250/2011. (XII. 29.) MÖK

Átírás

1 250/2011. (XII. 29.) MÖK határozat A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta és elfogadta a Veszprém Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának évi felülvizsgálatáról készült a határozat mellékletét képező anyagot. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a felülvizsgált koncepció honlapon történő közzétételéről gondoskodjon. Határidő: Felelős: azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

2 2 A VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA Készítették: Rybár Judit Elek Józsefné

3 3 Tartalomjegyzék I. A koncepció felülvizsgálatának indokoltsága 3. II. A szociális szolgáltatások körének, struktúrájának ismertetése 4. III. A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek 5. IV. A megyére jellemző településszerkezeti sajátosságok és a főbb demográfiai mutatók 6. V. Veszprém megye szociális ellátórendszerének bemutatása a településeken megtalálható szociális szolgáltatások tükrében 7. V. 1. Alapszolgáltatások 7. V. 2. Szakosított ellátások 12. V Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények 12. V Rehabilitációs intézmények 14. V Tartós bentlakást nyújtó intézmények 14. V Lakóotthonok 17. VI. A megyei önkormányzat fenntartásában működő intézmények főbb jellemzői 17. VII. A megyei önkormányzat által fenntartott szakosított bentlakásos szociális intézmények struktúrájában bekövetkezett változások 24. VIII. A évekre vonatkozó operatív programban tervezett fejlesztések megvalósulásának áttekintése 28. IX. Jövőkép 30.

4 4 I. A koncepció felülvizsgálatának indokoltsága A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 92. (3) bekezdése értelmében a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A szociális törvény évi módosítása során került meghatározásra a szolgáltatástervezési koncepció elkészítési kötelezettség, amelynek határideje a megyei önkormányzatok számára december 31-e, míg a települési önkormányzatok részére a megyei koncepcióval összhangban december 31-ét jelölték meg. Az Sztv. alapján a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése december 11-én fogadta el a megye évekre vonatkozó Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját (továbbiakban: Koncepció). A Koncepció a megyére kiterjedően bemutatta a szociális szolgáltatások helyzetét és meghatározta a fejlesztés irányát. A megyei szolgáltatástervezési koncepció célja egy olyan program elkészítése, mely ajánlja azoknak a feladatoknak a végrehajtását, melyek az alap- és szakosított ellátások területén a szociális törvényben és a végrehajtási rendeletben megfogalmazott előírásoknak megfelelő működését valósíthatja meg. A további cél, hogy a koncepció a törvényi előírások keretén belül az ellátások lakosságszámhoz és ellátási igényekhez igazított mennyiségi és minőségi változtatásokra mutasson rá. A koncepció kiemelten a szociális szolgáltatásokra vonatkozik, ezek a szociális törvényben meghatározott alap és szakellátási formák. A koncepciókészítési kötelezettség révén, komplex módon megismerhetővé, áttekinthetővé, illetőleg a későbbiek során kontrollálhatóvá válik az abban rögzített megyében történő feladatellátás megvalósítása, továbbá a fejlesztési irányok koncepció szintjén történő meghatározásával kijelölésre kerülnek azok az irányok, illetve konkrét célok, melyek a saját fenntartású intézményrendszer fejlesztése, a szakmai munka színvonalának javítása érdekében kívánatosak. Az Sztv. a Koncepció kétévenkénti aktualizálását írja elő, amelynek célja, hogy bemutassa az eltelt időszakban a szociális szolgáltatások területén bekövetkezett változásokat és ennek megfelelően az eredetileg kitűzött célok korrekcióját február 19-én a Közgyűlés a Koncepcióban foglaltak végrehajtására operatív programot fogadott el, aminek aktualizálása 2006-ban, 2008-ban ismételten megtörtént. Átfogó felülvizsgálatra 2008-ban került sor. A évi felülvizsgálat készítését követő időszakban a megye teljes szociális ellátórendszerét érintően tapasztalhatók változások a szolgáltatások struktúráját illetően, melyek egyrészt a települési önkormányzatok törvényileg szabályozott feladat ellátási kötelezettségének való megfelelés, másrészt pedig az új szolgáltatási formák, illetőleg a társulási formák működtetésével jelentősen módosították a évben összegzett adatokat.

5 5 A Veszprém Megyei Önkormányzat évben jelentős változtatást hajtott végre a bentlakásos szociális intézményeinél július 1-jétől a bentlakást biztosító szociális intézmények ellátási típusonként egyesítéssel összevonásra kerültek. Fentiek miatt, a megyei önkormányzat által elfogadott Koncepció felülvizsgálata nem mellőzheti egyrészt azokat a jogszabályi változásokat, melyek az ellátási kötelezettség definiálásával a települések számára határozzák meg a kötelezően biztosítandó szolgáltatási formákat, másrészt Veszprém megye szociális ellátórendszerének struktúrájában időközben bekövetkezett változások elemzését sem, miután a településeken nyújtott és a lakókörnyezetben hozzáférhető ellátások megléte, vagy hiánya nagymértékben befolyásolja a megyei önkormányzat fenntartásában működő bentlakásos intézményekre igényt tartók számának alakulását, összességében az ellátásokra vonatkozó igények mértékét. II. A szociális szolgáltatások körének, struktúrájának ismertetése A települések kötelezettségeinek részletes ismertetését megelőzően célszerű számba venni azokat a szolgáltatásokat, melyek biztosításáról a jogszabály rendelkezik. Alapvetően két strukturális csoportba sorolható szolgáltatások kerültek nevesítésre a Sztv.-ben, melyek közül az egyik a lakókörnyezetben nyújtott ellátásokat nevesíti szociális alapszolgáltatások néven, másik csoport pedig az intézményes ellátásokat foglalja magában szakosított ellátások megnevezés alatt. A szociális alapszolgáltatások a következők: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások pszichiátriai és szenvedélybetegek közösségi ellátása, valamint a szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása -, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátások idősek, fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátása, valamint a hajléktalan személyek számára biztosított nappali melegedő -. Szakosított ellátási formák: Ápolást, gondozást nyújtó intézmények: - Idősek otthona, pszichiátriai betegek otthona, szenvedélybetegek otthona, fogyatékos személyek otthona, hajléktalanok otthona, Rehabilitációs intézmények: - Pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye, Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: - Időskorúak gondozóháza, fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai betegek átmeneti otthona, szenvedélybetegek átmeneti otthona, éjjeli menedékhely, hajléktalan személyek átmeneti szállása,

