Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlésének Alelnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88) , FAX: (88)

Átírás

1 Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlésének Alelnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88) , FAX: (88) Szám: 02/22-8/2008. ELİTERJ ESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlésének február 21-ei ülésére Tárgy: A Veszprém Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata Elıadó: Talabér Márta, a megyei közgyőlés alelnöke Az elıterjesztés készítésében részt vett: Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Iroda Sándor Tamás irodavezetı Erdélyi Gézáné szociális szakreferens Az elıterjesztést megtárgyalta: Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság

2 Tisztelt Közgyőlés! A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többszörösen módosított évi III. törvény 92. (3) bekezdése alapján a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlése 273/2003. (XI. 11.) határozatával elfogadta a Veszprém Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját, amely megyei szinten teljes körő áttekintést ad a szociális szolgáltatásokról. Ez az ágazati stratégiai jellegő koncepció a megye egészére kiterjedıen feltárta a szociális szolgáltatások helyzetét. A szolgáltatástervezési koncepció több dokumentumot jelentett, mivel a koncepciót megelızıen már elkészült a Veszprém Megyei Önkormányzat évi rövidtávú feladatterve, a saját fenntartású intézmények vonatkozásában pedig a évekre vonatkozó rekonstrukciós program, ezen kívül a gazdasági programban is találkozhatunk az intézmények tárgyi és személyi feltételeinek javítására tett intézkedési javaslatokkal. A megyei szolgáltatástervezési koncepció célja az volt, hogy Veszprém megyében a szociális szolgáltatások olyan rendszere jöjjön létre, amely a szolgáltatók kölcsönösen hasznos együttmőködésén nyugszik, összehangoltan, koordináltan mőködik. A minıségi és differenciált szolgáltatások középpontjában az egyén és a szükséglet áll, ami bizonyíték arra, hogy azok egyénre szabottak, adekvát segítséget nyújtanak a rászorulók számára, a szolgáltatások széles körben hozzáférhetıek. A koncepció alapvetı szándéka, hogy a megye egészére vonatkozóan ismertesse az igénybe vehetı szociális szolgáltatásokat, rámutasson a hiányosságokra és meghatározza a fejlesztés irányait. Ezen elvárásoknak a feladatterv maradéktalanul eleget tett, hiszen a települési önkormányzatok számára is útmutatót, keretet adott a saját tervezetük elkészítéséhez. A koncepció határozatlan idıtartamú, de a szociális törvény kétévenkénti aktualizálását írja elı, ezáltal lehetıség nyílik a szolgáltatások területén bekövetkezett változások nyomon követésére, valamint az új ismeretek birtokában a jövıkép átformálására. Az eltelt idıszak egyik legmeghatározóbb eseménye az Európai Uniós csatlakozás volt, mely új követelményeket támasztott a szociális ágazatban is. A jogharmonizáció megtörtént a gyakorlatban és a szemléletben az új igényeknek való megfelelés hosszabb idıt vesz igénybe. Fontos megjegyezni, hogy az Uniós csatlakozás a szociális szolgáltatások területét csak közvetetten, illetve áttételesen érinti. A felülvizsgálat során az anyag készítıi elsısorban az elmúlt két évben történt változásokat, a szociális törvény január 1-jét követı módosításainak az ellátórendszerre gyakorolt hatásait igyekeztek nyomon követni. Emellett az egyre erısödı kistérségi szerepvállalás következményeit is áttekintették, kellı figyelmet fordítva a kötelezıen ellátandó feladatok teljesítésének helyzetére. A koncepció felülvizsgálata idején a fejlesztési irányok meghatározásakor igyekeztek hasznosítani azokat az információkat, amelyeket a II. Nemzeti Fejlesztési Terv és a Regionális Operatív Program tartalmaz. A fejlesztés céljainak és forrásainak meghatározására a felülvizsgálatot végzı szakemberek nem vállalkoztak, mivel a gazdasági és törvényi változások rendkívül gyors ütemben követik egymást. Azokat a fejezeteket ahol számottevı változás nem következett be, vagy számszerő változás nincs, nem fogalmazták újra. Ennek megfelelıen ez a felülvizsgálat a korábbi alapkoncepcióval együtt értelmezendı, együtt használható, illetve az eltéréseknél a felülvizsgálat a mérvadó. A koncepció 2003-ban megfogalmazott fı célja nem változott, a középpontban továbbra is a segítségre szoruló emberek állnak, akiknek színvonalas ellátása a szociális ellátórendszer valamennyi szereplıjétıl elvárja a maximális együttmőködést.

3 2 Tisztelt Közgyőlés! A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatának elıkészítı munkái során a koncepciót készítı szakemberek szembesültek azokkal a változásokkal, amelyek a megye demográfiai mutatóit illetıen, valamint a szociális ellátórendszerben bekövetkeztek. Áttekintve az ellátórendszerre vonatkozó jogszabályi hátteret, azzal a javaslattal éltek a fenntartó felé, miszerint egyúttal kerüljön átdolgozásra a Veszprém Megyei Önkormányzat évekre vonatkozó Fogyatékosügyi Programja is. A támogatásra és személyes gondoskodásra szoruló fogyatékos személyek ellátása szempontjából, valamint a már többször említett lényeges jogszabályi változások következtében indokolt volt a felvetés és egyúttal megtörtént a fogyatékosügyi program aktualizálása is. A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlıségük megalapozása, a társadalom szemléletmódjának alakítása érdekében alkotta meg az országgyőlés a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvényt, mely január 1-jén lépett hatályba. A törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlıségének, önálló életvitelének és a társadalomba való aktív részvételének biztosítása. A törvény végrehajtására az Országgyőlés december 10-én Országos Fogyatékosügyi Programot és március 24-én ezzel kapcsolatos intézkedési tervet fogadott el. Mindezeket a dokumentumokat figyelembe véve a Veszprém Megyei Önkormányzat számba vette azokat a stratégiai célokat, feladatokat, amelyek megyei szinten intézkedéseket kívánnak és ennek ismeretében, a fenntartásában mőködı intézmények vezetıinek bevonásával évben elkészítette a évekre vonatkozó fogyatékosügyi programját. A megyei program elsısorban a kötelezı feladatellátás körébe tartozó tartós bentlakásos intézmények tekintetében határoz meg feladatokat. A törvény idıközben több változtatáson esett át. Új szabályok kerültek kidolgozásra, mint például a fogyatékossági támogatásra való jogosultság feltételeinek meghatározása, vagy a fogyatékos személyeket megilletı jogok érvényesítése (akadálymentesítés). Ami mégis döntıen befolyásolta a Veszprém Megyei Önkormányzat Fogyatékosügyi Programjának aktualizálását, az a 10/2006. (II. 16.) OGY határozat, amellyel a évekre vonatkozó új Országos Fogyatékosügyi Programot fogadott el a kormány. Ennek következtében idıszerővé vált a program áttekintése és a következı idıszakra vonatkozó középtávú feladatok meghatározása. A Veszprém Megyei Önkormányzat Fogyatékosügyi Programjának célja, hogy a fogyatékosügyi törvényben és az országos programban foglaltaknak megfeleljen, megteremtve ezzel a fogyatékkal élı személyek esélyegyenlıségének, önrendelkezı képességének, önálló életvitelének, a társadalmi életben való aktív részvételének lehetıségét. Tisztelt Közgyőlés! A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többszörösen módosított évi III. törvény 92. (7)-(8) bekezdései rögzítik, hogy a szolgáltatástervezési koncepciót a helyi önkormányzatoknak, illetve a megyei önkormányzatnak kivel, továbbá mely szervezetekkel kell az elfogadást megelızıen véleményeztetni. A fogyatékosügyi program véleményeztetésére nincsen elıírás, azonban a szolgáltatástervezési koncepcióhoz hasonlóan

