LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap

Átírás

1 LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap

2

3 I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, a Nyugdíjbiztosítási Alap évi költségvetését meghatározó legfontosabb tényezők A LXXI. fejezet Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) évi költségvetése alkalmas arra, hogy biztosítsa a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer alapvető célkitűzéseit: a nyugellátások értékállóságának, valamint a nyugdíjrendszer stabilitásának megőrzését. Az egyes bevételi és kiadási előirányzatok összhangban vannak a évi költségvetés elkészítésekor alkalmazott makrogazdasági paraméterekkel, valamint a költségvetési törvény elkészítéséhez kiadott Tájékoztatóban foglaltakkal. Az Ny. Alap költségvetése a hatályos jogszabályokban meghatározottak szerint mutatja be a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer bevételeit és kiadásait. A bevételi oldal a nyugdíjbiztosítási ellátások finanszírozását szolgáló nyugdíjjárulékból, szociális hozzájárulási adóból és egyéb forrásokból származó bevételeket tartalmazza. A kiadási oldalt a nyugellátási és az egyéb ezekhez kapcsolódó kiadások képezik. A bevételi oldal alakulását alapvetően a bruttó keresettömeg évre tervezett 10,3 %-os mértékű emelkedése határozza meg. A bevételek döntő részét, együttesen 98,2 %-át a biztosítottak által fizetett nyugdíjjárulék, illetve a szociális hozzájárulási adó foglalkoztatói befizetései teszik ki. A nyugdíjjárulék mértéke 2019-ben is a járulékköteles jövedelem 10 %-a. A foglalkoztató által az I. félévben fizetett 19,5 %-os szociális hozzájárulási adó a II. félévben 17,5 %-ra csökken. A szociális hozzájárulási adó megosztási aránya a évi 79,5 %-ról 70,22 %-ra csökken. A kiadási oldal főösszegének 99,8 %-a a nyugellátási kiadásokra kerül kifizetésre 2019-ben. Az Ny. Alap a korhatárt betöltöttek öregségi nyugellátását, korhatár alatti öregségi nyugellátásként kizárólag a nők részére 40 év jogosultsági idő alapján járó ellátást, valamint a hozzátartozói nyugellátásokat és az egyösszegű méltányossági kifizetéseket finanszírozza évben is. A nyugellátások évi előirányzata tartalmazza a januárban végrehajtásra kerülő, 2,7 %-os nyugdíjemelés fedezetét. A nyugdíjemelés mértéke a törvényi előírásoknak megfelelően megegyezik a fogyasztói árindex tervezett emelkedésével. A nyugellátások reálértékének megőrzése tehát biztosított, ezzel a évi költségvetés eleget tesz a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény 41. (3) bekezdésében megfogalmazott előírásnak. A nyugellátási előirányzaton belül céltartalék képzésére került sor a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény ában foglaltak szerint. A törvényi szabályozás szerint, ha a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének tárgyévre tervezett mértéke a 3,5 %-os mértéket meghaladja az Ny. Alap költségvetésében céltartalékot kell képezni. A évi költségvetés a GDP 4,1 %-os növekedésével számol. Az Ny. Alap benyújtott költségvetése nullszaldós, a tervezett bevételek és a tervezett pénzeszközátvétel együttes összege fedezi a felmerülő kiadásokat. Az Ny. Alap napi likviditása érdekében továbbra is lehetőség lesz a Kincstári Egységes Számlához kapcsolódó megelőlegezési számla kamatmentes igénybevételére. Az Ny. Alap működtetésével kapcsolatos előirányzatok évtől az Ny. Alapot kezelő Magyar Államkincstár költségvetésében kerülnek biztosításra.