6 6 Lakóotthonok: - Fogyatékos személyek lakóotthona, mely ellátási forma szerint lehet rehabilitációs célú és ápoló-gondozó célú lakóotthon, - Pszichiátriai és szenvedélybetegek lakóotthona, mely ellátási forma szerint ápoló-gondozó célú lakóotthon lehet. III. A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény IV. címe alatti fejezet tételesen, az egyes települések állandó lakosainak nagyságrendjét figyelembe véve határozza meg a települési önkormányzatok kötelező feladatellátását szolgáltatásokra lebontva. Fenti jogszabály az alapkoncepció készítését követően több alkalommal módosult, a változások oka vélhetően az önkormányzatok teherbíró képességének figyelembe vétele mellett az egyes szolgáltatások nyújtására ténylegesen megjelenő igények várható megjelenése volt. Az alapkoncepció évi második felülvizsgálatának készítését követően a hatályos jogszabályi előírásokban a szociális szolgáltatások megszervezésére köteles szervek vonatkozásában ismételten megfigyelhető módosítás, mely változás oka, hogy több szolgáltatás kikerült a kötelezően biztosítandó ellátások köréből. Ezek közé tartozik a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások, miután esetükben megszűnt a normatív támogatási rendszer, a feladat finanszírozására pályázat útján nyerhető el támogatás. Annak érdekében, hogy a következő fejezetben részletezett helyzetértékelés révén átláthatóvá váljon a szociális ellátórendszeri struktúrában tapasztalható pozitív, vagy negatív irányú tendencia, hasznos lehet a jelenleg hatályos rendelkezés megismerése, mely támpontul szolgál arra vonatkozóan, hogy a települések hol tartanak a jogszabályban meghatározott kötelezettségük teljesítésében. A települési önkormányzatok feladatai a szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások vonatkozásában A Szociális törvény rendelkezése értelmében minden települési önkormányzatnak állandó lakosságszámától függetlenül biztosítania kell az étkeztetést, házi segítségnyújtást, valamint a szociális szolgáltatásokhoz különös tekintettel a családsegítéshez való hozzáférést, az a települési önkormányzat, melyiknek területén 2000 főnél több állandó lakos él az étkeztetésen és a házi segítségnyújtáson kívül a családsegítést, amelynek területén 3000 főnél több állandó lakos él az étkeztetésen, házi segítségnyújtáson és családsegítésen kívül az idősek nappali ellátását, a főnél több állandó lakosú településen a fenti szolgáltatásokon túl a fogyatékosok, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek nappali ellátását, a nappali melegedőt, a főnél több állandó lakosú településen előző pontban említett alapszolgáltatásokon kívül az átmeneti ellátást nyújtó szolgáltatásokat, nevezetesen az időskorúak, a fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek átmeneti ellátását, valamint a hajléktalan személyek számára az éjjeli menedékhelyet és az átmeneti szállást,

7 7 az a települési önkormányzat, melyiknek területén főnél több állandó lakos él, az előzőekben felsorolt valamennyi alap és szakosított szociális szolgáltatáshoz való hozzájutást biztosítani kell, valamint kötelező feladatként az alapszolgáltatások köre kibővül az utcai szociális munka biztosítására is. A megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat kötelezettségei körébe tartozó feladatok közül az idősellátást, továbbá előzetes igényfelmérésre alapozva a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani. A megyei és a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezéséről, amelyek biztosítására a törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles, valamint a szakosított szolgáltatások területi összehangolásáról. A kötelező feladatellátásról a települési önkormányzat gondoskodhat önállóan, saját fenntartásban működő szolgáltató, vagy intézmény fenntartásával, de megengedi a jogszabály azt is, hogy a település kompetens vezetőinek mérlegelése alapján egy külső szolgáltatóval kötött ellátási szerződés révén, vagy a szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel tegyen eleget kötelezettségének. IV. A megyére jellemző településszerkezeti sajátosságok és a főbb demográfiai mutatók Veszprém megye területe km 2, az ország közepes nagyságú megyéi közé tartozik, ami kb. 4,5 %-a Magyarország területének. A megyét 10 kistérség alkotja, melyek területben, településszámban, az ott élő lakosság lélekszámában is jelentős különbséget mutatnak. Kistérség neve Székhelye Területe (km2) Lélekszám Településszám Ajkai Ajka 355, Balatonalmádi Balatonalmádi 293, Balatonfüredi Balatonfüred 324, Devecseri Devecser 387, Pápai Pápa 1021, Sümegi Sümeg 306, Tapolcai Tapolca Várpalotai Várpalota 280, Veszprémi Veszprém 643, Zirci Zirc 339, Veszprém megye településeinek száma 217, melyből 15 a városok száma. A megyére az aprófalvas településszerkezet a jellemző, amit szemléletesen bizonyít, hogy az összes településből 158, ami 72,8 %-os arányt képvisel, nem éri el az főt, ezek közül is 104 település még az 500 fő lakosságszámot sem, de van 12 olyan település is, melynek lakosságszáma 100 fő alatti. (Forrás:Wikipédia)

