PhD ÉRTEKEZÉS. Gondosné dr. Pusztahelyi Réka

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PhD ÉRTEKEZÉS. Gondosné dr. Pusztahelyi Réka"

Átírás

1 PhD ÉRTEKEZÉS Gondosné dr. Pusztahelyi Réka Miskolc 2013

2 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Gondosné dr. Pusztahelyi Réka A magánjogi elévülés dogmatikai alapjai (PhD értekezés) Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola A doktori iskola vezetője: Prof. Dr. Bragyova András A doktori program címe: A magyar állam- és jogrendszer, jogtudomány továbbfejlesztése, különös tekintettel az európai jogfejlődési tendenciákra A doktori alprogram címe: Polgári jogi rekodifikáció, nemzetközi és jogági harmonizáció Tudományos vezető: Prof. Dr. Bíró György MISKOLC 2013

3 A PhD értekezés A Miskolci Egyetemen működő tudományos képzési műhelyek összehangolt minőségi fejlesztése című TÁMOP-4.2.2/B-10/ sz. projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében Az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

4 Tartalomjegyzék Bevezetés... 6 I. Alanyi jog igény hatalmasság Alanyi jog fogalmához Az alanyi magánjogok csoportosításáról röviden Az igény fogalmi megközelítése, viszonya az alanyi joggal Igény nélküli helyzetek Hatalmasságok elévülhetősége, időmúlás miatti elenyészése Kereshetőségi jog anyagi kereseti jog keresetjog Következtetések II. Gondolatok az elévülés alá nem tartozó igényekről Mit érint az elévülés? Elévülő illetve el nem évülő igényekről általában A szerződés érvénytelensége és az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó igény elévülése A tulajdoni igények elévülése Személyiségi igények elévülése Öröklési igények elévülése Értékpapírból eredő követelések, kamat és osztalék, pénzintézeteknél elhelyezett betétek kamatai Tartós jogviszonyokból fakadó igények III. Az elévülés fogalma, fogalmi elemei és funkciói (jogpolitikai indokai) Az elévülés tárgya: a követelés vagy a kereset? Néhány szó a szóhasználatról Az elévülés fogalma Az elévülés a jog nem gyakorlása illetve a követelések nem érvényesítésének következménye? Az elévülés jogpolitikai indokai IV. Az elévülés kezdete A követelés lejárta a teljesítés időpontja

5 Lejárattól függetlenített igényérvényesítési lehetőség A teljesítési határidőt megelőző szerződésszegésből eredő igények elévülése Le nem járt követelés és felfüggesztő feltételtől függő követelés elhatárolása Határnap vagy határidő, mint a teljesítés időpontja Lehívás, avagy a jogosult által megválasztott teljesítési határidő A teljesítés időpontja eltérő kikötés hiányában A határozatlan idejű teljesítés és az elévülés kapcsolata Felmondástól függő lejárat Jogszabály által meghatározott speciális teljesítési határidő Kártérítérítési igény elévülése, elévülés kezdő időpontja Az elévülés kezdete a károsodás bekövetkezése vagy a károsodásról való tudomásszerzés? Az elévülés kezdőpontja a károsodás bekövetkezése A kártérítési igény elévülése nyugvásának problémája Az elévülés kezdete: a tudomásszerzés Termékfelelősségből fakadó kártérítési igény elévülése Megtámadási határidő kezdete Szavatossági igények elévülése és a tudomásszerzés Az elévülési határidő kezdete, folyása egyéb feltételtől függ Elévülés (kezdete) tartós jogviszonyok esetében V. Az elévülési határidő tartama Általános kérdések Az általános időtartam törvényi meghatározásának jogpolitikai indokai Az elévülés szabályainak kógens vagy diszpozitív jellege: a elévülési idő tartamának szabad meghatározása Az elévülés alá eső követelés jogalapja és az elévülési határidő Az elévülési határidő speciális tartama megtérítési követelés esetében Az elévülés általános tartama és speciális határidők a régi magánjogi tervezetek tükrében Általános és különös elévülési határidők a polgári törvénykönyvben

6 Az elévülési határidők általános bemutatása Az általános időtartam törvényi meghatározásának indokai Általános és különös elévülési határidők kapcsolata Egyes magánjogi speciális elévülési határidők Az elévülési idő felek általi meghatározása, módosítása VI. Az elévülés nyugvása Az elévülés nyugvásának jogpolitikai indoka Az elévülés nyugvásának szabályozási modelljei Tiszta (egyszerű) nyugvás Minősített nyugvás Bírósági mérlegeléstől függő (minősített) nyugvás Az elévülési idő meghosszabbodásának módszere A magyar szabályozás fejlődése Az elévülés nyugvására okot adó körülmények a bírói gyakorlatban A hatályos szabályozási modell előnyei és hátrányai Szavatossági elévülési határidő nyugvása A teljesítésre adott halasztás jogi megítélése a nyugvás szempontjából A mögöttesen helytállásra kötelezettel (sortartó kezessel) szembeni elévülésről VII. Az elévülést megszakító körülmények Történeti előzmények A törvényi felsorolás célja és jellege A követelés bírói úton való érvényesítése Általános kérdések A kereset-elméletekről röviden Az elévülést megszakító egyéb eljárások Keresetlevél benyújtása, a polgári per megindítása A teljesítésre irányuló írásbeli felszólítás A teljesítésre irányuló írásbeli felszólítás, mint megszakító körülmény jelenlegi bírói gyakorlata Érvek az új Ptk. változtatása mellett Érvek a teljesítésre felszólítás, mint megszakító körülmény fenntartása mellett

7 Összegzés A tartozás elismerése, mint elévülést megszakító körülmény Általános kérdések A tartozás elismerés formátlansága Tartozás elismerése szóbeli vagy írásbeli nyilatkozattal A tartozás elismerése kihathat-e az eredeti elévülési határidő tartamára? Tartozás elismerés megszakító hatásával járó más célú nyilatkozatok Tartozás részbeni elismerése Már elévült tartozás elismerése Tartozás-elismerő nyilatkozat és más, elévülés nyugvását vagy megszakadását kiváltó jogi tények egymásra hatása A kötelem módosítása, módosulása A követelés engedményezéséről a kötelezett értesítése VIII. Az elévülés joghatásai Az elévülés hatásának általános vizsgálata Az elévülés, mint jogkövetkezmény Az elévülési kifogás természete Az elévülés hivatalbóli észlelése Elévülés hatása a mellékkövetelésekre. A függő mellékkövetelések elévülése Az elévülés hatása alóli kivételek. Beszámítás, független mellék - követelések és járulékos követelések Beszámítás és visszatartás Kézizálogtárgyból való kielégítés Biztosítéki célú tulajdonátruházás, biztosítéki célú engedményezés és az elévülés Óvadékból való kielégítés Kezesség, a kezessel szembeni követelés elévülése IX. Speciális követelések elévülése Végrehajtási jog elévülése Családjogi igények elévülése Munkajogi igények

8 X. Az időmúlás szerepe más tényállásokban: az elévülés rokon tényállásai A jogvesztő határidő A jogvesztő határidő és az elévülési határidő viszonya Az elévülési és a jogvesztő határidő elkülönülése a jogtudományban Az elévülési és a jogvesztő határidő összevetése Az elévülési és jogvesztő határidő viszonya a bírói gyakorlatban Következtetés Elbirtoklás Az elbirtoklás és az elévülés elkülönülése a magánjogban Az elbirtoklási és az elévülési határidő összefüggése Következtetések A jog elenyészése, az indokolatlan késlekedés következményei A jog elenyészéséről általában Az elővásárlási jog elenyészése Az ajándék visszakövetelésére vonatkozó igény Szolgalom megszűnése nun usus által Sajátos anyagi jogi határidők Szerződés megtámadása A végrendelet megtámadása Sajátos keresetindítási határidők Törlési per Apaság megtámadására irányuló kereset határideje a Csjt. alapján Befejezés Összefoglaló Irodalomjegyzék

