Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Közigazgatási Mesterszak. Szakdolgozat. A nyugdíjrendszerek fenntarthatósága Európában. Miskolc 2013.

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Mesterképzési szak Szakdolgozat A nyugdíjrendszerek fenntarthatósága Európában Konzulens: Dr. Varga Zoltán Állam- és Jogtudományi Kar Pénzügyi Jogi Tanszék Készítette: Dojcsákné Kékedi Judit Közigazgatási Mesterszak Levelezős hallgató Miskolc 2013.

2 University of Miskolc Faculty of Law Institute of Civics Department of Financial Law The sustainability of the pension systems in Europe Thesis Tutor: Dr. Varga Zoltán Author: Dojcsákné Kékedi Judit Assistant Professor Miskolc

3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés, a témaválasztás indoka... 4 II. Az Európai Unió demográfiai vizsgálata... 6 II.1. Születésszám... 6 II.2. A születéskor várható élettartam az Európai Unióban... 9 II.3 A bevándorlás II.4. Elöregedő Európa III. Nyugdíj-helyzetkép Európában III.1. Általános jellemzők III.2. Az Európai Unió 27 tagállama nyugdíjrendszerének jellemzői III.3. Nyugdíj megállapítás több országban végzett munka esetén IV. Közös európai gondolkodás a nyugdíjasokról és a nyugdíjakról, az uniós Zöld könyv és Fehér könyv IV.1. A Zöld Könyv IV.2. A Zöld Könyv által felvett nyugdíj átalakítási szempontok IV.3. A Fehér Könyv IV.4. A nyugdíjrendszerek előtt álló kihívások IV.5. A Fehér Könyvben megfogalmazott javaslatok V. Az aktív idősödés európai éve VI. Befejezés, végkövetkeztetések Felhasznált irodalom

4 I. Bevezetés, a témaválasztás indoka Bizonyára mindenki hallotta már azt a kifejezést, hogy az öreg kontinens. Szinte az is biztos, hogy sokan gondolkodás nélkül rávágják, hogy Európáról van szó. A kérdés és a válasz is kézenfekvő, hiszen már az általános iskolában megtanultuk, hogy a híres középkori felfedezők hajóikkal földrészünkről indultak el, hogy felfedezzék az addig ismeretlen, új világot. Amióta vállalkozásukat siker koronázta, Európa joggal viseli az öreg kontinens elnevezést. Manapság azonban, ha egészen pontosan akarunk fogalmazni, jobb, ha az öregedő kontinens elnevezést használjuk. Szójátékról van persze szó, de olyan játékról, mely nagyon is valós problémát hordoz. Míg más országok (pl. India, Kína) a lakosságszám robbanásszerű növekedése miatt kényszerülnek arra, hogy olyan politikai döntéseket hozzanak, melyek a társadalom lélekszámára fejtenek ki hatást, az Európai Unió tagállamai politikai döntéshozóinak arra kell figyelni, hogy bizonyos határozataik révén a szociális- és egészségügyi ellátórendszerek, illetve a nyugdíjrendszerek hosszútávon fenntarthatók és finanszírozhatók legyenek. Az Unió 27 tagállama átlagában a termékenységi ráta, vagyis a nők átlagos gyermekszülési száma nem éri el azt a 2,1-es rátát, amely biztosítaná a népesség számának szinten tartását, a társadalom önreprodukcióját. Örvendetes az a tény, hogy már túl vagyunk a 2000-es évek elején tapasztalt 1,3-as hányadost mutató mélyponttól és manapság már átlagosan az 1,7-es ráta jellemző, de ez meg mindig kevés ahhoz, hogy ne fogyásról, hanem népességszám növekedésről beszélhessünk. Az, hogy mégis egy népességszámban erősödő kontinensről beszélhetünk jelenleg több mint 500 millió lakosa van Európának nem a természetes termékenységnek, hanem a bevándorlásnak köszönhető. Az alacsony termékenységi ráta, de a népességfogyást mégis megfordító bevándorlás mellett az igazi probléma a társadalom elöregedése, az idősödés problémája. Arról van szó ugyanis, hogy a születéskor várható élettartam egyre növekszik, vagyis az emberek a korábbi generációkhoz képest köszönhetően az 4

5 egészségügyi feltételek, az életkörülmények javulásának tovább élnek. Ha ezt összevetjük a nem elégséges születésszámmal, akkor rögtön szembeötlő lesz az egyenleg: egyre kevesebb aktív dolgozó embernek kell eltartani egyre több inaktív (nyugdíjas) korú embert. Szakdolgozatomban a fenti témaköröket kívánom körbejárni és azt bemutatni, hogyan alakult, és valószínűsíthetően hogyan fog alakulni az európai népesség létszáma és korösszetétele, hogyan hat az idősödés a társadalomra, milyen kihívásokkal kell szembenézni az egyes tagállamok nyugdíjrendszereinek. A munkám során statisztikai elemzésekkel világítok rá a problémára, számba veszem az egyes országok nyugdíjrendszerét és átalakításának lehetséges irányait. 5

