1.1 Számítógéppel irányított rendszerek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1.1 Számítógéppel irányított rendszerek"

Átírás

1 Számítógépes irányításelmélet 4. Számítógéppel irányított rendszerek A fejezetnek az a célja, hogy bevezesse a számítógéppel irányított rendszerek alapfogalmait. Bemutatja a folytonos jel mintavételezését, a mintavételezési jelenséget és annak fő jellemzőit, az időfüggést és a látszólagos frekvencia jelenségét. Tanácsot ad a mintavételezési idő megválasztásához. Bevezeti az időben diszkrét időanalízis eszközét, a Z-transzformációt. A fejezet végén az időben diszkrét jelanalízisre és az időben diszkrét átviteli függvény analízisére mutat be példákat.. Számítógéppel irányított rendszerek Napjainkban egyre több számítógépet használunk a folyamat automatizálásban: a természetüknél fogva analóg, időben folytonos folyamatokat (is) digitális, időben diszkrét működésű egységekkel szabályozzuk. A szabályozó hurok így időben folytonos és diszkrét időpillanatokban jelentkező jeleket egyaránt tartalmaz, amelyek egymással nem egyszerűen mérhetők össze. Ezért bizonyos jelfeldolgozás szükséges. Előbb azonban tekintsük a digitális számítógép működését. A digitális számítógép a számításokat csak bizonyos időpillanatokban hajtja végre ezek a szimulációs lépések. A k-adik szimulációs lépésben a [k-]-edik a [k-2]-edik,...[k-i]-edik időpillanatokban rendelkezésre álló információkat használja fel. (lásd az.a ábrát) h mintavételezés dt k-3 k-2 k- k idő szimulációs lépések.a ábra A digitális számítógépi rendszerek számítási eljárása Mivel a digitális szabályzót is magával a digitális számítógéppel valósítjuk meg, a szabályzó a jelet is csak bizonyos időpillanatokban vagyunk képesek előállítani. Mindemellett a mintavételezési idő (h) a mintavételezési időpillanatok közötti időtartam nem feltétlenül egyezik meg a szimulációs időlépés (dt) értékével. (lásd az.a ábrát) A számítógépek a szimulációt általában belső órajelűk által meghatározott sebességgel végzik, míg a mintavételezési időt (h) alapvetően a szabályozandó folyamat lomhasága határozza meg. A digitális szabályzó mintavételezési ideje (h) értéke a milliszekundumtól a perc értékig terjedhet. A folytonos idejű szabályozó digitális szabályozóval történő helyettesítését az.b ábra mutatja be. Az alapjel y*(t) és a szabályozott jellemző y(t) között mért hibát e(t) először mintavételezzük, majd állandó értéken tartjuk a mintavételezési időpillanatok között (S/H = Sample and Hold => Mintavételezés és tartás ). A tartási funkció azért szükséges,

2 Számítógépes irányításelmélet 5 mert a bemenő jel minden egyes szimulációs lépésben szükséges még akkor is, ha h >dt. A mintavételezett analóg jelet az analóg-digitális átalakító (ADC = Analog Digital Converter) alakítja át digitális jellé. A számítógép értelmezi az átalakított hibát e[k] és egy új ellenőrző jel sorozatot u[k] állít elő a szabályozó algoritmus segítségével. Mind a digitális számítógépbe érkező, mind pedig az onnan távozó jelek egy-egy számsorozatot alkotnak. A kimenő jelsorozatot a digitális-analóg jelátalakító (DAC = Digital Analog Convereter) alakítja vissza analóg jellé. Ez a jel a mintavételezési időpontokban megjelenő impulzusok sorozata. A természetükből eredően az időben folytonos folyamatnak azonban folytonos jelre van szükségük. Ezért egy olyan jelformáló függvényt alkalmazunk (Hold = Tartó függvény), amely a jelet állandó értéken tartja a mintavételezési időpontok között. A mintavételezést és a jel visszaalakítást egy digitális órajel szinkronizálja. Digital Controller Disturbance r(t) e(t) S/H e(k) u(k) and ADC DAC u(t) y(t).b ábra Az analóg szabályozó helyettesítése digitális szabályozóval: S/H mintavételező és tartó; ADC analóg-digitális jelátalakító; DAC digitális-analóg jelátalakító 2. ábra A digitális szabályozó rendszer jelei a szabályozási kör meghatározott pontjain A szabályozási eltérés ( e(t) ) bemenő jelű digitális szabályozót és a szabályozott jellemző mért jelének digitális szűrését rendszerint ugyanazzal a számítógéppel valósítják meg. Egy másik értelmezés pontosabban leírja a szabályozó rendszert. (3. ábra)

3 Számítógépes irányításelmélet 6 A [ DAC szabályozott folyamat ADC ] csoport egy olyan diszkretizált rendszerként értelmezhető, amely a szabályozóból kijövő jelet u[k] alakítja át kimenő jel sorozattá y[k]. A diszkretizált rendszer egy diszkrét időpillanatokban értelmezett átviteli függvénnyel jellemezhető G(z), amely a szabályozott folyamat G(s) folytonos átviteli függvényéből határozható meg. Ez az értelmezés azzal az előnnyel rendelkezik, hogy biztosítja a diszkretizált szabályozott folyamat modelljéhez illeszkedő szabályozó algoritmus tervezését. digital signal analogue signal Clock Computer u(k) DAC+ZOH Plant G(s) ADC y(k) Discretised plant G(z) 3. ábra Digitális szabályozott rendszer A mintavételezési művelet amplitúdó modulált impulzus jelet ad. A jelformáló művelet rekonstruálja az analóg jelet. A cél az, hogy kitöltsük a mintavételezési időpillanatok közötti űrt, és így állítsuk vissza az (időben) folytonos analóg jelet. A jelformáló áramkör extrapolációval adja meg a jelet két egymást követő mintavételi pont között. (2. ábra) A lépcsős hullámalak a legegyszerűbb módja az analóg jel rekonstruálásának: a mintavételezett érték állandó értéken tartása a következő jel megérkezéséig. (4. ábra) A lépcsős alakú hullámformát adó jelformáló áramkör neve nullad-rendű tartó (ZOH). Kifinomultabb, magasabb-rendű jelformáló tagok is léteznek, például első-rendű jelformáló illetve magasabb rendű jelformálók. (5. ábra) Az első-rendű jelformáló átlagolja az előző és a jelenlegi jel értéket, és így határozza meg a mintavétel pontban az aktuális értéket. 4. ábra A nullad-rendű jelformáló (ZOH) kimenete

4 Számítógépes irányításelmélet 7 5. ábra Az első-rendű jelformáló (FOH) kimenete Egy digitálisan szabályozott rendszer legfontosabb elemeinek fizikai megvalósítását a ábrák mutatják: ADC analóg-digitális jelátalakító; DAC digitális-analóg jelátalakító; ZOH nullad-rendű jelformáló. (A 4. illetve ábrák K. Ogata(995): Discrete-time Control Systems című munkája nyomán) 6. ábra Analóg csatorna kiválasztó (multiplexer) 7. ábra Mintavételező és jelformáló 8. ábra Fokozatos közelítés elvén működő A/D jelátalakító 9. ábra Súlyozott ellenállásokat alkalmazó D/A jelátalakító

