Igazságügyi Szakértõi. a Kecskeméti Igazságügyi Szakértõi Kamara kiadványa. Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyék szakértõinek kamarája

Átírás

1 Igazságügyi Szakértõi a Kecskeméti Igazságügyi Szakértõi Kamara kiadványa Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyék szakértõinek kamarája január-február-március A tartalomból Rövid hírek EuroExpert Bulletin MISZK elnökségi ülés Változások a jogi képzésben! Kérdések az alapismereti oktatásról 1

2 Kedves Szakértõ Asszony / Úr! ELÕSZÓ hírlevelünk elõszavában szeretném Önökkel megosztani az európai szakértõi szervezeteket tömörítõ EuroExpert hírlevelének összefoglaló magyar fordítását. Azon szakértõink, akik Ekíváncsiak a teljes angol nyelvû cikkre, a MISZK honlapjáról, a Hírek menüpontból tölthetik le. Dr. Poczkodi Sándor elnök Az E-Bulletine címlapján Nicola Cohen, az EuroExpert elnöke köszönti az elsõ példány olvasóit, melyben magyarországi hírek mellett Ausztria és az Egyesült Királyság kap szót. Kiemelt témák a szakértõi vélemény elektronikus úton történõ továbbítása, valamint a mediáció. Utóbbi az Európai Unió mediációról szóló és ez évben hatályba lépõ direktívája okán is, erre a területre fókuszál az EuroExpert márciusi berlini szimpóziuma. Az EuroExpert ösztönözte és hívta életre a szakértés magas fokú normáit valamint a szakértõk közti európai szintû párbeszédet, errõl tanúskodott a múlt év õszi rendezvény Bécsben, ahol a szakértõk díjazása volt a kiemelt téma, a legfrissebb ezzel k a p c s o l a t o s t a n u l m á n y a s z e r v e z e t h o n l a p j á n i s o l v a s h a t ó ( Magyarország elnököli az Európai Uniót jan. 1-tõl, az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsa Magyarországon tartja az ülését, január végén Gödöllõn. Dr. Navracsics Tibor elnököli januártól a Tanács igazságügyi szekcióját. Az új igazságügyi kormányzat a szakértõi mûködés rendjét, a kompetenciaköröket is lehetségesen érintõ jogszabályváltozásokat tervez, kiegészítve a szakértõk rendszeres továbbképzési rendjével. A magyar elnökség programja illeszkedik a spanyol-belga elnökség munkájába, a célok között szerepel a bel- és igazságügyi együttmûködést erõsítõ stockholmi program végrehajtásának továbbvitele, kiemelt cél továbbá a szomszédságpolitika keleti dimenziójának megerõsítése, amelynek keretében 2011 májusában hazánk rendezi meg a második Keleti Partnerség csúcstalálkozót. (A MISZK részérõl Erõs Eszter) A Német Szakértõk Napja program keretében és a Német Kirendelt Felesketett és Kvalifikált Igazságügyi Szakértõk Kamarájának (BVS) rendezésében EuroExpert szimpóziumra kerül sor Berlinben, március 18-án. A berlini eseményt számos hasonló elõzte meg Lipcsétõl Prágáig. A szimpózium kevésbé formális és jóval interaktívabb, mint egy konferencia, igaz, erre is sor került már Párizsban illetve Madridban, a találkozók célja kettõs, a szakértõi tudásanyag és normák európai szintû kicserélése és a kapcsolati háló építése. Kiemelt téma az ADR avagy a kiemelt vitarendezési szabályok valamint ezzel együtt a mediáció. A felszólalók ezt a témák járják körbe, bemutatva annak elõnyeit és új lehetõségeit. Az ausztriai eljárásjog értelmében a szakértõknek írásos szakvéleményüket nyomtatott formában kell a bíróság vagy az államügyészség elé tárni, ezt saját kezûleg szignálják és pecséttel látják el. Némely dokumentum elektronikus úton történõ továbbítása megengedett, ekkor azonban nem elégséges egy egyszerû -t küldeni, lehetséges a faxon történõ továbbítás is, fõleg rövidre szabott határidõk esetében. Pár éve létrehozták a Jogi anyagok elektronikus továbbításának rendszerét" ( Elektronischer Rechtsverkehr"). Ez egyben a kommunikáció strukturált formája a bíróság és az érintett felek között. Az ilyen módon továbbított dokumentum formátuma meghatározott: szöveg vagy PDF fájl. Az ügyvédek és közjegyzõk számára a rendszer használata kötelezõ. Más szakmabelieknek így a szakértõknek is önkéntes. Igaz, az igénybevételhez szükséges hardver és szoftver valamint a szolgáltatás költsége igen borsos és közgazdasági értelemben akkor kifizetõdõ, ha a szakértõ napi kapcsolatban áll a bírósággal vagy az államügyészséggel. A kommunikáció elektronikus formája jellemez 2002 óta egy olyan szakterületet, ahol ugyancsak tevékenykednek a szakértõk, ez a terület az ingatlan értékbecslés kényszerárverések esetében. A kommunikációra a ( oldalon keresztül kerül sor, ahol a belépés után a szakértõ rálát az esetekre és feltöltheti a szakvéleményét valamint annak rövid összefoglalását. Az ingatlanbecslõk munkájának eredménye 2

