A CSILLAGVILÁG REFORMÁTUS ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 A CSILLAGVILÁG REFORMÁTUS ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Bizony, az ÚR ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom. (Zsolt 127.3) Készült: június 26. 1

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Az óvoda működésének jellemzői Jogszabályi háttér Az intézmény adatai Személyi feltételek Tárgyi feltételek Programunk küldetése 7 4.Gyermekkép Óvodakép Az óvoda nevelési alapelvei, értékei és célkitűzései A program nevelési feladatrendszere A környezeti nevelés alapelvei, a környezettudatos magatartás megalapozása Az egészségnevelés alapelvei Az egészséges életmódra nevelés feladatai Érzelmi és erkölcsi nevelés, szociális tapasztalatok biztosítása Anyanyelvi, értelmi nevelés és fejlesztés megvalósítása A játék, a tevékenységekben megvalósuló tanulás és munka helye programunkban Játék és tanulásértelmezésünk Az óvodai munka, mint a szervezet tanulás hírnöke A különböző tevékenységi formák és szintereik, az óvodapedagógus feladatai Irodalmi tevékenység Bábozás- dramatikus játékok Ének- zenei tevékenység Ábrázoló, kézműves tevékenység A külső világ tevékeny megismerése Hitéleti nevelés 35 8.A gyermekek fejlődésének nyomon követése, a fejlődés jellemzői óvodáskor végére Inkluzív pedagógia-integráció a sajátosságok megőrzésével, a különbségekhez való alkalmazkodás A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek Gyermekvédelem Aszociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek Az óvoda kapcsolatrendszere Az óvoda és a család A családok bevonásának formái az óvoda életébe Szülői részvétel a mindennapokban A kapcsolattartás formái Óvodaszék Az óvoda és más intézmények kapcsolata Az intézmény fenntartójával való együttműködés 51 2

3 13.Minőségfejlesztés A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések Érvényességi rendelkezések 54 3

4 1. Bevezetés Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át, az ifjúkorig hosszan tartó folyamat. Ezen folyamat része az óvodai nevelés, amely gyerekközpontú nevelési formaként a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Helyzetkép: Óvodánk megalakulásának okai meglehetősen sajátságosak. Zsámbékon májusában bezárta kapuit egy családi napközi, mely 8 (nyolc) gyermek boldog, kiegyensúlyozott, szeretetteljes mindennapjainak nyújtott gyermekközpontú környezetet és nevelést. A szülők a gyermekükkel foglalkozó pedagógusokkal közösen keresték a megoldást, a kiutat, a bizonytalan, kilátástalan helyzetből. Problémájukkal megkeresték Zsámbék Város Polgármesteri Hivatalát, és a képviselőket, akik javasolták óvodánk fenntartójával (Zsámbék Misszió Egyházközséggel) történő kapcsolatfelvételt. Bár óvodánk fenntartójának hosszú távú tervei között szerepelt egy óvoda létrehozása, a fenti gyermekek helyzetére, és a Zsámbék Város Önkormányzata által fenntartott óvodába felvételt nem nyert, ill. fel nem vett gyermekekre való tekintettel megkezdődtek a tárgyalások, majd a tárgyi és személyi feltételrendszer kitisztulását követően sor került intézményünk megalapítására. Óvodánk 2 csoporttal működik. Gyermekközpontú környezetben, családias légkörben biztosítja a gyermekeknek személyiségük harmonikus fejlődését a keresztyén hitéleti nevelés szellemiségében. A református óvodában a játék, a munka, a tanulás, valamint a közösségformálás sajátos világszemlélettel történik. A református óvoda a családias szellemre épít, módszere a prevenció, melynek belső tartalma a szeretet és a bizalom. Mindhárom kívánja a nevelő állandó jelenlétét. Az együttlét vidám, bensőséges légkörben biztosítja a gyermekek sokoldalú és harmonikus fejlődését. Az igazi jelenlét közös tevékenységre, játékra, párbeszédre motivál. A gyermek ezen keresztül tapasztalja meg a személyére irányuló tiszteletet, elfogadást, szeretetet és megbecsülést. Sok gyermek a református óvodában szerzi első vallásos ismereteit. Életkori sajátosságaiból fakadóan fontos, hogy kezdetben az őt körülvevő felnőttek élete példájából tapasztalja meg Isten szeretetét. Megfelelő alkalmat kell teremteni az első közös vallásos tapasztalatok megszerzéséhez, melyeket életkoruknak megfelelően értelmeznünk is kell. A kisgyermek minden hittel kapcsolatos kezdeményezését figyelemmel kell kísérnünk, elő kell segítenünk hitének fejlődését. 4

5 2. Az óvoda működésének jellemzői 2.1 Jogszabályi háttér évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 20 / (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 363 / (XII. 17.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról. 2.2 Az intézmény adatai Az intézmény neve: Csillagvilág Református Óvoda OM azonosítója: Az intézmény székhelye és elérhetősége: 2072 Zsámbék, Petőfi u. 20. Tel.: 06/ Fax.: 06/ csillagvilag.ovoda@gmail.com honlap: Az intézmény típusa: Nevelési-oktatási intézmény /óvoda Az intézmény alapítási éve: Az intézmény alaptevékenységként ellátandó feladata: A 3-7 éves korú gyermekek keresztyén szellemű óvodai nevelése, az iskolai életre való felkészítése. Az intézmény alapítója: Zsámbéki Református Misszió Egyházközség Az intézmény fenntartója: Zsámbéki Református Egyházközség Alapító/fenntartó székhelye: 2072 Zsámbék Petőfi Sándor u

6 Az intézmény felügyeleti szerve: Zsámbéki Református Egyházközség Presbitériuma, amely a felügyeletet a Dunamelléki Egyházkerület Oktatásügyi Szervezete és a MRE Zsinati Oktatásügyi Irodájának bevonásával látja el. A Fenntartó törvényességi felügyeletét Pest Megye Önkormányzatának Főjegyzője látja el. 2.3 Személyi feltételek Óvodánk minden csoportjában két szakképzett óvónő és egy szakképzett dajka dolgozik. Az óvónők munkájukat heti váltásban látják el, az átfedési idő a törvény által meghatározott mértékben biztosított. Így nyitástól zárásig óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Az óvodavezető heti 12 órát tölt csoportban. Az óvodavezető munkáját félállású gazdasági vezető segíti. A tálalókonyhában a munkát az óvodai dajkák végzik. Az óvoda takarítását ugyancsak az óvodai dajkák végzik márciusától óraadó logopédus látja el az arra rászoruló gyermekek fejlesztését. Szakmai munkánkat rendszeres nevelőtestületi megbeszélésekkel, továbbképzéseken való részvétellel, újonnan megjelent szakirodalom beszerzésével kívánjuk színvonalasan végezni és fejleszteni. Fontosnak tartjuk, hogy a változó társadalmi környezethez rugalmasan tudjunk igazodni, fejlesztve ismereteinket és tudásunkat. Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Szükségesnek tartjuk, hogy a csoportokban együtt dolgozó óvodapedagógusok szakmai téren, valamint személyiségükben is úgy tudjanak együtt dolgozni, hogy az a gyermekek javát szolgálja. A gyermekek előtt példa értékű a felnőttek egymás közötti kapcsolata, beszéde, hangneme, ezért ezt mindig szem előtt kell tartani. Az óvodai nevelés eredményességét segíti az óvónő és a dajka közös együttműködése. Ennek érdekében a feladatok megbeszélése, a segítség formájának áttekintése, egyeztetése feltétlenül szükséges. Az egymást különbnek tartván magatoknál ige alapján mindenki a maga feladatát szeretetben végzi a közösség javára. 6

