Az európai integráció 10 évvel az EU keleti bővítése után. Közép- és Kelet- Európa. Magyar
|
|
- Nándor Albert Farkas
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Közép- és Kelet- Európa Az európai integráció 10 évvel az EU keleti bővítése után 25 év telt el az európai integráció 20. század végi legfontosabb eseménye, a vasfüggöny leomlása óta. A kohéziós folyamat jelenleg is tart, amelyet a korábbi szocialista blokk nyolc országának 2004-es csatlakozása intézményesített. Az EU keleti bővítésének 10. évfordulója és a vasfüggöny leomlásának 25. évfordulója lehetőséget kínál arra, hogy egy pillantást vessünk az európai térség integrációs folyamatára. Az állampolgárok, munkaerő, vállalkozások, tőke és áruk szabad áramlása előtti formális határok folyamatos lebontása zajlik a gazdasági, szociális és területi kohézió céljából. Az EU integráció hatással volt a gazdasági és demográfiai szerkezetre, befolyásolva a fejlődés jövőbeli útjait is, és alkalmat teremtett a városok és régiók számára ahhoz, hogy együttműködjenek és választ adjanak régi, új és a jövőben felmerülő kérdésekre. Az EU integráció hatása a gazdasági és demográfiai fejlődésre Az Európai Unió 2004-ben több irányban bővült: három balti ország, két szigetország és öt középés kelet-európai ország csatlakozott a Közösség történetének legnagyobb bővítési körében. A bővítés számos területen nagy várakozásokat keltett. A munkaerő, a tőke, az áruk és szolgáltatások szabad áramlása nemcsak az EU globális szerepét erősíti, hanem hozzájárult ahhoz, hogy a társadalmi, gazdasági és területi kohézió erősödjön, illetve erősdöjön a régi és új, valamint az új tagállamok közötti együttműködés is. A növekedés kezdeti éveit követően a világméretű pénzügyi és gazdasági válság visszavetette a fejlődést, nemcsak a gazdasági teljesítmény szempontjából, hanem megváltoztatta a migrációs trendeket is. Habár a válság befolyásolta a kibővített EU első tíz évében a fejlődést, vannak olyan tendenciák, amelyek a bővítéssel kapcsolatban további vizsgálat alá vonhatóak. Gazdasági ellenálló-képesség szempontjából a nemzetgazdaságok befolyásolták inkább a térségeket, így nincs számottevő eltérés az új és a régi tagállamok között a gazdasági válság hatásait illetően. Ciprus és a balti államok még nem épültek fel a válságból, ahogyan Spanyolország, Görögország vagy Írország sem. Másfelől ország és Lengyelország néhány térsége ellenálló volt vagy már talpra állt, csakúgy, mint Ausztria, Nyugat-Németország vagy Dél- Svédország. 1. térkép: A régiók ellenálló-képessége a gazdasági válsággal szemben (ECR2) A gazdasági változások befolyásolták a migrációt is. Az EU politikai stabilitásának és gazdasági jólétének köszönhetően a nemzetközi migráció fontos célpontja. Azonban a régi és az új tagállamok között egyértelmű választóvonal van.