5 Számítógépes irányításelmélet 8.2 Időben folytonos jelek mintavételezése A Random House Compact Unabridged Dictionary-nek megfelelően, a mintavételezés tesztelés, analízis céljából egy minta kiválasztásának folyamata, ahol a minta egy kis része valaminek. A mintavételezés a szabályozásban vagy a kommunikációban, az időben folytonos jel helyettesítését jelenti egy olyan számsorozattal, amely a jel értékét meghatározott időpillanatokban a mintavételezési időpontban - mutatja. (. ábra ) A mintavételezés egy lineáris művelet. A mintavételezési időpillanatok (amikor a mintavételezés történik), gyakran egyenlő időközönként követik egymást, tk = k * h, ahol h a mintavételezési periódus, a mintavételezési pillanatok közötti időintervallum. Ha h állandó, akkor periodikus mintavételezésről beszélünk. A megfelelő mintavételezési frekvencia fs = / h (Hz) vagy ωs = 2π/h (rad/s). A mintavételezési frekvencia fele, a Nyquist frekvencia, ami a későbbiekben fontos szerepet játszik: f N = /2h (Hz) vagy ω N = π/h (rad/s). Az időben folytonos jelet általában x( t) -vel jelöljük, a mintavételezett jelet pedig x[k] -val. A jelölések a következők: időben folytonos jel x(t) t R mintavételezési periódus (vagy idő) h (T s néhány irodalomban) mintavételezési frekvencia f = /h (Hz) mintavételezési időpillanat t k = k h k =...-2, -,,, 2,... (periodikus mintavételezés) mintavételezett sorozat x[t k ] vagy egyszerűen x[k] Ebben a leírásban feltételezzük, hogy a mintavételezés periodikus, a mintavételezési periódus állandó, és csak egy mintavételezési periódust alkalmazunk a zárt-hurkú rendszerben. h. ábra Az időben folytonos jel mintavételezése (alul-mintavételezés)

6 Számítógépes irányításelmélet 9.2. Mintavételezési tétel A mintavételezés akkor jó, ha az eredeti időben folytonos jel amplitúdó jellemzői megőrződnek a mintavételezett jelben is (A folytonos jel a mintavételezett jelből adott pontossággal visszaállítható.). Ezért a mintavételezési frekvenciát az időben folytonos jel legmagasabb frekvencia összetevőjének figyelembe vételével kell megválasztani. Shannon (Nyquist) mintavételezési tétele: ha a mintavételezési frekvencia nagyobb minta az időben folytonos jel legmagasabb frekvencia összetevő ω s > 2 ω, ω s ω kétszerese = 2π/ h akkor az eredeti jel visszaállítható a mintavételezett jelből. A Nyquist-frekvencia felhasználásával a mintavételezés ki kell, hogy elégítse a következő egyenlőtlenséget: ω 2 s ω < ω < ωn. A. ábra bemutatja az f frekvenciával jellemzett szinuszos jel mintavételezését. Az ábrasorozat felső sora mutatja azt az esetet, amikor a mintavételezési frekvencia fs = 8 f ; az időben folytonos jel jellemzője megmaradt. Csökkentve a mintavételezési frekvenciát fs = 2 f, a periodikus jellemzői és az amplitúdó jellemzői még mindig megmaradnak, ha a mintavételezési időpillanatok tk = 2 π f t. Az ábrasorozat alsó sora azt az esetet mutatja, amikor a mintákat rossz időpontokban kaptuk. A mintavételezés inverz művelete a jelrekonstrukció, a számsorozat visszafordítása időben folytonos jellé. A számítógép szabályozású rendszerekben a számított szabályozási műveletet (számsorozatot) a folyamat által használható, időben folytonos jellé kell vissza alakítani. Különböző rekonstrukciós technikák adottak a mintavételezett függvény, x[k] időben folytonos alakra, x(t)-re való átalakítására, amelyek a következők:

7 Számítógépes irányításelmélet. ábra A szinuszos jel mintavételezése

8 Számítógépes irányításelmélet a) Shannon rekonstrukció: x ( t) = x( k h) sin ( ωs ( t k h) / 2) ( t k h) / 2 k= ωs Az alábbiakban felsoroljuk ennek a rekonstrukciónak néhány hátrányát: Az x értékét a t időpillanatban a megelőző ( x[ k h] : k t/h ) ( x [ k h] : k > t/h ) értékekből határozzuk meg; bonyolult; csak periodikus jelek esetén alkalmazható. Néhány kommunikációs- és jel-feldolgozó folyamatban alkalmazzák. és következő b) Nullad-rendű jelformáló (ZOH): A 4. ábrán bemutatott ZOH egy szakaszos állandót eredményez, és a mintavételezési időpillanatban megegyezik a mintavételezett jellel. (véletlenszerű) ( t) x[ ] x = t k, t k t t k +. c) Első-rendű jelformáló (FOH): Az 5. ábrán bemutatott FOH lineáris (elsőfokú) extrapolációval dolgozik a mintavételezési időpillanatok között: x t t k ( t) x[ t ] + [ x[ t ] x[ t ] = k k k, t k t < t tk t k + k. A magasabb-rendű polinomokkal történő extrapolációval kisebb rekonstruálási hibák és egyenletesebb függvényalak érhető el.

9 Számítógépes irányításelmélet 2. példa: Az időben folytonos jel mintavételezése. Ismételje meg a szimulációt más mintavételezési idővel is! Jel: x ( t) = sin( ω t) T period = sec ω f = = T 2 π T period period rad =.628 s =. Hz Shannon mintavételezési tétele alapján ω s > 2ω : 2π 2π Tperiod > 2 -> h < = 5 sec, h = 2 sec h 2 Simulink modell: T period dim(h) = [sec] h = 2 h = Time Time

10 Számítógépes irányításelmélet 3 h = Time

11 Számítógépes irányításelmélet A periodikus mintavételezés jellemzői A periodikus mintavételezéssel a szabályozott rendszer egy olyan zárt-hurkú rendszert eredményez, amely: lineáris periodikus rendszer. A számítógéppel szabályozott rendszerek periodikus tulajdonságából eredően adó két speciális tulajdonság jelenik meg: az időfüggés és a látszólagos frekvencia jelensége Időfüggés A rendszer egy külső jelre (ingerre) adott válasza (pl. alapjel változása) a külső esemény és a számítógép belső órájának összehangolásától függ. (Lásd az órajelet a 3. ábrán.) A 2. ábra négy esetet mutat be, amikor a külső esemény, a bemenő jel lépésköz változása a mintavételezési időpontban (h = 2), illetve amikor két mintavételezési időpont között történik. Ha a szinkronban vannak, akkor a mintavételezési rendszernek mindig egymintavételezési időnyi késése van Time (second) Time (second) Time (second) Time (second) 2. ábra Idő szinkronizáció