7 2.4 Tárgyi feltételek Óvodánk tárgyi feltételeinek megteremtésekor szem előtt tartottuk az Óvodai Alapprogramban előírtakat és a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet előírásait. Az óvodának helyt adó épület és a játszóudvar nagysága adott. Az épület adottságait figyelembe véve 2 óvodai csoport kialakítására volt mód. Az óvodai csoportszobák mindegyike 50 m2 feletti alapterülettel rendelkezik. A csoportszobák alapvetően többfunkciós helyiségekként működnek. A meglévő adottságokhoz alkalmazkodó kialakítással, berendezéssel célunk egy esztétikus, biztonságos, ugyanakkor családias hangulatú, gyermekközpontú óvoda kialakítása. Az egyes helyiségek kialakításánál alapvetően törekedtünk a gyermekek által használt területek és a felnőtt terek elkülönítésére. A különböző játékokat, textíliákat, ábrázolási tevékenységhez szükséges eszközöket az eszköznormában előírtakat beszerezzük. A tornatermi ellátás a közelben található Premontrei Női Kanokrend épületben lévő tornaterem használatára kötendő együttműködési megállapodás útján biztosított. A játszóudvaron törekszünk a természetes növényzet kialakítására, megtartására. Az óvodai udvar EU-s szabványnak való megfelelését, a gyermekek biztonságos udvari játékainak kialakítását pályázatírással, vásárok és papírgyűjtések bevételeiből, valamint karbantartással oldjuk meg. Szükséges az eszközök folyamatos feltöltése, bővítése, pótlása, cseréje, melyhez a szülők nagymértékben hozzájárulnak. A gyermekek számára biztonságos, kényelmes környezet biztosítunk. A gyermekek számára az egészségvédelem, mozgásigény, játékigény kielégítését szem előtt tartjuk. Az óvodai dolgozók biztonságos, jó légkört eredményező munkakörülményeit biztosítjuk. Az óvoda főzőkonyhával nem rendelkezik, a gyermekek saját csoportszobájukban étkeznek. Az ételek kiosztását és a mosogatást a tálalókonyhán végzik a dajkák. A napi háromszori étkezés biztosított. 3. Programunk küldetése Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akiknek személyiségfejlődésében meghatározó szerepet töltenek be az érzelmek, akik elfogadóak, megértőek és szerető szívvel fordulnak a természeti és társadalmi környezetük felé egyaránt. Olyan óvodát szeretnénk, ahol a családok elfogadják a keresztyén hitélet szellemiségét, mely által azonos erkölcsi értékrendet közvetítve nevelhetjük a ránk bízott gyermekeket. 7

8 4. Gyermekkép Óvodakép Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó szemléletű. Szem előtt tartjuk a gyermeki személyiség kibontakoztatását. Az egyéni különbségeket értékként fogadjuk el. A gyermek személyiségét differenciáltan, a fejlődésbeli eltéréseket figyelembe véve közelítjük meg. Akik gyermekekkel élnek, azok a legtisztább lelkekkel élnek és a velük való együttélés minket, felnőtteket is gazdagít. Mi magunk is szeretetet kapunk, figyelmet, ragaszkodást. A gyermek olyan, mint a tükör. A szeretetet nem kezdeményezi, de visszatükrözi. Ha szeretet kap viszonozza azt, de ha nem kap szeretetet, nincs mit visszatükröznie. (Ross Cambell) Az évi Közoktatási, valamint a évi CXC Nemzeti Köznevelési törvény lehetővé tette, hogy azok a szülők, akik a gyermekeiket vallási és világnézeti meggyőződésük alapján hitben kívánják nevelni, erre lehetőséget kapjanak az óvodai nevelés során is. Működjenek olyan óvodák, melynek programjába a keresztyén szellemben való nevelés kulcsfontosságú szerepet tölt be. A Magyar Református Egyház engedélyével és a Református Pedagógiai Intézet segítségével, az óvodák munkájának koordinálásával, az egyházközségek fenntartása alatt létrejöhettek ilyen intézmények. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában és a Református Óvodák keretprogramjában foglaltakkal összhangban, a helyi nevelési programunk elkészítésénél a keresztyén világkép kialakítását, a keresztyén erkölcs megalapozását tartjuk szem előtt. A hitéleti nevelés és az a tény, hogy az egész napot áthatja ez a légkör, a gyermekek pozitív személyiségének kialakítását segítik elő. A köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézményként kívánja kiegészíteni a családi nevelést, biztosítani a gyermeki személyiség védelmét, nevelését, fejlesztését és a gyermeki szükséglet kielégítését. Figyelembe véve és tiszteletben tartva az életkori sajátosságokat, a gyermek mind teljesebb, egyéni képességeinek kibontakoztatását. A nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseket a gyermekek személyiségéhez igazítjuk. Pedagógiai tevékenységrendszerünkkel és tárgyi környezetünkkel segítjük a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítását. Biztosítjuk a gyermek számára a nyugodt, békességes, szeretetteljes légkört. A gyermek személyiségéhez, a legfőbb tevékenységén a játékon keresztül kívánunk eljutni és átadni neki mindazt a személyiségformáló műveltség tartalmat, amely az egészséges fejlődéséhez szükséges. A nevelést teljesen átvenni a családoktól nem lehet, de velük együtt, a közös célra tekintve, óvodánk és a család betöltheti a feladatát. Nem minden szülő tudja felvállalni otthon a keresztyén hitben való nevelést, ezért az evangélium hirdetésének első lépcsőfoka óvodánk lehet. 8