3 publikus: ( október 1-je óta mûködik az Osztrák Szövetségi Igazságügyi Minisztérium és a Felesketett és Bíróságilag Certifikált Osztrák Igazságügyi Szakértõk S z ö v e t s é g é n e k k ö z ö s d o k u m e n t u m t o v á b b í t ó s z o l g á l t a t á s a a D E S (Dokumenteneinbringungsservice), ennek használata jóval egyszerûbb, mint az elõbb ismertetett rendszeré. Használatához elégséges egy számítógép és internet csatlakozás, a rendszer beolvassa a belépõ szakértõ azonosító kártyáját az érvényes certifikáttal együtt. A oldalon részletes információk és egy olyan tesztfelület is található, mely adatok megadása nélkül is kipróbálható. Az elektronikus küldéshez egy négyjegyû PIN kód segítségével kerül sor, ezzel indítható a bíróságnak illetve az államügyészségnek szánt dokumentumok elõkészítése. Kizárólag szignált PDF dokumentumok továbbítása lehetséges, maximum 10 Megabyte terjedelemben. A rendszer ellenõrzi, hogy a beadott kód érvényes-e illetve megfelelõ-e a formátum. A küldés gomb megnyomását követõen automatikusan érkezik elõbb egy átviteli protokoll majd a hivatalos szerv megerõsítése. Az elektronikus továbbítások táblázatos formában összefoglalásra kerülnek, így könnyen visszakövethetõek. A rendszer nem kötelezõ, de hasznos, a felek felé továbbítandó anyagok eljuttatása egyszerûsödik, és a nyomtatandó papír mennyiség is csökken. Az így továbbított szakértõi véleményeken a pecsétet elektronikus aláírás helyettesíti. A fordítás Erõs Eszter munkája KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK AZ ALAPISMERETI OKTATÁSRÓL ÉS VIZSGÁRÓL 011. április én kerül sor az igazságügyi szakértõk alapismereti oktatására Budapesten, a MISZK szervezésében. Ennek kapcsán a megkapott lista alapján kiértesítettük azon szakértõinket, akiknek aktuális az oktatás és a vizsga. Igen sok kérdés érkezett az 2alapismereti oktatással kapcsolatban, ami miatt az alábbiakban összefoglaló jelleggel válaszolunk a legtöbbször felmerült kérdésekre. Aki a bõvebben bele szeretné ásni magát az alapismereti oktatás jogi hátterébe, az az alapismereti oktatásról és vizsgáról szóló 27/2006. (X. 5.) IRM rendeletet tanulmányozhatja. 1. Kinek és mikor kell alapismereti oktatáson részt vennie? Az igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához szükséges igazságügyi szakértõi alapismeretek oktatásáról és vizsgájáról szóló 27/2006. (X. 5.) IRM rendelet 3. -ának (1)-(3) bekezdése értelmében az alapismereti oktatásra és az azt követõ vizsgára annak a szakértõnek kell jelentkeznie, akit az igazságügyi szakértõi névjegyzéket vezetõ hatóság január 1-jét követõen az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe bejegyzett. Az igazságügyi szakértõi tevékenységrõl szóló évi XLVII. törvény 18/A. -a értelmében az igazságügyi szakértõk számára kötelezõ- a névjegyzékbe való felvételrõl szóló határozat kézhezvételétõl számított egy éven belül - a szakértés alapismereteivel összefüggõ képzésben való részvétel és vizsga letétele. 2. Hol kell jelentkezni az alapismereti oktatásra? Az alapismereti oktatásra annál a területi igazságügyi szakértõi kamaránál kell jelentkeznie, melynek a tagja. 3. Hogyan lehet jelentkezni az alapismereti oktatásra? Az alapismereti oktatásra és a vizsgára történõ jelentkezési kérelem a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara által rendelkezésre bocsátott nyomtatványon is elõterjeszthetõ. Az alapismereti oktatáson v a l ó r é s z v é t e l h e z v a l ó j e l e n t k e z é s i l a p l e t ö l t h e t õ a z a l á b b i l i n k e n : 4. Hol és mikor lesz alapismereti oktatás? Az alapismereti oktatásra és a vizsgára Önt a Kamara osztja be, melyrõl írásban értesítést küld. A legközelebbi oktatás április A helyszín a BMGE Mérnöktovábbképzõ Intézet (1111 Budapest, Egry József utca 1.) 5. Mennyibe kerül az alapismereti oktatás és vizsga? Az alapismereti oktatás díja Ft, az alapismereti vizsga díja Ft. 3

4 6. Mi történik, ha befizettem az oktatás díját, de nem tudok azon részt venni? Ha az idõpontok Önnek nem megfelelõek, az értesítés kézhezvételét követõ 8 napon belül a tanfolyami díj ismételt megfizetése nélkül - legfeljebb egy alkalommal - kérheti a Kamarától a soron következõ alapismereti oktatásra történõ beosztását. 7. Mit kell csatolni a jelentkezési laphoz? Az alapismereti oktatásra történõ jelentkezéséhez mellékelnie kell az alapismereti oktatás díjának befizetését igazoló, a fizetési számla megterhelését tartalmazó napi kivonatot vagy a postai készpénz-átutalási megbízást igazoló feladószelvényt, illetve annak másolatát. A vizsga megkezdésének feltétele, hogy a vizsgabizottság számára bemutassa a vizsgadíj befizetésének igazolását. 8. Hol és mikor kell vizsgázni? A vizsgát a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara mellett mûködõ vizsgabizottság elõtt kell tennie. A vizsgát az alapismereti oktatás elvégzését követõ 45 napon belül kell letennie. Ez alóli kivétel, ha az elsõ sikertelen vizsgát követõen a megismételt vizsgát a Kamara a soron következõ alapismereti oktatást követõen szervezi meg, mert ekkor a 45 napos határidõ ezen alapismereti oktatást követõ elsõ vizsga idõpontjáig meghosszabbodik. 9. Hogyan lehet jelentkezni a vizsgára? A v i z s g á r a k ü l ö n j e l e n t k e z é s i l a p o n l e h e t j e l e n t k e z n i, m e l y e t a linken lehet letölteni. A vizsgára való jelentkezési lapot az alapismereti oktatást követõen a szervezõnél lehet leadni, vagy ben, csatolt fájlként a debkamara@iszki.hu címre küldeni. 