6 II. Az Európai Unió demográfiai vizsgálata Az Európai Unió 27 tagországa lakosainak száma 2010-re átlépte az 500 milliót és az elkövetkező 50 évben további létszámbővülés valószínűsíthető, melynek eredményeképpen 2060-ra akár 517 millió főre is nőhet Európa lakossága. 1 Ezen örvendetes tény több tényező együttes hatásaként alakult ki, egyrészt megfigyelhető a születések számának kismértékű emelkedése, a népesség életkilátásainak növekedése és jelentős mértékű migráció is tapasztalható, melynek során az Unión kívüli országokból bevándorlók ezrei érkeznek az EU területére. Az egyre idősebb, nagyobb számú és egyre változatosabb Európa problémáját az unió illetékesei szerint öt kulcsfontosságú területen a népesség megújítása, a foglalkoztatás, a termékenység, a bevándorlók integrációja és a fenntartható közkiadások kell megoldani. II.1. Születésszám Ahhoz, hogy az országok nyugdíjrendszere fenntartható legyen létfontosságú a megfelelő számú gyermek születése. Kimutatás a gyermekszületések számáról az EU-27 országában 2 millió főben ( ) Forrás : Eurostat Az új generációk nélkül ugyanis az elöregedő társadalmak súlyos krízisbe kerülnének, a gazdaságok akár össze is omolhatnának ben az EU 27 tagállamában 5,4 millió gyermek született, mely bár jelentősen elmarad az 1964-es 7,4 milliós 1 The 2012 Ageing Report 19.o. 2 Demography Report 2010, Eurostat kiadvány o. 6

7 csúcstól amikor is a mutatószám 2,5 volt 3 még mindig több mint az év körüli 5 milliós mélypont. 4 Ismert tény, hogy a teljes gyermekszületési aránynak 2,1-nek kellene lenni ahhoz, hogy a népesség száma ne csökkenjen, és a társadalom újratermelje önmagát. Kimutatás a termékenységi rátáról ( ) EU ,47 1,6 Belgium 1,68 1,62 1,67 1,66 1,84 Bulgária 2,05 1,82 1,26 1,23 F 1,57 Csehország 2,08 1,90 1,14 1,18 1,49 Dánia 1,55 1,67 1,77 1,76 1,84 Németország - - 1,38 1,34 1,36 Észtország - 2,05 1,38 1,37 1,62 Írország 3,21 2,11 1,89 1,96 2,07 Görögország 2,23 1,40 1,26 1,28 1,52 Spanyolország 2,20 1,36 1,23 1,31 1,40 Franciaország 1,95 1,78 1,87 1,87 1,98 Olaszország 1,64 1,33 1,26 1,29 1,42 Ciprus - 2,41 1,64 1,50 1,51 Lettország ,29 1,31 Litvánia 1,99 2,03 1,39 1,26 1,55 Luxemburg 1,50 1,60 1,76 1,62 1,59 Magyarország 1,91 1,87 1,32 1,27 1,32 Málta 1,99 2,04 1,70 1,48 1,44 Hollandia 1,60 1,62 1,72 1,75 1,79 Ausztria 1,65 1,46 1,36 1,38 1,39 Lengyelország - 2,06 1,35 1,22 1,40 Portugália 2,25 1,56 1,55 1,44 1,32 Románia 2,43 1,83 1,31 1,27 1,38 Szlovénia - 1,46 1,26 1,20 1,53 Szlovákia 2,32 2,09 1,30 1,20 1,41 Finnország 1,63 1,78 1,73 1,76 1,86 Svédország 1,68 2,13 1,54 1,71 1,94 Egyesült Királyság 1,90 1,83 1,64 1,71 1,96 Forrás: Eurostat A táblázatból jól látható. hogy 1980 és 2000 között jelentős és folyamatos visszaesés volt tapasztalható, olyannyira, hogy 2000-re bekövetkezett a mélypont és néhány országban (többek között Bulgáriában, Csehországban, Spanyolországban, Olaszországban) a ráta 1,3 alá esett. Ezt követően az országok többségénél emelkedés tapasztalható, kivétel pl. Ciprus, Portugália, Málta, ahol továbbra is csökkenő tendenciát mutat az arányszám. 5 3 The 2012 Ageing Report 36.o. 4 Active ageing and solidarity between generations Eurostat kiadvány o. 5 Demography Report 2010 Eurostat kiadvány március 29.o. 7