8 8 Lélekszám 500 alatti feletti Falvak Városok Települések %-a 47,9 24,8 15,8 6,9 1,84 0, ,92 A megyében található városok lakosságszámának mértékében is nagy szóródás figyelhető meg, melyet az alábbi táblázat is jól szemléletet. Az összes város több mint fele, 60,1 %-a nem éri el az fős lélekszámot, de ezek között is magasabb arányt képviselnek (33,4 %) az fő alatti kisvárosok. A legkisebb városi ranggal rendelkező település Badacsonytomaj fő állandó lakossal, a legnagyobb a megyei jogú városi ranggal rendelkező megyeszékhely, Veszprém, ahol 2010-ben fő állandó lakos élt. Lélekszám felett Városok %-a 33,4 % 26,7 % 13,3 % 13,3 % 13,3 % A megye lakosainak száma a KSH adatai alapján (forrás: Wikipédia) év elején fő volt, mely 1 év alatt 0,4 %-kal tovább csökkent. A lakosság többsége, 56,1 %-a nő. Az összlakosság 14 %-a a 14 év alatti, 70 %-a 15 és 64 év közötti, míg 26 %-a 65 éves és idősebb. A gyermeknépesség eltartottsága csökkenő, az időskorú népességé viszont növekvő tendenciájú a megyében. Míg 2001-ben 100 aktív korúra 24 gyermek jutott, addig 2010-ben már csak 20 fő. Ugyanakkor az időskorúak esetében 2011-re 21 főről 24 főre emelkedett 2010-et figyelembe véve a ráta et figyelembe véve Veszprém megyében 100 gyermekkorúra 119 fő időskorú jutott, így a megye öregedési indexe magasabb, mind a régiós (110 fő), mind az országos átlagnál (113 fő). A megye lakónépességének 69 %-a volt munkavállalási korú. A KSH adatai alapján 161,1 ezer fő volt a megyében gazdaságilag aktív, mely 1,1 %-kal kevesebb az előző évinél és a Közép-dunántúli Régió gazdaságilag aktív népességének a 32,4 %-át teszi ki. A tartósan nyilvántartott állásnélküliek aránya a Közép-dunántúli Régió három megyéje közül időről időre Veszprém megyében a legnagyobb. V. Veszprém megye szociális ellátórendszerének bemutatása a településeken megtalálható szociális szolgáltatások tükrében V. 1. Alapszolgáltatások Az alapszolgáltatások vonatkozásában pozitív elmozdulás figyelhető meg. Az alapkoncepció évi felülvizsgálatában rögzítettekhez képest látványos a mennyiségi változás a legtöbb szolgáltatás tekintetében. A helyzetértékelés során felhasznált számadatok, az ellátási mutatók, a szolgáltatásokkal való lefedettség bemutatása a módszertani intézmény adatbázisának, valamint a működési engedélyeket kiadó hivataloktól kapott dokumentumok felhasználásával készült.

9 9 Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, vagy pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. (Sztv. 62..(1)) Fenti szolgáltatás területi lefedettségét vizsgálva megállapítható, hogy míg 2008-ban - az utolsó felülvizsgálati koncepció idején - 48 településen, a megyében található összes település 22 %-ában a törvényben rögzített ellátási kötelezettség ellenére nem volt elérhető a szolgáltatáshoz való hozzájutás, addig a április 30-i adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy lényegesen lecsökkent az étkeztetés alapszolgáltatás vonatkozásában az ellátatlan települések száma. Jelenleg megyei szinten 128 szolgáltató vesz részt az étkeztetés biztosításában, a kistérségi társulások több településre kiterjesztett szolgáltató-rendszerének köszönhetően ezzel az ellátással 189 település lefedett, ami az összes település 87 %-át teszi ki. A javuló tendenciát jól szemlélteti, hogy az elmúlt három évben 34-el több település tett eleget törvényi kötelezettségének a szolgáltatás biztosításával. A szolgáltatást fenntartók döntően a települési önkormányzatok, mindössze egy egyházi és egy nem állami fenntartó színesíti a palettát. Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást (Sztv. 63. (1)) Az étkezéshez hasonlóan ezen alapszolgáltatási forma számának növekedését is egyértelműen alátámasztják az adatok. Pozitív irányuló elmozdulásként értékelhető, hogy fehér folt, ellátatlan település örvendetes módon már nincs a megyében, mind a 217 önkormányzat területén a szolgáltatás biztosított. A szolgáltatók száma ugyan csak közel egyharmada az étkeztetést nyújtó szervezeteknek, azonban míg az előbbi ellátási formánál a kistérségek megjelenése is tapasztalható, de döntően az önkormányzatok önálló feladatként látják el a szolgáltatást, addig a házi segítségnyújtás esetében a kistérségi feladatellátás már markánsan megjelenik. A 36 működési engedéllyel rendelkező szolgáltató mind a 217 településen nyújt szolgáltatást, de van 98 olyan települése a megyének, ahol 2 vagy több szolgáltató közül választhatnak az ott élők. A fenntartók köre ennél a szolgáltatásnál is szinte kizárólag az állami szektor, rajtuk kívül mindössze 1 alapítvány és 1 egyházi szervezet kapcsolódik be a szolgáltatás nyújtásába. Családsegítés A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (Sztv. 64..(1)) A szolgáltatáshoz való hozzájutás - miután a települések több mint 88 %-a nem éri el a jogszabályban nevesített lélekszámot - jellemzően kistérségi társulások, önkormányzati társulások, illetve feladat ellátási szerződés keretében történik. Önálló intézmény létrehozásával, vagy egyéb szociális feladatokat is ellátó intézményhez integráltan csak a nagyobb városokban került a szolgáltatás megszervezésre.

