Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Közigazgatási Mesterszak. Szakdolgozat. A nyugdíjrendszerek fenntarthatósága Európában. Miskolc 2013.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Közigazgatási Mesterszak. Szakdolgozat. A nyugdíjrendszerek fenntarthatósága Európában. Miskolc 2013."

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Mesterképzési szak Szakdolgozat A nyugdíjrendszerek fenntarthatósága Európában Konzulens: Dr. Varga Zoltán Állam- és Jogtudományi Kar Pénzügyi Jogi Tanszék Készítette: Dojcsákné Kékedi Judit Közigazgatási Mesterszak Levelezős hallgató Miskolc 2013.

2 University of Miskolc Faculty of Law Institute of Civics Department of Financial Law The sustainability of the pension systems in Europe Thesis Tutor: Dr. Varga Zoltán Author: Dojcsákné Kékedi Judit Assistant Professor Miskolc

3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés, a témaválasztás indoka... 4 II. Az Európai Unió demográfiai vizsgálata... 6 II.1. Születésszám... 6 II.2. A születéskor várható élettartam az Európai Unióban... 9 II.3 A bevándorlás II.4. Elöregedő Európa III. Nyugdíj-helyzetkép Európában III.1. Általános jellemzők III.2. Az Európai Unió 27 tagállama nyugdíjrendszerének jellemzői III.3. Nyugdíj megállapítás több országban végzett munka esetén IV. Közös európai gondolkodás a nyugdíjasokról és a nyugdíjakról, az uniós Zöld könyv és Fehér könyv IV.1. A Zöld Könyv IV.2. A Zöld Könyv által felvett nyugdíj átalakítási szempontok IV.3. A Fehér Könyv IV.4. A nyugdíjrendszerek előtt álló kihívások IV.5. A Fehér Könyvben megfogalmazott javaslatok V. Az aktív idősödés európai éve VI. Befejezés, végkövetkeztetések Felhasznált irodalom

4 I. Bevezetés, a témaválasztás indoka Bizonyára mindenki hallotta már azt a kifejezést, hogy az öreg kontinens. Szinte az is biztos, hogy sokan gondolkodás nélkül rávágják, hogy Európáról van szó. A kérdés és a válasz is kézenfekvő, hiszen már az általános iskolában megtanultuk, hogy a híres középkori felfedezők hajóikkal földrészünkről indultak el, hogy felfedezzék az addig ismeretlen, új világot. Amióta vállalkozásukat siker koronázta, Európa joggal viseli az öreg kontinens elnevezést. Manapság azonban, ha egészen pontosan akarunk fogalmazni, jobb, ha az öregedő kontinens elnevezést használjuk. Szójátékról van persze szó, de olyan játékról, mely nagyon is valós problémát hordoz. Míg más országok (pl. India, Kína) a lakosságszám robbanásszerű növekedése miatt kényszerülnek arra, hogy olyan politikai döntéseket hozzanak, melyek a társadalom lélekszámára fejtenek ki hatást, az Európai Unió tagállamai politikai döntéshozóinak arra kell figyelni, hogy bizonyos határozataik révén a szociális- és egészségügyi ellátórendszerek, illetve a nyugdíjrendszerek hosszútávon fenntarthatók és finanszírozhatók legyenek. Az Unió 27 tagállama átlagában a termékenységi ráta, vagyis a nők átlagos gyermekszülési száma nem éri el azt a 2,1-es rátát, amely biztosítaná a népesség számának szinten tartását, a társadalom önreprodukcióját. Örvendetes az a tény, hogy már túl vagyunk a 2000-es évek elején tapasztalt 1,3-as hányadost mutató mélyponttól és manapság már átlagosan az 1,7-es ráta jellemző, de ez meg mindig kevés ahhoz, hogy ne fogyásról, hanem népességszám növekedésről beszélhessünk. Az, hogy mégis egy népességszámban erősödő kontinensről beszélhetünk jelenleg több mint 500 millió lakosa van Európának nem a természetes termékenységnek, hanem a bevándorlásnak köszönhető. Az alacsony termékenységi ráta, de a népességfogyást mégis megfordító bevándorlás mellett az igazi probléma a társadalom elöregedése, az idősödés problémája. Arról van szó ugyanis, hogy a születéskor várható élettartam egyre növekszik, vagyis az emberek a korábbi generációkhoz képest köszönhetően az 4

5 egészségügyi feltételek, az életkörülmények javulásának tovább élnek. Ha ezt összevetjük a nem elégséges születésszámmal, akkor rögtön szembeötlő lesz az egyenleg: egyre kevesebb aktív dolgozó embernek kell eltartani egyre több inaktív (nyugdíjas) korú embert. Szakdolgozatomban a fenti témaköröket kívánom körbejárni és azt bemutatni, hogyan alakult, és valószínűsíthetően hogyan fog alakulni az európai népesség létszáma és korösszetétele, hogyan hat az idősödés a társadalomra, milyen kihívásokkal kell szembenézni az egyes tagállamok nyugdíjrendszereinek. A munkám során statisztikai elemzésekkel világítok rá a problémára, számba veszem az egyes országok nyugdíjrendszerét és átalakításának lehetséges irányait. 5

6 II. Az Európai Unió demográfiai vizsgálata Az Európai Unió 27 tagországa lakosainak száma 2010-re átlépte az 500 milliót és az elkövetkező 50 évben további létszámbővülés valószínűsíthető, melynek eredményeképpen 2060-ra akár 517 millió főre is nőhet Európa lakossága. 1 Ezen örvendetes tény több tényező együttes hatásaként alakult ki, egyrészt megfigyelhető a születések számának kismértékű emelkedése, a népesség életkilátásainak növekedése és jelentős mértékű migráció is tapasztalható, melynek során az Unión kívüli országokból bevándorlók ezrei érkeznek az EU területére. Az egyre idősebb, nagyobb számú és egyre változatosabb Európa problémáját az unió illetékesei szerint öt kulcsfontosságú területen a népesség megújítása, a foglalkoztatás, a termékenység, a bevándorlók integrációja és a fenntartható közkiadások kell megoldani. II.1. Születésszám Ahhoz, hogy az országok nyugdíjrendszere fenntartható legyen létfontosságú a megfelelő számú gyermek születése. Kimutatás a gyermekszületések számáról az EU-27 országában 2 millió főben ( ) Forrás : Eurostat Az új generációk nélkül ugyanis az elöregedő társadalmak súlyos krízisbe kerülnének, a gazdaságok akár össze is omolhatnának ben az EU 27 tagállamában 5,4 millió gyermek született, mely bár jelentősen elmarad az 1964-es 7,4 milliós 1 The 2012 Ageing Report 19.o. 2 Demography Report 2010, Eurostat kiadvány o. 6