9 Az elévüléssel kapcsolódik be a jog a természet fenséges időrendjébe; lemond eszmei öröklétéről és halandóvá lesz, miként a teremtmények. Egri Bónis Pál Bevezetés A magánjogi elévülés intézményét tárgyaló monográfia több mint ötven éve született Magyarországon, az évi IV. törvény, a Ptk. megalkotásának időszakában. Akkor a Magánjogi Törvényjavaslat rendelkezéseiből és a korabeli bírói gyakorlatból kibontakozó dogmatikai alapok ötvöződni voltak kénytelenek a szovjet-orosz jogból átemelt jogi konstrukciókkal. Az új Polgári Törvénykönyv Javaslata nem titkoltan a régi magyar magánjogi vívmányokat is felújítani kívánja, mindamellett, hogy figyelembe veszi az évi Ptk. óta bekövetkezett és folyamatosan zajló piaci, gazdasági-társadalmi változásokat. A rekodifikáció során az elévülés kérdését is érinti az a problémakör is, hogy vajon hogyan és milyen mértékben jussanak érvényre a nemzetközi magánjogi jogegységesítő folyamatok eredményei, illetve mennyiben felhasználhatók a nemzeti jogok elévülésre vonatkozó szabályozási modelljei. Jelen dolgozat elsősorban arra keresi a válaszokat, hogy a hatályos elévülés szabályok milyen dogmatikai alapokon állnak, mennyiben felelnek meg a gyakorlat igényeinek, és a Polgári törvénykönyv újrakodifikálása során e területet érintő változások menyien támogathatók illetve mennyiben kiegészítendők? Eredetei célkitűzésemmel szemben a dolgozat adta terjedelmi korlátokból kifolyólag a külföldi nemzeti jogi szabályozás (német, osztrák, francia megoldás) bemutatására e dolgozatban nem kerülhet sor, és a nemzetközi magánjog, európai magánjogi egységesítési folyamat eredményeként született vívmányok (DCFR, ENSZ Elévülési Egyezmény) bemutatására is csak hézagosan kerülhetett sor, a magyar szabályozásról alkotott kritika alátámasztására volt lehetőségem felhasználni. Az elévülés dogmatikai alapjai rögzítése érdekében a dolgozatom első fejezetében viszonylag rövid kitekintést kívánok adni az alanyi jog meghatározására tett jogelméleti állásfoglalásokról, elsősorban a magyar jogtudósok fogalmi 6

10 megközelítésire koncentrálva. Ebből következik az igény meghatározása. Amely már az elévülés fogalmi meghatározásánál közvetlenül szükséges. Az igény nélküli helyzetek rövid elemzése elsősorban azt a célt szolgálja, hogy végeredményként bemutassam az elévült követelés és a naturalis obligatiok közötti alapvető különbségeket. Eredetileg ezen alfejezetet pusztán leíró jellegűnek tekintettem, amely az általánosan ismert és elfogadott tételeket nem bővíti, nem mélyíti el. Véleményem időközben azonban megváltozott. Egyrészt azért, mert a korábbi Ptk. javaslatok között volt olyan, amely talán egyszerűsítés kedvéért az elévült és a természetes kötelemből folyó követelések szabályait összevonni próbálta. Másrészt pedig e két sajátos igény nélküli helyzet közötti különbségek száma jelentős, és az elévült követelés minden egyes nagyító alá vett szegmense, és az elévülés hatása kapcsán is sorozatosan jelentkeztek. A szakirodalom áttekintése során azt tapasztaltam, hogy az elévülés fogalmára nézve az egyes jogtudósok egymástól jelentősen eltérő meghatározást adtak. Nincs egységes álláspont arról, vajon az elévülés tárgyául a keresetjogot, vagy a követelést magát kell-e venni, sőt egyes esetekben akár jogi rendelkezések, akár a bírói jogértelmezés okán vizsgálni szükséges hatalmasságok elévülését. Alapvető problémaként jelentkezett az igény fogalmi elhelyezése is, nemcsak az alanyi jogtól különböző vagy arra épülő jellege folytán, hanem keresetjoghoz való viszonya tekintetében is. A tudományos álláspontok sokféleségét tovább fokozta, mennyiben kíván perjogi és mennyiben kíván perjogi megközelítést a keresetjog-kereshetőségi jog kérdésköre. Ezt követően láttam szükségét megvizsgálni közelebbről azon tétellel összefüggő kérdéseket, miszerint a tulajdoni igények nem évülnek el. Ezzel összefüggésben az irodalmi források áttekintése szélesebb vizsgálódási kört adott. Először is a szerződés semmissége elévülés alól kivett volta, ebből eredően is az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó igény elévülhetetlensége (?) szükségeltetett mélyebb vizsgálatot, majd a klasszikusnak tekintett tulajdoni igény elévülhetetlensége, és más abszolút jogok elévülhetetlensége tétele is szép számmal tett fel kérdéseket. Az előzőekben elmondottakból következik az is, hogy az elévülés fogalmi elemeinek meghatározása sem egységes. Általánosan megállapítható azonban az, hogy önmagában nem az időtelés, hanem az adott jog, gyakorlása illetve az igény 7

11 érvényesítésének hiánya együttesen váltja ki az elévülés bekövetkezését. Egyes szerzők ezen túlmenően fogalmi elemnek tekintik a negatív feltételként a határidő nyugvását illetve megszakadását. A tudományos állásfoglalások lényegében két pólushoz vonhatók. Az egyik szerint az igény érvényesítése a bíróság előtti igényérvényesítés jelenthet (elévülés=keresetelévülés), tehát ha ez nem valósul meg, az elévülés beáll. A másik nézet szerint az elévülés az igényhelyzet megszűnését eredményezi (elévülés=igényelévülés), és így az igény érvényesítése összetett jelenség, és elméletileg ehhez a cselekménykomplexumhoz tartoznak azok a tények is, amelyek a bíróságnál való eljárás előtt a jog kielégítését célozzák. Tehát nem következhet be az elévülés akkor sem, ha a jogosult jelét adja annak, hogy igényét érvényesíti, azzal rendelkezik, bár erre pert nem indít, és más eljárást sem kezdeményez. Ez a különállás továbbgyűrűzve jelentkezik tehát többek között az elévülést megszakító jelenségek felsorolásában, és az elévülés joghatásáról vallott felfogásokban is. Kérdésként felmerül, vajon a követelés érvényesítésének bármely módja minősülhet-e olyan magatartásnak, amely az elévülést kizárja (hiszen a jogosult nem passzív, így a követelése érvényesítésével kapcsolatban fennálló bizonytalanság elhárult, az államnak az elévülés intézményével nem kell beavatkoznia). Vagy pedig az elévülés folyását kizárólag a bírói úton való érvényesítésnek egyes formái zárják ki, mivel az elévülés nem általában az alanyi jogra, hanem az abból származó igényre és annak bírói úton való érvényesíthetőségére hat ki. (Itt azonban zárójelben meg kell jegyezni azt, hogy az elévülést megszakító egyes körülmények sincsenek ezen képlettel abszolút megfeleltethetőségi viszonyban, hiszen a jogosult aktív magatartásán kívül (bírói úton való igényérvényesítés, szerződésmódosítás, egyezségkötés) az adós elismerését is magukban foglalják, sőt mi több, a jelenleg hatályos Ptk. a teljesítésre való felszólítást is elévülést megszakító körülménynek minősíti. ) Az elévülés jogpolitikai indokait, elsősorban nem az elévülés fogalma kimunkálása céljából, de annak alátámasztására itt tekintettem át. Mindenképpen szükséges ezzel összefüggésben azt kiemelni, hogy az elévülés nem természetjogi, hanem pozitív jogi alakulat, tehát természetére és részletszabályaira nézve a jogalkotó szabad belátásától függ. (Ez különösen igaz az elévülést megszakító körülmények törvényi felsorolására.) 8