10 10 Örvendetes, hogy megyei viszonylatban ennél a szolgáltatási formánál is megállapítható, hogy 100 %-os a lefedettségi mutató. 25 szolgáltató vesz részt az ellátás biztosításában, melyek többségében kistérségi társulások, önálló családsegítő szolgálatot jellemzően, mint már az előzőekben is történt rá utalás, csak a városok működtetnek. Mindössze két nem állami fenntartó kapcsolódott be a szolgáltatás biztosításába, egy nonprofit szervezet és a Magyar Vöröskereszt Veszprém Megyei Szervezete. 13 olyan települése van a megyének, ahol egyszerre 2 szolgáltató működik. Falu/tanyagondnoki szolgálat A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint tanyasi lakott helyek intézményhiányból eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. (Szv. 60..(1)) Veszprém megyére az aprófalvas településszerkezet jellemző, ami kedvezően befolyásolja a falugondnoki szolgálatok létrehozásának és működtetésének lehetőségét, színesítve ezzel az alapszolgáltatások körét. Erre az ellátási formára egyre kardinálisabb az igények megjelenése a kistelepüléseken élő lakosság részéről, ami egyrészt a szolgálatok létjogosultságát támasztja alá, másrészt elterjedésük erőteljes megnövekedését is eredményezte. Szemléletesen tükrözi a szolgáltatás elterjedését az a tény, hogy míg az alapkoncepció készítésekor 52 szolgáltatás működött a megyében, addig 2008-ban már 66-ra nőtt a szolgáltatások száma, 2011-ben pedig már 93 szolgáltató rendelkezett működési engedéllyel. 92 településen a fenntartó a települési önkormányzat, 1 településen kapcsolódott be a szolgáltatás ellátásába a Magyar Vöröskereszt Veszprém Megyei Szervezete. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. (Sztv. 65..(1)) Míg 2007-ben a megye 171 településén meghaladta a kihelyezett készülékek száma az ötezret, addig ennél a szolgáltatásnál vélhetőleg a működési engedély kiadásának szigorítása miatt jelentős csökkenés tapasztalható. A április 30-i adatok alapján mindössze 5 szolgáltató rendelkezett érvényes működési engedéllyel. A fenntartókat vizsgálva megállapítható, hogy a négy állami fenntartó mellett mindössze 1 nem állami szervezet nyújtott szolgáltatást. Az ellátási területük 45 településre terjedt ki, a kihelyezett készülékek száma 577 db. Támogató szolgáltatás A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. (Sztv. 65. (1)) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtáshoz hasonlóan ennél az alapszolgáltatási formánál is szembetűnő csökkenés tapasztalható, azonban közel sem olyan drasztikus mértékben. Míg 2007-ben 13 fenntartó működtetett 24 szolgálatot, melyek közül mindössze 6 volt önkormányzati fenntartású, addig a jelenleg érvényes működési engedéllyel bíró 15

11 11 szolgálatból 8 önkormányzati, 7 pedig nem állami fenntartású (1 alapítványi, 4 egyesületi, 2 nonprofit). A támogató szolgálatok által biztosított szállító szolgálathoz és személyi segítéshez a megye 182 településén lehet hozzájutni. Közösségi ellátások A közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás. (Sztv. 65/A. (1) Szenvedélybetegek közösségi ellátása Míg ez az ellátási forma az alapkoncepció készítésének időpontjában teljes mértékben hiányzó szolgáltatási forma volt a megyében, addig jelenleg már 152 településen elérhető a 6 szolgáltató (5 egyesület, 1 önkormányzati fenntartó) által biztosított ellátás. Pszichiátriai betegek közösségi ellátása A szolgálatok számában csekély mértékű növekedés tapasztalható, a két önkormányzati fenntartó egy alapítványi fenntartóval bővült, összesen 3 szolgálat ellátásához lehet hozzájutni 29 településen. Szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása A szociális szolgáltatások körébe viszonylag új szolgáltatásként került be ez az ellátási forma, ami a megkereső munkára, valamint az anonim és önkéntes igénybevételre épülő szolgáltatás. Célja a szenvedélybetegség által okozott ártalmak csökkentése, az életet veszélyeztető helyzetek elhárítása, valamint az életmódváltozás elindításának szakszerű segítése. A működési engedéllyel rendelkező szolgáltatók száma országosan is csekély, Veszprém megyében mindössze két egyesület működtetésében lehet a szolgáltatáshoz hozzájutni két fő feletti város területén. Utcai szociális munka Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. (Sztv. 65/E..(1)) Veszprém megyében a megyeszékhelyen kívül nincs ellátási kötelezettséggel érintett település, itt a szolgáltatás biztosítását a város - ellátási szerződés keretében - a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülethez delegálta. Ajka város az önkormányzat fenntartásában működő integrált intézmény keretében működteti a szolgáltatást, ellátási területe a város közigazgatási területére terjed ki, illetve ellátási kötelezettség nélkül a Magyar Vöröskereszt is bekapcsolódott a feladat ellátásába. Fenti 3 szolgálat összesen 11 településre terjeszti ki a szolgáltatást. Nappali ellátást nyújtó intézmények A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, valamint a 18. életévüket betöltött, felvőbeteggyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes, vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak ide nem értve az idős személyeket- napközbeni étkeztetését.(sztv.65/f. (1))

