PhD ÉRTEKEZÉS. Gondosné dr. Pusztahelyi Réka

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PhD ÉRTEKEZÉS. Gondosné dr. Pusztahelyi Réka"

Átírás

1 PhD ÉRTEKEZÉS Gondosné dr. Pusztahelyi Réka Miskolc 2013

2 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Gondosné dr. Pusztahelyi Réka A magánjogi elévülés dogmatikai alapjai (PhD értekezés) Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola A doktori iskola vezetője: Prof. Dr. Bragyova András A doktori program címe: A magyar állam- és jogrendszer, jogtudomány továbbfejlesztése, különös tekintettel az európai jogfejlődési tendenciákra A doktori alprogram címe: Polgári jogi rekodifikáció, nemzetközi és jogági harmonizáció Tudományos vezető: Prof. Dr. Bíró György MISKOLC 2013

3 A PhD értekezés A Miskolci Egyetemen működő tudományos képzési műhelyek összehangolt minőségi fejlesztése című TÁMOP-4.2.2/B-10/ sz. projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében Az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

4 Tartalomjegyzék Bevezetés... 6 I. Alanyi jog igény hatalmasság Alanyi jog fogalmához Az alanyi magánjogok csoportosításáról röviden Az igény fogalmi megközelítése, viszonya az alanyi joggal Igény nélküli helyzetek Hatalmasságok elévülhetősége, időmúlás miatti elenyészése Kereshetőségi jog anyagi kereseti jog keresetjog Következtetések II. Gondolatok az elévülés alá nem tartozó igényekről Mit érint az elévülés? Elévülő illetve el nem évülő igényekről általában A szerződés érvénytelensége és az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó igény elévülése A tulajdoni igények elévülése Személyiségi igények elévülése Öröklési igények elévülése Értékpapírból eredő követelések, kamat és osztalék, pénzintézeteknél elhelyezett betétek kamatai Tartós jogviszonyokból fakadó igények III. Az elévülés fogalma, fogalmi elemei és funkciói (jogpolitikai indokai) Az elévülés tárgya: a követelés vagy a kereset? Néhány szó a szóhasználatról Az elévülés fogalma Az elévülés a jog nem gyakorlása illetve a követelések nem érvényesítésének következménye? Az elévülés jogpolitikai indokai IV. Az elévülés kezdete A követelés lejárta a teljesítés időpontja

5 Lejárattól függetlenített igényérvényesítési lehetőség A teljesítési határidőt megelőző szerződésszegésből eredő igények elévülése Le nem járt követelés és felfüggesztő feltételtől függő követelés elhatárolása Határnap vagy határidő, mint a teljesítés időpontja Lehívás, avagy a jogosult által megválasztott teljesítési határidő A teljesítés időpontja eltérő kikötés hiányában A határozatlan idejű teljesítés és az elévülés kapcsolata Felmondástól függő lejárat Jogszabály által meghatározott speciális teljesítési határidő Kártérítérítési igény elévülése, elévülés kezdő időpontja Az elévülés kezdete a károsodás bekövetkezése vagy a károsodásról való tudomásszerzés? Az elévülés kezdőpontja a károsodás bekövetkezése A kártérítési igény elévülése nyugvásának problémája Az elévülés kezdete: a tudomásszerzés Termékfelelősségből fakadó kártérítési igény elévülése Megtámadási határidő kezdete Szavatossági igények elévülése és a tudomásszerzés Az elévülési határidő kezdete, folyása egyéb feltételtől függ Elévülés (kezdete) tartós jogviszonyok esetében V. Az elévülési határidő tartama Általános kérdések Az általános időtartam törvényi meghatározásának jogpolitikai indokai Az elévülés szabályainak kógens vagy diszpozitív jellege: a elévülési idő tartamának szabad meghatározása Az elévülés alá eső követelés jogalapja és az elévülési határidő Az elévülési határidő speciális tartama megtérítési követelés esetében Az elévülés általános tartama és speciális határidők a régi magánjogi tervezetek tükrében Általános és különös elévülési határidők a polgári törvénykönyvben

6 Az elévülési határidők általános bemutatása Az általános időtartam törvényi meghatározásának indokai Általános és különös elévülési határidők kapcsolata Egyes magánjogi speciális elévülési határidők Az elévülési idő felek általi meghatározása, módosítása VI. Az elévülés nyugvása Az elévülés nyugvásának jogpolitikai indoka Az elévülés nyugvásának szabályozási modelljei Tiszta (egyszerű) nyugvás Minősített nyugvás Bírósági mérlegeléstől függő (minősített) nyugvás Az elévülési idő meghosszabbodásának módszere A magyar szabályozás fejlődése Az elévülés nyugvására okot adó körülmények a bírói gyakorlatban A hatályos szabályozási modell előnyei és hátrányai Szavatossági elévülési határidő nyugvása A teljesítésre adott halasztás jogi megítélése a nyugvás szempontjából A mögöttesen helytállásra kötelezettel (sortartó kezessel) szembeni elévülésről VII. Az elévülést megszakító körülmények Történeti előzmények A törvényi felsorolás célja és jellege A követelés bírói úton való érvényesítése Általános kérdések A kereset-elméletekről röviden Az elévülést megszakító egyéb eljárások Keresetlevél benyújtása, a polgári per megindítása A teljesítésre irányuló írásbeli felszólítás A teljesítésre irányuló írásbeli felszólítás, mint megszakító körülmény jelenlegi bírói gyakorlata Érvek az új Ptk. változtatása mellett Érvek a teljesítésre felszólítás, mint megszakító körülmény fenntartása mellett

7 Összegzés A tartozás elismerése, mint elévülést megszakító körülmény Általános kérdések A tartozás elismerés formátlansága Tartozás elismerése szóbeli vagy írásbeli nyilatkozattal A tartozás elismerése kihathat-e az eredeti elévülési határidő tartamára? Tartozás elismerés megszakító hatásával járó más célú nyilatkozatok Tartozás részbeni elismerése Már elévült tartozás elismerése Tartozás-elismerő nyilatkozat és más, elévülés nyugvását vagy megszakadását kiváltó jogi tények egymásra hatása A kötelem módosítása, módosulása A követelés engedményezéséről a kötelezett értesítése VIII. Az elévülés joghatásai Az elévülés hatásának általános vizsgálata Az elévülés, mint jogkövetkezmény Az elévülési kifogás természete Az elévülés hivatalbóli észlelése Elévülés hatása a mellékkövetelésekre. A függő mellékkövetelések elévülése Az elévülés hatása alóli kivételek. Beszámítás, független mellék - követelések és járulékos követelések Beszámítás és visszatartás Kézizálogtárgyból való kielégítés Biztosítéki célú tulajdonátruházás, biztosítéki célú engedményezés és az elévülés Óvadékból való kielégítés Kezesség, a kezessel szembeni követelés elévülése IX. Speciális követelések elévülése Végrehajtási jog elévülése Családjogi igények elévülése Munkajogi igények

8 X. Az időmúlás szerepe más tényállásokban: az elévülés rokon tényállásai A jogvesztő határidő A jogvesztő határidő és az elévülési határidő viszonya Az elévülési és a jogvesztő határidő elkülönülése a jogtudományban Az elévülési és a jogvesztő határidő összevetése Az elévülési és jogvesztő határidő viszonya a bírói gyakorlatban Következtetés Elbirtoklás Az elbirtoklás és az elévülés elkülönülése a magánjogban Az elbirtoklási és az elévülési határidő összefüggése Következtetések A jog elenyészése, az indokolatlan késlekedés következményei A jog elenyészéséről általában Az elővásárlási jog elenyészése Az ajándék visszakövetelésére vonatkozó igény Szolgalom megszűnése nun usus által Sajátos anyagi jogi határidők Szerződés megtámadása A végrendelet megtámadása Sajátos keresetindítási határidők Törlési per Apaság megtámadására irányuló kereset határideje a Csjt. alapján Befejezés Összefoglaló Irodalomjegyzék