12 Az elévülés fogalmi elemeinek vizsgálata során világossá vált, hogy az elévülési idő folyása akkor veszi kezdetét, amely pillanatban az igény keletkezik, illetve az bírói úton kikényszeríthetővé válik. A következő fejezetben tehát azt tekintem át, vajon mikor válik bírói úton érvényesíthetővé egy adott követelés, mikor keletkezik igény? Itt vizsgálat tárgyává tettem a teljesítés időpontját, a lejárat és az esedékessé válás kérdéseit. Külön alfejezetben vizsgálom a kártérítés esedékessé válásának kérdéskörét, tekintettel arra, hogy bizonyos esetekben rendkívül nehezen bizonyítható a károsodás bekövetkezésének időpontja, és erre épülve, a károsodásról való tudomásszerzés időpontja. Ezt követően külön alfejezetet szánok azoknak az eseteknek, ahol az elévülés kezdőpontja a tudomásszerzés jelenleg is (termékfelelősség), vagy az új szabályozással azzá válhat (megtámadási határidő). ide kapcsoltam a szavatossági igények elévülése nyugvásával (rejtett hiba problémaköre) összefüggésben az utóbbi időben kibontakozó vitás kérdéseket is. Kutatásiam során találkoztam olyan sajátos kérdésekkel, amelyeket a dolgozatomban felállított rendszerben rendkívül nehezen helyeztem el. Ezek közül a legfontosabbakként az alábbiakat itt kívánom kiemelni: A régi magyar magánjogi irodalomban és a hatályos jogunk alapján kibontakozó bírói gyakorlatban és irodalomban is felmerült a halmazatosan érvényesített igények problémája. Érdemes megvizsgálni ilyen jellegű igényhalmazat esetében, hogy ha eltérő elévülési idők kapcsolódnak az egyes igényekhez, akkor vajon az egyik jogcímen érvényesített igényre alapított keresetnek az utólagos változtatása felélesztheti-e az időközben elévült másik igényt, vagy az valóban elévült. Vajon az egyik igény bírói úton való érvényesítése kihathat e, megszakíthatja-e a másik igény elévülési idejét? Ezzel összefüggő másik jelentős probléma a tulajdoni igény elévülhetetlenségének tétel határai. A jogi irodalom régóta elfogadta azt a gondolatot, hogy a dolog megsemmisülése esetén a tulajdonos tulajdonképpeni értelemben vett tulajdoni igénye megszűnik, a helyébe lépő kártérítési igény(mint kötelmi követelés) pedig már elévülhet. Az irodalmakat áttekintve ennek az elgondolásnak a helyességét nem kérdőjelezhetem meg, azonban egyes bírói döntéseket elemezve gyakran találkoztam olyan esetekkel, ahol az eredeti állapot helyreállíthatatlanságának bekövetkeztével előálló kártérítési igény esedékességét az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó igény esedékessé válása pillanatában 9

13 állapították meg, és mivel netán hosszan elhúzódó per előzte meg a tényleges kártérítési igény érvényesítését, ezáltal a kártérítési igény elévülését is megállapították. Hasonlóan több helyen felvetett kérdésként jelentkezett a járulékos, mellékszolgáltatásokra vonatkozó, elsősorban a kamatkövetelés elévülésének kérdése. Összefüggésbe hozható a részteljesítés, mint a tartozás elismerése kérdésével, továbbá, a tőketartozás kamat nélküli megfizetését követően a kamat tőkésedése, és így önálló követelésként az elévülés szabályainak alkalmazása, továbbá, vizsgálható volt a kamat nélküli igényérvényesítés esetén a jogfenntartó nyilatkozat hiányában perelt tőkekövetelés mennyiben hatott ki a kamatkövetelés elévülésére, sőt későbbi érvényesíthetőségére. Szintén kitértem a tartós jogviszonyokból fakadó igény elévülése kapcsán a kamat kérdésére is. Szintén felmerült bennem, hogy nagyobb hangsúlyt nyerhet az alanyváltozás elévülésre való kihatásának kérdésköre. Elsősorban az engedményezésről való értesítés (mint megszakító körülmény) kérdésénél és a megtérítési, térítési igény egyes formái kapcsán igyekeztem tisztább képet rajzolni. A gyakorlatot elemezve elsősorban biztosítót megillető regressz igény vagy megtérítési igény esetén jelentkezett az a probléma, hogy a törvényi engedmény formájában rá átszálló követelés már elévült, mire a biztosító azt perelhette volna. (Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a biztosítók által alkalmazott ászf-ek gyakran az általános öt éves elévülési időt is jelentősen, egy-két évre lerövidítik.) Az elévülési idő tartamát vizsgáló fejezetben elsősorban az volt a célkitűzésem, hogy a régi magyar magánjogi törvénytervezetektől kezdődően végigtekintsem az elévülési határidők változásait. Sajnos, terjedelmi okokból olyan mélységű, elsősorban jogtörténeti kitekintést nem végezhettem, amely a kódextervezeteken kívül fellelhető (az 1900-as évektől napjainkig) anyagi magánjogi, elévülési határidőket teljes körűen feltárhatta volna. Az elévülés határidők tartamának szabályozása és a speciális igényekre szabott elévülési határidők ehhez viszonyított időtartama elsősorban rávilágít arra kérdésre, hogy adott jogpolitikai célkitűzések, és társadalmi-gazdasági berendezkedés mellett a jogalkotó mennyire tűri meg a hitelező passzivitásából eredő bizonytalan helyzeteket. Mivel az új Ptk. a hatályos szabályozáson itt is jelentősen változtatni kíván, ezért szintén fontos volt megvizsgálni azt a kérdést, hogy maguk a szerződő felek, 10

14 vagy kötelem alanyai megállapodássukkal hogyan, milyen irányban térhetnek el a törvényi határidőktől? Erre épülő kérdés az is, hogy vajon az elévülés egyéb szabályai diszpozitívnak tekinthetők-e abban az értelemben, hogy a felek azoktól eltérhetnek-e közös megegyezéssel, vagy sem. Ennél a kérdéskörnél röviden érintettem olyan megoldásokat is, amelyekkel a törvényi rendelkezések (ha azok kógensek) kikerülésével az elévülési idő meghosszabbításával lényegében azonos eredményre juthatnak. Az elévülés nyugvása fejezetben végigtekintem elsősorban azokat a lehetséges eseteket, amikor a jogosult menthető (szubjektív vagy objektív) okból nem képes igénye érvényesítésére. Továbbá azt a problémát vizsgáltam, hogy a Ptk. által felállított nyugvási szabály vajon az általam kiemelt sajátos esetekben miért vezetett kudarcra (sortartó kezessel szembeni elévülés, teljesítésre adott halasztás, szavatossági igények esetében az elévülés nyugvása). Az elévülést megszakító körülmények vizsgálata egy jelentős terjedelmű fejezetben foglal helyet. Ennek egyrészt oka az is, hogy a keresetindítással összefüggésben megkerülhetetlennek éreztem azon elméleti kérdések vizsgálatát is, hogy mit értünk kereset alatt, továbbá mit értünk kereseti kérelem alatt. Így röviden kitérek az egyes kereset-elméletek bemutatására és a jogcímhez kötöttség problematikáját is érzékeltetni kívánom. Az elévülést megszakító körülmények általános vizsgálata körében tértem ki arra a kérdésre, vajon mi a törvényi felsorolás célja, és milyen jellegű (taxatív vagy példálózó?) Továbbá ezek az esetkörök mennyire értelmezhetők kiterjesztően illetve szűken? Mindez pedig visszavezet arra a korábban feltett kérdésre, vajon az elévülést megszakító körülmények kizárólag azok a magatartások, amelyek a jogalkotó szándéka szerint, mint a követelés érvényesítése céljából kifejtett magatartások elismertek, ebből következően tehát félbeszakad az igény nem érvényesítésével járó időszak, az elévülés. Tahát a felsorolást taxatívnak kell tekintenünk, tekintettel arra, hogy közérdek fűződik a huzamosan fennálló bizonytalan helyzetek kiküszöböléséhez, tehát az elévülés beálltához. Vagy a jogalkotó célja e körülmények felsorolásával azon tipikus magatartások meghatározása volt, amelyek rendszerint az igényérvényesítés keretében jelentkeznek. Tehát az elévülést 11