8 Természetesen statisztikai és közgazdasági elemzések szólnak arról. hogy mi várható az elkövetkező évtizedekben. Ez alapján némi javulás gyermekvállalási hajlandóság emelkedés valószínűsíthető és 2030-ra 1,64, további 30 évvel később pedig 1,71 lehet a ráta. 6 Megállapítható, hogy változóban van a családmodell is az Unióban, kevesebb a házasság és egyre elterjedtebb az együttélés egyéb formája (pl. élettársi kapcsolat), a nyugdíjrendszer zökkenőmentes továbbműködését szolgáló gyermekvállalás időpontja ugyanakkor kitolódik. Fontos, hogy néhány országban többek között Franciaországban, Dániában, Finnországban az elhalasztott gyermekvállalás után később több gyermek születik, azonban máshol, ahol a nők fiatalabban szülnek (pl. Magyarországon, Romániában, Szlovákiában) mégsem születik a későbbiekben több gyermek. Kimutatás a nők átlagéletkoráról a gyermekszülések időpontjában ( ) EU ,3 29,7 Belgium 26,6 27,9 28,8 29,6 29,6 Bulgária 23,9 23,9 25,0 25,5 26,6 Csehország 25,0 24,8 27,2 28,1 29,4 Dánia 26,8 28,5 29,7 30,1 30,5 Németország ,8 29,2 30,2 Észtország - 25,6 27,0 27,7 29,1 Írország 29,7 29,9 30,4 30,8 31,2 Görögország 26,1 27,2 29,6 29,5 30,2 Spanyolország 28,2 28,9 30,7 30,8 31,0 Franciaország 26,8 28,3 29,4 29,6 30,0 Olaszország 27,5 28,9 30,4 30,8 31,1 Ciprus - 27,1 28,7 29,3 30,4 Lettország ,2 28,4 Litvánia 26,7 25,9 26,6 27,1 28,6 Luxemburg 24,4 28,4 29,3 29,6 30,7 Magyarország 24,6 25,6 27,3 27,9 29,1 Málta 28,8 28,9 27,9 28,8 29,2 Hollandia 27,7 29,3 30,3 30,4 30,7 Ausztria 26,3 27,2 28,2 28,8 29,7 Lengyelország - 26,2 27,4 27,9 28,5 Portugália 27,2 27,3 28,6 29,0 29,7 Románia 25,3 25,5 25,7 26,2 26,9 Szlovénia - 25,9 28,2 28,9 30,0 Szlovákia 25,2 25,1 26,6 27,3 28,5 Finnország 27,7 28,9 29,6 29,8 30,1 Svédország 27,6 28,5 29,9 30,3 30,7 Egyesült Királyság 26,9 27,7 28,5 28,9 29,3 Forrás: Eurostat 6 The 2012 Ageing Report 18.o. 8

9 II.2. A születéskor várható élettartam az Európai Unióban Egy stabil nyugdíjrendszer fenntartását természetesen az is befolyásolja, hogy a születések és a halálozások hogyan viszonyulnak egymáshoz, a megszületett gyermekek majd később, felnőtt korukban várhatóan meddig maradnak munkában és meddig élvezhetik a nyugdíjban töltött éveket. Míg a halálozások száma 1980 óta a 27 tagország összességében stabil, nagyjából évi 4,9 millió körüli, a születéskor várható élettartam fokozatosan emelkedik. Kimutatás a születéskor várható élettartamról ( ) Férfiak EU-27-76,4-82,4 Belgium 73,0 77,3 79,9 82,8 Bulgária 67,6 70,1 75,1 77,4 Csehország 69,3 74,2 76,5 80,5 Dánia 72,6 76,9 77,8 81,1 Németország 72,8 77,8 79,4 82,8 Észtország 62,3 69,8 74,0 80,2 Írország 72,5 77,4 78,1 82,5 Görögország 75,0 77,8 79,8 82,7 Spanyolország 74,1 78,7 81,4 84,9 Franciaország 73,4 78,0 81,7 85,0 Olaszország 74,6 79,1 81,0 84,5 Ciprus 74,7 78,6 79,8 83,6 Lettország - 68,1-78,0 Litvánia 63,1 67,5 75,0 78,7 Luxemburg 72,2 78,1 79,6 83,3 Magyarország 64,7 70,3 74,0 78,4 Málta - 77,8-82,7 Hollandia 74,0 78,7 80,1 82,9 Ausztria 72,8 77,6 79,5 83,2 Lengyelország 67,2 71,5 75,9 80,1 Portugália 71,0 76,5 78,1 82,6 Románia 65,9 69,8 73,4 77,4 Szlovénia 69,4 75,9 77,6 82,7 Szlovákia 67,8 71,4 76,3 79,1 Finnország 72,1 76,6 79,5 83,5 Svédország 75,5 79,4 80,9 83,5 Egyesült Királyság 73,5 77,8 78,9 81,9 Forrás: Eurostat Míg az elmúlt 50 évben átlagosan 10 évvel nőtt az élettartam, az előző táblázat szerinti 16 éves időszakban mindkét nem vonatkozásában a legnagyobb növekedést Észtország, a legkisebbet pedig Bulgária produkálta. Nők 9

