Gazdasági elemző tanulmány

Átírás

1 Gazdasági elemző tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány megbízásából Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft IBS Kutató és Tanácsadó Kft. Székhely: 1031 Budapest, Záhony u. 7. Cégjegyzékszám: Adószáma: Bankszámla száma: MKB Budapest, június 1

2 Tartalom Táblázatjegyzék... 4 Vezetői összefoglaló... 5 Bevezetés Makrogazdasági fejlemények Magyarországon 2008 és 2013 között Gazdasági különbségek a határrégió magyar oldalán Kistérségi szintű elemzések Néhány módszertani megjegyzés Kelet-nyugati kistérségi összehasonlítás magyar határ menti szakasz A vállalkozások megoszlása a határ menti régióban A vállalatok létszám-kategória és nemzetgazdasági ágazatok szerinti megoszlása a határrégió nyugati és keleti szakaszán A határ menti régió kistérségeinek klaszterezése A határ menti régió kistérségi klasztereinek főbb gazdasági jellemzői Fejlettségi index Jövedelmek területi megoszlásának egyenlőtlensége Megyei szintű elemzések a határrégió magyar oldalán Megyei szintű különbségek a szlovák-magyar határ menti régióban I. sz. Melléklet II. Melléklet III. Melléklet IV. Melléklet Irodalomjegyzék

3 Ábrajegyzék 1. ábra: A határ menti régió szlovák szakaszához tartozó járások ábra: A határ menti régió magyar szakaszához tartozó kistérségek ábra: Magyar gazdasági növekedés nemzetközi összehasonlításban ábra: A határ menti régió gazdasági potenciáljának jellemzői néhány fontosabb mutató alapján ábra: A foglalkoztatás megoszlása a határ menti régióban a vállalati méret alapján ábra: Néhány fontosabb vállalati mutató a határrégióban 2013-ban az országos adathoz viszonyítva ábra: A vállalkozások területi megoszlása a határ menti régióban ábra: Gazdasági tevékenységek jellemzői a határ menti régióban ábra: A határ menti kistérségi klaszterek gazdasági potenciálja néhány mutató alapján (2013) ábra: Kistérségek besorolása a klaszterelemzés eredményei alapján ábra: A határ menti régió egy főre eső vásárló-erő paritáson mért GDP-je az EU átlagában ábra: A határ menti megyék vállalati mutatói 2013-ban ábra: Néhány fontosabb gazdasági mutató megoszlása a nyugati határrégióban ábra: Néhány fontosabb gazdasági mutató megoszlása a keleti határrégióban ábra: Néhány fontosabb gazdasági mutató alakulása a Győr-Moson-Sopron megyei határ menti kistérségekben ábra: Néhány fontosabb gazdasági mutató alakulása a Komárom-Esztergom megyei határ menti kistérségekben ábra: Néhány fontosabb gazdasági mutató alakulása a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei határ menti kistérségekben ábra: Néhány fontosabb gazdasági mutató alakulása a Nógrád megyei határ menti kistérségekben

4 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Néhány makrogazdasági mutatószám, táblázat: Foglalkoztatási erőterek - Működő vállalkozások létszám szerinti megoszlása a határmentén táblázat: 20 fő feletti vállalatok megoszlása nemzetgazdasági ágazatonként táblázat: Vállalatszerkezet jellemzői a határrégióban táblázat: A határ menti régió kistérségeinek besorolása a klaszterelemzés szerint táblázat: A határ menti régió kistérségi klasztereinek főbb vállalati mutatói táblázat: A határ menti régió kistérségeinek besorolása a fejlettségi index alapján táblázat: jövedelmi különbségek a határmentén táblázatok: A személyi jövedelemadó alapját képező jövedelem és a népesség megoszlása alapján számított Robin Hood-indexek a határ menti régiókban táblázat: Bruttó hazai termék, piaci beszerzési áron, millió Ft (GDP) ( ) táblázat: Külföldi tőke szerepe a határ menti megyékben táblázat: Néhány fontosabb aggregált vállalati mutató kelet-nyugati megyei bontásban táblázat: A legnagyobb nyereséget felmutató cégek listája a határrégió megyéiben

5 Vezetői összefoglaló A szlovák-magyar határ menti régió elemzését a beadott A szlovák-magyar határ menti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében végezzük el. A projekt július 1-jével indult és június 30-ával zárul. A projekt vezető partnere a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány, a szlovák projekt partner pedig a Kempelen Intézet. A jelen tanulmány a szlovák-magyar határ menti térség magyarországi szakaszának részletes gazdasági elemzését tartalmazza. A szlovák-magyar határ menti régió magyarországi szakasza gazdasági és társadalmi jellemzőiben inhomogén. A területi különbségek mind megyei, mind kistérségi szinten megjelennek. A határszakasz nyugati oldala mind Szlovákiában, mind Magyarországon fejlettebb, mint a keleti határszakasz. A kelet-szlovákiai határ menti régióban azonban erősebb gazdasági fejlődési potenciál rajzolódik ki, mint a magyar oldalon. A nyugat határszakasz fejlődésében mind a két oldalon jelentős szerepet játszik a külföldi működő tőke és a legfőbb húzóágazat a járműgyártás, illetve az ehhez kapcsolódó fémfeldolgozó ágazatok. A határ menti régió meghatározására a NUTS3 szintű területi egységek voltak irányadók, amelynek Magyarországon a megyék, Szlovákiában pedig a kerületek (kraje) a megfelelői. Ennek értelmében a határ menti régió magyarországi szakaszának nyugati részét Győr- Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest megye, szlovákiai szakaszát pedig a Nagyszombati és a Nyitrai kerület alkotja. A keleti határszakasz Magyarországon Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét foglalja magában, míg a szlovák oldalon a Besztercebányai és a Kassai önkormányzati kerületet öleli fel. Tekintettel azonban arra, hogy az érintett megyék, illetve kerületek szélesebb földrajzi terültet jelentenek, mint a szorosabban vett határ mente, a határrégió szűkebb kapcsolatainak vizsgálatakor célszerűbb a valóban összekapcsolódó területeket, és nem a teljes NUTS3 régiót tenni a vizsgálat alapjául, így igyekeztünk az információkkal még egy szinttel lejjebb a kistérségek, illetve Szlovákia esetében a járások szintjére, tehát LAU1 szintre lemenni. Így határ menti régióként definiáltuk a magyar szakaszon a 6 megyéből kiválasztott 27 kistérséget, amelyből 15 a keleti határszakaszhoz, 12 a nyugatihoz tartozik 1. A projekt keretében készült szlovákiai tanulmány hasonlóképpen a kerületek mellett a járások szintjén igyekezett a határ menti gazdasági folyamatokat feltérképezni. 1 Keleti határszakasz: Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Ózdi, Encsi, Edelényi, Kazincbarcikai, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szikszói, Bátonyterenyei, Rétsági, Szécsényi, Salgótarjáni, Balassagyarmati, Pétervásárai kistérségek Nyugati határszakasz: Szobi, Szentendrei, Váci, Dunakeszi, Tatai, Tatabányai, Dorogi, Esztergomi, Komáromi, Mosonmagyaróvári, Győri, Pannonhalmai kistérségek 5