2 1. ábra: Nettó migráció az európai országokban (EB no.6) A legtöbb új tagállamnak az elvándorlással kell szembenéznie, különösen a balti államoknak, míg Cipruson és Máltán bevándorlás tapasztalható. A migrációra hatással volt a gazdasági válság. Néhány korábbi célországra, mint például Írországra vagy Spanyolországra a kivándorlás jellemző, de számos kivándorló visszatért hazájába a kibontakozó válság következtében. Az emberek nagyobb valószínűséggel változtatják meg lakhelyüket, hogy prosperálóbb térségekbe költözzenek. Ez leginkább a rurális térségekből a városok irányába történő migrációt jelent, ami az új tagállamok fővárosaiban jelentős népességkoncentrációt okoz, de jellemző a délről és keletről az EU nyugati és északi területeire való vándorlás is. Az EU bővítése új lehetőségeket adott az együttműködésre is. A városok és régiók számára minden szinten adott a lehetőség, hogy együttműködjenek másokkal a többi tagállamból, és az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatja ezt a területi együttműködési tevékenységet. A területi együttműködés lehetséges határon átnyúló, transznacionális, vagy akár európai szinten. A transznacionális és interregionális programokban megvalósuló formális területi együttműködés egy olyan eszköz, amelyet főként a dél-európai régiók és az új tagállamok részesítenek előnyben, különösen a balti térségben. Egyértelműen megfigyelhető azonban, hogy az új tagállamokbeli partnerek jóval kisebb mértékben vállalják a transznacionális együttműködési projektek vezetésének felelősségét, mint a régi tagállamokbeliek. A kelet-német régiók viszont kiemelkedő szereppel bírnak a projektek vezetésében, éppúgy, mint az észak-olasz régiók. Közép- és Kelet-Európa még mindig nem zárkózik fel Közép- és Kelet-Európa tekintetében a bővítésre inkább történelmi perspektívából kell tekintenünk. Ugyan az új tagállamok 2004-ben csatlakoztak, valójában a kelet-német régiók a német újraegyesítéssel már korábban megtették ezt. Az elmúlt 25 évben számos határváltozás történt ebben a térségben, Németország újraegyesítésével, az egykori Csehszlovákia szétesésével új határok jöttek létre, miközben máshol az európai integrációs folyamattal fokozatosan eltűntek. A határváltozások egyediek a térségben és nem lehet eltekinteni tőlük, amikor a területi fejlődési trendeket vizsgáljuk. 2. térkép: Regionális gazdasági szakadék 2030 (ET2050) A közép- és kelet-európai régióban a gazdasági válság hatásainak szempontjából a választóvonal nem a régi és új tagállamok között húzódik, hanem inkább az egykori vasfüggöny két oldala között. A nemzetgazdaságokon belül a törésvonal a fővárosi régiók és a többi térség között húzódik. Lengyelország nagy része ellenálló volt a gazdasági válsággal szemben. Németország egésze is viszonylag rezisztensnek tekinthető.
3 Azonban a kelet-német régiókat ugyanúgy érintette a válság, mint az új tagállamokat. Ez utal arra, hogy az egykori szocialista blokk gazdasága még mindig a rendszerváltással kapcsolatos strukturális problémákkal küzd. A közép- és kelet-európai régiók erősen függnek a külföldi tőkétől, ami fontos szerepet játszik ezen gazdaságok átalakulásában és modernizációjában. Másrészt növeli annak kockázatát, hogy a makroregionális gazdaság feldarabolódik fejlettebb és nagyobb befolyással rendelkező ágazatokra és térségekre, illetve olyan kevésbé fejlettekre, ahol hiányoznak a beruházások és a modernizáció, valamint nagy a versenyképesség elvesztésének kockázata a növekvő európai versenyben. Ez a folyamat valószínűleg 2030-ig tovább folytatódik. Éppen a nagyobb külföldi tőkebefektetés-növekedés nem vezet gyorsabb növekedéshez. Egy alacsony, 2,2%-os növekedési rátával a fejlettebb nyugati régiók és a keleti régiók közötti szakadék aligha fog változni. Közép- és Kelet-Európában a fővárosok felzárkózása az EU-átlaghoz gyorsabb volt, és megvan a veszélye a további koncentrációnak és a növekvő különbségeknek. Kelet-Németországban hosszú ideje negatív népesedési trendek, elvándorlás, elnéptelenedés, a népesség elöregedése tapasztalható. Közép- és Kelet-Európa más részein ez a folyamat nem volt ilyen intenzív, de a negatív népességváltozás valószínűleg a jövőben is kihívást jelent. Nemcsak az elöregedésnek és a rurális területekről városokba áramlásnak, de az EU-n belüli migrációnak is negatív hatása lehet Közép- és Kelet-Európa fejlődésére. 