SZMCS Digitális cserkészkönyvtár

Átírás

1 Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség és Vezet képz táborainak turisztikai vonatkozásai Bels konzulens neve, beosztása: Dr. Villányi Judit, egyetemi docens Készítette: Haász Erika Gödöll 2014.

2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés Irodal i átteki tés A turizmus A turizmus fajtái, típusai A i á ió Turisztikai a i á ió Mi a serkészet? A serkészet és Szlovákia Cserkésztörvé yek Külsőségek A Szövetség tagjai Korosztályok jelle zése Kis serkészet Cserkészet Rover serkészet Fel őtt serkészet Öreg serkészet Vezetőképző tá orok Segédőrsvezetőképző - tá or Őrsvezetőképző - tá or Kis serkész őrsvezetőképző tá or Segédtisztképző tá or Tisztképző tá or Segítő Tá or Fi a szírozási for ák es kiadások Költségvetés összegzése A yag és ódszer Kérdőíves fel érés Interjúk SWOT a alízis Kutatáso éljai Hipotézisek

3 9.2 A kérdőív jelle zése A kérdőív Következtetések és javaslatok Összefoglalás Irodalomjegyzék I ter etes hivatkozások jegyzéke Á ra és diagra jegyzék Mellékletek

4 1 Bevezetés Annak ellenére, hogy az információs és kommunikációs technológiák egyre nagyobb szerephez jutnak a hétköznapjainkban, a közösségek szerepe felértékel dni látszik. Fontossá válik a köt dés, az összetartás, egymás kölcsönös támogatása, a kommunikáció. Ez az összetartozás nem csak és kizárólag a családon alapszik, hanem egyéb közösségeken is, ahol kiteljesedhetnek az el bb felsoroltak, ami miatt fontos jelent séget tulajdonítani a családi közösségek mellett a helyi közösségek fejlesztésének, er sítésének is. Szakdolgozatomban a cserkészettel foglalkozom, melyben bemutatom a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetséget, Vezet képz Táborait és mindezek turisztikai vonatkozásait. Témám választásának oka, hogy 2001 óta magam is a mozgalom keretein belül foglalatoskodok. Úgy gondoltam, mivel sok esetben belelátok a Szövetség tevékenységeibe, megfelel képet tudok nyújtani a munkájáról. Azért tartom fontosnak ezt a témát, mivel napjainkban a turizmus az egyik legmeghatározóbb húzó ágazat és a legelterjedtebb bevételi források egyike. A turisztikai szolgáltatásokhoz szinte minden esetben hozzá tartozik az animátori program, mely min sége rendkívüli módon hozzájárul a szolgáltatás színvonalához. Szakdolgozatomban éppen emiatt erre tértem ki leginkább, hiszen a cserkészeten belül a vezet k animátorokként is működnek. Legf bb cél a gyerekek és a résztvev k szórakoztatása és aktív id töltése. A cserkészetben mindenki megtalálhatja a maga számára megfelel szakmát, ez által fejlesztheti az ahhoz kapcsolódó jártasságot, hiszen van benne rendezvény- és programszervezés, f zés, természetjárás, turizmus és nem utolsó sorban a pedagógia. Dolgozatomban els ként a turizmust mutatom be, azon belül is kitérve az animációra, mely szoros összefüggésben van a cserkészléttel. Kapcsolatukat a hasonlóságuk kielemzésével ismertetem. Ezek után bemutatom a cserkész mozgalmat, az alapjait, törvényeit és formai világát, a korosztályi jellemzéseket, melyek alapján mindenki betekintést nyerhet a cserkészetbe és annak működésébe. A turizmus és a cserkészet kapcsolata a Vezet képz táborok mentén teljesedik ki, ahol megpróbálok rávilágítani, melyik milyen animátori képzésnek felelne meg. Némely tábort személyes élmények és tapasztalatok alapján, másokat pedig az interjúk és elbeszélésekre alapozva szemléltetem. Mindezek után részletesen vizsgálom a finanszírozási formákat, a 2012-es költségvetési tervekkel kiegészítve. A hasonlóságok összefüggésének alátámasztása érdekében primer kutatást végeztem a vezet képzésben részt vev k kérd íves megkérdezése alapján. Itt f ként a vezet képzéssel való elégedettséget vizsgáltam. A 19 kérdéses 4

5 kérd ív segítséget nyújtott a hipotéziseim alátámasztásában is. Emellett SWOT analízissel elemeztem a Szövetséget, ami segítséget nyújthat a jöv beli fejlesztések véghezviteléhez. Végül összefoglalom a legfontosabb következtetéseket, melyek a szakdolgozatom megírása során fogalmazódtak meg. 5