7 csúcstól amikor is a mutatószám 2,5 volt 3 még mindig több mint az év körüli 5 milliós mélypont. 4 Ismert tény, hogy a teljes gyermekszületési aránynak 2,1-nek kellene lenni ahhoz, hogy a népesség száma ne csökkenjen, és a társadalom újratermelje önmagát. Kimutatás a termékenységi rátáról ( ) EU ,47 1,6 Belgium 1,68 1,62 1,67 1,66 1,84 Bulgária 2,05 1,82 1,26 1,23 F 1,57 Csehország 2,08 1,90 1,14 1,18 1,49 Dánia 1,55 1,67 1,77 1,76 1,84 Németország - - 1,38 1,34 1,36 Észtország - 2,05 1,38 1,37 1,62 Írország 3,21 2,11 1,89 1,96 2,07 Görögország 2,23 1,40 1,26 1,28 1,52 Spanyolország 2,20 1,36 1,23 1,31 1,40 Franciaország 1,95 1,78 1,87 1,87 1,98 Olaszország 1,64 1,33 1,26 1,29 1,42 Ciprus - 2,41 1,64 1,50 1,51 Lettország ,29 1,31 Litvánia 1,99 2,03 1,39 1,26 1,55 Luxemburg 1,50 1,60 1,76 1,62 1,59 Magyarország 1,91 1,87 1,32 1,27 1,32 Málta 1,99 2,04 1,70 1,48 1,44 Hollandia 1,60 1,62 1,72 1,75 1,79 Ausztria 1,65 1,46 1,36 1,38 1,39 Lengyelország - 2,06 1,35 1,22 1,40 Portugália 2,25 1,56 1,55 1,44 1,32 Románia 2,43 1,83 1,31 1,27 1,38 Szlovénia - 1,46 1,26 1,20 1,53 Szlovákia 2,32 2,09 1,30 1,20 1,41 Finnország 1,63 1,78 1,73 1,76 1,86 Svédország 1,68 2,13 1,54 1,71 1,94 Egyesült Királyság 1,90 1,83 1,64 1,71 1,96 Forrás: Eurostat A táblázatból jól látható. hogy 1980 és 2000 között jelentős és folyamatos visszaesés volt tapasztalható, olyannyira, hogy 2000-re bekövetkezett a mélypont és néhány országban (többek között Bulgáriában, Csehországban, Spanyolországban, Olaszországban) a ráta 1,3 alá esett. Ezt követően az országok többségénél emelkedés tapasztalható, kivétel pl. Ciprus, Portugália, Málta, ahol továbbra is csökkenő tendenciát mutat az arányszám. 5 3 The 2012 Ageing Report 36.o. 4 Active ageing and solidarity between generations Eurostat kiadvány o. 5 Demography Report 2010 Eurostat kiadvány március 29.o. 7

8 Természetesen statisztikai és közgazdasági elemzések szólnak arról. hogy mi várható az elkövetkező évtizedekben. Ez alapján némi javulás gyermekvállalási hajlandóság emelkedés valószínűsíthető és 2030-ra 1,64, további 30 évvel később pedig 1,71 lehet a ráta. 6 Megállapítható, hogy változóban van a családmodell is az Unióban, kevesebb a házasság és egyre elterjedtebb az együttélés egyéb formája (pl. élettársi kapcsolat), a nyugdíjrendszer zökkenőmentes továbbműködését szolgáló gyermekvállalás időpontja ugyanakkor kitolódik. Fontos, hogy néhány országban többek között Franciaországban, Dániában, Finnországban az elhalasztott gyermekvállalás után később több gyermek születik, azonban máshol, ahol a nők fiatalabban szülnek (pl. Magyarországon, Romániában, Szlovákiában) mégsem születik a későbbiekben több gyermek. Kimutatás a nők átlagéletkoráról a gyermekszülések időpontjában ( ) EU ,3 29,7 Belgium 26,6 27,9 28,8 29,6 29,6 Bulgária 23,9 23,9 25,0 25,5 26,6 Csehország 25,0 24,8 27,2 28,1 29,4 Dánia 26,8 28,5 29,7 30,1 30,5 Németország ,8 29,2 30,2 Észtország - 25,6 27,0 27,7 29,1 Írország 29,7 29,9 30,4 30,8 31,2 Görögország 26,1 27,2 29,6 29,5 30,2 Spanyolország 28,2 28,9 30,7 30,8 31,0 Franciaország 26,8 28,3 29,4 29,6 30,0 Olaszország 27,5 28,9 30,4 30,8 31,1 Ciprus - 27,1 28,7 29,3 30,4 Lettország ,2 28,4 Litvánia 26,7 25,9 26,6 27,1 28,6 Luxemburg 24,4 28,4 29,3 29,6 30,7 Magyarország 24,6 25,6 27,3 27,9 29,1 Málta 28,8 28,9 27,9 28,8 29,2 Hollandia 27,7 29,3 30,3 30,4 30,7 Ausztria 26,3 27,2 28,2 28,8 29,7 Lengyelország - 26,2 27,4 27,9 28,5 Portugália 27,2 27,3 28,6 29,0 29,7 Románia 25,3 25,5 25,7 26,2 26,9 Szlovénia - 25,9 28,2 28,9 30,0 Szlovákia 25,2 25,1 26,6 27,3 28,5 Finnország 27,7 28,9 29,6 29,8 30,1 Svédország 27,6 28,5 29,9 30,3 30,7 Egyesült Királyság 26,9 27,7 28,5 28,9 29,3 Forrás: Eurostat 6 The 2012 Ageing Report 18.o. 8