12 Számítógépes irányításelmélet Látszólagos frekvencia jelensége A mintavételezés másik következménye a látszólagos frekvencia jelensége: két különböző jelhez ugyanaz a mintavételezett jel tartozhat. A következő példával mutatjuk be a problémát. Két különböző időben folytonos jel adott f =, Hz illetve f 2 =, Hz frekvenciával. A mintavételezési frekvencia: fs = Hz. Mindkét jelnek azonos a mintavételezési jele f sampled =, Hz frekvenciával. (3. ábra) Vegyük észre, hogy a fs = Hz nem megfelelő a f = 2. Hz frekvenciájú jelnek; i.e. f < 2f. s f =. Hz f =. Hz Time (second) 3. ábra Látszólagos frekvencia jelenség problémája A látszólagos frekvencia jelenség: adott az időben folytonos jel frekvenciája ω és a mintavételezési frekvencia ω s = 2π/ h ( ω < ω s / 2) ; a mintavételezett jel frekvenciája egyenlő a következő időben folytonos jelek mintavételezett jelével ω = ω ± n, ahol ω [ ω s 2 ω / 2] *ω s A mintavételezett jel frekvenciája ω sampled = / s ( ω + ωn ) mod( ωs ) ωn = ω amit ezért látszólagos (alias) frekvenciának nevezünk. Vegyük észre, hogy ( ω + ωn ) mod( ωs ) ωn = ω,, n tetszőleges egész ha a mintavételezési időt a mintavételezési tételnek megfelelően választjuk meg, akkor a mintavételezett jel frekvenciája megegyezik az eredeti időben folytonos jellel.

13 Számítógépes irányításelmélet 6 2. példa Látszólagos frekvencia jelenség bemutatására készítsen egy Simulink modellt! Mintavételezze az alábbi jeleket x(t) = sin( ω t) ω = 2π.=.2 π (t) = sin( ω t) ω = 2π. = 2. 2 π x2 2 x3(t) sin( 3 ( f =.Hz) 2 ( f 2 =.Hz) 3 = 2π 2. = 4. ( f 2 = 2.Hz) = ω t) ω 2 π a következő mintavételezési frekvencia használatával ω = 2π s ( Hz) f s =, ami csak az első jel esetében elégíti ki a Shannon mintavételezési tételt, ω s > 2 ω. A rétegződés azért fordul elő, mert ω2 = 2.2 π =.2 π + 2 π = ω + n ωs = ω + ωs, 3 = 4.2 π =.2 π 4 π = ω + ωs = ω + 2ωs ω n. 3.a példa Látszólagos frekvencia probléma magas frekvencia zavar. Határozza meg a látszólagos (alias) frekvenciát és futtassa a Simulink szimulációt. Jel: négyszög jel ω =.2 rad/sec Magas frekvenciás zavar: szinuszos ω d = rad/sec Mintavételezés: f s = Hz, ω s = rad/sec Vegyük észre: ω d > ω s / 2 látszólagos frekvencia jelenség Mintavételezési frekvencia: f s = Hz ω s = rad / sec Nyquist frekvencia: Zavar jel: f N =.5 Hz ω N = 3.45 rad / sec f d =.9 Hz ω d = rad / sec ω = ω + ω mod ω ω ( ) mod( 6.283) 3.45 =. rad/s Az látszólagos (alias) frekvencia: a ( d N ) ( s ) N ω a = 6283 ω f a a = = Hz Talias = 2π f = sec. a

14 Számítógépes irányításelmélet 7 T alias = sec Úgy tűnik, mintha a mintavételezett jel a négyszög jel és a szinuszos jel összege lenne, Hz-es frekvenciával. A látszólagos frekvencia jelenség gyakorlati következménye: a mintavételezés után lehetetlen megállapítani, hogy az időben folytonos jel frekvenciája ω vagy ω + n ωs. Ez azt jelenti, hogy a magas frekvenciájú jel alacsony frekvenciájú jelként fog megjelenni a látszólagos frekvencia jelenség miatt. Alacsony frekvencia esetén elsődlegesen fontos a magas frekvenciájú komponensek kiszűrése. Az anti-aliasing szűrés hatását a következő Simulink példa mutatja be. 3.b példa A látszólagos frekvencia jelenségére megoldás a mintavételezendő jel szűrése Bessel szűrő: sávszélesség f =.25 Hz.57 rad/sec (sávszélesség = ahol az erősítés 3 db-el csökken)

15 Számítógépes irányításelmélet 8 3 db Bode Diagrams -2 Phase (deg); Magnitude (db) Frequency (rad/sec) rad / sec

16 Számítógépes irányításelmélet Time (second) A mintavételezett jel az eredeti négyzet hullámot ábrázolja.

17 Számítógépes irányításelmélet A mintavételezési periódus megválasztása A digitális szabályozott rendszerek mintavételezési frekvenciáját a zárt-hurkú rendszer tranziens (dinamikus) viselkedésének megfelelően választjuk meg, függetlenül a megkívánt teljesítéstől. Az eredeti jel visszaállítása nehézkes túl hosszú mintavételezési időt használva. Túl rövid mintavételezési időt alkalmazva szükségtelenül nagy adathalmaz keletkezik, a számítási idő megnő, és ezzel stabilitási problémákat okozhat. (Lásd későbbi fejezetekben.) A mintavételezési periódus Åström szerint (997): h (..25) Tr Ahol T r az a lépésidő, ami alatt 4 mintavételezés történik. A első rendű rendszer lépésideje egyenlő az időállandóval: + T s ( ) = h (..25 ) T G s. A másod-rendű rendszer mintavételezési ideje a csillapítási tényezőből ξ és a sajátfrekvenciából ω o határozható: ϕ ϕ = ω / tan T r o e, ξ = cos(ϕ). A =. 7 csillapítási tényező esetén T ω o 2. 8 ξ (.7983 rad) (..25) T = (.2 ) ω o h r.55. r =, és így

18 Számítógépes irányításelmélet 2. Számítógéppel irányított rendszerek Számítógéppel irányított rendszerek Időben folytonos jelek mintavételezése Mintavételezési tétel A periodikus mintavételezés jellemzői Időfüggés Látszólagos frekvencia jelensége A mintavételezési periódus megválasztása... 2

Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER. Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján

Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER. Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján Irányítástechnika rendszerek Irányítástechnika Budapest, 2008 2 Az előadás felépítése 1. 2. 3. 4. Irányítástechnika Budapest, 2008

Részletesebben

Analóg-digitális átalakítás. Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék

Analóg-digitális átalakítás. Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék Analóg-digitális átalakítás Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék Mai témák Mintavételezés A/D átalakítók típusok D/A átalakítás 12/10/2007 2/17 A/D ill. D/A átalakítók A világ analóg, a jelfeldolgozás

Részletesebben

Digitális jelfeldolgozás

Digitális jelfeldolgozás Digitális jelfeldolgozás Mintavételezés és jel-rekonstrukció Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék magyar.attila@virt.uni-pannon.hu 2010.

Részletesebben

X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ

X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel és módszerekkel történik. A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell.

