Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88) , FAX: (88)

Átírás

1 Szám: 02/257-13/2008. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88) , FAX: (88) ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése szeptember 18-ai ülésére Tárgy: A Veszprém Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata (2. olvasat) és a Veszprém Megyei Önkormányzat évekre vonatkozó Fogyatékosügyi Programja (2. olvasat) Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Az előterjesztés előkészítésében részt vett szervezetek és személyek: Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Iroda Sándor Tamás irodavezető Erdélyi Gézáné szociális szakreferens Az előterjesztést megtárgyalta: Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság

2 Tisztelt Közgyűlés! A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többszörösen módosított évi III. törvény (továbbiakban: Sztv) 92. (3) bekezdésében rendelkezik arról, hogy a megyében élő szociálisan rászoruló személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében készített megyei feladatterv (a szolgáltatástervezési koncepció) felülvizsgálatát és aktualizálását kétévente el kell végezni. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta, és 4/2008. (II. 21.) MÖK határozatával első olvasatként elfogadta a évben, a 273/2003. (XI. 11.) MÖK határozattal jóváhagyott megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatát tartalmazó anyagot, mely az alapkoncepció készítését követő időszakban az ellátórendszert érintő változásokat maradéktalanul tartalmazta. Az előbbiekben említett anyaggal egy időben a koncepció részeként került a testület elé a évekre vonatkozó megyei fogyatékosügyi program is abból a célból, hogy a kötelező feladatellátást érintően az alapelvek és a stratégiai célok összhangban legyenek az Országos Fogyatékosügyi Programban megfogalmazottakkal, megteremtve ezzel a megyében élő fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önrendelkező képességének, önálló életvitelének feltételeit. Az Sztv. 92. (7) bekezdése alapján a koncepciót véleményeztetni kellett az Országos Szociálpolitikai Tanács területi szervével, intézményvezetőkkel, a megyei kisebbségi önkormányzatokkal továbbá a működési területén lévő, koncepció készítésére kötelezett települési önkormányzattokkal és szociális szolgáltatási feladatot ellátó társulással. Törvényi kötelezettségünknek és a közgyűlés határozatának eleget téve ebből a célból a koncepció felülvizsgálatát megküldtük valamennyi Veszprém megyében található városi önkormányzat (Ajka, Badacsonytomaj, Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Berhida, Devecser, Herend, Pápa, Sümeg, Tapolca, Várpalota, Veszprém és Zirc) polgármesterének. Ugyanezzel a szándékkal továbbítottuk a megyei önkormányzat fenntartásában működő bentlakásos intézmények vezetőinek, valamint a Közép-Dunántúli Regionális Szociálpolitikai Tanács elnökének. Tárgyalta a koncepciót a megyei cigány és a német kisebbségi önkormányzat valamint a Veszprém Megyei Szociálpolitikai Kerekasztal. A közgyűlés határozatában foglaltaknak megfelelően a fogyatékosügyi programot a fent említetteken kívül megkapta véleményezésre az Országos Fogyatékosügyi Tanács Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet fogyatékosügyi szakreferense, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítők Országos Érdekvédelmi Szövetsége Veszprém Megyei Szervezete, a Veszprém Megyei Esélyegyenlőségi és Koordinációs Iroda. A beérkezett véleményekről és javaslatokról az alábbiakban adok tájékoztatást: Mind a megyei szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatára vonatkozóan, mind a fogyatékosügyi programmal kapcsolatban csekély számú vélemény érkezett, ezeket a szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatát, illetve a fogyatékosügyi programot készítő szakemberek, áttekintették, azok ismeretében jelen előterjesztés 1. és 2. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően a szükséges változtatásokat (kiegészítéseket, pontosításokat) elvégezték. Pápa, Veszprém, illetve Badacsonytomaj városok önkormányzatai a szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata során készített anyaggal egyetértettek,

3 2 részükről módosító javaslatok, észrevételek nem fogalmazódtak meg, elfogadásra javasolták azt a megyei közgyűlésnek. Ajka Város Önkormányzata véleményében írásba foglalta azon elvárását a szolgáltatástervezési koncepció vonatkozásában, miszerint célszerű lenne a megyei önkormányzat fenntartásában működő intézmények jelenlegi helyzetének, struktúrájának, hiányosságainak és a fejlesztés lehetőségeinek meghatározása, úgy ahogy az már a koncepció évi operatív programjában is megjelent. Ugyanezen iránymutatást hiányolta Zirc Város Önkormányzata is. A megyei közgyűlés fent megfogalmazottakkal egybecsengő szándékának is megfelelően a szolgáltatástervezési koncepció első olvasatként elfogadott felülvizsgálatának anyaga kiegészítésre került a Veszprém Megyei Önkormányzat által fenntartott intézmények hiányosságainak, azok felszámolása céljából a fejlesztésük irányainak leírásával. Jelen előterjesztés határozati javaslatában szerepel, hogy az év végéig el kell készíteni a koncepció év végéig szóló operatív programját, amely részletesen tartalmazza majd a megyei önkormányzati működtetésű intézmények helyzetelemzését, 2010-ig a szükséges, és végrehajtani tervezett fejlesztéseket. Zirc Kistérség Szociális Szolgáltató Központjának vezetője által tett észrevétel, miszerint a koncepció felülvizsgálataként összegezni kellene a szolgáltatás-hiányos térségeket, illetve településeket, valamint adni kellene részükre egy lehetséges fejlesztési iránymutatást, mindez nem a megyei koncepció feladata, mivel a települések szociális szolgáltatásainak körét az Sztv. egyértelműen körülhatárolja, illetve nevesíti. Balatonfüred esetében a kistérségben időközben a szolgáltatást nyújtó települések köre Paloznak községgel bővült, a támogató szolgáltatások köréhez pedig a balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központ is csatlakozott, melynek ellátási területe Balatonfüred és kistérsége. A városi önkormányzat által jelzett változásoknak megfelelően a szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálati anyagában a javítások megtörténtek. A Veszprém Megyei Szociálpolitikai Kerekasztal február 14-i ülésén megállapította, hogy a szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata helyzetelemzés vonatkozásában erős, de egyelőre nem tud konkrét irányokat felvázolni a megyei fenntartású intézmények vonatkozásában a törvényi szabályozások és a hozzá kapcsolódó rendeletek változásainak következtében. Idő kell ahhoz, hogy ezen jogszabályváltozások hatásait elemezni lehessen. Az intézmények esetében az esetleges üres férőhelyek ismeretében a fejlesztés lehetséges irányai lehetnek az átmeneti férőhelyekké történő átminősítés, minőségbiztosítás, a végleges működési engedélyek megszerzése érdekében a szükséges személyi tárgyi feltételek megteremtése (férőhelyek csökkentése). Nyilvános bizottsági ülésén tárgyalta meg, illetve véleményezte a szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatát és a Fogyatékosügyi Programot a Veszprém Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat. A dokumentumokat elfogadásra javasolta a megyei közgyűlés részére az alábbi ajánlással: A cigánysággal, mint hátrányos helyzetű réteggel a szociális ellátás szervezése területén kiemelten kell foglalkozni mind a települési önkormányzatoknak mind a megyei önkormányzatnak a cigányság felzárkóztatása, illetve az ellátásuk javítása érdekében. Mindezt a felülvizsgálat anyagába beépítésre került. A Veszprém Megyei Német Kisebbségi Önkormányzat is napirendjére tűzte a két anyag megvitatását. A szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata esetében a tartalmas, jól tagolt anyagot a megyei közgyűlés részére elfogadásra javasolja. Tekintettel

