Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. Pedagógiai program

Átírás

1 Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai program 2016

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető Az intézmény főbb alapadatai Iskolánk rövid története A Pedagógiai Program jogszabályi háttere A Pedagógiai Program hatályba lépése, elfogadása, véleményezése, felülvizsgálata és nyilvánosságra hozatala Nevelési program Pedagógiai hitvallásunk Az oktató-nevelő munka elvei, célja és feladatai A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák Közösségi szolgálat Egészségnevelési program A környezeti nevelés programja A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A pedagógusok helyi intézményi feladatai Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnökök feladatai Kapcsolattartás tanulókkal, szülőkkel és az iskola egyéb partnereivel A mentorok feladatai Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének rendje Tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata Helyi tanterv A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező (választható) tantárgyak és óraszámaik Iskolánkban alkalmazott jelenlegi óratervek A tankönyvek és taneszközök kiválasztása A mindennapos testnevelés megvalósításának módja A tanulók fizikai állapotának mérése Érettségi felkészítés A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezése Az iskola ellenőrzési és értékelési rendszere

3 5. Szakmai program Szakközépiskola Szakiskola A szakmai előtanulmányok beszámíthatósága A szakmai gyakorlati képzés helyei és formái Iskolarendszeren kívüli, szakmai képzés felnőttképzés A belső önértékelési rendszer Az önértékelési program készítésének jogi szabályozása Az önértékelési tevékenység szakmai támogatása Az önértékelési tevékenység célja Az önértékelési program megvalósításhoz szükséges feladatok Az önértékelési feladatok ellátásához a szükséges emberi és egyéb erőforrások Az önértékelés eljárásrendje, általános szabályai Kollégium pedagógiai programja Bevezetés Az intézmény adatai Intézményünk társadalmi szerepe A kollégiumi nevelés A kollégium működése A kollégiumi tevékenység szerkezete A kollégiumi foglalkozások keretterve A tanulók minősítésének formái Melléklet: A középszintű érettségi vizsgák témakörei, követelményei Melléklet: Legitimációs záradék

4 1. Bevezető 1.1. Az intézmény főbb alapadatai Az intézmény hivatalos elnevezése: Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Az intézmény fenntartója: Földművelésügyi Minisztérium Az intézmény alapító okiratának száma: IfPF/925/2015 Az intézmény működési területe Jász-Nagykun-Szolnok megye Az intézmény székhelye: Kenderes 5331 Szent István út 27. Az intézmény elérhetőségei: Postacím: Kenderes 5331 Szent István út 27. Telefon/fax: 59/ Honlap: szakkozep-kenderes.hu 1.2. Iskolánk rövid története A Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium a kenderesi Horthy-kastélyban és annak majorságában működik. Iskolánk több évtized alatt alakította ki azt az országosan is egyedülálló oktatási szerkezetet, amelyben a hozzánk beiratkozott fiatalok az itt eltöltött évek alatt szabadon dönthetnek arról, hogy tudásuknak, képességeiknek, szándékuknak megfelelően, érettségit adó szakközépiskolai vagy szakmát nyújtó szakiskolai képzésben kívánnak-e tanulni június 16-án iktatta törvénybe az Országgyűlés az iskolák államosítását. Ugyanebben az évben születtek meg újra az első 4