9 Az elévüléssel kapcsolódik be a jog a természet fenséges időrendjébe; lemond eszmei öröklétéről és halandóvá lesz, miként a teremtmények. Egri Bónis Pál Bevezetés A magánjogi elévülés intézményét tárgyaló monográfia több mint ötven éve született Magyarországon, az évi IV. törvény, a Ptk. megalkotásának időszakában. Akkor a Magánjogi Törvényjavaslat rendelkezéseiből és a korabeli bírói gyakorlatból kibontakozó dogmatikai alapok ötvöződni voltak kénytelenek a szovjet-orosz jogból átemelt jogi konstrukciókkal. Az új Polgári Törvénykönyv Javaslata nem titkoltan a régi magyar magánjogi vívmányokat is felújítani kívánja, mindamellett, hogy figyelembe veszi az évi Ptk. óta bekövetkezett és folyamatosan zajló piaci, gazdasági-társadalmi változásokat. A rekodifikáció során az elévülés kérdését is érinti az a problémakör is, hogy vajon hogyan és milyen mértékben jussanak érvényre a nemzetközi magánjogi jogegységesítő folyamatok eredményei, illetve mennyiben felhasználhatók a nemzeti jogok elévülésre vonatkozó szabályozási modelljei. Jelen dolgozat elsősorban arra keresi a válaszokat, hogy a hatályos elévülés szabályok milyen dogmatikai alapokon állnak, mennyiben felelnek meg a gyakorlat igényeinek, és a Polgári törvénykönyv újrakodifikálása során e területet érintő változások menyien támogathatók illetve mennyiben kiegészítendők? Eredetei célkitűzésemmel szemben a dolgozat adta terjedelmi korlátokból kifolyólag a külföldi nemzeti jogi szabályozás (német, osztrák, francia megoldás) bemutatására e dolgozatban nem kerülhet sor, és a nemzetközi magánjog, európai magánjogi egységesítési folyamat eredményeként született vívmányok (DCFR, ENSZ Elévülési Egyezmény) bemutatására is csak hézagosan kerülhetett sor, a magyar szabályozásról alkotott kritika alátámasztására volt lehetőségem felhasználni. Az elévülés dogmatikai alapjai rögzítése érdekében a dolgozatom első fejezetében viszonylag rövid kitekintést kívánok adni az alanyi jog meghatározására tett jogelméleti állásfoglalásokról, elsősorban a magyar jogtudósok fogalmi 6

10 megközelítésire koncentrálva. Ebből következik az igény meghatározása. Amely már az elévülés fogalmi meghatározásánál közvetlenül szükséges. Az igény nélküli helyzetek rövid elemzése elsősorban azt a célt szolgálja, hogy végeredményként bemutassam az elévült követelés és a naturalis obligatiok közötti alapvető különbségeket. Eredetileg ezen alfejezetet pusztán leíró jellegűnek tekintettem, amely az általánosan ismert és elfogadott tételeket nem bővíti, nem mélyíti el. Véleményem időközben azonban megváltozott. Egyrészt azért, mert a korábbi Ptk. javaslatok között volt olyan, amely talán egyszerűsítés kedvéért az elévült és a természetes kötelemből folyó követelések szabályait összevonni próbálta. Másrészt pedig e két sajátos igény nélküli helyzet közötti különbségek száma jelentős, és az elévült követelés minden egyes nagyító alá vett szegmense, és az elévülés hatása kapcsán is sorozatosan jelentkeztek. A szakirodalom áttekintése során azt tapasztaltam, hogy az elévülés fogalmára nézve az egyes jogtudósok egymástól jelentősen eltérő meghatározást adtak. Nincs egységes álláspont arról, vajon az elévülés tárgyául a keresetjogot, vagy a követelést magát kell-e venni, sőt egyes esetekben akár jogi rendelkezések, akár a bírói jogértelmezés okán vizsgálni szükséges hatalmasságok elévülését. Alapvető problémaként jelentkezett az igény fogalmi elhelyezése is, nemcsak az alanyi jogtól különböző vagy arra épülő jellege folytán, hanem keresetjoghoz való viszonya tekintetében is. A tudományos álláspontok sokféleségét tovább fokozta, mennyiben kíván perjogi és mennyiben kíván perjogi megközelítést a keresetjog-kereshetőségi jog kérdésköre. Ezt követően láttam szükségét megvizsgálni közelebbről azon tétellel összefüggő kérdéseket, miszerint a tulajdoni igények nem évülnek el. Ezzel összefüggésben az irodalmi források áttekintése szélesebb vizsgálódási kört adott. Először is a szerződés semmissége elévülés alól kivett volta, ebből eredően is az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó igény elévülhetetlensége (?) szükségeltetett mélyebb vizsgálatot, majd a klasszikusnak tekintett tulajdoni igény elévülhetetlensége, és más abszolút jogok elévülhetetlensége tétele is szép számmal tett fel kérdéseket. Az előzőekben elmondottakból következik az is, hogy az elévülés fogalmi elemeinek meghatározása sem egységes. Általánosan megállapítható azonban az, hogy önmagában nem az időtelés, hanem az adott jog, gyakorlása illetve az igény 7

11 érvényesítésének hiánya együttesen váltja ki az elévülés bekövetkezését. Egyes szerzők ezen túlmenően fogalmi elemnek tekintik a negatív feltételként a határidő nyugvását illetve megszakadását. A tudományos állásfoglalások lényegében két pólushoz vonhatók. Az egyik szerint az igény érvényesítése a bíróság előtti igényérvényesítés jelenthet (elévülés=keresetelévülés), tehát ha ez nem valósul meg, az elévülés beáll. A másik nézet szerint az elévülés az igényhelyzet megszűnését eredményezi (elévülés=igényelévülés), és így az igény érvényesítése összetett jelenség, és elméletileg ehhez a cselekménykomplexumhoz tartoznak azok a tények is, amelyek a bíróságnál való eljárás előtt a jog kielégítését célozzák. Tehát nem következhet be az elévülés akkor sem, ha a jogosult jelét adja annak, hogy igényét érvényesíti, azzal rendelkezik, bár erre pert nem indít, és más eljárást sem kezdeményez. Ez a különállás továbbgyűrűzve jelentkezik tehát többek között az elévülést megszakító jelenségek felsorolásában, és az elévülés joghatásáról vallott felfogásokban is. Kérdésként felmerül, vajon a követelés érvényesítésének bármely módja minősülhet-e olyan magatartásnak, amely az elévülést kizárja (hiszen a jogosult nem passzív, így a követelése érvényesítésével kapcsolatban fennálló bizonytalanság elhárult, az államnak az elévülés intézményével nem kell beavatkoznia). Vagy pedig az elévülés folyását kizárólag a bírói úton való érvényesítésnek egyes formái zárják ki, mivel az elévülés nem általában az alanyi jogra, hanem az abból származó igényre és annak bírói úton való érvényesíthetőségére hat ki. (Itt azonban zárójelben meg kell jegyezni azt, hogy az elévülést megszakító egyes körülmények sincsenek ezen képlettel abszolút megfeleltethetőségi viszonyban, hiszen a jogosult aktív magatartásán kívül (bírói úton való igényérvényesítés, szerződésmódosítás, egyezségkötés) az adós elismerését is magukban foglalják, sőt mi több, a jelenleg hatályos Ptk. a teljesítésre való felszólítást is elévülést megszakító körülménynek minősíti. ) Az elévülés jogpolitikai indokait, elsősorban nem az elévülés fogalma kimunkálása céljából, de annak alátámasztására itt tekintettem át. Mindenképpen szükséges ezzel összefüggésben azt kiemelni, hogy az elévülés nem természetjogi, hanem pozitív jogi alakulat, tehát természetére és részletszabályaira nézve a jogalkotó szabad belátásától függ. (Ez különösen igaz az elévülést megszakító körülmények törvényi felsorolására.) 8