Részletesebben

2. gyakorlat Mintavételezés, kvantálás

2. gyakorlat Mintavételezés, kvantálás 2. gyakorlat Mintavételezés, kvantálás x(t) x[k]= =x(k T) Q x[k] ^ D/A x(t) ~ ampl. FOLYTONOS idı FOLYTONOS ANALÓG DISZKRÉT MINTAVÉTELEZETT DISZKRÉT KVANTÁLT DIGITÁLIS Jelek visszaállítása egyenköző mintáinak

Részletesebben

Mintavételezés és AD átalakítók

Mintavételezés és AD átalakítók HORVÁTH ESZTER BUDAPEST MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM JÁRMŰELEMEK ÉS JÁRMŰ-SZERKEZETANALÍZIS TANSZÉK ÉRZÉKELÉS FOLYAMATA Az érzékelés, jelfeldolgozás általános folyamata Mérés Adatfeldolgozás 2/31

Részletesebben

Tartalom. 1. Számítógéppel irányított rendszerek 2. Az egységugrásra ekvivalens diszkrét állapottér

Tartalom. 1. Számítógéppel irányított rendszerek 2. Az egységugrásra ekvivalens diszkrét állapottér Tartalom 1. Számítógéppel irányított rendszerek 2. Az egységugrásra ekvivalens diszkrét állapottér 2015 1 Számítógéppel irányított rendszerek Számítógéppel irányított rendszer blokkvázlata Tartószerv D/A

Részletesebben

Iványi László ARM programozás. Szabó Béla 6. Óra ADC és DAC elmélete és használata

Iványi László ARM programozás. Szabó Béla 6. Óra ADC és DAC elmélete és használata ARM programozás 6. Óra ADC és DAC elmélete és használata Iványi László ivanyi.laszlo@stud.uni-obuda.hu Szabó Béla szabo.bela@stud.uni-obuda.hu Mi az ADC? ADC -> Analog Digital Converter Analóg jelek mintavételezéssel

Részletesebben

Irányítástechnika. II. rész. Dr. Turóczi Antal turoczi.antal@nik.uni-obuda.hu

Irányítástechnika. II. rész. Dr. Turóczi Antal turoczi.antal@nik.uni-obuda.hu Irányítástechnika II. rész Dr. Turóczi Antal turoczi.antal@nik.uni-obuda.hu Lineáris tagok jelátvivő tulajdonságai Lineáris dinamikus rendszerek, folyamatok Lineáris tagok modellje Differenciálegyenlettel

Részletesebben

Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba 7. mérés RC tag Bartha András, Dobránszky Márk

Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba 7. mérés RC tag Bartha András, Dobránszky Márk Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba 7. mérés 2015.05.13. RC tag Bartha András, Dobránszky Márk 1. Tanulmányozza át az ELVIS rendszer rövid leírását! Áttanulmányoztuk. 2. Húzzon a tartóból két

Részletesebben

ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 6. A MINTAVÉTELI TÖRVÉNY

ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 6. A MINTAVÉTELI TÖRVÉNY ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 6. A MINTAVÉTELI TÖRVÉNY Dr. Soumelidis Alexandros 2018.10.25. BME KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR 32708-2/2017/INTFIN SZÁMÚ EMMI ÁLTAL TÁMOGATOTT TANANYAG Mintavételezés

Részletesebben

2. Elméleti összefoglaló

2. Elméleti összefoglaló 2. Elméleti összefoglaló 2.1 A D/A konverterek [1] A D/A konverter feladata, hogy a bemenetére érkező egész számmal arányos analóg feszültséget vagy áramot állítson elő a kimenetén. A működéséhez szükséges

Részletesebben

Orvosi Fizika és Statisztika

Orvosi Fizika és Statisztika Orvosi Fizika és Statisztika Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Természettudományi és Informatikai Kar Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet www.szote.u-szeged.hu/dmi Orvosi fizika

Részletesebben

1.A matematikai mintavételezés T mintavételi idővel felfogható modulációs eljárásnak, ahol a hordozó jel

1.A matematikai mintavételezés T mintavételi idővel felfogható modulációs eljárásnak, ahol a hordozó jel 1.A matematikai mintavételezés T mintavételi idővel felfogható modulációs eljárásnak, ahol a hordozó jel eltolt Dirac impulzusokból áll. Adja meg a hordozó jel I (s) T Laplace-transzformáltját és annak

Részletesebben

A mintavételezéses mérések alapjai

A mintavételezéses mérések alapjai A mintavételezéses mérések alapjai Sok mérési feladat során egy fizikai mennyiség időbeli változását kell meghatároznunk. Ha a folyamat lassan változik, akkor adott időpillanatokban elvégzett méréssel

Részletesebben

Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása. LabVIEW előadás

Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása. LabVIEW előadás Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása (ellenállás mérés LabVIEW támogatással) LabVIEW 7.1 2. előadás Dr. Iványi Miklósné, egyetemi tanár LabVIEW-7.1 EA-2/1 Ellenállás mérés és adatbeolvasás Rn ismert

Részletesebben

Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása. LabVIEW 7.1

Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása. LabVIEW 7.1 Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása (ellenállás mérés LabVIEW támogatással) LabVIEW 7.1 előadás Dr. Iványi Miklósné, egyetemi tanár LabVIEW-7.1 KONF-5_2/1 Ellenállás mérés és adatbeolvasás Rn

Részletesebben

Elektronika Előadás. Digitális-analóg és analóg-digitális átalakítók

Elektronika Előadás. Digitális-analóg és analóg-digitális átalakítók Elektronika 2 9. Előadás Digitális-analóg és analóg-digitális átalakítók Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch. Schenk: Analóg és digitális áramkörök, Műszaki

Részletesebben

Mérés és adatgyűjtés

Mérés és adatgyűjtés Mérés és adatgyűjtés 4. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2012. február 27. MA - 4. óra Verzió: 2.1 Utolsó frissítés: 2012. március 12. 1/41 Tartalom I 1 Jelek 2 Mintavételezés 3 A/D konverterek

Részletesebben

Mintavételezés és FI rendszerek DI szimulációja

Mintavételezés és FI rendszerek DI szimulációja Mintavételezés és FI rendszerek DI szimulációja Dr. Horváth Péter, BME HVT 5. december.. feladat Adott az alábbi FI jel: x f (t) = cos(3t) + cos(4t), ([ω] =krad/s). Legalább mekkorára kell választani a

Részletesebben

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk váltakozó-áramú alkalmazásai. Elmélet Az integrált mûveleti erõsítõk váltakozó áramú viselkedését a. fejezetben (jegyzet és prezentáció)

Részletesebben

Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 9. el?

Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 9. el? Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 9. el?adás Szederkényi Gábor Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs

Részletesebben

Jelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék

Jelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék Jelek és rendszerek 1 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék 1 Ajánlott irodalom: FODOR GYÖRGY : JELEK ÉS RENDSZEREK EGYETEMI TANKÖNYV Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2006

Részletesebben

Analóg digitális átalakítók ELEKTRONIKA_2

Analóg digitális átalakítók ELEKTRONIKA_2 Analóg digitális átalakítók ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA Analóg vs. Digital Analóg/Digital átalakítás Mintavételezés Kvantálás Kódolás A/D átalakítók csoportosítása A közvetlen átalakítás A szukcesszív approximációs

Részletesebben

Ellenőrző kérdések a Jelanalízis és Jelfeldolgozás témakörökhöz

Ellenőrző kérdések a Jelanalízis és Jelfeldolgozás témakörökhöz Ellenőrző kérdések a Jelanalízis és Jelfeldolgozás témakörökhöz 1. Hogyan lehet osztályozni a jeleket időfüggvényük időtartama szerint? 2. Mi a periodikus jelek definiciója? (szöveg, képlet, 3. Milyen