4 3 az arra vonatkozóan elıírt véleményezést alapul véve, indokolt az erre a programra vonatkozó vélemények megismerése, és lehetıség szerint a program véglegezésekor történı figyelembevétele. Az elıterjesztés mellékletét képezı két dokumentum elıkészítése mögött komoly szakmai munka áll, ezért addig is, amíg a véleményezési folyamatot lebonyolítjuk, javasolom ezen anyagok közgyőlési megtárgyalását, és elsı olvasatként történı jóváhagyásukat. Kérem a megyei közgyőlést, hogy fentiek alapján tárgyalja meg az elıterjesztést és fogadja el az alábbi határozati javaslatot. /2008. (II. 21.) MÖK határozat 1. a) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlése megtárgyalta és elsı olvasatként elfogadja a 273/2003. (XI. 11.) határozatával elfogadott Veszprém Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatát. Határidı: azonnal Felelıs: Lasztovicza Jenı, a megyei közgyőlés elnöke b) A megyei közgyőlés felkéri elnökét, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának elsı olvasatként elfogadott felülvizsgálatát küldje meg véleményezésre a megyei önkormányzat fenntartásában mőködı szociális intézmények vezetıinek, a megyei cigány és német kisebbségi önkormányzatnak, továbbá a Szociálpolitikai Tanács országos szervének, illetve a Veszprém Megyei Önkormányzat mőködési területén lévı, szolgáltatástervezési koncepciót készítı települési önkormányzatoknak, és szociális szolgáltatási feladatot ellátó társulásoknak. Határidı: február 29. Felelıs: Lasztovicza Jenı, a megyei közgyőlés elnöke 2. a) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlése az elıterjesztésben foglaltaknak megfelelıen elsı olvasatként elfogadja a Veszprém Megyei Önkormányzat évekre vonatkozó Fogyatékosügyi Programját. Határidı: azonnal Felelıs: Lasztovicza Jenı, a megyei közgyőlés elnöke b) A megyei közgyőlés felkéri elnökét, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat elsı olvasatként elfogadott, évekre vonatkozó Fogyatékosügyi Programját küldje meg véleményezésre a megyei önkormányzat fenntartásában mőködı, fogyatékos személyek és pszichiátriai betegek bentlakásos ellátásáról gondoskodó szociális intézmények vezetıinek, a megyei cigány és német kisebbségi önkormányzatnak, az Országos Fogyatékosügyi Tanácsnak, az Értelmi Fogyatékossággal Élık és Segítık Országos Érdekvédelmi Szövetsége Veszprém Megyei Szervezetének, továbbá a Veszprém megyében található városi önkormányzatoknak, valamint a Veszprém Megyei Esélyegyenlıségi Koordinációs Iroda részére. Határidı: február 29. Felelıs: Lasztovicza Jenı, a megyei közgyőlés elnöke

5 4 3. A megyei közgyőlés felkéri a szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatában, illetve a évekre vonatkozó megyei fogyatékosügyi program elkészítésében részt vevı szakembereket, hogy az elsı olvasatként elfogadott dokumentumokra vonatkozóan beérkezı érdemi vélemények figyelembevételével egészítsék ki, illetve pontosítsák a két koncepciót, és a végleges dokumentumokat terjesszék be közgyőlési jóváhagyásra. Határidı: április 17. Felelıs: Lasztovicza Jenı, a megyei közgyőlés elnöke Veszprém, január 31. Talabér Márta s. k. a megyei közgyőlés alelnöke

6 Kiegészített és pontosított egyeztetési változat! A VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2008 Készítették: Elek Józsefné Forsthoffer Erzsébet Erdélyi Gézáné

7 Tartalomjegyzék I. A szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatának indokoltsága 1. oldal II. Törvényi szabályozottság, jogszabályi háttér a hatályos módosítások tükrében 1. oldal III. Veszprém megye demográfiai, településszerkezeti és foglalkoztatási jellemzıinek alakulása 3. oldal IV. Veszprém megye szociális ellátórendszerének áttekintése IV. I. Szociális alapszolgáltatások IV. I. 1. Étkeztetés, házi segítségnyújtás IV. I. 2. Családsegítés IV. I. 3. Falugondnoki szolgálat IV. I. 4. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás IV. I. 5. Támogató szolgáltatás IV. I. 6. Közösségi ellátások IV. I. 7. Utcai szociális munka IV. I. 8. Nappali ellátások IV. II. Szakosított ellátások IV. II. 1. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények IV. II. 2. Rehabilitációs intézmények IV. II. 3. Lakóotthonok IV. II. 4. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények 7. oldal 7. oldal 7. oldal 9. oldal 11. oldal 12. oldal 12. oldal 13. oldal 14. oldal 14. oldal 17. oldal 17. oldal 19. oldal 20. oldal 20. oldal V. A megyei önkormányzat fenntartásában mőködı intézmények fıbb jellemzıi 23. oldal VI. A megyei önkormányzat fenntartásában mőködı intézmények fejlesztésére vonatkozó évben meghatározott Operatív Program áttekintése 26. oldal VII. A megyei önkormányzat fenntartásában mőködı intézményi struktúra átalakításának lehetséges irányai 29. oldal