12 Az elévülés fogalmi elemeinek vizsgálata során világossá vált, hogy az elévülési idő folyása akkor veszi kezdetét, amely pillanatban az igény keletkezik, illetve az bírói úton kikényszeríthetővé válik. A következő fejezetben tehát azt tekintem át, vajon mikor válik bírói úton érvényesíthetővé egy adott követelés, mikor keletkezik igény? Itt vizsgálat tárgyává tettem a teljesítés időpontját, a lejárat és az esedékessé válás kérdéseit. Külön alfejezetben vizsgálom a kártérítés esedékessé válásának kérdéskörét, tekintettel arra, hogy bizonyos esetekben rendkívül nehezen bizonyítható a károsodás bekövetkezésének időpontja, és erre épülve, a károsodásról való tudomásszerzés időpontja. Ezt követően külön alfejezetet szánok azoknak az eseteknek, ahol az elévülés kezdőpontja a tudomásszerzés jelenleg is (termékfelelősség), vagy az új szabályozással azzá válhat (megtámadási határidő). ide kapcsoltam a szavatossági igények elévülése nyugvásával (rejtett hiba problémaköre) összefüggésben az utóbbi időben kibontakozó vitás kérdéseket is. Kutatásiam során találkoztam olyan sajátos kérdésekkel, amelyeket a dolgozatomban felállított rendszerben rendkívül nehezen helyeztem el. Ezek közül a legfontosabbakként az alábbiakat itt kívánom kiemelni: A régi magyar magánjogi irodalomban és a hatályos jogunk alapján kibontakozó bírói gyakorlatban és irodalomban is felmerült a halmazatosan érvényesített igények problémája. Érdemes megvizsgálni ilyen jellegű igényhalmazat esetében, hogy ha eltérő elévülési idők kapcsolódnak az egyes igényekhez, akkor vajon az egyik jogcímen érvényesített igényre alapított keresetnek az utólagos változtatása felélesztheti-e az időközben elévült másik igényt, vagy az valóban elévült. Vajon az egyik igény bírói úton való érvényesítése kihathat e, megszakíthatja-e a másik igény elévülési idejét? Ezzel összefüggő másik jelentős probléma a tulajdoni igény elévülhetetlenségének tétel határai. A jogi irodalom régóta elfogadta azt a gondolatot, hogy a dolog megsemmisülése esetén a tulajdonos tulajdonképpeni értelemben vett tulajdoni igénye megszűnik, a helyébe lépő kártérítési igény(mint kötelmi követelés) pedig már elévülhet. Az irodalmakat áttekintve ennek az elgondolásnak a helyességét nem kérdőjelezhetem meg, azonban egyes bírói döntéseket elemezve gyakran találkoztam olyan esetekkel, ahol az eredeti állapot helyreállíthatatlanságának bekövetkeztével előálló kártérítési igény esedékességét az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó igény esedékessé válása pillanatában 9

13 állapították meg, és mivel netán hosszan elhúzódó per előzte meg a tényleges kártérítési igény érvényesítését, ezáltal a kártérítési igény elévülését is megállapították. Hasonlóan több helyen felvetett kérdésként jelentkezett a járulékos, mellékszolgáltatásokra vonatkozó, elsősorban a kamatkövetelés elévülésének kérdése. Összefüggésbe hozható a részteljesítés, mint a tartozás elismerése kérdésével, továbbá, a tőketartozás kamat nélküli megfizetését követően a kamat tőkésedése, és így önálló követelésként az elévülés szabályainak alkalmazása, továbbá, vizsgálható volt a kamat nélküli igényérvényesítés esetén a jogfenntartó nyilatkozat hiányában perelt tőkekövetelés mennyiben hatott ki a kamatkövetelés elévülésére, sőt későbbi érvényesíthetőségére. Szintén kitértem a tartós jogviszonyokból fakadó igény elévülése kapcsán a kamat kérdésére is. Szintén felmerült bennem, hogy nagyobb hangsúlyt nyerhet az alanyváltozás elévülésre való kihatásának kérdésköre. Elsősorban az engedményezésről való értesítés (mint megszakító körülmény) kérdésénél és a megtérítési, térítési igény egyes formái kapcsán igyekeztem tisztább képet rajzolni. A gyakorlatot elemezve elsősorban biztosítót megillető regressz igény vagy megtérítési igény esetén jelentkezett az a probléma, hogy a törvényi engedmény formájában rá átszálló követelés már elévült, mire a biztosító azt perelhette volna. (Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a biztosítók által alkalmazott ászf-ek gyakran az általános öt éves elévülési időt is jelentősen, egy-két évre lerövidítik.) Az elévülési idő tartamát vizsgáló fejezetben elsősorban az volt a célkitűzésem, hogy a régi magyar magánjogi törvénytervezetektől kezdődően végigtekintsem az elévülési határidők változásait. Sajnos, terjedelmi okokból olyan mélységű, elsősorban jogtörténeti kitekintést nem végezhettem, amely a kódextervezeteken kívül fellelhető (az 1900-as évektől napjainkig) anyagi magánjogi, elévülési határidőket teljes körűen feltárhatta volna. Az elévülés határidők tartamának szabályozása és a speciális igényekre szabott elévülési határidők ehhez viszonyított időtartama elsősorban rávilágít arra kérdésre, hogy adott jogpolitikai célkitűzések, és társadalmi-gazdasági berendezkedés mellett a jogalkotó mennyire tűri meg a hitelező passzivitásából eredő bizonytalan helyzeteket. Mivel az új Ptk. a hatályos szabályozáson itt is jelentősen változtatni kíván, ezért szintén fontos volt megvizsgálni azt a kérdést, hogy maguk a szerződő felek, 10

14 vagy kötelem alanyai megállapodássukkal hogyan, milyen irányban térhetnek el a törvényi határidőktől? Erre épülő kérdés az is, hogy vajon az elévülés egyéb szabályai diszpozitívnak tekinthetők-e abban az értelemben, hogy a felek azoktól eltérhetnek-e közös megegyezéssel, vagy sem. Ennél a kérdéskörnél röviden érintettem olyan megoldásokat is, amelyekkel a törvényi rendelkezések (ha azok kógensek) kikerülésével az elévülési idő meghosszabbításával lényegében azonos eredményre juthatnak. Az elévülés nyugvása fejezetben végigtekintem elsősorban azokat a lehetséges eseteket, amikor a jogosult menthető (szubjektív vagy objektív) okból nem képes igénye érvényesítésére. Továbbá azt a problémát vizsgáltam, hogy a Ptk. által felállított nyugvási szabály vajon az általam kiemelt sajátos esetekben miért vezetett kudarcra (sortartó kezessel szembeni elévülés, teljesítésre adott halasztás, szavatossági igények esetében az elévülés nyugvása). Az elévülést megszakító körülmények vizsgálata egy jelentős terjedelmű fejezetben foglal helyet. Ennek egyrészt oka az is, hogy a keresetindítással összefüggésben megkerülhetetlennek éreztem azon elméleti kérdések vizsgálatát is, hogy mit értünk kereset alatt, továbbá mit értünk kereseti kérelem alatt. Így röviden kitérek az egyes kereset-elméletek bemutatására és a jogcímhez kötöttség problematikáját is érzékeltetni kívánom. Az elévülést megszakító körülmények általános vizsgálata körében tértem ki arra a kérdésre, vajon mi a törvényi felsorolás célja, és milyen jellegű (taxatív vagy példálózó?) Továbbá ezek az esetkörök mennyire értelmezhetők kiterjesztően illetve szűken? Mindez pedig visszavezet arra a korábban feltett kérdésre, vajon az elévülést megszakító körülmények kizárólag azok a magatartások, amelyek a jogalkotó szándéka szerint, mint a követelés érvényesítése céljából kifejtett magatartások elismertek, ebből következően tehát félbeszakad az igény nem érvényesítésével járó időszak, az elévülés. Tahát a felsorolást taxatívnak kell tekintenünk, tekintettel arra, hogy közérdek fűződik a huzamosan fennálló bizonytalan helyzetek kiküszöböléséhez, tehát az elévülés beálltához. Vagy a jogalkotó célja e körülmények felsorolásával azon tipikus magatartások meghatározása volt, amelyek rendszerint az igényérvényesítés keretében jelentkeznek. Tehát az elévülést 11