5 termelőszövetkezetek, állami gazdaságok. A gépállomások pedig a termelőszövetkezetek gépesítésére alapított állami tulajdonokban lévő ellátó és javító üzemek voltak. Ez a gazdasági, politikai igény hívta életre a Kenderesi Szakiskolát 1950-ben szeptember 1-én indult meg az akkor még 6 hetes traktoros tanfolyam, melyet 1958-ban kétéves mezőgazdasági gépészképzés váltott fel. - Különböző rövid időtartamú traktoros és öntöző gépész tanfolyamok után 1958-tól két éves, 1968-tól három éves ifjúsági növénytermesztő gépészképzésnek adott otthont a volt falusi kúria és 1989 között három éves növénytermesztő gépész szakmunkásképzés működött intézményünkben től évente új képzés indításával bővült iskolánk profilja. Intézményünk már a 90-es évek elején ráérzett arra, hogy a változások újat, mást várnak a mezőgazdaság szolgálatában álló iskoláktól is. A korábbi évtizedekben elképzelhetetlen rugalmasság lehetőségeit kihasználva a képzési profil átalakult. A nagyüzemi gazdálkodást szolgáló traktoros, majd növénytermesztő gépész szakmunkásképző fokozatosan szakiskolává, később a kor követelményeinek megfelelően szakközépiskolává fejlődött. - Ebben az időszakban az iskola a növénytermesztő gépészképzés mellett mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó, vendéglátó eladó, gazda, gépszerelő gépüzemeltető, kertészképzésre vállalkozott, mellette lehetőséget adott a nagyközség, a környék, valamint iskolánk fiatal szakmunkásainak nappali és esti tagozaton az érettségi bizonyítvány megszerzésére is. - A kilencvenes évek vége további változásokat hozott: világbanki támogatással vendéglátó és mezőgazdasági szakirányú szakközépiskolai képzés indult. Tíz tanév alatt a képzési választék bővülése 2,5-szeres tanulói létszámnövekedést eredményezett, osztályaink száma pedig több mint a duplájára emelkedett. - A változásokat az évtizedek alatti többszöri tartalmat is jelző névváltozás mutatja: a Mezőgazdasági Szakmunkásképző elnevezés először Mezőgazdasági Kistermelői Szakiskola elnevezéssel egészült ki, majd Mezőgazdasági Szakiskolára, s végül Kenderesi Szakiskola, Középiskola és Kollégium névre változott. Ezen elnevezéssel hosszú évekig működött iskolánk. - Egészen augusztus 1-jéig, amikor is jelenlegi fenntartónkhoz, a Földművelésügyi Minisztériumhoz kerülvén elnyertük a Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium elnevezést. A falusi vendéglátóképzést elsőként, a gazdaasszony-képzést az elsők között indítottuk az országban. 5

6 Egyéb kiemelt események: Gazdakonyha (tankonyha) átadása Gyümölcsös telepítése ( ben szociális épület, gyümölcstároló kialakítása) Juhhodály átadása Árusító pavilon átadása Növendékmarha-szállás átadása Terményszárító pajta átadása 2000-es években a minifarm mögötti lakóépületek felvásárlása (önkormányzati segítséggel) Műfüves pálya átadása Filclair növényház felújítása 2016 Iskolánk épületeinek energetikai felújítása Gépbeszerzéseink pályázati forrásból, a 2010-es esztendőktől folyamatosan önjáró rakodógép, oktatótraktor, Zetor, MTZ, bálázógép, stb. 2. A Pedagógiai Program jogszabályi háttere A pedagógia program tartalmát a következő jogszabályok (ezen jogszabályok módosításait is beleértve) dokumentumok határozzák meg: évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) évi CLXXXVII. Törvény a szakképzésről (Szkt.), - a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet, - 51/2012.(XII.21) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról - 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, és a köznevelési intézmények névhasználatáról - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet - 229/2012.(VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, és ennek módosítása (26/2013.(II.12.)) - 326/2013. (VIII.30.) Korm.rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról, évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet /2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet az intézmény alapító okirata. 6