12 12 Idősek nappali ellátása Már az alapkoncepció készítésekor is történt utalás arra, hogy a nappali intézmények közül legrégebbi múlttal az idősek nappali ellátását biztosító intézmények rendelkeznek. Megjelenésük a szociális ellátórendszeren belül az 1960-as évek második felére tehető országosan, és megyénkben is, ahol ez az ellátási forma is dinamikus növekedést mutatott egészen 1995-ig. Az ezt követő egy év alatt az idősek nappali intézményeinek száma 10 intézménnyel csökkent, ami a férőhelyek számában is egyenes arányú csökkenést eredményezett. A klubok számában az elmúlt években is folyamatos csökkenés tapasztalható, ami vélhetően az alacsony normatív állami támogatásra és az önkormányzatok anyagi lehetőségének szűkös voltára vezethető vissza. Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy míg az utolsó felülvizsgálat időszakában 32 intézmény működött a megyében engedélyezett férőhellyel, addig jelenleg 25-re csökkent a klubok száma, az engedélyezett férőhelyeké pedig 940-re. A negatív tendencia mellett pozitívumként értékelhető, hogy a szolgáltatások több településre történő kiterjesztése viszont elindult, elsősorban a kistérségi feladatellátásban működtetett szolgáltatásokra jellemző, hogy az adott kistérséghez tartozó valamennyi település bekerült az ellátási terület felsorolásába, így az ott élők számára a szolgáltatáshoz való hozzájutás biztosítottá vált. Jelenleg a 25 működő intézmény 83 település lakói számára elérhető. A szolgáltatást fenntartók körében jelentős változásként értékelhető, hogy a nem önkormányzati fenntartók teljes mértékben kivonultak e szolgáltatás tekintetében az ellátórendszerből. Míg 2008-ban 3 civil szervezet is részt vett a feladat ellátásában, addig jelenleg csak települési önkormányzati fenntartású intézmény található a megye területén. Sajnálatos módon a megszűnt nappali intézmények között vannak önkormányzati fenntartású intézmények is, melyek eddig önként vállalt feladatként látták el a szolgáltatást. Ezek közé tartozik a megyei fenntartásban, a külsővati Idősek Otthonához integrált nappali intézmény is. A működtetés felhagyásának egyik oka, hogy az igények számottevően csökkentek, másrészt vélhetően nagymértékben befolyásolta ezt a negatív irányú elmozdulást az utóbbi években tapasztalt radikálisan csökkenő összegű állami támogatás is. Az idősek klubjának működtetésére a jelenleg hatályos törvényi szabályozás értelmében a főt meghaladó lélekszámú települések kötelesek. A megyében továbbra is két ellátási kötelezettséggel érintett településen nem lehet ehhez az ellátáshoz hozzájutni (Hajmáskér és Pétfürdő). Fogyatékos személyek nappali ellátása Fogyatékos személyek nappali ellátását a jogszabály kötelező feladatként a főt meghaladó lélekszámmal rendelkező települések körére terjeszti ki, aminek Veszprém megyében valamennyi érintett település eleget tesz. A működtetést vagy önálló intézmény fenntartásával, vagy ellátási szerződés útján oldja meg, mint Ajka és Tapolca városok. A kistérségi szerepvállalás ennél az ellátási formánál is egyre kardinálisabban jelenik meg, a Zirc Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott intézmény ellátási területe a kistérség 9 településére kiterjed, de civil szervezetként az Életlehetőség Kht. az általa fenntartott intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés lehetőségét Tapolca városon kívül a kistérség települései részére is felkínálja. A megyei önkormányzat továbbra is önként vállalt feladataként vesz részt ennek az ellátási formának a működtetésében a veszprémi és a lesencetomaji bentlakásos intézményekhez integráltan.

13 13 A szolgáltatások számában az elmúlt évben változás nem volt tapasztalható, a 9 intézmény 228 férőhellyel működik, a szolgáltatás 61 településen élő fogyatékos személy számára biztosítja a hozzáférés lehetőségét. Pszichiátriai betegek nappali intézménye A pszichiátriai betegek nappali ellátását biztosító intézmények körében sajnálatos módon nem tapasztalható jelentős változás. Míg 2008-ban kizárólag a Zirc Kistérség Többcélú Társulás fenntartásában volt elérhető a szolgáltatás, addig jelenleg is csak mindössze eggyel nőtt a számuk, így összesen 2 pszichiátriai betegeket ellátó nappali intézmény működik a megyében. Egyik Zirc városában 23 engedélyezett férőhellyel (ellátási területe a kistérséghez tartozó 9 település), a másik pedig egy alapítvány fenntartásában a megyeszékhelyen, 20 engedélyezett férőhellyel. Szenvedélybetegek nappali intézménye A szenvedélybetegek nappali ellátásához továbbra is csak mindössze egy városban, a megyeszékhelyen lehet hozzájutni. A feladat ellátására a város egy civil szervezettel, az Alkohol - Drogsegély Ambulancia Egyesülettel kötött feladat-ellátási szerződést. A 20 engedélyezett férőhely kihasználtsága a működés megkezdése óta folyamatosan 100 %-os volt, ami egyértelműen jelzi a valós igények meglétét, ezzel együtt a szolgáltatás szükségességét. Nappali melegedő A hajléktalan személyek ezen ellátási formájához megyei viszonylatban mindössze 3 városban lehet hozzájutni (Ajka, Veszprém, Várpalota), mindhármat egyesület tartja fenn. Az engedélyezett férőhelyek száma 143 fő. Ellátási kötelezettséggel a fő feletti lélekszámú települések érintettek. V.2. Szakosított ellátások Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászoruló személyekről az alapszolgáltatás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. (Sztv. 66..(1)) V.2.1. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak. (Sztv. 80..(1)) Veszprém megye szociális ellátórendszerében a bentlakásos intézményi struktúra, így az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények tekintetében is tapasztalhatók változások, aminek eredményeként szerény mértékben, de bővült az önkormányzati és a nem állami fenntartásban működő szolgáltatásokat nyújtó intézmények száma, emelkedett a férőhelyek mennyisége.

14 14 Időskorúak gondozóháza Intézmény neve Térségi Családsegítő és Gondozási Központ Időskorúak Gondozóháza Egyesített Szociális Intézmény Idősek Klubja és Időskorúak Gondozóháza Szent Kamill Idősek Átmeneti Otthona Idősek Gondozóháza Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona Gondviselés Alapítvány dr. Somogyi József Idősek Otthona Intézmény címe Fenntartó típusa Engedélyezett férőhelyek száma 8330 Ajka, Újélet u. 13. önkormányzat Pápa, Árok u. 7. önkormányzat Sümeg, Rendeki u. 14. egyházi Veszprém, Sólyi u. 20. nem állami Berhida, Harangvirág u. 1. önkormányzat Tapolca, Kossuth u. 15. nem állami 5 Fenti táblázat adatainak elemzése alapján megállapítható, hogy a jelenleg működő intézményeket 50 %-ban önkormányzat és 50 %-ban egyéb fenntartó működteti. Az engedélyezett férőhelyek száma évhez viszonyítva kétharmadával növekedett, jelenleg 103 fő számára nyújt ellátást. Valamennyi intézmény határozatlan időtartamú működési engedéllyel rendelkezik. Az alapkoncepció készítésének időpontjában az Sztv. rendelkezése értelmében a fő feletti lélekszámú települések tekintetében kötelező feladataként jelent meg az idősek átmeneti ellátásának biztosítása, ami a módosítás következtében már csak a fő feletti településeket érinti, így ellátási kötelezettségének valamennyi érintett önkormányzat vagy saját intézmény működtetésével, vagy más szervezettel kötött feladat-ellátási szerződéssel tesz eleget. Fogyatékos személyek gondozóháza A megyében mindössze 1 intézmény található, mely fogyatékos személyek számára átmeneti jelleggel nyújt bentlakásos elhelyezést. A megyeszékhely fenntartásában működő 10 férőhelyes intézmény 2004-től fogadja az igénylőket. A valós igények meglétét bizonyítja, hogy a szolgáltatás beindítása óta folyamatosan magas a férőhely-kihasználtság. Az ellátási kötelezettséggel érintett települések köre a felülvizsgálat óta annyiban változott, hogy a lélekszám miatt Ajka kikerült a kötelezettek köréből így már csak Pápa város érintett feladat-ellátási kötelezettséggel. Pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthona A megyében továbbra is teljes körű intézményhiány tapasztalható mindkét ellátási forma tekintetében. Hajléktalanok átmeneti intézménye Az ellátási típus az éjjeli melegedőt és az átmeneti szállást foglalja magában. Előzőekben említett szolgáltatástípust nyújtó intézmény jelenleg 7 működik a megyében összesen 258 engedélyezett férőhelyen. A fenntartói kört 43 %-os részesedéssel az önkormányzatok teszik ki 3 intézmény működtetésével, a Szent István Egyházközösség Ajkán, valamint civil