15 megszakító körülmények között a jogalkotó tág teret enged minden olyan magatartásnak, amely valamilyen formában az igény érvényesítésére mutat? A megszakító okok felsorolása felveti azt a kérdést is, vajon egyátalán elválaszthatóak-e egymástól az elévülés fogalmi elemét adó (az igény érvényesítés elmulasztásában álló) és az azt megszüntető (tehát az igény érvényesítését jelentő) magatartások, jogi tények. A követelés bírói úton való érvényesítése körében legfontosabb eszköz a keresetlevél benyújtása, pontosabban ezáltal a polgári per megindítása. A keresetlevél benyújtását kell tekinteni az elévülés szempontjából a bíróság előtti igényérvényesítésnek, mint az elévülés megszakadását kiváltó mozzanataként, tekintettel arra, hogy a Pp. rendelkezése szerint a pert keresetlevéllel kell megindítani, amely a követelést, konkrét kereseti kérelmet tartalmazza. A pert pótló nem peres eljárások között a legfontosabb a fizetési meghagyásos eljárás, mivel a törvényben meghatározott értékhatáron alul pernek nincs helye, az értékhatáron túl viszont, ha fizetési meghagyásos eljárás van folyamatban, a perindítás kizárt. A fizetési meghagyás iránti kérelemre a keresetlevéllel szemben támasztott anyagi és eljárási jogi követelmények vonatkoznak. Érdemes vizsgálat tárgyává tenni, vajon a hagyatéki eljárásnak az új törvényi szabályozással bekövetkezett változásai okok adhatnak-e arra, hogy a hagyatéki hitelezői igény hagyatéki eljárásban való bejelentését az elévülést megszakító oknak minősítsük? Az új Ptk. a teljesítésre való írásbeli felszólítást törölni kívánja az elévülést megszakító okok közül. A tartozás elismerés elévülést megszakító hatását alátámasztja az elévülés intézményének legfontosabb jogpolitikai indoka, miszerint a jog feladata a huzamosan fennálló bizonytalan jogi helyzetek kiküszöbölése, amelyet a követelések elévülése folytán a bírói úton való igényérvényesítés megszűnésével is biztosít. Tekintettel azonban arra, hogy az adós nincs bizonytalanságban tartozásának kifejezett vagy más formában megvalósuló elismerése által, a teljesítésre irányuló magatartása erre utal, a tekintetben, hogy a jogosultnak peresíthető követelése áll fenn vele szemben, ezért a tartozás elismerése is alkalmas az elévülés megszakítására, annak ellenére, hogy a jogosult igényérvényesítő magatartása passzív. 12

16 A kötelem felek általi módosítása, az egyezségkötés azonban nemcsak mint elévülést megszakító körülmény bír fontossággal. Ugyanis, amennyiben a felek megállapodása oly mértékben megváltoztatta az eredeti jogviszonyt, hogy lényegében új jogalapra helyezték, az felveti az elévülési idő folyásának kérdését is: új jogalapon fennálló, új elévülés veszi kezdetét esetleg a korábbitól eltérő, az új jogalap által indokolt tartammal? A következő fejezetben a bekövetkezett elévülés joghatását vizsgálom. Általában elmondható, és lényegében az elévülés fogalmi elemeiből is következik, hogy az elévülés nem szünteti meg a követelést, és nem szünteti meg a kötelmet sem. Az elévülés a jogból csak a kereseti érvényesítés szálait metszi el, s nem semmisíti meg magát a jogot. Az elévülés nem szünteti meg az alanyi jogot, sem annak kötelezettel szembeni kikényszeríthetőségének minden formáját, hanem pusztán a bírói úton való kikényszeríthetőségét. Ezért az elévült tartozás megfizetése nem minősül tartozatlan fizetésnek, az elévült követelést más követeléssel szemben be lehet számítani és a jogosultat e követelésre nézve visszatartási jog is megilleti. A peresíthetetlenség, mint következmény beállta is feltételtől függ szűk körű kivételtől eltekintve, mégpedig a kötelezett (alperes) elévülési kifogásának felhozásától. Az elévülés ugyanis kifogás által hatályosul. Más megközelítést szerint az elévülés az igény állapotot szünteti meg. Ezen álláspont alapján teljes mértékben megszűnik a jogosultság kikényszeríthetősége, azonban ez alól a jogszabály kivételeket enged, így a kézizálogból való kielégítés lehetőségét fenntartja, továbbá lehetővé teszi, meghatározott feltételek mellett a már elévült követelés beszámítását. Bármelyik álláspontot fogadjuk is el, az eredmény lényegében ugyanaz, a bírói úton való kikényszeríthetőség szűnik meg, míg egyes jogosítványok, akár kifogások, akár biztosítékok az elévült követelés érvényesítésére. A felfogásbeli különbség valójában inkább ott jelentkezi, hogy ehhez törvényi rendelkezés szükséges, vagy következik magából az elévülés korlátozott hatásából. Az elévülési kifogás vizsgálata során azt a kérdést tettem fel, vajon az elévülési kifogás perjogi vagy anyagi jogi intézmény, és ezzel összefügg e az a körülmény, hogy peren kívüli érvényesítése gyakorlatilag lehetetlen, nem erre a célra alkották. Az elévülési kifogásról való lemondás és az elévült követelés biztosítása mind olyan kérdés, amely elévülés szűken, csak a bírói úton való kikényszeríthetőség 13

17 megszűnése oldaláról közelíti meg. Konkrét jogszabályi rendelkezés híján is szükségesnek láttam ezeket a kérdéseket vizsgálni, mert lehetségesnek tartok olyan helyzeteket, ahol akár a hitelező, akár az adós gazdasági vagy más érdekből úgy kívánja, hogy egy már elévült követelés is valamilyen formában érvényesíthető, behajtható legyen. Jelentős fejtörést okozott az a kérdés, vajon mit ért a Ptk. főköveteléstől függő illetve független mellékkövetelések alatt. A dolgozatban kifejtett véleményem az, hogy a jelenlegi irodalom vagy minden formában a mellékkötelezettség, vagy járulékos kötelezettség egységes megítélésére törekszik, amelynek alapjait kutatásom ellenére nem sikerült meglelnem. Vagy legalábbis előszeretettel azonosítják a kezesi kötelezettség járulékosságát is a főköveteléstől függő vagy független mellékkötelezettség kifejezésével. Dolgozatomban igyekszem olyan megoldásra, amely bár választ a mellékkötelezettség-járulékos kötelezettség viszonyára nem ad, de a késfizető kezessel szembeni követelés elévülése, annak nyugvása, a kezesi kifogások megítélésére egységes, védhető álláspontot teremt. Bár az új Ptk. a fiduciárius biztosítékoknak hadat üzen, azok semmisségét mondja ki kategorikusan, mégis rövid alfejezetet szántam ennek a kérdésnek is. A speciális magánjogi követelések fejezetet elsősorban terjedelmi okokból, szűkre szabtam és célom elsősorban a felvetett problémák felvillantása volt ebben a vizsgálódási körben. végrehajtási jog elévülése, munkajogi igények, családjogi igények elévülése. Az elévülési és jogvesztő határidő egymáshoz való viszonya a jogtudományban nem egységesen megítélt. Az ezt érintő fejezetben igyekeztem ezeket az álláspontokat bemutatni. Felmerül továbbá a kérdés, hogy vajon az időmúlás jog elenyészéssel, vagy a bírói úton való kikényszeríthetőség megszűnésével járó hatása kizárólag záros határidő vagy elévülési határidő esetében állhat-e be? A bírói gyakorlatban ugyanis, régi magyar magánjogi irodalmi forrásokra támaszkodva, napjainkig létezik a a jog elenyészésének lehetősége, amely lényegében megszünteti az általános öt éves elévülési határidőn belül is a jogosult igényérvényesítési lehetőségét. Számomra szimpatikusnak tűnik Grawein különbségtétele, miszerint nemcsak elévülési és jogvesztő határidőről kell szólni, hanem ezen túlmenően léteznek keresetindítási határidők, a jogot elenyészető időmúlás, léteznek vélelmi határidők és elbirtoklás. Más kérdés, hogy a jogalkotás e fogalmi finomításra nem mindig képes a 14

18 rendelkezések megfelelő absztrakt megfogalmazása mellett. Ezért teljesen védhető az új Ptk. azon rendelkezése miszerint elévülési és jogvesztő határidőt ismer el, és amely határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni. Az elbirtoklás, mint rokon-intézmény vizsgálata szintén fontos az elévülési tárgyú dolgozatban. Azonban először is rögzíteni kell azt, hogy az elévülés és az elbirtoklás intézményének a különválása, mind dogmatikai, mind normatív szempontból már lassan egy évszázada a magyar jogban megvalósult. Tehát a vizsgálódásnak arra tekintettel kell folynia, hogy vajon azon túlmenően, hogy melyek azok a helyzetek, amikor az elévülés és az elbirtoklás idő tartama egymásra tekintettel fontossá válhat (pl. az ún. jogcímes elbirtoklás esetében, vagy pl. az érvénytelen szerződésnek az eredeti állapot helyreállításával való felszámolása körében), a két intézmény kommunikálhat-e még egymással, azaz pl. az elbirtoklást megszakító körülmények körében tett megállapítások felhasználhatók-e az elévüléssel kapcsolatban? A következő alfejezetben a jog elenyészés eseteit kívántam áttekinteni, mint a jog gyakorlásával való indokolatlan késlekedés sajátos következményét. Ptk.-ban ezzel a kérdéssel a tartásdíj, életjáradék- és baleseti járadékkövetelés érvényesíthetősége megszűnésével kapcsolatban találkozhatunk, vagy a telki szolgalmi jog nem gyakorlás miatti megszűnésénél. A bírói gyakorlatban ez a jogelenyészés az elővásárlási jog illetve az ajándék visszakövetelési jog kapcsán jelentkezett. Ez utóbbi kérdéseket kívántam tehát részletesebben kiemelni. Az utolsó két rokonintézmény bemutatására (azaz alfejezet beiktatására) egyrészt az vezetett, hogy a szerződés érvénytelensége illetve a végrendelet érvénytelensége miatti megtámadás szabályait a rekodifikáció során felülvizsgálták, és újragondolták. A szerződés megtámadására adott határidő véleményem szerint nem valódi elévülési sem, valódi jogvesztő határidő. Ennek megfelelően érezhető a normatív szabályozás változása, és a bírói gyakorlat mozgása is, amint azt részletesen kifejtettem. A végrendelet érvénytelensége illetve hatálytalansága miatti megtámadás 5 éves elévülési határidőhöz való kötése azonban azon korábbi dogmatikai érvelést semmisíti meg, miszerint a végrendelet érvénytelensége által előálló öröklési, tehát dologi, tulajdoni igény érvényesítése miatt nem szabad ezt a megtámadást határidőhöz kötni. 15