6 A 2008-as világgazdasági válság a határrégió egészét érintette, azonban a válság gazdasági következményei és a kilábalás keleten és nyugaton eltért. A válság a határrégió nyugati felében jelentős gazdasági visszaeséssel járt, de ezen a szakaszon a visszarendeződés is gyorsan lezajlott. Ezzel szemben a keleti határszakasz megyéi és kistérségei kisebb gazdasági megtorpanással jellemezhetőek, azonban a visszarendeződés lassabb. A területi polarizáltsági mutatók alapján a határszakasz kelet-nyugati megosztottsága, amely a válság előtt is jellemző volt, továbbra is fennáll. A gazdasági elemzés több szinten, több megközelítésben igyekszik rávilágítani a határszakasz jellemzőire, az ott jelentkező gazdasági folyamatok okaira. Az elemzés alapjául részben a KSH területei statisztika által elérhető megyei és kistérségi adatok szolgáltak, részben pedig a KSH által kutató szobai hozzáférés keretében nyert vállalati adatbázis adatai szolgáltak. Itt a nem pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó, a társasági adóbevallásból nyert aggregált adatait használtuk. Bizonyos elemzésekhez a Eurostat adatait is igénybe vettük. Az elemzés során alapvető nehézséget jelentett a megfelelő mikro-szintű adatokhoz való hozzáférés. A LAU 1 szintű statisztikai adatok csak nagyon általános mutatókra vonatkozóan hozzáférhetők, a KSH vállalati adatai esetében pedig az elemzés korlátozta, hogy az egyedi kistérségi adatok egy része az adatvédelmi szabályok következtében a vizsgálódásokból kiesett, így csak nagyobb aggregáltsági szinten lehetett megállapításokat tenni a határrégióra vonatkozóan. A határrégió magyar oldalának gazdasági fejleményeit jelentősen befolyásolták a ban lezajló makrogazdasági folyamatok végén a globális pénzügyi válság kirobbanásakor Magyarország kedvezőtlenebb helyzetben volt, mint a térség más országai: 2008-ban az ország éppen csak kilábalóban volt a es költségvetési stabilizáció okozta stagnálásból között Magyarország jóval gyengébb teljesítményt nyújtott, mint a többi visegrádi ország, ami elsősorban a zsugorodó belső keresletnek volt betudható ban bekövetkezett a pozitív fordulat, s e trendek folytatódtak 2014-ben is. E makroszinten megjelenő folyamatok nagyon jól leképeződnek a határrégió megyéi, kistérségei, illetve szlovák oldalon a kerületek és járások szintjén is. A határ menti régióban hogy a vállalkozások nemzetgazdasági ágak és létszám-kategória szerinti területi megoszlása alapján a nyugati határszakasz gazdaságilag élénkebb a keletinél. A vállalkozások megoszlása koncentrált, a nyugati régióban háromszor annyi vállalkozás működik, míg a népessége csupán másfélszerese a keleti régiónak. Ugyanakkor határszakaszokon a vezető gazdasági tevékenységek hasonlóak, habár volumenükben eltérnek egymástól. A határ menti régió megyéiben működő nem pénzügyi vállalatok adatai alapján kirajzolódik, hogy a nyugati megyék gazdasági potenciálja meghaladja a keleti régió megyéit ban a nyugati megyék adták a határ menti megyék összes árbevételének körülbelül 77 százalékát. Ide jutott az exportértékesítés 77 százaléka, illetve a külföldi jegyzett tőke 85 százaléka és a régióban jegyzett tőke 75 százaléka. A foglalkoztatottak 74 százaléka található a régióban. 6

7 A gazdasági tevékenységek mellett a jövedelmek területi megoszlása sem egyenletes a határrégióban. Bár az országos szinthez viszonyítva a határrégió egésze hasonló arányban részesedik a lakónépességből és a jövedelmekből, azonban a határrégióra számolt jövedelem-egyenlőséi indexek értékei rámutatnak a régión belüli jövedelemkülönbségekre. A keleti-nyugati határrégió tovább bontható kisebb területi egységekre (klaszterekre). A nyugati régió három kistérségének (Győri, Dunakeszi, Szentendrei) teljesítménye bizonyos gazdasági és társadalmi mutatóiban olyan kiemelkedő, hogy külön csoportot alkotnak a fejlett, nyugati régión belül. A fejlettségi sorban a következő csoportba kerültek a nyugati régió fennmaradó kistérségei, amelyeket kiegészít a keleti régió legfejlettebb, Balassagyarmati kistérsége. A keleti határrégiót is további csoportra bontható; a fejlettségi szempontból legelmaradottabb csoportba a keleti régió három kistérsége került; a többi keleti kistérség alkotja a fejlettségi sorban negyedik csoportot. A klaszterezés során kialakult kistérségi csoportok közötti sorrendet alátámasztja a kistérségek fejlettségi indexe. A kistérségek egymáshoz viszonyított fejlettsége alapján kitűnik a Győri kistérség gazdasági- társadalmi-infrastrukturális fejlettsége a határrégió többi kistérségének viszonyában. A határszakasz mindkét oldalán jellemző, hogy a gazdasági teljesítmény területileg koncentráltan jelentkezik: néhány meghatározó kistérség (a nyugati határszakaszon: a Győri, az Esztergomi, a Komáromi, Dunakeszi kistérségek, a keleti határszakaszon: a Kazincbarcikai, a Balassagyarmati, az Ózdi és a Salgótarjáni kistérségek) befolyásolja a határszakasz egészének teljesítményét. A vállalati szerkezet jellemzőit vizsgálva a határrégió mindkét oldalán azt tapasztaljuk, hogy alapvetően kisszámú (2013-ban: 93) nagyvállalat teljesítménye határozza meg a magyar határszakaszon jellemző folyamatokat. Így a vállalati jegyzett tőke majdnem 60 százaléka, a külföldi tőke több mint 70 százaléka jut erre a vállalatcsoportra, az exportértékesítés árbevételének több mint 80 százaléka származik a 250 főnél több főt foglalkoztató nagyvállalattól (2013). Ez utóbbiak szerepe a foglalkoztatásban is jelentős: ők foglalkoztatják a határrégióban foglalkoztatottak mintegy egyharmadát. A nagyvállalatok domináns szerepe a határrégióban nagyobb, mint az ország többi részében 7

