Tanulmányok a határ menti régiók gazdasági és munkaerı-piaci helyzetérıl és lehetıségeirıl, a foglalkoztatást segítı támogatásokról

Átírás

1 Nemzetközi és határ menti együttmőködések támogatása Tanulmányok a határ menti régiók gazdasági és munkaerı-piaci helyzetérıl és lehetıségeirıl, a foglalkoztatást segítı támogatásokról A szlovák-magyar határrégió TÁMOP / A Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként c. kiemelt projekt, 3.6 alprojekt A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

2 Készítette: Kopint-Tárki kutatócsoport Kutatásvezetı: Hárs Ágnes vezetı kutató Budapest június 2

3 3

4 Tartalomjegyzék Bevezetés A szlovák-magyar határrégió területének definíciója A régió definiálásának a szempontjai A határ menti régió szlovák oldalának definiálása A határ menti régió magyar oldalának a definiálása A régió fıbb mutatói A határrégió szlovák oldalának fıbb mutatói A határrégió magyar oldalának fıbb mutatói Fıbb mutatók összehasonlítás A régió népességének demográfiai sajátosságai A határrégió népességének a kor szerinti megoszlása, korcsoportos összehasonlítás Öregségi index alakulása a nyugat- és kelet-szlovák-magyar határrégióban A népesség nemzetiségi-etnikai összetétele Nemzetiségi és etnikai sajátosságok a határrégió szlovák oldalán Nemzetiségi és etnikai sajátosságok a határrégió magyar oldalán A határrégió fıbb gazdasági mutatói Makrogazdasági összehasonlítások NUTS 3 régiók szerint A határrégió magyar oldalának gazdasága A határrégió szlovák oldalának gazdasága A határrégió munkaerıpiaca, munkanélkülisége Munkanélküliségi ráta alakulása a határ két oldalán A munkanélküliség karaktere a határ két oldalán Migrációs vonzástér (pool) a határrégióban Migrációs vonzástér (pool) a nyugat-szlovák határ mentén Határon átnyúló munkavállalás kibontakozása a szlovák-magyar határrégióban A migrációs vonzáskörzet területe és intenzitása a nyugati határrégióban Szlovákia migrációs vonzereje a határrégióban Migrációs jelenségek és várakozások a kelet-szlovák határrégióban A határmenti régiók és a határon átnyúló munkapiacok lehetıségei A közlekedési lehetıségek a régióban A határátlépés és a határátkelık

5 Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke Táblázatok jegyzéke Ábrák jegyzéke Térképek jegyzéke Melléklet melléklet: A szlovák-magyar határrégió definiálása Melléklet: A határrégió térképe NUTS4 besorolás szerint

6 Bevezetés A jelen tanulmány a határmenti régiókról készítendı helyzetfelmérı tanulmányok sorában a magyar-szlovák határon fekvı régió sajátosságait vizsgálja. A tanulmányban a szlovák-magyar határmenti régió gazdasági, munkaerı-piaci helyzetének a feltérképezésére kerül sor, ami lehetıséget ad a régióban lehetséges foglalkoztatást elısegítı támogatások áttekintésére, a lehetıségek felmérésére is. A helyzetfelmérı tanulmány célja a határ menti régió gazdaságának fejlesztéséhez, versenyképességének javításához szükséges ismeretek összegyőjtése és elemzése, a munkaerı határ menti mobilitásának lehetséges segítése. A határmenti régiók gazdasági, munkaerı-piaci kapcsolatainak a lehetıségeit, a szomszédos területeinek a szorosabb és vitálisabb összekapcsolódását számos korábbi program is segítette és támogatta, a mobilitás lelhetıségeinek a kihasználására azonban csak kevés esetben került sor. Vizsgálatunkban a részletes gazdasági, demográfiai, munkaerı-piaci elemzés mellett ezért az elemzés különös hangsúllyal vizsgálja a régiók munkapiaci kapcsolatainak és a mobilitás fejlıdésének lehetıségeit, feltételeit és lehetséges alakulását. A tanulmány elkészítéséhez mőhelyvita formájában szakmai konzultációt szerveztünk az érintett régióban dolgozó magyar regionális munkaügyi és képzı központok szakembereivel, valamint hasonló találkozót szerveztünk a határ szlovák oldalán dolgozó kerületi és pozsonyi munkaügyi szakemberekkel. A szakmai konzultációkat követıen a regionális partnerektıl a határrégióra vonatkozó adatokat és információkat kértünk, és hasonlóképpen kaptunk adatokat a pozsonyi Szlovák Központi Munkaügyi Hivataltól is. Emellett felhasználtuk a határrégióra vonatkozó korábbi kutatások eredményeit, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adattárház adatbázisát, valamint on-line módon elérhetı magyar és szlovák statisztikai adatokat, az EUROSTAT, a magyar és a szlovák statisztikai hivatal on-line adatbázisát, Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) nyilvántartásokat és egyéb forrásokat. A tanulmányban a régió feltérképezéséhez mindenekelıtt a határrégió pontos definiálására, a definiálás szempontjainak a tisztázására és a terület pontos lehatárolására volt szükség, erre a régióban dolgozó munkaerı-piaci szakemberek jóváhagyásával került sor. Ezt követıen a lehatárolt határmenti régiót leíró általános, a demográfiai, gazdasági, munkapiaci és migrációs adatainak leírására és a határmenti régiók összehasonlító elemzésére került sor. Ezeket az eredményeket mutatjuk be a helyzetelemzésben. 6