8 I. A szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatának indokoltsága A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlése december 11-én fogadta el a megye évekre vonatkozó szociális szolgáltatástervezési koncepcióját, ezt követıen február 19-én az abban foglaltak végrehajtását tartalmazó operatív programot, aminek aktualizálása 2006-ban ismételten megtörtént. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezése értelmében a szolgáltatástervezési koncepciót 2 évenként felül kell vizsgálni. A törvény az érintett önkormányzatok, így a megyei önkormányzat számára is a dokumentum készítésével azt a fontos szakmapolitikai célt tőzte ki, hogy a koncepciókészítési kötelezettség révén komplex módon megismerhetıvé, áttekinthetıvé, illetıleg a késıbbiek során kontrollálhatóvá váljon az abban rögzített megyében történı feladatellátás megvalósítása, továbbá a fejlesztési irányok koncepció szintjén történı meghatározásával kijelölésre kerüljenek azok az irányok, illetve konkrét célok, melyek a saját fenntartású intézményrendszer fejlesztése, a szakmai munka színvonalának javítása érdekében kívánatosak. Az alapkoncepció készítését követı idıszakban a megye teljes szociális ellátórendszerét érintıen tapasztalhatók változások a szolgáltatások számarányát, struktúráját illetıen, melyek egyrészt a települési önkormányzatok törvényileg szabályozott feladat ellátási kötelezettségének való megfelelés, másrészt pedig az új szolgáltatási formák beépítésével, illetıleg a társulási formák létrehozásával jelentısen módosították a évben összegzett adatokat. Fentiek miatt, a megyei önkormányzat által elfogadott alapkoncepció felülvizsgálata nem mellızheti egyrészt azokat a jogszabályi változásokat, melyek az ellátási kötelezettség definiálásával a települések számára határozzák meg a kötelezıen biztosítandó szolgáltatási formákat, másrészt Veszprém megye szociális ellátórendszerének struktúrájában idıközben bekövetkezett változások elemzését sem, miután a településeken nyújtott és a lakókörnyezetben hozzáférhetı ellátások megléte, vagy hiánya nagymértékben befolyásolja a megyei önkormányzat fenntartásában mőködı bentlakásos intézményekre igényt tartók számának alakulását, összességében az ellátásokra vonatkozó igények mértékét. II. Törvényi szabályozottság, jogszabályi háttér a hatályos módosítások tükrében A megye szociális ellátórendszerének egészét lényegesen és alapvetıen befolyásolja az Sztv. kötelezı feladatellátást meghatározó rendelkezése, amely kimondja, hogy a szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást nyújtó ellátást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. Mindezeken túl konkrétan nevesíti azt is - a település állandó lakosságszámának függvényében -, hogy mely szociális szolgáltatások ellátása a települési önkormányzatok, a megyei jogú város és a megyei, fıvárosi önkormányzatok feladata az egyes szolgáltatások mőködtetése, illetve az azokhoz való hozzájutás biztosítása tekintetében.

9 8 Az alapkoncepció készítését követıen az elızıekben említett kötelezettség több szolgáltatási forma vonatkozásában módosult, emiatt indokoltnak tartjuk a reális helyzetkép megítélése szempontjából a hatályos rendelkezés tükrében megvizsgálni a megye aktuális ellátórendszerét, valamint az önkormányzatok feladat ellátási kötelezettségének változását. A szociális törvény a korábbi szociális alapellátásokat, és a nappali ellátást nyújtó intézményeket január 1-jétıl kezdıdıen egységesen szociális alapszolgáltatások elnevezés alatt kezeli. A szociális alapszolgáltatások a következık: Étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzırendszeres házi segítségnyújtás, falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, közösségi szolgáltatás, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás Szakosított ellátási formák: Ápolást, gondozást nyújtó intézmények - Idısek otthona, pszichiátriai betegek otthona, szenvedélybetegek otthona, fogyatékos személyek otthona, hajléktalanok otthona Rehabilitációs intézmények - Pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - Idıskorúak gondozóháza, fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai betegek átmeneti otthona, szenvedélybetegek átmeneti otthona, éjjeli menedékhely, hajléktalan személyek átmeneti szállása, bázis-szállás Lakóotthonok - Fogyatékos személyek lakóotthona, pszichiátriai betegek lakóotthona, szenvedélybetegek lakóotthona Az ellátási formák átstrukturálása mellett január 1-jétıl módosult az önkormányzatok kötelezı feladatainak köre is: A települési önkormányzatok feladatai a szociális alapszolgáltatások vonatkozásában Minden települési önkormányzatnak biztosítania kell az étkeztetést, házi segítségnyújtást, valamint a szociális szolgáltatásokhoz különös tekintettel a családsegítéshez való hozzáférést. Az a települési önkormányzat, melyiknek területén 2000 fınél több állandó lakos él az étkeztetésen és a házi segítségnyújtáson kívül családsegítést, Az a települési önkormányzat, melynek területén 3000 fınél több állandó lakos él az étkeztetésen, házi segítségnyújtáson és családsegítésen kívül az idısek nappali ellátását, Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén fınél több állandó lakosú településen, a fenti szolgáltatásokon kívül a jelzırendszeres házi segítségnyújtást, az idısek nappali ellátásán kívül a fogyatékosok, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek nappali ellátását, a nappali melegedıt, valamint december 31-éig támogató szolgáltatást és közösségi ellátást, Az a települési önkormányzat, melyiknek területén fınél több állandó lakos él az elızı pontban említett szolgáltatásokon kívül átmeneti ellátást nyújtó ellátást, Az a települési önkormányzat, melyiknek területén fınél több állandó lakos él,