15 megszakító körülmények között a jogalkotó tág teret enged minden olyan magatartásnak, amely valamilyen formában az igény érvényesítésére mutat? A megszakító okok felsorolása felveti azt a kérdést is, vajon egyátalán elválaszthatóak-e egymástól az elévülés fogalmi elemét adó (az igény érvényesítés elmulasztásában álló) és az azt megszüntető (tehát az igény érvényesítését jelentő) magatartások, jogi tények. A követelés bírói úton való érvényesítése körében legfontosabb eszköz a keresetlevél benyújtása, pontosabban ezáltal a polgári per megindítása. A keresetlevél benyújtását kell tekinteni az elévülés szempontjából a bíróság előtti igényérvényesítésnek, mint az elévülés megszakadását kiváltó mozzanataként, tekintettel arra, hogy a Pp. rendelkezése szerint a pert keresetlevéllel kell megindítani, amely a követelést, konkrét kereseti kérelmet tartalmazza. A pert pótló nem peres eljárások között a legfontosabb a fizetési meghagyásos eljárás, mivel a törvényben meghatározott értékhatáron alul pernek nincs helye, az értékhatáron túl viszont, ha fizetési meghagyásos eljárás van folyamatban, a perindítás kizárt. A fizetési meghagyás iránti kérelemre a keresetlevéllel szemben támasztott anyagi és eljárási jogi követelmények vonatkoznak. Érdemes vizsgálat tárgyává tenni, vajon a hagyatéki eljárásnak az új törvényi szabályozással bekövetkezett változásai okok adhatnak-e arra, hogy a hagyatéki hitelezői igény hagyatéki eljárásban való bejelentését az elévülést megszakító oknak minősítsük? Az új Ptk. a teljesítésre való írásbeli felszólítást törölni kívánja az elévülést megszakító okok közül. A tartozás elismerés elévülést megszakító hatását alátámasztja az elévülés intézményének legfontosabb jogpolitikai indoka, miszerint a jog feladata a huzamosan fennálló bizonytalan jogi helyzetek kiküszöbölése, amelyet a követelések elévülése folytán a bírói úton való igényérvényesítés megszűnésével is biztosít. Tekintettel azonban arra, hogy az adós nincs bizonytalanságban tartozásának kifejezett vagy más formában megvalósuló elismerése által, a teljesítésre irányuló magatartása erre utal, a tekintetben, hogy a jogosultnak peresíthető követelése áll fenn vele szemben, ezért a tartozás elismerése is alkalmas az elévülés megszakítására, annak ellenére, hogy a jogosult igényérvényesítő magatartása passzív. 12

16 A kötelem felek általi módosítása, az egyezségkötés azonban nemcsak mint elévülést megszakító körülmény bír fontossággal. Ugyanis, amennyiben a felek megállapodása oly mértékben megváltoztatta az eredeti jogviszonyt, hogy lényegében új jogalapra helyezték, az felveti az elévülési idő folyásának kérdését is: új jogalapon fennálló, új elévülés veszi kezdetét esetleg a korábbitól eltérő, az új jogalap által indokolt tartammal? A következő fejezetben a bekövetkezett elévülés joghatását vizsgálom. Általában elmondható, és lényegében az elévülés fogalmi elemeiből is következik, hogy az elévülés nem szünteti meg a követelést, és nem szünteti meg a kötelmet sem. Az elévülés a jogból csak a kereseti érvényesítés szálait metszi el, s nem semmisíti meg magát a jogot. Az elévülés nem szünteti meg az alanyi jogot, sem annak kötelezettel szembeni kikényszeríthetőségének minden formáját, hanem pusztán a bírói úton való kikényszeríthetőségét. Ezért az elévült tartozás megfizetése nem minősül tartozatlan fizetésnek, az elévült követelést más követeléssel szemben be lehet számítani és a jogosultat e követelésre nézve visszatartási jog is megilleti. A peresíthetetlenség, mint következmény beállta is feltételtől függ szűk körű kivételtől eltekintve, mégpedig a kötelezett (alperes) elévülési kifogásának felhozásától. Az elévülés ugyanis kifogás által hatályosul. Más megközelítést szerint az elévülés az igény állapotot szünteti meg. Ezen álláspont alapján teljes mértékben megszűnik a jogosultság kikényszeríthetősége, azonban ez alól a jogszabály kivételeket enged, így a kézizálogból való kielégítés lehetőségét fenntartja, továbbá lehetővé teszi, meghatározott feltételek mellett a már elévült követelés beszámítását. Bármelyik álláspontot fogadjuk is el, az eredmény lényegében ugyanaz, a bírói úton való kikényszeríthetőség szűnik meg, míg egyes jogosítványok, akár kifogások, akár biztosítékok az elévült követelés érvényesítésére. A felfogásbeli különbség valójában inkább ott jelentkezi, hogy ehhez törvényi rendelkezés szükséges, vagy következik magából az elévülés korlátozott hatásából. Az elévülési kifogás vizsgálata során azt a kérdést tettem fel, vajon az elévülési kifogás perjogi vagy anyagi jogi intézmény, és ezzel összefügg e az a körülmény, hogy peren kívüli érvényesítése gyakorlatilag lehetetlen, nem erre a célra alkották. Az elévülési kifogásról való lemondás és az elévült követelés biztosítása mind olyan kérdés, amely elévülés szűken, csak a bírói úton való kikényszeríthetőség 13

17 megszűnése oldaláról közelíti meg. Konkrét jogszabályi rendelkezés híján is szükségesnek láttam ezeket a kérdéseket vizsgálni, mert lehetségesnek tartok olyan helyzeteket, ahol akár a hitelező, akár az adós gazdasági vagy más érdekből úgy kívánja, hogy egy már elévült követelés is valamilyen formában érvényesíthető, behajtható legyen. Jelentős fejtörést okozott az a kérdés, vajon mit ért a Ptk. főköveteléstől függő illetve független mellékkövetelések alatt. A dolgozatban kifejtett véleményem az, hogy a jelenlegi irodalom vagy minden formában a mellékkötelezettség, vagy járulékos kötelezettség egységes megítélésére törekszik, amelynek alapjait kutatásom ellenére nem sikerült meglelnem. Vagy legalábbis előszeretettel azonosítják a kezesi kötelezettség járulékosságát is a főköveteléstől függő vagy független mellékkötelezettség kifejezésével. Dolgozatomban igyekszem olyan megoldásra, amely bár választ a mellékkötelezettség-járulékos kötelezettség viszonyára nem ad, de a késfizető kezessel szembeni követelés elévülése, annak nyugvása, a kezesi kifogások megítélésére egységes, védhető álláspontot teremt. Bár az új Ptk. a fiduciárius biztosítékoknak hadat üzen, azok semmisségét mondja ki kategorikusan, mégis rövid alfejezetet szántam ennek a kérdésnek is. A speciális magánjogi követelések fejezetet elsősorban terjedelmi okokból, szűkre szabtam és célom elsősorban a felvetett problémák felvillantása volt ebben a vizsgálódási körben. végrehajtási jog elévülése, munkajogi igények, családjogi igények elévülése. Az elévülési és jogvesztő határidő egymáshoz való viszonya a jogtudományban nem egységesen megítélt. Az ezt érintő fejezetben igyekeztem ezeket az álláspontokat bemutatni. Felmerül továbbá a kérdés, hogy vajon az időmúlás jog elenyészéssel, vagy a bírói úton való kikényszeríthetőség megszűnésével járó hatása kizárólag záros határidő vagy elévülési határidő esetében állhat-e be? A bírói gyakorlatban ugyanis, régi magyar magánjogi irodalmi forrásokra támaszkodva, napjainkig létezik a a jog elenyészésének lehetősége, amely lényegében megszünteti az általános öt éves elévülési határidőn belül is a jogosult igényérvényesítési lehetőségét. Számomra szimpatikusnak tűnik Grawein különbségtétele, miszerint nemcsak elévülési és jogvesztő határidőről kell szólni, hanem ezen túlmenően léteznek keresetindítási határidők, a jogot elenyészető időmúlás, léteznek vélelmi határidők és elbirtoklás. Más kérdés, hogy a jogalkotás e fogalmi finomításra nem mindig képes a 14