7 1. A szlovák-magyar határrégió területének definíciója 1.1. A régió definiálásának a szempontjai A határmenti régió definiálásában a határon átnyúlói partnerségi régió kialakításának a lehetısége, így példaként a nyugat szlovák határ mentén kialakított Danubius régió definiálásakor alkalmazott szempontokat követtük. Ez különösen a Szlovákiával határos régióban kínálkozott, a magyar és a szlovák területi egységek figyelembevételével. A határ menti régiót a határ mentén, a határ két oldalán elterülı, gazdaságilag és kulturálisan, korábbi és várható kapcsolatok alapján összetartozó, megfelelı régiók összessége definiálja. A határrégió megfelelı definiálása fontos és meghatározó lehet a kapcsolatok alakulásában, a szükséges információs bázis alakításában. A határrégiót standard területi egységek NUTS régiók alapján határozhatjuk meg. 1 Lehetséges és kézenfekvı lehetne a NUTS3 szintő területekre megfogalmazott régiók kialakítása. A NUTS3 régiók Magyarországon a megyék, míg a megfelelı szintő szlovák közigazgatási egységek a kerületek (kraje). A határmenti régió kialakításában magyar részrıl az észak-nyugat magyarországi határ mellett fekvı Gyır-Moson-Sopron, Komárom- Esztergom és Pest megye érintett, a szlovák oldalon pedig a dél-nyugat szlovákiai Nagyszombati és a Nyitrai kerület. Az észak-kelet magyarországi határ mentén pedig a magyar oldalon Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye tartozik a régióba, a szlovák oldalon pedig a Kassai és Besztercebányai kerület. A NUTS3 szinten definiált régió vizsgálata alapján egyértelmőnek tőnik azonban, hogy a terület így túlságosan nagy, és heterogén gazdasági és munkaerı-piaci egység lenne, ami nem felelne meg a határrégió szőkebb kapcsolatainak, ezért célszerő a valóban összekapcsolódó területeket, és nem a teljes NUTS3 régiót bevonni a határmenti régióba. Így a régiók lehatárolását kisebb területi egységek alapján fogalmazzuk meg. A szlovák oldalon a közigazgatási határok kialakítása úgy történt, hogy a kerületek nagyon eltérı területeket ölelnek fel, ami elfedi a ténylegesen összekapcsolódó térség gazdasági és munkaerı-piaci sajátosságait. 1 Az EUROSTAT által kidolgozott közös statisztikai besorolási rendszer, a NUTS rendszer (Nomenclature des Unites Terrioriales Statistiques) alapján történik az adatgyőjtés, a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalaival együttmőködve. A különbözı NUTS szinteket a népesség nagysága alapján határolják le. Így a NUTS 1 szint 3-7 milliós népességet takar, a NUTS 2 SZINT 800 ezertıl 3 millióig, míg a NUTS 3 szint 150 ezertıl 800 ezer fıs népességig terjed. 7

8 A magyarországi határmenti megyék kisebbek, de a megyék területének egy része itt is túlnyúlik a határmenti területen, kapcsolódásai nem indokolják, hogy a megye egésze bekapcsolódjon a határmenti régióba. Összességében tehát a szlovák és a magyar oldalon is túlságosan nagy területnek bizonyul a NUTS3 szintő régió, ennél szőkebb területben határozhatjuk meg a határmenti régiót, a tényleges kapcsolatokat figyelembe véve NUTS4 régiók alapján. A magyar NUTS4 régióknak az ún. kistérségek, míg a megfelelı szlovák NUTS4 régióknak a nagyobb kiterjedéső járások (okresy) felelnek meg. 2 A szlovák-magyar határrégió hosszú magyarországi határszakaszt jelent, ami jól elkülöníthetı és határozottan különbözı két részre osztható, lényegében egy országgal két határszakaszt lehetne kialakítani. A magyar-szlovák határszakasz így két részbıl áll: (1) a nyugat-szlovák-magyar határ menti régióból és a (2) kelet-szlovák-magyar határ menti régióból. A nyugat-szlovák-magyar határ a Gyır-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest megye és határos régiói, míg a kelet-szlovák-magyar határ menti régió a Borsod-Abaúj- Zemplén és Nógrád megyei határ menti régiókból állhat. A régió szlovák oldalát a határ menti járások (okresy) egyértelmően definiálják, ezek a járások elég nagy területeket fednek le ahhoz, hogy a határ menti régiót egyértelmően meghatározzák. A szlovák NUTS hierarchiába tartozó területek egybeesnek a munkaügyi szervezetek hierarchiájával, az egyes munkaügyi kirendeltségek területével. A magyarországi kistérségek nem minden esetben bizonyulnak elég nagynak ahhoz, hogy a határtól megfelelı távolságra levı területet fedjenek le. A régió határait a magyar oldalon továbbá úgy kell kialakítanunk, hogy azok a határmenti régió adminisztrációját és 2 A régióhatárok sok esetben nem felelnek meg a gazdaságilag, történetileg és kulturálisan egységes területeknek, a határok kialakítása erısen függ a kialakítás pillanatában érvényes politikai és államigazgatási elképzelésektıl. Tekintettel a két ország határainak többszöri átalakulására, és arra, hogy a határon átnyúló régió kialakítása szempontjából fontos a ténylegesen összetartozó régió definiálása, figyelemmel kell lennünk a két ország közigazgatási rendszerének a kialakítására is. A jelenlegi szlovák regionális beosztás 1996-ban alakult ki, Szlovákia különválását követıen, a kerületek és a járások lehatárolását élénk vita kísérte a dél-szlovákiai területen. A jelenlegi beosztás így kedvezıtlenül és logikátlanul megalkotott 8 megyés felosztás, amelyben a megyehatárok kevéssé igazodnak a történelmi régiókhoz, a történelmi vármegyékhez (vö. Ádám J. I. (2004/b). Ezáltal a közigazgatási lehatárolás és a viszonylag nagy NUTS4 területek megnehezítik a régió pontos definiálását. A jelenlegi magyar közigazgatási egységek, a megyehatárok kialakítására 1950-ben került sor, a mai megyék és megyeközpontok kialakításával, a néha túl nagy régiók a ténylegesen összetartozó vagy az 1918 utáni határok hatására átalakult és többé-kevésbé összetartozó területeket főznek egybe. (Kovács 1990). A magyarországi kistérségek statisztikai egységek, kialakításuk célja az egész országot lefedı, földrajzilag összefüggı, a települések közötti valós munka-, lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási kapcsolatokon alapuló rendszer. (A területfejlesztési-statisztikai kistérségek, 1994) Kialakítására 1994-ben került sor, azóta több módosításon ment keresztül, a jelenlegi január 1-je óta érvényes állapotot vettük figyelembe a tanulmányunkban. 8