4 3 arra, hogy a megye német kisebbségi önkormányzatai eddig is szerepet vállaltak a települési önkormányzatok szociális feladatellátásában, ezt a folyamatot folytatva a Veszprém Megyei Német Kisebbségi Önkormányzat kész együttműködni, különösen a házi segítséghívó rendszerek további kiépítésében. A kisebbségi önkormányzat szintén elfogadásra javasolja a közgyűlésnek a évekre vonatkozó megyei fogyatékosügyi programot. Fontosnak ítélte meg a fogyatékkal élők rehabilitációs foglalkoztatásának ellenőrzését. Tisztelt Közgyűlés! A testület ez év februárjában első olvasatként elfogadta a megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatának anyagát, valamint a évekre szóló megyei fogyatékosügyi programot. A közgyűlés döntésének megfelelően a szükséges egyeztetési, véleményeztetési folyamat lefolytatását követően a beérkező javaslatok és kiegészítések, pontosítások az előterjesztéshez mellékelt anyagokba beépítésre kerültek, csakúgy, mint a megyei önkormányzati fenntartású intézményekre vonatkozó rövid helyzetkép, a fejlesztési elképzelések. (Az első olvasathoz képest hozzáírtak dőlt betűvel szedve!) A fentiek alapján indítványozom a megyei szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatának, valamint a fogyatékosügyi programnak az elfogadását. /2008. (IX. 18.) MÖK határozat: 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az írásban bekért és beérkezett vélemények, javaslatok figyelembevételével az 1. számú mellékletnek megfelelően megtárgyalta és elfogadja a Veszprém Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának évi felülvizsgálatát. Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke A megyei közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a megyei önkormányzat hivatala, a szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatában részt vevő szakemberek segítségével, a január 1-jétől hatályos jogszabályi változások alkalmazása tapasztalatainak figyelembevételével készítse el a koncepció megyei önkormányzati fenntartású intézményekre vonatkozó évekre szóló operatív programját, amely terjedjen ki különösen az alábbiakra: A kamondi intézménynek a dákai intézményhez integrálására október 1-jétől, majd annak telephelyeként fokozatosan 50 férőhelyesre csökkentésére A peremartoni Idősek Otthona férőhelyeinek 173-ról 150-re lecsökkentésére A nyírlaki intézmény jövőbeli helyzetének meghatározására A dákai intézmény további fejlesztésére A pápakovácsi Idősek Otthona jövőbeni működtetésének vizsgálatára A lesencetomaji intézmény irodahelyiségeinek kiváltására az épülő mosodaépület emeletén, helyükön lakószobák kialakítására A veszprémi fogyatékosok otthona további működtetésének vizsgálatára A szociális intézmények együttes közbeszerzéseinek megvalósítására, a szállítás, mosatás, étkeztetés, műszaki ellátó tevékenység területén történő együttműködés vizsgálatára

5 Határidő: december 4. Felelős: Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző 4 2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az írásban bekért és beérkezett vélemények, javaslatok figyelembevételével a 2. számú mellékletnek megfelelően megtárgyalta és elfogadja a Veszprém Megyei Önkormányzat évekre vonatkozó Fogyatékosügyi Programját. Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Veszprém, szeptember 8. Lasztovicza Jenő s.k. a megyei közgyűlés elnöke

6 1. számú melléklet Kiegészített végleges változat! A VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2008 Készítették: Elek Józsefné Forsthoffer Erzsébet Erdélyi Gézáné

7 Tartalomjegyzék I. A szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatának indokoltsága 1. oldal II. Törvényi szabályozottság, jogszabályi háttér a hatályos módosítások tükrében 1. oldal III. Veszprém megye demográfiai, településszerkezeti és foglalkoztatási jellemzőinek alakulása 3. oldal IV. Veszprém megye szociális ellátórendszerének áttekintése IV. I. Szociális alapszolgáltatások IV. I. 1. Étkeztetés, házi segítségnyújtás IV. I. 2. Családsegítés IV. I. 3. Falugondnoki szolgálat IV. I. 4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás IV. I. 5. Támogató szolgáltatás IV. I. 6. Közösségi ellátások IV. I. 7. Utcai szociális munka IV. I. 8. Nappali ellátások IV. II. Szakosított ellátások IV. II. 1. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények IV. II. 2. Rehabilitációs intézmények IV. II. 3. Lakóotthonok IV. II. 4. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények 7. oldal 7. oldal 7. oldal 9. oldal 11. oldal 12. oldal 12. oldal 13. oldal 14. oldal 14. oldal 17. oldal 17. oldal 19. oldal 20. oldal 20. oldal V. A megyei önkormányzat fenntartásában működő intézmények főbb jellemzői 23. oldal VI. A megyei önkormányzat fenntartásában működő intézmények fejlesztésére vonatkozó évben meghatározott Operatív Program áttekintése 26. oldal VII. A megyei önkormányzat fenntartásában működő intézményi struktúra átalakításának lehetséges irányai 29. oldal