9 Az óvodás korú gyermekeknek egyénenként változó testi és lelki szükségleteik vannak, ezért a differenciált személyiségfejlesztés nevelésünk alapvető kritériuma. A társas együttélés és a közös tevékenységek megkívánják a következő magatartásformák megalapozását: - önfegyelem, - másokat toleráló magatartás, - segítőkészség, együttérzés, - őszinteség, - az egyéni szükségletek érvényesítését szolgáló megegyezések formái. 4.1 Az óvoda nevelési alapelvei, értékei és célkitűzései Alapelveink: a gyermek nevelése a család joga és kötelessége, az óvoda kiegészítő, segítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be, átmenetnek tekintjük az óvodai nevelést a családi, bölcsődei és az iskolai nevelés között, a nevelőközösség alapelvnek tekinti a gyermek szeretetét, tiszteletét, elfogadását, fejleszthetőségét, az elfogadó, segítő, támogató óvodai dolgozók személyisége és példaadása meghatározó, biztonságot sugárzó felnőtt gyermek, gyermek gyermek kapcsolat, melyet pozitív megerősítés kísér, a közösségi szokások és szabályok kialakítása és erősítése során a gyermeki autonómia tiszteletben tartása, önállóságra nevelés, az együttműködésre, kölcsönös tiszteletre, bizalomra, megértésre, türelemre és gyermeki aktivitásra épülő nevelés, a gyermekek egyéni fejlettségének figyelembe vétele, időt hagyva és adva mindenkinek a folyamatban történő fejlődéshez, az előítélet - mentes pedagógiai környezet kialakítása, egymás elfogadására, a különbözőségek tiszteletére nevelés, a szülőkkel együttműködő azonos elveket képviselő, segítő partnerkapcsolat kialakítása, egymás munkájának megismerése és megbecsülése, kölcsönös segítségnyújtásra törekvés, az alkotás, a kreativitás és közvetlen tapasztalás feltételeinek megteremtése és biztosítása, közös tevékenységek során a gyermek érzelmi, erkölcsi, értelmi és testi nevelése, a református keresztyén értékrend közvetítése által a gyermekek hitéleti nevelése, teljes személyiségének fejlesztése, 9

10 minden dolgozónkkal szemben elvárás, hogy előítéletektől mentesen közeledjen a családokhoz, a pedagógusok és a nevelőmunkát közvetlenül, valamint közvetetten segítők az intézmény céljaival azonosulva saját képességeiket, kompetenciájukat folyamatosan fejlesztve képezzék magukat. Értékeink, célkitűzéseink: Alapvető értékeink sorában első között szerepel az erkölcs, a jellem. Nevelőtestületünk a keresztyén nevelést az életnek értelmet adó, erkölcsileg felelős és boldog emberré fejlesztésnek is tekinti. Munkánkban a legfontosabb nevelő erőnek a szeretetet tartjuk, azt a képességet, aminek segítségével a gyermeki szükségleteket, mint a gyermek jogát a szolgálat szintjén kielégítjük. Minden ember számára érték a biztonság. Különösen fontos a léte abban az életkorban, amikor az ember koránál vagy állapotánál fogva kiszolgáltatott. Ilyen az óvodás életkor is. Ezért minden szempontból arra törekszünk, hogy a gyermekek biztonságban érezzék magukat. Bizalmas kapcsolatban a gyermek egyéni jellemzőit is jobban megismerhetjük, mely alapvető feltétele a hatékony nevelésnek. Az ember társas lény, ezért a kapcsolatok meghatározó értékkel bírnak. A személyiség formálásában a társas kapcsolatoknak, abban is a felnőtt gyermek kapcsolatának kulcsfontosságú szerepet tulajdonítunk. A kortárs kapcsolatok szintén fontosak, annak hatásaival a nevelésben tudatosan bánunk. Értéknek tekintjük a humánus, demokratikus, vidám, meleg légkört, hiszen ezzel tág teret nyithatunk az önállóság, a tevékenység iránti vágy és döntési választási képesség gyakorlására, ezáltal fejlődésére. Nevelőmunkánk lényeges jellemzője a megértés és bátorítás, hiszen a gyermek fejlődéséhez, önállóságának gyakorlásához, alakulásához mindez szükségszerű érték. Ehhez persze saját értékeit is ismernie kell. Ennek a tudásnak a megszerzése nem megy egyedül, a mi támogató segítségünk és hitéleti nevelésünk kell hozzá. A mindezek nyomán létrejövő érzés jelenti majd számukra azt a biztonságot, amire egész életükben szükségük lesz. Céljainkat a nevelési alapelveink és értékeink határozzák meg. Célunk a gyermekek fejlődésének támogatása, az eltérő egyéni szükségletek és életkori jellemzők ismeretében a személyiség kibontakoztatása. Célunk továbbá, hogy: a gyermekek rendelkezzenek pozitív énképpel, őrizzék meg kíváncsiságukat, legyenek önállóak, ismerjék meg saját erősségeiket, értékeiket, szerezzenek sok pozitív tapasztalatot, éljenek meg sok élethelyzetet, amelyek hozzájárulnak testi, szociális, emocionális és intellektuális fejlődésükhöz, tanulják és tapasztalják meg az együttműködésekben az alkalmazkodás, és az önérvényesítés lehetőségeit, a kompromisszumok, konszenzusok kialakításának stratégiai elemeit, 10

11 ápolják érzelmi kötődéseiket, legyenek érzékenyek mások problémáira, és fogadják el társaik másságát, alakuljon ki szükségletük az egészséges életmódra (mozgás, korszerű táplálkozás, egészségügyi szokások), rendelkezzenek az ismeretekhez elsajátításához és az alkalmazóképes tudáshoz szükséges készségekkel (önálló probléma-érzékeny gondolkodás, logikai műveletek végzésének képessége, a pszichikus funkciók megfelelő működése), személyiségük szabad kibontakozásában váljék az önkifejezés, az individualizáció és szocializáció fő tevékenység formájává a játék, a játékot igényeljék, és keressék az együttműködést társaikkal, tiszteljék és éljék át a hagyományok, ünnepek jelentőségét, mondanivalóját, az együttnevelés érdekében a családokkal való pozitív kapcsolat kialakítása. Keresztyén nevelésünk célja, harmonikusan fejlődő személyiség kialakítása, valamint a keresztyén értékrend átadása, mely elsősorban a gyermek lelki életére irányul, de átszövi az általános nevelési feladatokat és a közösségi nevelést is. Keresztény pedagógiánk súlypontja, a szeretetre való képesség kialakítása. Elsősorban a református családok számára kívánunk segítő kezet nyújtani gyermekeik neveléséhez. Nem zárkózunk el azonban azoktól a családoktól sem, akik elfogadják értékeinket és nevelési elképzeléseinket. 5. A program nevelési feladatrendszere 5.1. A környezeti nevelés alapelvei, a környezettudatos magatartás megalapozása Életünk minőségét és egészségünket meghatározza és befolyásolja a bennünket körülvevő természeti és társadalmi környezet. Napjaink aktuális problémája Földünk szennyezettsége és környezeti állapota. Ez szükségessé teszi a környezetért felelős gondolkodás, a környezettudatos magatartás kialakítását már gyermekkorban. Célunk, hogy óvodásaink fontosnak érezzék a környezet megbecsülését, megóvását, rendben tartását. Nevelőmunkánkban arra törekedünk, hogy a gyermekekben kialakítsuk a szép, tiszta környezet iránti igényt, a környezeti problémák iránti érzékenységet. Szeretnénk elérni, hogy a természet szeretete maradandó értékként beépüljön személyiségükbe. 11