7 2.1. A Pedagógiai Program hatályba lépése, elfogadása, véleményezése, felülvizsgálata és nyilvánosságra hozatala (hatályba lépés: Nkt. 26. (5); elfogadás: Nkt. 69. (1), Nkt. 70. (2)a, Nkt. 26. (1); véleményezés: 20/2012. EMMI rendelet 121. (7), 122. (7), 118. ; felülvizsgálat) Az iskola Pedagógiai Programját a 20/2012. EMMI rendeletben foglaltak szerinti vélemények (szakmai munkaközösségek, intézményi tanács) megszületése után a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. Az elfogadás és jóváhagyás helyét és idejét a Legitimációs záradék (3. Melléklet) tartalmazza. A Pedagógiai Program azon rendelkezéseinek érvénybe léptetéséhez, melyekből a fenntartóra/ működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó/ működtető egyetértése szükséges (Nkt. 26. (1);) Iskolánk a Pedagógiai Programot, vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezeti be. (Nkt. 26. (5)) A Pedagógiai Program érvényessége határozatlan idejű. Ha jogszabályváltozások nem teszik gyakrabban szükségessé, akkor két és fél évenként felül kell vizsgálni aktualitását. Módosítás módja: kezdeményezheti a fenntartó, a tantestület harmada, a szülőket képviselő szervezetek, a diákönkormányzat. Szakmai vizsgálat, elemzés alapján a tantestület határoz a szükséges változtatásokról, a módosítás a fenntartó hozzájárulásával válik véglegessé. A Pedagógiai Program az elfogadása után nyomtatott formában az iskola igazgatójánál, az igazgatóhelyettesénél és az iskola honlapján bárki számára elérhető, szabadon megtekinthető. (20/2012. EMMI rendelet 82. (1),(2),(3); Nkt. 26. (1)) 7

8 3. Nevelési program 3.1. Pedagógiai hitvallásunk A Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégiumban tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: - a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, - a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, - a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, - diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, - minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, - az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: - tanuló és tanuló, - tanuló és nevelő, - szülő és nevelő, - nevelő és nevelő között 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: - a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, tovább építhető alapműveltséget nyújt, - iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, - az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, - szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, 8

9 - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, - szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni szűkebb és tágabb lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, - igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, - ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a tankerületben található iskolákkal, közművelődési intézményekkel 4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség-kibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. 5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - művelt, - kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, - kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, - képes a problémák érzékelésére és megoldására, - gyakorlatias, - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, - jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), - van elképzelése a jövőjét illetően, - becsüli a tudást, 9

10 - öntevékenyen és aktívan vesz részt a tanulásban, - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, - képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, - tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, - képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, - a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: - nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, - a természet, a környezet értékeit, - más népek értékeit, hagyományait, - az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, - a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, - ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, - ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, - viselkedése udvarias, - beszéde kulturált, - társaival együttműködik, - szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, - képes szeretetet adni és kapni, - szereti hazáját, - megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, - szellemileg és testileg egészséges, edzett, - egészségesen él, - szeret sportolni, mozogni, - megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezeknek a tulajdonságoknak mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel Az oktató-nevelő munka elvei, célja és feladatai A tudatos nevelési értékközvetítés és a színvonalas, szervezett ismeretátadás, valamint a kulcskompetenciák fejlesztése adja pedagógiai alapvetésünk gerincét. Nevelési céljaink a társadalomban széleskörűen elfogadott, humanisztikus normák köré szerveződnek. Pedagógiai koncepciónkban az egyén és a közösség fejlődése a kölcsönösségen alapul, így mindkét fejlesztési terület hangsúlyos. A nevelési folyamat a diákok aktivitására épül, magát a nevelést is a tevékenységek keretében, attól elválaszthatatlanul értelmezzük. Fontos érték a bizalom és 10