8 Bevezetés A szlovák-magyar határ menti régió elemzését a beadott A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében végezzük el. A projekt július 1-jével indult és június 30-ával zárul. A projekt vezető partnere a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány, a szlovák projekt partner pedig a Kempelen Intézet. A projekt alapvető célja a szlovák-magyar határ mentén zajló munkaerőmigrációs folyamatok vizsgálata, a várható folyamatok előrejelzése, valamint a munkaerőáramlásból származó gazdasági kooperációs lehetőségek feltárása, tipizálása. A pályázat beadásának időszakában (2011) a szlovák munkavállalók magyarországi munkavállalása sokkal élénkebb volt, s úgy tűnt, hogy egy felfelé ívelő folyamat kezdetén vagyunk. Közben az idő rácáfolt erre, és az elmúlt években a szlovák munkavállalók magyarországi munkavállalása jelentősen visszaszorult, a magyaroké, amely korábban is nagyon csekély volt, a minimálisra zsugorodott. Ennek számos oka volt: részben a gazdasági válság következtében megindult átrendeződések, egyes jelentős foglalkoztatók eltávozása Magyarországról, részben a Szlovákiában megindult jelentős (különösen autóipari) fejlesztések, amelyek elszívták a munkaerőt, de fontos szerepet játszott olyan tényező is, mint az euró bevezetése Szlovákiában, illetve az a tény, hogy a szlovák bérszínvonal ma már magasabb, mint a magyar. A projekt több pillérre épül, amelyek segítségével különböző oldalról kívánjuk a szlovákmagyar határ menti régió gazdasági és munkaerő-piaci helyzetét elemezni. Így a jelen gazdasági helyzetelemzésen túlmenően elkészül egy munkaerő-piaci elemzés, illetve egy széleskörű vállalati és munkavállalói survey, amelyek célja a határrégióban működő vállalatok helyzetének, illetve az itt foglalkoztatott szlovák munkaerő motivációinak feltárása. A munkavállalói survey során igyekeztünk eljutni a határ menti régió fő munkáltatóihoz, domináns cégeihez. Külön megkerestük a határ két oldalán működő ipari és kereskedelmi kamarákat, illetve munkaügyi kormányhivatalokat, valamint egyes városi/települési önkormányzatokat azzal a céllal, hogy minél több információt szerezhessünk be, melyek a határ menti migráció fő mozgatórugói, illetve gátjai, fékező tényezői. A határ menti régió meghatározására a NUTS3 szintű területi egységek voltak irányadók, amelynek Magyarországon a megyék, Szlovákiában pedig a kerületek (kraje) a megfelelői. Ennek értelmében a határ menti régió magyarországi szakaszának nyugati részét Győr- Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest megye, szlovákiai szakaszát pedig a Nagyszombati és a Nyitrai kerület alkotja. A keleti határszakasz Magyarországon Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét foglalja magában, míg a szlovák oldalon a Besztercebányai és a Kassai önkormányzati kerületet öleli fel. Tekintettel azonban arra, hogy 8

9 az érintett megyék, illetve kerületek szélesebb földrajzi terültet jelentenek, mint a szorosabban vett határ mente, igyekeztünk az információkkal még egy szinttel lejjebb a kistérségek, illetve Szlovákia esetében a járások szintjére, tehát LAU1 szintre lemenni. Egyéb tanulmányok is igazolják 2, hogy a határrégió szűkebb kapcsolatainak vizsgálatakor célszerűbb a valóban összekapcsolódó területeket, és nem a teljes NUTS3 régiót tenni a vizsgálat alapjául. Ezért a vizsgálat a magyar oldalon a kistérségeknek megfelelő egységekre, szlovák oldalon pedig a járások szintjén lenne elvégezve, amely Magyarországon a kistérségek, míg Szlovákiában a járások (okresy) rendszerének felel meg. A határ menti régió kialakításának további feltétele volt, hogy azok a kistérségek válhatnak a régió részévé, amelyek illeszkednek a munkaügyi szervezet megfelelő szintű szerveinek, a munkaügyi kirendeltségek illetékességi területének határaihoz. Ennek megfelelően A határ menti régió nyugati oldalát alkotó kistérségek Magyarországon: - Győr-Moson-Sopron megye: Győri, Mosonmagyaróvári és Pannonhalmi kistérség, - Komárom-Esztergom megye: Dorogi, Esztergomi, Komáromi, Tatai és Tatabányai kistérség, - Pest megye: Váci, Szobi, Dunakeszi és Szentendrei kistérség. A határ menti régió nyugati oldalát alkotó járások Szlovákiában: - Nagyszombati kerület: Dunaszerdahelyi járás, - Nyitrai kerület: Komáromi, Érsekújvári, Lévai járás. A határ menti régió keleti oldalát alkotó kistérségek Magyarországon: - Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Edelényi, Encsi, Kazincbarcikai, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szikszói, Ózdi kistérség, - Heves megye: Pétervásárai kistérség, - Nógrád megye: Balassagyarmati, Bátonyterenyei, Rétsági, Salgótarjáni, Szécsényi kistérség. A határ menti régió keleti oldalát alkotó járások Szlovákiában: - Kassai kerület: Kassa-vidéki, Kassa I, II, III, IV járás, Rozsnyói, Tőketerebesi járás, - Besztercebányai kerület: Losonci, Nagyrőcei, Rimaszombati járás, Nagykürtösi járás. 2 Hárs Ágnes, Kopint-Tárki Zrt (2010): Tanulmányok a határ menti régiók gazdasági és munkaerő-piaci helyzetéről és lehetőségeiről, a foglalkoztatást segítő támogatásokról. Hárs Ágnes Nagy Katalin Vakhal Péter, Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány, (2006):A szlovák és a magyar hatá rmenti régió a Duna két oldalán 9

10 1. ábra: A határ menti régió szlovák szakaszához tartozó járások Forrás: Saját szerkesztés a Wikimedia Commons térképét felhasználva ( (Lásd: A szlovák-magyar határ menti régió magyar oldalának demográfiai és munkaerő-piaci elemzése, c. a A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében készült tanulmányban. Budapest, 2015.) 2. ábra: A határ menti régió magyar szakaszához tartozó kistérségek Forrás: Saját szerkesztés a Wikipedia térképét felhasználva 10

11 ( (Lásd: A szlovák-magyar határ menti régió magyar oldalának demográfiai és munkaerő-piaci elemzése, c. a A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében készült tanulmányban. Budapest, 2015.) A gazdasági háttérelemzés célja általános makrogazdasági KSH és EUROSTAT adatok, illetve a KSH társasági adóbevallások alapján gyűjtött adatai segítségével a határ menti régió magyar oldalának gazdasági elemzése, a válság óta eltelt időszak alapján a gazdasági folyamatok főbb jellemzőinek feltárása. A tanulmány során alapvető nehézséget jelentett a megfelelő mikro-szintű adatokhoz való hozzáférés. LAU 1 szintű statisztikai adatok csak nagyon általános mutatókra vonatkozóan hozzáférhetők, a TÁSA adatok esetében pedig a bonyolultabb KSH kutatószobai hozzáférésen túlmenően nehézséget jelentett, hogy az egyedi kistérségi adatok egy része az adatvédelmi szabályok következtében a vizsgálódásokból kiesett, így csak nagyobb aggregáltsági szinten lehetett megállapításokat tenni a határrégióra vonatkozóan. Ebből következően az elemzés részben a megyei adatokra vonatkozóan készült el, és részben megpróbáltuk kihozni, amit lehetett a kistérségi adatokból is. A munka során különböző aspektusokból rávilágítunk a határ menti régió magyar szakaszának sajátosságaira, a keleti és a nyugati szakasz között jellemző jelentős különbségekre és arra, hogy ezek miért maradtak meg olyan makacsul függetlenül a válság és annak hatásaitól. Igyekszünk kitérni arra is, hogy a határrégióban zajló folyamatok mennyiben térnek el az országban egyébként jellemző folyamatoktól. A tanulmány során annak a gazdasági folyamatokban rejlő magyarázatát keressük, hogy miért nem sikerül igazán kihasználni a határ menti területekben rejlő gazdasági potenciált az együttműködések intenzívebb fejlesztése és a határon átnyúló munkaerőmozgás elősegítése érdekében. 11