10 9 a biztosítandó alapszolgáltatások köre kiterjed az utcai szociális munka biztosítására is. Szakosított szociális szolgáltatások megszervezésére köteles önkormányzatok fınél több állandó lakosú település feladata az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás biztosítása, A megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat kötelezettségei körébe tartozó feladatok közül az idısellátást, továbbá elızetes igényfelmérésre alapozva a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani. A megyei és a fıvárosi önkormányzat köteles gondoskodni azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezésérıl, amelyek biztosítására a törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles, valamint a szakosított szolgáltatások területi összehangolásáról, és a módszertani feladatok ellátásáról. Az ellátási kötelezettség meghatározásánál a jogi szabályozás módosításával figyelembe vételre került az önkormányzatok teherbíró-képessége, valamint a feladatok gazdaságosabb és hatékonyabb ellátása érdekében a szolgáltatások többcélú kistérségi társulásos formában történı mőködtetésének ösztönzése is. Tekintettel arra, hogy Veszprém megyét érintıen a Pápa-Csorna, a Pápa-Kisbér, illetve a Hajmáskér-Lepsény vasútvonalakon átmenetileg a személyszállítás szünetel, mindez hátrányosan érinti az ezen vasúti vonalakon csatlakozással érintett települések lakói számára mint az alapellátások, mind a szakellátó intézmények elérhetıségét. III. Veszprém megye demográfiai, településszerkezeti és foglalkoztatási jellemzıinek alakulása Demográfiai adottságok Veszprém megye lakónépessége a év végén a statisztikai adatok szerint fı volt, 9999 fıvel kevesebb, mint a évi koncepció készítésének idıszakában. A megye lakónépessége az ország lakónépességének 3,6 %-át teszi ki. A települések száma 217-re csökkent, aminek oka, hogy idıközben 6 település Gyır-Moson Sopron megyéhez csatlakozott. A statisztikai kistérségek száma továbbra is 9. A települések közül 14-re növekedett a városok száma, a községek száma 203. A települések megoszlása Veszprém megye kistérségei között (2006. év vége) Kistérség Település Város Lakónépesség az év végén Ajkai Balatonalmádi Balatonfüredi Pápai Sümegi Tapolcai Várpalotai Veszprémi Zirci Összesen: Forrás: Veszprém Megye Statisztikai évkönyve 2006.

11 10 A kistérségek közül a veszprémi kistérség 83 ezer lélekszámot meghaladó, itt él a megye lakónépességének több mint egyötöde (23 %). Van két nagyságrendileg ezt követı 60 ezer fı körüli lakónépességet számoló kistérség a pápai (17%) és az ajkai (16 %), ezt követi közel azonos lélekszámmal a várpalotai és a tapolcai 36 ezer fı feletti lakosságszámmal (10-10 %). 20 és 30 ezer közötti lélekszámú kistérség a balatonalmádi (7,7 %) és a balatonfüredi (6 %), valamint a zirci (5,9 %). A legalacsonyabb lakónépesség a sümegi kistérségben van, közel 16 ezer fı, ami a megye lakónépességének mindössze 4,4 %-a. A megye lakónépessége 2006-ban a 2002-es statisztikai adatokat figyelembe véve 9999 fıvel csökkent, ami az elızıekben is jelzett 6 település más megyéhez történı csatlakozásával, illetve az országosan is jellemzı népességcsökkenéssel magyarázható. Az egyes kistérségekben nem azonos a tendencia: vannak olyanok, ahol növekedés következett be az elmúlt éveket vizsgálva ( ), de vannak csökkenı létszámú kistérségek. Kilenc kistérségbıl kettıben emelkedett a lakónépesség-szám, egyik a balatonalmádi térség, ahol a növekedés 1,6 %-os. A másik a veszprémi kistérség, ahol 1,3 %-os volt e mutató növekedése. A további hét kistérségben ennek a mutatónak a változása negatív elıjelő. A lakónépesség évi változása év végéhez viszonyítva % - ban Ajkai - 4,4 % Balatonalmádi 1,6 % Balatonfüredi - 0,2 % Pápai - 3,3 % Sümegi - 3,2 % Tapolcai - 3,6 % Várpalotai - 2,6 % Veszprémi 1,3 % Zirci - 3,4 % Kistérségek összesen: - 1,9 % Forrás: Veszprém Megye Statisztikai évkönyve A megye népsőrősége 81fı /km 2 az országos átlagnál (108,2 fı/ km 2 ) lényegesen alacsonyabb. Ez a mutató mindössze a veszprémi (130,7 fı/km 2 ) és a várpalotai (137 fı/km 2 ) térségben magasabb az országos átlagnál. A fentiekben említett térségeken kívül a többi az országos átlagot nem éri el. Születés és halálozás trendjei Veszprém megyében az 1000 lakosra jutó élve születettek száma a 2002 és év közötti idıszakban nem változott, 9,1. A halandóság országos mutatója ezer lakosra vetítve 13,1, Veszprém megyében ugyanezen mérıszám 12,5 volt 2006-ban. Ez a tény az alacsonyabb halálozási mutatókkal rendelkezı megyék közé sorolja megyénket. Nemek szerinti megoszlás A megye lakónépességének nemek szerinti összetételét január 1-jén az országossal azonos adottságok jellemzik, némileg nagyobb a nık (51,6 %), mint a férfiak (48,4 %) aránya. Az elmúlt évek alatt e tekintetben változás nem tapasztalható.