15 15 szervezetként a 3 egyesület is 1-1 intézmény működtetésével meghatározó részt vállal a feladat ellátásában. Fenntartó Intézmény típusa Eng. fhelyek száma Ajka Város Önkormányzata átmeneti szállás 16 Pápa Város Önkormányzata átmeneti szállás 26 Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület éjjeli menedékhely 42 Veszprém átmenetei szállás 50 Tapolca Város Önkormányzata átmenetei szállás 30 Szent István Egyházközösség Ajka átmenetei szállás 10 Magyar Vöröskereszt éjjeli menedékhely 20 Várpalota átmeneti szállása 52 Alkohol-Drogsegély Ambulancia Veszprém éjjeli menedékhely 12 V.2.2. Rehabilitációs intézmények A rehabilitációs intézmény a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja. (Sztv (1)) Veszprém megye szociális ellátórendszerében továbbra is ez az ellátási forma mutatja a legnagyobb hiányosságot. Teljes mértékben hiányoznak a fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, és hajléktalanok rehabilitációs intézményei. Szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye egy civil szervezet fenntartásában működik Noszlop településen. Az intézmény 27 engedélyezett férőhelyen lát el drogfüggő és alkoholbeteg személyeket. V.2.3. Tartós bentlakást nyújtó intézmények Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászoruló személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. (Sztv. 66..(1)) Idősek otthona A tartós elhelyezést biztosító intézmények közül az idősek ellátására szakosított intézmények száma a legmagasabb arányú a megyében, és országos szinten is ez a tendencia tapasztalható. A április 30-i állapotnak megfelelően a 25 intézmény 29 telephelyén férőhely áll rendelkezésre, ebből emeltszintű elhelyezésre 8 intézményben van lehetőség 212 férőhelyen. Az ellátórendszerben az idősek otthonaiban fenntartott férőhelyek túlnyomó többségét a megyei önkormányzat működtetésében levő, általában nagy férőhelyszámú intézmények adják, összesen 720 engedélyezett férőhellyel. Intézmény neve Intézmény címe Fenntartó típusa Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona és Módszertani Intézménye Engedélyeze tt fh. szám Emelt sz. fh. szám 8460 Devecser, Petőfi tér 5. önkormányzati Külsővat, Béri Balogh Ádám u. 1. önkormányzati Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona 8452 Szőc -Határvölgy 1. önkormányzati Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona 8596 Pápakovácsi, Attyapuszta 4. önkormányzati 112 -

16 16 Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona Veszprém Megyei Jogú Város Egyesített Szociális Intézménye I. számú Idősek Otthona Veszprém Megyei Jogú Város Egyesített Szociális Intézménye II. számú Idősek Otthona Ápoló Otthona Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye Térségi CSSK Méltó Esély Idősek Otthona 8182 Berhida, Harangvirág u. 2. önkormányzati Veszprém, Török Ignác u. 10. önkormányzati Veszprém, Völgyikút u. 2. önkormányzati Várpalota, Honvéd u. 2. önkormányzati Barát Barát u Teveli u Vörösmarty u. 12. önkormányzati Ajka, Frankel Leó u. 8. önkormányzati Térségi CCSK Idősek Otthona 8400 Ajka, Újélt e. 13/a. önkormányzati 42 - Napfény Szociális Segítő Központ Idősek Otthona 8330 Sümeg, Kompanik Zs. u. 6. önkormányzati 38 - Oltalom Idősek Otthona 8582 Farkasgyepű, Hunyadi u. 2. nem állami 28 - Szent Rita Alapítvány Szeretetotthona 8181 Berhida, Honvéd u nem állami 10 4 Gondviselés Alapítvány Dr. Somogyi József Idősek Otthona 8300 Tapolca, Kossuth u Sümeg, Kossuth u. 15. nem állami Ezüst Otthon Alapítvány Idősek Otthona 8230 Balatonfüred, Vásártér u. 13. nem állami 25 - Kóródi Gyula Alapítvány Idősek Otthona 8564 Ugod, Petőfi S. u. 20. nem állami 38 - Megbecsülés Idősek Otthona 8300 Tapolca, Arany J. u. 8. nem állami 50 - Életöröm Idősek Otthona 8200 Veszprém, Sólyi u. 20. nem állami Mindszentkálla Önkormányzat Idősek Otthona 8282 Mindszentkálla, Rákóczi tér 16. önkormányzati 20 - Gondoskodás Háza Felsőpere Idősek Otthona 8414 Olaszfalu, Felsőpere 1 nem állami 16 - Támasz Idősek Otthona 8184 Balatonfűzfő, Gagarin u. 22. nem állami 90 - Támasz Idősek Otthona 8200 Veszprém, Halle u. 3. nem állami 18 - Szent Ferenc Papi Otthon 8200 Veszprém, Vár u. 33. egyház Zirc, Szent Bernát Idősek Otthona Köztásaság u. 2. egyház 50 - Fenti táblázatban közölt intézmények köre az áprilisi adatgyűjtéskor fennálló állapotot tükrözi, azonban a valós képhez hozzátartozik, hogy a jelenlegi struktúrában az eltelt időszakban nagymértékű változások történtek. A Veszprém Megyei Önkormányzat döntése értelmében július 1-től az addig önálló intézményként működő 5 idősek otthona szervezeti integráció folytán a pápakovácsi központi intézménybe került beolvasztásra. Így az addig önálló intézményként működő devecseri, külsővati, peremartoni és szőci intézmény július 1-től a Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthonainak Egyesített Szociális és Módszertani Intézménye (Pápakovácsi, Attyapuszta 4.) telephelyeként működik tovább.