12 1. Makrogazdasági fejlemények Magyarországon 2008 és 2013 között 2008 végén, a globális pénzügyi válság kirobbanásakor, Magyarország kedvezőtlenebb helyzetben volt, mint a térség más országai. Míg a legtöbb kelet-európai új EU-tagállam erőteljes, sőt esetenként kirobbanó növekedést élt át ban, addig Magyarország 2008-ban épp csak kilábalóban volt a es költségvetési stabilizáció okozta stagnálásból. Ráadásul a makrogazdasági egyensúlyi mutatók sem voltak fényesek: az államháztartási hiány még 2007-ben is a GDP 5,2%-ára rúgott, a bruttó államadósság a GDP közel 66%-át, a külső adósság pedig a GDP 104%-át tette ki. Emiatt a válság kirobbanása nyomán előálló tőkemenekülés Magyarországot különösen erőteljesen sújtotta, és Magyarország prociklikus, a válság okozta recessziót súlyosbító gazdaságpolitikára kényszerült 2009-ben, az EU-tagállamok többségével ellentétben. Így a belföldi felhasználás több mint 9%-kal zuhant 2009-ben, ami jócskán felülmúlja a többi visegrádi országban mért csökkenést. 3. ábra: Magyar gazdasági növekedés nemzetközi összehasonlításban Forrás: EUROSTAT Ehhez még néhány kedvezőtlen körülmény társult. Habár a válság előtt a háztartások eladósodása nem volt kiugró, a devizaadósság aránya viszont jóval magasabb volt a régió átlagánál. A forint árfolyamának drasztikus leértékelődése 2008 őszét követően más tényezőkkel együtt a háztartások adósságállományának és adósságterheinek súlyos megugrását eredményezte, ami a rákövetkező években lenyomta a háztartások fogyasztási (és beruházási) hajlandóságát. Ezen felül az új kormányzat 2011-ben erősen degresszív az alacsony jövedelmű rétegeket diszpreferáló módon csökkentette, 2012-ben pedig 12

13 degresszív módon fokozta a háztartások adóterheit; az eredmény a háztartások fogyasztásának a vártnál jóval gyengébb bővülése volt 2011-ben, és várható zsugorodása volt 2012-ben. Az általános belföldi kereslethiány, illetőleg a kormány által bevezetett, különféle szolgáltatási ágazatok vállalatait sújtó különadók, bizonyos ágakban a külföldi jelenlét visszaszorítását célzó lépések által keltett bizonytalanságérzet a beruházási kedvet is aláásta: 2009 és 2012 között valamennyi évben csökkent az állóeszköz-felhalmozás volumene. A GDP a évi zuhanást követően 2010-ben minimálisan, 2011-ben pedig mérsékelt (2%-nál kisebb) ütemben nőtt ugyan, de 2012-ben az EU egészéhez hasonlóan, de azt meghaladó mértékben visszatért a recesszió. Ez utóbbi a nemzetközi környezet romlásán túl annak is betudható, hogy a kormány a évi adókönnyítések negatív költségvetési hatásának ellensúlyozása érdekében 2012-ben többlépcsős stabilizációra kényszerült a megszorítások az alacsony jövedelmű háztartásokat és a vállalatok bizonyos körét érintette elsősorban. Egészében véve a es periódusban a magyar gazdaság mindvégig lényegesen rosszabb növekedési teljesítményt nyújtott az új EU-tagállamok átlagánál vagy a többi visegrádi országnál, sőt, 2011 kivételével elmaradt még az eurózónához képest is. Mindennek következtében 2013-ban Magyarország vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP-je az ötödik legalacsonyabb volt az egész EU-n belül. Ez idő alatt a magyar exportteljesítmény nagyjából a többi kelet-európai új tagállaméhoz hasonlóan alakult, vagyis a gyengébb magyar teljesítmény a mindvégig zsugorodó belső keresletnek tudható be ban végre bekövetkezett a pozitív fordulat: az éves növekedés (1,5%) nem volt átütő, de már nem maradt el az akkori kelet-európai átlagtól, ráadásul az utolsó negyedévi növekedési ütem 3% fölé emelkedett (mindmáig ott is maradt). Ugyanilyen lényeges, hogy 2013-ban már a belföldi felhasználás is nőtt, méghozzá elsősorban az állóeszközfelhalmozásnak, vagyis a 2009 óta folyamatosan szenvedő beruházásoknak köszönhetően. E trendek folytatódtak 2014-ben is: ekkor már az éves átlagos növekedés is erőteljes, 3,6%-os volt. A felhasználási oldalon a gyorsulás egyértelműen a belföldi felhasználás, azon belül is kiemelten az állóeszköz-felhalmozásban végbement megugrásnak tudható be. Ugyanakkor a nettó export növekedési hozzájárulása 2004 óta először negatív volt tavaly, köszönhetően a belső kereslet élénküléséből adódó importnövekedésnek. Eközben a termelési oldalon, noha a növekedést valamennyi komponens segítette, a leglátványosabb javulás az ipari termelésnél következett be. A jelek szerint az idei év néhány vonatkozásban újabb fordulatot hoz. A beruházások a következő két évben újból kiesnek a növekedést hajtó tényezők közül, ami elsősorban az új uniós tervezési időszakra való átállás miatt az uniós finanszírozású projekteknél jelentkező hullámvölgy következménye. Erősödik viszont a fogyasztás, és a beruházási dinamika mérséklődésével összefüggésben a nettó export egy ideig ismét pozitívan járulhat hozzá a növekedéshez. Az idén még várhatóan marad a 3% feletti növekedési ütem, jövőre viszont 13

14 érezhetően lassul a növekedés: jó eséllyel 2-2,5%-kal bővül a gazdaság. A távolabbi jövőt illetően durván 2,5%-os fenntartható növekedési ütemmel számolunk. Fontos megjegyezni, hogy a szűkülő belföldi kereslet évei alatt javult a makrogazdasági egyensúlyi helyzet: a fiskális hiány stabilan a GDP 3%-a alá került igaz, részben heterodox megoldások eredményeképpen és a fizetési mérleg is erőteljes többletet produkál évek óta. Figyelembe véve, hogy 2013-ra a korábban krónikusan magas infláció is belesimult a környező országok mezőnyébe, úgy tűnik, hogy a gazdaság valamivel kevésbé sebezhető most, mint a globális válság kitörésekor volt. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy az állományi adatokat illetően a helyzet kevésbé biztató: mind az államadósság, mind pedig a nemzetgazdasági szintű külső adósság GDP-arányos szintje továbbra is igen magas. 1. táblázat: Néhány makrogazdasági mutatószám, GDP növekedési üteme 0,9-6,6 0,8 1, ,5 3,6 Magánfogyasztás növekedési üteme -0,4-5,6-2,8 0,7-2,0 0,2 1,6 Állóeszköz-felhalmozás 5,2 1,1-8,2-9,5-2,2-4,2 növekedési üteme 11,7 Fogyasztói árindex 6, ,2 Államháztartási egyenleg a 3,7-4,7-4,6-2,4 a -2,3-2,5-2,6 Bruttó államadósság a 71,9 78,2 80,9 81,0 78,5 77,4 76,9 Folyó és tőkemérleg egyenlege a -5,9 0,9 2,1 3,1 4,4 7,6 8,3 Bruttó külső adósság a 121,9 143,9 145,4 150,2 130,1 118,9 116,9 a : a GDP százalékában a: : A évi államháztartási adat tartalmazza a magán-nyugdíjpénztári vagyon költségvetésben való felhasználásának hatását, 528 milliárd forint összegben, de nem tartalmazza a többi magánnyugdíjpénztári vagyon megjelenését a bevételek között. Forrás: KSH, MNB 14