3. térkép: Jövőbeli népességváltozás az alapforgatókönyv szerint. (ET2050) Az EU-n belüli legnagyobb migráció Németország és Lengyelország között figyelhető meg, de Csehországnak, Szlovákiának és országnak is szembe kell néznie a szakképzett munkaerő elvándorlásával. Ez kihívásokat okozhat az intelligens növekedés és termelékenység terén, tovább veszélyeztetve a versenyképességet. A migráció nemek szerinti szelektivitást is mutat. Sok régió szembesül a fiatal nők elvándorlásával, ami hatással van a nemzeti népesedési rátára ezeken a területeken. A fiatal nők elvándorlása által leginkább érintett térségek közé sorolhatók a kelet-német régiók és Szlovénia. A helyi és regionális szereplők koncentrált kihívásokkal néznek szembe Az EU bővítése többszörös hatással volt a régiókra és a városokra. A személyek szabad áramlása megváltoztatta a helyi piacokat és a funkcionális kapcsolatokat. Európa-szerte ismert példa erre a Bécs-Pozsony nagyvárosi térség. A határ menti kisvárosok is tovább fejlődhetnek a funkcionális integráció által, amihez a keretfeltételeket az EU-s előírások teremtik meg. Az EU integrációnak erős hatása van olyan régiókra és városokra is, melyek nem az államhatárok közvetlen szomszédságában helyezkednek el. A közös piac és a gazdasági változások hatnak a helyi-regionális gazdasági struktúrákra. A befektetésekért és ezáltal a gazdasági prosperitásért és a munkahelyekért folytatott verseny felerősödött. Különösen a külső tőkétől függő Közép- és Kelet-Európában a városok befektetőkért folytatott versenye még erősebb. Fenn ál az elavult helyi gazdasági szerkezet fennmaradásának, és így a gazdasági hátrányok további konzerválásának kockázata is. A munkaerő szabad áramlása a helyi gazdaságra is hatással van. A rurális térségek és a kis- és
4 középvárosok a fiatal, szakképzett és aktív népesség szelektív elvándorlásával néznek szembe, ami elöregedéshez, változó igényekhez és a közszolgáltatások növekvő költségeihez vezet. Az európai tendenciák koncentrált hatással vannak a helyi életre, mivel a gazdasági, demográfiai, társadalmi vagy környezeti trendek együttesen hatnak az egyes városokra és régiókra. Az integrált európai térségben ezek a hatások sokkal erősebbek helyi szinten is. Noha a városok, régiók önmagukban alig tudják befolyásolni az európai trendeket, lehetőségük van hozzáigazítani a helyi irányelveket és intézkedéseket a folyamatok következményeként jelentkező kihívások megválaszolásához. Az EU bővítése egyúttal lehetőséget teremtett a régiók és városok kihívásokkal szembeni küzdelmének elősegítésére. A Strukturális Alapok hozzájárulhatnak ehhez a változási folyamathoz: a helyi és regionális hatóságok egyesíteni tudják erejüket a területi együttműködési programok segítségével, hogy a közös kihívásokra közös válaszokat találjanak nemcsak közvetlenül a határok mentén, de szélesebb körben is. A testvérvárosi megállapodások keretében történő együttműködés intenzitása viszonylag magas Közép- és Kelet-Európában, különösen a németlengyel határ mentén, Kelet-Szlovákiában és országon. 4. térkép: főre jutó testvérvárosi megállapodások (TERCO) Ezek az együttműködések elősegíthetik a közös ügyek azonosítását és együttes kezelésüket a Területi Együttműködési Programok támogatásával. Ez a GDP-növekedésre közvetlen hatással talán nincsen, de segíthet az európai trendekhez történő helyi, regionális alkalmazkodásban. Az ezen kiadványban közzétett információk a következő ESPON projektekből és publikációkból származnak: ET2050, ECR2, TERCO, METROBORDER, Evidence Brief No. 6. Az ESPON on the Road projekt Az ESPON on the Road projekt tizenkilenc ESPON kontaktpont nemzetközi hálózatépítési tevékenységeként valósul meg az ESPON 2013 Program keretében, melynek célja, hogy közelebb hozza az európai területfejlesztési témájú alkalmazott kutatások eredményeit a döntéshozatalhoz. Az ESPON 2013 Program az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az EU tagállamok és a partner államok, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc társfinanszírozásával valósul meg. A program támogatja a szakpolitika-alkotást a területi kohézió és az európai térség harmonikus növekedésének céljához kapcsolódóan. További információért látogasson el a projekt honlapjára, vagy kövessen bennünket Facebookon vagy Twitteren.