11 biztonság légköre, mely egyaránt segíti a korszerű ismeretszerzést és a társadalomban való eligazodást. Olyan iskolát képviselünk, melyben az emberi minőség áll a középpontban, ahol kiemelten fejlesztjük azokat a kulcskompetenciákat, tudásokat, ismereteket, amelyek lehetővé teszik a tanulók alkalmazkodását a változó, modern világhoz, ahol lényeges az intellektuális, a szociális és az érzelmi képességek fejlődése, ahol megfér egymás mellett a függetlenség és a kölcsönös függőség elfogadása, a teljesítmény következetes elvárása és a gyermekszeretet. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek szellemében: - a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, - a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, - a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, - diákjaink előre megismerhetik a velük szembe támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, - minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, - az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. A nevelési-oktatási folyamatban érvényesítjük az általános didaktikai alapelveket, a szemléletességnek, a rendszerességnek, a fokozatosságnak, a tanulók aktív részvételének, az oktatás eredményességének, az elmélet és gyakorlat összekapcsolásának elvét. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és probléma megoldáshoz, fejlesztjük a tanulási szokásokat. Az érdeklődésre és a kíváncsiságra építünk, motiváljuk tanulóinkat a felelősségtudatra, kitartásra, szorgalomra. A különböző szociális-kulturális háttér miatt egymás elfogadására, megértésére, a gyengébbek segítésére, együttműködésre nevelünk. Pedagógiai munkánk központjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll. A nevelésoktatás folyamatában igazodunk a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz. A különböző képességű, motivációjú, szocializáltságú gyerekeket úgy neveljük együtt, hogy elfogadják egymást, és képességüknek, tehetségüknek megfelelően próbáljuk felkészíteni őket a további tanulásra, szakmaválasztásra, a társadalomba való beilleszkedésre. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rank bízott gyermekekből. Ennek érdekében a kulcskompetenciák fejlesztésével: - a tanulók számára korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújtunk, - iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a 11

12 tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, - szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót megelőzni, felismerni a rosszat, - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, - szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyerekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Kulcskompetenciák fejlesztése Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák körébe sorolták be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát: - egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz; - másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó elve a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Az oktatásnak mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Mindegyik kulcskompetencia egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. A kulcskompetenciák 1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális 12

13 tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. 13

14 A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. 3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. 4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a természeti világ között lezajló folyamatokkal kapcsolatban. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek 14

15 szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. 5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció ( , hálózati eszközök) a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti 15

16 továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. 6. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd tanulás iránti motivációt feltételez. Folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási- és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. 7. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, 16

17 struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmigazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi 17

18 sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót és a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. 18

19 Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. A nevelő-oktató munka céljai Iskolánk cél- és feladatrendszerének kidolgozásánál figyelembe vettük hagyományainkat, kialakult értékrendünket, a szűkebb-tágabb környezeti, társadalmi elvárásokat, a szülői és tanulói igényeket. Általános célkitűzések, a kulcskompetenciák fejlesztésével - Az általános műveltség megalapozása az életkor és a fejlettség figyelembevételével. - Tehetséggondozás, felzárkóztatás, egyéni és csoportos foglalkozások, a hozott hátrányok csökkentése. - A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók énképének fejlesztése. - A tanulók önbecsülésének erősítése, reális önértékelés. - Az esélyegyenlőség érvényesítése az oktatásban. - A tanulók szociális képességének, viselkedésének, magatartásának, toleranciájának formálása. - Korszerű, magas színvonalú szakmai, vállalkozási ismeretekkel, konvertálható és továbbfejleszthető tudással rendelkező szakembereket kell képeznünk. Az elsajátított, széles alapokon nyugvó ismeretanyag birtokában a tanulóinknak el kell helyezkedniük a középfokú képesítéshez kötött munkakörökben, el kell sajátítaniuk az érettségi vizsga után a magasabb fokú tanulmányokat, valamint - szükség szerint - többször szakmát kell váltaniuk életpályájuk során. Ki kell fejlesztenünk a gazdaság mindenkori igényeihez való alkalmazkodás elengedhetetlen készségét. Kiemelt célkitűzések - A tanulóknak fel kell készülniük arra, hogy a magyar kulturális élettel egyben az európai kulturális élet vérkeringésébe is bekerülnek. A nemzeti és az európai értékek közvetítése így megkerülhetetlen feladat. - A számítástechnikát és az európai közösség nyelveit ismerniük kell, hogy érvényesülhessenek a csaknem fél milliárdos európai munkaerőpiacon. - Kiemelten fontos a rugalmas, változásra nyitott szakemberek képzése. - Lényeges a közös európai normák tisztelete, az ebből fakadó etikus magatartás, kulturált viselkedés beívódása a tudatba és a hétköznapi emberi kapcsolatokba, illetve az alapvető emberi jogok tisztelete. 19