10. Milyen dokumentumok szükségesek a vizsgán való részvételhez? A vizsgán való részvételhez szükséges a vizsgázó személyi igazolványa, a szakértõi igazolványa és a befizetést igazoló csekk másolata vagy a banki befizetés tényét igazoló dokumentum. 11. Honnan lehet megtudni a csoportbeosztást? A csoportbeosztás a MISZK honlapon ( a Hírek menüponton belül található majd meg. 12. Kapható-e felmentés? Az alapismereti oktatásra és az azt követõ vizsgára nem kell jelentkeznie a tanfolyamra és az azt követõ vizsgára annak a szakértõnek, aki a. tudományos fokozattal, vagy b. olyan felsõfokú végzettséggel vagy szakvizsgával rendelkezik, amelynek megszerzése során az alapképzés, a képzés vagy az ahhoz kapcsolódó szakirányú továbbképzés keretében a rendelet szerinti valamennyi ismeretet megszerezte. A mentességi feltétel meglétérõl a közigazgatási és igazságügyi miniszter határozattal dönt. Amennyiben rendelkezik a mentességi feltételek valamelyikével, úgy a KIM honlapján ( található kérelem-minta kitöltésével nyilatkozhat arról, hogy az alapismereti vizsga letétele alól kéri a mentesítését. Amennyiben alapismereti vizsga alóli mentesülési kérelmet terjeszt elõ a Minisztériumnál, úgy csatolni kell a mentességi feltétel meglétét igazoló okiratot vagy annak közjegyzõ által hitelesített másolatát, vagy hivatkozni arra, hogy az igazságügyi névjegyzékbe vételi eljárás során a mentességi feltétel meglétét igazoló okiratot már csatolta. MOSOLYSAROK Egy cowboy bemegy egy vadnyugati kocsmába, odamegy a kocsmároshoz, rendel egy dupla whiskeyt, és így kiált: - Ha Joe iszik, mindenki iszik! A többi vendég boldogan rohan a csaposhoz a dupla whiskey-ért. Így megy ez sok körön át, míg végre Joe odamegy a pulthoz, kivágja az árat, és így kiált: - Ha Joe fizet, mindenki fizet! Házsártos feleség mondja a férjének: - Mennyivel jobban tettem volna, ha magához az ördöghöz mentem volna feleségül! - Erre ne is gondolj! Közeli rokonok nem házasodhatnak! 4

5 VÁLTOZÁSOK A JOGI KÉPZÉSBEN int ahogyan azt elõzõ számainkban is közzétettük, a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan ebben az évben is szeretnénk jogi képzést rendezni, Kecskeméten. Idõközben Mazonban több, fontos változás következett be a jogi oktatással kapcsolatosan, melyrõl az alábbiakban számolunk be. Az elsõ jogi képzésre jelentkezõket legjobban érintõ változás az, hogy azon szakértõink, akik legyen akár régóta igazságügyi szakértõink, de elsõ képzésen vesznek részt,õk ettõl az évtõl kezdve kizárólag Budapesten - külön idõpontban tehetik meg. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján már láthatóak ezek az idõpontok, melyet cikkünkben közlünk is. A korábbi gyakorlattól eltérõen - ahol az elsõ képzésre jelentkezettek és a továbbképzésen részt vevõ szakértõk is együtt hallgatták meg a tananyagot - ettõl az évtõl kezdõdõen a kamaráknál elsõ képzés nem tartható. Ez a változás komolyan befolyásolhatja az idei jogi képzésünket is, hiszen az eddig jelentkezett szakértõk közel fele elsõ képzésen kívánt részt venni. Õket levélben értesítettük errõl a változásról, megadva az évben tartott elsõ jogi képzések idõpontját. A másik- egyelõre még meg nem erõsített hírek szerinti - változás az, hogy az eddig két napos továbbképzések ezentúl egy napra csökkennek. Az eddigiekben a jogi képzések pénteken és szombaton zajlottak, 8-8 órában. Azt egyelõre nem tudjuk, hogy a változás mikor lép életbe, illetve a továbbképzés óraszáma hogyan alakul, illetve melyik nap marad el, de amint megerõsített információink lesznek, természetesen megosztjuk azokat kamaránk tagjaival. Az alábbiakban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján ( megjelent, jogi oktatással kapcsolatos információkat adjuk közzé. Az igazságügyi szakértõi tevékenységrõl szóló évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 18. (1) bekezdése alapján az igazságügyi szakértõ részére kötelezõ a rendszeres jogi oktatáson való részvétel és - ha az alól nem mentesült - a jogi vizsga letétele. Az igazságügyi szakértõk jogi oktatására és vizsgáztatására vonatkozó részletes szabályokat a az igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához szükséges jogi oktatásról és vizsgáról szóló 10/2006. (III. 7.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) határozza meg. A Szaktv. és az IM rendelet értelmében tehát az igazságügyi szakértõ a névjegyzékbe való felvételét követõ 15 napon belül köteles elsõ alkalommal a jogi oktatásra jelentkezni, és - a mentesülés esetét kivéve - annak elvégzését követõen a jogi vizsgát letenni. A jogi vizsga alóli mentesség meglétét igazoló okiratot a jogi oktatásra való jelentkezési kérelemhez mellékelni kell. Az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe január 1-jét megelõzõen bejegyzett szakértõk esetében az elsõ jogi oktatásra és a jogi vizsga letételére az igazságügyi szakértõi jogosultság Szaktv a szerinti felülvizsgálata során kerül sor. Amennyiben azonban a szakértõ a felülvizsgálat során a jogi vizsga letétele alóli valamelyik mentesülési feltétel meglétét igazolja, neki legkésõbb a felülvizsgálatáról szóló határozat meghozatalától (keltétõl) számított 2 éven belül kell az elsõ jogi oktatásra jelentkeznie. Az igazságügyi szakértõ köteles továbbá az elsõ jogi oktatáson való részvételt követõen négyévente a rendszeres jogi továbbképzésen részt venni. Az IM rendelet alapján a rendszeresen teljesítendõ továbbképzõ tanfolyam elvégzése alól felmentés nem adható. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az igazságügyi szakérõi névjegyzékbõl való törléshez vezethet, ha a szakértõ a jogi vizsgát határidõben nem teszi le (és a mentességét sem igazolja) vagy a rendszeres jogi továbbképzésen nem vesz részt. 5