6 2 Irodalmi áttekintés 2.1 A turizmus A turizmust már számos alkalommal próbálták definiálni, az egyik legelterjedtebb és ez által általánosan elfogadott a Turizmus Világszervezete (WTO) és az Interparlamentáris Unió által az 1989-es Hágai Nyilatkozatban megfogalmazottak szerint a következ : A turizmus magába foglalja a személyek lakó- és munkahelyén kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az ezekb l ered szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat. ( Ez a meghatározás azonban a mai korban már nem teljesen pontos, hiszen a lakó- és munkahely változtatása nem azonos az idegenforgalmi résztvev kkel. Látogató egyaránt lehet turista és kiránduló. Turista, aki 2Ő óránál többet, tehát egy vendégéjszakát tölt el valahol idegenforgalmi céllal, kiránduló pedig, akinek ott tartózkodása nem éri el a 2Ő órát, így nem vesz igénybe semmilyen szálláshely szolgáltatást. (Csákay et.al., 2012) A turizmus fajtái, típusai A turizmus kategorizálása - bonyolultsága és sokrétűsége miatt - igen nehéz feladat. Sokféle szempont szerint lehet csoportokat kialakítani. A résztvev k származási helye szerint lehet belföldi és külföldi turizmusról beszélni. Az utazás célja szerint lehet üdülés, gyógy-, sport-, kulturális-, üzleti- és látogató turizmus. Szociológiai tartalom szerint lehet luxus és exkluzív, hagyományos, amely magában foglalja az egyéni utakat és a szállodai tartózkodást is, ifjúsági turizmus, feln tt turizmus, szociál-turizmus és szelíd turizmus. A hely igénybevétele szerint lehet folyamatos, évadszerű, hétvégi, ezen belül többnapos és 1-3 éjszakás hétvégi turizmus. A résztvev k száma és egymáshoz való kapcsolódása szerint lehet egyéni-, kollektív turizmusra itt beszélhetünk a csoportos vagy társasági és a klubturizmusról -, tömeg- és családi turizmusra gondolni. Szállásigény szerint van, aki szállodai szállást igényel, van szállodán kívüli szállást igényl (bungallow, apartman, hétvégi ház, kemping vagy lakókocsi), de lehet kiránduló és átutazó is. A résztvev k életkora szerint két csoportra bonthatók, egyik az ifjúsági, ahova a 1ő-2Ő évesek tartoznak, akik már nem a szüleikkel és még nem a saját családjukkal utaznak, a másik a seniorok, a 60 év feletti nyugdíjasok. Szezonalitás szerint lehet nyári, téli, f szezoni és szezonon kívüli. Lehetnek még a közlekedési eszközök szerinti lehet vasúti-, autós-, hajós- és repül gépes turizmus. A fizetési mérlegre gyakorolt hatása szerint lehet a turizmus aktív - a bejöv mérlegre gyakorol hatást - vagy passzív - a kimen mérlegre gyakorol hatást. 6

7 A finanszírozási mód szerint lehet szociál-turizmus (gyengébb fizet képességgel rendelkez lakossági rétegb l kikerül vendégek) és az idegenforgalom el - és utófinanszírozású része (hitelkártyával rendelkez résztvev k). Látható hát, hogy a turizmus fogalma számos szempont szerint magyarázható, sokféleképpen megközelíthet. ( df) Szakdolgozatom témája távolról kapcsolódik csak a turizmushoz, hiszen nem kifejezetten turisztikai beállítottságú, de mégis fontosnak tartom a témával való foglalkozást, az ezzel kapcsolatos ismeretek b vítését, hiszen a mai társadalmakban, a mai világban egyre nagyobb mértékben szükség van a közösségi értékek fenntartására. 2.2 Animáció Az ANIMÁCIÓ egy szívélyes, szeretetre méltó formája annak, ahogyan az embereket aktivizálhatjuk: szórakoztató, sport vagy kulturális területen. (Karl o. Hermanns) Az animáció szó latin eredetű, alapja az animo szó, amelynek jelentése: éltet, elevenít, él vé tesz, valakit bizonyos érzéssel vagy hangulattal tölt el, hangol, felhangol, lelkesít, feltüzel. (Danko, 2010) Ebb l adódik, hogy az animálni szó annyit jelent, mint lelket és szellemet tölteni egy közösségben és/vagy egy társadalomban mennyire fontos, mozgást és aktivitást el idézve. Életet adni egy csoportnak, lehet vé téve, hogy értékelje, fejlessze, kiteljesítse önmagát. Animációval megkönnyíthet az egyéni, illetve csoportos önkifejezés, a cselekvési szándék és a kreativitás. (Danko, 2010) Az animációnak 3 f fajtája különíthet el. Az egyik a filmes (rajzfilm) és számítástechnikai (rövid mozgó képsor az interneten) animáció, a másik a szocio-kulturális animáció (szociális segítés, kultúra közvetítés, művel dés), a harmadik a rendezvény, más néven turisztikai animáció. A turisztikai animáció kereskedelmi szálláshelyeken, szabadid -centrumokban, sportlétesítményekben, faluházakban és egyéb idegenforgalmi helyszíneken megvalósuló szolgáltatás, amelynek célja a vendégeknek maradandó élményt nyújtani emberek közötti kapcsolatok kiépítésén és játékos programok lebonyolításán keresztül. Ennek érdekében a közös tevékenységre való ösztönzést, bíztatást, felhívást, ráhangolást tűzi ki els dleges feladatául. ( 7