20 - Törekedni kell a másság elfogadtatására. - Olyan gondolkodásmódra van szükség, amely az emberiség létfontosságú problémáira és az emberek alapvető életminőségét meghatározó globális problémákra érzékeny. - Az ökológiai problémákat csak társadalmilag aktív, cselekvésre ösztönözhető emberek képesek megoldani. Ezért olyan mentalitást kell meghonosítanunk, amely arra készteti a diákokat, hogy a legújabb környezetkímélő technológiákat alkalmazzák, és így egy tisztább és szebb Magyarországot képviselhessünk Európában. - Ösztönözni kell a vállalkozói szellemet, be kell hozni a gyakorlati oktatásba a modern menedzsmenttudományok legújabb vívmányait, hogy a hazai szakemberek versenyképesek maradhassanak. - Igényt kell kelteni az egész életen át tartó önművelésre. - Hatékony és sikeres kommunikáció megtanítása, a beszédkultúra színesebbé, igényesebbé tétele. - Igényes munkára nevelés, megfelelő szervezői illetve irányítói készség fejlesztése. - Meg kell értetni a baleset- és munkavédelmi, a higiéniai és a környezetvédelmi előírások hasznosságát. - Arra kell törekednünk, hogy diákjainknak egész életük során igényük legyen a tiszta és szép környezetre. - A tanuló rendelkezzen olyan ismeretekkel, amelyek alapját képezik a további középés felsőfokú tanulmányoknak A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 20

21 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása 3.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés lehetővé teszi a tanulók képességeinek kibontakozását és személyiségük kiteljesedését. Az iskolai nevelőmunkában igen fontos, hogy közösségek alakuljanak ki. A közösségfejlesztés intézményi hátterei a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, a különböző szabadidős tevékenységek és a diákönkormányzati munka. Az osztályfőnöki órák, a diákönkormányzati megbeszélések és gyűlések lehetővé teszik, hogy a diákok felkészülhessenek a közszereplésre. Ezért nagyon fontos, hogy nyilvános szerepléseik alkalmával kulturáltan tudjanak megszólalni, hozzászólni, a véleményüket elmondani, vitatkozni, érvelni és cáfolni. A közösség részeként elengedhetetlen mások problémáinak kezelése, ezért kiemelt feladataink közé tartozik az egymásra való odafigyelés, a tolerancia, a 21

22 segítőkészség fontosságának tudatosítása diákjainkban. A közösségfejlesztés területei a tanuló életében szerepet játszó közösségek: a család, az iskola, az osztály, a település, a lakóhely és a haza. A közösségfejlesztés irányítói az osztályfőnökök, szaktanárok, diákönkormányzatot segítő pedagógusok. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: - a társas együttélés alapvető szabályainak megismertetése; - az iskolai követelmények elfogadtatása, a házirend, viselkedés, ünnepek rendjei, a hagyományok megismertetése különösen fontos; - az osztályközösség kialakítása, fejlesztése, állandó figyelemmel kísérése, ebből adódóan kiemelt helyet kap a 9. osztályos tanulók megismerése (önismereti tesztek íratása, bemutatkozások szóban és írásban); - az önismeret, az empátia, a tolerancia képességének fejlesztése; - a természet és környezet iránti felelősség elmélyítése, tudatosítása - harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel; - személyes élmények, tapasztalatok megszerzése a szűkebb és tágabb környezetükről, (túrák, kirándulások, múzeumlátogatások, színházlátogatások) - más népek kultúrájának, nyelvének és hagyományainak megismertetése, külföldi diákokkal való találkozások megszervezése 3.5. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 22

23 Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: - Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. - A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása. - Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. - Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. - Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani. - A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. - A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek - Minden tanév folyamán iskolai szintű rendezvényt tartunk a következő alkalmakkor: március 15-e és október 23-a évfordulóján, illetve a végzős osztályok szalagavatóján és ballagásakor. 23