10 A táblázat további érdekessége, hogy bár a nők minden országban hosszabb ideig élnek nem ugyanaz az ország büszkélkedhet a legnagyobb női és férfi életkilátás várakozással, míg ugyanis a férfiak Svédországban, addig a nők Franciaországban élnek a legtovább. 7 várható élettartam Várható élettartam születéskor és 65 éves korban ( ) Férfiak születéskor 74,5 74,6 75,2 75,4 75,8 76,1 76,4 65 éves korban 15,9 15,9 16,4 16,4 16,8 17,0 17,2 Nők születéskor 80,9 80,8 81,5 81,5 82,0 82,2 82,4 65 éves korban 19,5 19,4 20,0 20,0 20,4 20,5 20,7 Forrás: Eurostat A fenti táblázat nem csak a születéskori, hanem a 65 éves korban várható élettartamot is bemutatja, jól ábrázolva azt, hogy az életkörülmények és az egészségi állapot általános javulása miatt időskorban is javultak a továbbélés esélyei és 2060 között a férfiak esetében átlagosan akár 7,9 évvel 76,7 évről 84,6-ra is nőhet a várható élettartam, míg a nők esetében 82,5-ről 89,1 évre történő emelkedést prognosztizálnak. A növekedés a jelenleg rosszabb mutatókkal rendelkező országoknál lesz magasabb (Észtország, Magyarország, Románia) ahol az átlagot jelentősen meghaladó növekedés valószínűsíthető. 9 II.3 A bevándorlás Az Unió jövőbeli stabil gazdasági erejének és ezen belül a nyugdíjrendszerének záloga a bevándorolni, letelepedni szándékozó megfelelő képzettségű munkavállalók befogadása. Amint az az előzőekből látható, jelenleg ez a népességnövekedés legnagyobb hajtóereje. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nemcsak Európába történő bevándorlásról, hanem tagországok közötti mozgásról és kivándorlásról is beszélhetünk. Ez a rendelkezésre álló 2008-as statisztika szerint az jelenti, hogy míg a bevándorlás 3,8 7 Demography Report 2010 Eurostat kiadvány március 33.o. 8 Demography Report 2010 Eurostat kiadvány március 35.o. 9 The 2012 Ageing Report 18.o. 10

11 millió fő volt, 2,3 millióan hagyták el az EU-t melynek következtében mindösszesen 1,5 millió fővel nőtt a népességszám. 10 Kimutatás a bevándorlók kontinensenkénti megoszlásáról Forrás: Eurostat A származási országon túlmenően a foglalkoztatás és ezen keresztül a nyugdíjrendszer fenntarthatósága kapcsán érdekes a bevándorlók átlagéletkora. Míg 2009-ben a 27 tagállam összes lakosának átlagéletkora 40,6 év volt, addig a bevándorlók átlagéletkora 28,4 év. Ez gyakorlatilag egyfajta fiatalítást, vérfrissítést jelent, de gyakorlati haszna csak akkor van, ha az újonnan érkezők megfelelő munkát tudnak találni és nem kényszerülnek a létfenntartáshoz állami segélyek igénybevételére. A nettó bevándorlás (a ki- és bevándorlások egyenlege) száma is valószínűleg nőni fog a 2010-es főről 2020-ra főre, majd 2060-ra főre való csökkenés valószínűsíthető. 11 Kutatók azonban arra, is felhívják a figyelmet, hogy bár igaz az, hogy néhány éve a migráció a népességnövekedés alapja Európában, az alacsony termékenység és a magas bevándorlási arány megváltoztathatja a népesség összetételét és a nemzeti identitását. S bár a migráció hatása nélkül néhány országban a népesség számának növekedése kevésbé lenne számottevő, ráadásul a munkaerő utánpótlást több országban 10 Demography Report 2010 Eurostat kiadvány2011. március 42.o. 11 The 2012 Ageing Report 19.o. 11

12 a bevándorlók jelentik, másik oldalról azonban nem felejthetjük el azt sem, hogy a külföldi háttérrel rendelkezők számának növekedése kihívást fog jelenteni a befogadó országok integrációs politikájának, mely külön jövőbeli problémát generál. 12 II.4. Elöregedő Európa Kétségtelen, hogy a népesség öregedése alapvető demográfiai kihívást jelent az elkövetkező 50 évben az európai országokban és hatással lesz a nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszerekre. A hatás sebessége és időzítése természetesen országonként változik, van ahol már elérte a csúcspontját, máshol még csak ezután gyorsul fel igazán. 13 Az európai népesség korszerkezete a már említett alacsony születésszám és a várható élettartam emelkedése miatt torznak mondható. Az Európai Unió korfája ( ) férfiak nők Forrás: Eurostat Az ábra szerinti korfa a népesség nem és életkor szerinti megoszlását szemlélteti két időpontban, 1990-ben és 2010-ben. Jól látszik, hogy az 1990-ben kiugrást produkáló, akkor éves korosztály 20 évvel később továbbra is a legnépesebb korcsoport maradt, vagyis nincs igazán erőteljes fiatal generációs utánpótlás. Még 12 Fewer. older and multicultural? Projections of the EU populations by foreign/national background Eurostat kiadvány o. és 23.o. 13 The greying of the baby boomers Eurostat kiadvány o. 12