9 II.2. A születéskor várható élettartam az Európai Unióban Egy stabil nyugdíjrendszer fenntartását természetesen az is befolyásolja, hogy a születések és a halálozások hogyan viszonyulnak egymáshoz, a megszületett gyermekek majd később, felnőtt korukban várhatóan meddig maradnak munkában és meddig élvezhetik a nyugdíjban töltött éveket. Míg a halálozások száma 1980 óta a 27 tagország összességében stabil, nagyjából évi 4,9 millió körüli, a születéskor várható élettartam fokozatosan emelkedik. Kimutatás a születéskor várható élettartamról ( ) Férfiak EU-27-76,4-82,4 Belgium 73,0 77,3 79,9 82,8 Bulgária 67,6 70,1 75,1 77,4 Csehország 69,3 74,2 76,5 80,5 Dánia 72,6 76,9 77,8 81,1 Németország 72,8 77,8 79,4 82,8 Észtország 62,3 69,8 74,0 80,2 Írország 72,5 77,4 78,1 82,5 Görögország 75,0 77,8 79,8 82,7 Spanyolország 74,1 78,7 81,4 84,9 Franciaország 73,4 78,0 81,7 85,0 Olaszország 74,6 79,1 81,0 84,5 Ciprus 74,7 78,6 79,8 83,6 Lettország - 68,1-78,0 Litvánia 63,1 67,5 75,0 78,7 Luxemburg 72,2 78,1 79,6 83,3 Magyarország 64,7 70,3 74,0 78,4 Málta - 77,8-82,7 Hollandia 74,0 78,7 80,1 82,9 Ausztria 72,8 77,6 79,5 83,2 Lengyelország 67,2 71,5 75,9 80,1 Portugália 71,0 76,5 78,1 82,6 Románia 65,9 69,8 73,4 77,4 Szlovénia 69,4 75,9 77,6 82,7 Szlovákia 67,8 71,4 76,3 79,1 Finnország 72,1 76,6 79,5 83,5 Svédország 75,5 79,4 80,9 83,5 Egyesült Királyság 73,5 77,8 78,9 81,9 Forrás: Eurostat Míg az elmúlt 50 évben átlagosan 10 évvel nőtt az élettartam, az előző táblázat szerinti 16 éves időszakban mindkét nem vonatkozásában a legnagyobb növekedést Észtország, a legkisebbet pedig Bulgária produkálta. Nők 9

10 A táblázat további érdekessége, hogy bár a nők minden országban hosszabb ideig élnek nem ugyanaz az ország büszkélkedhet a legnagyobb női és férfi életkilátás várakozással, míg ugyanis a férfiak Svédországban, addig a nők Franciaországban élnek a legtovább. 7 várható élettartam Várható élettartam születéskor és 65 éves korban ( ) Férfiak születéskor 74,5 74,6 75,2 75,4 75,8 76,1 76,4 65 éves korban 15,9 15,9 16,4 16,4 16,8 17,0 17,2 Nők születéskor 80,9 80,8 81,5 81,5 82,0 82,2 82,4 65 éves korban 19,5 19,4 20,0 20,0 20,4 20,5 20,7 Forrás: Eurostat A fenti táblázat nem csak a születéskori, hanem a 65 éves korban várható élettartamot is bemutatja, jól ábrázolva azt, hogy az életkörülmények és az egészségi állapot általános javulása miatt időskorban is javultak a továbbélés esélyei és 2060 között a férfiak esetében átlagosan akár 7,9 évvel 76,7 évről 84,6-ra is nőhet a várható élettartam, míg a nők esetében 82,5-ről 89,1 évre történő emelkedést prognosztizálnak. A növekedés a jelenleg rosszabb mutatókkal rendelkező országoknál lesz magasabb (Észtország, Magyarország, Románia) ahol az átlagot jelentősen meghaladó növekedés valószínűsíthető. 9 II.3 A bevándorlás Az Unió jövőbeli stabil gazdasági erejének és ezen belül a nyugdíjrendszerének záloga a bevándorolni, letelepedni szándékozó megfelelő képzettségű munkavállalók befogadása. Amint az az előzőekből látható, jelenleg ez a népességnövekedés legnagyobb hajtóereje. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nemcsak Európába történő bevándorlásról, hanem tagországok közötti mozgásról és kivándorlásról is beszélhetünk. Ez a rendelkezésre álló 2008-as statisztika szerint az jelenti, hogy míg a bevándorlás 3,8 7 Demography Report 2010 Eurostat kiadvány március 33.o. 8 Demography Report 2010 Eurostat kiadvány március 35.o. 9 The 2012 Ageing Report 18.o. 10

11 millió fő volt, 2,3 millióan hagyták el az EU-t melynek következtében mindösszesen 1,5 millió fővel nőtt a népességszám. 10 Kimutatás a bevándorlók kontinensenkénti megoszlásáról Forrás: Eurostat A származási országon túlmenően a foglalkoztatás és ezen keresztül a nyugdíjrendszer fenntarthatósága kapcsán érdekes a bevándorlók átlagéletkora. Míg 2009-ben a 27 tagállam összes lakosának átlagéletkora 40,6 év volt, addig a bevándorlók átlagéletkora 28,4 év. Ez gyakorlatilag egyfajta fiatalítást, vérfrissítést jelent, de gyakorlati haszna csak akkor van, ha az újonnan érkezők megfelelő munkát tudnak találni és nem kényszerülnek a létfenntartáshoz állami segélyek igénybevételére. A nettó bevándorlás (a ki- és bevándorlások egyenlege) száma is valószínűleg nőni fog a 2010-es főről 2020-ra főre, majd 2060-ra főre való csökkenés valószínűsíthető. 11 Kutatók azonban arra, is felhívják a figyelmet, hogy bár igaz az, hogy néhány éve a migráció a népességnövekedés alapja Európában, az alacsony termékenység és a magas bevándorlási arány megváltoztathatja a népesség összetételét és a nemzeti identitását. S bár a migráció hatása nélkül néhány országban a népesség számának növekedése kevésbé lenne számottevő, ráadásul a munkaerő utánpótlást több országban 10 Demography Report 2010 Eurostat kiadvány2011. március 42.o. 11 The 2012 Ageing Report 19.o. 11