8 6 I. A szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatának indokoltsága A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése december 11-én fogadta el a megye évekre vonatkozó szociális szolgáltatástervezési koncepcióját, ezt követően február 19-én az abban foglaltak végrehajtását tartalmazó operatív programot, aminek aktualizálása ban ismételten megtörtént. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezése értelmében a szolgáltatástervezési koncepciót 2 évenként felül kell vizsgálni. A törvény az érintett önkormányzatok, így a megyei önkormányzat számára is a dokumentum készítésével azt a fontos szakmapolitikai célt tűzte ki, hogy a koncepciókészítési kötelezettség révén komplex módon megismerhetővé, áttekinthetővé, illetőleg a későbbiek során kontrollálhatóvá váljon az abban rögzített megyében történő feladatellátás megvalósítása, továbbá a fejlesztési irányok koncepció szintjén történő meghatározásával kijelölésre kerüljenek azok az irányok, illetve konkrét célok, melyek a saját fenntartású intézményrendszer fejlesztése, a szakmai munka színvonalának javítása érdekében kívánatosak. Az alapkoncepció készítését követő időszakban a megye teljes szociális ellátórendszerét érintően tapasztalhatók változások a szolgáltatások számarányát, struktúráját illetően, melyek egyrészt a települési önkormányzatok törvényileg szabályozott feladat ellátási kötelezettségének való megfelelés, másrészt pedig az új szolgáltatási formák beépítésével, illetőleg a társulási formák létrehozásával jelentősen módosították a évben összegzett adatokat. Fentiek miatt, a megyei önkormányzat által elfogadott alapkoncepció felülvizsgálata nem mellőzheti egyrészt azokat a jogszabályi változásokat, melyek az ellátási kötelezettség definiálásával a települések számára határozzák meg a kötelezően biztosítandó szolgáltatási formákat, másrészt Veszprém megye szociális ellátórendszerének struktúrájában időközben bekövetkezett változások elemzését sem, miután a településeken nyújtott és a lakókörnyezetben hozzáférhető ellátások megléte, vagy hiánya nagymértékben befolyásolja a megyei önkormányzat fenntartásában működő bentlakásos intézményekre igényt tartók számának alakulását, összességében az ellátásokra vonatkozó igények mértékét. II. Törvényi szabályozottság, jogszabályi háttér a hatályos módosítások tükrében A megye szociális ellátórendszerének egészét lényegesen és alapvetően befolyásolja az Sztv. kötelező feladatellátást meghatározó rendelkezése, amely kimondja, hogy a szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást nyújtó ellátást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. Mindezeken túl konkrétan nevesíti azt is - a település állandó lakosságszámának függvényében -, hogy mely szociális szolgáltatások ellátása a települési önkormányzatok, a megyei jogú város és a megyei, fővárosi önkormányzatok feladata az egyes szolgáltatások működtetése, illetve az azokhoz való hozzájutás biztosítása tekintetében. Az alapkoncepció készítését követően az előzőekben említett kötelezettség több szolgáltatási forma vonatkozásában módosult, emiatt indokoltnak tartjuk a reális helyzetkép megítélése

9 7 szempontjából a hatályos rendelkezés tükrében megvizsgálni a megye aktuális ellátórendszerét, valamint az önkormányzatok feladat ellátási kötelezettségének változását. Szociálpolitikai szempontok indokolják, hogy az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a cigánysággal, mint hátrányos helyzetű réteggel a szociális ellátás szervezése területén kiemelten kell foglalkozni mind a települési önkormányzatoknak, mind a megyei önkormányzatnak a cigányság felzárkóztatása, illetve az ellátásuk javítása érdekében. A szociális törvény a korábbi szociális alapellátásokat, és a nappali ellátást nyújtó intézményeket január 1-jétől kezdődően egységesen szociális alapszolgáltatások elnevezés alatt kezeli. A szociális alapszolgáltatások a következők: Étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, közösségi szolgáltatás, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás Szakosított ellátási formák: Ápolást, gondozást nyújtó intézmények - Idősek otthona, pszichiátriai betegek otthona, szenvedélybetegek otthona, fogyatékos személyek otthona, hajléktalanok otthona Rehabilitációs intézmények - Pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - Időskorúak gondozóháza, fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai betegek átmeneti otthona, szenvedélybetegek átmeneti otthona, éjjeli menedékhely, hajléktalan személyek átmeneti szállása, bázis-szállás Lakóotthonok - Fogyatékos személyek lakóotthona, pszichiátriai betegek lakóotthona, szenvedélybetegek lakóotthona Az ellátási formák átstrukturálása mellett január 1-jétől módosult az önkormányzatok kötelező feladatainak köre is: A települési önkormányzatok feladatai a szociális alapszolgáltatások vonatkozásában Minden települési önkormányzatnak biztosítania kell az étkeztetést, házi segítségnyújtást, valamint a szociális szolgáltatásokhoz különös tekintettel a családsegítéshez való hozzáférést. Az a települési önkormányzat, melyiknek területén 2000 főnél több állandó lakos él az étkeztetésen és a házi segítségnyújtáson kívül családsegítést, Az a települési önkormányzat, melynek területén 3000 főnél több állandó lakos él az étkeztetésen, házi segítségnyújtáson és családsegítésen kívül az idősek nappali ellátását, Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén főnél több állandó lakosú településen, a fenti szolgáltatásokon kívül a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, az idősek nappali ellátásán kívül a fogyatékosok, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek nappali ellátását, a nappali melegedőt, valamint december 31-éig támogató szolgáltatást és közösségi ellátást, Az a települési önkormányzat, melyiknek területén főnél több állandó lakos él az előző pontban említett szolgáltatásokon kívül átmeneti ellátást nyújtó ellátást, Az a települési önkormányzat, melyiknek területén főnél több állandó lakos él, a

10 8 biztosítandó alapszolgáltatások köre kiterjed az utcai szociális munka biztosítására is. Szakosított szociális szolgáltatások megszervezésére köteles önkormányzatok főnél több állandó lakosú település feladata az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás biztosítása, A megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat kötelezettségei körébe tartozó feladatok közül az idősellátást, továbbá előzetes igényfelmérésre alapozva a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani. A megyei és a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezéséről, amelyek biztosítására a törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles, valamint a szakosított szolgáltatások területi összehangolásáról, és a módszertani feladatok ellátásáról. Az ellátási kötelezettség meghatározásánál a jogi szabályozás módosításával figyelembe vételre került az önkormányzatok teherbíró-képessége, valamint a feladatok gazdaságosabb és hatékonyabb ellátása érdekében a szolgáltatások többcélú kistérségi társulásos formában történő működtetésének ösztönzése is. Tekintettel arra, hogy Veszprém megyét érintően a Pápa-Csorna, a Pápa-Kisbér, illetve a Hajmáskér-Lepsény vasútvonalakon átmenetileg a személyszállítás szünetel, mindez hátrányosan érinti az ezen vasúti vonalakon csatlakozással érintett települések lakói számára mint az alapellátások, mind a szakellátó intézmények elérhetőségét. III. Veszprém megye demográfiai, településszerkezeti és foglalkoztatási jellemzőinek alakulása Demográfiai adottságok Veszprém megye lakónépessége a év végén a statisztikai adatok szerint fő volt, 9999 fővel kevesebb, mint a évi koncepció készítésének időszakában. A megye lakónépessége az ország lakónépességének 3,6 %-át teszi ki. A települések száma 217-re csökkent, aminek oka, hogy időközben 6 település Győr-Moson Sopron megyéhez csatlakozott. A statisztikai kistérségek száma továbbra is 9. A települések közül 14-re növekedett a városok száma, a községek száma 203. A települések megoszlása Veszprém megye kistérségei között (2006. év vége) Kistérség Település Város Lakónépesség az év végén Ajkai Balatonalmádi Balatonfüredi Pápai Sümegi Tapolcai Várpalotai Veszprémi Zirci Összesen: Forrás: Veszprém Megye Statisztikai évkönyve 2006.