12 11 A népesség korcsoportok szerinti megoszlása (2006. január 1.) A népesség korösszetétele január 1. Év Fı Kor % , , , , ,0 Összesen: Forrás: Veszprém megye statisztikai évkönyve A 15. életév alatti életkorban lévık aránya a megyében 15 %. Foglalkoztatási szempontból adódóan aktívnak tekintett éves korosztály aránya 64 %, amely az országos átlagnál (63 %) 1 %-kal magasabb. Az idıskorú népesség aránya az országos átlaggal megegyezı. Az elmúlt években bekövetkezett demográfiai változásokról, valamint a jelenlegi demográfiai mutatókról elmondható, hogy általánosságban az országos tendenciákkal megegyezık, esetenként kedvezıbbek. Azonban itt is érvényesülnek a népesség összetételét hosszútávon kedvezıtlenül alakító ismert országos tendenciák, mint a lakosság természetes fogyása, a fiatalok számának csökkenése, a lakosság elöregedése. A szociális szolgáltatások tervezésénél, szervezésénél, mőködtetésénél rendkívüli jelentısége van egyrészt a települések lakónépesség szerinti megoszlásának, másrészt a településszerkezetnek. Település szerkezet (2006. év) Település lélekszáma (fı) Települések száma Forrás: Veszprém megye statisztikai évkönyve Ugyancsak relevanciával bír a lakosság korcsoportonkénti megoszlása a kistérségek viszonylatában (pl.: kistérségekben az együttmőködés lehetısége). Szociális rászorultság szempontjából legjelentısebb csoportot a 60 év feletti korcsoport képezi. Kistérség A kistérségek életkorral összefüggı sajátosságai a 60 éves és idısebb népesség aránya alapján (2006. év) A 60 éves és idısebb népesség aránya az állandó népességbıl A 60 éves és idısebb népesség aránya az állandó népességbıl dec. 31. Növekedés %-a Ajkai 19,9 20,7 0,8 Balatonalmádi 21,4 23,1 1,7 Balatonfüredi 20,7 23,4 2,7 Pápai 21,2 21,5 0,3 Sümegi 20,1 20,6 0,5 Tapolcai 19,8 21,6 1,8 Várpalotai 18 19,1 1,1 Veszprémi 16,5 18,6 2,1 Zirci 20,2 20,6 0,4 Forrás: Veszprém megye statisztikai évkönyve 2006.

13 12 Az állandó népességbıl 60 éves, vagy idısebb korcsoport arányának elemzésénél a év december 31. adatokat, illetve a év közötti tendenciákat vettük figyelembe. Fentiek alapján megállapítható, hogy a megyében élı 60 éves és idısebb népesség aránya alapján a korábbi tendenciákat is figyelembe véve lassú növekedés tapasztalható. Valamennyi kistérségben emelkedett ezen populáció aránya, az emelkedés 0,3-2,7 % közé esik. Kettı kistérségben, a várpalotaiban (19,1 %) és a veszprémiben (18,6 %) a korábbi évek emelkedı tendenciája ellenére ezen populáció reprezentációja 20% alatt van és alulmarad a megyei átlagnak (21 %). Három kistérségben ez az arány 20 % körüli: az ajkaiban 20,7 %, a sümegiben és a zirciben 20,6 %. Négy térségben pedig ez a mutató már 21 % fölé emelkedik: a balatonalmádiban 23,1 %, a balatonfürediben 23,4 %, a pápaiban 21,5 %, a tapolcaiban 21,6 %. Szociálpolitikai szempontból tehát a tervezéseknél kiemelkedı jelentıséggel bír az idıskorú népesség arányának növekedése, és az össznépességen belüli megoszlása. A fenti tendenciákat minden körülmények között szem elıtt kell tartani, mivel ezek alapján feszültségek keletkezhetnek a szociális ellátási hiány szempontjából. Mint azt már korábban tapasztalhattuk, Veszprém megye térségei kicsik, ezért a problémák felerısödve jelentkezhetnek, szemben a nagy lélekszámú térségekkel, ahol a feszültség oldására tett megoldásokra több lehetıség is kínálkozik. A megye foglalkoztatási helyzete A teljes népességen belül az aktív-inaktív korú népesség aránya az adott terület foglalkoztatási struktúrájával együtt nagymértékben meghatározza e terület gazdasági potenciálját. Az országos aktivitási arány 2006-ban 55 %-os volt. A Veszprém megyei ennél magasabb 57,1 %. A nyilvántartott álláskeresık aránya a megyeszékhely köré szervezıdött térségben a legalacsonyabb (4 %), s kedvezı a 180 napon túli álláskeresık aránya is (1,4 %). Itt a legmagasabb a személyi jövedelemadót fizetık száma (1000 lakosra 514 fı), a személyi jövedelemadó alapot képezı jövedelem ( ) és az állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó ( ). Így valamennyi mutató meghaladja a megyei átlagot. Kistérség Nyilvántartott álláskeresık Nyilvántartott álláskeresık aránya a munkavállalási korú állandó népességbıl (%-) A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresık aránya a munkavállalási korú állandó népességbıl (%) Ajkai 5,7 2,8 Balatonalmádi 5,0 1,5 Balatonfüredi 6,2 1,2 Pápai 6,1 2,7 Sümegi 9,1 3,9 Tapolcai 5,8 1,8 Várpalotai 6,1 3,0 Veszprémi 4,0 1,4 Zirci 4,9 2,1 Megye összesen: 5,5 2,2 Forrás: Veszprém megye statisztikai évkönyve 2006.

14 Adatgyőjtés, elemzés módszere 13 IV. Veszprém megye szociális ellátórendszerének áttekintése Az ellátórendszer teljes körő feltérképezésének elengedhetetlen feltételeként minden település jegyzıje, valamint a szakosított ellátást nyújtó intézmények vezetıi számára adatlap került kiküldésre, melynek tartalma a kitöltést követıen alkalmas arra, hogy elemezhetıvé váljon a struktúra kiépítettsége és a szolgáltatások jellemzı adatai. Fenti adatkérésnek az önkormányzatok 93 %-a tett eleget, 14 település az ismételt megkeresést követıen sem szolgáltatott adatokat, így a módszertani intézmény adatbázisa, valamint a kistérségi társulásoktól kapott információk felhasználásával készült az alapszolgáltatások ellátási struktúrájának bemutatása. A szakosított ellátást nyújtó intézmények tekintetében közel megegyezı az adatszolgáltatás aránya, a 37 megkeresett intézménybıl 34 értékelhetı adatlap érkezett vissza. Az adatlapok szempontrendszere kiterjedt a település általános adatain túl a szolgáltatási formák konkrét meghatározására, a feladatellátás módjára, az alkalmazottak számára, szakképzettségére, az ellátotti kör jellemzı demográfiai mutatóira, az ellátottak számára, a férıhely kihasználtság mértékére, a várakozók számára, a jelenleg nem mőködı, de tervezett szolgáltatások formájára, az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetére. Az adattartalmak összesítése, elemzése megtörtént, annak eredményét az alábbi fejezet tartalmazza. IV. I. Szociális alapszolgáltatások Az alapszolgáltatások megszervezésével kapcsolatos feladatok hangsúlyozottan szerepelnek a szociális törvényben, ami azt a kiemelt szakmapolitikai célt tükrözi, hogy a szociálisan rászorulók elsıdlegesen saját otthonukban és megszokott lakókörnyezetükben kapjanak adekvát segítséget. Kiemelt jelentıséggel bír továbbá annak ösztönzése, hogy célzottabbá váljon a szolgáltatási rendszer mőködése, a területi lefedettség a jelenleginél nagyobb mértékő legyen, mindezzel a legelesettebbek esélyei javuljanak. IV. I. 1. Étkeztetés, házi segítségnyújtás Az étkeztetés keretében azoknak a rászorulóknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguk, vagy eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. Az étkeztetést valamennyi településnek lélekszámtól függetlenül az Sztv. rendelkezése értelmében biztosítani kell. A 2003-ban készített alapkoncepcióban rögzítésre került, hogy a megye ellátórendszerét illetıen az alapszolgáltatások közül az étkeztetés biztosítását a változó lefedettség jellemezte, mely megállapítás sajnálatos módon évben is helytálló. A települések által közölt adatok elemzése alapján megállapítható, hogy étkeztetést 155 település biztosít, ami az összes település mindössze 71 %-át teszi ki. 48 településen, a települések 22 %-ában az ellátási kötelezettség fennállása ellenére a szolgáltatáshoz nem lehet hozzájutni. Fenti számok a valós