13 érdekesebb a korfa jövőbeli előrevetítése, mely a közötti 50 év távlatában szemlélteti a népesség megoszlásának lehetséges kimenetelét. Az Európai Unió jövőbeli korfája ( ) férfiak nők Forrás: Eurostat Az ábra jól szemlélteti, hogy az előrejelzés szerint a népesség elöregedése mennyire veszélyes, hiszen a korfa nagyon elkarcsúsodik, mely hatalmas problémát jelenthet a társadalom és a gazdaság egészére. Az 1960-es években született "baby boom" generáció öregedésével és a fiatalabb generáció kisebb létszámú utánpótlásával "grandparent boom"-ról, vagyis a nagyszülők számának növekedéséről beszélhetünk. 14 Fontos hangsúlyozni, hogy a korábbi generációkkal ellentétben az emberek már hosszabb ideig tanulnak, később állnak munkába, később vállalnak gyermeket, de tovább is élnek. Ez viszont kettős terhet ró a társadalomra, hiszen a hosszabb ideig tanuló értelemszerűen később kezd nyugdíjjárulékot fizetni, viszont azzal, hogy örvendetes módon tovább él, a nyugdíjkifizetések nagyobb terhet rónak a nyugdíjbiztosításra. Ugyanezt szemlélteti a népesség korcsoportok szerinti százalékos megoszlása is, mely alapján látható, hogy az összes tagállam szintjén a 0-19 éves korú népesség aránya 1990 és 2010 között 26,7-ről 21,3 %-ra csökkent, míg a 65 év felettiek aránya 13,7-ről 17,4 %-ra nőtt. 15 Ez konkrétan azt jelenti, hogy a 65 év felettiek száma 87 millió fő volt, mely jelentős növekedést mutat például az 1985-ös 59,3 milliós adathoz képest The greying of the baby boomers Eurostat kiadvány o. 15 Demography Report 2010 Eurostat kiadvány2011. március 63.o. 16 Active ageing and solidarity between generations Eurostat kiadvány o. 13

14 Kimutatás a népesség korszerkezetéről (%-os arányban) 0-19 évesek évesek 65 éves és idősebb EU-27 26,7 21,3 59,5 61,3 13,7 17,4 Belgium 24,8 22,9 60,3 59,9 14,8 17,2 Bulgária 27,8 19,1 59,3 63,4 13,0 17,5 Csehország 29,7 20,1 57,9 64,7 12,5 15,2 Dánia 24,3 24,4 60,1 59,3 15,6 16,3 Németország 21,8 18,8 63,3 60,6 14,9 20,7 Észtország 29,3 21,2 59,2 61,7 11,6 17,1 Írország 36,7 27,5 51,9 61,2 11,4 11,3 Görögország 27,0 19,4 59,3 61,6 13,7 18,9 Spanyolország 28,8 19,8 57,8 63,3 13,4 16,8 Franciaország 27,8 24,4 58,3 58,8 13,9 16,8 Olaszország 24,5 19,0 60,8 60,8 14,7 20,2 Ciprus 33,5 24,0 55,7 63,0 10,8 13,1 Lettország 28,4 20,1 59,8 62,5 11,8 17,4 Litvánia 30,1 22,2 59,1 61,7 10,8 16,1 Luxemburg 23,2 23,7 63,4 62,4 13,4 14,0 Magyarország 27,9 20,8 58,8 62,6 13,2 16,6 Málta 30,9 22,3 58,8 62,9 10,4 14,8 Hollandia 25,7 23,7 61,5 61,0 12,8 15,3 Ausztria 24,4 20,8 60,7 61,5 14,9 17,6 Lengyelország 32,6 21,8 57,4 64,7 10,0 13,5 Portugália 29,3 20,5 57,5 61,6 13,2 17,9 Románia 31,9 21,0 57,8 64,0 10,3 14,9 Szlovénia 28,2 19,2 61,2 64,3 10,6 16,5 Szlovákia 33,5 22,1 56,3 65,6 10,3 12,3 Finnország 25,4 22,9 61,3 60,1 13,3 17,0 Svédország 24,5 23,4 57,7 58,5 17,8 18,1 Egyesült Királyság 25,9 23,9 58,4 59,8 15,7 16,3 Forrás: Eurostat Az előrejelzések szerint a jövőben az idősödés tovább nő, 2060-ra a 14 év alattiak aránya 15 % körüli, a év közöttiek aránya 55 % és a 65 év felettiek aránya 30 % lesz The 2012 Ageing Report 20.o. 14