11 9 A kistérségek közül a veszprémi kistérség 83 ezer lélekszámot meghaladó, itt él a megye lakónépességének több mint egyötöde (23 %). Van két nagyságrendileg ezt követő 60 ezer fő körüli lakónépességet számoló kistérség a pápai (17%) és az ajkai (16 %), ezt követi közel azonos lélekszámmal a várpalotai és a tapolcai 36 ezer fő feletti lakosságszámmal (10-10 %). 20 és 30 ezer közötti lélekszámú kistérség a balatonalmádi (7,7 %) és a balatonfüredi (6 %), valamint a zirci (5,9 %). A legalacsonyabb lakónépesség a sümegi kistérségben van, közel 16 ezer fő, ami a megye lakónépességének mindössze 4,4 %-a. A megye lakónépessége 2006-ban a 2002-es statisztikai adatokat figyelembe véve 9999 fővel csökkent, ami az előzőekben is jelzett 6 település más megyéhez történő csatlakozásával, illetve az országosan is jellemző népességcsökkenéssel magyarázható. Az egyes kistérségekben nem azonos a tendencia: vannak olyanok, ahol növekedés következett be az elmúlt éveket vizsgálva ( ), de vannak csökkenő létszámú kistérségek. Kilenc kistérségből kettőben emelkedett a lakónépesség-szám, egyik a balatonalmádi térség, ahol a növekedés 1,6 %-os. A másik a veszprémi kistérség, ahol 1,3 %-os volt e mutató növekedése. A további hét kistérségben ennek a mutatónak a változása negatív előjelű. A lakónépesség évi változása év végéhez viszonyítva % - ban Ajkai - 4,4 % Balatonalmádi 1,6 % Balatonfüredi - 0,2 % Pápai - 3,3 % Sümegi - 3,2 % Tapolcai - 3,6 % Várpalotai - 2,6 % Veszprémi 1,3 % Zirci - 3,4 % Kistérségek összesen: - 1,9 % Forrás: Veszprém Megye Statisztikai évkönyve A megye népsűrűsége 81fő /km 2 az országos átlagnál (108,2 fő/ km 2 ) lényegesen alacsonyabb. Ez a mutató mindössze a veszprémi (130,7 fő/km 2 ) és a várpalotai (137 fő/km 2 ) térségben magasabb az országos átlagnál. A fentiekben említett térségeken kívül a többi az országos átlagot nem éri el. Születés és halálozás trendjei Veszprém megyében az 1000 lakosra jutó élve születettek száma a 2002 és év közötti időszakban nem változott, 9,1. A halandóság országos mutatója ezer lakosra vetítve 13,1, Veszprém megyében ugyanezen mérőszám 12,5 volt 2006-ban. Ez a tény az alacsonyabb halálozási mutatókkal rendelkező megyék közé sorolja megyénket. Nemek szerinti megoszlás A megye lakónépességének nemek szerinti összetételét január 1-jén az országossal azonos adottságok jellemzik, némileg nagyobb a nők (51,6 %), mint a férfiak (48,4 %) aránya. Az elmúlt évek alatt e tekintetben változás nem tapasztalható.

12 A népesség korcsoportok szerinti megoszlása (2006. január 1.) A népesség korösszetétele január 1. Év Fő Kor % , , , , ,0 Összesen: Forrás: Veszprém megye statisztikai évkönyve A 15. életév alatti életkorban lévők aránya a megyében 15 %. Foglalkoztatási szempontból adódóan aktívnak tekintett éves korosztály aránya 64 %, amely az országos átlagnál (63 %) 1 %-kal magasabb. Az időskorú népesség aránya az országos átlaggal megegyező. Az elmúlt években bekövetkezett demográfiai változásokról, valamint a jelenlegi demográfiai mutatókról elmondható, hogy általánosságban az országos tendenciákkal megegyezők, esetenként kedvezőbbek. Azonban itt is érvényesülnek a népesség összetételét hosszútávon kedvezőtlenül alakító ismert országos tendenciák, mint a lakosság természetes fogyása, a fiatalok számának csökkenése, a lakosság elöregedése. A szociális szolgáltatások tervezésénél, szervezésénél, működtetésénél rendkívüli jelentősége van egyrészt a települések lakónépesség szerinti megoszlásának, másrészt a településszerkezetnek. Település szerkezet (2006. év) Település lélekszáma (fő) Települések száma Forrás: Veszprém megye statisztikai évkönyve Ugyancsak relevanciával bír a lakosság korcsoportonkénti megoszlása a kistérségek viszonylatában (pl.: kistérségekben az együttműködés lehetősége). Szociális rászorultság szempontjából legjelentősebb csoportot a 60 év feletti korcsoport képezi. Kistérség A kistérségek életkorral összefüggő sajátosságai a 60 éves és idősebb népesség aránya alapján (2006. év) A 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből A 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből dec. 31. Növekedés %-a Ajkai 19,9 20,7 0,8 Balatonalmádi 21,4 23,1 1,7 Balatonfüredi 20,7 23,4 2,7 Pápai 21,2 21,5 0,3 Sümegi 20,1 20,6 0,5 Tapolcai 19,8 21,6 1,8 Várpalotai 18 19,1 1,1 Veszprémi 16,5 18,6 2,1 Zirci 20,2 20,6 0,4 Forrás: Veszprém megye statisztikai évkönyve 2006.