Részletesebben

Számítógépes gyakorlat MATLAB, Control System Toolbox

Számítógépes gyakorlat MATLAB, Control System Toolbox Számítógépes gyakorlat MATLAB, Control System Toolbox Bevezetés A gyakorlatok célja az irányítási rendszerek korszerű számítógépes vizsgálati és tervezési módszereinek bemutatása, az alkalmazáshoz szükséges

Részletesebben

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Passzív alkatrészek és passzív áramkörök. Elmélet A passzív elektronikai alkatrészek elméleti ismertetése az. prezentációban található. A 2. prezentáció

Részletesebben

π π A vivőhullám jelalakja (2. ábra) A vivőhullám periódusideje T amplitudója A az impulzus szélessége szögfokban 2p. 2p [ ]

π π A vivőhullám jelalakja (2. ábra) A vivőhullám periódusideje T amplitudója A az impulzus szélessége szögfokban 2p. 2p [ ] Pulzus Amplitúdó Moduláció (PAM) A Pulzus Amplitúdó Modulációról abban az esetben beszélünk, amikor egy impulzus sorozatot használunk vivőhullámnak és ezen a vivőhullámon valósítjuk meg az amplitúdómodulációt

Részletesebben

Informatika Rendszerek Alapjai

Informatika Rendszerek Alapjai Informatika Rendszerek Alapjai Dr. Kutor László Jelek típusai Átalakítás analóg és digitális rendszerek között http://uni-obuda.hu/users/kutor/ IRA 2014 2014. ősz IRA3/1 Analóg jelek digitális feldolgozhatóságának

Részletesebben

Passzív és aktív aluláteresztő szűrők

Passzív és aktív aluláteresztő szűrők 7. Laboratóriumi gyakorlat Passzív és aktív aluláteresztő szűrők. A gyakorlat célja: A Micro-Cap és Filterlab programok segítségével tanulmányozzuk a passzív és aktív aluláteresztő szűrők elépítését, jelátvitelét.

Részletesebben

3.18. DIGITÁLIS JELFELDOLGOZÁS

3.18. DIGITÁLIS JELFELDOLGOZÁS 3.18. DIGITÁLIS JELFELDOLGOZÁS Az analóg jelfeldolgozás során egy fizikai mennyiséget (pl. a hangfeldolgozás kapcsán a levegő nyomásváltozásait) azzal analóg (hasonló, arányos) elektromos feszültséggé

Részletesebben

Hangtechnika. Médiatechnológus asszisztens

Hangtechnika. Médiatechnológus asszisztens Vázlat 3. Előadás - alapjai Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki Kar Műszaki Informatika és Villamos Intézet Műszaki Informatika Tanszék Ismétlés Vázlat I.rész: Ismétlés II.rész: A digitális Jelfeldolgozás

Részletesebben

Tartalom. Soros kompenzátor tervezése 1. Tervezési célok 2. Tervezés felnyitott hurokban 3. Elemzés zárt hurokban 4. Demonstrációs példák

Tartalom. Soros kompenzátor tervezése 1. Tervezési célok 2. Tervezés felnyitott hurokban 3. Elemzés zárt hurokban 4. Demonstrációs példák Tartalom Soros kompenzátor tervezése 1. Tervezési célok 2. Tervezés felnyitott hurokban 3. Elemzés zárt hurokban 4. Demonstrációs példák 215 1 Tervezési célok Szabályozó tervezés célja Stabilitás biztosítása

Részletesebben

Történeti Áttekintés

Történeti Áttekintés Történeti Áttekintés Történeti Áttekintés Értesülés, Információ Érzékelő Ítéletalkotó Értesülés, Információ Anyag, Energia BE Jelformáló Módosító Termelőeszköz Folyamat Rendelkezés Beavatkozás Anyag,

Részletesebben

Néhány fontosabb folytonosidejű jel

Néhány fontosabb folytonosidejű jel Jelek és rendszerek MEMO_2 Néhány fontosabb folytonosidejű jel Ugrásfüggvény Bármely választással: Egységugrás vagy Heaviside-féle függvény Ideális kapcsoló. Signum függvény, előjel függvény. MEMO_2 1

Részletesebben

A nullád rendű tartóáramkör átviteli függvényének alakulása, ha a tartási időszakban a lezárás nem veszteségmentes

A nullád rendű tartóáramkör átviteli függvényének alakulása, ha a tartási időszakban a lezárás nem veszteségmentes A nullád rendű tartóáramkör átviteli függvényének alakulása, ha a tartási időszakban a lezárás nem veszteségmentes VÖRÖS ANDRÁS Műszeripari Kutatóintézet Az alábbiakban vizsgálat tárgyává tesszük azt az

Részletesebben

A digitális jelek időben és értékben elkülönülő, diszkrét mintákból állnak. Ezek a jelek diszkrét értékűek és idejűek.

A digitális jelek időben és értékben elkülönülő, diszkrét mintákból állnak. Ezek a jelek diszkrét értékűek és idejűek. A digitális hangrögzítés és lejátszás A digitális hangrögzítés és lejátszás az analóg felvételhez és lejátszáshoz hasonló módon történik, viszont a rögzítés módja már nagymértékben eltér. Ezt a folyamatot

Részletesebben

Fourier térbeli analízis, inverz probléma. Orvosi képdiagnosztika 5-7. ea ősz

Fourier térbeli analízis, inverz probléma. Orvosi képdiagnosztika 5-7. ea ősz Fourier térbeli analízis, inverz probléma Orvosi képdiagnosztika 5-7. ea. 2017 ősz 5. Előadás témái Fourier transzformációk és kapcsolataik: FS, FT, DTFT, DFT, DFS Mintavételezés, interpoláció Folytonos

Részletesebben

MECHATRONIKA Mechatronika alapképzési szak (BSc) záróvizsga kérdései. (Javítás dátuma: )

MECHATRONIKA Mechatronika alapképzési szak (BSc) záróvizsga kérdései. (Javítás dátuma: ) MECHATRONIKA 2010 Mechatronika alapképzési szak (BSc) záróvizsga kérdései (Javítás dátuma: 2016.12.20.) A FELKÉSZÜLÉS TÉMAKÖREI A számozott vizsgakérdések a rendezett felkészülés érdekében vastag betűkkel

Részletesebben

Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER. Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján

Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER. Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján Irányítástechnika jellemzőinek Rendszerek stabilitása és minőségi jellemzői. Soros kompenzátor. Irányítástechnika Budapest, 29 2 Az

Részletesebben

Az Informatika Elméleti Alapjai

Az Informatika Elméleti Alapjai Az Informatika Elméleti Alapjai dr. Kutor László Jelek típusai Átalakítás az analóg és digitális rendszerek között http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07 IEA 3/1

Részletesebben

RC tag Amplitúdó és Fáziskarakterisztikájának felvétele

RC tag Amplitúdó és Fáziskarakterisztikájának felvétele RC tag Amplitúdó és Fáziskarakterisztikájának felvétele Mérésadatgyűjtés és Jelfeldolgozás 11. ELŐADÁS Schiffer Ádám Egyetemi adjunktus Közérdekű PÓTMÉRÉS: Akinek elmaradása van, egy mérést pótolhat a