15 14 helyzetet nem képesek teljes mértékben tükrözni, miután 14 település ellátásait adatközlés hiányában nem állt módunkban konkrétan megismerni. Az étkeztetés igénybevételének lehetısége kistérségenként Kistérség Étkeztetés van Adatot szolgáltató települések % Étkeztetés nincs Adatot szolgáltató települések % Ajkai (nincs adat 6 településrıl) 23 település település 30 Balatonalmádi (nincs adat 2 településrıl) 9 település 90 1 település 10 Balatonfüred (nincs adat 1 településrıl) 10 település 53 9 település 47 Pápai (nincs adat 2 település) 32 település település 32 Sümegi 21 település Tapolcai 31 település 94 2 település 6 Várpalotai 6 település Veszprémi 11 település 55 9 település 45 Zirci (nincs adat 3 településrıl) 12 település 86 2 település 14 A kistérségi bontásban történı elemzés alapján megállapítható, hogy a sümegi, és a várpalotai kistérség valamennyi településén biztosított az alapszolgáltatásoknak ez a formája. Megyei viszonylatban jó a lefedettsége a tapolcai, a balatonalmádi és a zirci kistérség településeinek. Ezt követi %-os ellátási mutatóval a pápai és az ajkai kistérség. A legalacsonyabb a szolgáltatás kiépítettsége a balatonfüredi, és a veszprémi kistérségben, ami összességében azt eredményezi, hogy az ezekhez a kistérségekhez tartozó településen élıknek van lehetısége legkevésbé az étkeztetéshez való hozzájutásra. A megye statisztikai adatait figyelembe véve az étkeztetésben részesülık száma 2003-ban 3980 fı volt, 2006-ban ez a szám fıre emelkedett. A hiányos adatközlés miatt a szolgáltatást évben igénybe vevık számáról értékelhetı információk nem állnak rendelkezésre. A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevı személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartásához szükséges ellátást annak érdekében, hogy az adekvát segítségnyújtással minél tovább megszokott környezetében élhessen. A szociális törvény célja ezen ellátási kötelezettség valamennyi településre való kiterjesztésével az elızıekben már megfogalmazott, elsıdlegesen a lakókörnyezetben hozzáférhetı szolgáltatás elérése. Veszprém megyében az adatok feldolgozása alapján a házi segítségnyújtást a települések mindössze 74 %-a biztosítja, ami azt jelenti, hogy 160 településen vehetı igénybe a szolgáltatás. 48 önkormányzat jelezte, hogy ennek a kötelezettségének az adatközlés idıpontjáig nem tett eleget, 9 település szolgáltatásairól pedig nincs adat.

16 15 A házi segítségnyújtás igénybevételének lehetısége kistérségenként Kistérség Házi segítségnyújtás van Adatot szolgáltató települések % Ajkai (nincs adat 6 településrıl) Balatonalmádi (nincs adat 2 településrıl) Balatonfüred Házi segítségnyújtás nincs Adatot szolgáltató települések % 20 település település 39 8 település 80 2 település település 53 9 település 47 (nincs adat 1 településrıl) Pápai 49 település Sümegi 11 település település 48 Tapolcai 31 település 94 2 település 6 Várpalotai 6 település Veszprémi 10 település település 50 Zirci 15 település 88 2 település 12 A kistérségi szerepvállalás ennél az ellátási formánál már markánsan megjelenik, amit igazol, hogy a Pápai Többcélú Kistérségi Társulás a házi segítségnyújtást valamennyi érintett település vonatkozásában felvállalta, így a szolgáltatással való lefedettség 100 %-os, de közel teljes a zirci kistérségben is a Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ feladatellátása révén, illetve jelentıs a társulásos együttmőködési forma a tapolcai kistérségben is. A házi segítségnyújtásban részesítettek ellátottsági mutatói évhez képest szerény mértékben emelkedtek, míg 2002-ben 1228 fı részesült ellátásban, addig évben ez a szám 1576 fıre emelkedett, 2006-ban pedig 1704 fı volt. Az étkeztetést és a házi segítségnyújtást komplex módon biztosító települések aránya kistérségenként változó, e tekintetben a legkedvezıbb mutató a legkisebb, mindössze 6 települést magába foglaló várpalotai kistérségben van, ahol mindkét szolgáltatás valamennyi településen biztosított, valamint a tapolcai kistérségben, ahol a lefedettség 94 %-os. Ezt követi a balatonalmádi (80 %) és a zirci (79 %) kistérség közel megegyezı mutatókkal. 45 és 66 %- ában mőködik komplex ellátás a pápai, az ajkai, a sümegi és a veszprémi kistérségben. Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás legkiépítetlenebb a balatonfüredi kistérségben, ahol a két szolgáltatáshoz való együttes hozzáférést mindössze a települések 16 %-a biztosítja. Fenti negatív adatok oka, hogy 63 településen, az összes település 29 %-ában egyik szolgáltatás sem került kialakításra, így az ott élıknek rászorultság esetén sincs lehetıségük arra, hogy azokat igénybe vegyék. A két alapszolgáltatás adatainak értékelése alapján összességében elmondható, hogy sem az étkeztetéshez, sem pedig a házi segítségnyújtáshoz való hozzájutás közel sem tekinthetı megyei viszonylatban elfogadhatónak. Az önkormányzatok feladata, hogy az ellátások megszervezésérıl a szükségletek ismeretében, és a tényleges igények birtokában felelısséggel döntsenek akár önálló, akár társulásos, vagy szerzıdéses feladatellátással. IV. I. 2. Családsegítés A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából nyújtott szolgáltatás. A törvényi rendelkezés értelmében az a települési önkormányzat, melynek területén 2000 fınél több állandó lakos él, a családsegítést köteles biztosítani, a 2000 fınél alacsonyabb