9 érdemi ügyintézését végzı munkaügyi szervezet által felölelt területekkel munkaügyi kirendeltségekkel is egybeessenek. A magyar munkaügyi szervezet megfelelı szintő szervezetei a munkaügyi kirendeltségek, így azokat meg kellett feleltetnünk a regionális hierarchiába illeszkedı megfelelı NUTS4 régióknak. Ez a megfeleltetés rajzolja ki a magyar régió határait. Az ily módon kijelölt régió sajátosságait leíró adatbázist kell kialakítanunk, ami a definiált régió tényleges, múltban gyökerezı és jövıbemutató kapcsolatainak a leírását támogatja. Az alábbiakban a szlovák-magyar határrégió egészét két egységként kezeljük, amit a nyugati és a keleti határszakaszon elterülı, nagyon eltérı gazdasági és munkaerı-piaci sajátosságú terület indokol. A nyugat-szlovák-magyar határmenti régió határainak a definiálása az EURES-T Danubius régió kialakítása során megtörtént 3. Ez mind a szlovák oldalon, mind a magyar oldalon meghatározza a régió kiterjedését, ezen nem szükséges és nem is célszerő változtatnunk, a tanulmányban az EURES-T kialakításakor használt kategóriákat alkalmazzuk. A kelet-szlovák-magyar határmenti régió kialakításában hasonló elveket követünk, mint a nyugati oldalon. Így összességében egységes területi egységekbıl álló határmenti sáv alkotja a határ menti régió területét. Az 1. mellékletben mutatjuk meg részletesen a definiálás menetét, a 2. melléklet tartalmazza a két ország NUTS 4 régiói alapján meghatározott határrégió térképét. 1.2.A határ menti régió szlovák oldalának definiálása A határmenti régió szlovák oldalának definiálása viszonylag egyszerő feladat volt. A lehatároláshoz a határ menti járások lényegében kijelölték azt a területet, amit a fentiekben bemutatott megfontolások szerint NUTS4 területi egységek alapján írtunk le. A szlovák régió azonosításában a munkaügyi és közigazgatási területek harmonizálása nem okozott gondot, a két területi egység Szlovákiában egybeesik, ami az adatgyőjtést könnyíti. Ennek alapján a szlovák régió nyugati oldalát (nyugat-szlovák-magyar határrégió) az 1. táblázatban bemutatott területek határozzák meg. 3 A megvalósíthatósági tanulmány: A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán. A szlovákmagyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány, Kopint-Datorg, Budapest,

10 1. táblázat Nyugat-szlovák-magyar határrégió szlovák oldala kerületek és járások szerint kerületek járások Nagyszombati (Tranvsky) kerület (kraje) - Dunaszerdahelyi (Dunajska Streda) járás (okresy) Nyitrai (Nitriansky) kerület (kraje) - Komáromi (Komarno) járás (okresy) - Érsekújvári (Nové Zámky) járás (okresy) - Lévai (Levice). járás (okresy) A kelet-szlovák határszakaszon (kelet-szlovák-magyar határrégió) a járások mellett Kassa várost is bevontuk a régióba. Kassa a határhoz nagyon közel fekvı város, és azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a régióban gazdasági és munkaerı-piaci szempontból is lehet hatása és ezt a hatást a régió definiálásakor fontosnak tőnt, hogy figyelembe vegyük. Ezért ahol nem lehetett összevonni a városra vonatkozó adatokat, ott a négy járásra osztott város adatit a felosztás szerint adjuk meg (Kassa I-IV). A kelet-szlovák-magyar határrégió szlovák oldalát az alábbi járások írják le (2. táblázat). Ahogyan a késıbbiekben igazoljuk, a régiókat meghatározó járások vizsgálata és eltérései a kerület egészének átlagához képest egyértelmő és egységes régiót definiálnak, a mutatók a régió egészétıl eltérıen alakulnak. 2. táblázat Kelet-szlovák-magyar határrégió szlovák oldal kerületek és járások szerint kerületek járások Kassai (Košický) kerület (kraje) - Kassa-vidéki (Košice okolie) járás (okresy) - Kassa I, II, III, IV (Kosice) járás (okresy) - Rozsnyói (Rožňava) járás (okresy) - Tıketerebesi (Trebišov) járás (okresy) Besztercebányai (Banskobystrický) kerület (kraje) - Losonci (Lučenec) járás (okresy) - Nagyrıcei (Revúca) járás (okresy) - Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás (okresy) - Nagykürtös (Veľký Krtíš) járás (okresy) 1.3.A határ menti régió magyar oldalának a definiálása A szlovák oldalhoz hasonlóan a magyar oldalon is meghatároztuk a régió két szakaszát, a nyugat-szlovák-magyar határ menti régió és a kelet-szlovák-magyar határ menti 10

11 régió területét. A nyugat-szlovák-magyar határ menti régiót az EURES-T Danubius régió meghatározta és definiálta, ezt a definíciót átvettük és alkalmazták, mint bevált és megfelelınek bizonyult lehatárolást. A régiót a fentebb említettekhez kapcsolódva a munkaügyi kirendeltségek szerint definiáljuk, ezek nagyrészt egybeesnek a NUTS4 régiókkal, azaz a kistérségekkel, az eltérések nem jelentısek. 4 Az elemzések és az adatbázis alapja az így definiált kistérségekhez, illetve munkaügyi kirendeltségekhez tartozó területek mutatóiból áll össze. A NUTS3 megye alapon meghatározva a nyugat-szlovák-magyar határrégió magyar oldala 3 megyébıl Gyır-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest állna, a keletszlovák-magyar régió pedig Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyébıl. A régió definíció azonban a korábbiak alapján nem eléggé árnyalt a megyék szerinti bontásokban, annál kisebb területre definiáljuk. A definiálás NUTS4 kisrégiókra történik, a kistérségeket azonban a munkaügyi kirendeltségek hatóköre határozza meg, ugyanis ez Magyarországon nem esik egybe a NUTS4 kistérségekkel, a munkaügyi kirendeltségek szerepe viszont kitüntetett a határrégió alakításában és az adatszolgáltatásban. Ennek alapján áll össze a kistérségek, illetve a munkaügyi kirendeltségek szerint a régió, az alábbiak szerint. A nyugat-szlovák-magyar határrégió a Danubius projekt keretében definiált területet öleli fel, ezt a 3. táblázat mutatja. A kelet-szlovák-magyar határrégiót a projekt számára definiáltuk. A keleti határszakaszon fekvı régió esetében a határrégió definíciója kevésbé kötött, itt a Borsod-Abaúj-Zemplén megye és vele szomszédos szlovák területeket a MASLOW projekt definiálta, ezt igyekeztünk figyelembe venni, de a határrégió további területeit olyan kötöttségek, amelyek a más projektek lehatárolását vennék figyelembe, nem voltak. Természetesen a korábbi projektekben meghatározott régiólehatárolások sem kötelezıek a munkánk során, azok inkább segítséget, orientációt jelenthetnek. A régiót NUTS3 megye szinten két megye határozza meg, Borsod- Abaúj-Zemplén és Nógrád megye. (Noha egy kis háromszögletnyi kistérség javaslatunk szerint Heves megyei településeket is tartalmaz, ezt a megyei szintő leírásban figyelmen kívül hagyjuk. (4. táblázat). 4 Az eltérések a munkaügyi kirendeltségek és a kistérségek között azonban léteznek, különösen kistérségenként illetve kirendeltségenként nem azonosak a települések alapján definiált régiók. Bár ez a teljes régió szintjén kiegyenlítıdik, a kistérségi szintő adatgyőjtések esetében gondot okozhat, az egyes elemzések esetén használt régió pontos definíciójával lehet ezt a technikai gondot kezelni. 11