18 rendelkezések megfelelő absztrakt megfogalmazása mellett. Ezért teljesen védhető az új Ptk. azon rendelkezése miszerint elévülési és jogvesztő határidőt ismer el, és amely határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni. Az elbirtoklás, mint rokon-intézmény vizsgálata szintén fontos az elévülési tárgyú dolgozatban. Azonban először is rögzíteni kell azt, hogy az elévülés és az elbirtoklás intézményének a különválása, mind dogmatikai, mind normatív szempontból már lassan egy évszázada a magyar jogban megvalósult. Tehát a vizsgálódásnak arra tekintettel kell folynia, hogy vajon azon túlmenően, hogy melyek azok a helyzetek, amikor az elévülés és az elbirtoklás idő tartama egymásra tekintettel fontossá válhat (pl. az ún. jogcímes elbirtoklás esetében, vagy pl. az érvénytelen szerződésnek az eredeti állapot helyreállításával való felszámolása körében), a két intézmény kommunikálhat-e még egymással, azaz pl. az elbirtoklást megszakító körülmények körében tett megállapítások felhasználhatók-e az elévüléssel kapcsolatban? A következő alfejezetben a jog elenyészés eseteit kívántam áttekinteni, mint a jog gyakorlásával való indokolatlan késlekedés sajátos következményét. Ptk.-ban ezzel a kérdéssel a tartásdíj, életjáradék- és baleseti járadékkövetelés érvényesíthetősége megszűnésével kapcsolatban találkozhatunk, vagy a telki szolgalmi jog nem gyakorlás miatti megszűnésénél. A bírói gyakorlatban ez a jogelenyészés az elővásárlási jog illetve az ajándék visszakövetelési jog kapcsán jelentkezett. Ez utóbbi kérdéseket kívántam tehát részletesebben kiemelni. Az utolsó két rokonintézmény bemutatására (azaz alfejezet beiktatására) egyrészt az vezetett, hogy a szerződés érvénytelensége illetve a végrendelet érvénytelensége miatti megtámadás szabályait a rekodifikáció során felülvizsgálták, és újragondolták. A szerződés megtámadására adott határidő véleményem szerint nem valódi elévülési sem, valódi jogvesztő határidő. Ennek megfelelően érezhető a normatív szabályozás változása, és a bírói gyakorlat mozgása is, amint azt részletesen kifejtettem. A végrendelet érvénytelensége illetve hatálytalansága miatti megtámadás 5 éves elévülési határidőhöz való kötése azonban azon korábbi dogmatikai érvelést semmisíti meg, miszerint a végrendelet érvénytelensége által előálló öröklési, tehát dologi, tulajdoni igény érvényesítése miatt nem szabad ezt a megtámadást határidőhöz kötni. 15

19 A törlési per szabályait a legutóbbi időben ért változások, amelyeket lényegében alkotmánybírósági megsemmisítő határozatok által szenvedett el, elsősorban arra kérdésre mutatnak rá, hogy a jogalkotónak milyen mélységben kötelessége az anyagi jogi (dologi és kötelmi jogi) és az eljárásjogi (keresetindítási határidő) összhangba hozni. Meglátásom szerint az Ingatlan-nyilvántartási törvény eredeti szövegével ezt teljesíteni nem sikerült, bár az is megkérdőjelezhető, hogy a káros, téves(?) rendelkezések kigyomlálását mindenképpen az Alkotmánybíróság feladatává kellett volna tenni. A témát érintő jelentős számú irodalom felvillantása mellett ebben az alfejezetben pusztán a határidők egymásra hatását kívántam megvizsgálni. Továbbá arra szeretnék rámutatni, hogy jelen esetben sem elévülési, sem jogvesztő ez a határidő, hanem funkcióját tekintve a jóhiszemű és visszterhesen szerző védelmét alátámasztó vélelmi határidő: az eredeti bejegyzéstől számított három év elteltével a közvetetten jogot szerző személlyel szemben fellépni már nem lehet, mert az bízott az ingatlan-nyilvántartás tartalma helyességében. 16

20 I. Alanyi jog igény hatalmasság 1.1. Alanyi jog fogalmához Az elévülés intézményének alapját képezi az, hogy az alanyi jogot milyen megközelítésben tárgyaljuk. Az alanyi jogi elméletek fejlődése ugyanis kihatott az elévülés dogmatikai fejlődésére is. Mielőtt tehát az elévülés fogalmát, annak elemeit, az elévülés tárgyát meghatároznánk, szükséges áttekinteni az alanyi jog felfogásáról vallott egyes elméleteket. Tekintettel arra, hogy számos neves jogtudós az alanyi jog fogalmi meghatározására megoldást javasolt, amelyek részletes elemzése, önálló rendszerezése e dolgozat kereteit túlhaladja. Ezért jelen fejezetben, elsősorban a magyar jogtudósok munkásságában megjelenő egyes elméleteket, az alanyi jogi elméletekről alkotott csoportosítási szempontok mentén kívánom áttekinteni. Lábady Tamás áttekinthető módon mutatja be a jogviszonyelmélet irányzatait. 1 Az alanyi jogi helyzet elsődlegességét valló elméletek szerint az ember természetes, elidegeníthetetlen, az emberi akaraton nyugvó és azt kifejező alanyi jogait állították a jogviszonyelmélet középpontjába. Lábady szerint az alanyi jog elsődlegességével karakterizáló nézetet vall a magyar magánjogtudományban Tóth Lajos, Villányi László és Szászy István. A jogviszonyelmélet másik fő irányzata a jogélet alapjaként viszont magát a jogviszonyt jelöli meg. E nézet szerint a jogviszony az a jelenség, amelyből a jog egésze levezethető, amely tehát az alanyi jogok és kötelezettségek forrása, és amely a jog különböző megnyilvánulásainak megértését lehetővé teszi. A magyar jogtudósok közül Nizsalovszky Endre az, aki a jogviszony elsődlegességét vallja. 1 LÁBADY TAMÁS: A magyar magánjog (polgári jog) általános része Dialóg-Campus, Budapest-Pécs, o. 17

DOI: 10.14750/ME.2013.002. PhD ÉRTEKEZÉS. Gondosné dr. Pusztahelyi Réka

DOI: 10.14750/ME.2013.002. PhD ÉRTEKEZÉS. Gondosné dr. Pusztahelyi Réka PhD ÉRTEKEZÉS Gondosné dr. Pusztahelyi Réka Miskolc 2013 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Gondosné dr. Pusztahelyi Réka A magánjogi elévülés

Részletesebben

Pusztahelyi Réka. A magánjogi elévülés

Pusztahelyi Réka. A magánjogi elévülés Pusztahelyi Réka A magánjogi elévülés Novotni Alapítvány Miskolc, 2015 DR. PUSZTAHELYI RÉKA egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem ÁJK Polgári Jogi Tanszék Lektorálta: Prof. Dr. Bíró György egyetemi tanár

Részletesebben

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése

A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A KÖTELEM TELJESÍTÉSE 6:34. [A teljesítés általános szabálya] A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni. A teljesítés fogalma

Részletesebben

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből Fábián Ferenc Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

Civilisztika II. elővizsga kérdéssor. Első előadás (Korlátolt dologi jogok)

Civilisztika II. elővizsga kérdéssor. Első előadás (Korlátolt dologi jogok) Civilisztika II. elővizsga kérdéssor Első előadás 09. 07. (Korlátolt dologi jogok) 1. Mik azok a korlátolt dologi jogok; hogyan viszonyulnak a többi dologi joghoz? 2. Hogyan jöhet létre és kit illet meg

Részletesebben

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév)

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév) 1 Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala" az előadásokon/a 2013. évi V. törvényen alapuló speciális kollégiumon/konzultációkon leadott anyag.