8 Limbos szerint az animátor egy olyan csoportvezet i szerepet tölt be, mely a csoport aktivizálásával annak önmegfogalmazására törekszik. Segíti, hogy a tagok elhelyezhessék magukat a társadalomban és azon belül a közösségben, és közös cselekedeteik útján a jobb min ségű élet irányába indítsák el a fejl dési folyamataikat. (Limbos, 198ő) Véleménye szerint, az animáció céljai több rétűek, szám szerint négy részre tagolhatóak. Megadni mindenkinek az önfelfedezés lehet séget, hogy szándékai szerint részt vehessen a csoport és társadalom életében, valamint esetleges javaslataival javításokat tehessen, ez által el idézve a változtatásokat. Megadni a lehet séget a tagok és azok társadalmi csoportjainak a megfelel célokhoz való csatlakozásához, az átélt problémák, a szükségletek és a törekvések által. El segíteni az egyének kapcsolatát és közösségekbe való beilleszkedését. Lehet séget adni mindenki kitárulkozásához az összhang érdekében. (Limbos, 198ő) Témámhoz itt pontosan megtalálható a kapcsolódási pont, mivel a cserkészet is éppen ezen eszméken alapszik. A vezet k segítségével a cserkészek sikeresen beilleszkednek az adott közösségbe, segítve az egyéni fejl dést, támogatva az önállóvá válást Turisztikai animáció Az animátor egy életvidám, kreatív embert feltételez, aki felel sséggel képes aktivizálni és lelkesíteni egy közösséget és személyenként ennek tagjait. A legpontosabb hivatalos megfogalmazás talán Dr. Kollarik Amáliától, a Veszprémi Egyetemen animációt oktató tanárától van: Az animátor az az életvidám, szellemes, szívélyes és ötletekben gazdag személy, aki jellemz en az üdül falvakban, a klubüdül kben, a kempingekben, a szállodákban, továbbá a kultúrházakban, a különböz bentlakásos intézményekben, esetleg gyógy-intézményekben gondoskodik a vendégek, továbbá a tagok vagy a lakók jó hangulatáról. Segíti a közösségek, a csoportok és az egyének szabadidejének tartalmas eltöltését, a hasznos, értelmes és szórakoztató sport- és kultur-programok tervezését és megvalósítását. (Kollarik, 199ő) Az animátor feladata megszervezni és irányítani a különböz csoportok és egyének szabadidejének tartalmi eltöltését, azon felül segíteni a hasznos, értelmes és szórakoztató sport és kulturális programok megvalósítását. Az animáció szervezési folyamatai, els ként az el készítés és tájékozódás, hiszen fontos ismerni a hely adottságait, a szálláshely típusát, az árszínvonalat stb. Ismerni kell a berendezést, a befogadóképességet, a sportlétesítményeket. Tudni kell a résztvev k összetételét, az igényeiket és a helyi vezet k kéréseit. Ezek után második lépésben ki kell alakítani egy megfelel animátori csapatot, mind létszámra, mind összetételre vonatkozóan, ki kell jelölni a vezet jüket és a program érdekében (amennyiben szükséges) specializálódott animátorokat kell megkeresni és felkérni. Következ lépésben 8

9 szükség van egy optimális programterv kidolgozására, melynek keretén belül információt gyűjtenek és elemzik azokat, ötletelnek, kidolgozzák a részletes programot, meghatározzák és szétosztják a feladatokat, elkezdik az el készítést. Végül a programot különféle módszerekkel hirdetni, promotálni kell, hogy a célcsoport felfigyeljen rá. Ez lehet plakát, szórólap és lehet séghez mérten akár hangosbemondó is. A turisztikai animációnak 7 típusa létezik: 1. Rekreációs, mely a felfokozott életritmusnak, a stressznek, a mozgásszegény életmódnak köszönhet en a fáradt ember energiájának felfrissítését, feltöltését célozza meg. Ilyenek a rekreációs parkok és élményfürd k. 2. Egészségmeg rz, mint a gyógy-turizmus és sport-animáció. 3. Lelki kondicionálás jegyében segíthet a jóga, a tai-chi, a meditáció, az autogén tréning. 4. Kulturális animáció, mint a múzeum, a színház, a kastélylátogatás. 5. Látvány animáció, mint a természetjárás, a nemzeti parkok, a sivatagok, lakatlan szigetek látogatása. 6. Gasztronómiai animáció, mint a borkóstolók, a gasztrofesztiválok, a f z tanfolyamok. 7. Tipikus szórakozások animációja, mint a sarki expedíció, a katasztrófaturizmus és a túlél túra. A turisztikai animációt szabadid s tevékenységek szerint is csoportosíthatjuk. Így hat csoportot különböztethetünk meg. 1. Mozgás és sport, mely lehet a szabadban (íjászat) vagy zárt térben (pl.edz és fittness termek). 2. Társas tevékenységek, ami feln ttek esetében lehet pl. kvízjáték vagy kaszinó; gyerekeknek jelmezbál; családoknak társasjátékok. 3. Hobbi és kreatív tevékenység, ahol a kézügyesség kerül el térbe, pl. gyurmázás, agyagozás, üvegfestés, lufi hajtogatás. 4. Művel dés és felfedezés, ami feln tteknek lehet pl. olvasóest, pódiumbeszélgetés; gyerekeknek bábszínház vagy erdei iskola; családoknak múzeum- vagy kiállítás látogatás. 5. Kaland, ami gyerekek számára lehet pl. kincskeresés, arcfestés; feln tteknek éjszakai túra, dzsip túra, ejt erny zés stb. 6. Pihenés és nyugalom, ami feln tteknek lehet pl. jóga vagy tai-chi; gyerekeknek mesedélután. Sport-rekreáció mozgásanyagában benne vannak a hagyományos sportok (gimnasztika, testépítés, relaxáció, természetjárás, turizmus, sportüdülés, tanfolyamok), a vízi sportok (evezés, kajak, kenu, vitorlázás, vízi aerobik, 9