12 3. táblázat Nyugat-szlovák-magyar határrégió magyar oldala a határmenti munkaügyi kirendeltségek és kistérségek (NUTS4) szerint Munkaügyi kirendeltségek Kistérségek (NUTS4) Gyır-Moson-Sopron megye (NUTS3) Gyıri Gyıri Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Pannonhalmi Komárom-Esztergom megye (NUTS3) Dorogi Dorogi Esztergomi Esztergomi Komáromi Komáromi Tatabányai Tatabányai Tatai Tatai Pest megye (NUTS3) Szentendrei Szentendrei Váci Szobi Váci Dunakeszi 4. táblázat Kelet-szlovák-magyar határrégió magyar oldala a határmenti munkaügyi kirendeltségek és kistérségek (NUTS4) szerinti munkaügyi kirendeltségek Sátoraljaújhelyi Ózdi Putnoki Encs Szikszói Gönci Kazincbarcikai Edelényi Sárospataki Salgótarjáni Szécsényi Balassagyarmati Rétsági Bátonyterenyei Pétervásárai Kistérségek (NUTS4) Borsod-Abaúj-Zemplén megye (NUTS 3) Sátoraljaújhelyi Bodrogközi Ózdi Encsi Szikszói Abaúj Hegyközi Kazincbarcikai Edelényi Sárospataki Nógrád megye (NUTS 3) Salgótarjáni Szécsényi Balassagyarmati Rétsági Bátonyterenyei Heves megye (NUTS 3) Pétervásárai 12

13 A fenti régiódefiníció alapján a nyugat-szlovák-magyar, illetve a kelet-szlovák-magyar határrégió magyar oldalát KSH kistérségek szerint az alábbi térképeken mutatjuk be (1. és 2. ábra). 1. térkép A nyugat-szlovák-magyar határrégió kistérségek alapján Nyugat Szlovákia határrégió KSH kistérségek Forrás: saját szerkesztés Telepulesek DARAB szerint 1 1 (197) 13

14 2. térkép A kelet-szlovák-magyar határrégió kistérségek alapján Kelet Szlovákia határrégió KSH kistérségek Telepulesek DARAB szerint 1 1 (372) Forrás: saját szerkesztés A kistérségek, illetve a munkaügyi kirendeltségek nagy része a határon fekvı terület, de a régió sajátosságai alapján egyes szomszédos, nem közvetlenül a határon elhelyezkedı, távolabb fekvı területet is bevontunk a határ menti régióba. Összegezve: a teljes régió kiegyensúlyozott sávot alkot a határ teljes vonalában. Ennek alapján végezzük el az adatok összegyőjtését és az elemzéseket. Fontos azonban az elemzés során tesztelnünk, hogy a bevont kistérségek jól definiálják-e a határrégiót. (3. és 4. térkép) 14

15 3. térkép A teljes szlovák-magyar határrégió munkaügyi kirendeltségek szerint Magyar-szlovák harátmenti régió munkaügyi kirendeltségek Telepulesek DARAB szerint 1 1 (554) Forrás: saját szerkesztés 4. térkép A teljes szlovák-magyar határrégió KSH kistérségek szerint Magyar-szlovák határmenti régió KSH kistérségek Telepulesek DARAB szerint 1 1 (569) Forrás: saját szerkesztés 15

16 2. A régió fıbb mutatói A régió definiálása után az adatgyőjtések, elemzések és számítások a területi egységek (kistérségek, illetve munkaügyi kirendeltségek) szerint fellelhetı adatok alapján készültek. Az alábbiakban a régiót definiáló, lehatárolt területi egységek szerint végzünk elemzést a határrégióról, a korábban hangsúlyozott módon különválasztva a nyugat- és a kelet-szlovákmagyar határrégiót. A vizsgálódás a 2000 utáni idıszakra vonatkozik, az adatok győjtése értelemszerő, legalább az uniós csatlakozást követı 2005 és azt követı évekre és a legutolsó, 2009 (vagy akörüli) évre vonatkozik, ha nincs idısor, akkor legalább a kiemelt 2005 és 2009 (vagy akörüli) évre. A régió fı mutatóit a terület és a népességszám alapján határoztuk meg, így tudtuk azt is megvizsgálni, hogy a régió két oldala valóban kiegyensúlyozott, közel azonos mérető területet jelent-e. A régió NUTS4 járások, illetve kistérségek szerinti népességének nagyságát és alakulását vizsgáltuk, az évezred elejétıl az évezred elsı évtizedének végéig (az elérhetı adatok , illetve 2008 közötti változások vizsgálatát tették lehetıvé az adott járás/kistérség területekre). A terület és a népesség meghatározza a népsőrőség nagyságát az egyes régiókban, ennek alapján a régió sajátosságairól fontos eredményeket nyerhetünk. S természetesen vizsgáltuk, hogy az egyes járásokban illetve kistérségekben a népsőrőség érzékenyen változott-e az elmúlt évtizedben. 2.1.A határrégió szlovák oldalának fıbb mutatói Az alábbiakban a határrégió szlovák oldalának fıbb mutatóit mutatjuk be, a nyugatszlovák-magyar határrégióban (5. táblázat), majd a kelet-szlovák-magyar határrégióban (6 táblázat). 16