Részletesebben

8. Laboratóriumi gyakorlat INKREMENTÁLIS ADÓ

8. Laboratóriumi gyakorlat INKREMENTÁLIS ADÓ 8. Laboratóriumi gyakorlat INKREMENTÁLIS ADÓ 1. A gyakorlat célja: Az inkrementális adók működésének megismerése. Számítások és szoftverfejlesztés az inkrementális adók katalógusadatainak feldolgozására

Részletesebben

10.1. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ

10.1. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ 101 ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel történik A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell Rendszerint az

Részletesebben

1. ábra a függvénygenerátorok általános blokkvázlata

1. ábra a függvénygenerátorok általános blokkvázlata A függvénygenerátorok nemszinuszos jelekből állítanak elő kváziszinuszos jelet. Nemszinuszos jel lehet pl. a négyszögjel, a háromszögjel és a fűrészjel is. Ilyen típusú jeleket az úgynevezett relaxációs

Részletesebben

RC tag Amplitúdó és Fáziskarakterisztikájának felvétele

RC tag Amplitúdó és Fáziskarakterisztikájának felvétele RC tag Amplitúdó és Fáziskarakterisztikájának felvétele Mérésadatgyűjtés és Jelfeldolgozás 12. ELŐADÁS Schiffer Ádám Egyetemi adjunktus Közérdekű 2008.05.09. PTE PMMK MIT 2 Közérdekű PÓTMÉRÉS: Akinek elmaradása

Részletesebben

Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7.

Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7. Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7. előadás Szederkényi Gábor Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs

Részletesebben

Digitális szűrők - (BMEVIMIM278) Házi Feladat

Digitális szűrők - (BMEVIMIM278) Házi Feladat Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rszerek Tanszék Digitális szűrők - (BMEVIMIM278) FIR-szűrő tervezése ablakozással Házi Feladat Név: Szőke Kálmán Benjamin Neptun:

Részletesebben

Elektronika Előadás. Modulátorok, demodulátorok, lock-in erősítők

Elektronika Előadás. Modulátorok, demodulátorok, lock-in erősítők Elektronika 2 10. Előadás Modulátorok, demodulátorok, lock-in erősítők Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch. Schenk: Analóg és digitális áramkörök, Műszaki

Részletesebben

Elektronika Oszcillátorok

Elektronika Oszcillátorok 8. Az oszcillátorok periodikus jelet előállító jelforrások, generátorok. Olyan áramkörök, amelyeknek csak kimenete van, bemenete nincs. Leggyakoribb jelalakok: - négyszög - szinusz A jelgenerálás alapja

Részletesebben

Mérés 3 - Ellenörzö mérés - 5. Alakítsunk A-t meg D-t oda-vissza (A/D, D/A átlakító)

Mérés 3 - Ellenörzö mérés - 5. Alakítsunk A-t meg D-t oda-vissza (A/D, D/A átlakító) Mérés 3 - Ellenörzö mérés - 5. Alakítsunk A-t meg D-t oda-vissza (A/D, D/A átlakító) 1. A D/A átalakító erısítési hibája és beállása Mérje meg a D/A átalakító erısítési hibáját! A hibát százalékban adja

Részletesebben

Bevezetés a méréstechinkába, és jelfeldologzásba jegyzőkönyv

Bevezetés a méréstechinkába, és jelfeldologzásba jegyzőkönyv Bevezetés a méréstechinkába, és jelfeldologzásba jegyzőkönyv Lódi Péter(D1WBA1) 2015 Március 18. Bevezetés: Mérés helye: PPKE-ITK 3. emeleti 321-es Mérőlabor Mérés ideje: 2015.03.25. 13:15-16:00 Mérés

Részletesebben

Gyakorló többnyire régebbi zh feladatok. Intelligens orvosi műszerek október 2.

Gyakorló többnyire régebbi zh feladatok. Intelligens orvosi műszerek október 2. Gyakorló többnyire régebbi zh feladatok Intelligens orvosi műszerek 2018. október 2. Régebbi zh feladat - #1 Az ábrán látható két jelet, illetve összegüket mozgóablak mediánszűréssel szűrjük egy 11 pontos

Részletesebben

Jelfeldolgozás - ANTAL Margit. impulzusválasz. tulajdonságai. Rendszerek. ANTAL Margit. Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Jelfeldolgozás - ANTAL Margit. impulzusválasz. tulajdonságai. Rendszerek. ANTAL Margit. Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2007 Megnevezések Diszkrét Dirac jel Delta függvény Egységimpluzus függvény A diszkrét Dirac jel δ[n] = { 1, n = 0 0, n 0 d[n] { 1, n = n0 δ[n n 0 ] = 0, n n

Részletesebben

Segédlet a gyakorlati tananyaghoz GEVAU141B, GEVAU188B c. tantárgyakból

Segédlet a gyakorlati tananyaghoz GEVAU141B, GEVAU188B c. tantárgyakból Segédlet a gyakorlati tananyaghoz GEVAU141B, GEVAU188B c. tantárgyakból 1 Átviteli tényező számítása: Lineáris rendszer: Pl1.: Egy villanymotor 100V-os bemenő jelre 1000 fordulat/perc kimenő jelet ad.

Részletesebben

IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI ALAPOK. Erdei István Grundfos South East Europe Kft.

IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI ALAPOK. Erdei István Grundfos South East Europe Kft. IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI ALAPOK Erdei István Grundfos South East Europe Kft. Irányítástechnika felosztása Vezérléstechnika Szabályozástechnika Miért szabályozunk? Távhő rendszerek üzemeltetése Ø A fogyasztói

Részletesebben

ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK II. 5. DC MOTOROK SZABÁLYOZÁS FORDULATSZÁM- SZABÁLYOZÁS

ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK II. 5. DC MOTOROK SZABÁLYOZÁS FORDULATSZÁM- SZABÁLYOZÁS ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK II. 5. DC MOTOROK SZABÁLYOZÁS FORDULATSZÁM- SZABÁLYOZÁS Dr. Soumelidis Alexandros 2019.03.13. BME KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR 32708-2/2017/INTFIN SZÁMÚ EMMI ÁLTAL TÁMOGATOTT

Részletesebben

Mérési jegyzőkönyv a 5. mérés A/D és D/A átalakító vizsgálata című laboratóriumi gyakorlatról

Mérési jegyzőkönyv a 5. mérés A/D és D/A átalakító vizsgálata című laboratóriumi gyakorlatról Mérési jegyzőkönyv a 5. mérés A/D és D/A átalakító vizsgálata című laboratóriumi gyakorlatról A mérés helyszíne: A mérés időpontja: A mérést végezték: A mérést vezető oktató neve: A jegyzőkönyvet tartalmazó

Részletesebben

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 Méréstechnika Rezgésmérés Készítette: Ángyán Béla Iszak Gábor Seidl Áron Veszprém 2014 [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 A rezgésekkel kapcsolatos alapfogalmak A rezgés a Magyar Értelmező Szótár megfogalmazása

Részletesebben

RC tag mérési jegyz könyv

RC tag mérési jegyz könyv RC tag mérési jegyz könyv Mérést végezte: Csutak Balázs, Farkas Viktória Mérés helye és ideje: ITK 320. terem, 2016.03.09 A mérés célja: Az ELVIS próbapanel és az ELVIS m szerek használatának elsajátítása,