10 vízilabda, vízi röplabda), a természetben űzhet sportok (természetjárás, hegymászás, tájfutás, biciklizés, lovaglás), a téli sportok (sí, snowboard, sífutás, jégkorcsolyázás, szánkózás), a sportjátékok (tenisz, tollaslabda, fallabda, teke, bowling) és egyéb sportok, mint a golf, mini golf, jóga, gördeszka, görkorcsolya. A lifetime sportágak egész életen át, szinte korhatár nélkül gyakorolhatóak. Ide tartozik az úszás, futás, gyaloglás, tenisz, sí, természetjárás és kerékpározás. Gyerek animáció a 3+2K elven működik, mégpedig a kreativitás, komplexitás, közösségi munka, ezekre alapozva kell az animátornak olyan szituációkat teremtenie, melyek a konstruktivitást és a koncentrációs készséget serkentik. Az együtt tevékenykedésre tervezett és együtt végzett munka a legjobb a készségek kibontakoztatására. Az egyéni képesség különbségének nincsen meghatározó szerepe, a részvétel tét nélküli és fokozza az élmény átélési szintjét. Sokszintű, sokrétű és kötetlen foglalkozásokra van szükség. Cél a különböz anyagok, technikák és eszközök használatának elsajátítása. Nem csak az eredmény fontos, hanem a folyamat is, a kollektív munka és a kötetlen tanulás. A foglalkozás tárgyának a megválasztását célszerű a személyi és környezeti feltételekhez igazítani. Kedvelt tevékenységek például a rajzolás, a színezés, a gyurmázás, a bábozás, a jelmez- és ékszerkészítés, az agyagozás, színezés és még sok más kézügyességet fejleszt tevékenység. Ifjúsági csoportok animálásánál számolni kell azzal, hogy a serdül k az aktív tevékenységeket részesítik el nyben, szívesen vannak feln tt nélkül, de igénylik a segítséget. Céljuk az önirányítás feltételrendszerének megteremtése koedukált csoportokban. Az animátornak több változatot kell bemutatnia, amib l kiválaszthatják a számukra megfelel t, majd ezután az animátor visszavonul. A fiatal feln ttek motivációja is hasonló, ám felel sségük nagyobb, figyelmüket lekötik a szabadban végzett tevékenységek, a természet megfigyelése, a manuális műhelymunkák, különböz drámafoglalkozások és audiovizuális technikák megismerése. Feln tt csoportok animálásánál a cél a fáradalmak, a munka, a stressz kipihenése, az er gyűjtés és pihenés, a sportolás és mozgás. Mindemellett kompenzációs tevékenységek, amelyekkel személyiségük kiteljesedhet és társaságban lehetnek. Sokan sokszor csak részt vesznek a programokban, de nem kezdeményeznek, ezért ösztönözni, motiválni kell ket. Családok esetében fontos a kapcsolatok er sítésére. Számukra olyan programokat kell szervezni, melyben a család valamennyi tagja közösen vehet részt és együtt érzi jól magát. Ez lehet például egy közös kirándulás, múzeumok látogatása és minden esetben az együtt étkezés lehet ségének biztosítása. Az animáció megvalósulásához használt eljárási mód lehet vita, tájékoztatás, elemzés, közös munka, döntés, gyakorlás, értékelés, pihenés és lazítás. 10

11 Mind a gyerekeknél, mind a feln tteknél fontos a játék, a játékosság. A jó játék kiválasztásához sok mindent figyelembe kell venni. Fontos a helyszín és a rendelkezésre álló eszközök milyensége. Függ a csoport létszámától és annak korosztályától, a csoporttagok egészségi állapotától, el képzettségét l és érettségét l. El kell érni, hogy mindenki számára elérhet legyen, hogy mindenki szívesen vegyen benne részt. Csoportokat, csapatokat úgy alakítsunk ki, hogy az esélyegyenl ség megmaradjon. Mindenképp fontos a játékok oktatása, ebben pedig nagy szerepe van a játékvezet nek. az, aki elmondja, megismerteti a játék szabályait, céljait, ötleteket ad a végrehajtás módjára, esetlegesen próbajátékot szervez, hogy mindenki megérthesse a feladatát. Kisgyerekek esetében egyszerűbb játékokat válasszunk, nagyobbaknál pedig már a szabálytartásra is ügyelni kell. A játék folyamán is mindig figyelnie kell, de úgy, hogy a vezet ne zavarja a játékot, a játékosokat. Ha bármilyen probléma adódik, (pl. valaki nem tartja be a szabályokat, valaki testi épsége kerül veszélybe) rögtön tudjon intézkedni, játék közben pedig buzdíthatja, jobb teljesítményre serkentheti a játékosokat. A gyerekanimátort el kell választani az animáció többi típusától, hisz neki képesnek kell lenni arra, hogy viselkedési alternatívákat közvetítsen. A gyerekekt l nem lehet elvárni, hogy azonnal belássanak valamit, fontos a pozitív hozzáállás és els dleges a türelem. Ahhoz, hogy egy animátor tudja, hogy hogyan viselkedjen a gyerekekkel, sok információt kell gyűjtenie róluk. Hagynia kell a gyerekeket játszani, probléma esetén azonban neki kell megoldást keresnie. Kulcsfontosságú a kiegyensúlyozottság, mindig a gyerek legyen el térben, ha a gyerek új feladattal áll szemben, akkor szükség esetén a bátorítása legyen az els dleges. Ha a gyerek feszült, ideges vagy túlpörgött, segíteni kell az ellazulásban. Az esti animáció az animációs program vacsora utáni része. Jelent sége abból fakad, hogy ebben testesül meg az animáció legfontosabb feladata, a kapcsolatépítés és a társasági élet. Az animátoroknak néhány óra alatt fel kell térképeznie a vendégek beállítottságát, hangulatát, összetételét, ki kell tudniuk választani a csapathoz ill programot. Az esti animáció célja, hogy a vendégek saját akaratukból jókedvűen, felcsigázva, megelégedve minden este a szálláshelyen maradjanak. Ez úgy érhet el, hogy az animációs team minden tagja érdekelt a sikerben és megtesz mindent a cél elérése érdekében. Ehhez színes, változatos program-kínálatra van szükség. Az esti animációnak négy típusa van. 1. A welcome programok, amely a vendégek fogadását, informálását és megnyugtatását szolgálják. 2. Az ismerkedési programok, amik a kapcsolatteremtést szolgálják. 11