13 11 Az állandó népességből 60 éves, vagy idősebb korcsoport arányának elemzésénél a év december 31. adatokat, illetve a év közötti tendenciákat vettük figyelembe. Fentiek alapján megállapítható, hogy a megyében élő 60 éves és idősebb népesség aránya alapján a korábbi tendenciákat is figyelembe véve lassú növekedés tapasztalható. Valamennyi kistérségben emelkedett ezen populáció aránya, az emelkedés 0,3-2,7 % közé esik. Kettő kistérségben, a várpalotaiban (19,1 %) és a veszprémiben (18,6 %) a korábbi évek emelkedő tendenciája ellenére ezen populáció reprezentációja 20% alatt van és alulmarad a megyei átlagnak (21 %). Három kistérségben ez az arány 20 % körüli: az ajkaiban 20,7 %, a sümegiben és a zirciben 20,6 %. Négy térségben pedig ez a mutató már 21 % fölé emelkedik: a balatonalmádiban 23,1 %, a balatonfürediben 23,4 %, a pápaiban 21,5 %, a tapolcaiban 21,6 %. Szociálpolitikai szempontból tehát a tervezéseknél kiemelkedő jelentőséggel bír az időskorú népesség arányának növekedése, és az össznépességen belüli megoszlása. A fenti tendenciákat minden körülmények között szem előtt kell tartani, mivel ezek alapján feszültségek keletkezhetnek a szociális ellátási hiány szempontjából. Mint azt már korábban tapasztalhattuk, Veszprém megye térségei kicsik, ezért a problémák felerősödve jelentkezhetnek, szemben a nagy lélekszámú térségekkel, ahol a feszültség oldására tett megoldásokra több lehetőség is kínálkozik. A megye foglalkoztatási helyzete A teljes népességen belül az aktív-inaktív korú népesség aránya az adott terület foglalkoztatási struktúrájával együtt nagymértékben meghatározza e terület gazdasági potenciálját. Az országos aktivitási arány 2006-ban 55 %-os volt. A Veszprém megyei ennél magasabb 57,1 %. A nyilvántartott álláskeresők aránya a megyeszékhely köré szerveződött térségben a legalacsonyabb (4 %), s kedvező a 180 napon túli álláskeresők aránya is (1,4 %). Itt a legmagasabb a személyi jövedelemadót fizetők száma (1000 lakosra 514 fő), a személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem ( ) és az állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó ( ). Így valamennyi mutató meghaladja a megyei átlagot. Kistérség Nyilvántartott álláskeresők Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú állandó népességből (%-) A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú állandó népességből (%) Ajkai 5,7 2,8 Balatonalmádi 5,0 1,5 Balatonfüredi 6,2 1,2 Pápai 6,1 2,7 Sümegi 9,1 3,9 Tapolcai 5,8 1,8 Várpalotai 6,1 3,0 Veszprémi 4,0 1,4 Zirci 4,9 2,1 Megye összesen: 5,5 2,2 Forrás: Veszprém megye statisztikai évkönyve 2006.

14 Adatgyűjtés, elemzés módszere 12 IV. Veszprém megye szociális ellátórendszerének áttekintése Az ellátórendszer teljes körű feltérképezésének elengedhetetlen feltételeként minden település jegyzője, valamint a szakosított ellátást nyújtó intézmények vezetői számára adatlap került kiküldésre, melynek tartalma a kitöltést követően alkalmas arra, hogy elemezhetővé váljon a struktúra kiépítettsége és a szolgáltatások jellemző adatai. Fenti adatkérésnek az önkormányzatok 93 %-a tett eleget, 14 település az ismételt megkeresést követően sem szolgáltatott adatokat, így a módszertani intézmény adatbázisa, valamint a kistérségi társulásoktól kapott információk felhasználásával készült az alapszolgáltatások ellátási struktúrájának bemutatása. A szakosított ellátást nyújtó intézmények tekintetében közel megegyező az adatszolgáltatás aránya, a 37 megkeresett intézményből 34 értékelhető adatlap érkezett vissza. Az adatlapok szempontrendszere kiterjedt a település általános adatain túl a szolgáltatási formák konkrét meghatározására, a feladatellátás módjára, az alkalmazottak számára, szakképzettségére, az ellátotti kör jellemző demográfiai mutatóira, az ellátottak számára, a férőhely kihasználtság mértékére, a várakozók számára, a jelenleg nem működő, de tervezett szolgáltatások formájára, az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetére. Az adattartalmak összesítése, elemzése megtörtént, annak eredményét az alábbi fejezet tartalmazza. IV. I. Szociális alapszolgáltatások Az alapszolgáltatások megszervezésével kapcsolatos feladatok hangsúlyozottan szerepelnek a szociális törvényben, ami azt a kiemelt szakmapolitikai célt tükrözi, hogy a szociálisan rászorulók elsődlegesen saját otthonukban és megszokott lakókörnyezetükben kapjanak adekvát segítséget. Kiemelt jelentőséggel bír továbbá annak ösztönzése, hogy célzottabbá váljon a szolgáltatási rendszer működése, a területi lefedettség a jelenleginél nagyobb mértékű legyen, mindezzel a legelesettebbek esélyei javuljanak. IV. I. 1. Étkeztetés, házi segítségnyújtás Az étkeztetés keretében azoknak a rászorulóknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, vagy eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. Az étkeztetést valamennyi településnek lélekszámtól függetlenül az Sztv. rendelkezése értelmében biztosítani kell. A 2003-ban készített alapkoncepcióban rögzítésre került, hogy a megye ellátórendszerét illetően az alapszolgáltatások közül az étkeztetés biztosítását a változó lefedettség jellemezte, mely megállapítás sajnálatos módon évben is helytálló. A települések által közölt adatok elemzése alapján megállapítható, hogy étkeztetést 155 település biztosít, ami az összes település mindössze 71 %-át teszi ki. 48 településen, a települések 22 %-ában az ellátási kötelezettség fennállása ellenére a szolgáltatáshoz nem lehet hozzájutni. Fenti számok a valós helyzetet nem képesek teljes mértékben tükrözni, miután 14 település ellátásait adatközlés hiányában nem állt módunkban konkrétan megismerni.