5 ország 10 éve az Európai Unióban Főbb eredmények ország május 1-jén, kilenc másik országgal együtt (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia, Szlovénia) csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozás óta eltelt 10 évben már több ország is csatlakozott a Schengeni övezethez (nyolc másik tagországgal együtt ország 2007 novemberében), amivel a csatlakozott országok között soha nem látott mértékben nyíltak meg a határok. Mindez megkönnyítette a határok két oldalán élő azonos nemzetiségek közötti kapcsolattartást. részről különösen fontos, hogy a magyar-ukrán-románszerb-horvát határsáv ezáltal fokozottabban ellenőrzött határrá változott től már a 2004-ben csatlakozott országok polgárai is szabadon vállalhatnak munkát bármely más EU-s tagállamban re a Közép-országi régió egy főre jutó GDP értéke meghaladta az EU- 27 átlagos GDP-jének 90 %-át, így a következő programozási ciklusban, 2014 és 2020 között az EU-s támogatások esetében a társfinanszírozási ráta maximum 50% lehet a régió számára, illetve majdnem tíz év után 2013-ban ország kikerült a túlzott deficit eljárásból és a magyar elnökség féléve január 1-től június 30-ig az EU Elnökségi Tanácsának soros elnökségi tisztségét története során első alkalommal ország látta el. A magyar elnökség volt az első olyan elnökség, amelynek a feladatait az Európai Unió alapszerződése pontosan rögzíti. ország Spanyolországgal és Belgiummal egy triót alkotva elnökölt az Európai Unió Tanácsában. A hazai elnökség legfontosabb eredménye a területfejlesztés vonatkozásában, hogy az Európai Bizottság elfogadta a felülvizsgált Területi Agenda 2020 dokumentumot, illetve a felülvizsgálatot megalapozó "Az EU területi állapota és perspektívái" (TSP - Territorial State and Perspectives) című aktualizált háttéranyagot, valamint az Uniós Romastratégiát, és a Duna Stratégiát. A városfejlesztés terén elért eredmények közé tartozik a Budapesti Nyilatkozat elfogadása, amely a városi környezeti és társadalmi fenntarthatóság jelentőségét hangsúlyozza. Emellett kiemelendő, hogy a magyar elnökség utolsó napján sikerült lezárni a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokat, melyet követően végül július 1-jén déli szomszédunkkal már 28 tagúra bővült az Európai Unió. Lassú felzárkózás ország már a PHARE előcsatlakozási alapok által is jelentős EU-s támogatásban részesült. Ezen támogatások célja az ország korábbi tagországokhoz történő felzárkóztatása volt. A csatlakozást követően ország jogosulttá vált a Strukturális és Kohéziós Alapokból történő részesedésre. Az EU által társfinanszírozott beruházások bruttó nemzeti jövedelmünk jelentős részét (2013-ban 4,6%-át) generálják. Az ország a mai napig lényegesen több támogatáshoz jut, mint amennyit kötelezően befizet, így elmondható, hogy ország ezzel az uniós költségvetés egyik legnagyobb haszonélvezője. 1 Az elmúlt tíz évben jelentős infrastrukturális beruházások történtek, a hazai és európai támogatásoknak köszönhetően a magyarországi autópályák hossza 2000 és 2012 között 1 Az Európai Bizottság Költségvetési Főigazgatóságának statisztikája alapján:
6 megtriplázódott és elérte az 1510 km-t. Megépült Budapest központi szennyvíztisztítója, országos szinten pedig a közüzemi szennyvízgyűjtőhálózattal rendelkező lakások aránya a 2001-es alig 70%-os szintről 2012-re 85%-ra emelkedett. Mindez viszont nem tudta teljes mértékben ellensúlyozni a magyar gazdaság strukturális problémáinak hatását. A gazdasági teljesítményben és versenyképességben mutatkozó lemaradás már a válság kirobbanását megelőzően is jelentkezett, és több szempontból mára régiós kitekintésben is jelentős. A válság hatására a belső fogyasztás és a beruházások szintje is csökkent. év egyenleg (millió euróban) a bruttó nemzeti összjövedelem, a GNI arányában (%) ,4 0, ,1 0, , ,9 1, ,7 1, ,4 3, ,4 2, ,3 4, munkanélküliséggel, csökkenő foglalkoztatással, amely főleg a fiatalabb generációkat érintette. Ezen mutatók alapján azonban ország nem került hátrányba a többi EU-s tagállamhoz képest, sőt, összességében még alacsonyabb szintű munkanélküliséget kellett kezelni, mint például Spanyolországban vagy Olaszországban. A csatlakozás óta folyamatosan javulnak a foglalkoztatási adatok