15 2. Gazdasági különbségek a határrégió magyar oldalán 2.1. Kistérségi szintű elemzések A határ menti régió magyar oldala megvizsgálva a régió gazdasági-társadalmi tényezőit nem mutat egységes képet. A területi egyenlőtlenségek bemutatására számos mutató áll rendelkezésre. Az elemzés jelen szakaszában kistérségi adatokra támaszkodva igyekszünk bemutatni a határ menti régión belüli inhomegenitást a területi megoszlások eltérését mérő mutatószámokkal. Az indexek megmutatják, hogy az egyes területegységekben mekkora hányada összpontosul az adott mutató volumenének. Így lehetséges a határrégió kistérségeit a határrégió egészéhez, illetve az országos adatokhoz viszonyítani. A szlovák-magyar határmenti régió definiálásakor a gazdasági elemzés során is a munkaerőpiaci elemzéshez hasonlóan a kistérségi (tehát a LAU1 3 ) szintből indultunk ki 4, s az elemzés során összesen 27 5, a szlovák határszakasszal közvetlenül érintkező kistérséget vettünk figyelembe. A határ menti régióban működő vállalkozások gazdasági helyzetének elemzéséhez a KSH Társasági Adóbevallás Adatok (a továbbiakban: TÁSA) adatbázisait vizsgáltuk, amelyek a kettős könyvvitelt alkalmazó, társasági adóbevallásra kötelezett vállalkozásokat tartalmazzák. Az elemzés során csak a nem pénzügyi vállalkozásokat vettük figyelembe, a 2008., 2012., évi adatok vizsgálata során. A kistérségi szintű elemzés célja, hogy a lehető legkisebb szintű területű egységek segítségével a tényleges határ menti térségek gazdasági helyzetét tudjuk vizsgálni. A szlovák oldalról is készülő hasonló megközelítésű elemzés együttesen jól rá tud majd világítani azoknak a jelenségeknek a gazdasági okaira, amelyeket a munkaerő-piaci folyamatok vizsgálatakor nyomon követhettünk. A kutatás fő célja a határ menti migráció, illetve az ebben rejlő lehetőségek vizsgálata. Tekintettel arra, hogy napjainkra a szlovák-magyar migráció erőteljesen lecsökkent, a gazdasági elemzés arra is választ adhat, hogy ennek milyen, a gazdasági folyamatokban rejlő magyarázata van. 3 Jelenleg a NUTS rendszernek három szintje van, melyeket 2003-ban két helyi közigazgatási egységgel (LAU1 és LAU2 Local Administrative Unit) egészítettek ki, felváltva ezzel a korábbi NUTS4, illetve NUTS5 szinten elhelyezkedő adminisztratív egységeket. LAU=Local Administrative Units LAU1 - felsőbb szint, mely nem minden országban található meg. Magyarországon a LAU1 szintet a kistérségek jelentették, az új közigazgatási rendszerben ezt a járások váltották fel. LAU2 - települések vagy településcsoportok 4 Lásd részletesebben a projekt keretében készült A szlovák-magyar határ menti régió magyar oldalának demográfiai és munkaerő-piaci elemzése c. tanulmányban leírtakat. 5 Nyugati határszakasz: Győri, Mosonmagyaróvári, Pannonhalmai, Dorogi, Esztergomi, Komáromi, Tatai, Tatabányai, Szobi, Váci, Dunakeszi, Szentendrei. Keleti határszakasz: Edelényi, Encsi, Kazincbarcikai, Ózdi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szikszói, Abaúj Hegyközi, Bodrogközi, Pétervásárai, Balassagyarmati, Bátonyterenyei, Rétsági, Salgótarjáni, Szécsényi. 15

16 Korábbi kutatások során is megerősítést nyert az a feltételezés, hogy a szlovák-magyar határszakasz magyar oldalán a keleti és a nyugati szakasz között nagyon jelentős a különbség, a keleti szakasz fejlettségi hátránya makacsul jellemző, a évi válság nem rontott a helyzeten, s az azóta megindult országos fellendülés hatásai sem hoztak ebben a tekintetben változást. Nagyon hasonlók a szlovák oldalon lezajló folyamatok is. A különböző szakértői interjúk tapasztalatai alapján arra lehet következtetni, hogy rövidtávon ezekben a folyamatokban változás nem várható. A határ menti adatok vizsgálatának további fontos tanulsága, hogy egy-egy nagyobb befektető megjelenése, vagy a válság hatására történő elvonulása nagyon erőteljes változásokat indít meg a folyamatokban, ami az adatok szintjén is erőteljesen jelentkezik Néhány módszertani megjegyzés Az adatbázisok vizsgálata, a későbbiekben az elemzéshez használt táblázatok összeállítása, letöltése a KSH kutatószobájában történt. Az adatbázisokban a kistérségi szintű adatok összevonásával az általunk lehatárolt határ menti régió egészének területére, illetve annak nyugati, keleti oldalára vonatkozó aggregált mérlegadatokat állítottunk elő. Az adott területi egységen belül háttérváltozók (vállalati méret stb.) mentén is elemeztük az adatok eloszlását. A mérlegadatokat kistérségi szinten is legyűjtöttük. A konkrét kistérségek háttérváltozók szerinti elemzésére nem vagy csak rendkívül korlátozott mértékben nyílt lehetőségünk. Ennek oka az adatvédelmi szabályokban keresendő, ugyanis csak olyan adatok használható fel elemzési célra, amelyek alapján nem beazonosíthatók a vállalkozások. A táblák beazonosítható cellái törlésre kerülnek a KSH adatvédelmi ellenőrzése során. Ezért a mérlegadatokat döntően a határ menti régió egészének, illetve keleti-nyugati oldalának területére aggregált eredmények alapján ismertetjük. A szigorú adatvédelmi előírások amelyek részletezésétől eltekintünk miatt bizonyos esetekben még ezen az aggregáltsági szinten is előfordulnak olyan adatok, amelyek nem vizsgálhatók egy adott kereszttáblán belül. A kereszttáblákban megjelenő/megjeleníthető adatokat, vállalkozások számát nem csak az adatvédelmi szabályok befolyásolják, hanem a hiányzó adatok is. Az adatvédelmi ellenőrzések követelményeinek megfelelően ugyanis a hiányzó adattal rendelkező vállalkozásokat nem vettük figyelembe. További befolyásoló tényező, hogy a vállalkozások nem csak a mérlegadatok esetében rendelkeznek hiányzó adatokkal, hanem a háttérváltozók (pl.: kistérségi besorolás, vállalati méret) mentén is, amely szintén kihat az elemzésre bevonható vállalkozások számára. 16