15 13 Az étkeztetés igénybevételének lehetősége kistérségenként Kistérség Étkeztetés van Adatot szolgáltató települések % Étkeztetés nincs Adatot szolgáltató települések % Ajkai (nincs adat 6 településről) 23 település település 30 Balatonalmádi (nincs adat 2 településről) 9 település 90 1 település 10 Balatonfüred (nincs adat 1 településről) 10 település 53 9 település 47 Pápai (nincs adat 2 település) 32 település település 32 Sümegi 21 település Tapolcai 31 település 94 2 település 6 Várpalotai 6 település Veszprémi 11 település 55 9 település 45 Zirci (nincs adat 3 településről) 12 település 86 2 település 14 A kistérségi bontásban történő elemzés alapján megállapítható, hogy a sümegi, és a várpalotai kistérség valamennyi településén biztosított az alapszolgáltatásoknak ez a formája. Megyei viszonylatban jó a lefedettsége a tapolcai, a balatonalmádi és a zirci kistérség településeinek. Ezt követi %-os ellátási mutatóval a pápai és az ajkai kistérség. A legalacsonyabb a szolgáltatás kiépítettsége a balatonfüredi, és a veszprémi kistérségben, ami összességében azt eredményezi, hogy az ezekhez a kistérségekhez tartozó településen élőknek van lehetősége legkevésbé az étkeztetéshez való hozzájutásra. A megye statisztikai adatait figyelembe véve az étkeztetésben részesülők száma 2003-ban 3980 fő volt, 2006-ban ez a szám főre emelkedett. A hiányos adatközlés miatt a szolgáltatást évben igénybe vevők számáról értékelhető információk nem állnak rendelkezésre. A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartásához szükséges ellátást annak érdekében, hogy az adekvát segítségnyújtással minél tovább megszokott környezetében élhessen. A szociális törvény célja ezen ellátási kötelezettség valamennyi településre való kiterjesztésével az előzőekben már megfogalmazott, elsődlegesen a lakókörnyezetben hozzáférhető szolgáltatás elérése. Veszprém megyében az adatok feldolgozása alapján a házi segítségnyújtást a települések mindössze 74 %-a biztosítja, ami azt jelenti, hogy 160 településen vehető igénybe a szolgáltatás. 48 önkormányzat jelezte, hogy ennek a kötelezettségének az adatközlés időpontjáig nem tett eleget, 9 település szolgáltatásairól pedig nincs adat. A házi segítségnyújtás igénybevételének lehetősége kistérségenként Kistérség Házi segítségnyújtás van Adatot szolgáltató települések % Ajkai (nincs adat 6 településről) Balatonalmádi (nincs adat 2 településről) Balatonfüred Házi segítségnyújtás nincs Adatot szolgáltató települések % 20 település település 39 8 település 80 2 település település 53 9 település 47 (nincs adat 1 településről) Pápai 49 település Sümegi 11 település település 48 Tapolcai 31 település 94 2 település 6

16 Várpalotai 6 település Veszprémi 10 település település 50 Zirci 15 település 88 2 település A kistérségi szerepvállalás ennél az ellátási formánál már markánsan megjelenik, amit igazol, hogy a Pápai Többcélú Kistérségi Társulás a házi segítségnyújtást valamennyi érintett település vonatkozásában felvállalta, így a szolgáltatással való lefedettség 100 %-os, de közel teljes a zirci kistérségben is a Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ feladatellátása révén, illetve jelentős a társulásos együttműködési forma a tapolcai kistérségben is. A házi segítségnyújtásban részesítettek ellátottsági mutatói évhez képest szerény mértékben emelkedtek, míg 2002-ben 1228 fő részesült ellátásban, addig évben ez a szám 1576 főre emelkedett, 2006-ban pedig 1704 fő volt. Az étkeztetést és a házi segítségnyújtást komplex módon biztosító települések aránya kistérségenként változó, e tekintetben a legkedvezőbb mutató a legkisebb, mindössze 6 települést magába foglaló várpalotai kistérségben van, ahol mindkét szolgáltatás valamennyi településen biztosított, valamint a tapolcai kistérségben, ahol a lefedettség 94 %-os. Ezt követi a balatonalmádi (80 %) és a zirci (79 %) kistérség közel megegyező mutatókkal. 45 és 66 %-ában működik komplex ellátás a pápai, az ajkai, a sümegi és a veszprémi kistérségben. Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás legkiépítetlenebb a balatonfüredi kistérségben, ahol a két szolgáltatáshoz való együttes hozzáférést mindössze a települések 16 %-a biztosítja. Fenti negatív adatok oka, hogy 63 településen, az összes település 29 %-ában egyik szolgáltatás sem került kialakításra, így az ott élőknek rászorultság esetén sincs lehetőségük arra, hogy azokat igénybe vegyék. A két alapszolgáltatás adatainak értékelése alapján összességében elmondható, hogy sem az étkeztetéshez, sem pedig a házi segítségnyújtáshoz való hozzájutás közel sem tekinthető megyei viszonylatban elfogadhatónak. Az önkormányzatok feladata, hogy az ellátások megszervezéséről a szükségletek ismeretében, és a tényleges igények birtokában felelősséggel döntsenek akár önálló, akár társulásos, vagy szerződéses feladatellátással. IV. I. 2. Családsegítés A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A törvényi rendelkezés értelmében az a települési önkormányzat, melynek területén 2000 főnél több állandó lakos él, a családsegítést köteles biztosítani, a 2000 főnél alacsonyabb lélekszámú települések feladata a szolgáltatáshoz való hozzáférés elősegítése. A szolgáltatáshoz való hozzájutás, miután a települések több, mint 88 %-a nem éri el a jogszabályban nevesített lélekszámot, jellemzően kistérségi társulások, önkormányzati társulások, illetve feladat ellátási szerződés keretében tesznek eleget a kötelezettségüknek, önálló intézmény létrehozásával, vagy egyéb szociális feladatokat is ellátó intézményhez integráltan csak a nagyobb városokban került a szolgáltatás megszervezésre. Örvendetes, hogy a megyében e tekintetben a települések által közölt adatok alapján jók a lefedettségi mutatók, mindössze 8 önkormányzat tekintetében nem történt adatszolgáltatás. Családsegítést nyújtó szervezetek, ellátott települések Kistérség Ellátó szervezet Ellátott települések száma Családsegítő és Gondozási Központ Ajka Ajka város

17 Ajkai kistérség (39 település) 15 Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Devecser Önkormányzati Társulás Pápai Többcélú Kistérségi Társulás Alapszolgáltatási Központ Noszlop 22 település 4 település 1 település 2 település Balatonalmádi kistérség (12 település) Balatonfüredi kistérség (20 település) Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata Gondozási Központ Nyirád Magyarpolány Önkormányzat Területi Szociális Szolgáltató és Veszprém Megyei Gyermekjóléti Intézmény Balatonkenese Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ Bendola Humán Szolgáltató BT. Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központ Családsegítő Központ Pápa Pápai kistérség Pápai Többcélú Kistérségi Társulás (49 település) Önkormányzati Társulás Homokbödöge-Nagytevel Szociális Intézményi Társulás Sümeg Sümegi kistérség Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti (21 település) Alapellátási Intézet Csabrendek Magyar Vöröskereszt Tapolca Térségi Összevont Szociális és Gyermekjóléti Alapellátási Intézete Balatonfelvidéki Szociális Alapszolgáltató Társulás Révfülöp Szociális Alapszolgáltató Társulás Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézet Tapolcai kistérség Tapolca (33 település) Támasz Szociális Alapszolgáltató Társulás Magyar Vöröskereszt Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata Együtt Egymásért Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat Veszprémi kistérség (21 település) Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata Családsegítő és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási és Intézményfenntartó Társulás Bendola Humán Szolgáltató BT. Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Hajmáskér VMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központ Veszprém Veszprémi Kistérségi Többcélú Társulás Családsegítő Központ Berhida 2 település 2 település 1 település 5 település 4 település 2 település 20 település Pápa város és 2 település 44 település 2 település 5 település 5 település 11 település 10 település 7 település Tapolca város 7 település 1 település 8 település 5 település 3 település 1 település 1 település Veszprém város 5 település 1 település Közös Családsegítő és Gyermekjóléti 2 település Intézményfenntartó Társulás Berhida Várpalotai kistérség (6 település) Várpalota Kistérség Többcélú Társulás Gondozási Központ Várpalota Várpalota város és 3 település Szociális és Gyermekjóléti Gondozási Központ Várpalota város és 2 Várpalota település Szociális és Gyermekjóléti Gondozási Központ Pétfürdő 1 település Zirci kistérség Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Zirc város és 16 település IV. I. 3. Falugondnoki szolgálat A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint tanyasi lakott helyek intézményhiányból eredő hátrányainak enyhítése, az