19 A törlési per szabályait a legutóbbi időben ért változások, amelyeket lényegében alkotmánybírósági megsemmisítő határozatok által szenvedett el, elsősorban arra kérdésre mutatnak rá, hogy a jogalkotónak milyen mélységben kötelessége az anyagi jogi (dologi és kötelmi jogi) és az eljárásjogi (keresetindítási határidő) összhangba hozni. Meglátásom szerint az Ingatlan-nyilvántartási törvény eredeti szövegével ezt teljesíteni nem sikerült, bár az is megkérdőjelezhető, hogy a káros, téves(?) rendelkezések kigyomlálását mindenképpen az Alkotmánybíróság feladatává kellett volna tenni. A témát érintő jelentős számú irodalom felvillantása mellett ebben az alfejezetben pusztán a határidők egymásra hatását kívántam megvizsgálni. Továbbá arra szeretnék rámutatni, hogy jelen esetben sem elévülési, sem jogvesztő ez a határidő, hanem funkcióját tekintve a jóhiszemű és visszterhesen szerző védelmét alátámasztó vélelmi határidő: az eredeti bejegyzéstől számított három év elteltével a közvetetten jogot szerző személlyel szemben fellépni már nem lehet, mert az bízott az ingatlan-nyilvántartás tartalma helyességében. 16

20 I. Alanyi jog igény hatalmasság 1.1. Alanyi jog fogalmához Az elévülés intézményének alapját képezi az, hogy az alanyi jogot milyen megközelítésben tárgyaljuk. Az alanyi jogi elméletek fejlődése ugyanis kihatott az elévülés dogmatikai fejlődésére is. Mielőtt tehát az elévülés fogalmát, annak elemeit, az elévülés tárgyát meghatároznánk, szükséges áttekinteni az alanyi jog felfogásáról vallott egyes elméleteket. Tekintettel arra, hogy számos neves jogtudós az alanyi jog fogalmi meghatározására megoldást javasolt, amelyek részletes elemzése, önálló rendszerezése e dolgozat kereteit túlhaladja. Ezért jelen fejezetben, elsősorban a magyar jogtudósok munkásságában megjelenő egyes elméleteket, az alanyi jogi elméletekről alkotott csoportosítási szempontok mentén kívánom áttekinteni. Lábady Tamás áttekinthető módon mutatja be a jogviszonyelmélet irányzatait. 1 Az alanyi jogi helyzet elsődlegességét valló elméletek szerint az ember természetes, elidegeníthetetlen, az emberi akaraton nyugvó és azt kifejező alanyi jogait állították a jogviszonyelmélet középpontjába. Lábady szerint az alanyi jog elsődlegességével karakterizáló nézetet vall a magyar magánjogtudományban Tóth Lajos, Villányi László és Szászy István. A jogviszonyelmélet másik fő irányzata a jogélet alapjaként viszont magát a jogviszonyt jelöli meg. E nézet szerint a jogviszony az a jelenség, amelyből a jog egésze levezethető, amely tehát az alanyi jogok és kötelezettségek forrása, és amely a jog különböző megnyilvánulásainak megértését lehetővé teszi. A magyar jogtudósok közül Nizsalovszky Endre az, aki a jogviszony elsődlegességét vallja. 1 LÁBADY TAMÁS: A magyar magánjog (polgári jog) általános része Dialóg-Campus, Budapest-Pécs, o. 17

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK

ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK DR. GÁRDOS PÉTER HVG-ORAC SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN BUDAPEST 2014. NOVEMBER 25. SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

Az új Ptk. elévülési szabályainak várható gyakorlati kihatásairól

Az új Ptk. elévülési szabályainak várható gyakorlati kihatásairól Dr. Pusztahelyi Réka Az új Ptk. elévülési szabályainak várható gyakorlati kihatásairól I. Bevezetés Az új Ptk., amely 2014. március 15-én lépett hatályba, kifejezetten az elévülésre vonatkozó szabályok

Részletesebben

SZERZŐDÉSSZEGÉS. Publikációk Tájékoztató Anyagok 2006. december 18. A TELJESÍTÉS MEGTAGA- DÁSA JOGOSULT KÉSEDELME KÖTELEZETT KÉSEDELME MIKOR ÁLL FENN?

SZERZŐDÉSSZEGÉS. Publikációk Tájékoztató Anyagok 2006. december 18. A TELJESÍTÉS MEGTAGA- DÁSA JOGOSULT KÉSEDELME KÖTELEZETT KÉSEDELME MIKOR ÁLL FENN? SZERZŐDÉSSZEGÉS MIKOR ÁLL FENN? A kötelezett késedelembe esik, ha A szerződésben megállapított / a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt más esetekben,

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

A KEZES ÉS A GAZDASÁGI TÁRSASÁG TAGJA FELELÕSSÉGÉNEK (MÖGÖTTES FELELÕSSÉG) ELÉVÜLÉSE. POMEISL ANDRÁS JÓZSEF doktorandusz

A KEZES ÉS A GAZDASÁGI TÁRSASÁG TAGJA FELELÕSSÉGÉNEK (MÖGÖTTES FELELÕSSÉG) ELÉVÜLÉSE. POMEISL ANDRÁS JÓZSEF doktorandusz Iustum Aequum Salutare III. 2007/3. 191 200. Jog és felelõsség szimpózium a PPKE JÁK Jog- és Államtudományi Doktori Iskolájában (2006. november) A KEZES ÉS A GAZDASÁGI TÁRSASÁG TAGJA FELELÕSSÉGÉNEK (MÖGÖTTES

Részletesebben

Az elévülést megszakító körülmények az új Polgári Törvénykönyvben különös tekintettel a teljesítésre irányuló felszólításra

Az elévülést megszakító körülmények az új Polgári Törvénykönyvben különös tekintettel a teljesítésre irányuló felszólításra Pusztahelyi Réka egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék Az elévülést megszakító körülmények az új Polgári Törvénykönyvben különös tekintettel a teljesítésre

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248.