12 a bevándorlók jelentik, másik oldalról azonban nem felejthetjük el azt sem, hogy a külföldi háttérrel rendelkezők számának növekedése kihívást fog jelenteni a befogadó országok integrációs politikájának, mely külön jövőbeli problémát generál. 12 II.4. Elöregedő Európa Kétségtelen, hogy a népesség öregedése alapvető demográfiai kihívást jelent az elkövetkező 50 évben az európai országokban és hatással lesz a nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszerekre. A hatás sebessége és időzítése természetesen országonként változik, van ahol már elérte a csúcspontját, máshol még csak ezután gyorsul fel igazán. 13 Az európai népesség korszerkezete a már említett alacsony születésszám és a várható élettartam emelkedése miatt torznak mondható. Az Európai Unió korfája ( ) férfiak nők Forrás: Eurostat Az ábra szerinti korfa a népesség nem és életkor szerinti megoszlását szemlélteti két időpontban, 1990-ben és 2010-ben. Jól látszik, hogy az 1990-ben kiugrást produkáló, akkor éves korosztály 20 évvel később továbbra is a legnépesebb korcsoport maradt, vagyis nincs igazán erőteljes fiatal generációs utánpótlás. Még 12 Fewer. older and multicultural? Projections of the EU populations by foreign/national background Eurostat kiadvány o. és 23.o. 13 The greying of the baby boomers Eurostat kiadvány o. 12

13 érdekesebb a korfa jövőbeli előrevetítése, mely a közötti 50 év távlatában szemlélteti a népesség megoszlásának lehetséges kimenetelét. Az Európai Unió jövőbeli korfája ( ) férfiak nők Forrás: Eurostat Az ábra jól szemlélteti, hogy az előrejelzés szerint a népesség elöregedése mennyire veszélyes, hiszen a korfa nagyon elkarcsúsodik, mely hatalmas problémát jelenthet a társadalom és a gazdaság egészére. Az 1960-es években született "baby boom" generáció öregedésével és a fiatalabb generáció kisebb létszámú utánpótlásával "grandparent boom"-ról, vagyis a nagyszülők számának növekedéséről beszélhetünk. 14 Fontos hangsúlyozni, hogy a korábbi generációkkal ellentétben az emberek már hosszabb ideig tanulnak, később állnak munkába, később vállalnak gyermeket, de tovább is élnek. Ez viszont kettős terhet ró a társadalomra, hiszen a hosszabb ideig tanuló értelemszerűen később kezd nyugdíjjárulékot fizetni, viszont azzal, hogy örvendetes módon tovább él, a nyugdíjkifizetések nagyobb terhet rónak a nyugdíjbiztosításra. Ugyanezt szemlélteti a népesség korcsoportok szerinti százalékos megoszlása is, mely alapján látható, hogy az összes tagállam szintjén a 0-19 éves korú népesség aránya 1990 és 2010 között 26,7-ről 21,3 %-ra csökkent, míg a 65 év felettiek aránya 13,7-ről 17,4 %-ra nőtt. 15 Ez konkrétan azt jelenti, hogy a 65 év felettiek száma 87 millió fő volt, mely jelentős növekedést mutat például az 1985-ös 59,3 milliós adathoz képest The greying of the baby boomers Eurostat kiadvány o. 15 Demography Report 2010 Eurostat kiadvány2011. március 63.o. 16 Active ageing and solidarity between generations Eurostat kiadvány o. 13

14 Kimutatás a népesség korszerkezetéről (%-os arányban) 0-19 évesek évesek 65 éves és idősebb EU-27 26,7 21,3 59,5 61,3 13,7 17,4 Belgium 24,8 22,9 60,3 59,9 14,8 17,2 Bulgária 27,8 19,1 59,3 63,4 13,0 17,5 Csehország 29,7 20,1 57,9 64,7 12,5 15,2 Dánia 24,3 24,4 60,1 59,3 15,6 16,3 Németország 21,8 18,8 63,3 60,6 14,9 20,7 Észtország 29,3 21,2 59,2 61,7 11,6 17,1 Írország 36,7 27,5 51,9 61,2 11,4 11,3 Görögország 27,0 19,4 59,3 61,6 13,7 18,9 Spanyolország 28,8 19,8 57,8 63,3 13,4 16,8 Franciaország 27,8 24,4 58,3 58,8 13,9 16,8 Olaszország 24,5 19,0 60,8 60,8 14,7 20,2 Ciprus 33,5 24,0 55,7 63,0 10,8 13,1 Lettország 28,4 20,1 59,8 62,5 11,8 17,4 Litvánia 30,1 22,2 59,1 61,7 10,8 16,1 Luxemburg 23,2 23,7 63,4 62,4 13,4 14,0 Magyarország 27,9 20,8 58,8 62,6 13,2 16,6 Málta 30,9 22,3 58,8 62,9 10,4 14,8 Hollandia 25,7 23,7 61,5 61,0 12,8 15,3 Ausztria 24,4 20,8 60,7 61,5 14,9 17,6 Lengyelország 32,6 21,8 57,4 64,7 10,0 13,5 Portugália 29,3 20,5 57,5 61,6 13,2 17,9 Románia 31,9 21,0 57,8 64,0 10,3 14,9 Szlovénia 28,2 19,2 61,2 64,3 10,6 16,5 Szlovákia 33,5 22,1 56,3 65,6 10,3 12,3 Finnország 25,4 22,9 61,3 60,1 13,3 17,0 Svédország 24,5 23,4 57,7 58,5 17,8 18,1 Egyesült Királyság 25,9 23,9 58,4 59,8 15,7 16,3 Forrás: Eurostat Az előrejelzések szerint a jövőben az idősödés tovább nő, 2060-ra a 14 év alattiak aránya 15 % körüli, a év közöttiek aránya 55 % és a 65 év felettiek aránya 30 % lesz The 2012 Ageing Report 20.o. 14

