KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM. Igazságügyi szakértők jogi oktatása

Átírás

1 KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Igazságügyi szakértők jogi oktatása Tisztelt Érdeklődő! Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 18. (1) bekezdése alapján az igazságügyi szakértő részére a rendszeres jogi oktatáson való részvétel és a miniszter rendeletében meghatározott mentesülés esetét kivéve az igazságügyi szakértő névjegyzékbe való felvételét követő jogi vizsga letétele kötelező. Az igazságügyi szakértői jogi oktatásra és vizsgára vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges jogi oktatásról és vizsgáról szóló 10/2006. (III. 7.) IM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) határozza meg. A Szaktv. és a Rendelet értelmében tehát az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe való felvételét követő 15 napon belül köteles első alkalommal a jogi oktatásra jelentkezni, és - a mentesülés esetét kivéve - annak elvégzését követően a jogi vizsgát letenni. A jogi vizsga alóli mentesség meglétét igazoló okiratot a jogi oktatásra való jelentkezési kérelemhez mellékelni kell. Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe január 1-jét megelőzően bejegyzett szakértők esetében az első jogi oktatásra és a jogi vizsga letételére az igazságügyi szakértői jogosultság Szaktv a szerinti felülvizsgálata során kerül sor. Amennyiben azonban a szakértő a felülvizsgálat során a jogi vizsga letétele alóli valamelyik mentesülési feltétel meglétét igazolja, neki legkésőbb a felülvizsgálatáról szóló határozat meghozatalától (keltétől) számított 2 éven belül kell az első jogi oktatásra jelentkeznie. Az igazságügyi szakértő köteles továbbá az első jogi oktatáson való részvételt követően négyévente rendszeres jogi továbbképzésen részt venni. A Rendelet alapján az első képzés, illetve a rendszeres továbbképzés elvégzése alól felmentés nem adható. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az igazságügyi szakérői névjegyzékből való törléshez vezethet, ha a szakértő a jogi vizsgát határidőben nem teszi le (és a mentességét sem igazolja) vagy a rendszeres jogi továbbképzésen nem vesz részt.

2 A) A jelentkezés szabályai A Rendelet 8. -a alapján a jogi oktatásra és vizsgára, illetve a továbbképzésre történő jelentkezést írásban (postai úton, telefaxon, vagy személyesen átadott irat útján, illetve elektronikus úton) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál (a továbbiakban: Minisztérium) lehet benyújtani. A jelentkezéshez szükséges kérelem-minta a honlapon letölthető. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgáltatási Főosztály (1357 Budapest, Pf.: 2) Tekintettel arra, hogy a továbbképző tanfolyamok országszerte több helyszínen, illetve több időpontban kerülnek megszervezésre, a jelentkezésnek tartalmaznia kell a kért helyszínt és időpontot. Előfordulhat, hogy a kérelmezőt a Minisztérium a kérelemtől eltérő időpontra osztja be, amennyiben az adott időpontra túljelentkezés van, vagy a tanfolyam a megfelelő számú jelentkező hiányában nem kerül megtartásra. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jelentkezési kérelmet kizárólag abban az esetben fogadja el a Minisztérium, amennyiben a kérelemhez mellékelték a részvételi díj (adott esetben a vizsgadíj) befizetését igazoló, a bankszámla megterhelését tartalmazó napi bankkivonatot vagy a postai készpénz-átutalási megbízást igazoló szelvényrészt, illetve annak másolatát. B) A tanfolyam és a vizsga díja Az első jogi oktatás részvételi díja Ft, a jogi vizsga díja Ft, a rendszeres továbbképzés díja pedig Ft, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium számú számlára banki átutalással vagy postai készpénz-átutalási megbízással kell befizetni. C) A tanfolyam és vizsga helyszíne, időpontja A jogi oktatásra és vizsgára, illetve a továbbképzésre a kérelem alapján a Minisztérium hivatalból osztja be a jelentkezőt, amelynek helyszínéről és időpontjáról értesítést küld. A vizsga rendszerint két héttel követi a tanfolyamot. Felhívjuk figyelmüket, hogy jelentkezési kérelmet az adott oktatást megelőző két héten belül már nem áll módunkban elfogadni, így kérjük, hogy jelentkezésüket erre tekintettel juttassák el a Minisztériumhoz. Az igazságügyi szakértők jogi oktatása és vizsgája évben:

3 Első képzés időpontok, Budapest helyszínnel: január február március április május június szeptember október november december Vizsga időpontok, Budapest helyszínnel: február március április május június július szeptember október december december 17. Továbbképzés időpontok és helyszínek: február 17., Miskolc március 09., Budapest március 23., Békéscsaba április 13., Debrecen május 10., Győr július 06., Szolnok szeptember 28., Pécs október 12., Veszprém november 23., Budapest Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az első képzés (és vizsga) elvégzésére kötelezett igazságügyi szakértők Budapesten tehetnek eleget kötelezettségüknek, ezért kérjük Önöket, hogy ennek megfelelően jelentkezzenek az oktatásokra. Rendszeres jogi továbbképzés megtartására a területi kamarák illetékességi területén, illetve Budapesten évente egy alkalommal kerül sor, kérjük Önöket, hogy ennek megfelelően jelentkezzenek az oktatásokra és időben tegyenek eleget jogszabályi kötelezettségüknek.

4 D) A halasztás szabályai A tanfolyam, illetve a vizsga időpontjának elhalasztása Ft halasztási díj megfizetése mellett, legfeljebb egyszer, írásban kérhető. A halasztási kérelemhez mellékelni kell a halasztási díj megfizetéséről szóló igazolást. Nem kell halasztási díjat fizetni abban az esetben, ha a halasztást a kérelmező a tanfolyam, illetve vizsga kitűzött időpontjáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban kéri. Amennyiben a halasztási kérelem előterjesztésére a kitűzött időpontot megelőző 8 napon belül kerül sor, úgy a halasztási díj megfizetése mellett a tanfolyam, illetve vizsga díját ismételten meg kell fizetni. A vizsga halasztásánál kérjük, legyenek figyelemmel a Rendelet azon rendelkezésére, amely szerint a vizsgára kötelezettnek a vizsgát az első képzés első alkalommal történő elvégzését követő 90 napon belül le kell tennie. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a következő tanfolyamra, illetve vizsgára való beosztásra csak erre irányuló kifejezett írásbeli kérelem esetén van lehetőség, az nem automatikus. E) A jogi vizsgáról A vizsga tananyaga a tanfolyamon kerül kiosztásra augusztus 1-jétől a névjegyzékbe újonnan felvett igazságügyi szakértőknek nem kell írásbeli vizsgát tenni. A névjegyzékbe január 1-jével felvételt nyert igazságügyi szakértő ha az első képzéshez kapcsolódó vizsga alól mentesül, az első képzésre a névjegyzékbe vétele feltételei fennállásának az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti felülvizsgálata (a továbbiakban: felülvizsgálat) során hozott határozat meghozatalától számított két éven belül köteles jelentkezni. A vizsga alól nem mentesülő szakértő a felülvizsgálata alatt, de legkésőbb a Szaktv. 32. (1) bekezdésében megjelölt időpontig köteles a vizsgát letenni. Ha a szakértő a vizsgán nem felel meg, lehetőség van a vizsga megismétlésére, ennek érdekében ismételten - térítésmentesen - kérheti a beosztását a tanfolyamra. A jogi vizsgát az első képzés elvégzését követő 90 napon belül kell letenni. Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe január 1-jét megelőzően bejegyzett és vizsgára kötelezett szakértők a fentiektől eltérően csak írásbeli vizsgát tesznek. F) A vizsga alóli mentesség szabályai A Rendelet 5. (1) bekezdése alapján - az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvétel iránt október 1-jét követően benyújtott kérelmek esetében mentesül a vizsga alól az, aki a) jogász szakképzettséggel, vagy