4 II.1. Az Ny. Alap évi bevételei 1. Cím: Nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek Az Ny. Alap bevételeinek döntő hányadát (terv szinten 98,2 %-át) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon (a továbbiakban: NAV) keresztül érkező szociális hozzájárulási adó Ny. Alapot megillető része, valamint a biztosítottak által fizetett egyéni nyugdíjjárulék összege képezi. Az adó- és járulékbevételek terve 10,3 %-os bruttó keresettömeg növekedéssel számol. A keresetkiáramlás hatásán túl a szociális hozzájárulási adó Ny. Alapot megillető részének előirányzatát meghatározza, hogy a szociális hozzájárulási adó évi 19,5 %-os mértéke július 1-től 2 %-ponttal csökken. A szociális hozzájárulási adó Ny. Alapot megillető része a bázisévi 79,5 %-ról a törvényjavaslat szerint 70,22 %-ra csökken. A biztosítotti nyugdíjjárulék mértéke változatlanul 10 %, és a járulékfizetési kötelezettségnek továbbra sincs felső határa. Az Ny. Alap költségvetésében az 1. alcím, valamint a 2. alcím, 1. jogcímcsoport tartalmazza e bevételeket a következők szerint. 1. Alcím: Szociális hozzájárulási adó Ny. Alapot megillető része és munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék 2. Alcím: Biztosítotti nyugdíjjárulék Megnevezés Szociális hozzájárulási adó Ny. Alapot megillető része és munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék millió forint évi előirányzat ,8 Biztosítotti nyugdíjjárulék ,1 3. Alcím: Egyéb járulékok és hozzájárulások Az egyéb járulékok és hozzájárulások bevételi előirányzata ,0 millió forint, a bevételi főösszeg 0,6 %-a, amely a következő tételeket tartalmazza. Megnevezés millió forint évi előirányzat Megállapodás alapján fizetők járulékai 950,5 Egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteher ,5 Egyéb járulékok és hozzájárulások összesen ,0 Az évi LXXX. törvény ában szabályozott, Megállapodás alapján fizetők járulékai tervezett előirányzata 950,5 millió forint. A megállapodás megkötésénél a nyugdíjjárulék-fizetés alapja a megállapodást kötő személy által meghatározott jövedelem, amely legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. Megállapodás esetén a nyugdíjjárulék mértéke 34 %. Az Egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteher tervezett összege ,5 millió forint. E járulék teljesítése a évi LXXV. törvény 8. (2) bekezdése alapján történik, mely szerint e közteher munkavállalónként, a munkaviszony minden naptári napjára a mezőgazdasági

5 és turisztikai idénymunka esetében 500 forint, az alkalmi munka eseteiben 1000 forint, a filmipari statiszta alkalmi foglalkoztatása esetén pedig 3000 forint összegben terheli a foglalkoztatót. Ebből az adóhatóság 91,8 %-ot az Ny. Alapnak, 1,4 %-ot az Egészségbiztosítási Alapnak, 6,8 %-ot a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak utal át (13. (2) bek.). 5. Alcím: Késedelmi pótlék, bírság E bevételi jogcím évi előirányzata 6 621,4 millió forint, amely a bevételi főösszeg 0,2 %-a. A NAV-nál kezelt késedelmi pótlék, bírság bevételi számlákra befolyt összegből az Ny. Alapot a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló évi LXXXIV. törvény 13. számú melléklete alapján számított összeg illeti meg. 6. Alcím: Költségvetési hozzájárulások évben ,8 millió forint a költségvetési hozzájárulások tervezett összege, amely a bevételi főösszeg 0,9 %-a. 7. Alcím: Nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek A évi előirányzat összege 5 006,5 millió forint. A jelzett összeg tartalmazza az Ny. Alapot megillető a tárgyévet megelőző időszakban kifizetett visszatérítendő, illetve visszatérülő ellátások, és jogalap nélkül felvett ellátások megtérített összegeit, valamint az Ny. Alapnak járó egyéb bevételeket (magán-nyugdíjpénztárak átutalásai, késedelmi kamat, mulasztási bírság, stb.). 3. Cím: Vagyongazdálkodás 1. Alcím: Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás Az MNV Zrt. által kezelt, járuléktartozás fejében átvett vagyon-hasznosítás bevételeinek évi tervezett előirányzata 9,0 millió forint. II. 2. Az Ny. Alap évi kiadásai 2. Cím: Nyugdíjbiztosítási ellátásokhoz kapcsolódó kiadások 1. Alcím: Nyugellátások Az Ny. Alap évi nyugdíjkiadási előirányzata tartalmazza a évi nyugdíjemelésre fordítandó többletkiadáson felül az automatizmusokból eredő többletkiadások és az egyszeri segély fedezetét, továbbá céltartalékot a nyugdíjprémium kifizetésére. A évi januári nyugdíjemelés mértékét a hatályos nyugdíjtörvény alapján a fogyasztói árnövekedés tárgyévre tervezett mértéke határozza meg. A költségvetési törvényjavaslat szerint a tárgyévre tervezett fogyasztói árnövekedés 2,7 %, januárban a nyugellátásokat ennek megfelelően szükséges emelni. A nyugdíjkiadások évi összegét a cserélődés hatása is növeli. A évi magas bérdinamika beépül az új nyugdíjakba, amely további 1,6 %-os kiadásemelkedést okoz. Így összességében 4,3 %-kal emelkedik az ellátások átlaga.