15 Kimutatás a népességszám alakulásáról ( ) Forrás: Eurostat Az ábrán sárga színű vonal mutatja a természetes fogyást (a születések és halálozások arányát) millió főben, barna színű vonal a nettó migrációt (a ki- és bevándorlások egyenlegét), míg a kék vonal a népességszám teljes változását szemlélteti. 18 Mindebből jól látható, hogy mekkora szerepe van a bevándorlásnak abban, hogy egy létszámában gyarapodó Európáról beszélhetünk. Az időskori függőségi ráta a 65 év felettiek arányát mutatja a éves korosztályhoz képest. Az EU 27 tagállamának jelenlegi és nagyjából fél évszázaddal későbbi előrevetített időskori függőségi rátáját az alábbi táblázat szemlélteti, mely alapján jól látható, hogy a statisztikai számvetések alapján 50 év múlva lehet, hogy a jelenlegi 4-hez képest csak 2 aktív kereső fog eltartani 1 inaktív embert. 19 Kimutatás az Európai Unió időskori függőségi rátájáról (%-ban) ( ) EU-27 25,9 31,4 38,3 45,5 50,2 52,6 Forrás: Eurostat A második világháború után született népesség az ún. baby-boomer generáció nemsokára nyugdíjba vonul. Talán még ezen népesség 1970-es években született gyermekeinek generációja mondható nagyobb létszámúnak, de így is csak a bevándorlásból fakadó többlet biztosítja a lakosságszám növekedését. 18 Active ageing and solidarity between generations Eurostat kiadvány o. 19 Active ageing and solidarity between generations Eurostat kiadvány o. 15

16 III. Nyugdíj-helyzetkép Európában III.1. Általános jellemzők Az Európai Unió 2012-ben megjelent kiadványa alapján az egyes tagállamok lakosainak munkából nyugdíjba történő visszavonulásának korátlagát a következő táblázat mutatja be. 20 Kimutatás a nyugdíjba vonuláskori átlagos életkorról (2009) Forrás: Eurostat Jól látható, hogy 2009-ben 61 év 5 hónap volt a munkaerőpiacról történő kilépés és nyugdíjba vonulás átlagos életkora, míg ehhez képest a tényleges, törvényszerinti korhatárokat a következő táblázat mutatja be. Kimutatás az öregségi nyugdíjkorhatárokról (2008) Kimutatás az öregségi nyugdíjkorhatárról férfiak nők Belgium Bulgária 63 59,5 Csehország 61 év 10 hó Dánia Németország Észtország 63 60,5 Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Active ageing and solidarity between generations Eurostat kiadvány o. 16

17 Litvánia 62,5 60 Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság Forrás: Eurostat Az elmúlt években a nemzeti kormányok rengeteg lépést tettek annak érdekében, hogy ösztönözzék, vagy akár elrendeljék a foglalkoztatottak piacon maradását, hiszen az alábbi 2009-es táblázat szerint a relatíve alacsony az összes tagállamra vetítve 0,51- es helyettesítési arány (vagyis a év közöttiek nyugdíj összegének aránya az év közötti dolgozók bérarányához) ellenére is rengetegen éltek a korai nyugdíjazás lehetősségével. 21 A következő táblázatból látható, hogy a bérek és nyugdíjak egymáshoz viszonyított aránya tekintetében a legalacsonyabb helyettesítési arányt (0,34 és 0,35) biztosító Bulgáriával és Ciprussal szemben hazánk a relatíve bőkezűbb országok (pl. Svédország, Luxemburg) sorába tartozik a maga 62 %-os arányával. Az természetesen érthető, hogy a kormányok miért hajtanak végre folyamatosan reformokat, melyek tulajdonképpen a munkába maradás időtartamát nyújtják meg, hiszen 2010-ben a tagállamokban mindösszesen 119,3 millió nyugdíjas volt, mely szám a becslések szerint 166,7 millió főre emelkedhet 2060-ra. A csökkenő számú foglalkoztatott képtelen lenne az egyre növekvő nyugdíjas társadalmat eltartani, mely költségvetési katasztrófához is vezethetne. 21 Active ageing and solidarity between generations Eurostat kiadvány o. 17

18 A bérek és nyugdíjak helyettesítési aránya (2009) Teljes Férfiak Nők EU-27 0,51 0,51 0,54 0,54 0,51 0,50 Belgium 0,42 0,45 0,45 0,47 0,47 0,46 Bulgária 0,60 0,34 0,64 0,39 0,59 0,34 Csehország 0,51 0,51 0,49 0,50 0,58 0,56 Dánia 0,35 0,42 0,32 0,39 0,39 0,44 Németország 0,46 0,47 0,47 0,47 0,51 0,48 Észtország 0,47 0,52 0,40 0, ,58 Írország 0,46 0,48 0,40 0,48 0,51 0,54 Görögország 0,49 0,41 0,56 0,46 0,47 0,44 Spanyolország 0,56 0,49 0,62 0,57 0,60 0,45 Franciaország 0,57 0,68 0,62 0,68 0,52 0,61 Olaszország 0,58 0,51 0,64 0,58 0,49 0,41 Ciprus 0,29 0,35 0,34 0,38 0,34 0,36 Lettország 0,61 0,35 0,52 0,31 0,70 0,38 Litvánia 0,47 0,48 0,50 0,47 0,44 0,50 Luxemburg 0,63 0,62 0,58 0,64 0,58 0,59 Magyarország 0,61 0,62, 0,60 0,67 0,64 0,60 Málta 0,52 0,47 0,51 0,46 0,48 0,49 Hollandia 0,48 0,44 0,48 0,52 0,52 0,47 Ausztria 0,68 0,64 0,69 0,66 0,67 0,60 Lengyelország 0,58 0,56 0,66 0,63 0,57 0,55 Portugália 0,60 0,50 0,58 0,58 0,54 0,49 Románia - 0,55-0,63-0,57 Szlovénia 0,42 0,45 0,52 0,51 0,38 0,41 Szlovákia 0,55 0,55 0,53 0,57 0,56 0,54 Finnország 0,46 0,48 0,46 0,47 0,46 0,47 Svédország 0,60 0,60 0,62 0,63 0,56 0,57 Egyesült Királyság 0,42 0,44 0,42 0,47 0,43 0,45 Forrás: Eurostat A legtöbb tagállam kormánya ezért támogatja a tőkefedezeti (önkéntes nyugdíjpénztárak) és a foglalkoztatói (a munkáltató által működtetett nyugdíjpénztárak) nyugdíjrendszerek bevezetését, alkalmazását. Néhány ország nyugdíjjárulékot emelt, mások úgy változtatták meg a nyugdíjszámítás módszerét, hogy nem csak a nyugdíj előtti (év)ek legmagasabb keresetét, hanem az egész karrier során elért, ún. életpálya keresetet veszik figyelembe a nyugdíjjárandóság megállapításakor, vagy más adminisztratív eszközökkel korlátozzák a korai nyugdíjazást. A nyugdíjkiadások egyre jobban megterhelik a tagállamok költségvetését. A nyugdíjak kifizetett legmagasabb GDP arányos mértéke Olaszországban és Franciaországban tapasztalható, ahol a GDP több mint 13 %-át költik a nyugdíjkiadásokra. Ezzel szemben a mérleg másik serpenyőjében Ciprus és Írország 18