6 A) A jelentkezés szabályai Az IM rendelet 8. -a alapján a jogi oktatásra és vizsgára, illetve a továbbképzõ tanfolyamra történõ jelentkezést írásban (postai úton, telefaxon, személyesen átadott irat útján vagy elektronikus úton) kell benyújtani a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazgatási Szolgáltatási Fõosztályához (1055 Budapest, Kossuth tér 4.). A jelentkezéshez kérelem-minta itt letölthetõ. Tekintettel arra, hogy a tanfolyamok országszerte több helyszínen kerülnek megszervezésre, célszerû, ha a jelentkezés tartalmazza a kért helyszínt és idõpontot. Elõfordulhat, hogy a kérelmezõt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) a kérelemtõl eltérõ idõpontra osztja be, amennyiben az adott idõpontra túljelentkezés van, vagy a tanfolyam a megfelelõ számú jelentkezõ hiányában nem kerül megtartásra. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jelentkezési kérelmet kizárólag abban az esetben fogadja el a Minisztérium, amennyiben a kérelemhez mellékelték a díj befizetését igazoló, a bankszámla megterhelését tartalmazó napi bankkivonatot vagy a postai készpénz-átutalási megbízást igazoló szelvényrészt, illetve annak másolatát. B) A tanfolyam és a vizsga díja Az elsõ jogi oktatás részvételi díja Ft, a jogi vizsga díja Ft, a rendszeres továbbképzõ tanfolyam díja pedig Ft, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elnevezésû számú számlára kell banki átutalással vagy postai készpénzátutalással megfizetni. C) A tanfolyam és vizsga helyszíne, idõpontja A jogi oktatásra és vizsgára, illetve a továbbképzõ tanfolyamra a Minisztérium hivatalból osztja be a jelentkezõt, amelynek helyszínérõl és idõpontjáról értesítést küld. A vizsga rendszerint két héttel követi a tanfolyamot. Felhívjuk figyelmüket, hogy jelentkezési kérelmet az adott oktatást megelõzõ két héten belül már nem áll módunkban elfogadni, így kérjük, hogy jelentkezésüket erre tekintettel juttassák el a Minisztériumhoz. Az igazságügyi szakértõk jogi oktatása és vizsgája 2011-ben: Elsõ képzés idõpontok, Budapest helyszínnel: január február április június augusztus október november Vizsga idõpontok, Budapest helyszínnel: február március április május június július szeptember október november december 9. Továbbképzés idõpontok és helyszínek: március , Nyíregyháza április , Békéscsaba 6

7 2011. május , Szolnok augusztus , Pécs szeptember , Budapest, Veszprém október , Miskolc november , Gyõr Ezúton tájékoztatjuk kamaránk tagjait, hogy az elsõ képzés (és vizsga) elvégzésére kötelezett igazságügyi szakértõk Budapesten tehetnek eleget kötelezettségüknek, ezértmindenkit, hogy ennek megfelelõen jelentkezzenek az oktatásokra. Rendszeres jogi továbbképzés megtartására a területi kamarák illetékességi területén, illetve Budapesten évente egy alkalommal kerül sor, kérjük, hogy ennek megfelelõen jelentkezzenek az oktatásokra és idõben tegyenek eleget jogszabályi kötelezettségüknek. D) A halasztás szabályai A tanfolyam, illetve a vizsga idõpontjának elhalasztása Ft halasztási díj megfizetése mellett, legfeljebb egyszer, írásban kérhetõ. A halasztási kérelemhez mellékelni kell a halasztási díj megfizetésérõl szóló igazolást. Nem kell halasztási díjat fizetni abban az esetben, ha a halasztást a kérelmezõ a tanfolyam, illetve vizsga kitûzött idõpontjáról szóló értesítés kézhezvételétõl számított 8 napon belül írásban kéri. Amennyiben a halasztási kérelem elõterjesztésére a kitûzött idõpontot megelõzõ 8 napon belül kerül sor, úgy a halasztási díj megfizetése mellett a tanfolyam, illetve vizsga díját ismételten meg kell fizetni. A vizsga halasztásánál kérjük legyenek figyelemmel az IM rendelet azon rendelkezésére, mely szerint a vizsgára kötelezettnek a vizsgát az elsõ képzés elsõ alkalommal történõ elvégzését követõ 90 napon belül le kell tennie. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a következõ tanfolyamra, illetve vizsgára való beosztásra csak erre irányuló kifejezett írásbeli kérelem esetén van lehetõség, az nem automatikus. E) A jogi vizsgáról A vizsga írásbeli és szóbeli részbõl áll, amelynek tananyaga a tanfolyamon kerül kiosztásra. Az írásbeli vizsgán a feladatlap megoldására két óra áll rendelkezésre, a szóbeli vizsgán az Igazságügyi Szakértõi Vizsgabizottság három tagjából álló bizottság elõtt kell számot adni a tanfolyam elvégzése során megszerzett ismeretekrõl. Ha a szakértõ a vizsgán nem felel meg, lehetõség van a vizsga megismétlésére, ennek érdekében ismételten - térítésmentesen - kérheti a beosztását a tanfolyamra. A jogi vizsgát az elsõ képzés elvégzését követõ 90 napon belül kell letenni. Az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe január 1-jét megelõzõen bejegyzett és vizsgára kötelezett szakértõk a fentiektõl eltérõen csak írásbeli vizsgát tesznek. F) A vizsga alóli mentesség szabályai Az IM rendelet 5. -ának (1) bekezdése alapján az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe való felvétel iránt október 1-jét követõen benyújtott kérelmek esetében az az igazságügyi szakértõ mentesül az elsõ képzéshez kapcsolódó vizsga alól, aki a) jogász szakképzettséggel, vagy b) jogi szakokleveles közgazdász szakirányú szakképzettséggel, vagy c) jogi szakokleveles mérnök szakirányú szakképzettséggel, vagy d) jogi szakokleveles általános orvos, fogorvos, gyógyszerész szakirányú szakképzettséggel, vagy e) jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó szakirányú szakképzettséggel, vagy f) kriminalisztikai szakember szakirányú szakképzettséggel rendelkezik. Az IM rendelet 27. -ának (4) bekezdése alapján - a fenti mentesülési feltételeken túlmenõen - 7

8 mentesül továbbá a vizsga alól az, aki január 1-jét megelõzõen került felvételre az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe, ha a) az egyetemi vagy fõiskolai szintû felsõoktatásban az alapképzéshez kapcsolódó végzettség megszerzése vagy az azon túl elõírt, a szakterületnek megfelelõ szakirányú továbbképzés során legalább egy félévnek megfelelõ oktatási idõszak alatt jogi ismeretek oktatásban is részesült és eredményes vizsgát tett, b) a végzettségének vagy szakképzettségének megfelelõ területen tudományos fokozatot szerzett vagy c) január 1-jét megelõzõen több mint 10 éve igazságügyi szakértõként mûködik. A mentességi feltétel valamelyikének meglétét igazoló eredeti okiratot vagy annak közjegyzõ által hitelesített másolatát a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium részére meg kell küldeni. G) A tanfolyam tananyaga A jogi oktatás jegyzetei a tanfolyamon kerülnek kiosztásra. A tananyag az alábbi jogszabályokon alapul: 1./ Az igazságügyi szakértõi mûködésrõl szóló jogszabályok és az igazságügyi szervezetre vonatkozó, az igazságügyi szakértõi tevékenység ellátásához szükséges rendelkezések: a) évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértõi tevékenységrõl b) évi CXIV. törvény az igazságügyi szakértõi kamaráról c) 210/2005. (X. 5.) Korm. rendelet az igazságügy szakértõi névjegyzék vezetésérõl d) 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet az igazságügyi szakértõi mûködésrõl e) 3/1986. (II. 21.) IM rendelet az igazságügyi szakértõk díjazásáról 2./ Az eljárási törvényeknek az igazságügyi szakértõket érintõ rendelkezései: a) évi XIX. törvény a büntetõeljárásról /21., 31., 38., 45., , , , , 119., 125., , , , 195., 244/A-244/D., , 262/A-262/B., 279., , , 404., , 554., 566., 591., 604. (2) bekezdésének d) és e) pontja/ b) évi III. törvény a polgári perrendtartásról /1-12., , , 44., 96-99/B., , 114/A- 114/B., 120., , /A , , /A., , , /A. / c) évi XLVIII. törvény az igazságügyi szakértõ nemperes eljárásban történõ kirendelésérõl és ezzel összefüggésben a Polgári Perrendtartásról szóló évi III. törvény módosításáról d) évi XLV. törvény az egyes közjegyzõi nemperes eljárásokról 3./ A Magyar Köztársaság Alkotmányának rendelkezései: évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról /1-2., 7., 8. (1)-(2) bekezdés, 19., 20., , /A., 32/A-32/B., , 35. (2) és (4) bekezdés, 37., , 41-44/A., , 70/A., 70/K. / 4./ A személyes adatok védelméhez fûzõdõ alapjogra, a személyiségvédelem és az adatvédelem követelményeire vonatkozó alapvetõ rendelkezések: évi LXIII. törvény a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról /1-8., / 5./ A gazdasági társaságok alapítására, mûködésére vonatkozó jogszabályok alapvetõ rendelkezései: a) évi IV. törvény a gazdasági társaságokról /1-6., 8-9., 11., , , 29., , 50., , , 108., 111., 119., 171. / b) évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról /3-11., / 6./ Az Európai Uniónak a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó alapvetõ szabályai: Az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerzõdés /7. cikk, 14. cikk, 17. cikk, 43. cikk, 46. cikk, cikk, 55. cikk, 249. cikk/ F e l h í v j u k a f i g y e l m e t a r r a, h o g y v a l a m e n n y i h a t á l y o s j o g s z a b á l y e l é r h e t õ a az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerzõdés pedig a oldalról. MOSOLYSAROK Kisgyerek betelefonál a könyvtárba: - Jó napot! Van könyvük a nitroglicerin házi elõállításáról? - Nincs! - válaszol a könyvtáros. - És a TNT elõállításáról? - Arról sincs. - És a C4-es gyártásáról? 8 Kovács és Fazekas találkoznak. - Anyósod hogy van, Kovács? - ÁÁ. Megmarta egy kígyó. - És? Belehalt??? - Igen. A KÍGYÓ! - Arról sincs. - Házi rakéta? Nézd, milyen gyönyörû képet festettem! - Nincs. - De, hiszen ez egy tál rohadt gyümölcsöt ábrázol! - Vállról indítható rakéta? - Hát igen, meg kell tanulnom gyorsabban festeni. - Az sincs. - És még csodálkoznak hogy a mai fiatalság nem olvas!