17 17 Fogyatékos személyek otthona Veszprém megye szociális ellátórendszerében fogyatékos személyek elhelyezésére három intézményben van lehetőség. Ezek közül kettő a megyei önkormányzat, egy pedig a fővárosi önkormányzat fenntartásában működik. Fenntartó Intézmény neve Eng. fhelyek száma Fővárosi Önkormányzat Fogyatékosok Foglalkoztató Intézete Darvastó Csabrendek-Darvastó 0438/3hrsz. Megyei Önkormányzat Batthyány Ilona Fogyatékos Személyek, Pszichiátriai 243 és Szenvedélybetegek Integrált Intézménye 8592 Dáka, Dózsa Gy. u 80. Megyei Önkormányzat VMÖ Fenyveserdő Ápoló-Gondozó Otthon 8200 Veszprém Tüzér u A két megyei fenntartású intézményben és a fővárosi fenntartású otthonban közel azonos számú férőhely található. A két fenntartó közötti együttműködési megállapodás eredményeként a megyéből is fogadnak ellátottakat Darvastón, de megállapítható, hogy az elhelyezési igények elsősorban a megyei intézményekben realizálódnak. Pszichiátriai betegek otthona A megyében pszichiátriai betegek elhelyezésére két intézményben van lehetőség, mindkettőt a megyei önkormányzat működteti összesen 206 férőhellyel. A Sümeg-Nyírlakpusztán található intézmény az adatfelvétel időpontjában még önálló szervezetben működött, a kamondi intézmény pedig a dákai integrált intézmény telephelyeként. Az ellátási körülmények kedvezőtlenek, mert mindkét intézmény kastélyból illetve uradalmi kúriából került kialakításra, és az ellátottak integrációját nehezíti, hogy a nyírlaki otthon lakott településtől távol van. Pszichiátriai betegek és fogyatékos személyek otthona A fogyatékos személyek, és pszichiátriai betegek ellátását együttesen egy intézmény végzi, mely a megyei önkormányzat fenntartásában működik. A 196 személy ellátását biztosító intézmény lakott településen, Lesencetomaj községben található, tömegközlekedési eszközzel jól megközelíthető. Az ellátás színtere egy kastély, valamint az 1980-ban hozzáépített újabb épületrész biztosítja az elhelyezési feltételeket. Az összes ellátotti létszámból 56 fő a fogyatékos személyek és 140 fő a pszichiátriai betegek száma. Szenvedélybetegek otthona Önálló intézmény fenti ellátotti profil számára nem került a megyében kialakításra, azonban a megyei önkormányzat fenntartásában működő dákai integrált intézmény székhelyén 6 fő, míg a telephelyén működő kamondi intézményben 9 fő szenvedélybeteg ellátása valósulhat meg. Előzőekben felsorolt szolgáltatások vonatkozásában szintén utalni szükséges arra, hogy az adatok az április 30-ig terjedő időszaknak felelnek meg, azonban az ezt követő időszakban az idősek otthonaihoz hasonlóan a fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek ellátását nyújtó megyei önkormányzat fenntartatásában működő intézmények szervezeti struktúrája is megváltozott. A Veszprém Megyei Önkormányzat döntése értelmében július 1-től az addig önálló intézményként működő nyírlaki, lesencetomaji és veszprémi intézmény szervezeti integráció folytán a dákai központi intézménybe (VMÖ Fogyatékos Személyek, Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Integrált Intézménye), került beolvasztásra, annak telephelyeiként működnek tovább. Az integráció a felsoroltakon kívül a már korábban is telephelyként működő kamondi intézményt is érinti.

18 18 Hajléktalanok otthona Veszprém városában a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület fenntartásában működik egy 21 férőhelyes, időskorú hajléktalan személyek elhelyezésre létrehozott intézmény. Működési engedélye határozatlan időre szól, ellátási területe az ország egész területe. Ellátási kötelezettsége hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátása tekintetében a megyei önkormányzatnak van, melynek ez idáig nem tett eleget. V.2.4. Lakóotthonok Jelenleg a megyei önkormányzat fenntartásában működő dákai és lesencetomaji fogyatékos személyeket ellátó intézményekhez integrálva működik lakóotthoni ellátási forma. A dákai intézmény székhelyén kettő (1 ápoló-gondozó és 1 rehabilitációs célú), nyárádi telephelyén pedig 1 ápoló-gondozó célú lakóotthon működik, mindháromban 8-8 fő, összesen 24 fő elhelyezésére van lehetőség. A lesencetomaji intézményben működő ápoló-gondozó célú lakóotthon 10 fő elhelyezését biztosítja. VI. A megyei önkormányzat fenntartásában működő intézmények főbb jellemzői Az alábbi fejezetben elemzésre kerülő adatok a január 1-től április 30-ig terjedő időkeretre vonatkozó főbb intézményi adatokat, azok összehasonlítását tartalmazzák. Az intézményvezetők által közölt adatok alapján megállapítható, hogy fenti időpontban még önálló szervezeti struktúrában működő intézmények vonatkozásában, az alapkoncepcióban célként meghatározott végleges működési engedély feltételeinek való megfelelést sem a tárgyi, sem a személyi feltételek tekintetében nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Valamennyi intézmény december 31-ig szóló határozott időtartamú működési engedéllyel rendelkezik. Kivételt képez ez alól a dákai intézmény, melynek csak két épülete nem felel meg a végleges működési engedély előírásának, nevezetesen a kiskastély és a lapos tetős épület. A dákai intézményhez integrált kamondi telephely szintén nem rendelkezik a szükséges feltételekkel. A határozott időtartamú működési engedélyek oka változatlan, vannak intézmények, ahol a személyi, vagy a tárgyi feltételek, míg más intézményekben mindkettő hiánya a határozott időtartamú működési engedély oka. Valamennyi megyei fenntartású intézmény továbbra is elsősorban Veszprém megyei ellátási területtel működik, más megyéből a férőhelyek jogszabályban meghatározott mértékéig a megyei közgyűlés elnökének előzetes engedélyével vehető fel igénylő. Az intézményekben, az adatközlés időpontjában az igénybevételt minden esetben az intézményvezető intézkedése alapozta meg. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő idősek otthonainak jellemzői Az idősek otthonai kivétel nélkül tiszta profillal működnek, azonban az ellátottak körén belül mindegyikben megtalálhatók olyan lakók, akik esetében egyes pszichiátriai kórképek diagnosztizálásra kerültek, azonban állapotuk alapján ellátásuk nem igényel más típusú ellátási formát. A legnagyobb arányt fenti kórképek közül a demenciában szenvedők teszik ki.