17 5. táblázat A nyugat-szlovák-magyar határrégió szlovák oldalának fıbb mutatói, 2001, 2008 NUTS régió / Kerület és járás Terület (km 2 ) Népesség (fı) Népsőrőség (fı/ km 2 ) Népesség változása Népsőrősé g változása % fı/km2 Nagyszombati (Tranvsky) kerület Dunaszerdahelyi (Dunajska Streda) járás Nyitrai (Nitriansky) kerület Komáromi (Komarno) járás Érsekújvári (Nové Zámky) járás Lévai (Levice). Járás Határmenti régió együtt Határmenti régión kívüli járások Régió kerületei összesen Szlovákia táblázat A kelet-szlovák-magyar határrégió szlovák oldalának fıbb mutatói, 2001, 2008 NUTS régió / Kerület és járás Terület (km 2 ) Népesség (fı) Népsőrőség (fı/ km 2 ) Népesség változása Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal on-line regionális adatbázis, december 31-i népességadatok, Népsőrőség változása % fı/km2 Kassai (Košický) kerület Kassa I-IV (Kosice I-IV) járás Kassa-vidéki (Košice okolie) járás Rozsnyói (Rožňava) járás Tıketerebesi (Trebišov) járás Besztercebányai (Banskobystrický) kerület Losonci (Lučenec) járás Nagyrıcei (Revúca) járás Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás Nagykürtös (Veľký Krtíš) járás Határmenti régió együtt Határmenti régión kívüli járások Régió kerületei összesen Szlovákia Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal on-line regionális adatbázis, december 31-i népességadatok, 17

18 Szlovákiában a népesség kicsi növekedését figyelhetjük meg 2001 és 2008 között. A keleti és a nyugati határrégiók pozíciója azonban nagy különbségeket mutat. A nyugat-szlovák-magyar határrégióban azt látjuk, hogy a határrégió népessége kicsit csökkent, míg a régión kívül esı járásokban a népesség az országos átlaghoz hasonló mértékben, lassan növekedett. A nyugat-szlovák-magyar határrégió területe nem egységes, a nyugatabbra esı, Nagyszombati kerülethez tartozó Dunaszerdahelyi járásban a népesség növekedése volt jellemzı, sıt az ütem különösen dinamikus volt, míg a régió nagyobb részét kitevı Nyitrai kerület egészében valamelyest csökkent a népesség, s a határrégióhoz tartozó járásokban a csökkenés a kerület egészét jellemzı ütemnél is nagyobb volt. A kelet-szlovák-magyar határrégión kívüli, az ország belseje felé esı járásokban csökkent valamelyest a népesség, míg a határrégió járásaiban valamelyest nıtt is. A nyugatabbra esı Besztercebányai kerület népességcsökkenése jelentısebb, és egyes járásokban is hasonló trend látszik. A Kassai járás népességalakulását összességében növekedés jellemezte, Kassa város népességének csökkenése és az agglomeráció jelentıs népességnövekedése mellet. Összességében a régió egészében nem láthatjuk sem a jelentıs elvándorlás sem a számottevı odavándorlás tendenciáját, a tapasztalt népességalakulás magyarázatához további vizsgálódásra van szükség. Mielıtt továbblépnénk, megvizsgáljuk, a határ magyar oldalán a határrégió fıbb mutatóit. 2.2.A határrégió magyar oldalának fıbb mutatói Az alábbiakban a határrégió magyar oldalának fıbb mutatóit mutatjuk be, a nyugatszlovák-magyar határrégióban (7. táblázat) és a kelet-szlovák-magyar határrégióban (8. táblázat). 18

19 7. táblázat A nyugat-szlovák-magyar határrégió magyar oldalának fıbb mutatói, 2001, 2007 NUTS régió / megye, kistérség Terület (km 2 ) Népesség (fı) Népsőrőség (fı/ km 2 ) Népesség változása Népsőrősé g változása % fı/km2 Gyır-Moson-Sopron megye Határmenti régió együtt Gyıri kistérség Mosonmagyaróvári kistérség Pannonhalmi kistérség Határmenti régión kívül Komárom-Esztergom megye Határmenti régió együtt Dorogi kistérség Esztergomi kistérség Komáromi kistérség Tatai kistérség Tatabányai kistérség Határmenti régión kívül Pest megye Határmenti régió együtt Váci kistérség Szobi kistérség Dunakeszi kistérség Szentendrei kistérség Határmenti régión kívül Határmenti régió együtt Határmenti régióból kimaradó Érintett megyék együtt Magyarország Forrás: KSH 19

20 8. táblázat A kelet-szlovák-magyar határrégió magyar oldalának fıbb mutatói, 2001, 2007 NUTS régió / megye, kistérség Terület (km 2 ) Népesség (fı) Népsőrőség (fı/km 2 ) Népesség változása Népsőrőség változása % fı/km2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye határrégió összesen Sátoraljaújhelyi kistérség Bodrogközi kistérség Ózdi kistérség Encsi kistérség Szikszói kistérség Abaúj-Hegyközi kistérség Kazincbarcikai kistérség Edelényi kistérség Sárospataki kistérség Határmenti régióból kimaradó Nógrád megye határrégió összesen Salgótarjáni kistérség Szécsényi kistérség Balassagyarmati kistérség Rétsági kistérség Bátonyterenyei kistérség Határmenti régióból kimaradó Heves megye Pétervásári kistérség Határmenti régió együtt Határmenti régióból kimaradó Érintett megyék együtt Magyarország összesen Forrás: KSH A népesség Magyarországon a szlovák trendtıl eltérıen összességében csökkent a vizsgált idıszakban. A határrégió két oldala nagyon eltért a magyar oldalon a népesség alakulás, népesség vonzás tekintetében. A nyugat-szlovák-magyar határrégió magyar oldala jelentıs népességvonzó erıvel bír, a határrégióba nem került kistérségek az érintett megyékben a határrégiónál is jelentısebb vonzerıt jelentenek. A képet azonban Pest megye nagyon torzítja, hiszen Pest megye az országban a legjelentısebb népességvonzó régió, miközben a 20