5 b) jogi szakokleveles közgazdász szakirányú szakképzettséggel, vagy c) jogi szakokleveles mérnök szakirányú szakképzettséggel, vagy d) jogi szakokleveles általános orvos, fogorvos, gyógyszerész szakirányú szakképzettséggel, vagy e) jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó szakirányú szakképzettséggel, vagy f) kriminalisztikai szakember szakirányú szakképzettséggel rendelkezik. A Rendelet 27. (4) bekezdése alapján - a fenti mentesülési feltételeken túlmenően - mentesül továbbá a vizsga alól az, aki január 1-jét megelőzően került felvételre az igazságügyi szakértői névjegyzékbe, ha a) az egyetemi vagy főiskolai szintű felsőoktatásban az alapképzéshez kapcsolódó végzettség megszerzése vagy az azon túl előírt, a szakterületnek megfelelő szakirányú továbbképzés során legalább egy félévnek megfelelő oktatási időszak alatt jogi ismeretek oktatásban is részesült és eredményes vizsgát tett, b) a végzettségének vagy szakképzettségének megfelelő területen tudományos fokozatot szerzett vagy c) január 1-jét megelőzően több mint 10 éve igazságügyi szakértőként működik. A mentességi feltétel valamelyikének meglétét igazoló eredeti okiratot vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát a Minisztérium részére meg kell küldeni. G) A tanfolyam tananyaga A jogi oktatás jegyzetei a tanfolyamon kerülnek kiosztásra. A tananyag az alábbi jogszabályokon alapul: 1./ Az igazságügyi szakértői működésről szóló jogszabályok és az igazságügyi szervezetre vonatkozó, az igazságügyi szakértői tevékenység ellátásához szükséges rendelkezések: a) évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértői tevékenységről b) évi CXIV. törvény az igazságügyi szakértői kamaráról c) 210/2005. (X. 5.) Korm. rendelet az igazságügy szakértői névjegyzék vezetéséről d) 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet az igazságügyi szakértői működésről e) 3/1986. (II. 21.) IM rendelet az igazságügyi szakértők díjazásáról 2./ Az eljárási törvényeknek az igazságügyi szakértőket érintő rendelkezései: a) évi XIX. törvény a büntetőeljárásról (21., 31., 38., 45., , , , , 119., 125., , , , 195., 244/A-244/D., , 262/A-262/B., 279., , , 404., , 554., 554/F., 566., 591. ) b) évi III. törvény a polgári perrendtartásról (1-12., , , 44., , 96-99/B., , 114/A-114/B., 120., , 134/A., /A , , /A., , , /A., 386/D. ) c) évi XLVIII. törvény az igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a Polgári Perrendtartásról szóló évi III. törvény módosításáról d) évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról

6 3./ Az Alaptörvény rendelkezései: Alapvetés A)-T) cikk, Szabadság és Felelősség I-IX. cikk, XV. cikk, XXIII-XXV. cikk, XXVII-XXVIII. cikk, Az Állam 1-7. cikk, cikk, cikk, cikk, cikk. 4./ A személyes adatok védelméhez fűződő alapjogra, a személyiségvédelem és az adatvédelem követelményeire vonatkozó alapvető rendelkezések: Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény (1-7., 9-10., ) 5./ A gazdasági társaságok alapítására, működésére vonatkozó jogszabályok alapvető rendelkezései: a) évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (1-6., 8-9., 11., , , 29., , 50., , , 108., 111., 119., 171. ) b) évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (3-11., ) 6./ Az Európai Uniónak a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó alapvető szabályai: Az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződés (7. cikk, 14. cikk, 17. cikk, 43. cikk, 46. cikk, cikk, 55. cikk, 249. cikk) Felhívjuk a figyelmet arra, hogy valamennyi hatályos jogszabály elérhető a az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződés pedig a oldalról.