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. (1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra

Részletesebben

A megtámadható szerződések

A megtámadható szerződések A megtámadható szerződések Szolgáltatás-ellenszolgáltatás közötti feltűnő nagy értékkülönbség a szerződés megkötésének időpontjában, anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné; Tévedés:

Részletesebben

http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás?

http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás? http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás? Habár hangzásra nagyon hasonlítanak, valójában két alapjaiban eltérő jogintézményről van szó. Alapvetően a kártalanítást a kártérítéstől a jogellenesség

Részletesebben

A polgári jogi szabályok alkalmazása

A polgári jogi szabályok alkalmazása GAZDASÁGI MAGÁNJOG A polgári jogi szabályok alkalmazása 2009. szeptember 17. 2. előadás Sajátos jogtechnikai eszközök a jogalkalmazásban A jogalkalmazás folyamatában fontos szerepet játszik Fikció Vélelem

Részletesebben

Pusztahelyi Réka A TARTOZÁS ELISMERÉSE, MINT ELÉVÜLÉST MEGSZAKÍTÓ KÖRÜLMÉNY

Pusztahelyi Réka A TARTOZÁS ELISMERÉSE, MINT ELÉVÜLÉST MEGSZAKÍTÓ KÖRÜLMÉNY Pusztahelyi Réka A TARTOZÁS ELISMERÉSE, MINT ELÉVÜLÉST MEGSZAKÍTÓ KÖRÜLMÉNY A tartozás-elismerés, mint az elévülést megszakító körülmény A Ptk. hatályos rendelkezésében kimondja, hogy a tartozásnak a kötelezett

Részletesebben

A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége

A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége 1 A hatósági döntés és az eljárás fogalmának kapcsolata A közigazgatási hatósági eljárás lényegét a hatósági egyedi aktusok kiadásának rendje

Részletesebben

Új Ptk. mire figyeljünk a napi gyakorlatban

Új Ptk. mire figyeljünk a napi gyakorlatban Új Ptk. mire figyeljünk a napi gyakorlatban 2 0 1 4. J Ú N I U S 1 2. D R. H A R K A Ö D Ö N Joganyagok 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) 2013. évi CLXXVII. Törvény (Új Ptké.) 2013. évi CCLII. Törvény egyes

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

GONDOLATOK AZ ELÉVÜLÉS ALÁ NEM TARTOZÓ IGÉNYEKRŐL PUSZTAHELYI RÉKA

GONDOLATOK AZ ELÉVÜLÉS ALÁ NEM TARTOZÓ IGÉNYEKRŐL PUSZTAHELYI RÉKA Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica,, Tomus XXX/2. (2012), pp. 555 568. GONDOLATOK AZ ELÉVÜLÉS ALÁ NEM TARTOZÓ IGÉNYEKRŐL PUSZTAHELYI RÉKA Az új Ptk. Főbizottsági Javaslata

Részletesebben

JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA

JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA Szerződés száma: amely létrejött egyrészről az ERSTE BANK HUNGARY ZRT. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26., cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság Cg. 01-10-041054, statisztikai

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Részletesebben

Tájékoztató fizetési késedelemmel rendelkező adósok részére

Tájékoztató fizetési késedelemmel rendelkező adósok részére Tájékoztató fizetési késedelemmel rendelkező adósok részére Alapvető fogalmak: Adós Az a természetes személy, természetes személy vállalkozó, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet,

Részletesebben

Gazdasági jog alapjai

Gazdasági jog alapjai I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:

Részletesebben

A harmadik személy helyzete az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása szempontjából, különös tekintettel a Csődtörvény 40.

A harmadik személy helyzete az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása szempontjából, különös tekintettel a Csődtörvény 40. FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA A harmadik személy helyzete az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása szempontjából, különös tekintettel a Csődtörvény 40. -ára A szerződés, joghatásai következtében

Részletesebben

A/5 A POLGÁRI JOGI JOGVISZONY FOGALMA, OSZTÁLYOZÁSA, ELEMEI, FAJTÁI

A/5 A POLGÁRI JOGI JOGVISZONY FOGALMA, OSZTÁLYOZÁSA, ELEMEI, FAJTÁI A jogviszonyok a jogalkotó által szelektált, a jogi szabályozás körébe bevont, jogilag szabályozott társadalmi viszonyok. Egy-egy polgári jogi jogviszonyban az adott életviszonyra vonatkozó absztrakt polgári

Részletesebben

Első Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

Első Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Első Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 1 I. AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK HATÁLYA ÉS KÖZZÉTÉTELE...3

Részletesebben

AJÁNLÁS a Pp. 23. (1) bekezdésében foglalt egyes hatásköri szabályok értelmezése tárgyában

AJÁNLÁS a Pp. 23. (1) bekezdésében foglalt egyes hatásköri szabályok értelmezése tárgyában FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA AJÁNLÁS a Pp. 23. (1) bekezdésében foglalt egyes hatásköri szabályok értelmezése tárgyában A Pp. 23. (1) bekezdés c) pontjában foglalt szerzői jogi perek meghatározása

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

Elévülés a polgári és a munkajog világában, valamint a végrehajtási eljárásban. Készítette:

Elévülés a polgári és a munkajog világában, valamint a végrehajtási eljárásban. Készítette: Elévülés a polgári és a munkajog világában, valamint a végrehajtási eljárásban Készítette: Dr. Dobáné dr. Madarász Arabella bírósági titkár Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. 2 Elévülés

Részletesebben

Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra

Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Dr. Balázs Tamás irodavezető ügyvéd, egyetemi adjunktus Dr. Balogh Mónika jogász, ügyvédjelölt

Részletesebben

Internet szolgáltatás ÁSZF módosulás

Internet szolgáltatás ÁSZF módosulás Internet szolgáltatás ÁSZF módosulás Tisztelt Előfizető! Tájékoztatjuk, hogy amennyiben a jelen módosításokat nem kívánják elfogadni, úgy az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 132. (5)

Részletesebben

Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján

Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján XXIV. Fejezet Hibás teljesítés 1. A hibás teljesítés általános szabályai 6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás

Részletesebben

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony fogalmához úgy juthatunk el, ha elsőként tisztázzuk a jogviszony általános fogalmát, majd ezt a közigazgatás

Részletesebben

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

Behajtási költségátalány könyvvizsgálói szemmel

Behajtási költségátalány könyvvizsgálói szemmel BaraMa Könyvvizsgáló és Könyvelő KFT 2943 Bábolna, Kisfaludy ltp. C. ép. I/4. Telefon: 34/ 568-159; Fax: 34/369-159 E-mail: barama.kft @ t-online.hu Honlap: www.barama.uw.hu Behajtási költségátalány könyvvizsgálói

Részletesebben

II.3) A szerződés időtartama vagy a befejezés határideje

II.3) A szerződés időtartama vagy a befejezés határideje I. A Felhívás jogsértő eleme a szerződés teljesítési határidejére vonatkozóan A TED 2015/S 012-016183 szám alatt az Európai unió hivatalos lapjában 2015. január 17-én megjelent Ajánlati/részvételi felhívás

Részletesebben

Jogszabályi változások. Dr. Baltás Dániel ügyvéd

Jogszabályi változások. Dr. Baltás Dániel ügyvéd Jogszabályi változások Dr. Baltás Dániel ügyvéd 1 Lényeges változások! A 2011/7 EU Irányelv (a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről) alapján 2013. július 01. napján

Részletesebben

Iktatószám: Kölcsönszám: Hitelszámla száma: CB határozatszám:

Iktatószám: Kölcsönszám: Hitelszámla száma: CB határozatszám: Iktatószám: Kölcsönszám: Hitelszámla száma: CB határozatszám: K Ö L C S Ö N S Z E R ZŐDÉS egységes területalapú támogatás és ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatás megelőlegezésére A szerződő felek

Részletesebben

Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok

Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok Előadó: Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2013. szeptember 17. Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások engedményezés jótállás

Részletesebben

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév Jogi alapok Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam 2011/2012. tanév I. félév 1/5 Jogi alapok Valamennyi szak/levelező és Távoktatás tagozat/i. évfolyam 2011/2012 tanév I. félév A tantárgyat

Részletesebben

TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS

TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (székhely: 1116 Budapest, Tomaj u. 4., aláírásra jogosult képviselője: Lehel László elnök-igazgató), továbbiakban mint

Részletesebben

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította. A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség

Részletesebben

Aktuális kérdések. Előadó: Vadász Iván. Budapest, 2015. március 26.

