Budapest, január

Átírás

1 GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM Iktatószám: GKM/1325/1/2008. A gazdasági és közlekedési miniszter /2008. ( ) GKM rendelete a közlekedési és az ipari területeken végzett igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának rendjéről és eljárási szabályairól szóló 69/2006. (I. 27.) GKM rendelet módosításáról Budapest, január

2 E G Y E Z T E T É S I L A P A) Állami szervek Vélemény-nyilvánítási határidő: 15 munkanap név: egyetért nem ért egyet észrevételt tett MeH Kormánytitkárság vezetője MeH Koalíciós kormányzati koordinációért felelős ÁT MeH jogi és koordinációs SZÁT MeH KIÖFTNM MeH EKK NBI NFÜ EüM FVM HM IRM KüM KVVM OKM ÖTM PM SzMM GVH KSH OGY biztos Adatvédelmi biztos LÜ határidőben nem adott véleményt B) Társadalmi és érdekképviseleti szervek Vélemény-nyilvánítási határidő: 15 munkanap MKIK MAK C) Egyeztető értekezlet időpontja: 2 résztvevői:

3 I. Tartalmi összefoglaló TERVEZET VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló évi LVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) felhatalmazást adott az igazságügyért felelős miniszternek, hogy az érintett miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg az igazságügyi szakértők szakterületének besorolását és a szakterületekhez kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekre vonatkozó részletes szabályokat. E felhatalmazás alapján került elfogadásra az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet (a továbbiakban: Iszr.), amely március 7-én lépett hatályba. Az Iszr. mellékletei tartalmazzák azokat a szakterületeket, amelyeknek a névjegyzékbe történő bejegyzésére lehetőség van, köztük az Iszr október 1-jén hatályba lépett módosítása nyomán a műszaki alkotások, növényfajták és árujelzők védelme, azaz az iparjogvédelem szakterületét is. Tekintettel arra, hogy az iparjogvédelmi igazságügyi szakértés az ipari területeken végzett igazságügyi szakértői tevékenységek közé került, a közlekedési és az ipari területeken végzett igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának rendjéről és eljárási szabályairól szóló 69/2006. (I. 27.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM r.) módosítása is szükségessé válik. A GKM r. módosításának célja, hogy a műszaki alkotások, növényfajták és árujelzők védelme szakterületen meghatározza az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő felvételhez szükséges gyakorlati idő igazolásának szempontjait. A tervezet továbbá az Iszr. 5. melléklete A) részének 1. pontjában megjelölt belvízi hajózási nautika szakterület esetében szükséges pontosítást tartalmaz. II. A Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés összhangban áll a kormányprogrammal, amely az igazságszolgáltatási reform folytatása és a szolgáltató igazságügy megteremtése keretében utal arra, hogy Pontos, könnyen elérhető igazságügyi szakértői nyilvántartásokat vezetünk. Az iparjogvédelmi igazságügyi szakértők munkája révén az ilyen tárgyú ügyekben is biztosítható lesz az eljárások gyorsításához és a minőségi ítélkezés feltételeinek további erősítéséhez fűződő érdek. III. Előzmények Az Iszr október 1-jén hatályba lépett módosítása nyomán az ipari terület igazságügyi szakértői szakterületeinek listája kibővült a műszaki alkotások, növényfajták és árujelzők védelme szakterülettel. 3

4 Az új szakterület az Iszr. értelmében Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakmai felügyelete alá tartozik, ezért a szakmai gyakorlat igazolása rendjének meghatározására tekintettel a GKM r. módosítására van szükség. IV. Várható szakmai hatások A GKM r.-nek a tervezet szerinti módosításával teljessé válik az iparjogvédelmi szakértői működéshez szükséges jogszabályi rendelkezések köre. Az Iszr. fent említett módosítása révén a korábban hatályos rendelkezések alapján szakértői engedélyt szerzett az iparjogvédelem területén működő igazságügyi szakértők a jövőben is folytathatják munkájukat, a szakmai gyakorlatuk szakirányú jellegét igazoló hatósági bizonyítványt a Magyar Szabadalmi Hivatal fogja kiállítani. V. Várható gazdasági hatások - VI. Várható társadalmi hatások - VII. Kapcsolódások - VIII. Fennmaradt vitás kérdések - I. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e kommunikáció Kormányülést követő tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése Részletezve: További lakossági tájékoztatás Részletezve: A kommunikáció tartalma (sajtózáradék) Tárcán belül nyilatkozók szintje:. Megjegyzések 4