12 3. Az élmény programok, melyek a vendégeket a klubban, a társaságban marasztalják. Ő. A csúcspont programok, melyek a heti programot megkoronázó programokat foglalják össze. Az animátoroknak a heti meghirdetett programok alapján figyelembe kell, venniük az id járást, a vendégek hangulatát, a vendégek összetételét és az alapján eldönteni, hogy melyek a legmegfelel bb programok. Az animátor nem csak eljátssza a házigazda szerepét, hanem azt sugározza, hogy minden vendég jó kedvét a szívén viseli. A profi szervezés és el adás sikerét személyesen garantálja. A programok lebonyolításához 3 alapfeltétel szükséges. Els az infrastrukturális feltétel, melyhez olyan étterem, bár vagy színház terem szükséges, ahol elegend asztal és szék van a vendégeknek, könnyen átjárható mozgalmasabb vetélked k esetén, van hely táncolni és a színpad mellett öltöz is található. Második a személyi feltételek megléte, melyekhez szükségesek a képzett animátorok, akik vetélked re, társas játékok vezetésére, moderátori feladatokra, alkalmasak, képesek a vendégeket valamilyen bemutatóra betanítani, tudják a vendégeket inspirálni, lelkesíteni, feloldani. Szükség van felszolgáló személyzetre, esetlegesen bármixeri feladatokat ellátni tudó személyzetre. Harmadik és egyben utolsó feltétel a tárgyi feltétel, hiszen a programokhoz szükség lehet jelmezekre, sminkekre, díszletekre, fény és hang technikára. Látható, hogy az animáció lényege a csoportban, közösségekben rejl lehet ségek kibontása, az egyéni és csoportaktivitás fejlesztése. Mindezek mellett megteremti a találkozás, az emberek közötti párbeszéd lehet ségeit, segíti a kommunikációt, egymás értékrendjének, szokásainak elfogadását és tiszteletben tartását. 12

13 3 Mi a cserkészet? A cserkészet kifejezés az serd k lakóinak, felfedez knek, vadászoknak, tengerészeknek, repül knek, úttör knek és a természet ölén él embereknek munkáját és jellemz tulajdonságait jelöli. (Baden-Powell) A cserkészet vagy cserkészmozgalom egy önkéntes, vallásos, politikamentes, ifjúságnevel mozgalom, mely nemt l, kortól, társadalmi és vagyoni helyzett l függetlenül nyitott mindenki számára. ( Korunk egyik legnagyobb kisebbségi, ifjúsági és nevelési mozgalma, melyben jelenleg világszerte mintegy 162 országban és területen több mint Ő0 millió cserkész tevékenykedik. Két legnagyobb összefogó szervezete a World Organization of the Scout Movement (WOSM) Cserkész Világszövetség és a World Association of Girl Guides and Girl Scouts (WAGGGS) Cserkészlány Világszövetség. Ez utóbbi 10 millió f vel, míg a WOSM körülbelül 28 milliós f vel rendelkezik, valamint az ENSZ tanácsadó tagja. ( A cserkészet nem csodaszer a fiatalok nevelésére, ám kétségtelenül bevált a világon mindenütt. A kis gyerekekt l egészen a feln ttekig mindenki egyaránt kedveli, mivel rendkívül jó közösségformáló, önállóságra tanító, kreativitást igényl, egészséges, szabadid s tevékenység. Célja, hogy támogassa a fiatalokat teljes fizikai, szociális, szellemi és lelki adottságaik kibontakoztatásában, továbbá, hogy értékes, hasznos és felel sségteljes tagjai legyenek az emberiségnek. (Sík-Surján 1998) Alapelvei a Magyar Cserkészszövetség Alapszabályának megfogalmazása alapján Istenhitre alapozott neveléssel rávezetni a fiatalokat a lelki és szellemi értékek megbecsülésére, életükben és környezetükben azok megvalósítására. (Magyar Cserkészszövetség Alapszabálya) Működésének titka valószínűleg az, hogy a mozgalom rzi az alapító azonosságát, arra törekszik, hogy hű maradjon lord Robert Stephenson Smyth Baden-Powell of Gilwell, (cserkésznevén BiPi) a cserkészet megalapítójának a szelleméhez. Képes mindig megújulni és megfelelni az adott korban él fiataljainak. Egységes és sajátos módszerei vannak a cserkészetnek a célok megvalósítására, amik a következ k: - A cserkészfogadalom és törvények, - A cselekedve tanulás, - Az rsi rendszer, - A fokozatos és vonzó, élményekben gazdag programok. (Sík-Surján 1998), - Példaadás, beszéd helyett tettek, 13