9 BESZÁMOLÓ A MISZK ELNÖKSÉGI ÜLÉSÉRÕL 011. február 4-én tartotta ülését a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara, melynek kiemelt témái a KIM - MISZK találkozó, a MISZK honlapjának átalakításáról való beszámoló, a szakértõi kézikönyvvel kapcsolatos információk és egyéb aktualitások voltak. Az ülésrõl rövid 2beszámolót adunk közzé az alábbiakban: Az ülés elején javaslat érkezett arra, hogy vegye végig az elnökség, hogy az elmúlt idõszakban a küldöttgyûlésen elhangzott határozati javaslatokból mit sikerült megvalósítani. A MISZK elnöke beszámolt arról, hogy a minisztérium munkatársaival le kellene ülni megbeszélésre, elõkészítve ezt a dolgot már megkereste az illetékeseket, hogy mikor látják magukat olyan helyzetben, amikor már tudják, ki mit csinál, és felelõs döntéseket tudnak hozni. Ezt március végére jelezték, mint ahogyan azt is, hogy egyelõre még nem az elnökséggel kívánnak találkozni, hanem csak egy szûk körben. Két információt jelzett melyrõl tudomása van: az egyik a szakértõi testület mûködésének rendbetétele, a másik a kompetencia rendelet használhatóságát és naprakészségének, a szakértõi igazolvánnyal kapcsolatos adminisztratív dolog rendbetétele, valamint az oktatással kapcsolatos feladatok megoldása az elsõdleges. A kompetencia rendelet koncepció felülvizsgálata, valamint a szakértõi díjak kifizetésével kapcsolatos problémák rendezését is szükségesnek tartják. Több területi kamara elnökével egyetértés van abban, hogy törvénymódosítás nélküli megoldásként,a szakvélemény elkészülte, a számla benyújtása, kifizetésének elmaradása miatti késedelmi kamatot nem csak egy irányban értelmezné a hatóság. Egyeztetve már a minisztériummal, erre a PM-nek a hozzájárulása szükséges, hogy erre a fedezet meglegyen. Az Érdekvédelmi Bizottság elnöke tájékoztatta az elnökséget, hogy a napokban fordult vele elõször, hogy igazságügyi szakértõként nyilatkoztatták a késedelmi kamat lemondásáról. Ezután az APEHnál utána jár, hogy mit jelent ez tulajdonképpen és majd írásban ad errõl tájékoztatást. Hiszen, ha van ilyen rendelet, akkor már nem kellene evvel foglalkozni. Reakcióként az egyik területi elnök kérte, hogy térjen vissza az elnökség az Alapszabályhoz és annak szellemében ülésezzen és döntsön, nem tartotta jónak, hogy az Érdekvédelmi Bizottság járjon el és intézkedjen olyan hatáskörrel amilyen a MISZK elnökségének van. Nem látja értelmét az egyéni akcióknak. Egyezzen meg az elnökség abban, hogy országos elnökség szintjén történjen meg minden olyan döntés, ami a minisztérium vagy más magasabb szintû szervezet felé megy. Az egyéni levelezések, megkeresések kérdéséhez többen is hozzászóltak és egyetértettek abban, hogy nem a legjobb megoldás, nem kellene belõle rendszert csinálni. MISZK-nek kell elérnie, hogy nagyobb súlya legyen. A kamarát az elnök és az elnökség képviseli. Továbbra is lesznek magán levelek, de ezeket magánakcióként kell kezelni. Volt olyan hozzászólás, ami szerint a MISZK-nek sokkal nagyobb operativitással kellene mûködnie, kevés az a konstruktív együttmûködés ami eddig volt, sûrûbb találkozás és napirendi pontok kellenek. A hatékony munkához sûrûbb találkozás szükséges. Arról nem feledkezhetünk meg, hogy a területi kamara önálló jogi személy, ezért a MISZK nem mondhatja ki, hogy a területi kamara elnöke sehol nem intézkedhet, persze szerencsésebb, ha az elnökség támogatásával történik. A jogszabály elõírja a késedelmi kamatot, ez jogilag és gazdaságilag indokolható, ez az amivel ki lehet fogni a szelet a vitorlából. Mások is a sûrûbb találkozást tartották szükségesnek és hatékonynak. A KIM-mel való találkozást megelõzve egy elõkészített programcsomagnak kidolgozása szükséges.a gondolatokat össze kell foglalni és leírni. A MISZK elnöke az elõzõekhez kapcsolódva nem tartotta szükségesnek a szorosabb együttmûködéshez a havonkénti fizikai találkozást, a net világa ezt kiváltja és megoldja. Abban igazat adott, hogy a területi kamarák önálló jogi személyek, de azokban a témákban ahol nem csak 9

10 a területi kamarát érinti, hanem országos horderejû, ezekben a témákban szükséges az egyeztetés az elnökséggel, ilyen például a díjrendelet. A helyi problémákat természetesen a területi kamaránál kell lerendezni, de ami túlmutat a helyi kamara ügyén, azt a többiekkel közlendõen, az elnökség megerõsítõ véleményével lehet kezelni. Ezt javasolta elfogadásra. Szóba került, hogy a közép-dunántúli régióban a szakértõi díj kifizetéseknél az osztályvezetõ azt közölték, hogy a 60 napnál régebbi kifizetésekkel foglalkoznak csak. Megállapodtak abban, hogy azzal lehet egy kicsit gyorsabbá tenni a kifizetéseket, hogy nem az ügyintézõnek, hanem a GEI-nek küldjük meg a számlát, ez kb nappal rövidíti meg a kifizetéseket. Ezt megerõsítve az Országos RFK-nál kimutatták, hogy elsõssorban nem a pénzhiány miatt vannak a nagy csúszások, hanem a gazdasági