6 A nyugdíjasok átlagos létszáma több folyamat együttes hatásaként 0,5 %-kal, 11,9 ezer fővel csökken 2019-ben. Ennek főbb okai a következők: 2018 második félévében aktuálisan senki sem tölti be a nyugdíjkorhatárt (az 1954 végén születettek 2018 közepén érték el a 63,5 évet), így a korhatár feletti nyugdíjasok száma ebben az időszakban csökken. Ez áthúzódó hatásként a évi létszámot is mérsékli. Ezt a hatást csak részben kompenzálja, hogy az 1955-ben születettek 2019 folyamán folyamatosan elérik a 64 éves nyugdíjkorhatárt. (Az év során folyamatosan kerülnek állományba, ami a létszám-növekedési hatást megfelezi, elosztja a évek között.) A létszámcsökkenés 18,1 milliárd forinttal mérsékli a évi tervezett kiadásokat. Az átlagos összeg és a létszám változásának együttes hatása (négy tizedesjegy pontossággal tervezve) 2019-ben 1,0429 * 0,9945 ~ 1,0372. Így évhez képest 3,7 %-kal emelkedik a nyugdíjkiadás. A évre tervezett 4,1 %-os GDP növekedés alapján céltartalék beállítása szükséges a nyugdíjprémium kifizetésére. Ennek összege mintegy 24,7 milliárd forint. Az Ny. Alap évi nyugdíjkiadási előirányzata a főbb ellátási csoportoknál, a céltartalék képzés figyelembevételével a következők szerint alakul: Megnevezés millió forint évi előirányzat Öregségi nyugdíj ,6 Hozzátartozói nyugellátás ,0 Egyszeri segély 600,0 Nyugdíjprémium céltartalék ,0 Nyugellátások összesen ,6 Az öregségi nyugellátások évi kiadási előirányzata ,6 millió forint. Ezen belül a korhatár felettiek öregségi nyugdíjának kiadása ,6 millió forint, a nők korhatár alatti nyugellátásának kiadása ,0 millió forint. A hozzátartozói nyugellátások évi előirányzata ,0 millió forint. Ebből az árvaellátások összege ,0 millió forint, az özvegyi nyugellátásoké pedig ,0 millió forint. Egyszeri segély jogcímen 600,0 millió forint összeget tartalmaz az előirányzat. Ezen felül az Ny. Alap költségvetésének normaszövege rögzíti, hogy a nyugellátások előirányzatának megfelelő jogcímein történő elszámolással méltányossági alapon történő nyugdíjmegállapításra 200,0 millió, méltányossági alapú nyugdíjemelésre pedig 800,0 millió forint használható fel az irányadó jogszabályi rendelkezések szerint. 4. Alcím: Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai Az egyéb, ellátáshoz kapcsolódó kiadások 6 162,0 millió forint előirányzati összege tartalmazza a nyugdíjfolyósítással és a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos egyéb tevékenységek kiadásait. Ebből 4 621,5 millió forint a postaköltség és 1 540,5 millió forint az egyéb kiadások összege. A évi előirányzat a évi várható teljesülés és a tervezett fogyasztói árnövekedés figyelembevételével került meghatározásra.

7

8 TÁJÉKOZTATÓ a demográfiai folyamatoknak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre gyakorolt hatásairól I) Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 22. (3) bekezdés c.) pontja értelmében a költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtásakor az Országgyűlésnek tájékoztatásul be kell nyújtani a demográfiai folyamatokra és azok hatásaira vonatkozó 50 évre szóló előrejelzést. Jelen tájékoztatás ezen törvényi kötelezettség teljesítése. II.) A demográfiai prognózisban (lásd 1. számú táblázat) a 2011-es népszámlálás alapján, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézete által készített népesedési előrejelzés 2017-ben készült alapváltozata szerepel. Budapest, június 20.

9 1. számú táblázat 50 éves demográfiai előrejelzés Összesen Népesség (ezer fő, év elején) munkaképes korú népesség* Ebből: nyugdíjkorhatár felettiek Nyugdíjkorhatár felettiek aránya a népességhez Nyugdíjkorhatár felettiek aránya a munkaképes korú népességhez ,2% 31,0% ,7% 31,9% ,2% 32,9% ,0% 32,5% ,4% 33,4% ,1% 32,8% ,9% 32,4% ,5% 33,6% ,3% 33,3% ,1% 33,0% ,7% 34,1% ,5% 33,6% ,8% 34,2% ,0% 34,7% ,2% 35,2% ,5% 35,6% ,6% 36,0% ,7% 36,1% ,8% 36,4% ,9% 36,6% ,1% 36,9% ,2% 37,2% ,5% 37,8% ,9% 38,5% ,2% 39,3% ,5% 40,0% ,8% 40,6% ,1% 41,4% ,5% 42,1% ,1% 43,5% ,7% 45,1% ,3% 46,6%

10 ,8% 47,9% ,3% 49,0% ,6% 49,9% ,9% 50,6% ,1% 51,1% ,2% 51,4% ,2% 51,5% ,2% 51,5% ,2% 51,6% ,3% 51,7% ,3% 51,8% ,3% 51,9% ,4% 52,0% ,5% 52,3% ,6% 52,7% ,7% 52,9% ,8% 53,1% ,8% 53,3% ,9% 53,5% ,9% 53,5% ,8% 53,2% ,7% 52,9% ,6% 52,6% ,5% 52,3% ,4% 52,1% ,4% 51,9% ,3% 51,7% ,3% 51,6% * 15. életévüket betöltött, az öregségi nyugdíjkorhatárt még el nem ért személyek száma Az előrejelzés a KSH NKI 2017-es népesség-előreszámításának alapváltozata alapján készült.