Aktuális kérdések. Előadó: Vadász Iván. Budapest, 2015. március 26. Aktuális kérdések. Előadó: Vadász Iván Budapest, 2015. március 26. Tagi kölcsön típusai a nyújtó személye szerint magánszemély belföldi jogi személy külföldi jogi személy Tagi kölcsön típusai a nyújtó

Részletesebben

JELZÁLOGSZERZŐDÉS. A szerződő felek, egyrészről:

JELZÁLOGSZERZŐDÉS. A szerződő felek, egyrészről: A szerződő felek, egyrészről: JELZÁLOGSZERZŐDÉS a kölcsönt folyósító, mint hitelező és zálogjogosult (továbbiakban: Takarékszövetkezet). (cégjegyzékszám:, adószáma:, statisztikai szj.: ) (a Hitelező nevében

Részletesebben

Vezetői Részvényopciós Programja

Vezetői Részvényopciós Programja Az RFV Regionális Fejlesztési, Beruházó, Termelő és Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) Vezetői Részvényopciós Programja RFV Regionális Fejlesztési,

Részletesebben

IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Tartalomjegyzék Szerkesztõbizottsági javaslat V. Könyv: Kötelmi Jog Elsõ rész: A kötelmek közös szabályai / 3 Tanulmányok Javaslat az önálló zálogjog újraszabályozására Bodzási Balázs

Részletesebben

A jogerő és a végrehajthatóság alapkérdései

A jogerő és a végrehajthatóság alapkérdései A jogerő és a végrehajthatóság alapkérdései 1 A jogerő alapkérdései A jogerő jogtörténeti / normatani / jogdogmatikai fogalma. Elméletileg a határozat véglegességét jelenti. Összetevői: - megtámadhatatlanság,

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM 2011-12. tanév őszi félév

TANTÁRGYI PROGRAM 2011-12. tanév őszi félév TANTÁRGYI PROGRAM 2011-12. tanév őszi félév Tantárgy megnevezése: Tantárgy kódja: GAZDASÁGI JOG ÉS KÖZIGAZGATÁSTAN ALAPJAI GJKA1K0MEMT Kontaktórák száma: Elmélet: 3 Gyakorlat: 0 Összesen: 3 Vizsgajelleg:

Részletesebben

Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban

Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban 1. FORGALMAZÁSI SZERZŐDÉS A forgalmazási szerződés fogalma A szállító meghatározott ingó dolognak (terméknek) a forgalmazó részére történő eladására, a forgalmazó

Részletesebben

Munkavédelmi és munkaügyi jogviták, a jogérvényesítés módszere és gyakorlata

Munkavédelmi és munkaügyi jogviták, a jogérvényesítés módszere és gyakorlata Munkavédelmi és munkaügyi jogviták, a jogérvényesítés módszere és gyakorlata A munkaügyi jogvitáról általában Munkaügyi jogvitának tekinthető minden olyan vita, amely a munkaviszonyból eredő jogokkal és

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Diego-modul.hu Általános Szerződési Feltételek Dabas, 2014. augusztus 6. 1 Jelen dokumentum nem kerül iktatásra, kizárólag elektronikus formában kerül megkötésre, nem minősül írásbeli szerződésnek, magyar

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT., A MUNKAJOG VILÁGA SZEKSZÁRD, 2014. DECEMBER 12.

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT., A MUNKAJOG VILÁGA SZEKSZÁRD, 2014. DECEMBER 12. AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT., A MUNKAJOG VILÁGA SZEKSZÁRD, 2014. DECEMBER 12. A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS VÁLTOZÁSAINAK ALAPJAI (2014) 2012. évi I. törvény (Mt.) 2013. évi V. törvény (Ptk.)

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. között az alulírott helyen és időpontban, az alábbi feltételek mellett:

MEGÁLLAPODÁS. között az alulírott helyen és időpontban, az alábbi feltételek mellett: MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről a Székhely: Képviseli: mint önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat), és másrészről a Castrum Network Kft. Székhely: 1053 Budapest, Magyar u. 3. 1. em. 2. Cégjegyzékszám:

Részletesebben

Az Üzletszabályzat I. fejezete Az Üzletszabályzatban alkalmazott fogalmak kiegészítésre kerül az alábbi fogalom meghatározásokkal:

Az Üzletszabályzat I. fejezete Az Üzletszabályzatban alkalmazott fogalmak kiegészítésre kerül az alábbi fogalom meghatározásokkal: LOMBARD PÉNZÜGYI ÉS LÍZING ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDÖ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA Felügyeleti (MNB) engedély száma: 2138/1998/F Gépjármű zártvégű pénzügyi lízing tevékenységre PLAGd/2009.08.01.

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám:6746/2010. J a v a s l a t a villamos energia szolgáltatóval együttműködési megállapodás megkötésére Tisztelt

Részletesebben

Elévülés a munkajogban

Elévülés a munkajogban Elévülés a munkajogban Szerző: dr. Kajtor Gergely a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája Budapest, 2013. augusztus 15. Az elévülés intézménye valamennyi jogág, így a munkajog egyik legfontosabb részét

Részletesebben

A jog értünk van. Új társasági törvény (2006. évi IV. tv.) Új cégtörvény (2006. évi V. törvény)

A jog értünk van. Új társasági törvény (2006. évi IV. tv.) Új cégtörvény (2006. évi V. törvény) A jog értünk van Új társasági törvény (2006. évi IV. tv.) Új cégtörvény (2006. évi V. törvény) Dr. Győri Enikő címzetes vezető tanácsos 2006. 05. 30. 2006. július 1-jétől - új társasági jogi törvény, cégeljárási

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok:

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok: 1 Alkotmánybíróság 1015 Budapest Donáti u. 35-45.. Bíróság útján Ügyszám: Tisztelt Alkotmánybíróság! alábbi Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. (1) bekezdése alapján az a l k o t m

Részletesebben

B/10 A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉNEK BIZTOSÍTÉKAI; FIZETŐKÉPESSÉGET ÉS FIZETÉSI KÉZSÉGET ERŐSÍTŐ ESZKÖZÖK A POLGÁRI JOGBAN

B/10 A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉNEK BIZTOSÍTÉKAI; FIZETŐKÉPESSÉGET ÉS FIZETÉSI KÉZSÉGET ERŐSÍTŐ ESZKÖZÖK A POLGÁRI JOGBAN A szerződés legfőbb célja az adóst terhelő szolgáltatás megvalósítása. A felek magában a szerződésben vagy a szerződéshez kapcsolódó járulékos ügyletben alkalmazhatnak olyan jogi eszközöket, melyek a teljesítést

Részletesebben

HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS

HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS A törvény lehetővé teszi azt, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén a kötelezett helyett - szerződéses jogviszonyban nem

Részletesebben

Szállítási és forgalmazási szerződés

Szállítási és forgalmazási szerződés 1/5 Szállítási és forgalmazási szerződés mely létrejött egyfelől a Zimmer Hungária Kft. ( adószám: 10832037 2 13; Cg: 13 09 069532, bankszámla szám: Sopron Bank Zrt. 17600011 00203863 00200004 2011 Budakalász,

Részletesebben

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Juhász László A módosított csődtörvény tapasztalatai. Milyen az ítélkezési gyakorlat?

Juhász László A módosított csődtörvény tapasztalatai. Milyen az ítélkezési gyakorlat? Juhász László A módosított csődtörvény tapasztalatai Milyen az ítélkezési gyakorlat? A csődtörvény módosításai Az 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) megalkotásának körülményei (három eljárás, kötelező csőd.)

Részletesebben

Mit jelent az elállási jog?

Mit jelent az elállási jog? Megszüntethetjük-e egyoldalúan a már megkötött, általunk aláírt üdülőhasználatra, hosszú távra szóló üdülési termékre vagy üdülési jog cseréjére vonatkozó szerződésünket? Igen, a hatályos jogszabályok

Részletesebben

a családi és utónév: születési család és utónév: anyja neve születési családi és utónév: szül-i hely és idő: lakcím:.., személyi azonosító:

a családi és utónév: születési család és utónév: anyja neve születési családi és utónév: szül-i hely és idő: lakcím:.., személyi azonosító: JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA amely létrejött A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (székhely, cím: 1062 Budapest Bajza u. 31.) (adószám: 19019233 1-42, törzsszám: 19019233, statisztikai azonosító:19019233

Részletesebben

Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24.

Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24. Bátor Tábor Alapítvány Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24. 1 1. SZOLGÁLTATÓ ADATAI: A szolgáltató neve: Bátor Tábor Alapítvány A szolgáltató székhelye: 1135 Budapest, Reitter Ferenc u. 46-48.

Részletesebben

FAKTORING ÜZLETSZABÁLYZAT

FAKTORING ÜZLETSZABÁLYZAT FAKTORING ÜZLETSZABÁLYZAT Tartalomjegyzék 1. Bevezetı rendelkezések... 3 2. A faktoring fogalma és általános szabályai... 3 3. Faktoring nyújtás feltételrendszere... 4 4. Hatálybalépés... 5 2 1. Bevezetı

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL JELZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT ÜGYLETEKNÉL

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL JELZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT ÜGYLETEKNÉL TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL JELZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT ÜGYLETEKNÉL ERSTE BANK HUNGARY ZRT. Székhely: 1138 Budapest, Népfürdő

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

A biztosítéki célú vételi jog és a biztosítéki engedményezés a felszámolási eljárásban

A biztosítéki célú vételi jog és a biztosítéki engedményezés a felszámolási eljárásban A biztosítéki célú vételi jog és a biztosítéki engedményezés a felszámolási eljárásban A zálogjog mint biztosíték súlytalanná válása és a biztosítéki célú vételi jog térhódítása jelentős részben annak

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. szeptember 19.-i rendkívüli ülésére Tárgy: Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola "F" épületének energetikai

Részletesebben

A szellemi tulajdoni igények érvényesítése és a Ptk.