17 2.3. Kelet-nyugati kistérségi összehasonlítás magyar határ menti szakasz A határrégió gazdasági potenciáljának elemzésére a KSH TÁSA adatbázisának a nem pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó, a társasági adóbevallásból nyert aggregált adatait használtuk. Az elemzés időhorizontját közötti időszakra szűkítettük, s itt egyes kiemelt évek (2008, és 2013.) adatait elemeztük. Fontos szempont volt, hogy a cal megindult gazdasági válság és az azt követő kibontakozás hatott-e valamilyen formában a határ menti térség gazdasági helyzetére, illetve a kelet-nyugati különbségek változására. A gazdasági potenciál vizsgálatára különböző fontosabb, a vállalkozások jellemzésére használt mutatókat vettük alapul. Így: vállalati méret az értékesítés nettó árbevétele belföldi értékesítés árbevétele export értékesítés nettó érbevétele jegyzett tőke külföldi tulajdon súlya a jegyzett tőke alapján átlagos statisztikai létszám Minden egyes mutató alapján egyértelműen kitűnik, hogy a vállalatok teljesítőképessége, a vállalati potenciál a határszakasz nyugati oldalán sokkal nagyobb, mint a keleti határszakaszon: ez a helyzet a válság előtt is jellemző volt, és a továbbiakban is az maradt hoz képest 2013-ban a határrégió egészében az összes vizsgált mutató alacsonyabb szintet mutatott, kivéve a külföldi jegyzett tőke színvonala. A legtöbb, általunk vizsgált mutató esetében a keleti határszakasz arányának minimális javulása ugyan megfigyelhető, de ez nem változtat azon a képen, hogy a keleti határszakasz hozzájárulása a határrégió egészéhez nagyon szerény. Így például a vállalatok értékesítésének nettó árbevétele a nyugati határrégióban 2008-ban 7,5-szerese, 2012-ben 6,4-szerese, 2013-ban pedig 5,6- szorosa volt a keleti régiónak. Az exportbevétel esetében még nagyobbak a különbségek: 2008-ban több mint tízszeres, 2013-ban is majdnem nyolcszoros különbség adódott a nyugati tartományok javára. A többségi külföldi tulajdonnal rendelkező vállalkozások esetében az exportbevételek vonatkozásában még jelentősebbek a kelet-nyugati különbségek, ami azzal is magyarázható, hogy a külföldi működőtőke oroszlán része, több mint 90%-a a nyugati tartományokban található. A belföldi értékesítés árbevétele vonatkozásában a kelet-nyugati határrégiók közötti különbségek valamelyest mérsékeltebbek, de még így is 4-5-szörös különbség adódik. A létszámadatok is hasonló, 4- szeres különbséget mutatnak a vizsgált időszakban. A beruházási potenciál tekintetében valamelyest kisebbek a különbségek (3-5-szörös), időben viszont növekvő. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a kialakult különbségek a válságot követően sem igazán 17

18 Értékesítés nettó árbevétele a határrégió egészében =100 Exportértékesítés nettó árbevétele a határrégióban=100 változtak, illetve a válság utáni felzárkózás a nyugati határrégióban valamelyest gyorsabb volt. A határszakasz mindkét oldalán jellemző, hogy a gazdasági teljesítmény területileg koncentráltan jelentkezik: néhány meghatározó kistérség (a nyugati határszakaszon: a Győri, az Esztergomi, a Komáromi, Dunakeszi kistérségek, a keleti határszakaszon: a Kazincbarcikai, a Balassagyarmati, az Ózdi és a Salgótarjáni kistérségek) befolyásolja a határszakasz összes teljesítményét. (Lásd I. sz. Melléklet.) A TÁSA adatok alapján számolt hatékonysági mutatók is jelzik a fent említett kelet-nyugati különbségeket. A HVG tavalyi TOP 500 listája 6 szerint a legtöbb nagynyereségű cég a határszakasz Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyei részein találhatók, a keleti határszakasz esetében a TOP cégek inkább a megyék határszakaszon kívüli részein találhatók. 4. ábra: A határ menti régió gazdasági potenciáljának jellemzői néhány fontosabb mutató alapján A vállalati értékesítés nettó árbevétele A vállalati értékesítés nettó exportárbevétele Nyugati határrégió súlya a határrégió egészében Keleti szakasz súlya a határrégió egészében Nyugati határrégió súlya a határrégió egészében Keleti szakasz súlya a határrégió egészében 6 HVG, november

19 Értékesítés nettó árbevétele a határrégió egészében =100 Exportértékesítés nettó árbevétele a határrégióban= Vállalati jegyzett tőke Külföldi jegyzett tőke Nyugati határrégió súlya a határrégió egészében Keleti szakasz súlya a határrégió egészében Nyugati határrégió súlya a határrégió egészében Keleti szakasz súlya a határrégió egészében Forrás: KSH Társasági Adóbevallás Adatok alapján saját számítások. 19

20 Beruházások záró értéke a határrégió egészében = 100 Exportértékesítés nettó árbevétele a határrégióban=100 Értékesítés nettó árbevétele a határrégió egészében =100 Belföldi értékesítés nettó árbevétele a határrégió egészében = 100 A többségi külföldi tulajdonnal rendelkező társas vállalkozások export árbevételének megoszlása Nyugati határrégió súlya a határrégió egészében Keleti szakasz súlya a határrégió egészében Belföldi értékesítés nettó árbevétele Nyugati határrégió súlya a határrégió egészében Keleti szakasz súlya a határrégió egészében Beruházások záró értékének megoszlása Átlagos statisztikai létszám Nyugati határrégió súlya a határrégió egészében Keleti szakasz súlya a határrégió egészében Nyugati határrégió súlya a határrégió egészében Keleti szakasz súlya a határrégió egészében Forrás: KSH Társasági Adóbevallás Adatok alapján saját számítások. A vállalati szerkezet jellemzőit vizsgálva a határrégió mindkét oldalán azt tapasztaljuk, hogy alapvetően kisszámú (93 db [2013]) nagyvállalat teljesítménye határozza meg a magyar határszakaszon jellemző folyamatokat. Így a külföldi tőke több mint 70%-a jut erre a vállalatcsoportra, az exportértékesítés árbevételének több mint 80 %-a származik a 250 főnél több főt foglalkoztató nagyvállalattól (2013). Ez utóbbiak szerepe a foglalkoztatásban is jelentős: ők foglalkoztatják a határrégióban foglalkoztatottak mintegy egyharmadát. 20

21 Átlagos statisztikai létszám a határrégió egészében = ábra: A foglalkoztatás megoszlása a határ menti régióban a vállalati méret alapján fő fő fő 250 és több fő Forrás: KSH Társasági Adóbevallás Adatok alapján saját számítások. A vállalati szektort jellemző duális szerkezet, ami az ország egészét jellemzi, tehát a határrégióban is egyértelműen megmutatkozik. (Lásd 2. táblázat) Meg kell azonban jegyezni, hogy ha a határ menti régió egészének gazdasági erejét vizsgáljuk az ország többi részéhez képest, akkor láthatjuk, hogy az ország kettős könyvelést végző, nem pénzügyi vállalkozásainak 10 százaléka található a szlovák határ mentén. Ezekre jut a belföldi értékesítés 8 százaléka, az exportértékesítés nettó árbevételének 19 százaléka, a vállalati jegyzett tőke 8 százaléka, míg a külföldi jegyzett tőke 11 százaléka. (lásd 6. ábra) 21