Részletesebben

A szó jelentése szerteágazó, még jogi értelemben is

A szó jelentése szerteágazó, még jogi értelemben is A szó jelentése szerteágazó, még jogi értelemben is Polgári jogi felelősség Tágabb értelemben hasonlítható a kénytetőséghez, a jogilag szoríthatósághoz (Grosschmid) Szűkebb értelemben: jogellenesen (kivételesen

Részletesebben

SZERZŐDÉSSZEGÉS. Publikációk Tájékoztató Anyagok 2006. december 18. A TELJESÍTÉS MEGTAGA- DÁSA JOGOSULT KÉSEDELME KÖTELEZETT KÉSEDELME MIKOR ÁLL FENN?

SZERZŐDÉSSZEGÉS. Publikációk Tájékoztató Anyagok 2006. december 18. A TELJESÍTÉS MEGTAGA- DÁSA JOGOSULT KÉSEDELME KÖTELEZETT KÉSEDELME MIKOR ÁLL FENN? SZERZŐDÉSSZEGÉS MIKOR ÁLL FENN? A kötelezett késedelembe esik, ha A szerződésben megállapított / a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt más esetekben,

Részletesebben

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma az illetékességi területéhez

Részletesebben

ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK

ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK DR. GÁRDOS PÉTER HVG-ORAC SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN BUDAPEST 2014. NOVEMBER 25. SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN

Részletesebben

Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések

Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések 3. sz. melléklet Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések I. A Ptké-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek: 1) A Ptké. 53. -hoz: 1.1. Javaslat: A Ptké. 53. -a az alábbiak szerint módosul: 53. A Ptk. hatálybalépése

Részletesebben

2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet

2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet 2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet Hibás teljesítés 1. A hibás teljesítés általános szabályai 6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

Gazdasági jog alapjai

Gazdasági jog alapjai I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:

Részletesebben

Az új Ptk. elévülési szabályainak várható gyakorlati kihatásairól

Az új Ptk. elévülési szabályainak várható gyakorlati kihatásairól Dr. Pusztahelyi Réka Az új Ptk. elévülési szabályainak várható gyakorlati kihatásairól I. Bevezetés Az új Ptk., amely 2014. március 15-én lépett hatályba, kifejezetten az elévülésre vonatkozó szabályok

Részletesebben

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2016/2017. II. félév)

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2016/2017. II. félév) 1 Polgári jogi záróvizsgakérdések (2016/2017. II. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala" az előadásokon/gyakorlatokon leadott törzsanyag. Felkészülését segítik az alább megjelölt tankönyvek,

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

Törvényi engedmény és késedelmi kamat

Törvényi engedmény és késedelmi kamat Törvényi engedmény és késedelmi kamat LESZKOVEN LÁSZLÓ * 1. A dolgozat témája közelmúltban látott napvilágot a Győri Ítélőtábla Pf. IV.20.110/2009/10. számú ítélete. 1 A tényállás témánk szempontjából

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248.

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. (1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra

Részletesebben

Az elévülést megszakító körülmények az új Polgári Törvénykönyvben különös tekintettel a teljesítésre irányuló felszólításra

Az elévülést megszakító körülmények az új Polgári Törvénykönyvben különös tekintettel a teljesítésre irányuló felszólításra Pusztahelyi Réka egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék Az elévülést megszakító körülmények az új Polgári Törvénykönyvben különös tekintettel a teljesítésre

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT ÚJ PTK SZERKEZETE 2013. évi V. törvény,nyolc könyv, 44%-a új, 33%-a módosításra került diszpozitivitás alapelve, imperatív szabályok 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása I. Az adóhatóság által a felszámolási eljárásban érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések,

Részletesebben

I.) Az Előfizetői Szerződés Felek általi, közös megegyezéssel történő módosítása:

I.) Az Előfizetői Szerződés Felek általi, közös megegyezéssel történő módosítása: Tisztelt Flotta Ügyfelünk! I. Alaptarifa módosítás 1. Ezúton értesítjük a flotta tarifacsomaggal rendelkező Előfizetőket, hogy kezdeményezzük a Üzleti Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban ÁSZF)

Részletesebben

AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN

AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN ÚJ PTK SZERKEZETE 2013. évi V. törvény,nyolc könyv, 44%-a új, 33%-a módosításra került diszpozitivitás alapelve, imperatív szabályok 2013. évi CLXXVII. törvényt

Részletesebben

Kellékszavatosság Termékszavatosság Jótállás Kártérítés Jogszavatosság Hibás teljesítés különös szabályai

Kellékszavatosság Termékszavatosság Jótállás Kártérítés Jogszavatosság Hibás teljesítés különös szabályai 2014. november 17. Általános szabályok Fogalma Hibás teljesítési vélelem Jogkövetkezmények Kellékszavatosság Termékszavatosság Jótállás Kártérítés Jogszavatosság Hibás teljesítés különös szabályai A kötelezett

Részletesebben

A polgári jogi szabályok alkalmazása

A polgári jogi szabályok alkalmazása GAZDASÁGI MAGÁNJOG A polgári jogi szabályok alkalmazása 2009. szeptember 17. 2. előadás Sajátos jogtechnikai eszközök a jogalkalmazásban A jogalkalmazás folyamatában fontos szerepet játszik Fikció Vélelem

Részletesebben

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Vagyonjog dologi jog + kötelmi jog

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Vagyonjog dologi jog + kötelmi jog ÉPÍTÉSI JOG BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. LŐRINCZ ÉVA SZERZŐDÉSJOGI ALAPISMERETEK A KÖTELMI JOG statikus Vagyonjog dologi

Részletesebben

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17. 2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17.

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17. A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea 2014. május 17. A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos

Részletesebben

A KEZES ÉS A GAZDASÁGI TÁRSASÁG TAGJA FELELÕSSÉGÉNEK (MÖGÖTTES FELELÕSSÉG) ELÉVÜLÉSE. POMEISL ANDRÁS JÓZSEF doktorandusz

A KEZES ÉS A GAZDASÁGI TÁRSASÁG TAGJA FELELÕSSÉGÉNEK (MÖGÖTTES FELELÕSSÉG) ELÉVÜLÉSE. POMEISL ANDRÁS JÓZSEF doktorandusz Iustum Aequum Salutare III. 2007/3. 191 200. Jog és felelõsség szimpózium a PPKE JÁK Jog- és Államtudományi Doktori Iskolájában (2006. november) A KEZES ÉS A GAZDASÁGI TÁRSASÁG TAGJA FELELÕSSÉGÉNEK (MÖGÖTTES

Részletesebben

HIRDETMÉNY BÍRÓSÁGI ADÓSSÁGRENDEZÉS ELRENDELÉSÉRŐL A HITELEZŐK ADÓSSÁGRENDEZÉSBE TÖRTÉNŐ BEVONÁSA ÉRDEKÉBEN

HIRDETMÉNY BÍRÓSÁGI ADÓSSÁGRENDEZÉS ELRENDELÉSÉRŐL A HITELEZŐK ADÓSSÁGRENDEZÉSBE TÖRTÉNŐ BEVONÁSA ÉRDEKÉBEN ARE-HIR-003-ELREND HIRDETMÉNY ADÓSSÁGRENDEZÉSI ÜGYSZÁM: ARE2016000219 BÍRÓSÁGI ADÓSSÁGRENDEZÉS ELRENDELÉSÉRŐL A HITELEZŐK ADÓSSÁGRENDEZÉSBE TÖRTÉNŐ BEVONÁSA ÉRDEKÉBEN (A természetes személyek adósságrendezéséről

Részletesebben

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya)

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Előadó: Dr. Bicskei Ildikó A munkaviszony megszűnése I. A munkaviszony megszűnik:

Részletesebben

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

A megtámadható szerződések

A megtámadható szerződések A megtámadható szerződések Szolgáltatás-ellenszolgáltatás közötti feltűnő nagy értékkülönbség a szerződés megkötésének időpontjában, anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné; Tévedés:

Részletesebben

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2012/2013. I. félév)

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2012/2013. I. félév) Polgári jogi záróvizsgakérdések (2012/2013. I. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala"az előadásokon/konzultációkon leadott anyag. Ha a kérdések között van olyan, amelyik az előadásokon/konzultáción

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos berendezkedés,

Részletesebben

http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás?

http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás? http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás? Habár hangzásra nagyon hasonlítanak, valójában két alapjaiban eltérő jogintézményről van szó. Alapvetően a kártalanítást a kártérítéstől a jogellenesség

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

A GY RI ÍTÉL TÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA

A GY RI ÍTÉL TÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA A GYŐRII ÍÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRII KOLLÉGIUMA A Győri Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 1/2005.(XI.11.)számú kollégiumi véleménye A szerződés érvénytelenségére alapított alperesi kifogás egyes kérdéseiről I.