köszönhetően a beérkező, munkahelyteremtésre fordított EU-s támogatásoknak, ennek ellenére ország még mindig távol áll az EU28 átlagától. Míg a éves korosztályban a csatlakozáskor alig 60,2% volt az aktivitási ráta, ez a mutató csupán 65,1%- ra emelkedett 2013-ra, miközben a 28 tagország átlaga mára eléri a 72%-ot. A foglalkoztatás még alacsonyabb szintről indulva növekedett, és az EU28-hoz viszonyított különbség is mérséklődött. Miközben Európa más országaiban 2008-tól kezdődően növekedett a regisztrált munkanélküliség, addig bár országon a csatlakozás óta növekedett a ráta nagysága, 2013-ra mégis az EU 28 átlagánál kedvezőbb pozíciót mutat ország. 1.ábra: ország uniós tagságának mérlege a csatlakozás óta (Forrás: Eurostat) 3. ábra: Munkanélküliségi ráta változása országon és az EU 28 tagállamában (forrás: Eurostat) 2. ábra: Egy főre jutó GDP, vásárlóerő-paritás alapján (Forrás: Eurostat) Gazdaságilag ország és a teljes unió számára is a jelentette a mélypontot; azt követően pedig lassú visszarendeződés indult. A válság következtében összeurópai szinten szembe kellett nézni a növekvő A foglalkoztathatóságot segíti a képzettség javulása. Pozitív trend a felsőoktatásban résztvevők számának növekedése, mely 2013-ra elérte az EU 28 átlagát, a diplomások aránya a évesek körében elérte a 31,9%-ot.
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)
RészletesebbenA magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve
X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-
RészletesebbenADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN
ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek
RészletesebbenA DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI
A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási
RészletesebbenTematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye
Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenA változatos NUTS rendszer
Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
RészletesebbenGAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer
GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag
RészletesebbenAz eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem)
Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem) Kiindulási pontok I. Az eurózóna tagsági feltételeinek tekinthető maastrichti konvergencia-kritériumok
Részletesebben2015/35 STATISZTIKAI TÜKÖR
2015/35 STISZTIKAI TÜKÖR 2015. június 17. Élveszületések és termékenység az Európai Unióban Tartalom Bevezetés...1 Az élveszületések száma...1 élveszületési arányszám...1 Teljes termékenységi arányszám...2
RészletesebbenAz Otthonteremtési Program hatásai
Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.
RészletesebbenAz EU regionális politikája
Az EU regionális politikája 2017. 12. 07. Mit értünk régió alatt? A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi
RészletesebbenKörnyezetvédelmi Főigazgatóság
Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem
RészletesebbenAZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA
RészletesebbenBevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak
Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás
Részletesebben42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?
42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi
RészletesebbenÉlelmiszervásárlási trendek
Élelmiszervásárlási trendek Magyarországon és a régióban Nemzeti Agrárgazdasági Kamara: Élelmiszeripari Körkép 2017 Csillag-Vella Rita GfK 1 Kiskereskedelmi trendek a napi fogyasztási cikkek piacán 2 GfK
RészletesebbenGazdaságra telepedő állam
Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete
RészletesebbenBruttó hazai termék, IV. negyedév
Közzététel: 11. március 11. Sorszám: 43. Következik: 11. március 11., Fogyasztói árak, 11. február Bruttó hazai termék, 1. IV. Magyarország bruttó hazai terméke 1 IV. ében 1,9%-kal, a naptárhatás kiszűrésével
RészletesebbenMire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban
Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500
RészletesebbenAz Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai
Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek
RészletesebbenKóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?
Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és
RészletesebbenA Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015
A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal
Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
RészletesebbenMit tudunk az Európai Unióról? 3.rész
2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon
RészletesebbenMenü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás
Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu
RészletesebbenEgészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága
Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy
RészletesebbenL 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
RészletesebbenMagyarország népesedésföldrajza
Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A demográfiai átmenet stációi Magyarországon Magyarországon a demográfiai átmenet kezdetét 1880-ra teszik 1885-ig
RészletesebbenAz EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni
RészletesebbenGerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk
Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső
RészletesebbenAz EU regionális politikája
Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,
RészletesebbenEURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.
EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.23. COM(2015) 523 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2015., 2016., 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre
RészletesebbenKILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY
KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése
RészletesebbenMigrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben
Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.
RészletesebbenA magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások
A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban
RészletesebbenAz eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei
A magyar elnökség és a régiók jövője OTKA KONFERENCIA BKF - Budapest, 2009. 05.21-22. Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra
RészletesebbenA magyar felsõoktatás helye Európában
Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás
RészletesebbenMagyarország helyzetének változása a régiós versenyben
Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben A Versenyképességi évkönyv 216 bemutatása Magyar versenyképesség régiós kitekintéssel c. workshop 216. március 29. Udvardi Attila Kutatásvezető GKI
RészletesebbenMagyarország Európa politikája
Magyarország Európa politikája Dr. Molnár Balázs, európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár Merre tovább Európa? Körkép 60 évvel a Római Szerződés aláírása után c. konferencia 2017. Március
RészletesebbenA közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon
A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti
RészletesebbenGazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai
Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei
RészletesebbenMunkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról
Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás
RészletesebbenA gazdasági helyzet alakulása
#EURoad2Sibiu 219. május A gazdasági helyzet alakulása EGY EGYSÉGESEBB, ERŐSEBB ÉS DEMOKRATIKUSABB UNIÓ FELÉ Az EU munkahelyteremtésre, növekedésre és beruházásra irányuló ambiciózus programja, valamint
RészletesebbenA magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője
A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője Együttműködési lehetőségek a magyar-horvát területfejlesztésben konferencia Eszék, 2018. február 5. A magyar regionális fejlesztés politika
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
RészletesebbenBruttó hazai termék, 2010. III. negyedév
Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.15. COM(2018) 475 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról Európai Fejlesztési Alap (EFA): a kötelezettségvállalások,
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.14. COM(2016) 652 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 2016., 2017., 2018., 2019. és 2020. évi kötelezettségvállalásaira, kifizetéseire,
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa
Részletesebben3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)
3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók 3.1. Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában) 3.1.1. Az EU innovációs eredménytáblája (European Innovation Scoreboard)
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 12. (OR. en) 9046/17 ADD 1 EF 97 ECOFIN 351 AGRIFIN 50 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 8. Címzett: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
RészletesebbenA vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható
S A J TÓ KÖZ L E M É N Y L o n d o n, 2 0 1 6. m á j u s 1 2. Közép-kelet-európai stratégiai elemzés: Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban a fenntartható növekedés és az innováció támogatása
RészletesebbenNemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban
21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban
Részletesebben1.2. A 2oo7-2o13 közötti programozási időszak kohéziós politikája
1.2. A 2oo7-2o13 közötti programozási időszak kohéziós politikája A programozási periódus általános jellemzői Amint azt látni fogjuk, 2oo7 és 2o13 között a kohéziós vagy regionális politika legfőbb célja
RészletesebbenKözlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon
Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi
RészletesebbenMigrációs trendek és tervek Magyarországon
Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958
RészletesebbenEurópa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország
Európa 1930 SW SU GE CS CH LI YU ES CS Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország YU Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Izland Jugoszlávia
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2017) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése 2016-ban a tagállamoknak 66 új irányelvet kellett átültetniük.
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban
Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.