Részletesebben

Jelek és rendszerek MEMO_03. Pletl. Belépő jelek. Jelek deriváltja MEMO_03

Jelek és rendszerek MEMO_03. Pletl. Belépő jelek. Jelek deriváltja MEMO_03 Jelek és rendszerek MEMO_03 Belépő jelek Jelek deriváltja MEMO_03 1 Jelek és rendszerek MEMO_03 8.ábra. MEMO_03 2 Jelek és rendszerek MEMO_03 9.ábra. MEMO_03 3 Ha a jelet méréssel kapjuk, akkor a jel következő

Részletesebben

A/D és D/A átalakítók gyakorlat

A/D és D/A átalakítók gyakorlat Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A/D és D/A átalakítók gyakorlat Takács Gábor Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2013. február 27. ebook ready Tartalom 1 A/D átalakítás alapjai (feladatok)

Részletesebben

Mechatronika alapjai órai jegyzet

Mechatronika alapjai órai jegyzet - 1969-ben alakult ki a szó - Rendszerek és folyamatok, rendszertechnika - Automatika, szabályozás - számítástechnika Cd olvasó: Dia Mechatronika alapjai órai jegyzet Minden mechatronikai rendszer alapstruktúrája

Részletesebben

Híradástechikai jelfeldolgozás

Híradástechikai jelfeldolgozás Híradástechikai jelfeldolgozás 13. Előadás 015. 04. 4. Jeldigitalizálás és rekonstrukció 015. április 7. Budapest Dr. Gaál József docens BME Hálózati Rendszerek és SzolgáltatásokTanszék gaal@hit.bme.hu

Részletesebben

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk egyenáramú jellemzése és alkalmazásai. Elmélet Az erõsítõ fogalmát valamint az integrált mûveleti erõsítõk szerkezetét és viselkedését

Részletesebben

Mintavétel: szorzás az idő tartományban

Mintavétel: szorzás az idő tartományban 1 Mintavételi törvény AD átalakítók + sávlimitált jel τ időközönként mintavétel Mintavétel: szorzás az idő tartományban 1/τ körfrekvenciánként ismétlődik - konvolúció a frekvenciatérben. 2 Nem fednek át:

Részletesebben

Wavelet transzformáció

Wavelet transzformáció 1 Wavelet transzformáció Más felbontás: Walsh, Haar, wavelet alapok! Eddig: amplitúdó vagy frekvencia leírás: Pl. egy rövid, Dirac-delta jellegű impulzus Fourier-transzformált: nagyon sok, kb. ugyanolyan

Részletesebben

Szabályozástechnika II.

Szabályozástechnika II. TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-215-9 A GÉPÉSZETI ÉS INFORMATIKAI ÁGAZATOK DUÁLIS ÉS MODULÁRIS KÉPZÉSEINEK KIALAKÍTÁSA A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN Jancskárné Anweiler Ildikó Szabályozástechnika II. Pécs 215 A tananyag

Részletesebben

11. Orthogonal Frequency Division Multiplexing ( OFDM)

11. Orthogonal Frequency Division Multiplexing ( OFDM) 11. Orthogonal Frequency Division Multiplexing ( OFDM) Az OFDM (Orthogonal Frequency Division Multiplexing ) az egyik legszélesebb körben alkalmazott eljárás. Ez az eljárás az alapja a leggyakrabban alkalmazott

Részletesebben

Soros felépítésű folytonos PID szabályozó

Soros felépítésű folytonos PID szabályozó Soros felépítésű folytonos PID szabályozó Főbb funkciók: A program egy PID szabályozót és egy ez által szabályozott folyamatot szimulál, a kimeneti és a beavatkozó jel grafikonon való ábrázolásával. A

Részletesebben

Gépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1)

Gépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1) Gépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1) 6. Óra Kőrös Péter Közúti és Vasúti Járművek Tanszék Tanszéki mérnök (IS201 vagy a tanszéken) E-mail: korosp@ga.sze.hu Web: http://www.sze.hu/~korosp http://www.sze.hu/~korosp/gepeszeti_rendszertechnika/

Részletesebben

Számítógépes irányítás

Számítógépes irányítás Számítógépes irányítás BMEGERIAM6S Dr. Aradi Petra BME MOGI 2016. május 3. Dr. Aradi Petra (BME MOGI) Számítógépes irányítás 2016. május 3. 1 / 45 Jelek osztályozása és utaztatása a számítógépes folyamatirányítás

Részletesebben

Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató

Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató ÓBUDAI EGYETEM Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató A mérést végezte: Neptun kód: A mérés időpontja: A méréshez szükséges eszközök:

Részletesebben

Informatika Rendszerek Alapjai

Informatika Rendszerek Alapjai Informatika Rendszerek Alapjai Dr. Kutor László Alapfogalmak Információ-feldolgozó paradigmák Analóg és digitális rendszerek jellemzői Jelek típusai Átalakítás rendszerek között http://uni-obuda.hu/users/kutor/

Részletesebben

Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata

Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. május 7. (hétfő délelőtti csoport) 1. Bevezetés Ebben a mérésben a szilárdtestek rugalmas tulajdonságait vizsgáljuk

Részletesebben

Irányítástechnikai alapok. Zalotay Péter főiskolai docens KKMF

Irányítástechnikai alapok. Zalotay Péter főiskolai docens KKMF Irányítástechnikai alapok Zalotay Péter főiskolai docens KKMF Az irányítás feladatai és fajtái: Alapfogalmak Irányítás: Műszaki berendezések ( gépek, gyártó sorok, szállító eszközök, vegyi-, hő-technikai

Részletesebben

Házi Feladat. Méréstechnika 1-3.

Házi Feladat. Méréstechnika 1-3. Házi Feladat Méréstechnika 1-3. Tantárgy: Méréstechnika Tanár neve: Tényi V. Gusztáv Készítette: Fazekas István AKYBRR 45. csoport 2010-09-18 1/1. Ismertesse a villamos jelek felosztását, és az egyes csoportokban

Részletesebben

Digitális Fourier-analizátorok (DFT - FFT)

Digitális Fourier-analizátorok (DFT - FFT) 6 Digitális Fourier-analizátoro (DFT - FFT) Eze az analizátoro digitális műödésűe és a Fourier-transzformálás elvén alapulna. A digitális Fourier analizátoro a folytonos időfüggvény mintavételezett jeleit

Részletesebben

Akusztikus mérőműszerek

Akusztikus mérőműszerek Akusztikus mérőműszerek Hangszintmérő: méri a frekvencia súlyozott, és nyomásátlagolt hangnyomás szintet (hangszintet). Felépítése Mikrofon + Erősítő Frekvencia Szint tartomány Időátlagolás Kijelzés Előerősítő

Részletesebben

Jelgenerátorok ELEKTRONIKA_2

Jelgenerátorok ELEKTRONIKA_2 Jelgenerátorok ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA Jelgenerátorok osztályozása. Túlvezérelt erősítők. Feszültségkomparátorok. Visszacsatolt komparátorok. Multivibrátor. Pozitív visszacsatolás. Oszcillátorok. RC oszcillátorok.