12 Feladataink: - lehetőséget biztosítani a környezetünk és a világ megismerésére, ismeretek, tapasztalatok szerzésére - a közvetlen környezetünk rendben tartása - tágabb környezetünk, városunk tisztaságának óvása - természeti értékeink, növények, állatok védelme - újrafelhasználható termékek gyűjtése ( pl. műanyag kupakok ) - papírhulladék gyűjtés megszervezése évente kétszer A környezeti nevelés fontossága, személyiségformáló és szokásalakító szerepe nem vitatható. A környezettudatos nevelés az óvodában alapozó jellegű, ezért meghatározónak tekinthető a felnövő gyermek környezetkultúrájának kialakulásában. Óvodánkban sok olyan programot szervezünk, amelyekbe bevonjuk a családokat is, mert a környezettudatos magatartás kialakításához szükség van az óvoda és a családok együttműködésére. Hiszünk abban, hogy az óvodai környezeti nevelés a családokra is befolyással van, mert a gyermekeken keresztül indirekt módon hatni tudunk környezetszemléletükre Az egészségnevelés alapelvei Az óvodai egészségnevelés fő feladata a gyermekek egészségben való megtartása, szervezetük edzése, a stressz hatások feldolgozására való felkészítése. Mindez a mindennapos gondozó- nevelő- oktató munka elválaszthatatlan része és folyamatos tennivalója, áthatva az óvodai élet minden mozzanatát. Különösen hangsúlyos a betegségek megelőzése, az egészséges életvitel igényének alakítása. Az egészség nemcsak a betegségek hiányát jelenti. Az egészséghez a testi szellemi lelki jólét, a szociális biztonság is hozzátartozik. Az óvodai egészségnevelés fő területei: - az élet és a testi épség védelme - az egészség védelme és fejlesztése, egészséggondozás - az egészséges táplálkozás biztosítása 12

13 - a világ tevékeny megismerése - érzelmi, értelmi fejlesztés Az egészségnevelésben az óvoda mellett a családoknak alapvető szerepe van Az egészségnevelés legfontosabb része a személyi higiéné kérdése. Kiemelten fontos a testi tisztasággal szembeni igény kialakítása. A kéz alapos tisztítása az első, amit el kell sajátíttatnunk az óvodában és erre az otthoni tisztálkodásnál a szülőknek is oda kell figyelnie. A személyi higiénéhez tartozik a hajmosás, a mindennapi fürdés, szükség esetén bőrápolás (téli száraz bőr, nyári nap elleni védelem, sebkezelés, stb.). Nagyon fontos, hogy a fogmosás már ebben a korban a napi rutin részévé váljon otthon és az óvodában is. Az egészség védelméhez elengedhetetlen a megfelelő öltözködés, a minőségileg és mennyiségileg is megfelelő táplálkozás, a pihenés és a mozgás. 5.3.Az egészséges életmódra nevelés feladatai A napirend az óvodai tevékenységek szervezeti keretét biztosítja. Az életkornak megfelelő, helyes életritmus kialakítása az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele, ezért a gondozás központi kérdésének tekintjük. A napi életritmus a rendszeres, megszokott időben végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra, így az egészséges testi és szellemi fejlődésnek is feltételei. Napirendünkre a rugalmasság, az életspecifikusság, tervszerűség és folyamatosság a jellemző. Nem más, mint útmutató, mely mellőzi a merevséget, és kerüli a koordinálatlan tevékenységet. A napirend kialakításánál figyelembe vesszük: a gyermekek életkorát, az óvodában eltöltött órák számát, az évszakot (az udvaron tölthető idő aránya), a játékidő védelmét, a gyermekek reggeli gyülekezésének időtartamát, a gyermekek változó alvási szükségletét, az ebéd érkezésének idejét, az aktualitásokat (rugalmasság). Az egészséges életvitel igényének kialakítása a fizikai állapot védelme és edzése az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége, amely segíti a gyermek szükségleteinek kielégítését. Elősegíti a gyermek növekedését, fejlődését. Ezek mellett hozzájárul egészségének megőrzéséhez és jó közérzetéhez. 13

14 A gondozási tevékenységek alapja az óvónő és a kisgyermek közötti meghitt viszony, természetes testközelség. A gyermekek fokozatosan válnak képessé szükségleteik önálló kielégítésére, ezért az óvodába lépéskor az önkiszolgálásban a meglévő fejlettségi fokuknak megfelelően, eltérő ütemben fejlődhetnek. Ezt szem előtt tartva segítjük őket úgy, hogy saját tapasztalataikat és tudásukat felhasználva a lehető legtöbb önállóságot kapják, de mindig a közelben legyünk, ha segítséget igényelnek. Az öltözködésnél is e szerint az elv szerint segítjük a fűzés, kötés, gombolás és cipzárhúzás gyakorlását és tanulását. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek öltözéke önállóságukkal és az óvodai élettel összhangban legyen. Célszerű az időjárásnak megfelelő többrétegű ruházat és kényelmes cipő viselése. Fontos feladatunk stabil szokásrend kialakítása és a rendezett, esztétikus külső megjelenés iránti igény felkeltése. A táplálkozás a növekedés és fejlődés egyik legfontosabb feltétele. Célunk az egészséges táplálkozás alapjainak megteremtése. Ennek érdekében törekszünk egészséges étrend kialakítására, ceriáliákban gazdag ételek felszolgálására, friss gyümölcs mindennapi adására, ill. a folyamatos folyadékbevitelre. Az eddig ismeretlen ételféleségeket igyekszünk megismertetni a gyermekekkel. A kultúrált étkezés feltételeinek megteremtésével az igényes étkezési szokások megalapozását segítjük elő. (Pl.: ünnepeken alkalomhoz illő terítővel, díszes szalvétával, asztali díszek használatával is fokozzuk az ünnepi hangulatot). Megtanítjuk az evőeszközök helyes használatát. Az étkezés előtti és utáni hálaadó imádságot szokásunkká tesszük. A testápolás szolgálja a gyermek tisztaságigényének, egészségügyi szokásainak megalapozását. Törekednünk kell a családi és óvodai gondozás, szokások összehangolására, a gyermekkel való bensőséges kapcsolat kialakítására, hogy az óvónői modell személyes értékűvé váljék. Megteremtjük a szükség szerinti kéz-és arcmosáshoz, érzékszervek és hajápoláshoz, fogmosáshoz, a WC használatához a feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan és kellő intimitással végezhessék ezeket a tevékenységeket. A mozgás belső igény, élmény a gyermek számára, amit felszabadultan, örömmel végez. Fejleszti az általános testi képességeket, a téri tájékozódást, a testséma kialakulását, elősegíti a koordinált mozgást, valamint a prevenciónak is eszköze. A mindennapos szabad mozgás során teremben és udvaron egyaránt egyénileg gyakorolhatják a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket. Hetente egy-két alkalommal szervezünk tervszerű mozgásfejlesztést, mely a nagyok számára kötelező, a kisebbek folyamatosan kapcsolódhatnak be. Heti egy alkalommal kerül sor a közös testnevelésre, mely minden korosztály számára kötelező. A foglalkozások felépítése során az életkori sajátosságokból és eltérő egyéni képességekből adódóan hangsúlyt fektetünk a differenciálásra (gimnasztikai-főgyakorlatok, játékok). 14