22 vállalatok száma Belföldi értékesítés árbevétele Exportértékesítés árbevétele Jegyzett tőke Jegyzett külföldi tőke Átlagos statisztikai létszám az országos adat százalékában 6. ábra: Néhány fontosabb vállalati mutató a határrégióban 2013-ban az országos adathoz viszonyítva Forrás: KSH Társasági Adóbevallás Adatok alapján saját számítások 2.4. A vállalkozások megoszlása a határ menti régióban A vállalkozások területi megoszlása egyenlőtlen a határ mentén. A vállalatok területi elhelyezkedését a munkaképes korú népességhez viszonyítottuk, feltételezve, hogy a vállalatok munkaerőigényüket az adott, vagy a környező kistérségből elégítik ki, ezért telephelyválasztásuknál figyelembe veszik a munkaképes korúak arányát az adott kistérségben. Az ábrán az egyenlő részesedés egyenese azt az elméleti esetet mutatja be, amikor a vállalatok és a munkaképes korú népességnek a terület szerinti relatív értékösszegei azonosak. Mindez a koncentráció teljes hiányára, egyenlő részesedésre utal. Tehát minél távolabb esik a görbe az átlótól, úgy növekszik a 20 fő feletti vállalatok népesség szerinti területi egyenlőtlensége. A vállalatok területi, kistérségek szerinti megoszlása jelentős koncentrációt mutat (az ábrán ezt a lila színű görbe jelzi); a határ mentén található kistérségek 80%-ban csupán a 20 fő feletti vállalkozások 40%-a található. Ezt a sűrűsödést azonban valószínűleg a népesség koncentrációja okozza (zöld görbe az ábrán), bár a vállalatok számának sűrűsödése valamelyest erőteljesebb, mint a népességé. Ezt mutatja a vállalatok népesség szerinti koncentrációját jelző kék görbe. 22

23 20 fő feletti vállalatok számának, illetve munkaképes korú népesség kumulált relatív értékösszege 7. ábra: A vállalkozások területi megoszlása a határ menti régióban 1,0 0,8 20 fő feletti vállalatok területi egyenlőtlensége a határ menti kistérségekben 0,6 0,4 0,2 0,0 0 0,2 0,4 0,6 0,8 1 Munkaképes korú népesség, illetve kistérségek számának kumulált relatív értékösszegei Egyenlő részesedés egyenese Vállalatok népesség szerinti tényleges megoszlása* Népesség kistérségek szerinti megoszlása* Vállalatok kistérségek szerinti megoszlása Forrás: KSH alapján saját szerkesztés *: munkaképes korú (18-59 éves) népesség Tehát a határ mentén a vállalatok nem egyenlő számban helyezkednek el a kistérségekben, hanem koncentrálódnak, mind területileg, mind a munkaképes korú népesség szerint, de területileg jobban koncentráltak, mint a munkaképes korú népesség szerint. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a kistérségekben területileg erősen koncentrálódnak a kis- és középvállalkozások, a 27 kistérségből 18-ban a kistérségi központban működik a vállalkozások jelentős része. Az alábbi táblázat azokat a kistérségeket tartalmazza területi bontásban, amelyeknek a kistérségi központjaiban található a kistérségben működő kis-és középvállalkozások legalább 50%-a. 2. táblázat: Foglalkoztatási erőterek - Működő vállalkozások létszám szerinti megoszlása a határmentén Foglalkoztatási erőterek (kistérségek) 20 fő feletti működő vállalkozások aránya a kistérségi központokban Foglalkoztatási erőterek (kistérségek) 20 fő feletti működő vállalkozások aránya a kistérségi központokban Nyugati határszakasz Dunakeszi 55,56 Balassagyarmati 50,00 Esztergomi 69,12 Keleti határszakasz Bátonyterenyei 75,00 Győri 83,92 Encsi 53,85 Komáromi 52,63 Kazincbarcikai 75,00 23

24 Foglalkoztatási erőterek (kistérségek) 20 fő feletti működő vállalkozások aránya a kistérségi központokban Mosonmagyaróvári 59,26 Ózdi Foglalkoztatási erőterek (kistérségek) 20 fő feletti működő vállalkozások aránya a kistérségi központokban 72,41 Tatabányai 77,69 Rétsági 58,82 Tatai 81,13 Salgótarjáni 90,48 Váci Forrás: KSH alapján saját számítások 70,59 Sárospataki 69,44 Sátoraljaújhelyi 76,47 Szécsényi 85, A vállalatok létszám-kategória és nemzetgazdasági ágazatok szerinti megoszlása a határrégió nyugati és keleti szakaszán Már a Lorenz-görbéből látható volt (3. ábra), hogy a 20 fő feletti vállalatok területi sűrűsödése nem azonos a határ menti régióban, ezért külön egységként tekintve a keleti és nyugati határszakaszt, megvizsgáltuk, hogy gazdasági ágazatok szerint milyen vállalatok vannak jelen jellemzően az adott területen, keresve az esetleges sűrűsödési pontokat. Az egyszerűbb interpretálhatóság kedvéért a gazdasági ágazatok számát szűkítettük. 7 A keleti határszakaszon a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódó élelmiszer-feldolgozás, a fémfeldolgozás, valamint a gumi-és műanyag termékek gyártása a meghatározó gazdasági ágazatok. 8 A nyugati oldalon a gépi berendezés gyártása valamint a közúti járműgyártás egészíti ki a keleti oldalon felsorolt gazdasági ágazatokat. Ha a határ menti régiókban összevetjük a 20 fő feletti vállalatok számát, akkor látható, hogy a nyugati régióban háromszor annyi vállalat működik, míg a lakónépesség száma csupán másfélszer akkora, mint a keleti régióban, tehát a vállalatok valóban koncentrált területileg, amit már jeleztünk a Lorenz-görbénél is. 7 Az elemzés során a vállalatokat gazdasági ágazatok szerinti megoszlás szerint legyűjtöttük és azokat a gazdasági ágazatokat vettük figyelembe, ahol legalább 1 vállalat szerepelt a mintában. Továbbá az általánosabb érvényű megállapításokhoz a mintát érdemes volt szűkíteni a kevés vállalat által végezett tevékenységekkel is, mivel ezek egyedi jellemzői jelentősen torzítanák az eredményeket. A vizsgálati küszöbérték megállapítása intuitív, a keleti és nyugati régió adatsorára külön értékeket állítottunk be az adatsor vizsgálata során. A keleti régióban így 9, míg a nyugatiban11 gazdasági ágazat maradt. 8 A nem feldolgozóiparban működő vállalatokra az elemzésben nem fókuszálunk. Habár a kereskedelmi, építőipari valamint a szárazföldi csővezetékes szállítási ágazatban is a határrégió méretéhez képest jelentős számú vállalat működik, azonban nem ezek nem számítanak jellegadó tevékenységnek. 24