19 található, ahol a GDP 4,4 és 3,6 %-a kerül a nyugdíjakra kifizetésre. Ha semmi sem változna a nyugdíjrendszerekben, akkor 2060-ra a tagállamok átlagosan a GDP 18,9 %- át költenék nyugdíjkiadásokra. 22 Kimutatás a nyugdíjkiadásokra fordított GDP arányos összegekről (2009) Forrás: Eurostat Az Unióban 2008-ban a nyugdíjkiadások közel 75 %-át költötték az öregségi nyugdíjakra. Az természetesen szintén országonként változik, hogy a munkáltatók és munkavállalók mekkora összegű nyugdíjjárulékot fizetnek a nyugdíjalapba. Az egyéni, illetve a foglalkoztatói járulékok mértéke nagyban függ attól, hogy milyen az egyes országok általános gazdasági helyzete, az foglalkoztatottak kereseti helyzete és a foglalkoztatók gazdasági terhelhetősége. 23 A következő táblázat az egyéni és foglalkoztatói nyugdíjjárulék mértékét mutatja be. A táblázatból külön kiemelnék két országot, Luxemburgot és Magyarországot. Amíg Luxemburgban mindösszesen 16 % nyugdíjjárulékot fizet a munkavállaló és a munkáltató, addig ez a szám 2009-ben hazánkban 33,5 % volt. 24 Azonban 2011-től a magyar levonási mérték nehezen határozható meg, ugyanis míg az egyéni nyugdíjjárulék 10 %-ban került rögzítésre, a munkáltatókat 27 %-os szociális hozzájárulási adó 25 terheli, mely a nyugdíjjárulékon kívül pl. az egészségbiztosítási és 22 Pension systems in the EU o. 23 Active ageing and solidarity between generations Eurostat kiadvány o 24 Active ageing and solidarity between generations Eurostat kiadvány o. 25 A járulék adóvá történő átnevezése nem csak egyszerű fogalomváltás. Hiszen ha járulékot fizet valaki, joggal várhat el a jövőben ez alapján valamilyen részére történő visszafizetést, azaz járadékot. Azonban az adóbefizetés általános társadalmi közcélokat szolgálhat, nem biztos, hogy pont azok és olyan összegben kapják vissza, mint akik és amennyit befizettek. 19

20 munkaerőpiaci járulékot is tartalmazza. Ebből jól látható, mennyire függ a kereseti arányoktól és gazdaság erejétől a járulék mértéke. Kimutatás az egyéni és foglalkoztatói, valamint az összegzett nyugdíjjárulék mértékéről ( ) Teljes Munkavállalói Munkáltatói nyugdíj hozzájárulás hozzájárulás hozzájárulás EU-27-23,8 22,5 7,9 14,0 Belgium 16,4 16,4 16,4 7,5 8,9 Bulgária Csehország 26,0 28,0 28,0 6,5 21,5 Dánia Csak magán járulékok vannak Németország 19,7 19,5 19,9 10,0 10,0 Észtország - 35,0 22,0 2,0 20,0 Írország Nincs külön nyugdíjjárulék Görögország 20,0 20,0 20,0 6,7 13,3 Spanyolország 28,3 28,3 28,3 4,7 23,6 Franciaország 16,7 16,7 16,7 6,8 9,9 Olaszország 32,7 32,7 32,7 9,2 23,8 Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg 16,0 16,0 16,0 8,0 8,0 Magyarország 30 26,5 33,5 9,5 24,0 Málta Hollandia 17,9 17,9 17,9 17,9 0,0 Ausztria 22,8 22,8 22,8 10,3 12,6 Lengyelország 19,5 19,5 19,5 9,8 9,8 Portugália Nincs külön nyugdíjjárulék Románia Szlovénia - 24,4 24,4 15,5 8,9 Szlovákia 27,5 26,0 18,0 4,0 14,0 Finnország 21,5 21,4 21,5 4,5 17,1 Svédország 15,1 18,9 18,9 7,0 11,9 Egyesült Királyság Nincs külön nyugdíjjárulék Forrás: OECD A nyugdíjrendszerek az EU 27 tagállamában egymástól különböznek, azonban alapvetően 3 pillér alkotja: a kötelező állami nyugdíjrendszer, a foglalkoztatói nyugdíj és az egyéni nyugdíjpénztári megtakarítások. 26 Az első pillér alapvetően ún. felosztókirovó rendszerű, amelyben az aktív dolgozók befizetési fedezik a mindenkori nyugdíjasoknak folyósított nyugdíjkifizetéseket. A foglalkoztatói nyugdíjak amely lehet akár önkéntes, akár kötelező fő célja, hogy magasabb helyettesítési rátát (vagyis a megelőző keresethez képest nem túlságosan csökkentett nyugdíjat) biztosítson. A harmadik pillér, az önkéntes megtakarítások rendszere, melyet általában 26 Pension systems in the EU o. 20