5 A gazdasági és közlekedési miniszter../2008. (.) GKM rendelete a közlekedési és az ipari területeken végzett igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának rendjéről és eljárási szabályairól szóló 69/2006. (I. 27.) GKM rendelet módosításáról Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló évi LVII. törvény 31. -ának (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: A közlekedési és az ipari területeken végzett igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának rendjéről és eljárási szabályairól szóló 69/2006. (I. 27.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 5. -a a következő új e) ponttal egészül ki: [A kérelmet] e) az R. 5. számú melléklete B) pontjának 37. alpontjában meghatározott szakterület tekintetében a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz [kell benyújtani.] (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 5. -ának a) pontjában az R. 5. számú melléklete A) pontjának 1., 2., 16. és alpontjában szövegrésze helyébe az R. 5. számú melléklete A) pontjának 2., 16. és alpontjában szöveg lép. (2) Ez a rendelet a hatálybalépését követő napon hatályát veszti. 5

6 INDOKOLÁS 1. Az igazságügyi szakértői tevékenységre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatára, a korábbi rendszer átfogó reformjára 2005-ben, az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló évi LVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) elfogadásával került sor. A reform célja a korábbi szabályozás széttagoltságának és ellentmondásainak megszüntetése, az igazságügyi szakértői tevékenység fogalmának törvényi meghatározása, valamint a szakkérdéseknek a tisztán jogkérdésektől történő elkülönítése volt. A Szaktv. révén a szakértői tevékenység gyakorlásához szükséges névjegyzékbe vételi eljárás november 1-jével hatósági eljárássá vált. A korábbi nyilvántartás felülvizsgálatra került, amelynek eredményeként megszületett az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet (a továbbiakban: Iszr.). Az Iszr számú mellékletei tartalmazzák azokat a szakterületeket, amelyekre nézve a megfelelő képzettséggel és gyakorlati idővel rendelkező kérelmezők kérhetik névjegyzékbe vételüket. Tekintettel arra, hogy az Iszr. által nem nevesített szakterületek esetében névjegyzékbe vételre nem kerülhet sor, a Szaktv. az igazságügyért felelős miniszternek január 1-jéig adott határidőt arra, hogy felülvizsgálja a névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértők névjegyzékbe vétele feltételeinek fennállását, illetve, hogy módosítsa az igazságügyi szakértők szakterületét az erre vonatkozó rendeletnek megfelelően. Ez azt jelenti, hogy az említett határidő lejártáig minden egyes szakértőt felül kell vizsgálni az új rend szerinti szakértői területekre történő besorolás érdekében, és ha január 1-jén nincs olyan terület, ahová a szakértő besorolható, az érintett személy igazságügyi szakértőként nem működhet tovább, a névjegyzékből törlésre kerül. Az Iszr. a korábbi, bár jogszabályi formában nem rögzített gyakorlattal ellentétben iparjogvédelmi szakterületeket nem tartalmazott, ezért a mellékletek felülvizsgálata érdekében egyeztetés kezdődött a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: MSZH) és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium között. Annak érdekében, hogy a korábban hatályos rendelkezések alapján szakértői engedélyt szerzett az iparjogvédelem területén működő és névjegyzékbe került szakértők működésüket folytathassák, és hogy továbbra is biztosított legyen az ilyen tárgyú perekben elengedhetetlenül szükséges, különleges szakértelem, az Iszr. új szakterülettel történő kiegészítésére volt szükség. Ennek megfelelően a október 1-jén hatályba lépett, az igazságügyi szakértői tevékenységgel kapcsolatos egyes rendeletek módosításáról szóló 46/2007. (I. 29.) IRM rendelet az Iszr. 5. számú mellékletének B) pontját (Igazságügyi szakértői szakterületek és az azokhoz kapcsolódó képesítési feltételek az ipari területen) egy új 37. alponttal rendelte kiegészíteni. A szakértőknek a műszaki alkotások, növényfajták és árujelzők védelme szakterületen történő névjegyzékbe vételéhez egyetemi vagy főiskolai alapképzésben szerzett végzettség és felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítés szükséges. A felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítésre vonatkozó szabályokat külön jogszabály, az iparjogvédelmi szakképesítésről szóló 78/1995. (II. 29.) IKM rendelet szabályozza. 6