Részletesebben

A magánjogi elévülés dogmatikai alapjai. PhD értekezés tézisei

A magánjogi elévülés dogmatikai alapjai. PhD értekezés tézisei MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Gondosné Pusztahelyi Réka A magánjogi elévülés dogmatikai alapjai PhD értekezés tézisei Miskolc 2013 A PhD

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

ÜZLETI JOG II. 1. előad

ÜZLETI JOG II. 1. előad ÜZLETI JOG II. 1. előad adás A kötelem k és s a szerződés 1 Áttekintés: I. A KÖTELMI JOG A POLGÁRI JOG RENDSZERÉBEN I.1 A jogrendszer és a polgári jog A.) A jogterületek két nagy csoportra osztása az érdekelmélet

Részletesebben

T/6631. számú. törvényjavaslat. a természetes személyek adósságrendezéséről szóló évi CV. törvény módosításáról

T/6631. számú. törvényjavaslat. a természetes személyek adósságrendezéséről szóló évi CV. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6631. számú törvényjavaslat a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapest, 2015.

Részletesebben

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév Jogi alapok Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam 2011/2012. tanév I. félév 1/5 Jogi alapok Valamennyi szak/levelező és Távoktatás tagozat/i. évfolyam 2011/2012 tanév I. félév A tantárgyat

Részletesebben

GONDOLATOK AZ ELÉVÜLÉS ALÁ NEM TARTOZÓ IGÉNYEKRŐL PUSZTAHELYI RÉKA

GONDOLATOK AZ ELÉVÜLÉS ALÁ NEM TARTOZÓ IGÉNYEKRŐL PUSZTAHELYI RÉKA Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica,, Tomus XXX/2. (2012), pp. 555 568. GONDOLATOK AZ ELÉVÜLÉS ALÁ NEM TARTOZÓ IGÉNYEKRŐL PUSZTAHELYI RÉKA Az új Ptk. Főbizottsági Javaslata

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT.

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT. AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT. AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV JELLEMZŐI A GAZDASÁGI JOG KÓDEXE Kódex jelleg erősítése A társasági jog, a nonprofit szektor jogának beemelése a törvénybe, modern

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2 HÍRLEVÉL A szerződésszegési szabályok változása az új Ptk.-ban 2014 / 2 I. rész A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk., a 2013. évi V. törvény, amely sok tekintetben megváltoztatta a korábbi Ptk.,

Részletesebben

Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási feltételek

Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási feltételek Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási A jelen kiegészítő biztosítási azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. Cg. 01-10-041356, székhely: 1087

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

Pusztahelyi Réka A TARTOZÁS ELISMERÉSE, MINT ELÉVÜLÉST MEGSZAKÍTÓ KÖRÜLMÉNY

Pusztahelyi Réka A TARTOZÁS ELISMERÉSE, MINT ELÉVÜLÉST MEGSZAKÍTÓ KÖRÜLMÉNY Pusztahelyi Réka A TARTOZÁS ELISMERÉSE, MINT ELÉVÜLÉST MEGSZAKÍTÓ KÖRÜLMÉNY A tartozás-elismerés, mint az elévülést megszakító körülmény A Ptk. hatályos rendelkezésében kimondja, hogy a tartozásnak a kötelezett

Részletesebben

Tájékoztató és tematika POLGÁRI JOG című tantárgyból ( 2011/2012.)

Tájékoztató és tematika POLGÁRI JOG című tantárgyból ( 2011/2012.) Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és tematika POLGÁRI JOG című tantárgyból ( 2011/2012.) A tájékoztató célja, hogy polgári jog

Részletesebben

ARE- III.2.F. PÓTLAP [.]

ARE- III.2.F. PÓTLAP [.] ARE- III.2.F. PÓTLAP [.] V A GYONLELTÁR ÜGYSZÁM: TARTOZÁSOK - ADÓS, ADÓSTÁRS FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEI (KIVÉVE ADÓTARTOZÁS!) (A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 2. számú

Részletesebben

AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 386/B/1997 AB közlöny: VII. évf. 2. szám --------------------------------------------------------------- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének

Részletesebben

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.) Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.

Részletesebben

Biztosítéki konstrukciók megítélése hitelkockázati fedezetként történő elismerhetőség szempontjából ( közvetett-közvetlen biztosítékok)

Biztosítéki konstrukciók megítélése hitelkockázati fedezetként történő elismerhetőség szempontjából ( közvetett-közvetlen biztosítékok) Biztosítéki konstrukciók megítélése hitelkockázati fedezetként történő elismerhetőség szempontjából ( közvetett-közvetlen biztosítékok) I. TÉNYÁLLÁS A Bank állásfoglalás iránti kérelmében foglalt tényállás

Részletesebben

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának

Részletesebben

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1 Kereskedelmi szerződések sek joga 1. MSC 2014 Az új Polgári Törvénykönyv a szerződések jogát érintő legfontosabb változásai. Kötelmi jogi alapok dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 Bevezetés A legfontosabb

Részletesebben

Tartalom ^ «V. A házastársi közös vagyon értékének meghatározása és megosztása [Csjt. 31. (2H5) bek.] A házastársi közös vagyon megosztás

Tartalom ^ «V. A házastársi közös vagyon értékének meghatározása és megosztása [Csjt. 31. (2H5) bek.] A házastársi közös vagyon megosztás Tartalom Bevezető A házassági vagyonjog 11 I. A házastársak vagyonközössége - aktív, passzív, közös, különvagyon elhatárolása (Csjt. 27-28. ) - 1-21 13 1. A házastársak vagyonközössége, mint a közös tulajdonszerzés

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve

Az új Munka Törvénykönyve Az új Munka Törvénykönyve Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai Eltérési lehetőségek a kollektív szerződésben az új Mt.-hez és a munkaszerződéshez

Részletesebben

Oldal 1 / 5 MEGÁLLAPODÁS

Oldal 1 / 5 MEGÁLLAPODÁS MEGÁLLAPODÁS tőkekivonás alapján teljesítendő kifizetés nem pénzbeli vagyoni juttatással követelés átruházásával történő teljesítéséről, és a követelés engedményezéséről Regionális Fejlesztési Zártkörűen

Részletesebben

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2015. február 9. 2015. 3. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 2/2015. (II. 2.) AB határozat a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire

Részletesebben

Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről

Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről A Lakiteleki Takarékszövetkezet 013/2014. számú saját szabályzata Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről Hatálybalépés időpontja: 2014. október 16. Tartalomjegyzék 1. Az Üzletszabályzat tárgya,

Részletesebben

ÜZLETI JOG II. 6. előad. sszegés

ÜZLETI JOG II. 6. előad. sszegés ÜZLETI JOG II. 6. előad adás A teljesítés s (folytatás) A szerződésszeg sszegés 1 Áttekintés: I. A TELJESÍTÉS I.1 A teljesítés módja A.) A teljesítés elvi főszabálya B.) A teljesítés egyéb lényegi kérdései