15 Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek évszaktól függetlenül minél több időt töltsenek a szabadban, így a gyermekek ellenálló képessége fokozódik, szervezetük alkalmazkodik az évszakok változásaihoz, ezáltal edzettebbé válnak. A pihenés, az alvás nagy jelentőségű az óvodás korban, ezért a helyes életritmus kialakítása első pillanattól kezdve elengedhetetlen. A gyermekek alvásszükséglete kielégítésének egy része az óvodára hárul. Legfontosabb a pihenéshez szükséges nyugodt légkör biztosítása (az altatás hangulatához illő mese, halk zene vagy altatódal). Mivel eltérő a gyermekek alvásszükséglete, azoknak, akik hamarabb felkelnek, megengedjük, hogy csendes tevékenységet folytassanak (képeskönyv nézegetés, rajzolás, kirakózás). Az egészségvédelem, a gyermek testi épségének védelme érdekében hangsúlyt kell fordítanunk a környezet tisztántartására, a portalanításra, fertőtlenítésre. Fontos az időjárásnak megfelelő réteges öltözködés, a nap folyamán a többszöri levegőcsere és a csoportszobában a lehetőség szerinti minél több zöld növény elhelyezése, ápolása, párásítása. A napközben megbetegedett gyermeket elkülönítve gondozzuk, amíg a szülők az értesítés alapján meg nem érkeznek. Ezek a gyermekek fokozottabb gondozást, türelmet és figyelmet igényelnek. A személyes higiénia betartása: külön törölköző, pohár, fésű, ágynemű, ruha stb. használata elengedhetetlen. Figyelünk a gyermekek különleges betegségeire (reflux, asztma, bőrallergia, stb.). Az óvodapedagógus szerepe a folyamatban: A hatékony nevelőmunka érdekében megismerjük az óvodánkba kerülő gyermekek otthoni életritmusát, étkezési és egészségügyi szokásait. Személyes példamutatással, gyakoroltatással, következetes, szeretetteljes neveléssel segítjük az egészséges életmódhoz szükséges készségek kialakítását. Figyelemmel kísérjük óvodásaink testi és lelki egészségének állapotát,m együttműködünk a szülőkkel és az egészségügyi szakemberekkel a betegségekkel megelőzése érdekében és kiszűrésében. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Legkésőbb az óvodáskor végére a gyermekek önállóan tisztálkodnak, fésülködnek, étkeznek, öltöznek. Helyesen használják a zsebkendőt, megtanulnak orrot fújni, fogat mosni. Az evőeszközöket helyesen használják, meghatározzák a megenni kívánt étel mennyiségét, esztétikusan terítenek. Ruhájukat, takarójukat összehajtva helyezik el. Ügyelnek saját maguk és környezetük rendjére. 15

16 5.4. Érzelmi és erkölcsi nevelés, szociális tapasztalatok biztosítása Amint a gyermek az első óvodai közösségbe kerül, számos olyan elvárással találkozik, amelyek teljesítése elengedhetetlen a közösségben való élés és tevékenykedés szempontjából. Ezek sokban eltérhetnek az otthon megszokottaktól. A nevelő feladata, és felelőssége ezeket a gyermekekkel megismertetni, és elfogadtatni. Ha a gyermek ismeri a pontos, egyértelmű szabályokat, egyre inkább tudja mi a jó, a helyes, mit várhat el a többiektől. Ennek tudatosulása növeli komfortérzetét. A szabályok kialakításában igyekszünk bevonni a gyermekeket. A kisgyermek személyiségének fejlesztésében az egyik fő célkitűzésünk az önfegyelem, önkontroll kialakítása. Ennek elérése érdekében fontosnak tartjuk a nemkívánatos magatartás (pl. verekedés, harapdálás) következményeit megvilágítani, segíteni a gyermeket a problematikus magatartás felismerésében, és a megoldás megtalálásában. Olyan együttműködési stratégiát kívánunk kialakítani, megtanítani, melyek a gyermekek egyéniségéből fakadnak, egyénre szabottak. Pl. hogyan lehet bekapcsolódni már működő mikrocsoportba, játékba. A nevelőknek fel kell tárni a gyermekek erősségeit, el kell fogadtatni a társakkal, amelynek eredményeként több játéksikerhez jut, erősödik belső motivációja, beállítódása, és énképe, nő az önbizalma. És lassan rendeződik a magatartása. Fontosnak tartjuk, hogy: soha ne legyenek előítéleteink a gyermekekkel szemben, keressük azokat a tulajdonságait, amelyek alapján szeretetreméltó, éljük át a gyermek helyzetét, segítsük, és ne megtoroljuk a magatartást, beszéljük meg a fejlesztés stratégiáját a munkatársakkal és a szülőkkel, erősítsük az érzelmi kötődést, fejezzük ki egyértelműen és érezhetően szeretetünket, és figyelmünket a problémás gyermek felé. Az érzelmi nevelés fontossága abban rejlik, hogy az érzelmek irányítják a kisgyermek szinte minden megnyilvánulását. Hatással vannak a gyermek megismerő képességére, cselekvésére, egész személyiségére. Fontos feladatunk a gyermek érzelmeinek kialakítása, ápolása, bővítése. Mivel az érzelmi hátterű figyelem és emlékezet nagyobb hatásfokú, ezért pozitív érzelmekre építve és azokat irányítva kell vezetnünk őket a műveltségtartalmak (ismeretek) feldolgozásának folyamat során. Az egyes gyermekek felé áradó érzelmeinkkel, empátiánkkal tudjuk megvalósítani elsősorban az egyénre szóló nevelést. Az óvodában minden tevékenységben ott rejlik az érzelmek kifejezésének, az érzelmekre hatásnak a lehetőségei. Az egyes központokban zajló tevékenységek bármelyike alkalmas arra, hogy erősítsük a szeretet, a kötődés szálait, formáljuk az együttérzést, az empátiát, a segítőkészséget, a 16