21 határrégióban kevés és nem is a legfejlettebb, népességvonzó kistérségek szerepelnek. A másik két megye, Gyır-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye esetében azonban a határrégió vonzereje jelentısebb, mint a régióból kimaradó kistérségekben. Gyır-Moson-Sopron megye népessége abszolút növekedést is mutat, ez Komárom-Esztergom megye esetében alig csökkenı népességő határrégiót és jobban csökkenı kimaradó kistérségeket jelent. A kelet-szlovák-magyar határszakasz magyar oldala jelentısen csökkenı népességő, összességében az érintett megyék mindegyike az országos átlagot meghaladó mértékő népességcsökkenést mutat, ez a határrégiókban még jelentısebb, mint a többi kistérségekben. Alig van olyan kistérség a régióban, ahol kedvezıbb helyzetet láthatunk, mint a régió egészében. 2.3.Fıbb mutatók összehasonlítás A szlovák magyar határszakasz településszerkezete jelentısen eltér a régió keleti és nyugati része között. A nyugati határszakasz megyéi illetve kerületei a határ mindkét oldalán viszonylag nagy népsőrőségő területek, a keleti határszakasz viszont mindkét oldalon alacsony népsőrőséget mutat. A népsőrőség szoros kapcsolatot jelez a gazdasági tevékenységgel és a fejlettséggel is. A régió nyugati határszakaszának a magyar oldala egyértelmően nagy népsőrőségő, még az érintett megyéken belül is, míg a szlovák oldalon az arány fordított, a kimaradó járások népsőrősége magas, de a határrégióban ez nem jellemzı. Ez arra utal, hogy a határrégió két oldalán vizsgálnunk kell, hogy a szlovák oldalon élık számára melyik irány jelent vonzerıt, a határrégiótól a szlovák oldalon északabbra, vagy más irányban fekvı szomszédos, vagy más távolabbi szlovák területek, vagy a szomszédos határrégió fejlettebb magyar területei. A határszakasz keleti oldala mindkét oldalon alacsonyabb népsőrőségő területeket ölel fel. Különösen igaz ez a szlovák oldalon, ahol kicsi a különbség az érintett kerületeken belül, igaz, hogy a különbség a határrégió javára billen el. A magyar oldal határrégiójába viszont nagyon alacsony népsőrőségő területek tartoznak, míg a régióból kimaradó közeli területekre az érintett megyékben nem ez a jellemzı. Itt található ugyanis a szocialista iparosítás néhány valamikori fellegvára, ez azonban a jelenlegi helyzetben kevés vonzerıt jelent a régió munkaerıpiacán. A településszerkezetre is utaló népsőrőség különbségeit összegezzük a 9. táblázatban. 21

22 9. táblázat Népsőrőség a nyugat- és kelet-szlovák-magyar határrégióban Nyugat-szlovák határszakasz Kelet-szlovák határszakasz Magyar oldal Határmenti régió együtt Határmenti régióból kimaradó Érintett megyék együtt Szlovák oldal Határmenti régió együtt Határmenti régióból kimaradó Érintett kerületek együtt Forrás: 5-8 táblázat adatai alapján 3. A régió népességének demográfiai sajátosságai A régió népességének a demográfiai sajátosságait a munkaerıpiac szempontjából legfontosabb indikátorok, a kormegoszlás, a fiatal és idıs korosztályok aránya, azaz a régióra jellemzı öregedési index és az etnikai megoszlás alapján vizsgáljuk, és azt látjuk, hogy a régiók demográfiai sajátosságai a munkaerıpiac szempontjából nagyon fontos jellemzıkkel bírnak A határrégió népességének a kor szerinti megoszlása, korcsoportos összehasonlítás A népesség kormegoszlását vizsgálva a két országban láthatunk általánosan eltérı népesedési trendeket, ugyanakkor a határrégiókban, valamint a keleti, illetve a nyugati határszakasz két oldalán is jelentısen eltér a népesség fıbb demográfiai karaktere, kormegoszlása. A statisztikai számbavétel a magyar oldalon a fiatalokat a 0-17 évesek korcsoportba sorolja, a szlovák oldalon ennek a 0-19 évesek csoportja felel meg. 5 Ennek megfelelıen az aktív korú korcsoport a magyarok esetében a évesek, a szlovákok esetében a évesek korcsoportja. Az idıs, inaktív korcsoportba mindkét országban a 60 év felettieket soroljuk, így az idısekre vonatkozó összehasonlítás a két ország adatai szerint egybeesik. (10. táblázat) 5 A NUTS4 régiós adatok miatt nem találtunk azonos bontás szerinti adatforrást, de az összehasonlítást ez nem nagyon zavarja. 22

23 10. táblázat Határrégió népességének összefoglaló korcsoportos adatai, /19 évesek aránya 18/20-59 évesek aránya 60+ évesek aránya vált vált vált % % %pont % % %pont % % %pont Nyugat-szlovák-magyar határrégió szlovák oldal magyar oldal Kelet-szlovák-magyar határrégió szlovák oldal magyar oldal Szlovákia összesen Magyarország összesen Forrás: szlovák adatok Szlovák Statisztikai Hivatal on-line regionális adatbázis, december 31-i népességadatok, magyar adatok: MTA KTI erıforrástérkép Mindkét országban a népességen belül a fiatalok aránya csökken, míg növekvı arányú az idıs népesség, a szlovák népességen belül a 60 év felettiek aránya alacsonyabb, míg a fiatalok aránya összességében (a valamelyest eltérı korcsoportokat tekintetbe véve is) magasabb mint a magyar oldalon. A határrégiót jellemzı eltérések fontosak természetesen az elemzés számára. A nyugat-szlovák-magyar határrégió magyar oldalán viszonylag alacsony a fiatalok aránya, az aktív korú népesség viszont meghaladja az országos átlagot, összességében kevéssé változó és nem nagyon öregedı a régió népessége. A nyugatszlovák-magyar határrégió szlovák oldalán viszont gyorsan csökkenı arányú a fiatalok létszáma, s az aktív korú népesség aránya növekvı, az idısek aránya viszont hasonlóképpen növekszik, mint a magyar oldalon, arányuk valamelyest elmarad, a szlovák oldalon alacsonyabb mint a határ magyar oldalán. A határrégió keleti oldalán jelentısen eltér a demográfiai összkép, és lényegesen kedvezıtlenebb demográfiai helyzetet tükröz. Nagyon magas a határ mindkét oldalán az országos átlaghoz képest a munkaképes kor alatti eltartottak aránya és ennek megfelelıen elmarad az országos átlagtól a munkaképes korú népesség aránya. Amint ezt a késıbbiekben látjuk, a demográfiai kép a késıbb még tárgyalandó magas roma népesség aránnyal, és a kedvezıtlen munkaerı-piaci helyzettel függ össze. 23

24 Kistérségenként, illetve járásonként vizsgálva a régió népességének kormegoszlását a régiót leíró finomabb összefüggéseket láthatunk. A nyugat-szlovák-magyar határrégió viszonylag kiegyensúlyozottabb egységekbıl áll össze, a fentiekben leírtak szerint. Egyértelmő a magyar oldalon az aktív korú népesség létszámának a csökkenése, míg a szlovák oldalon az aktív korosztály létszáma dinamikusan nı. A potenciális munkaerı-kínálat növekedés a szlovák oldalon, a késıbbiekben még tárgyalandó gazdasági aszimmetriával és sajátos etnikai összetétellel együtt a Szlovákiából Magyarország felé irányuló munkaerımigrációt valószínősít, ami az ezredforduló óta dinamikusan növekedı módon realizálódott is. (11. táblázat) 24