Részletesebben

legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi ellátmány (külszolgálat alatt) 1. táblázat: Kártérítés mértéke a Ktv. és a Kttv.

legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi ellátmány (külszolgálat alatt) 1. táblázat: Kártérítés mértéke a Ktv. és a Kttv. Táblázatok, folyamatábra Ktv. szabályai szerint Kttv. szabályai szerint (hatályos) gondatlan elkövetés 3 havi illetmény 3 havi ellátmány (külszolgálat alatt) legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi

Részletesebben

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév Tantárgy megnevezése Gazdasági jog alapjai I. Tantárgyi útmutató /NAPPALI 2011-2012 1. félév Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma: 24 Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:

Részletesebben

A követelés bírósági eljárásban való

A követelés bírósági eljárásban való A követelés bírósági eljárásban való érvényesítése egy elévülést megszakító ok margójára Pusztahelyi Réka * magyar magánjogi elévülési rendszer az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével alapvető átalakuláson

Részletesebben

Új Polgári Törvénykönyv

Új Polgári Törvénykönyv Új Polgári Törvénykönyv Dologi Jog Dr. Pecsenye Csaba Birtok Birtokos Aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja Főbirtokos Albirtokos Jogalap

Részletesebben

Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok

Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok (képviselet, határidő számítás, igazolási kérelem, iratokba való betekintés; idézés, értesítés) AZ ÜGYFÉL KÉPVISELETE ELJÁRÁSI KÉPVISELET:

Részletesebben

Új Ptk. mire figyeljünk a napi gyakorlatban

Új Ptk. mire figyeljünk a napi gyakorlatban Új Ptk. mire figyeljünk a napi gyakorlatban 2 0 1 4. J Ú N I U S 1 2. D R. H A R K A Ö D Ö N Joganyagok 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) 2013. évi CLXXVII. Törvény (Új Ptké.) 2013. évi CCLII. Törvény egyes

Részletesebben

JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA

JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA Szerződés száma: amely létrejött egyrészről az ERSTE BANK HUNGARY ZRT. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26., cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság Cg. 01-10-041054, statisztikai

Részletesebben

A biztosító mint hitelező és mint adós. Dr. Csőke Andrea

A biztosító mint hitelező és mint adós. Dr. Csőke Andrea A biztosító mint hitelező és mint adós Dr. Csőke Andrea A biztosító mint hitelező A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) - Magyarországon + anyagi jogi szabályok

Részletesebben

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK a behajthatatlannak minősülő követelések leírásának rendjéről és a pénzügyi követelések elengedéséről szóló 25/2013. (XII. 03.) sz. önkormányzati

Részletesebben

Kereskedelmi ügynöki szerzõdés

Kereskedelmi ügynöki szerzõdés Kereskedelmi ügynöki szerzõdés Amely létrejött egyrészrõl a POINTERNET-DB Elektronikus Kereskedelmi Kft. (székhely: 1029 Budapest, Ördögárok u. 142., cégjegyzékszám: Cg. 01-09-685342, adószám: 11961143-2-41,

Részletesebben

Első Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

Első Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Első Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 1 I. AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK HATÁLYA ÉS KÖZZÉTÉTELE...3

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

A f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás

A f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás A fizetési meghagyásos eljárás Polgári eljárásjog elıadás Fogalma A közjegyzı hatáskörébe tartozó nemperes eljárás; amely során a jogosult által elıterjesztett kérelemre a közjegyzı feltételesen marasztalja

Részletesebben

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó

Részletesebben

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK HASZNÁLATI JOGOK KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Használati jogok Személyes szolgalmak Telki szolgalmak Értékjogok Pl: zálogjog FÖLDHASZNÁLAT Főszabály aedificium solo cedit elve az épület osztja a fődolog jogi

Részletesebben

Tájékoztató fizetési késedelemmel rendelkező adósok részére

Tájékoztató fizetési késedelemmel rendelkező adósok részére Tájékoztató fizetési késedelemmel rendelkező adósok részére Alapvető fogalmak: Adós Az a természetes személy, természetes személy vállalkozó, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet,

Részletesebben

Vezető tisztségviselő felelőssége. Csehi Zoltán

Vezető tisztségviselő felelőssége. Csehi Zoltán Vezető tisztségviselő felelőssége Csehi Zoltán 2014.5.13. 1 Vezető tisztségviselő felelőssége Nem csak társasági jogi kérdés! A kódex vonatkozó normáit együtt kell alkalmazni! Munkajogi szabályok! 2 2

Részletesebben

Büntetőeljárási jog Király, Tibor

Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Publication date 2003-03-31 Szerzői jog 2003-03-31 Tibor, Király; Katalin, Holé; László, Pusztai Kivonat A kötet a büntetőeljárási törvényt

Részletesebben

KEZESSÉGVÁLLALÁSI MEGÁLLAPODÁS (készfizető kezesség)

KEZESSÉGVÁLLALÁSI MEGÁLLAPODÁS (készfizető kezesség) OTP BANK Nyrt. Szerződésszám: Előadó: KEZESSÉGVÁLLALÁSI MEGÁLLAPODÁS (készfizető kezesség) amely létrejött egyrészről az OTP BANK NYRT., (székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 16., nyilvántartásba vette a

Részletesebben

ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN

ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN Csécsy - Fézer Hajnal - Károlyi Petkó Törő Zoványi ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN Debrecen, 2015. Szerzők DR. CSÉCSY GYÖRGY, CSC DR. FÉZER TAMÁS, PHD DR. HAJNAL ZSOLT, PHD DR. KÁROLYI GÉZA, PHD DR. PETKÓ

Részletesebben

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos

Részletesebben

Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban

Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Szerző: Dr. Bori Beáta 2013. december I. Bevezetés Gazdasági életünk jogi szabályozásának fejlődésében jelentős mérföldkőnek számított

Részletesebben

A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége

A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége 1 A hatósági döntés és az eljárás fogalmának kapcsolata A közigazgatási hatósági eljárás lényegét a hatósági egyedi aktusok kiadásának rendje

Részletesebben

A/5 A POLGÁRI JOGI JOGVISZONY FOGALMA, OSZTÁLYOZÁSA, ELEMEI, FAJTÁI

A/5 A POLGÁRI JOGI JOGVISZONY FOGALMA, OSZTÁLYOZÁSA, ELEMEI, FAJTÁI A jogviszonyok a jogalkotó által szelektált, a jogi szabályozás körébe bevont, jogilag szabályozott társadalmi viszonyok. Egy-egy polgári jogi jogviszonyban az adott életviszonyra vonatkozó absztrakt polgári

Részletesebben

I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK ÜZLETI JOG II. 1. előadás 2016 A kötelem általános szabályai dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 1 Áttekintés: I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI II. A SZERZŐDÉSEK

Részletesebben

Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve?

Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Bevezetés Előadásomat azzal a megállapítással szeretném kezdeni, hogy az új Ptk. vitathatatlanul igen kiemelkedő jogászi teljesítmény, amely nagy körültekintéssel

Részletesebben

A harmadik személy helyzete az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása szempontjából, különös tekintettel a Csődtörvény 40.

A harmadik személy helyzete az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása szempontjából, különös tekintettel a Csődtörvény 40. FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA A harmadik személy helyzete az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása szempontjából, különös tekintettel a Csődtörvény 40. -ára A szerződés, joghatásai következtében

Részletesebben

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból 1. A polgári eljárásjog alapfogalmai: peres- ill. nem peres eljárás, az eljárás alanyai, tárgya, célja, a bírósági út. 2. A polgári eljárásjog helye a jogrendszerben,

Részletesebben

Elévülés a polgári és a munkajog világában, valamint a végrehajtási eljárásban. Készítette:

Elévülés a polgári és a munkajog világában, valamint a végrehajtási eljárásban. Készítette: Elévülés a polgári és a munkajog világában, valamint a végrehajtási eljárásban Készítette: Dr. Dobáné dr. Madarász Arabella bírósági titkár Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. 2 Elévülés

Részletesebben