17 szülők, a kortársak, a település, a haza szeretetét, az erkölcsi érzelmeket feltételező humanista magatartást. Az erkölcsi nevelés alapelvei, tartalma és feladatai: az óvodai erkölcsi nevelés alapja a szokásrend kialakítása, és az azokhoz való megfelelő alkalmazkodás támogatása, a normák kialakulása és alkalmazása a mindennapok része, áthatja magát a gyermeki életet, az óvodapedagógus a konfliktusok önálló megoldására törekedve nyújt segítséget a megoldásban, az óvodapedagógus figyelemmel van arra, hogy az egyes szokások, együttélési normák elfogadása, betartása nem azonos időben zajlik az azonos életkorú gyerekeknél, az egyes értékek, szabályok felnőtt általi megítélése azonos kell, hogy legyen. A kettős mérce (a családi nevelésben is) eleve ellentmond az erkölcsnek, az óvodapedagógus kellő pedagógiai érzékenységgel, a gyermekek ismeretében dönti el, mely szokások illeszthetőek az egyes gyerekekhez, és mely differenciált bánásmód segíti fejlődésüket, az óvodapedagógus az erkölcsi nevelés folyamatában arra törekszik, hogy a gyerekek önmagukat tudják értékelni, nemcsak a tanulás folyamán bekövetkező teljesítményeiket, hanem tetteik helyességét vagy annak tévedéseit is. A jó sorrend ez: önértékelés, majd mások tetteinek értékelése. Az erkölcsiség az egymásra figyelésben, az együttműködésben, és a segítségadásban nyilvánul meg. Az óvodapedagógus feladata az erkölcsi nevelés alapját képező szokásrend megtervezése. A gyermekek felé közvetítendő erkölcsi értékek: ha szeretünk valakit, akkor szeretünk vele lenni, beszélgetni vele és meghallgatni mindazt, amit mond. Legyen mindig nyitva a szívünk a szeretetre, az egymással való kommunikálás során fontos, hogy hogyan szólunk egymáshoz. Boldog lehet az az ember, aki csendesen, nyugodtan meg tudja oldani a maga gondjait, feladatait, aki ura önmagának, háborgó érzelmeinek és szavainak, megvan mindennek az ideje. A munkának a pihenésnek az ünneplésnek és ezáltal az egymásra figyelésnek is. Az ünnepnap érték. Ha ezt jól éljük meg, akkor magunkkal vihetjük ennek a napnak az erejét, lendületét a hétköznapjainkba, 17

18 mindenkinek nagyon mélyen a szívébe van ültetve a szülők, a vérszerinti rokonok iránti tisztelet és szeretet, amit tudatosan kell ápolnunk. Odafigyeléssel, szófogadással tartozunk szüleinknek, különösen fontos a körülöttünk lévő emberi, állati, növényi élet tisztelete. Nemcsak a saját életet és egészséget, hanem a környezetünkét is szeretni kell. Kerülni kell mindazt, ami veszélyezteti a környezetünket!, különleges emberi érték az őszinteség, tartsuk tiszteletben mások tulajdonát, azt kérés nélkül ne vegyük el. Nem szabad visszaélni a bizalommal se, amellyel egy másik ember megajándékozott!, fontos az igaz, őszinte szó kimondása, a gesztusok, mozdulatok eredetisége, őszintesége, vegyük észre a rászorulókat, és segítsük őket. Az ünnepek feltöltődést, a játékot, a derűt és a kikapcsolódást biztosítják, amely által az ember képes felülemelkedni a hétköznapokon. Ebben a mi feladatunk a gyerekekkel való közös készülődés, lehetőséget adni a képzeletnek, a gondolatok szabad szárnyalásának, a titok, a megfoghatatlan izgalmas átélésének, a rákészülés, lelkiszellemi ráhangolódás, élményszerzés, az ünnepvárás hangulatának gazdagítása útján játékkal, dalokkal, ábrázolással, mesével. Maga az ünnep, annak átélése családi élmény kell, legyen. Óvodai ünnepek: - gyermekek születésnapja, - óvoda születésnapja, - Mikulás, - Advent, - Farsang, - Március 15., - Anyák napja, - évlezáró játszódélután (nagyok búcsúztatása). Keresztyén ünnepek családi istentiszteletek: - Reformáció ünnepe, - Karácsony, - Virágvasárnap, - Húsvét. A hagyomány sokrétű mai tevékenységnek és megtartó kötelék megteremtésének lehet eszköze. A hagyományőrzéssel, a művészet eszközeivel, az élménypedagógia módszerével és a közvetlen tapasztalással tudjuk leghatásosabban a környezet 18

19 megszerettetését a mindennapokba beépíteni. Fontos, hogy a gyermekek megérezzék, hogy a népi kultúrában az ember harmóniában élt a természettel és tisztelte az őt körülvevő világot. A hagyományápolással az általunk nevelt gyermekek értékmegőrző, az alkotó tevékenységekhez kötődő, a környezetet és a természetet tisztelő életmódra kapnak indíttatást. Fejlődési jellemzők az érzelmi - akarati tulajdonságok, valamint a szocializáció vonatkozásában az óvodáskor végére: szüleiről leválik és bízik a vele foglalkozó felnőttekben, akikkel beszélgetéseket kezdeményez, érdeklődő és könnyen bevonható a csoport napi tevékenységeibe, önként is kapcsolódik más gyermekek játékához, az óvodai élet szokásait és szabályait ismeri és gyakorolja, megérti és tiszteletben tartja a korból, és képességekből eredő különbözőségeket társai között, szeret óvodába járni, ahol barátai vannak, szívesen együtt dolgozik társaival egy egy feladaton, konfliktusait elsősorban a megbeszélés módszerével oldja meg, vagy konszenzust köt, nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre, szociálisan is éretté válik az iskolára, kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb szükség szerint kreatív elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 19