25 11. táblázat Nyugat-szlovák-magyar határrégió népességének korcsoportos adatai kistérségenként, illetve járásonként, /8 Határrégió magyar oldala NITS régiók 0-17 évesek aránya évesek aránya 60+ évesek aránya vált vált vált kistérségek % % %pont % % %pont % % %pont Gyıri kistérség Mosonmagyaróvári Pannonhalmi kistérség Dorogi kistérség Esztergomi kistérség Komáromi kistérség Tatabányai kistérség Tatai kistérség Dunakeszi kistérség Szobi kistérség Szentendrei Váci kistérség határrégió összesen Magyarország Határrégió szlovák oldala NUTS régiók 0-19 évesek aránya évesek aránya 60+ évesek aránya vált vált vált járások % % %pont % % %pont % % %pont Dunaszerdahelyi járás Komáromi járás Lévai járás Érsekújvári járás határrégió együtt Szlovákia Forrás: KTI erıforrástérkép, szlovák adatok Szlovák Statisztikai Hivatal on-line regionális adatbázis, december 31-i népességadatok, magyar adatok: MTA KTI erıforrástérkép A kelet-szlovák-magyar határrégió korcsoportos megoszlása eltérı következtetéseket enged meg, ahogy ezt a 12 táblázatból látjuk. 25

26 12. táblázat Kelet-szlovák-magyar határrégió népessége korcsoportonként, kistérségek/ járások, /8 Határrégió magyar oldala NUTS régiók 0-17 évesek aránya évesek aránya 60+ évesek aránya vált vált vált kistérségek % % %pont % % %pont % % %pont Nógrád megye Salgótarjáni kistérség Szécsényi kistérség Balassagyarmati kistérség Rétsági kistérség Bátonyterenyei kistérség határrégió összesen Heves megye Pétervásári kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megye Sátoraljaújhelyi kistérség Bodrogközi kistérség Ózdi kistérség Encsi kistérség Szikszói kistérség Abaúj-Hegyközi kistérség Kazincbarcikai kistérség Edelényi kistérség Sárospataki kistérség határrégió összesen teljes határrégó Magyarország (folyt köv. old. ) 26

27 Határrégió szlovák oldala NUTS régiók 0-19 évesek aránya évesek aránya 60+ évesek aránya vált vált vált járások % % %pont % % %pont % % %pont Besztercebánya kerület Nagykürtös Losonc Nagyrıce Rimaszombat Tıketerebes Kassai kerület Kassa I-IV Kassa vidéke Rozsnyó határrégió Szlovákia Forrás: KTI erıforrástérkép, szlovák adatok Szlovák Statisztikai Hivatal on-line regionális adatbázis, december 31-i népességadatok, magyar adatok: MTA KTI erıforrástérkép Alacsony az aktív korúak aránya mindkét oldalon, s magas a fiatal, munkaképes kor alatti népesség aránya, az idısek rovására. A magyarázatok azonban korántsem a fiatalodó aktív népesség elınyeibıl fakadnak, hanem ahogy már korábban is utaltunk rá, s a késıbbiekben még részletesebben is bemutatjuk a régió sajátos etnikai összetételébıl, a romák magas arányából a kelet-szlovák-magyar határrégió mindkét oldalán. 3.2.Öregségi index alakulása a nyugat- és kelet-szlovák-magyar határrégióban A határrégió mindkét oldalát összességében a népesség öregedése jellemzi, a két határszakasz és a két oldal azonban eltér, ha az öregségi index az idıskorúak gyermek- és fiatalkorúakhoz mért arányát vizsgáljuk. A nyugat-szlovák-magyar határrégió szlovák oldala határozottan öregedıbb képet mutat, mint a magyar oldal, a 100 gyermek- és fiatalkorúra esı idıskorú aránya a szlovák régióban egyértelmően magasabb. Ezt mutatja a 13. táblázat. Az öregségi index alapján a szlovák régió idısebb és gyorsan öregedı régió, a határrégió magyar oldalához képes. A 2001 évi állapothoz képest ugyan a szlovák oldalon sok változás ment végbe, de a városias népesség aránya változatlanul szerény. A régió magyar oldala változatlanul vitális, gazdaságilag vonzó régió, noha a válság hatása erısen éreztette a hatását, épp olyan ágazatok jelentısek a régióban, amelyeket a válság érzékenyen érintett. Mindez azonban a régió demográfiai összetételét nem befolyásolta. Kérdés, hogy a 27

28 végbement változások hogyan hatnak a régió két oldalán a korábbiakban kialakult egyensúlyi helyzetre, a vonzás centrumaira és a küldı régiókra. 13. táblázat Öregségi index alakulása a nyugat-szlovák-magyar határrégió két oldalán Határrégió magyar oldala Határrégió szlovák oldala kistérségek járások Gyıri 97,70 113,03 Dunaszerdahelyi 98,24 140,47 Mosonmagyaróvári 86,28 101,46 Komáromi 126,66 169,38 Pannonhalmi 96,99 108,96 Lévai 118,7 157,33 Dorogi 89,07 105,80 Érsekújvári 127,46 175,15 Esztergomi 95,17 109,50 Komáromi 95,13 107,84 Tatabányai 95,22 110,88 Tatai 96,87 115,06 Dunakeszi 85,06 92,68 Szentendrei 82,86 93,38 Szobi 114,72 121,99 Váci 92,50 106,47 Megjegyzés: magyar adatok: 60 év feletti állandó lakosok éves állandó lakosra esı száma; szlovák adatok 55 év feletti nı és 60 év feletti férfi állandó lakosok éves állandó lakosra esı száma Forrás: magyar adatok KTI Erıforrástérkép, szlovák adatok RegDat, A kelet-szlovák-magyar határrégió magyar oldalán a régió keleti részét kirajzoló Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségeiben egyértelmően alacsony 100 alatti az öregségi index, s a szlovák oldalon a határ túloldalán fekvı járásokban hasonló az arány. A nyugatabbra fekvı Nógrád megyei kistérségekben már kevésbé jellemzı ugyanez a kép, ott folyamatosan öregedı népességő a régió. (14. táblázat) 28