A szellemi tulajdoni igények érvényesítése és a Ptk. A szellemi tulajdoni igények érvényesítése és a Ptk. Dr. Faludi Gábor egyetemi docens együttműködő ügyvéd Szecskay Attorneys at Law Bevezetés Mentegetőzés: részben a kommentárban nem olvasható, ezért nem

Részletesebben

1962. évi 25. törvényerejű rendelet

1962. évi 25. törvényerejű rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 1962. évi 25. törvényerejű rendelet a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény

Részletesebben

Rendes felmondás. A felmondásról általában. A munkajog nagy kézikönyve 972

Rendes felmondás. A felmondásról általában. A munkajog nagy kézikönyve 972 uj10(04)resz1.qxd 2006.11.15. 11:17 Page 972 A munkajog nagy kézikönyve 972 5. fejezet 7505 7507 Rendes felmondás A felmondásról általában 7509 7511 Felmondás A felmondás olyan egyoldalú, címzett jognyilatkozat,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S IKTATÓSZÁM: 055/5583/2015. TÁRGY: AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖZFOG LALKOZTATÁSI JOGVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ BEHAJTHATATLAN KÖVETELÉSEINEK TÖRLÉSE MELLÉKLET: E L Ő T E R J E S Z T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Hitelek csoportosítása 61. lecke 1. Pénztömeg nagyságára gyakorolt

Részletesebben

A fuvarozási szerződés

A fuvarozási szerződés További jogszabályok, adattárak, infók: www.stampede.hu XXXVIII. Fejezet (38.) A fuvarozási szerződés 6:257. [Fuvarozási szerződés] Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére

Részletesebben

II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra. Szerződés befektetési tanácsadásra

II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra. Szerződés befektetési tanácsadásra II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra Jelen melléklet azon a napon lép hatályba, amelyen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a befektetési tanácsadási tevékenység végzését az Alapkezelő

Részletesebben

TERVEZET. 2012. évi. törvény

TERVEZET. 2012. évi. törvény 2012. évi. törvény a MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokról 1. (1) A Magyar

Részletesebben

Az ún. tippadói tevékenység minősítése

Az ún. tippadói tevékenység minősítése Az ún. tippadói tevékenység minősítése A Bank állásfoglalás iránti kérelmet nyújtott be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (Felügyelet) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló

Részletesebben

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 1/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A HIBÁS TELJESÍTÉS EGYES JOGÉRTELMEZÉSI KÉRDÉSEIRŐL

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 1/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A HIBÁS TELJESÍTÉS EGYES JOGÉRTELMEZÉSI KÉRDÉSEIRŐL SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 1/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A HIBÁS TELJESÍTÉS EGYES JOGÉRTELMEZÉSI KÉRDÉSEIRŐL I. A hibás teljesítésből eredő jogai gyakorlása érdekében a jogosultat

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Jog o h g a h tós ó ág, g, h a h táskör ö,, i l i l l e l tékesség

Jog o h g a h tós ó ág, g, h a h táskör ö,, i l i l l e l tékesség Joghatóság, hatáskör, illetékesség Polgári eljárásjog elıadás A három fogalom 1./ Joghatóság az államok közötti ügymegosztás a nemzetközi elemet tartalmazó ügyekben melyik ország bírósága jár el 2./ Hatáskör

Részletesebben

1./ Ügyféltájékoztató a fizetési nehézségek körében alkalmazandó eljárásokról, áthidaló megoldásokról

1./ Ügyféltájékoztató a fizetési nehézségek körében alkalmazandó eljárásokról, áthidaló megoldásokról 1./ Ügyféltájékoztató a fizetési nehézségek körében alkalmazandó eljárásokról, áthidaló megoldásokról A Hartai Takarékszövetkezet kiemelten a fizetési nehézségekkel küzdő, a takarékszövetkezettel együttműködő

Részletesebben

T/8872. számú. törvényjavaslat. a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről

T/8872. számú. törvényjavaslat. a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/8872. számú törvényjavaslat a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter Budapest, 2009. február 2009. évi törvény

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

Rokkantsági kockázatot tartalmazó részlet-kifizetésű életbiztosítás különös feltételei

Rokkantsági kockázatot tartalmazó részlet-kifizetésű életbiztosítás különös feltételei Rokkantsági kockázatot tartalmazó részlet-kifizetésű életbiztosítás különös feltételei 1. Általános rendelkezések A jelen alapbiztosítás feltételeiben nem rendezett kérdésekben az ÁB-AEGON Általános Biztosító

Részletesebben

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. október 5. (OR. en) 11217/10 SOC 428 HR 45 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről

Részletesebben

FORINT ALAPÚ ÉVEN BELÜLI SZEMÉLYI KÖLCSÖNSZERZŐDÉS BETÉTFEDEZETTEL

FORINT ALAPÚ ÉVEN BELÜLI SZEMÉLYI KÖLCSÖNSZERZŐDÉS BETÉTFEDEZETTEL Iktatószám:../. FORINT ALAPÚ ÉVEN BELÜLI SZEMÉLYI KÖLCSÖNSZERZŐDÉS BETÉTFEDEZETTEL mely létrejött egyrészről Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet székhely: 3170 Szécsény, Rákóczi út 71. cégjegyzékszám:

Részletesebben

BANKGARANCIA ÜZLETSZABÁLYZAT

BANKGARANCIA ÜZLETSZABÁLYZAT BANKGARANCIA ÜZLETSZABÁLYZAT Tartalomjegyzék 1. Bevezetı rendelkezések... 3 2. A bankgarancia fogalma és általános szabályai... 3 3. A bankgarancia fajtái... 4 4. Bankgarancia nyújtás... 4 5. Hatálybalépés...

Részletesebben

Tájékoztató a központi hitelinformációs rendszerről (továbbiakban: KHR)

Tájékoztató a központi hitelinformációs rendszerről (továbbiakban: KHR) 5. sz. melléklet Kérjük az alábbi Tájékoztatást figyelmesen olvassa el! Tájékoztató a központi hitelinformációs rendszerről (továbbiakban: KHR) I. A KHR-be történő adattovábbítás célja: A központi hitelinformációs

Részletesebben

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/1998. (III. 6.) Kgy. rendelete

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/1998. (III. 6.) Kgy. rendelete A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/1998. (III. 6.) Kgy. rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljáról szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésük egyes

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben

Ajánlati felhívás. 5. Fizetési feltételek Ajánlatkérő az ellenszolgáltatás összegét a teljesítésigazolást követő 15 napon belül átutalással teljesíti.

Ajánlati felhívás. 5. Fizetési feltételek Ajánlatkérő az ellenszolgáltatás összegét a teljesítésigazolást követő 15 napon belül átutalással teljesíti. Ajánlati felhívás 1. Ajánlatkérő neve, székhelye: Harmónia Integrált Szociális Intézmény 6211 Kaskantyú, III. ker. 1. 2. Az eljárás fajtája: Egyszerű tárgyalás nélküli eljárás 3. A beszerzés tárgya, mennyisége

Részletesebben

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Marsi Erika Főigazgató Asszony Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Budapest Krisztina krt. 39. 1013 Tárgy: Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Tisztelt

Részletesebben

Ki kezdeményezhet felszámolási eljárást?

Ki kezdeményezhet felszámolási eljárást? http://gyorugyved.hu FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS A Cstv. 1. (3) bekezdése alapján a felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők

Részletesebben

ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Hatályos: 2013. május 29. ArteusCredit Zrt. 1134 Budapest, Róbert K. krt. 59., Telefon: 06/1 814 2179 1 Az ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Részletesebben

Tájékoztatjuk arról is, hogy milyen teendői vannak abban az esetben, ha a levélben közölt adatok felülvizsgálatát kéri.

Tájékoztatjuk arról is, hogy milyen teendői vannak abban az esetben, ha a levélben közölt adatok felülvizsgálatát kéri. ...... Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezet... 6763 Szatymaz, Dózsa Gy. u. 25-27.... Szerződésszám:... Tisztelt...! Ebben a levélben tájékoztatást adunk a fenti számú szerződésre vonatkozóan a 2014. évi

Részletesebben