14 - Parancsok, tiltások helyett tanácsok, megállapítások, - A komoly munka és a nagy játék egyensúlya, - Cselekedve tanulás, melynek során gyakorlat közben sajátítják el az ismereteket. (Várnagy 1992) Ezek az elvek a világon mindenütt azonosak, ennek ellenére a cserkészek tényleges munkája, feladatai és programjai eltér ek. A cserkészet tehát nem oktat, hanem csak utat mutat. Egy életforma és közösség, ami a fiatalok lelkiismeretére épül állandó nevelésre ad lehet séget. Az itt szerzett tapasztalatoknak és készségeknek az iskolában, munkahelyen és családban egyaránt, de szinte bárhol máshol hasznát vehetik. Szinte mindenkinek a filmekben látott cserkészek és az ott bemutatott tevékenységek jutnak eszébe. Aki meghallja azt a szót, hogy cserkész, csupán az elnagyolt részeket látja, és emiatt elrettent hatása is megmutatkozhat. Sokan szakköröknek vagy különféle egyesületnek gondolják a cserkészetet, de akár turistacsoportnak is nézhetik a kiránduló csoportokat. Ez mind talán része is a cserkészéletnek, kicsit mindenhez közel áll, és minden benne szerepel, mindennel kapcsolatban van. Az alábbi ábra szemlélteti talán legjobban, mit is foglal magába a cserkészet. 1. ábra: A cserkészet felépítése Forrás: Romániai Magyar Cserkészszövetség - Egy életrevaló kaland prospektusa alapján 3.1 A cserkészet és Szlovákia Szlovákiában két mozgalmat tartanak nyilván a Slovensky Skauting-ot (Szlovák Cserkészszövetséget) és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetséget (SZMCS). (Salló-Csémi 2010) Szlovákia területén megközelíthet en

15 cserkész foglalatoskodik, melyb l jelenleg 1ő00 tag tartozik a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetséghez. ( Annak ellenére, hogy teljes egészében a gyerekekre orientálódik, a cserkészet nem csak a fiatalok kiváltsága. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy jelenleg Szövetségünkben 3ő és ő öregcserkész klub működik. ( Az 1. sz. mellékletben megtekinthet k a SZMCS csapatai, azok székhelyei és a parancsnokai. 3.2 Cserkésztörvények Sík Sándor fogalmazta meg legjobban, mi is a cserkésztörvény: A cserkésztörvény nem szabályzat, nem parancsok gyűjteménye, hanem egyszerűen a jellemvonásoknak azt a minimumát foglalja magába, amelyek a cserkészt cserkésszé teszik. Nem parancsol, még kevésbé tilt, egyszerűen leír, konstatál: ez a cserkész A cserkészet lényegét a cserkésztörvények fogalmazzák meg. Ezek által válik valaki igazi cserkésszé, követésükkel érhet el az igazi ideálkép megvalósítása. Fontos, hogy fontosságukat kell képpen tudatosítsa a vezet rsében, és hogy kés bbi életében megfelel en tudja ket alkalmazni. A SZMCS-ben külön törvények vonatkoznak kiscserkészeinkre és külön a már fogadalmat tett cserkészekre. Kiscserkésztörvények 1. A kiscserkész engedelmes és segít kész. Már gyerekként meg kell tanulniuk, hogy szüleiknek, tanítóiknak és vezet iknek engedelmeskedniük kell. Már ekkor fontos ket rávezeti az önzetlen segít készségre és engedelmességre. 2. A kiscserkész szereti a rendet. Ideális, ha már fiatal korától kezdve hozzá szoktatják a rendszeretésre, ezáltal élete is rendezett lesz. Cserkésztörvények 1. A cserkész egyenes-lelkű és feltétlenül igazat mond. Nem hiába, ez a törvények közül is az els, hisz manapság a becsület az egyik legfontosabb emberi jellemvonás kell/kellene legyen. Az alapelv: az igazmondókat minden esetben megbecsülik és tisztelik, míg a hazugok el bb utóbb lebuknak, ezáltal lassan elfordulnak t lük társaik. Manapság, amikor szinte mindenhol és mindenkinél hazugságot fedezünk fel, ez nagy érték. 15