29 14. táblázat Öregségi index alakulása a Kelet-szlovák-magyar határrégió két oldalán Határrégió magyar oldala Határrégió szlovák oldala kistérségek járások Kelet szlovák határszakasz Nagykürtıs magyar oldal Losonc Nagyrıce Sátoraljaújhelyi kistérség Rimaszombat Bodrogközi kistérség Tıketerebes Ózdi kistérség Kassa I Encsi kistérség Kassa II Szikszói kistérség Kassa III Abaúj-Hegyközi kistérség Kassa IV Kazincbarcikai kistérség Kassa vidéke Edelényi kistérség Rozsnyó Sárospataki kistérség Szlovákia Salgótarjáni kistérség Szécsényi kistérség Balassagyarmati kistérség Rétsági kistérség Bátonyterenyei kistérség Pétervásári kistérség Magyarország Megjegyzés: magyar adatok: 60 év feletti állandó lakosok éves állandó lakosra esı száma; szlovák adatok 55 év feletti nı és 60 év feletti férfi állandó lakosok éves állandó lakosra esı száma Forrás: magyar adatok KTI Erıforrástérkép, szlovák adatok RegDat, Az 1 és 2. ábra az öregségi index alakulásának országos értékeit és a határrégió két oldalán a kistérségek, illetve a járások szerinti értékeket mutatja a nyugat-és a kelet-szlovákmagyar határrégióban. A nyugat-szlovák-magyar határrégióban (1. ábra) a határ két oldala láthatóan komplementer terület, míg a magyar oldal kiegyensúlyozott népességő, lassan az országos átlag körüli szinten öregedı régió, a szlovák oldalon messze az országos átlagot meghaladó arányban gyorsan öregedı régió fekszik. A kelet-szlovák-magyar határrégió (2. ábra) ettıl jelentısen eltérı képet mutat. A magyar kistérségeket bemutató ábra bal oldalán Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségei alig vagy egyáltalán nem is öregedı területek, ezt a roma lakosság magas aránya és a magas születésszám magyarázza, míg a régió Nógrád megyei kistérségeiben az arány az országos átlagra jellemzı folyamatos öregedést mutat. A szlovák oldalon a járások egy részét szintén 29

30 alacsony, de gyorsan emelkedı öregedési index jellemzi, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyére jellemzı arány a szlovák oldalon nem tapasztalható. 1. ábra Az öregségi index alakulása a nyugat-szlovák-magyar határrégió két oldalán, 2001, 2007, Gyıri Mosonmagyaróvári Pannonhalmi Dorogi Esztergomi Komáromi Tatabányai Tatai Dunakeszi Szentendrei Szobi Váci Magyarország összesen Dunaszerdahelyi Komáromi Lévai Érsekújvári Szlovákia összesen Forrás és megjegyzés: ld. a 13 táblázatnál 2. ábra Az öregségi index alakulása a kelet-szlovák-magyar határrégió két oldalán, 2001, Sátoraljaújhelyi kistérség Bodrogközi kistérség Ózdi kistérség Encsi kistérség Szikszói kistérség Abaúj-Hegyközi kistérség Kazincbarcikai kistérség Edelényi kistérség Sárospataki kistérség Salgótarjáni kistérség Szécsényi kistérség Balassagyarmati kistérség Rétsági kistérség Bátonyterenyei kistérség Pétervásári kistérség Magyarország összesen Nagykürtıs Losonc Nagyrıce Rimaszombat Tıketerebes Kassa I Kassa II Kassa III Kassa IV Kassa vidéke Forrás és megjegyzés: ld. a 14 táblázatnál 30

31 3.3.A népesség nemzetiségi-etnikai összetétele A határrégió etnikai sajátosságainak a fontosságára a korábbiakban is utaltunk már, éspedig két etnikum szerepe befolyásolja jelentısen a határrégió helyzetét és munkaerıpiacát, a határon átnyúló munkapiac sajátosságait. A szlovák oldalon jelentıs magyar kisebbség él, éspedig nem egyenletesen, hanem egyes járásokban és kerületekben különösen magas arányban. A határrégióban, s különösen a kelet-szlovák-magyar határrégióban jelentıs roma kisebbség él a határ mindkét oldalán. Míg a magyar kisebbség munkapiac helyzete nem nagyon kedvezı, a régió gazdasági helyzete és az ott lakók foglakozási struktúrája, általában a foglalkoztatáspolitika nem szükségképpen a magyarlakta területeket támogató preferenciái miatt 6, a roma kisebbség munkapiaci helyzetét drámai nehézségek és foglalkoztatási kilátástalanság jellemzi. A magyar oldalon történeti okok miatt nem jelentıs a szlovák kisebbségek jelenléte, elszórtan megtalálható ugyan koncentráltabban élı szlovák nemzetiségi csoport, de nem zártan élı közösségekben és ennek inkább kulturális mint gazdasági és munkaerı-piaci jelentısége van Nemzetiségi és etnikai sajátosságok a határrégió szlovák oldalán A szlovák oldal etnikai összetételét vizsgálva azt látjuk, hogy a nyugat-szlovákmagyar határrégióban a határhoz közel magyarlakta terültek vannak, átlagosan nagyon magas, 50 százalék felett van a magyar nemzetiségőek aránya. A Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásban még ezt is meghaladó, különösen magas, 80 illetve 70 százalék körüli a magyarok aránya, ami azt jelenti, hogy itt lényegében teljesen magyar nyelvő és magyar lakta területek húzódnak a határ túloldalán. (15. táblázat) A nyugat-szlovák határrégióban a jellemzı etnikai összetétel, a nagyon maga magyar népesség a határ túloldalán, fontos része volt a határon átívelı munkavállalásnak. Az elmúlt évtizedben nem változott lényegesen a régió etnikai térképe, a Dunaszerdahelyi járásban árnyalatnyit csökkent a magyarok nagyon magas részaránya (83-ról 81 százalékra), ami a régió teljes népességének növekedésével magyarázható, tehát nem a magyarok száma csökkent a régióban, hanem a népesség növekedése a nem-magyarok létszámának a növekedésébıl származott. A magyarok meghatározó túlsúlyát azonban a változás nem érintette. A 6 Részletesebb elemzését ld. a korábban idézett EURES-T Danubius megvalósíthatósági tanulmányban: A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán. A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány, Kopint-Datorg,