17 lélekszámú települések feladata a szolgáltatáshoz való hozzáférés elısegítése. 16 A szolgáltatáshoz való hozzájutás, miután a települések több, mint 88 %-a nem éri el a jogszabályban nevesített lélekszámot, jellemzıen kistérségi társulások, önkormányzati társulások, illetve feladat ellátási szerzıdés keretében tesznek eleget a kötelezettségüknek, önálló intézmény létrehozásával, vagy egyéb szociális feladatokat is ellátó intézményhez integráltan csak a nagyobb városokban került a szolgáltatás megszervezésre. Örvendetes, hogy a megyében e tekintetben a települések által közölt adatok alapján jók a lefedettségi mutatók, mindössze 8 önkormányzat tekintetében nem történt adatszolgáltatás. Családsegítést nyújtó szervezetek, ellátott települések Kistérség Ellátó szervezet Ellátott települések száma Családsegítı és Gondozási Központ Ajka Ajka város Közös Fenntartású Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat Devecser 22 település Ajkai kistérség (39 település) Balatonalmádi kistérség (12 település) Balatonfüredi kistérség (20 település) Önkormányzati Társulás Pápai Többcélú Kistérségi Társulás Alapszolgáltatási Központ Noszlop Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálata Gondozási Központ Nyirád Magyarpolány Önkormányzat Területi Szociális Szolgáltató és Veszprém Megyei Gyermekjóléti Intézmény Balatonkenese Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központ Bendola Humán Szolgáltató BT. Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központ Családsegítı Központ Pápa Pápai kistérség Pápai Többcélú Kistérségi Társulás (49 település) Önkormányzati Társulás Homokbödöge-Nagytevel Szociális Intézményi Társulás Sümeg Sümegi kistérség Közös Fenntartású Családsegítı és Gyermekjóléti (21 település) Alapellátási Intézet Csabrendek Magyar Vöröskereszt Tapolca Térségi Összevont Szociális és Gyermekjóléti Alapellátási Intézete Balatonfelvidéki Szociális Alapszolgáltató Társulás Révfülöp Szociális Alapszolgáltató Társulás Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézet Tapolcai kistérség Tapolca (33 település) Támasz Szociális Alapszolgáltató Társulás Magyar Vöröskereszt Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálata Együtt Egymásért Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat Veszprémi kistérség (21 település) Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálata Családsegítı és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási és Intézményfenntartó Társulás Bendola Humán Szolgáltató BT. Családsegítı Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Hajmáskér VMJV Családsegítı és Gyermekjóléti Központ Veszprém Veszprémi Kistérségi Többcélú Társulás Családsegítı Központ Berhida 4 település 1 település 2 település 2 település 2 település 1 település 5 település 4 település 1 település 2 település 20 település Pápa város és 2 település 44 település 2 település 5 település 5 település 11 település 10 település 7 település Tapolca város 7 település 1 település 8 település 5 település 3 település 1 település 1 település Veszprém város 5 település 1 település

18 17 Közös Családsegítı és Gyermekjóléti 2 település Intézményfenntartó Társulás Berhida Várpalotai kistérség (6 település) Várpalota Kistérség Többcélú Társulás Gondozási Központ Várpalota Várpalota város és 3 település Szociális és Gyermekjóléti Gondozási Központ Várpalota város és 2 Várpalota település Szociális és Gyermekjóléti Gondozási Központ Pétfürdı 1 település Zirci kistérség Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Zirc város és 16 település IV. I. 3. Falugondnoki szolgálat A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint tanyasi lakott helyek intézményhiányból eredı hátrányainak enyhítése, az alapvetı szükségletek kielégítését segítı szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintő szükségletek teljesítésének segítése. A szociális törvény rendelkezése értelmében a szolgáltatás azokon a településeken szervezhetı meg, ahol a lakosság lélekszáma nem haladja meg a 600 fıt, vagy legalább 70 fıs lakosságszámú külterülettel rendelkezik azzal, hogy egy körzet 400 fısnél nagyobb nem lehet. A falu/tanyagondnoki szolgálatot mőködtetı települések száma Veszprém megyében örvendetes módon évrıl-évre emelkedik, míg 2003-ban 52 szolgáltatás látta el a feladatot, addig számuk 2005-ben már 58-ra emelkedett, a évi adatok értékelése alapján pedig már 66 szolgálat rendelkezett mőködési engedéllyel. Falu/tanyagondnoki szolgáltatást mőködtetı települések kistérségi bontásban: Kistérség Szolgáltatást nyújtó települések Bakonypölöske Pusztamiske Ajkai kistérség Borszörcsök Csehbánya Dabrony Szıc Iszkáz Kiscsısz Balatonalmádi kistérség Balatonfüredi kistérség Pápai kistérség Sümegi kistérség Tapolcai kistérség Felsıörs Lovas Balatonszepezd Balatonszılıs Dörgicse Békás Németbánya Bakonytamási Vanyola Bakonyszentiván Bakonyszücs Béb Veszprémgalsa Csabrendek Sümegprága Bazsi Dabronc Zalagyömörı Zalahaláp Sáska Hegymagas Lesencefalu Nemesvita Balatonvilágos Óbudavár Pécsely Várkeszı Bakonyság Farkasgyepő Gecse Gic Nagydém Pápadereske Zalaerdıd Hetyefı Hosztót Szentimrefalva Zalaszegvár Rigács Vigándpetend Mindszentkálla Kékkút Köveskál Szentbékkálla