18 16 alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. A szociális törvény rendelkezése értelmében a szolgáltatás azokon a településeken szervezhető meg, ahol a lakosság lélekszáma nem haladja meg a 600 főt, vagy legalább 70 fős lakosságszámú külterülettel rendelkezik azzal, hogy egy körzet 400 fősnél nagyobb nem lehet. A falu/tanyagondnoki szolgálatot működtető települések száma Veszprém megyében örvendetes módon évről-évre emelkedik, míg 2003-ban 52 szolgáltatás látta el a feladatot, addig számuk 2005-ben már 58-ra emelkedett, a évi adatok értékelése alapján pedig már 66 szolgálat rendelkezett működési engedéllyel. Falu/tanyagondnoki szolgáltatást működtető települések kistérségi bontásban: Kistérség Szolgáltatást nyújtó települések Bakonypölöske Pusztamiske Ajkai kistérség Borszörcsök Csehbánya Dabrony Szőc Iszkáz Kiscsősz Balatonalmádi kistérség Felsőörs Lovas Balatonvilágos Balatonszepezd Óbudavár Balatonszőlős Pécsely Balatonfüredi kistérség Dörgicse Paloznak Pápai kistérség Sümegi kistérség Tapolcai kistérség Várpalotai kistérség Veszprémi kistérség Zirci kistérség Békás Németbánya Bakonytamási Vanyola Bakonyszentiván Bakonyszücs Béb Veszprémgalsa Csabrendek Sümegprága Bazsi Dabronc Zalagyömörő Zalahaláp Sáska Hegymagas Lesencefalu Nemesvita Hárskút Szentgál Tótvázsony Olaszfalu Bakonybél Bakonynána Bakonyoszlop IV. I. 4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Várkesző Bakonyság Farkasgyepű Gecse Gic Nagydém Pápadereske Zalaerdőd Hetyefő Hosztót Szentimrefalva Zalaszegvár Rigács Vigándpetend Mindszentkálla Kékkút Köveskál Szentbékkálla Pula Vöröstó Hidegkút Csesznek Lókút Pénzesgyőr Szápár A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetése a főnél több állandó lakosú települések ellátási kötelezettsége a jogszabály rendelkezése értelmében, mely feladatellátásnak 5 település eleget tesz, egyedül Tapolca városban nem lehet ehhez a szolgáltatáshoz hozzáférni.

19 17 Összességében elmondható, hogy a megyében az egyik legdinamikusabban fejlődő alapszolgáltatási forma a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, amit alátámaszt az a tény, hogy míg az alapkoncepció készítésének időszakában, 2003-ban mindössze egy szervezet működött 60 kihelyezett készülékkel, addig 2007-ben ezt az ellátást a megye 171 településén az erre a szolgáltatásra igényt tartók számára biztosítani tudják, a kihelyezett jelzőkészülékek száma Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást működtető szervezetek, ellátott települések és kihelyezett készülékek száma kistérségi megoszlásban: Ellátást nyújtó szervezet Ellátási terület Kihelyezett készülékek száma Egyesített Szociális Intézmény Pápa Pápa város és 2 település 127 Családsegítő Központ Ajka Ajka város 80 Egyesített Szociális Intézmény Veszprém Veszprém város 69 Népjóléti Gondozási Központ Várpalota Várpalota és a kistérség 5 települése 61 Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Zirc város és a kistérség 14 település 481 Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központ és a Balatonfüredi Többcélú Kistérségi Társulás között létrejött szerződéssel Veszprémi Többcélú Kistérségi Társulás és a Megmentő Kht, valamint a Resznek Kht. Között létrejött szerződéssel Somló Környéki Önkormányzatok Feladatellátó társulása és a Megmentő Kht. között létrejött szerződéssel Balatonfüred város és a kistérség 19 települése Veszprém város és a kistérség 19 települése Ajkai kistérséghez tartozó 38 település Sümegi Többcélú Kistérségi Társulás és a Megmentő Kht. között létrejött szerződéssel Sümeg város és a kistérség 20 települése Pápai Többcélú Kistérségi Társulás és a Megmentő Kht. között létrejött szerződéssel A kistérséghez tartozó 46 település 1699 IV. I. 5. Támogató szolgáltatás A támogató szolgálat célja a fogyatékos személyek önálló életvitelének megkönnyítése, elsődlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatásokhoz való hozzáférés elérésének segítése, valamint önállóságuk megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása A támogató szolgáltatást nyújtó szervezetek számában a jelzőrendszeres házi segítségnyújtáshoz hasonlóan nagyszámú növekedés figyelhető meg. Míg 2003-ban a megyében az alapszolgáltatások e formája egyáltalán nem működött, addig 2007-ben 24 szolgáltatás rendelkezik működési engedéllyel. Az ellátásban jellemzően a nem önkormányzati fenntartásban működő szolgáltatók száma a meghatározó, ami valószínűsíthetően a kedvező állami normatív támogatással magyarázható. Az adatközlés hiányossága miatt az ellátottak számáról nem áll birtokunkban értékelhető információ, így az ellátási szükséglet valós számadatokkal nem támasztható alá. Támogató szolgálatot működtető fenntartók és az ellátási terület Nem önkormányzati fenntartásban működő támogató szolgálatok Fenntartó Ellátást nyújtó szervezet Ellátási terület Move Kézenfogva Támogató Szolgálat Pápa város és a kistérség 8 települése Move Rehabilitációs és Szolgáltató Kht Move Esély Támogató Szolgálat Ajka és Városlőd Move Béta Egymásért Támogató Veszprém város és a kistérség 3 Szolgálat települése Move Támogató Szolgálat Balatonfűzfő és a kistérség 8 települése Move Béta Szeretet Támogató Szolgálat Veszprém város és a kistérség 11 települése 502