21 adókedvezményekkel ösztönöz az állam. Néhány tagállamban az első pillérhez kapcsolódóan minimumnyugdíj összeget is meghatároznak az időskori elszegényedés elkerülése érdekében. A minimumnyugdíj havi összegét és a bruttó átlagkeresetet euróban, valamint ezek egymáshoz viszonyított arányát a következő táblázat mutatja be. 27 A nyugdíjminimum és az átlagos bruttó kereset országonként (2011) Nyugdíjminimum Átlagos bruttó kereset A nyugdíj és a kereset aránya (euróban) (euróban) (%-ban) Belgium 885,9 3308,33 26,8 Bulgária 70,0 218,83 32,0 Csehország 85,88 905,28 9,5 Dánia 1610, ,44 40,1 Németország 702,0 3450,0 20,3 Észtország 128,39 836,17 15,4 Írország 1076, ,33 31,6 Görögország 846,7 1991,67 42,5 Spanyolország 685, ,33 35,5 Franciaország 628, ,0 23,0 Olaszország 499, ,67 22,8 Ciprus 348,5 1775,85 19,6 Lettország - 675,8 - Litvánia Luxemburg 1436,0 4033,33 35,6 Magyarország 99,0 677,37 14,6 Málta 473, ,58 36,3 Hollandia 1065, ,0 29,4 Ausztria 784,0 3233,33 24,3 Lengyelország 172,0 683,9 25,1 Portugália 231, ,67 17,3 Románia 81,0 402,07 20,2 Szlovénia 178, ,67 13,5 Szlovákia - 725,0 - Finnország 558, ,33 18,0 Svédország 498, ,41 16,3 Egyesült Királyság 627, ,26 19,2 A legtöbb országban a pillérek súlya változó, hibrid rendszerek alakultak ki. Az tagállamok egy részénél már elkezdődött az átmenet az ún. járadék meghatározott (defined benefit DB) rendszerekről a járulékmeghatározott (defined contribution DC) szisztémákra. Esetenként már az ún. névleges számlák rendszere (notinal defined contribution NDC) működik, míg más országokban a pontrendszer (point system PS) kerül alkalmazásra. Ezen túlmenően van ahol kombinált rendszer működik és 27 Pension systems in the EU o. 21

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Első számú prioritás a megfelelő és fenntartható nyugdíjjövedelem. Nem létezik egyetlen ideális nyugdíjrendszer modell

Első számú prioritás a megfelelő és fenntartható nyugdíjjövedelem. Nem létezik egyetlen ideális nyugdíjrendszer modell 2010. Október 18. Első számú prioritás a megfelelő és fenntartható nyugdíjjövedelem Nem létezik egyetlen ideális nyugdíjrendszer modell A népesség idősödése a korábban vártnál gyorsabb ütemben következett

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Nyugdíjrendszerek Felosztó-kirovó (generációk szolidaritása) Tőkefedezeti (öngondoskodás) 1 Felosztó-kirovó rendszer Közgazdasági

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A nyugdíjrendszer átalakítása

A nyugdíjrendszer átalakítása A nyugdíjrendszer átalakítása A generációk közötti méltányos tehermegosztás és a nyugdíjrendszer Heim Péter 2006. augusztus 28. Témák Nyugdíjasok összetétele Öregek vs korkedvezményesek, rokkantnyugdíjasok

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András

Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András demográfiai CUNAMI MATUZSÁLEM ÖSSZEESKÜVÉS? Az EU népességének várható alakulása 2005 és 2050 között Teljes népesség - 1, 9% 0-14 évesek - 18, 6% 15-24 évesek - 24,

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Egészségügyi ellátások Ausztria: Alapellátás és Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Átlagban 8-10 eurót kell fizetni naponta, de ez tartományonként változik. 28 nap a felső korlát.

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19.

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A nyugdíjrendszerek típusai A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?)

Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?) Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?) A nyugdíjhiány mértéke Európában és Magyarországon Bartók János elnök-vezérigazgató Demográfiai szökőár Európában Időskorúak aránya az egyes országokban 200 8

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

számíthatunk? Matits Ágnes 2011 január 14 Matits 2011 január

számíthatunk? Matits Ágnes 2011 január 14 Matits 2011 január Mekkora nyugdíjra számíthatunk? Matits Ágnes 2011 január 14 1 Mi a nyugdíjrendszer d feladata? Lehetséges válaszok: Egy modern nyugdíjrendszer feladata a kiesett munkajövedelem pótlása,, mégpedig g a járulékfizetéssel

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Munkanélküli segély Magyarorsz{gon és Európ{ban

Munkanélküli segély Magyarorsz{gon és Európ{ban Munkanélküli segély Magyarorsz{gon és Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai elemzése a munkanélküli juttat{sok rendszeréről Magyarorsz{gon és az Európai Unió tag{llamaiban 2011. április Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása HELYZETKÉP 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet MTA, 2014. január 20. 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 A teljes első női házasságkötési

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

A nyugdíjak összegének kiszámítása

A nyugdíjak összegének kiszámítása A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Nyugdíj: kinek, mennyit és mikor?

Nyugdíj: kinek, mennyit és mikor? Nyugdíj: kinek, mennyit és mikor? Az AEGON Biztosító 12 országot érintő tavalyi kutatása szerint az emberek 39 százaléka egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy mekkora jövedelemre számíthat majd nyugdíjas

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043 370 Statisztika, valószínûség-számítás 1480. a) Nagy országok: Finnország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Görögország, Kis országok: Ciprus, Málta,

Részletesebben

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki . 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a) egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás

Részletesebben

Pensions at a Glance: Public Policies across OECD Countries 2005 Edition. Pillantás a nyugdíjakra: Közpolitikák az OECD-országokban 2005.

Pensions at a Glance: Public Policies across OECD Countries 2005 Edition. Pillantás a nyugdíjakra: Közpolitikák az OECD-országokban 2005. Pensions at a Glance: Public Policies across OECD Countries 2005 Edition Summary in Hungarian Pillantás a nyugdíjakra: Közpolitikák az OECD-országokban 2005. évi kiadás Összefoglalás magyarull Az elmúlt

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Megjelent a GAZDASÁG & TÁRSADALOM. 2010/1 számában. A nyugdíjasok és a munkaképes korú népesség arányának alakulása az EUROSTAT adatbázisa alapján

Megjelent a GAZDASÁG & TÁRSADALOM. 2010/1 számában. A nyugdíjasok és a munkaképes korú népesség arányának alakulása az EUROSTAT adatbázisa alapján Megjelent a GAZDASÁG & TÁRSADALOM 2010/1 számában A nyugdíjasok és a munkaképes korú népesség arányának alakulása az EUROSTAT adatbázisa alapján Készítette: Hablicsekné Richter Mária biztosításmatematikus

Részletesebben

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei A MIDAS_HU modell elemei és eredményei Tóth Krisztián Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság A MIDAS_HU mikroszimulációs nyugdíjmodell eredményei további tervek Workshop ONYF, 2015. május 28. MIDAS_HU

Részletesebben

RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓJA AZ EURÓPAI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÁRTYÁRÓL

RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓJA AZ EURÓPAI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÁRTYÁRÓL AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓJA AZ EURÓPAI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÁRTYÁRÓL A Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek, akik Magyarországon, vagy az Európai

Részletesebben

Nyugdíjreform Magyarországon: Do it, and most of all, do it now!