19 18 Várpalotai kistérség Hárskút Veszprémi kistérség Szentgál Tótvázsony Olaszfalu Bakonybél Zirci kistérség Bakonynána Bakonyoszlop Pula Vöröstó Hidegkút Csesznek Lókút Pénzesgyır Szápár IV. I. 4. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás A jelzırendszeres házi segítségnyújtás mőködtetése a fınél több állandó lakosú települések ellátási kötelezettsége a jogszabály rendelkezése értelmében, mely feladatellátásnak 5 település eleget tesz, egyedül Tapolca városban nem lehet ehhez a szolgáltatáshoz hozzáférni. Összességében elmondható, hogy a megyében az egyik legdinamikusabban fejlıdı alapszolgáltatási forma a jelzırendszeres házi segítségnyújtás, amit alátámaszt az a tény, hogy míg az alapkoncepció készítésének idıszakában, 2003-ban mindössze egy szervezet mőködött 60 kihelyezett készülékkel, addig 2007-ben ezt az ellátást a megye 171 településén az erre a szolgáltatásra igényt tartók számára biztosítani tudják, a kihelyezett jelzıkészülékek száma Jelzırendszeres házi segítségnyújtást mőködtetı szervezetek, ellátott települések és kihelyezett készülékek száma kistérségi megoszlásban: Ellátást nyújtó szervezet Ellátási terület Kihelyezett készülékek száma Egyesített Szociális Intézmény Pápa Pápa város és 2 település 127 Családsegítı Központ Ajka Ajka város 80 Egyesített Szociális Intézmény Veszprém Veszprém város 69 Népjóléti Gondozási Központ Várpalota Várpalota és a kistérség 5 települése 61 Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Zirc város és a kistérség Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központ és a Balatonfüredi Többcélú Kistérségi Társulás között létrejött szerzıdéssel Veszprémi Többcélú Kistérségi Társulás és a Megmentı Kht, valamint a Resznek Kht. Között létrejött szerzıdéssel Somló Környéki Önkormányzatok Feladatellátó társulása és a Megmentı Kht. között létrejött szerzıdéssel település Balatonfüred város és a kistérség 19 települése Veszprém város és a kistérség 19 települése Ajkai kistérséghez tartozó 38 település Sümegi Többcélú Kistérségi Társulás és a Megmentı Kht. között létrejött szerzıdéssel Sümeg város és a kistérség 20 települése Pápai Többcélú Kistérségi Társulás és a Megmentı Kht. között létrejött szerzıdéssel A kistérséghez tartozó 46 település 1699 IV. I. 5. Támogató szolgáltatás A támogató szolgálat célja a fogyatékos személyek önálló életvitelének megkönnyítése, elsıdlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatásokhoz való hozzáférés elérésének segítése, valamint önállóságuk megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása A támogató szolgáltatást nyújtó szervezetek számában a jelzırendszeres házi segítségnyújtáshoz hasonlóan nagyszámú növekedés figyelhetı meg. Míg 2003-ban a megyében az alapszolgáltatások e formája egyáltalán nem mőködött, addig 2007-ben

20 19 szolgáltatás rendelkezik mőködési engedéllyel. Az ellátásban jellemzıen a nem önkormányzati fenntartásban mőködı szolgáltatók száma a meghatározó, ami valószínősíthetıen a kedvezı állami normatív támogatással magyarázható. Az adatközlés hiányossága miatt az ellátottak számáról nem áll birtokunkban értékelhetı információ, így az ellátási szükséglet valós számadatokkal nem támasztható alá. Támogató szolgálatot mőködtetı fenntartók és az ellátási terület Nem önkormányzati fenntartásban mőködı támogató szolgálatok Fenntartó Ellátást nyújtó szervezet Ellátási terület Move Kézenfogva Támogató Szolgálat Pápa város és a kistérség 8 települése Move Rehabilitációs és Szolgáltató Kht. Move Esély Támogató Szolgálat Ajka és Városlıd Move Béta Egymásért Támogató Veszprém város és a kistérség 3 Szolgálat települése Move Támogató Szolgálat Balatonfőzfı és a kistérség 8 települése Move Béta Szeretet Támogató Szolgálat Veszprém város és a kistérség 11 települése Move Béta Fényesség Támogató Veszprém város és a kistérség 2 Move Béta Rehabilitációs Ipari Szolgálat települése és Szolgáltató Kht. Move Béta Emberiesség Támogató Szolgálat Devecser város és a kistérség 12 települése Move Béta Mindenkiért Támogató Pápa város és a kistérség 48 Szolgálat települése Együtt Egymásért Alapítvány Támogató Szolgálata Balatonfüred Balatonfüred város Összefogás Támogató Szolgálat Tapolca város ÉFOÉSZ Közhasznú Egyesület Tapolca Együtt Könnyebb Támogató Szolgálat Segítünk Támogató Szolgálat Tapolca város és a kistérség 3 települése Badacsonytomaj és a kistérség 15 települése Támogató Szolgálat Tapolca város Magyar Vöröskereszt Fogyatékkal élık Támogató Szolgálata Várpalota város Veszprém Megyei Szervezet Támogató Szolgálat Veszprém város Életet Segítı Alapítvány Napraforgó Támogató Szolgálat Veszprém város és Gyulafirátót település Tapolca és Környéke Kistérség Balatonfelvidéki Támogató Szolgálat Zalahaláp és a kistérség 13 Többcélú Társulása települése Magyar Máltai Támogató Szolgálat Veszprém város Szeretetszolgálat Egyesület Támogató Szolgálat Pápa város Önkormányzati fenntartásban mőködı támogató szolgálatok Egyesített Szociális Intézmény Támogató Szolgálat Pápa város Pápa Zirc Kistérségi Szociális Támogató szolgálat Zirc város és a kistérség 21 Szolgáltató Központ települése Családsegítı és Gondozási Támogató Szolgálat Ajka város Központ Ajka Napfény Szociális Segítı Támogató Szolgálat Sümeg város és a kistérség 20 Központ Sümeg települése Városi Népjóléti Gondozási Központ Várpalota Támogató Szolgálat Várpalota város és a kistérség 5 települése IV. I. 6. Közösségi ellátások A közösségi pszichiátriai ellátás olyan önkéntesen igénybe vehetı, hosszú távú, közösségi alapú gondozás, amelynek során a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történik. A szenvedélybetegek közösségi ellátása olyan önkéntesen igénybe vehetı, hosszú távú, közösségi alapú, az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történı gondozás, amelynek célja az életmódváltozás elindítása, segítése és folyamatos nyomon követése.