RészletesebbenNUTS 2 régiók helyzete Kelet- Közép-Európában
NUTS 2 régiók helyzete Kelet- Közép-Európában Az Európai Unió regionális politikája Európai Gazdasági Közösség 1957-es Római Szerződés Egységes piac, mint cél regionális politikák egyeztetése 1973 Dánia,
RészletesebbenA magyar gazdaság, az államháztartás évi folyamatai
A magyar gazdaság, az államháztartás 2017-2018. évi folyamatai Dr. Karsai Gábor vezérigazgató-helyettes GKI Gazdaságkutató Zrt. KT MKT Szakmai Konferencia Budapest, 2017. október 12. Három téma A magyar
RészletesebbenNyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban
Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai
RészletesebbenGazdasági Havi Tájékoztató
Gazdasági Havi Tájékoztató 2016. október A vállalati hitelfelvétel alakulása Magyarországon Rövid elemzésünk arra keresi a választ, hogy Magyarországon mely tényezők alakítják a vállalati hitelfelvételt
RészletesebbenA német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16.
A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, 2013. július 16. Kopint-Tárki Zrt. www.kopint-tarki.hu Tartalom A német gazdaság
RészletesebbenA8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400
RészletesebbenA női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár
A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében
RészletesebbenA legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május
A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző
RészletesebbenTALIS 2018 eredmények
TALIS 2018 eredmények TALIS 2018 eredmények A TALIS főbb jellemzői A TALIS lebonyolítása Résztvevő országok Az eredmények értelmezési kerete Eredmények A TALIS-vizsgálat főbb jellemzői TALIS: Teaching
RészletesebbenBalatoni András Rippel Géza Fogyasztás helyett a megtakarítások és a beruházások a hosszú távú jólét alapjai
Balatoni András Rippel Géza Fogyasztás helyett a megtakarítások és a beruházások a hosszú távú jólét alapjai Az elmúlt időszakban bejárta a hazai sajtót egy adat, ami az egy főre jutó háztartási fogyasztási
RészletesebbenA fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató
A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel
Részletesebben15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA
15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA 1. 31994 R 1164: A Tanács 1994. május 16-i 1164/94/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról (HL L 130. szám, 1994.5.25., 1. o.), az
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
Részletesebben2. ábra: A nem euróövezeti jövedelem felfelé konvergál az euróövezeti jövedelem felé
AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ MEGVALÓSÍTÁSA A Bizottság hozzájárulása a vezetői ütemtervhez #FutureofEurope #EURoadSibiu GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KONVERGENCIA AZ EU-BAN: A FŐBB TÉNYEK 1. ábra:
RészletesebbenA munkavállalók EU-n belüli területi mobilitását jellemző aktuális trendek
Szakirodalom 173 A geometriai átlagolású formulák közül a Lowe és a Young állítható elő a legkönnyebben. A Young-féle ugyanúgy torzít, mint a Lowe-index, csak ellenkező irányban, és értelmezése sem egyszerű.
RészletesebbenKISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI?
Eger, 2015. november 19-20. Az előadás és a tanulmány elkészülését az OTKA (NK 104985) Új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában a 21. század elején kutatási projekt támogatja. KISVÁROSOK
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT
A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA ORSZÁGOSAN 2008 2010 2012 2013 2017 2018 2018/2008 2018/2012 2018/2013 2018/2017 Szobaszám (db) 50 669 54
RészletesebbenA közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon
A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az
RészletesebbenTÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK. MST, Balatonfüred 13.
TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK SZOCIÁLIS VÉDELMI V RENDSZEREK MST, Balatonfüred 2006. október 12-13. 13. ÁLTALÁNOS MEGKÖZEL ZELÍTÉS A szociális védelem v meghatároz rozása Társadalmi szüks kségletek Nemzetközi
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.10. COM(2016) 85 final ANNEX 4 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt
RészletesebbenIntegrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)
Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és
RészletesebbenEgészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?
MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,
RészletesebbenPolónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.
Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes
RészletesebbenÉszrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.
2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira
RészletesebbenKözéptávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól
Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések
RészletesebbenGFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018
GFK VÁSÁRLÓERŐ Módszertan A vásárlóerő az adólevonások utáni, egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve az összes állami juttatást is). A tanulmány megadja az éves vásárlóerő
Részletesebben