Nyugdíjreform Magyarországon: Do it, and most of all, do it now! Nyugdíjreform Magyarországon: Do it, and most of all, do it now! Kihívások, innováció, szerkezet és összhang más alrendszerekkel Bodor András előadása Pénzügyi Csúcstalálkozó IV. Budapest, 2006. augusztus

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től 2760 Nagykáta, Dózsa Gy. u. 10 SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től I. Belföldi forint fizetési ok JÓVÁÍRÁS Megbízás típusa GIRO-IG1 GIRO IG2 VIBER TERHELÉS Takarékszövetkezetünk nostro

Részletesebben

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal: 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló

Részletesebben

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás Válasz az Emberi Jogok Európai Bírósága által a magánnyugdíjpénztár-tagok által tulajdonjogukkal összefüggésben megvalósuló diszkrimináció kapcsán beadott kérelemmel kapcsolatban feltett kérdésre, illetve

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élő munka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

Orbán-levél: A hazugság ódája. Korózs Lajos Elnökségi tag

Orbán-levél: A hazugság ódája. Korózs Lajos Elnökségi tag Orbán-levél: A hazugság ódája Korózs Lajos Elnökségi tag Orbán garanciája semmit nem ér! A kormány 2012-re garantálja a nyugdíjak értékállóságát, továbbá azt is, hogy a gáz, a villany, a távfűtés, a víz

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon 1 2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. Foglalkoztatottság 4 2. Munkabér 6 3. Termelékenység 8 4. Végzettség 11 5. Regionális trendek 13 Mellékletek 16 3 Vezetői összefoglaló Stabil foglalkoztatottsági

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Tények hazugságok helyett

Tények hazugságok helyett Tények hazugságok helyett Azt állítja a FIDESZ: hogy nyomorog az ország, szétporladóban van a szociális biztonság. A GDP hány százalékát költjük a fontosabb jóléti kiadásokra idén, és mennyit költöttünk

Részletesebben

Az öregségi nyugdíjkorhatár emelése

Az öregségi nyugdíjkorhatár emelése Közgazdasági Fıosztály Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság Az öregségi nyugdíjkorhatár emelése A témakör hatásvizsgálati megközelítése (Az elvégzett részletes számítások rövid áttekintése) Budapest

Részletesebben

Demográfiai folyamatok áttekintése. a nyugdíjrendszer mőködésére fókuszálva. az EUROSTAT adatbázisa alapján (2010) Budapest. Készítette: 2011.

Demográfiai folyamatok áttekintése. a nyugdíjrendszer mőködésére fókuszálva. az EUROSTAT adatbázisa alapján (2010) Budapest. Készítette: 2011. Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság Közgazdasági Elemzések Fıosztálya Demográfiai folyamatok áttekintése a nyugdíjrendszer mőködésére fókuszálva az EUROSTAT adatbázisa alapján (2010) Budapest 2011.

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai)

A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai) MELLEARN Szeged, 2013. április 18-19. A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai) Stark Gabriella Mária Babeş-Bolyai

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.)

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.) 2008.7.4. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 177/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához TÁJÉKOZTATÓ a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2015. szeptember 2 Tisztelt Ügyintéző! Az alábbiakban a jövedelemkiegészítés összegének

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe a hazai megtakarítási és nyugdíj-el. előtakarékossági piacon

Az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe a hazai megtakarítási és nyugdíj-el. előtakarékossági piacon MOTTÓ: MAGUNK FORMÁLJUK SZERENCSÉNKET, S ÚGY HÍVJUK SORS... Az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe a hazai megtakarítási és nyugdíj-el előtakarékossági piacon Előadó: dr. Hardy Ilona Előadó: az Aranykor

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

4. Rokkantsági nyugdíjrendszer...19 Jogosultsági feltételek...19 Ellátások...20

4. Rokkantsági nyugdíjrendszer...19 Jogosultsági feltételek...19 Ellátások...20 Tartalomjegyzék 1. Általános jellemzők...1 A nyugdíjbiztosítási rendszerünk struktúrája...1 A nyugdíjbiztosítási járulékok mértéke, a nyugdíjrendszer finanszírozása...3 A nyugdíjbiztosítás irányítási és

Részletesebben

A céljaink valóra válhatnak, csak tennünk kell értük! Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás. Aegon Relax nyugdíjbiztosítás

A céljaink valóra válhatnak, csak tennünk kell értük! Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás. Aegon Relax nyugdíjbiztosítás A céljaink valóra válhatnak, csak tennünk kell értük! Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás Aegon Relax nyugdíjbiztosítás Az Aegon Relax nyugdíjbiztosítással megalapozhatja kiegyensúlyozott, nyugodt jövőjét!

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

TISZTESSÉGES BÉREK A TÁRSADALOM, A GAZDASÁG FELEMELKEDÉSÉNEK AKADÁLYA, VAGY MOTORJA?

TISZTESSÉGES BÉREK A TÁRSADALOM, A GAZDASÁG FELEMELKEDÉSÉNEK AKADÁLYA, VAGY MOTORJA? TISZTESSÉGES BÉREK A TÁRSADALOM, A GAZDASÁG FELEMELKEDÉSÉNEK AKADÁLYA, VAGY MOTORJA? MINŐSÉGI KÖZSZFÉRA MINŐSÉGI BÉREK Boros Péterné, főtitkár Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Képzés és munkaerpiac. Galasi Péter BCE

Képzés és munkaerpiac. Galasi Péter BCE Képzés és munkaerpiac Galasi Péter BCE Oktatás és munkaer-piaci kimenetek Alapmutatók: Részvételi (aktivitási) ráta Foglalkoztatási ráta Mukanélküliségi ráta Inaktivitási ráta Részvételi ráta EU25 Holla

Részletesebben