7 Az Iszr. említett módosításával az iparjogvédelmi szakértői működéshez szükséges jogszabályi rendelkezések köre még nem tekinthető teljesnek. Figyelemmel arra, hogy az iparjogvédelmi igazságügyi szakértés az ipari területen végzett igazságügyi szakértői tevékenységek közé, és ezáltal az ágazati felügyeleti struktúrában a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakmai felügyelete alá került, a Szaktv. által megkövetelt gyakorlati idő igazolásának rendjét illetően a GKM r. módosítása is szükségessé válik. 2. A tervezet megalkotásának jogalapja a Szaktv ának (8) bekezdése, amelynek értelmében felhatalmazást kap a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszter, hogy az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjét rendeletben szabályozza. 3. A hatályos GKM r. 3. -a kimondja, hogy a szakmai gyakorlati időn a kérelemben megjelölt szakterületen végzett tényleges, gyakorlati szakmai tevékenységet, vagy a választott szakterületre vonatkozó tudományos tevékenységet kell érteni. A GKM r. 4. -a értelmében szakirányú szakmai gyakorlati időként a szakirányú felsőfokú végzettség vagy a szakképzettség megszerzése után, a kérelem benyújtását megelőzően meglévő, a megjelölt szakterületen eltöltött gyakorlati időt lehet figyelembe venni. A GKM r. 5. -a az Iszr. 5. számú mellékletének valamennyi pontja tekintetében meghatározza, hogy a kérelmet mely hatósághoz kell benyújtani. E hatóság a GKM r. 6. -ának (1) bekezdése értelmében hatósági bizonyítványt állít ki a szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolásáról. Figyelemmel a műszaki alkotások, növényfajták és árujelzők védelme igazságügyi szakértői szakterület speciális jellegére, a legcélszerűbbnek az mutatkozik, hogy a szakterületen a szakmai gyakorlat szakirányú jellegét igazoló hatósági bizonyítványt a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal, az MSZH állítsa ki. Ennek megfelelően a tervezet előírja, hogy a GKM r. 1. -ának (2) bekezdése szerinti kérelmet az MSZH-hoz kell benyújtani. 4. Az Iszr. 5. melléklete A) részének 1. pontjában megjelölt belvízi hajózási nautika szakterület esetében - az Iszr ában foglaltakra tekintettel - a névjegyzékbe az vehető fel, aki külön jogszabály alapján a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatalától (a továbbiakban: Hivatal) az adott szakterületre szakértői működésre jogosító engedélyt kapott és a Hivatal szakértői névjegyzékébe felvették. A szakértői működésre jogosító érvényes engedélyt a kérelemhez csatolni kell; ebben az esetben a névjegyzékbe való felvételhez gyakorlati idő igazolása nem szükséges. Ugyanezen szakterület vonatkozásában azonban a GKM rendelet 5. -ának a) pontja akként rendelkezik, hogy az Iszr. 5. melléklete A) részének 1. [ ] pontjában meghatározott szakterület esetében a Nemzeti Közlekedési Hatóság Középmagyarországi Regionális Igazgatóság állítja ki a szakmai gyakorlat szakirányú jellegét igazoló hatósági bizonyítványt. 7

8 Az Iszr a szerint a belvízi hajózási nautika szakterület esetében nem gyakorlati idő igazolása szükséges, hanem a közlekedési, hírközlési és vízügyi szakértők működésének engedélyezéséről szóló 33/1999. (. 15.) KHVM rendelet (a továbbiakban: KHVM rendelet) 1. -ában meghatározott szakértői működésre jogosító engedély. A KHVM rendelet 2. -ában foglaltak szerint szakértői engedélyt további feltételek fennállása esetén az a személy kaphat, aki egyetemi végzettség esetén legalább nyolc év, főiskolai végzettség esetén legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a KHVM rendelet szigorúbb követelményeket támaszt szakmai gyakorlat tekintetében, mint az IM rendelet, az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételhez az ágazati szakértői engedélyen felül a szakmai gyakorlat szakirányúságáról szóló igazolást nem írja elő az Iszr. Erre figyelemmel a rendelet 5. -ának a) pontjában a felsorolásból az 1. alpontra való hivatkozás elhagyása indokolt. 8