16 2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik. Isten jelenléte fontos életünkben, hisz szeretete mindig jelen van. Büszkén, de mégsem kihívóan kell vállalnunk hazánkat és nemzetiségünket, annál is inkább, mivel kisebbségi magyarokként ez különös fontossággal bír. 3. A cserkész, ahol tud, segít. Érték, mikor valaki önzetlenül és készségesen segít a rászorulónak. Bizonyos helyzetekben, akár szó nélkül is meg kell látni a segítségnyújtás lehet ségét. 4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint. Az együvé tartozást szimbolizálja, hisz ha valaki cserkész, bárhová is menjen a világban, biztosan talál ott egy másik cserkészt, aki jó szívvel és barátsággal üdvözli, még ha teljesen ismeretlenr l is van szó. A mostani értelmezésében azonban ez a testvériesség nem csupán cserkész és cserkész között áll fent, hanem minden embertársunkra igaz kell, hogy legyen. 5. A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú. Ez a törvény a lovagiasságra, az illend ségre és udvariasságra asszociál. Törekedni kell az önmagunk jobb megismerésére és küzdeni hibáink ellen. Mások gyengeségeihez viszont türelmet és elnéz séget indítványoz. 6. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket. Els dleges szempont a természet védelme és tisztán tartása. Óvni kell az állatokat és növényeket, fontos az erd k és vizek tisztasága. 7. A cserkész feljebbvalóinak jólélekkel és készségesen engedelmeskedik. A fogadalom letételekor elfogadjuk, hogy a vezet k irányítanak minket, ám semmiképpen nem vakon. Értelmetlen kéréseknél és parancsoknál mondhatunk nemet. Alapvet emberi igény, hogy kell valaki, aki segít, ha megakadunk és kisegít, ha szükségünk van rá. 8. A cserkész vidám és meggondolt. BiPi szavaival élve: A cserkész, ahol csak lehet sége van, fügyörészik. Hisz nehéz munka végzése közben, ha az ember dudorászik, esetleg énekel, azáltal jobb kedvre derül. 9. A cserkész takarékos. Cserkészként sosem pazarolhatunk sem vizet, sem ételt, sem pénzt, de adott esetben mások idejét sem. Nélkülözhetetlen a szerénység és mértékletesség. 16

17 10. A cserkész testben és lélekben tiszta. Minden esetben fontos a személyi és szellemi higiénia, amire még a táborok folyamán is rendkívül figyel a vezet. A rendetlen közeg-romboló hatású lehet, ezért a tisztaság nem csak perszonális, hanem környezeti tényez is. 3.3 Küls ségek A cserkészeszmény a cserkészjelszóban, jelben, köszönésben, kézfogásban és tisztelgésben is megjelenik. Minden cserkész ismeri, és adott esetben alkalmazza ket. Jelvényünk a háromsávos szalaggal körbevett cserkészliliom. BiPi két okból választotta. Egyrészt a hajdani térképek északi irányát mutatta, másrészt akkoriban is már a tisztaság jelképeként ismerték. Három ága a fogadalomból ismert hármas jelz re, a kötelességteljesítésre, segít készségre és törvénytiszteletre utal. A magyar zászló színeiben megjelen háromsávos szalagja pedig magyarságtudatunkat támogatja. Tisztelgésünk mindig jobb kezünkkel fejezzük ki, kisujjunkat hüvelykujjunkkal leszorítva maradék hármat egyenesen tartva, melyek jelentése: Isten, haza, embertársi szolgálatadás. Jelszavunk a Légy résen!, mely arra emlékeztet, hogy a cserkészek mindig felkészültek és készek kötelességük teljesítésére. Köszönésünk a Jó munkát!, mely az elvállalt feladatainkra való biztatás. Kezet mindig bal kézzel fogunk, mely hagyomány még az alapítótól ered, aki a szeretet jelének tartotta, mivel közelebb van a szívhez. Kézfogáskor jobbunkkal tisztelgünk. Egyenruha 2. ábra: Cserkészliliom 3. ábra: Tisztelgés Az egyenruha a cserkészek világszerte ismert jellegzetessége, mely országonként, de akár korosztályonként is más lehet. Szövetségünkben a 17

18 jelenlegi ruházati szabályzat alapján minden cserkész-ruhaneműn a meghatározott helyen szerepelnie kell a hímzett Szövetségi logónak és/vagy a cserkészliliomnak. (SZMCS Ruházati szabályzata alapján) B vebb kifejtésben a 2. sz. mellékletben olvasható. 4 A Szövetség tagjai Az alapszabály alapján Szövetségünkben két fajta tagság létezik: rendes és pártoló tagság. (Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség Alapszabálya alapján) A rendes tagság Az SZMCS tagja lehet minden személy - nemt l, fajtól, nemzetiségi és vallási hovatartozástól függetlenül aki az alábbi követelményeket teljesíti: a) legalább 6 éves, b) belépési nyilatkozat benyújtásával igazolja, hogy részese kíván lenni a Szövetségnek (kiskorúak esetében szül i beleegyezés szükséges), c) fogadalmat tesz, mellyel önként kötelezi magát a cserkészeszmék és cserkésztörvények szerinti életre, valamint a Szövetség Alapszabályának, szabályzatainak, határozatainak és rendelkezéseinek következetes megtartására, honnan idézel? d) jelöltideje alatt kell képpen felkészül fogadalomtételéhez, e) éves tagdíjat fizet. Korosztályok tagolása A tagság jelöltként kezd dik, majd korosztályának megfelel en vagy kiscserkész, vagy cserkész fogadalmat tesz. Korosztályonként ő csoportra tagolható, melyeknél más-más a cél és az eszköz. a) kiscserkész 6-10 éves korig b) cserkész 10-1ő éves korig c) rovercserkész 1ő-20 éves korig d) feln tt cserkész éves korig e) öreg cserkész 60 éves kor felett A tagság megszűnhet írásos kilépési nyilatkozat benyújtásával, törléssel, kizárással valamint elhalálozással. Minden rendes tagnak vannak kötelezettségei és jogai. 18