15 Kimutatás a népességszám alakulásáról ( ) Forrás: Eurostat Az ábrán sárga színű vonal mutatja a természetes fogyást (a születések és halálozások arányát) millió főben, barna színű vonal a nettó migrációt (a ki- és bevándorlások egyenlegét), míg a kék vonal a népességszám teljes változását szemlélteti. 18 Mindebből jól látható, hogy mekkora szerepe van a bevándorlásnak abban, hogy egy létszámában gyarapodó Európáról beszélhetünk. Az időskori függőségi ráta a 65 év felettiek arányát mutatja a éves korosztályhoz képest. Az EU 27 tagállamának jelenlegi és nagyjából fél évszázaddal későbbi előrevetített időskori függőségi rátáját az alábbi táblázat szemlélteti, mely alapján jól látható, hogy a statisztikai számvetések alapján 50 év múlva lehet, hogy a jelenlegi 4-hez képest csak 2 aktív kereső fog eltartani 1 inaktív embert. 19 Kimutatás az Európai Unió időskori függőségi rátájáról (%-ban) ( ) EU-27 25,9 31,4 38,3 45,5 50,2 52,6 Forrás: Eurostat A második világháború után született népesség az ún. baby-boomer generáció nemsokára nyugdíjba vonul. Talán még ezen népesség 1970-es években született gyermekeinek generációja mondható nagyobb létszámúnak, de így is csak a bevándorlásból fakadó többlet biztosítja a lakosságszám növekedését. 18 Active ageing and solidarity between generations Eurostat kiadvány o. 19 Active ageing and solidarity between generations Eurostat kiadvány o. 15

16 III. Nyugdíj-helyzetkép Európában III.1. Általános jellemzők Az Európai Unió 2012-ben megjelent kiadványa alapján az egyes tagállamok lakosainak munkából nyugdíjba történő visszavonulásának korátlagát a következő táblázat mutatja be. 20 Kimutatás a nyugdíjba vonuláskori átlagos életkorról (2009) Forrás: Eurostat Jól látható, hogy 2009-ben 61 év 5 hónap volt a munkaerőpiacról történő kilépés és nyugdíjba vonulás átlagos életkora, míg ehhez képest a tényleges, törvényszerinti korhatárokat a következő táblázat mutatja be. Kimutatás az öregségi nyugdíjkorhatárokról (2008) Kimutatás az öregségi nyugdíjkorhatárról férfiak nők Belgium Bulgária 63 59,5 Csehország 61 év 10 hó Dánia Németország Észtország 63 60,5 Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Active ageing and solidarity between generations Eurostat kiadvány o. 16

17 Litvánia 62,5 60 Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság Forrás: Eurostat Az elmúlt években a nemzeti kormányok rengeteg lépést tettek annak érdekében, hogy ösztönözzék, vagy akár elrendeljék a foglalkoztatottak piacon maradását, hiszen az alábbi 2009-es táblázat szerint a relatíve alacsony az összes tagállamra vetítve 0,51- es helyettesítési arány (vagyis a év közöttiek nyugdíj összegének aránya az év közötti dolgozók bérarányához) ellenére is rengetegen éltek a korai nyugdíjazás lehetősségével. 21 A következő táblázatból látható, hogy a bérek és nyugdíjak egymáshoz viszonyított aránya tekintetében a legalacsonyabb helyettesítési arányt (0,34 és 0,35) biztosító Bulgáriával és Ciprussal szemben hazánk a relatíve bőkezűbb országok (pl. Svédország, Luxemburg) sorába tartozik a maga 62 %-os arányával. Az természetesen érthető, hogy a kormányok miért hajtanak végre folyamatosan reformokat, melyek tulajdonképpen a munkába maradás időtartamát nyújtják meg, hiszen 2010-ben a tagállamokban mindösszesen 119,3 millió nyugdíjas volt, mely szám a becslések szerint 166,7 millió főre emelkedhet 2060-ra. A csökkenő számú foglalkoztatott képtelen lenne az egyre növekvő nyugdíjas társadalmat eltartani, mely költségvetési katasztrófához is vezethetne. 21 Active ageing and solidarity between generations Eurostat kiadvány o. 17