19 19 Annak ellenére, hogy az ágazati jogszabályok fenti ellátotti kör gondozásának sem a tárgyi, sem pedig a személyi feltételeire vonatkozóan nem tartalmaznak előírásokat, az intézmények felismerve, hogy gondozásuk tekintetében hatékonyabb a külön gondozási egységben való ellátás, fokozatosan kialakították a meglévő tárgyi feltételek adta lehetőségek figyelembe vételével a demens részlegeket (Devecser, Peremarton, Szőc, Külsővat). A férőhelyek számát, azok kihasználtságára vonatkozó változásokat az alábbi diagramok szemléltetik. Férőhelyek számának alakulása től ig Devecser Külsővat Pápakovácsi Peremarton Szőc Ellátottak száma a vizsgált időszakban Devecser Külsővat Pápakovácsi Peremartom Szőc Az öt idősek otthona 2008-ban 762 engedélyezett férőhelyen látta el a lakókat. Jelenleg a rendelkezésre álló férőhelyek száma 26-al kevesebb, aminek oka, hogy a peremartoni intézményben 10 fővel, a szőci intézményben pedig 16 fővel csökkent a férőhelyek száma, javítva, de nem megszüntetve ezzel a mindkét intézményre jellemző zsúfoltságot. Férőhelykihasználtság a vizsgált időszakban Devecser Külsővat Pápakovácsi Peremarton Szőc A január 1-től bevezetett jogszabályi előírás, mely szerint idősek otthonába néhány szintén jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve csak a négy órát meghaladó gondozási szükségletettel rendelkezők vehetők fel, nagymértékben befolyásolta a férőhelykihasználtság mértékét valamennyi intézményben. A valós képhez hozzátartozik, hogy a többségében nagyon súlyos állapotban beköltözött lakók körében sajnálatos módon megnövekedett a halálozások aránya, így felgyorsult az addig várólistán lévő igénylők felvétele, aminek következtében a várakozók száma drasztikusan lecsökkent, így esetenként az üres férőhelyek feltöltése is nehézséget okozott.

20 20 A év végi adatok szerint a 100 %-os férőhely kihasználtsággal működő Pápakovácsi intézményen kívül mindenhol jellemző volt a visszaesés, mely legkardinálisabban a peremartoni otthonban figyelhető meg, ahol ez az érték 86,9 %-ra csökkent. A következő évben Devecser esetében tapasztalható a legjobb arány, ekkor ebben az intézményben a kihasználtság értéke meghaladta a 101,7 %-ot, a legalacsonyabb, 92 %-os kihasználtsággal pedig a Pápakovácsi intézmény működött ben és év első 4 hónapjában minden intézmény változó, de 97,5 % és 100 % közötti kihasználtsággal működött. (Pápakovácsi mindkét évben stabilan 100 %-os férőhely kihasználtságot dokumentált, Devecser pedig ben 101,7 %-ot) Jelentős visszaesés Szőc esetében 2010-ben tapasztalható 90,2 %-os értékkel, azonban a következő évben már elérte a 98 %-ot. A szőci intézmény kihasználtsága évi visszaesésének oka volt, hogy az idősotthonban megvalósuló teljes körű akadálymentesítés munkálatai és a demens részleg felújítása időszakában kevesebb ellátott került felvételre, tekintettel arra, hogy a felújítással érintett épületrészekben élőket át kellett helyezni más épületekbe. A január 1. és április 30-a közötti időszakban az intézményekbe bekerült idősek döntő többsége saját otthonából érkezett, más szociális intézményből csak nagyon alacsony számban történtek felvételek, kivéve a peremartoni intézményt, ahova 2010-ben 11 esetben került sor más szociális intézményből történő felvételre, aminek oka a közelben levő két alacsony létszámú intézmény (Tés, Várpalota) megszűnésére vezethető vissza. Hajléktalan személyek felvételére szintén elenyésző számban került sor, az 5 intézmény esetében összesen 15 fő felvétele történt a vizsgált időszakban. A tervezés szempontjában fontos adat nyerhető az elhelyezésre várakozók számából, miután már abból következtetni lehet a valós igények megjelenésére. Várakozók száma Intézmény Devecser Külsővat Pápakovácsi Peremarton Szőc Összesen: A korábbi évekhez viszonyított drasztikus csökkenés az igények megjelenésében több okra vezethető vissza, melyek közül evidenciával bír a gondozási szükséglet, tehát a nagyfokú rászorultság, mint felvételi kritérium, de vitathatatlan, hogy az idősotthoni férőhelyek megyén belüli magas száma is hatással van a megyei fenntartású intézmények felé megnyilvánuló igények látványos csökkenésének. Soron kívüli igény a vizsgált időszakban a devecseri és a külsővati intézményben nem került benyújtásra, számuk alakulását a másik három intézményben az alábbi táblázat érzékelteti.