20 5.5. Anyanyelvi, értelmi nevelés és fejlesztés megvalósítása Anyanyelvi nevelés Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Az anyanyelv fejlesztése külön jelenik meg a programban, egy nevelési területként, bár elválaszthatatlan bármely tevékenységtől és nevelési feladattól. A kontaktusteremtés, és tartás legfontosabb eszköze a nyelv, amely az óvodáskorban összefonódik a tevékenységekkel. Fontosnak tartjuk a beszélő magatartás kialakítását, óvodapedagógus és gyermek, illetve gyermek és gyermek között, mely a kommunikációs helyzetekben a személyesség síkjáig eljutó társalgást jelenti. Feltétele azonban a nevelő oldaláról: a jó kapcsolat, a gyermekismeret, az empatikus magatartás, a másikra odafigyelés. A beszédfejlődés természetes színtere a játék, ahol a gyermekek élethelyzetekben kerülnek egymással kontaktusba. Hozzá kívánjuk szoktatni őket ahhoz, hogy tevékenységeiket kísérjék beszéddel, szabadon mondják el érzéseiket, gondolataikat. Lehetőséget teremtünk arra, hogy kreatívan rögtönözhessenek, improvizálhassanak, a nyelvvel is játszhassanak. A gyermekek beszéd-aktivitását a teljes odafordulással, aktív figyelemmel, és a gondolataikhoz kapcsolódó kérdéseinkkel tartjuk ébren. A tevékenységeket kísérő beszélgetések, a közös társalgások (beszélgető kör), a nyelvi játékok, a szabad önkifejezés a drámajátékokban, az ösztönző, valóban érdeklődő felnőtt magatartása segíti a szókincs bővülését, a beszédminőség alakulását. Fontos, és kiemelt feladatunknak tekintjük: a beszédképesség összetevőinek ismeretét (alap- és részképességek), a gyermekek egyéni fejlettségének elemzését (speciális szakembert igénylő esetek kiszűrése logopédia), a megfelelő minőségű mintaadást, az anyanyelv fejlesztését, szókincs gyarapítását spontán és tervezett tevékenységekben. 20

21 Fejlődési jellemzők az óvodáskor végén A nyelvi fejlettség, mint az artikuláció, mondatszerkesztés, beszédkedv, beszédértés, szókincs, metakommunikáció valamint az írás és olvasás iránti érdeklődés vonatkozásában: Beszéde jól érthető, tisztán ejti a magán és mássalhangzókat. Mondataiban főnevek, igék, melléknevek, számnevek és névmások egyaránt szerepelnek. Az utasításokat megérti és követi azokat. Beszédében egyre gyakrabban jelennek meg az elvont fogalmak és az ok okozati összefüggéseket jelölő szavak. Megfelelő tempóban, hangsúllyal, hangerővel és tempóban beszél, kifejezve érzelmeit és gondolatait A miért kérdésekre magyarázatot ad. Elmondja a nap történéseit. Érdeklődést mutat az új és ismeretlen kifejezések iránt. Szűkebb és tágabb környezetében egyaránt bekapcsolódik a beszélgetésekbe. Érdeklődést mutat a könyvek iránt, szívesen nézegeti azokat és rajzol belőlük. Előfordul, hogy kéri a felnőtteket mondanivalójának leírására saját készítésű rajz történet mellé. Az írást rögzített beszédként fogja fel. Mondanivalóját megpróbálja a beszéden kívül mozgással is kifejezni. Értelmi nevelés A gyermek érzékszervein keresztül szerzi tapasztalatait az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítunk a gyermekeknek változatos tevékenységet. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalatira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, a kreativitás erősítése. A gyermek érdeklődésének, kíváncsiságának fenntartása és tudatos kihasználása nevelőmunkánk fontos része. Az értelmi nevelés feladata: - spontán szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, bővítése - a tanult ismeretek gyakorlása különböző tevékenységekben és élethelyzetekben - értelmi képességek érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és kreativitás fejlesztése tevékenységeken keresztül Óvodánk tárgyi felszereltsége és óvónőink magas színvonalú szakmai munkája érdeklődési köre, fogékonysága segíti gyermekeink értelmi fejlődését. Az értelmi nevelés során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a gyermekek eltérő egyéni fejlődési üteméhez igazodjunk, érdeklődésükre, kíváncsiságukra, valamint a meglévő tapasztalataikra és ismereteikre, mint életkori sajátosságaikra építsünk, ehhez biztosítsunk változatos tevékenységeket. Az óvodapedagógus szerepe a folyamatban A projektrendszer, a foglalkozási ágak műveltségtartalmait integrálva a képességek sokoldalú fejlesztésén keresztül integrált személyiségfejlődést eredményez. 21

22 A témakörök kiválasztásában, és a témák több szempontú feldolgozásában a gyermekek aktív partnerek, akik élményeikkel, tapasztalataikkal családjukban a szülők érdeklődéséhez, és foglalkozásához is kapcsolódva hozzájárulnak az izgalmas, kreatív tervezéshez. A témák tevékenységekhez kapcsolódnak, melyben az integrált műveltségtartalmak kerülnek feldolgozásra. Mindezek a különböző tevékenységközpontokban valósulnak meg, a szabadjáték és az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek során. A játékos ismeretszerzés, az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek lehetőségei a csoportok életkori összetételétől függően általában 9.00 óra után kezdődnek, amikor az érkező gyermekek már kijátszották magukat, és a játszócsoportok többször átrendeződtek. A spontán játék közben a gyermekek által éppen nem használt tevékenységközpontban az óvodapedagógus kezdeményezési az ismeretszerzési folyamatot. Az integrált témafeldolgozás keretében akár két tevékenység központban szervezett tevékenységet is felajánlhat. A választhatóság kétféle módon biztosítható: egy időben két, vagy több egymáshoz kapcsolódó tevékenységgel, egymás után, láncszerűen egymáshoz kapcsolódó tevékenységgel. Az egy időben, több központban biztosított választásoknál jó munkamegosztással a szakmai kompetenciák betartásával, és előzetes megbeszéléssel a dajka, a szülő is bevonható, értékes segítő társak lehetnek. A választhatóságot célszerű egy szervezettebb együttlétből indítani (pl. mesehallgatás, beszélgető kör, ének-zene, mozgásfejlesztés), melyek után leginkább az 5-7 évesek a döntés lehetőségével élve irányítottabb tevékenységek közül választhatnak. Igyekszünk akár egy tevékenységközponton belül is biztosítani a választás, és a döntés lehetőségét. Pl. választhat a gyermek a megoldás technikájában (festés, ragasztás), munkaformában (egyéni, mikrocsoportos). A differenciálás a gyermekek közötti különbségekhez, fejlődésbeli eltérésekhez való alkalmazkodás, amely nélkül nem valósítható meg az individualizálás. A differenciálás: szemléletmód (másság toleranciája), a fejlesztés stratégiája (az egyén lehetőségeiből kiinduló fejlesztés a követelményekben), metodikai eljárás (módszerkombináció, amely egy helyzetben több lépcsőben differenciáltan tevékenykedtet), szervezeti keretek variációja (egyéni, mikro, makro munkaforma), a tartalom feldolgozásának módja (mélysége, terjedelme). 22