Részletesebben

Számítógépes Grafika SZIE YMÉK

Számítógépes Grafika SZIE YMÉK Számítógépes Grafika SZIE YMÉK Analóg - digitális Analóg: a jel értelmezési tartománya (idő), és az értékkészletes is folytonos (pl. hang, fény) Diszkrét idejű: az értelmezési tartomány diszkrét (pl. a

Részletesebben

1. ábra. Repülő eszköz matematikai modellje ( fekete doboz )

1. ábra. Repülő eszköz matematikai modellje ( fekete doboz ) Wührl Tibor DIGITÁLIS SZABÁLYZÓ KÖRÖK NEMLINEARITÁSI PROBLÉMÁI FIXPONTOS SZÁMÁBRÁZOLÁS ESETÉN RENDSZERMODELL A pilóta nélküli repülő eszközök szabályzó körének tervezése során első lépésben a repülő eszköz

Részletesebben

Digitális tárolós oszcilloszkópok

Digitális tárolós oszcilloszkópok 1 Az analóg oszcilloszkópok elsősorban periodikus jelek megjelenítésére alkalmasak, tehát nem teszik lehetővé a nem periodikusan ismétlődő vagy csak egyszeri alkalommal bekövetkező jelváltozások megjelenítését.

Részletesebben

1. Jelgenerálás, megjelenítés, jelfeldolgozás alapfunkciói

1. Jelgenerálás, megjelenítés, jelfeldolgozás alapfunkciói 1. Jelgenerálás, megjelenítés, jelfeldolgozás alapfunkciói FELADAT Készítsen egy olyan tömböt, amelynek az elemeit egy START gomb megnyomásakor feltölt a program 1 periódusnyi szinuszosan változó értékekkel.

Részletesebben

Jelfeldolgozás a közlekedésben. 2017/2018 II. félév. Analóg-digitális átalakítás ADC, DAC

Jelfeldolgozás a közlekedésben. 2017/2018 II. félév. Analóg-digitális átalakítás ADC, DAC Jelfeldolgozás a közlekedésben 2017/2018 II. félév Analóg-digitális átalakítás ADC, DAC AD átalakítás Cél: Analóg (időben és értékben folytonos) elektromos mennyiség kifejezése digitális (értékében nagyságában

Részletesebben

ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 3. MÉRÉSFELDOLGOZÁS

ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 3. MÉRÉSFELDOLGOZÁS ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 3. MÉRÉSFELDOLGOZÁS Dr. Soumelidis Alexandros 2018.10.04. BME KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR 32708-2/2017/INTFIN SZÁMÚ EMMI ÁLTAL TÁMOGATOTT TANANYAG Mérés-feldolgozás

Részletesebben

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%.

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

MEMS eszközök redukált rendű modellezése a Smart Systems Integration mesterképzésben Dr. Ender Ferenc

MEMS eszközök redukált rendű modellezése a Smart Systems Integration mesterképzésben Dr. Ender Ferenc MEMS eszközök redukált rendű modellezése a Smart Systems Integration mesterképzésben Dr. Ender Ferenc BME Elektronikus Eszközök Tanszéke Smart Systems Integration EMMC+ Az EU által támogatott 2 éves mesterképzési

Részletesebben

Irányításelmélet és technika II.

Irányításelmélet és technika II. Irányításelmélet és technika II. Legkisebb négyzetek módszere Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék amagyar@almos.vein.hu 200 november

Részletesebben

Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER. Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján

Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER. Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján Rendszer és irányításelmélet Rendszerek idő és frekvencia tartományi vizsgálata Irányítástechnika Budapest, 29 2 Az előadás felépítése

Részletesebben

ANTAL Margit. Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Jelfeldolgozás. ANTAL Margit. Adminisztratív. Bevezetés. Matematikai alapismeretek.

ANTAL Margit. Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Jelfeldolgozás. ANTAL Margit. Adminisztratív. Bevezetés. Matematikai alapismeretek. Jelfeldolgozás 1. Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2007 és jeleket generáló és jeleket generáló és jeleket generáló Gyakorlatok - MATLAB (OCTAVE) (50%) Írásbeli vizsga (50%) és jeleket generáló

Részletesebben

Kalkulus I. gyakorlat Fizika BSc I/1.

Kalkulus I. gyakorlat Fizika BSc I/1. . Ábrázoljuk a következő halmazokat a síkon! {, y) R 2 : + y < }, b) {, y) R 2 : 2 + y 2 < 4}, c) {, y) R 2 : 2 + y 2 < 4, + y < }, {, y) R 2 : + y < }. Kalkulus I. gyakorlat Fizika BSc I/.. gyakorlat

Részletesebben

Az INTEL D-2920 analóg mikroprocesszor alkalmazása

Az INTEL D-2920 analóg mikroprocesszor alkalmazása Az INTEL D-2920 analóg mikroprocesszor alkalmazása FAZEKAS DÉNES Távközlési Kutató Intézet ÖSSZEFOGLALÁS Az INTEL D 2920-at kifejezetten analóg feladatok megoldására fejlesztették ki. Segítségével olyan

Részletesebben

Ipari mintavételes PID szabályozóstruktúra megvalósítása

Ipari mintavételes PID szabályozóstruktúra megvalósítása Ipari mintavételes PID szabályozóstruktúra megvalósítása 1. A gyakorlat célja Készítsen diszkrét PID szabályozót megvalósító programot C++, obiektumorientált környezetben. Teszteléssel igazolja a szabályozó

Részletesebben

Fourier-sorfejtés vizsgálata Négyszögjel sorfejtése, átviteli vizsgálata

Fourier-sorfejtés vizsgálata Négyszögjel sorfejtése, átviteli vizsgálata Fourier-sorfejtés vizsgálata Négyszögjel sorfejtése, átviteli vizsgálata Reichardt, András 27. szeptember 2. 2 / 5 NDSM Komplex alak U C k = T (T ) ahol ω = 2π T, k módusindex. Időfüggvény előállítása

Részletesebben

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája. 11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai 1 Melyik állítás HMIS a felsoroltak közül? mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis. disszipatív folyamatok irreverzibilisek. hőmennyiség

Részletesebben

A soros RC-kör. t, szög [rad] feszültség áramerősség. 2. ábra a soros RC-kör kapcsolási rajza. a) b) 3. ábra

A soros RC-kör. t, szög [rad] feszültség áramerősség. 2. ábra a soros RC-kör kapcsolási rajza. a) b) 3. ábra A soros RC-kör Az átmeneti jelenségek vizsgálatakor soros RC-körben egyértelművé vált, hogy a kondenzátoron a késik az áramhoz képest. Váltakozóáramú körökben ez a késés, pontosan 90 fok. Ezt figyelhetjük

Részletesebben

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL INFORMATIKUS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. EGYENÁRAM 1. Vezesse le a feszültségosztó képletet két ellenállás (R 1 és R 2 ) esetén! Az összefüggésben szerepl mennyiségek jelölését

Részletesebben

Gibbs-jelenség viselkedésének vizsgálata egyszer négyszögjel esetén

Gibbs-jelenség viselkedésének vizsgálata egyszer négyszögjel esetén Matematikai modellek, I. kisprojekt Gibbs-jelenség viselkedésének vizsgálata egyszer négyszögjel esetén Unger amás István B.Sc. szakos matematikus hallgató ungert@maxwell.sze.hu, http://maxwell.sze.hu/~ungert

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök

DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök Az elektronikus kommunikáció gyors fejlődése, és minden területen történő megjelenése, szükségessé teszi, hogy az oktatás is lépést tartson ezzel a fejlődéssel.

Részletesebben