20 18 Move Béta Fényesség Támogató Veszprém város és a kistérség 2 Move Béta Rehabilitációs Ipari Szolgálat települése és Szolgáltató Kht. Move Béta Emberiesség Támogató Devecser város és a kistérség 12 Szolgálat települése Move Béta Mindenkiért Támogató Pápa város és a kistérség 48 Szolgálat települése Együtt Egymásért Alapítvány Támogató Szolgálata Balatonfüred Balatonfüred város Összefogás Támogató Szolgálat Tapolca város ÉFOÉSZ Közhasznú Egyesület Tapolca Együtt Könnyebb Támogató Szolgálat Segítünk Támogató Szolgálat Tapolca város és a kistérség 3 települése Badacsonytomaj és a kistérség 15 települése Támogató Szolgálat Tapolca város Magyar Vöröskereszt Veszprém Fogyatékkal élők Támogató Szolgálata Várpalota város Megyei Szervezet Támogató Szolgálat Veszprém város Életet Segítő Alapítvány Napraforgó Támogató Szolgálat Veszprém város és Gyulafirátót település Tapolca és Környéke Kistérség Balatonfelvidéki Támogató Szolgálat Zalahaláp és a kistérség 13 Többcélú Társulása települése Magyar Máltai Támogató Szolgálat Veszprém város Szeretetszolgálat Egyesület Támogató Szolgálat Pápa város Önkormányzati fenntartásban működő támogató szolgálatok Egyesített Szociális Intézmény Támogató Szolgálat Pápa város Pápa Zirc Kistérségi Szociális Támogató szolgálat Zirc város és a kistérség 16 Szolgáltató Központ települése Családsegítő és Gondozási Támogató Szolgálat Ajka város Központ Ajka Napfény Szociális Segítő Támogató Szolgálat Sümeg város és a kistérség 20 Központ Sümeg települése Városi Népjóléti Gondozási Támogató Szolgálat Várpalota város és a kistérség 5 Központ Várpalota települése Balatonfüredi Szociális Támogató Szolgálat Balatonfüred város és a kistérség 19 Alapszolgáltatási Központ települése IV. I. 6. Közösségi ellátások A közösségi pszichiátriai ellátás olyan önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú, közösségi alapú gondozás, amelynek során a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történik. A szenvedélybetegek közösségi ellátása olyan önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú, közösségi alapú, az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történő gondozás, amelynek célja az életmódváltozás elindítása, segítése és folyamatos nyomon követése. A szociális törvény fenti ellátások biztosítását a főnél több állandó lakosú települések feladataként jelöli meg. A szolgáltatás létrehozásának határidejét az Sztv december 31-ig írja elő. Közösségi ellátást, mint szolgáltatást a megyében mindössze két szervezet biztosít, a Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ, melynek ellátási területe Zirc, Bakonybél, Bakonynána, Borzavár, Eplény, Lókút, Nagyesztergár, Olaszfalu, Pénzesgyőr és Porva településekre terjed ki, valamint a Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában működő Balatonfelvidéki Közösségi Szolgálat Tapolca városra és a Kistérségi Társulás működési területére kiterjesztve. IV. I. 7. Utcai szociális munka Az utcai szociális munka célja az ellátatlan, de az intézményes gondozással szemben bizalmatlan,

21 19 életvitelszerűen az utcán tartózkodó egyének és csoportok szociális és mentális segítése, elsősorban életmentés, megelőzés, integrálás céljából. Ellátási kötelezettség szempontjából az Sztv. rendelkezése értelmében az főnél több állandó lakosú települések érintettek. Veszprém megyében a megyeszékhelyen kívül nincs ellátási kötelezettséggel érintett település, itt a szolgálatot a város fenntartásában működő Szociális Gondozási Központ látja el. A június 30-i adatok alapján 141 esetszámot tartottak nyilván. Ajka város az önkormányzat fenntartásában működő integrált intézmény keretében működteti a szolgáltatást, ellátási területe a város közigazgatási területére terjed ki. Ellátási kötelezettség nélkül a Magyar Vöröskereszt is bekapcsolódik a feladat ellátásába, ellátási területe Várpalota, Balatonalmádi, Balatonfűzfő, Pétfürdő, Ősi, Öskü, Berhida, Tés, Hajmáskér és Sóly települések. IV. I. 8. Nappali ellátások Idősek nappali ellátása Az idősek nappali ellátását nyújtó intézmények számában lényeges változás nem tapasztalható az alapkoncepció készítése óta eltelt időszakban. A szolgáltatáshoz 28 településen lehet hozzájutni, Ajka városban kettő, Veszprém városban pedig négy klub található, így a telephelyekkel együtt 32 intézmény működik Az engedélyezett férőhelyek számában kismértékű csökkenés tapasztalható, 2003-ban 1030 férőhely állt rendelkezésre, 2007-ben pedig már csak 1015 férőhelyen van lehetőség az ellátás igénybe vételére. Az időközben megszűnt szolgáltatások helyett új intézmények létrehozása történt meg önállóan, vagy társulási szerződés keretében. A klubok férőhely kihasználtsága változó, átlagosan 78 %, a legalacsonyabb mindössze 10 %-os, míg a legmagasabb 120 %-os férőhely kihasználtsággal működik. A balatonfüredi Idősek Klubja kivételével valamennyi határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik. A Szociális törvény alapján ellátási kötelezettsége a 3000 fő feletti településeknek van, ami 17 települést érint, közülük Hajmáskér és Pétfürdő nem biztosít szolgáltatást. 11 település önként vállalt feladatként látja el az idősek nappali ellátását. Pozitív irányú elmozdulásként értékelhető, hogy 5 település nyitottá tette a szolgáltatást abban a tekintetben, hogy az igénybevétel lehetőségét a szomszédos települések lakosságára is kiterjesztette. A fenntartók továbbra is döntően a települési önkormányzatok, de az ellátásban szerepet vállal három civil szervezet (Tésen, Balatonfűzfőn és Pápateszéren), valamint a megyei önkormányzat (Külsővaton). Kiemelt jelentőséggel bír, hogy a szolgáltatás működtetésében megjelenik a kistérségi szerepvállalás, aminek jó példája a Kelet-Balatoni Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő, 4 településre kiterjedő intézményrendszer létrehozása, melynek gesztortelepülése Balatonalmádi, valamint a Zirc Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában működő intézmény, melynek ellátási területe a városon kívül Bakonynána településre is kiterjed. Idősek nappali ellátását nyújtó intézmények Fenntartó Település Eng. fhelyek száma Ellátottak száma Férőhelykihasználtság Műk. eng. jellege Önkormányzat Herend % határozatlan Önkormányzat Pápa ,2 % határozatlan Önkormányzat Balatonfüred % határozott Önkormányzat Tapolca % határozatlan Kelet-Balatoni Többcélú Kistérségi Társulás Balatonalmádi ,5 % határozatlan Kelet-Balatoni Többcélú