23 A differenciálás nem valósítható meg a gyermekek egyénenkénti, alapos megismerése nélkül (készségek, képességek). Erre jó lehetőséget kínálnak a személyes beszélgetések, a gyermekek produktumai, szóbeli megnyilvánulásai, élményei, és tapasztalatai. A folyamatos megfigyelések képességeikről, fejlettségükről is tájékoztatást adnak. Fontosnak tartjuk mindezek regisztrálását (személyiségnapló), hiszen a fejlesztésre váró területeket ezen ismeretek birtokában tudjuk meghatározni. A fejlődés várható eredménye Óvodásaink nevelőmunkánk hatására sokoldalú, érdeklődő, az iskolai oktatás alapfeltételeinek megfelelni tudó- és akaró gyermekekké válnak. Mindezt játékosan, a tevékenységek gazdag tárházának felajánlásával érjük el. 6. A játék, a tevékenységekben megvalósuló tanulás, és munka helye programunkban 6.1 Játék és tanulásértelmezésünk Értelmezésük szerint a játék a tanulás alapvető formája. A spontán és aktív felfedező játékot öröm, jókedv és izgalom kíséri. Az önmagában is élményt jelentő játék alapozza meg a hatékony tanulást. Pedagógiai programunk teljes égészében a játéktevékenység köreire épül megkülönböztetve a szabad játék tevékenységeit, és az óvónő által felajánlott tevékenységeket, melyek a szervezettebb játékos tanulást jelentik, és tervszerűen előkészítettek és felajánlottak. Fontosnak tartjuk a szabad játék tiszteletben tartását. Óvodásaink a játékban és a játékon keresztül gyakorolják a nyelvet, a gondolkodást, a másokkal való együttműködést, a kitartást. Itt élik át a szerepeket, a hozzájuk tartozó magatartásmódokat, a felnőttek által közvetített attitűdöket és érzelmeket. A szabad játék idején a csoportszoba játéktereit ötletük megvalósítása érdekében - ésszerű korlátozással - átrendezhetik. Az óvónők feladata, hogy a játéknak mindenkor teremtsék meg a legoptimálisabb feltételeit. Tapasztalataink szerint is a felfedezés, a megtapasztalás élménye teszi érdeklődővé, nyitottá és probléma érzékennyé a gyermekeket, mikor saját élményként élik meg egy - egy helyzet megoldását. A jövő, az egyre halmozódó információk tömege megkívánja, hogy a gyermekek a tanulás során a legfontosabb képességeket birtokolják. Óvodapedagógusaink minden gyermekben akár tehetséges, vagy lassan haladó típus, megalapozzák azokat a képességeket, melyek alapján örömet jelent gyermekeink számára a későbbi tanulás és önfejlesztés. 23

24 A játék olyan komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában céljai eléréséhez. Az óvodapedagógus tudatossága természetesen sohasem irányulhat a gyermekre, hiszen kitalált és erőltetett úgynevezett "játékos módszerekkel" nem helyettesíthető a gyermeki tevékenység. A gyermeki tevékenységet - különösen a játékban - nem szabad szűken értelmeznünk. A játéktevékenység tág értelmezése lehetővé teszi, hogy nemcsak a tárgyi, manuális, vagy mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket ismerjük el, hanem a "szellemi alkotást" is tevékenységként fogjuk fel a játék során. Nagyon fontosnak tartjuk olyan hangulatok, ingerek tárgyi lehetőségek megteremtését (beszélő környezet), melyeknek hatására a gyermekek spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs szükség a pedagógus által kezdeményezett vagy irányított játéktevékenységre, hiszen köztudott, hogy 3 éves kor táján még kifejezetten igényli a gyermek a felnőttel való együttjátszást. Csupán a helyes arányok megtalálására kívánjuk a figyelmet felhívni. A nevelési folyamat intenzív képességtermelő jellege ugyanis alapvetően attól függ, hogy milyen szélességben és mélységben vagyunk képes a gyermeki öntevékenység rendszerét kiépíteni. A játékon belül meghatározott eredmény elérését célzó öntevékenység a legfőbb biztosíték arra nézve, hogy az öntevékenység az önfejlődés, az önfejlesztés motívumait, képességeit és készségeit is létrehozza. A játék kicsiben maga az élet; az amit a kisgyermek felfog és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Éppen ezért az életre nevelés is a játékból indul ki és a játék segítségével teljesedhet ki. A tevékenységközpontú program alapelve, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek az elmélyült játékra. A játéktevékenységhez szükséges feltételeket, ötleteket és eszközöket azonban az óvodapedagógusnak kell biztosítania. Az élmény, legyen az a gyermek egyéni élménye, melyet a családból a környezetéből hoz az óvodás, vagy legyen az az óvodai társakkal átélt élmény, rendkívüli jelentőséggel bír az életre való felkészítés folyamatában. A különböző szituációk megteremtése, az élménynyújtás, az óvónő tudatos, átgondolt munkáját feltételezi. Indirekt módon így lehet a gyermeki világot befolyásolni. A gyermekeket tágabb kompetenciákra kell felkészítenünk, melyek nevezhetők: gondolkodási stratégiának motivációs készletnek a gondolkodás és az érzelem attitűdjének Játék a szabadban A gyermekek harmonikus testi és szellemi fejlődése érdekében elengedhetetlen a friss levegőn, aktívan töltött idő. A színhely nem csupán a nevelési intézményhez tartozó udvar, játszótér, hanem parkok, a szomszéd kertje, folyó, a tó partja, erdő-mező. 24

25 Szabadtéri tevékenység kialakításával az elsődleges szempont a biztonságosság. Ezt szem előtt tartva a lehetőségekhez képest igyekszünk kivinni a tevékenységközpontokban rejlő játszási és ismeretszerzési lehetőségeket. Pl szerepjátékok, művészeti tevékenységek, természetrajzi ismeretek gyűjtése, csended foglalkozások (piknik, beszélgető kör, barkácsolás, kertészkedés). Nagy jelentőséget tulajdonítunk a sétáknak, kirándulásoknak, melyek bővítik az ismeret és tapasztalat szerzési lehetőségek körét, hozzájárulnak a szocializáció fejlesztéséhez, a közös élmények, egy-egy téma, projekt feldolgozásához. A séták, kirándulások nagyszerű lehetőséget kínálnak a szülők óvodai életbe való bekapcsolódásához. Az óvodapedagógus feladatai: olyan játékos helyzetek és tanulási alkalmak teremtése, hogy ugyanaz a tevékenység vagy összefüggő tevékenységsor mind a gyermekek egyéniségének, mind pedig fejlettségi szintjüknek megfelelően kösse le érdeklődésüket, és aktív szellemi-testi energiáikat, differenciálás, inkluzivitás és integráció a játékban való tanulás folyamatában, úgy tervezze meg a tevékenységeket, hogy azok minél több érzékszervre hassanak: látás, hallás, mozgás, és a verbális kommunikáció stb. együttesen szolgálják a tanulást, nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése, a napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára, a játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása, ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához, az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében, a gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása, szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel. Játéktevékenység a tanulás szempontjából Szabad játékban tanulás (spontán) - Játékban tanulás (tervszerűen előkészített és felajánlott). Mindkettő ugyanazon tevékenységrendszerben folyik, az óvónő és a gyermekek részvételét illetően teszünk csak különbséget. Tanulásértelmezésünk szerint az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. 25