19 A pártoló tagság Szövetségünk pártoló tagja lehet minden természetes vagy jogi személy, aki tiszteletben tartja az Alapszabályban írottakat és el nem kötelezettségét, valamint erkölcsileg és/vagy anyagilag támogatja munkánkat. 5 Korosztályok jellemzése 5.1 Kiscserkészet A kiscserkészek a cserkészet legfiatalabb tagjai, akik jellemz en 7 évesen (az alapszabály alapján 6 éves kortól lehetséges), az iskolába kerüléssel kezd dik. Ekkor rendez dnek el ször rsökbe és folytatnak rsi tevékenységeket kiscserkész- rsvezet jükkel. Már BiPi is tudatában volt annak, hogy ha valakit gyerekkorában megismertetnek a cserkészettel és ilyen szellemben is nevelnek, akkor a kés bbiekben könnyebben marad meg a közösségben és ezáltal jobb vezet válik bel le. Kezdetben farkaskölyköknek nevezték ket, és az id k folyamán sok más megnevezésük megjelent, ám kés bb mégis a kiscserkész megnevezés maradt fenn. Ez amolyan el készítés a rendes cserkész életre, hiszen nem olyan tempóban és nem olyan formában foglalkoznak a gyerekekkel, mint a tizenéves cserkészjelöltekkel. Más módszerek és nevelési formák mutatkoznak meg. A gyerekekkel nem lehet tömör anyagot megtanultatni, ezért náluk amolyan játszva tanulás módszerrel zajlanak a foglalkozások, ami által nemcsak az ügyességük és a jellemük fejl dik, de életformájuk is változik, tudásuk gyarapodása mellett. Tanulásuknak fontos része a dalok ismerete, hiszen akár ezáltal is összekapcsolható a táborozás, a játékok és a természet. Els ként mindig egyszerűbb és rövidebb terjedelmű dalokat, népdalokat kell, hogy tanuljanak. Koruk miatt nem vehetnek részt hetekig tartó táborozásokban, éppen emiatt évente két alkalommal, tavasszal és sszel tanyázást szerveznek nekik. Ezek 3-4 napig tartó, általában hétvégenként megrendezend események, amikor a cserkészvezet k teljes felügyelete alatt, keretbe foglalva foglalkoztatják ket. Minden esetben, házakban történik a tanyázás, azonban a hálózsák kimaradhatatlan része az élményüknek. Különböz ségük nem csupán a táborozási formájukban és megtanulandó anyagban tér el, hanem törvényeikben, jelvényeikben, jelszavukban, 19

20 nyakkend jük színében is különböznek. Nyakkend jük sárga, jelvényeiket pedig csak a kiscserkész próbák letétele után kaphatják meg. Csupán két törvényük van: 1. A kiscserkész engedelmes. 2. A kiscserkész szereti a rendet. Nem fogadalmat, hanem csupán ígéretet tesznek, melynek szöveg a következ : Én, ígérem, hogy jó leszek. Ismerem a kiscserkész törvényeket és azokat megtartom. Kiscserkész jelszavuk: Visszamosolyogni mindenre, visszamosolyogni Istenre. Kiscserkész jó tulajdonságok: igazmondás, vidámság, tisztaság. 5.2 Cserkészet Cserkésszé az a 10. életévét betölt válhat aki: a) kiscserkészként sikeresen megszerezte a sárga nyakkend t. Ez esetben a kiegészít kiscserkész-próba letétele után válhat cserkésszé és hordhat zöld nyakkend t. b) tizenévesen ismerkedtek meg a cserkészettel és szeretnének csatlakozni. Nekik az újoncpróba keretein belül kell sikeresen bizonyítaniuk, ami által megszerezhetik a zöld kend t. BiPi ezzel a korosztállyal kezdett els ként foglalkozni, hisz észrevette mennyire érdekli ket a környezet. Figyelmük ekkor már a külvilágra irányul, emiatt jobban hajlanak a becsületességre és a tudásvágyuk is nagyobb. Könnyebben megszerettethet velük a természet és itt már nem a játékosságon van a f hangsúly. rsvezet jük a 10 cserkésztörvény felé próbálja irányítani rsét és általuk próbál nekik példát mutatni. Tudásukat nem csupán elméleti szinten szerzik. Rengeteg dolgot megtanulnak, amit kés bb mind gyakorlatban, mind az életben hasznosíthatnak és felhasználhatnak. Fontos megtanulniuk a sportszerűséget, mert ezáltal elfogadják a gy zelmet és veszteséget is, mellette pedig szórakozási élménnyel is gazdagodnak. Nagyon fontosak az ügyességi, logikai és gyorsaságfejleszt játékok, mert ezek által válnak igazi cserkésszé és a kés bbiekben vezet kké. A gyerekdalok helyett itt már megismerkednek a komolyabb népdalokkal és cserkészdalokkal is. Éves cserkészmunkájukat a 10 napon túli, általában 1Ő napos nyári táborokkal koronázhatják meg. Itt már mindenki az rs által felállított sátorban alszik a saját izolírjára (vagy polifoam) terített hálózsákjában. A tábori élet 20