18 A bérek és nyugdíjak helyettesítési aránya (2009) Teljes Férfiak Nők EU-27 0,51 0,51 0,54 0,54 0,51 0,50 Belgium 0,42 0,45 0,45 0,47 0,47 0,46 Bulgária 0,60 0,34 0,64 0,39 0,59 0,34 Csehország 0,51 0,51 0,49 0,50 0,58 0,56 Dánia 0,35 0,42 0,32 0,39 0,39 0,44 Németország 0,46 0,47 0,47 0,47 0,51 0,48 Észtország 0,47 0,52 0,40 0, ,58 Írország 0,46 0,48 0,40 0,48 0,51 0,54 Görögország 0,49 0,41 0,56 0,46 0,47 0,44 Spanyolország 0,56 0,49 0,62 0,57 0,60 0,45 Franciaország 0,57 0,68 0,62 0,68 0,52 0,61 Olaszország 0,58 0,51 0,64 0,58 0,49 0,41 Ciprus 0,29 0,35 0,34 0,38 0,34 0,36 Lettország 0,61 0,35 0,52 0,31 0,70 0,38 Litvánia 0,47 0,48 0,50 0,47 0,44 0,50 Luxemburg 0,63 0,62 0,58 0,64 0,58 0,59 Magyarország 0,61 0,62, 0,60 0,67 0,64 0,60 Málta 0,52 0,47 0,51 0,46 0,48 0,49 Hollandia 0,48 0,44 0,48 0,52 0,52 0,47 Ausztria 0,68 0,64 0,69 0,66 0,67 0,60 Lengyelország 0,58 0,56 0,66 0,63 0,57 0,55 Portugália 0,60 0,50 0,58 0,58 0,54 0,49 Románia - 0,55-0,63-0,57 Szlovénia 0,42 0,45 0,52 0,51 0,38 0,41 Szlovákia 0,55 0,55 0,53 0,57 0,56 0,54 Finnország 0,46 0,48 0,46 0,47 0,46 0,47 Svédország 0,60 0,60 0,62 0,63 0,56 0,57 Egyesült Királyság 0,42 0,44 0,42 0,47 0,43 0,45 Forrás: Eurostat A legtöbb tagállam kormánya ezért támogatja a tőkefedezeti (önkéntes nyugdíjpénztárak) és a foglalkoztatói (a munkáltató által működtetett nyugdíjpénztárak) nyugdíjrendszerek bevezetését, alkalmazását. Néhány ország nyugdíjjárulékot emelt, mások úgy változtatták meg a nyugdíjszámítás módszerét, hogy nem csak a nyugdíj előtti (év)ek legmagasabb keresetét, hanem az egész karrier során elért, ún. életpálya keresetet veszik figyelembe a nyugdíjjárandóság megállapításakor, vagy más adminisztratív eszközökkel korlátozzák a korai nyugdíjazást. A nyugdíjkiadások egyre jobban megterhelik a tagállamok költségvetését. A nyugdíjak kifizetett legmagasabb GDP arányos mértéke Olaszországban és Franciaországban tapasztalható, ahol a GDP több mint 13 %-át költik a nyugdíjkiadásokra. Ezzel szemben a mérleg másik serpenyőjében Ciprus és Írország 18

19 található, ahol a GDP 4,4 és 3,6 %-a kerül a nyugdíjakra kifizetésre. Ha semmi sem változna a nyugdíjrendszerekben, akkor 2060-ra a tagállamok átlagosan a GDP 18,9 %- át költenék nyugdíjkiadásokra. 22 Kimutatás a nyugdíjkiadásokra fordított GDP arányos összegekről (2009) Forrás: Eurostat Az Unióban 2008-ban a nyugdíjkiadások közel 75 %-át költötték az öregségi nyugdíjakra. Az természetesen szintén országonként változik, hogy a munkáltatók és munkavállalók mekkora összegű nyugdíjjárulékot fizetnek a nyugdíjalapba. Az egyéni, illetve a foglalkoztatói járulékok mértéke nagyban függ attól, hogy milyen az egyes országok általános gazdasági helyzete, az foglalkoztatottak kereseti helyzete és a foglalkoztatók gazdasági terhelhetősége. 23 A következő táblázat az egyéni és foglalkoztatói nyugdíjjárulék mértékét mutatja be. A táblázatból külön kiemelnék két országot, Luxemburgot és Magyarországot. Amíg Luxemburgban mindösszesen 16 % nyugdíjjárulékot fizet a munkavállaló és a munkáltató, addig ez a szám 2009-ben hazánkban 33,5 % volt. 24 Azonban 2011-től a magyar levonási mérték nehezen határozható meg, ugyanis míg az egyéni nyugdíjjárulék 10 %-ban került rögzítésre, a munkáltatókat 27 %-os szociális hozzájárulási adó 25 terheli, mely a nyugdíjjárulékon kívül pl. az egészségbiztosítási és 22 Pension systems in the EU o. 23 Active ageing and solidarity between generations Eurostat kiadvány o 24 Active ageing and solidarity between generations Eurostat kiadvány o. 25 A járulék adóvá történő átnevezése nem csak egyszerű fogalomváltás. Hiszen ha járulékot fizet valaki, joggal várhat el a jövőben ez alapján valamilyen részére történő visszafizetést, azaz járadékot. Azonban az adóbefizetés általános társadalmi közcélokat szolgálhat, nem biztos, hogy pont azok és olyan összegben kapják vissza, mint akik és amennyit befizettek. 19