hivatal és az elõadó közötti kommunikáció nem volt megfelelõ (nem az írta alá, nem úgy volt a költség meghatározva, stb). Sok szakértõ már januárban jelezte, hogy megindultak a kifizetések, a háttérben tehát megy a diplomatikus megoldás. Ha fejjel neki megyünk a falnak, az sem a kamarának sem az egyénnek nem jó, hiszen lehet, hogy leállítják a szakértõ igénybevételét. A támadás nem a megfelelõ módszer, a beszélõ viszony megtartásával keressük a megoldást. Az átmeneti sikerek is ezt mutatják. Melegh Gábor hozzáfûzte, hogy sajnos arról nem szabad elfeledkeznünk, hogy milyen helyzetben élünk. Évek óta tapasztalható, hogy amíg nincs elfogadott költségvetés, az év elsõ két hónapján szinte halott minden. Az év közepe tájára augusztus-szeptemberre pedig elfogy a pénz. Szakértõ kollegáknak is csak azt tudta mondani, hogy mindenki úgy vállaljon munkát, hogy a kifizetés bizonytalan. Vélemény volt a KIM-mel való tárgyalás kapcsán, hogy elnökség munkája azóta kézifékkel mûködik, mióta megtörtént a kormányváltás, nincs még igazán kivel dolgozni, bármit csinál a kamara nekik kell jóváhagyni. Megszakadt egy kapcsolat-rendszer, ennek érezi a MISZK hátrányát, például kivették a jogszabályból, hogy az inkasszót benyújthatja a szakértõ, minden apró dolgot egyeztettek, de ezt nem egyeztették, véletlenül derült ki, amikor valaki benyújtotta az inkasszót. Nem szabad leegyszerûsíteni az érdekvédelmet a szakértõi díjak kifizetésének problémájára, sokkal lényegesebb,sokkal jelentõsebb a jövõt és a szakértõi társadalom érdekeit sokkal jobban érintõ kérdéskörökrõl van itt szó, ez csak egy a sok közül, aminek regionális kérdése is van, mert az egyik régió a nagy számban dolgozó szakértõit lehet, hogy 60 napos határidõvel, de viszonylag korrekten kifizeti, van olyan régió, ahol nincs szüksége a szakértõre és ez egyfajta szabályozó, hogy nem vagy nehézkesen fizetik ki. Természetesen a kapcsolati tõkét ki kell használni, de a MISZK érdekeit elõkészítetten képviselve egy 3 fõs delegációt javasolt. Melegh Gábor tájékoztatva az elnökséget elmondta, hogy hetente több levelet vált az osztályvezetõvel a háttérben már folyik a munka, sajnos a fõosztályvezetõvel, illetõleg a helyettes államtitkárral még nem sikerült olyan kontaktust kialakítani, hogy õk válaszoljanak a levélre, mindig csak az osztályvezetõ válaszolt Elmondta, hogy több olyan ülésre elment, ahova meghívottként szerepelt a fõosztályvezetõ és a helyettes államtitkár, de soha nem õk jöttek el, hanem Deli Gergely. Valóban, sajnos még nincs kivel tárgyalni. Az elnökség egy koncepcionálisan új díjrendeletet szeretne, de amit meg is lehetne oldani az a késedelmi kamat kérdése, azt kell csak eldönteni, hogy ezt az igényt hogy javasolja a kamara: a fizetésnél a napoknak megfelelõen ténylegesen valamilyen banki kamat vagy ugyan úgy 1 %, hasonló formában, mint amikor a szakértõ késlekedik. Ebben a kérdésben nem volt egységes az álláspont az elnökségi tagok körében. Volt olyan, aki szerint a legegyszerûbb azt kérni, hogy a késedelmes fizetést vegyék úgy, mint a késedelmes szakértõi vélemény 1 %-os levonással jár, hogy a viszonosság meglegyen. Ellenvetésként felmerült, hogy az 1 % egy 30 napos csúszásnál már 30 %- ot jelentene, ami már szinte uzsorakamatnak számítana, ez biztos, hogy zavarná a kifizetõt, ennek elfogadására kis esélyt látott. A MISZK elnöke következõ napirendi pontként a kézikönyv újra indítására kért javaslatokat, illetve véleményeket. A vélemények az elnökség körében eltérõek voltak. Van olyan kamara aki a könyv terjesztését nem vállalja, az adatvédelmi ombudsman észrevételei 10

11 miatt és amiatt sem, hogy a könyv nem tölti be azt a szerepet amit képviselnie kellene. Ez azt jelenti, hogy a szakértõk ABC szerint szerepelnek a könyvben és nem szakterületenként. Ez pedig nehezíti a szakértõk keresését. Másrészt az adatok nem naprakészek, az adatok hibásak. Több elnök is jelezte, hogy a kézikönyv a mai formájában nem alkalmas és nem támogatja a kézikönyvet. Az elnökségen felvetõdött, hogy egy igényes kézikönyv megjelenése lenne célszerûbb és nem egy listáé. A kézikönyv - mely útmutató lenne a szakértéshez - mellékleteként CD lemezen lenne található a szakértõi névjegyzék. Ez a felvetés már inkább egyetértésre talált, természetesen azzal, hogy elõször látni kell a könyv költségeit, illetve a könyv vázlatát. RÖVID HÍREK FOGYATKOZÓ KAMARAI TAGSÁG A 2011-es év úgy látszik a kamarai tagság alakulásával kapcsolatban negatív rekordot hoz. Az elsõ negyedévben ugyanis különbözõ okok miatt 14 szakértõ kérte kamarai tagsága szüneteltetését vagy megszüntetését. A szüneteltetés fõ oka a kirendelés hiánya. A megszüntetéseket fõként kirendeléshiány, egészségi állapotban bekövetkezõ negatív változás illetve három esetben tagdíj nemfizetés miatti kizárás okozta. MEGÚJULT MINISZTÉRIUMI HONLAP A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium új honlapot kapott, ahol helyet kaptak az igazságügyi szakértõkkel kapcsolatos információk is. A honlap a címen található. Ezzel párhuzamosan mûködik még a régi, nevû oldal is, de az már nem frissül. Az új honlapon az igazságügyi információk menüpontban találhatóak az igazságügyi szakértõkkel kapcsolatos információk. ÚJ KAMARAI TAGOK Mint fentebb beszámoltunk róla, sokan döntenek tagságük szüneteltetése vagy megszüntetése mellett. Ugyanakkor örömteli, hogy ismét új tagokkal bõvült kamaránk évben felvételt nyert kamaránkba Korsós László (szakterülete: informatikai berendezések, számítógépek, perifériák, és helyi hálózatok (hardver), informatikai biztonság, informatikai rendszerek tervezése, szervezése, számítástechnikai adatbázis, adatstruktúrák, szoftverek.) és Lits László (szakterülete: ingatlanértékbecslés). Új szakértõinknek sok sikert kívánunk! MOSOLYSAROK A fõnök odahajol titkárnõje füléhez, és súgva kérdezi: - Mondja Gizike, van valami programja ma estére? - Nincs, fõnök úr - válaszolja elpirulva Gizike. - Akkor feküdjön le korán, mert már nagyon unom, hogy minden reggel elkésik! Feleség a férjének: - Szívem, tudod mit szeretnék az ötvenedik születésnapomra? Egy nercet vagy egy rókát. - Rendben van, nekem mindegy, de a ketrecet neked kell tisztítanod! Egy fickó bemegy az orvoshoz: - Doktor úr, arra gondoltam, hogy sterilizáltatni kellene magam. - De uram, ez nagyon súlyos döntés. Megkérdezte errõl a feleségét és a gyerekeit? - Igen, 19:4 arányban helyeslik. 11 A rendõr a razzia során így szól egy huligánhoz: - Hol a munkahelye? - Erre, arra. - Dolgozik egyáltalán? - Egyszer, másszor. - És mit? - Ezt, azt. - Õrizetbe veszem! - És mikor engednek ki? - Elõbb, utóbb.

12 SZAKÉRTÕKET ÉRINTÕ JOGSZABÁLYOK A január 01. óta hatályos jogszabályok és a hatályos magyar joganyag a következõ címrõl tölthetõ le: I.: évi XLVII. tv. az igazságügyi szakértõi tevékenységrõl II.: évi XLVIII. tv. Az igazságügyi szakértõ nemperes eljárásban történõ kirendelésérõl és ezzel összefüggésben a Polgári Perrendtartásról szóló évi III. törvény módosításáról III.: évi CXIV. tv. Az igazságügyi szakértõi kamaráról IV.: 210/2005. (X. 5.) Korm. r. Az igazságügyi szakértõi névjegyzék vezetésérõl V.: 9/2006. (II. 27.) IM r. Az igazságügyi szakértõi szakterületekrõl, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekrõl VI.: 10/2006. (III. 7.) IM r. Az igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához szükséges jogi oktatásról és vizsgáról VII.: 3/1986. (II. 21.) IM r. Az igazságügyi szakértõk díjazásáról VIII.: 19/2006. (IV. 24.) IM r. az igazságügyi szakértõi igazolványról IX.: 4/2006. (I. 26.) IM r. Az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe történõ felvételi eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló X.: 4/2006. (III. 27.) FMM r. az igazságügyi munkabiztonsági szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának rendjérõl és eljárási szabályairól XI.: 5/2006. (V. 9.) IHM r. -> GKM az igazságügyi informatikai és hírközlési szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjérõl XII.: 26/2006. (X. 30.) PM r. a közgazdaság, vám- és egyes pénzügyi területeken ellátható igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjérõl XIII.: 35/2006. (VIII.11.)KvVM r. az igazságügyi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi területeken szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának rendjérõl és eljárási szabályairól XIV.: 69/2006. (IX. 27.) GKM r. a közlekedési és az ipari területeken végzett igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjérõl XV.: 73/2006. (X. 17.) FVM r. a mezõ- és erdõgazdálkodási, valamint az élelmiszer-ipari tevékenységhez kapcsolódó szakterületeken az igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjérõl XVI.: 30/2006. (XII. 21.) IRM r. az igazságügyi és rendészeti miniszter irányítása alá tartozó igazságügyi szakértõi szakterületeken //kriminalisták//az igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjérõl XVII.: 27/2006. (X. 5.) IRM r. az igazságügyi szakértõi alapismeretek oktatásáról és vizsgájáról XVIII.: 8/2006. (XI. 23.) ÖTM r. az igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjérõl XIX.: 2003/111. Adózási kérdés az igazságügyi szakértõk, intézetek és felülvéleményezési testületek megítélése az áfában XX.: évi XIX. törvény a büntetõeljárásról XXI.: évi III. törvény a polgári perrendtartásról XXII.: évi IV. törvény a büntetõ törvénykönyvrõl XXIII.: évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól XXIV: 8/2006. (II. 22.) IM rendelet az egészségügyi területen mûködõ igazságügyi szakértõi testület szervezetérõl és mûködésérõl XXV.: 31/2008.(XII.31.) IRM rendelet az igazságügyi szakértõi mûködésrõl XXVI.: 32/2008.(XII.31.) IRM rendelet az igazságügyi szakértõi tevékenységgel kapcsolatos egyes rendeletek módosításáról. 12