kutya szervezetébe egy orrspray segítségével. (Az oxitocin egy a szervezetben természetes módon termelődő anyag. A tesztben alkalmazott oxitocin-spray emberi használatra kereskedelmi forgalomban is kapható, az alkalmazott dózisban semmiféle mellékhatása nincsen, szemmel látható viselkedésbeli változást nem okoz.) Joni Delanoeije Úgy mozog, mintha élne Az alábbi időpontokban van lehetőség erre a tesztre jönni: Jelentkezés: Megjegyzés: Bármilyen 1 év feletti kutya 5 perc Előzetes egyeztetés alapján bármikor bereczky.boroka@gmail.com (Bereczky Boróka) A teszt rövidsége miatt érdemes lehet más tesztekkel egybekötve részt venni benne. Rövid leírás Régóta ismeretes, hogy a kutyák kifinomult szociális képességekkel rendelkeznek. A legtöbb faj esetében az egyik legalapvetőbb eleme a szociális viselkedésnek, hogy képesek felismerni a szociális partnereiket, például a mozgásmintázatuk alapján. A most következő vizsgálatsorozatban különböző rövid videókat (pl. egy sétáló embert, egy mozgó tárgyat) vetítünk a kutyáknak, és arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyire érdeklik őket ezek az ingerek, mennyire nézik azokat.

4 4 Lisa Horn, Kis Anna Kutya-bábszínház Az alábbi időpontokban van lehetőség erre a tesztre jönni: Jelentkezés: 1 év feletti közepes méretű keverék kutyákat 30 perc Március végéig előzetes egyeztetés alapján kisanna12@gmail.com (Kis Anna) Rövid leírás Ebben a kísérletben azt vizsgáljuk, hogy a kutyák milyen kitartóan nézik egy ember akciót, ha nem látható számukra, hogy mi is történik valójában. A teszt során egy bábszínházszerű építménybe megy be egy ember, és a színfalak mögött egy Rubik kockával játszik. A kutya számára azonban mindebből csak annyi látható, hogy az ember lefelé irányítja a tekintetét, és valamivel matat. Kérdés, hogy mennyi ideig köti le a kutyák érdeklődését egy számukra nem látható tárgyra irányuló akció. Sofie Lillebo, Szánthó Flóra, Vas Judit, Kubinyi Enikő Van-e kapcsolat a kutyák viselkedése és szőrforgói között? Kérdőív Bármilyen kutya Körülbelül 20 perc Célunk annak megvizsgálása, hogy van-e kapcsolat a kutyák bizonyos viselkedési jegyei (reaktivitása) és szőrforgói között. E kapcsolat feltételezését az indokolja, hogy az idegrendszer és a kültakaró hámborításának embrionális eredete azonos. Az eredmények segíthetnek a viselkedést befolyásoló tényezők megértésében, így a jövőbeni gazdák megjósolhatják a kutyák egyes viselkedési jellegzetességeit a szőrforgók alapján. A kérdőív kitöltése során szüksége lesz a kutyájára, mivel a rajta lévő szőrforgókat meg kell vizsgálnia. Amennyiben több kutyája van, kérjük mindegyikre külön-külön töltse ki a kérdőívet. A kérdőív itt található:

5 5 Viselkedésteszt Az alábbi időpontokban van lehetőség jönni: Jelentkezés: 1 évesnél idősebb magyar vizsla perc Előzetes egyeztetéssel bármikor floraceae@gmail.com (Szánthó Flóra). Célunk továbbá, hogy ne csak a fenti kérdőívvel, hanem viselkedésteszttel is megvizsgáljuk, van-e kapcsolat a kutyák viselkedése és szőrforgói között. A tesztekben hétköznapi helyzetekkel találkoznak a kutyák: megfigyeljük, hogyan derítik fel a tanszéki laboratóriumot, mit szólnak egy új játékhoz, érdeklődnek-e új feladatok iránt, hogyan kommunikálnak a gazdájukkal. Mivel arra is kíváncsiak vagyunk, milyen gének állnak a viselkedés hátterében, egyetlen fajta vizsgálatára van lehetőségünk. A választásunk a magyar vizslára esett, hiszen rövid szőrükben nagyon jól láthatók a szőrforgók. A genetikai mintavétel teljesen fájdalommentes: mindössze egy fültisztító pálcikával kell finoman megdörzsölni a kutya száját belülről. Ha első alkalommal jár az ELTE Etológia Tanszékén, kérjük töltsön ki néhány kérdőívet, melyekben olyan általános információkat kérdezünk a kutyájáról, mint például a fajtája, képzettsége, tapasztalata más kutyákkal. Ez kb. 15 percet vesz igénybe. Ezt tudtuk meg eddigi kutatásaink során Topál József, Kubinyi Enikő, Gácsi Márta és Miklósi Ádám Szociális szabályok egy egyszerű tárgykeresős feladatban Az olyan feladatokban, amikor a kísérleti alanynak egy elrejtett tárgyat kell megkeresnie több potenciális rejtekhely egyikén, a sikeres választáshoz többféle képesség is hozzájárulhat. A teljesítményt befolyásolhatja a motiváció, a tanulási és következtetési képesség, valamint az, hogy az alany képes legyen a fejében megjeleníteni a tárgyat és akkor is létezőnek tekinteni, ha éppen nem látja. A szociális fajoknál, mint amilyen a kutya is, még egy tényező közre játszhat, mégpedig azoknak a szociális szabályoknak a felismerése és betartása, melyek a teszt során alakulnak ki. A kutatás első kísérletében azt vizsgálták, vajon bizonyos szociális szabályok befolyásolják-e a kutyák és emberek teljesítményét egy tárgykeresési feladatban. Ennek érdekében felnőtt emberek, gyerekek és kutyák viselkedését hasonlították össze egy ún. láthatatlan

6 6 rejtéses feladatban, amikor a labdát egy tartóedényben mozgatták a rejtekhelyek között, így az alanyok a labdát közvetlenül nem láthatták, csak az edényt. Egy kontrollhelyzetben a kísérletvezető egyik rejtekhelyre sem tette a tárgyat, de ezt az alanyok nem tudták, míg egy másik helyzetben a kísérletvezető látványosan egy segítőnek adta a labdát, majd labda nélkül játszotta el a rejtést. A tárgynélküli helyzetben a kutyák, felnőttek és gyerekek többsége is szisztematikusan minden rejtekhelyet végignézett, sőt bár kisebb mértékben, de ugyanezt tették abban a helyzetben is, amikor tisztában voltak vele, hogy a labda egyik rejtekhelyen sincs. A kutatók ebből arra következtettek, hogy sem a kutyák, sem az emberek nem tekintették rejtős-keresős feladatnak az utóbbi helyzetet, mivel ha a céljuk a labda megtalálása lett volna, ahhoz az emberhez mentek volna, akinek a kísérletvezető számukra is jól látható módon odaadta. A viselkedésük alapján sokkal inkább egy olyan játéknak tekintették, ahol az a feladatuk, hogy kereső viselkedést mutassanak, vagyis a kísérleti helyzetből következő szociális szabálynak megfelelően viselkedtek. Hogy ezt a feltevést igazolhassák, és kizárják azt az alternatív magyarázatot, hogy a kutya egyszerűen elfelejtette, hol a labda, és azért keresgélt, egy újabb kísérletet terveztek. Különböző célzott tesztpróbákkal sikerült kimutatni, hogy a kutyák munkamemóriája elég jól működik ahhoz, hogy a teszt ideje alatt ne felejtsék el, hová is került a labda, viszont az jelentősen befolyásolja a viselkedésüket, hogy milyen bonyolult módon rejtettek a labda nélküli rejtés előtti próbákban. Ezen kívül, ha az első hat bemelegítő próba nem tartalmazott rejtési folyamatot (nem ment körbe a kísérletvezető a paravánok mögött és nem guggolt e mindegyiknél), hanem a labdát csak odagurították a paraván mögé, akkor a kutyák nem kerestek abban a tesztpróbában, mikor előzőleg láthatóan átadták a gazdának a labdát. Ez a fajta szabálykövetési hajlandóság valószínűleg a domesztikáció során alakult ki, hiszen az ember azokat a kutyákat részesítette előnyben, amelyek, képesek voltak felismerni és betartani egyes emberi szociális viselkedésekre vonatkozó szabályokat akkor is, ha azok közvetlen célja nem volt nyilvánvaló számukra. Az eredeti cikk megtalálható a kutyaetológia.elte.hu honlapon: Obeying social rules: A comparative study on dogs and humans. Journal of Cultural and Evolutionary Psychology (2005), 3: Az összefoglalót írta: Sümegi Zsófia