20 munkaerőpiaci járulékot is tartalmazza. Ebből jól látható, mennyire függ a kereseti arányoktól és gazdaság erejétől a járulék mértéke. Kimutatás az egyéni és foglalkoztatói, valamint az összegzett nyugdíjjárulék mértékéről ( ) Teljes Munkavállalói Munkáltatói nyugdíj hozzájárulás hozzájárulás hozzájárulás EU-27-23,8 22,5 7,9 14,0 Belgium 16,4 16,4 16,4 7,5 8,9 Bulgária Csehország 26,0 28,0 28,0 6,5 21,5 Dánia Csak magán járulékok vannak Németország 19,7 19,5 19,9 10,0 10,0 Észtország - 35,0 22,0 2,0 20,0 Írország Nincs külön nyugdíjjárulék Görögország 20,0 20,0 20,0 6,7 13,3 Spanyolország 28,3 28,3 28,3 4,7 23,6 Franciaország 16,7 16,7 16,7 6,8 9,9 Olaszország 32,7 32,7 32,7 9,2 23,8 Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg 16,0 16,0 16,0 8,0 8,0 Magyarország 30 26,5 33,5 9,5 24,0 Málta Hollandia 17,9 17,9 17,9 17,9 0,0 Ausztria 22,8 22,8 22,8 10,3 12,6 Lengyelország 19,5 19,5 19,5 9,8 9,8 Portugália Nincs külön nyugdíjjárulék Románia Szlovénia - 24,4 24,4 15,5 8,9 Szlovákia 27,5 26,0 18,0 4,0 14,0 Finnország 21,5 21,4 21,5 4,5 17,1 Svédország 15,1 18,9 18,9 7,0 11,9 Egyesült Királyság Nincs külön nyugdíjjárulék Forrás: OECD A nyugdíjrendszerek az EU 27 tagállamában egymástól különböznek, azonban alapvetően 3 pillér alkotja: a kötelező állami nyugdíjrendszer, a foglalkoztatói nyugdíj és az egyéni nyugdíjpénztári megtakarítások. 26 Az első pillér alapvetően ún. felosztókirovó rendszerű, amelyben az aktív dolgozók befizetési fedezik a mindenkori nyugdíjasoknak folyósított nyugdíjkifizetéseket. A foglalkoztatói nyugdíjak amely lehet akár önkéntes, akár kötelező fő célja, hogy magasabb helyettesítési rátát (vagyis a megelőző keresethez képest nem túlságosan csökkentett nyugdíjat) biztosítson. A harmadik pillér, az önkéntes megtakarítások rendszere, melyet általában 26 Pension systems in the EU o. 20

21 adókedvezményekkel ösztönöz az állam. Néhány tagállamban az első pillérhez kapcsolódóan minimumnyugdíj összeget is meghatároznak az időskori elszegényedés elkerülése érdekében. A minimumnyugdíj havi összegét és a bruttó átlagkeresetet euróban, valamint ezek egymáshoz viszonyított arányát a következő táblázat mutatja be. 27 A nyugdíjminimum és az átlagos bruttó kereset országonként (2011) Nyugdíjminimum Átlagos bruttó kereset A nyugdíj és a kereset aránya (euróban) (euróban) (%-ban) Belgium 885,9 3308,33 26,8 Bulgária 70,0 218,83 32,0 Csehország 85,88 905,28 9,5 Dánia 1610, ,44 40,1 Németország 702,0 3450,0 20,3 Észtország 128,39 836,17 15,4 Írország 1076, ,33 31,6 Görögország 846,7 1991,67 42,5 Spanyolország 685, ,33 35,5 Franciaország 628, ,0 23,0 Olaszország 499, ,67 22,8 Ciprus 348,5 1775,85 19,6 Lettország - 675,8 - Litvánia Luxemburg 1436,0 4033,33 35,6 Magyarország 99,0 677,37 14,6 Málta 473, ,58 36,3 Hollandia 1065, ,0 29,4 Ausztria 784,0 3233,33 24,3 Lengyelország 172,0 683,9 25,1 Portugália 231, ,67 17,3 Románia 81,0 402,07 20,2 Szlovénia 178, ,67 13,5 Szlovákia - 725,0 - Finnország 558, ,33 18,0 Svédország 498, ,41 16,3 Egyesült Királyság 627, ,26 19,2 A legtöbb országban a pillérek súlya változó, hibrid rendszerek alakultak ki. Az tagállamok egy részénél már elkezdődött az átmenet az ún. járadék meghatározott (defined benefit DB) rendszerekről a járulékmeghatározott (defined contribution DC) szisztémákra. Esetenként már az ún. névleges számlák rendszere (notinal defined contribution NDC) működik, míg más országokban a pontrendszer (point system PS) kerül alkalmazásra. Ezen túlmenően van ahol kombinált rendszer működik és 27 Pension systems in the EU o. 21