25 3. táblázat: 20 fő feletti vállalatok megoszlása nemzetgazdasági ágazatonként Vállalatok Nemzetgazdasági ágazatok száma a nyugati határrégióban Nemzetgazdasági ágazatok a keleti határrégióban (15 kistérség) 01== Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások 25 (12 kistérség) 01== Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások Vállalatok száma 10== Élelmiszergyártás 22 10== Élelmiszergyártás 55 22== Gumi-, műanyag termék gyártása 11 22== Gumi-, műanyag termék gyártása 40 25== Fémfeldolgozási termék gyártása 37 25== Fémfeldolgozási termék gyártása 76 41== Épületek építése 17 28== Gép, gépi berendezés gyártása 35 43== Speciális szaképítés 11 29== Közúti jármű gyártása 35 46== Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) 47== Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár) 49== Szárazföldi, csővezetékes szállítás fő feletti vállalatok a keleti régióban összesen Forrás: KSH Területi statisztika 17 43== Speciális szaképítés == Gépjármű-, motorkerékpár kereskedelme, javítása 46== Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) 47== Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár) 49== Szárazföldi, csővezetékes szállítás 20 fő feletti vállalatok összesen a nyugati régióban A 20 fő feletti vállalatok nemzetgazdasági ágazatonkénti területi megoszlásának térképes ábrázolása során négy gazdasági ágazatot a növénytermesztést, állattenyésztést, vadgazdálkodást és kapcsolódó szolgáltatásokat; az élelmiszergyártást, a fémfeldolgozási termék gyártását valamint a gumi-, műanyag termék gyártását vettük figyelembe. A közúti járműgyártás és a gépi berendezések gyártása a fentiekhez mért alacsony súlya miatt kimaradt az ábrázolás során. 9 Az elemzés során összevontuk azokat a vállalatokat, amelyek valamilyen mezőgazdasági tevékenységet és élelmiszergyártást folytatnak, majd a kistérségeket a szerint indexeltük, hogy melyik gazdasági ágazatban működő vállalatból található több a területen Bár a 20 fő feletti fémfeldolgozó vállalatok száma meghaladja a közúti járműgyártásba tartozó vállalatok számát Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében; a járműgyártás foglalkoztatási potenciálja azonban felülmúlja a fémfeldolgozó vállalatokét az említett megyékben, mivel a járműgyártásban az egyes kiemelkedő szereplők győri Audi és az esztergomi Suzuki a feldolgozóipari alkalmazások jelentős hányadát adják. A foglalkoztatottak ágazatonkénti megoszlásáról részletes információ A feldolgozóipar ágazatainak struktúrája, annak változása a határrégió magyar szakaszának megyéiben című fejezet tartalmazza. 25

26 A csoportosítás eredményeként olyan kistérség nem lett, amelyben a gumi-és műanyaggyártás megelőzné a fémfeldolgozást, így a térképen csupán a domináns élelmiszeripari és fémfeldolgozó körzetek találhatóak. Kelet-nyugat összehasonlításában az ágazatok területi megoszlása vegyes képet mutat. A keleti határrégióban három ipari körzet található: a Kazincbarcikai, Sárospataki valamint a Salgótarjáni kistérség, amelyhez hozzátartoznak a vele szomszédos területek is. A vállalatok számából látható, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyei nehézipari körzetek hagyományaira épülő fémfeldolgozás mára visszaszorult. Bár az említett kistérségekben még mindig jellemzően több a fémfeldolgozással foglalkozó vállalat, azonban a vállalatok súlya a nyugatival összehasonlítva nem jelentős. Az élelmiszeripar a földrajzi adottságnak megfelelő területeken Nógrádi- és Borsodimedence kistérségei domináns. Az éghajlati és talajviszonyok kevésbé igényes fajtáknak takarmánynövények, gabona kedveznek. 10 A nyugati régió, a keletihez hasonlóan, nem mutat egységes képet, területén megtalálhatóak fémfeldolgozó és élelmiszeripari körzet egyaránt. Pest megye kistérségeiben Váci és Szentendrei kistérségek bogyós gyümölcsök termesztése és feldolgozása jellemző, emellett a vágóhídi kapacitása is említésre méltó. A kedvezőbb éghajlati és a jobb infrastrukturális feltétek miatt a 20 fő feletti, élelmiszeriparban tevékenykedő vállalatok száma meghaladja a Nógrád, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében azonos tevékenységgel foglalkozó vállalatok számát. 11 Az élelmiszeripar domináns még a Mosonmagyaróvári és Komáromi kistérségben, amelyek hagyományosan kiemelkedő mezőgazdasági területek voltak földrajzi és infrastrukturális adottságaik miatt. A gumi- és műanyagtermékeket gyártó vállalkozások az Esztergomi és Győri kistérségben sűrűsödnek, valószínűleg az oda települt autógyárak miatt. A győri Audi és az esztergomi Suzuki gyár további fémfeldolgozási termékeket gyártó vállalatokat is a térségbe vonzott, erre utal, hogy az említett két kistérségben a legmagasabb a fémfeldolgozással foglalkozó vállalkozások száma. 10 Forrás: Helyzetkép Borsod-Abaúj-Zemplén megye társadalmáról és gazdaságáról, KSH kiadvány, Nógrád megye Területfejlesztési Koncepciója 11 Forrás: Pest megyei területfejlesztési koncepció, Helyzetfeltárás 26

27 8. ábra: Gazdasági tevékenységek jellemzői a határ menti régióban Jelmagyarázat: az ikonok mérete arányos a vállalatok számával; minél nagyobb az ikon, annál több az adott gazdasági ágazatban működő vállalatok száma az adott kistérségben, Forrás: KSH, térkép saját szerkesztés. : Fémfeldolgozási termékeket gyártó vállalatok : Közúti jármű valamint gumi-és műanyagtermékeket gyártó vállalatok :Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatást nyújtó vállalatok valamint élelmiszergyártó vállalatok Tehát az egyes tevékenységek koncentrálódása jól kirajzolódik a határ menti régióban. Az autóipari központok esetén látható, hogy az autógyárak és beszállítóik területileg is egy klaszterbe tömörülve végzik a tevékenységüket, illetve a keleti régióban is bár volumenében kevesebb de a fémfeldolgozó vállalatok egy-egy térségbe tömörülnek. A mezőgazdasági vállalatok egy térségbe való tömörülése is megfigyelhető a keleti és nyugati régióban egyaránt. Összességében azonban a 20 fő feletti vállalatok gazdasági ágazatok szerinti megoszlása szerint is érzékelhető a nyugati régió gazdaságilag élénkebb a keleti szomszédjánál. 27

28 mikro-vállalat (1-9 fő) kisvállalat (10-49 fő) középvállalat ( fő) nagyvállalat (250 főtől) Határrégió összesen mikro-vállalat (1-9 fő) kisvállalat (10-49 fő) középvállalat ( fő) nagyvállalat (250 főtől) Nyugati határrégió mikro-vállalat (1-9 fő) kisvállalat (10-49 fő) középvállalat ( fő) nagyvállalat (250 főtől) Keleti határrégió 4. táblázat: Vállalatszerkezet jellemzői a határrégióban Határrégió összesen Részesedés a határmenti régió értékesítés nettó árbevételében Részesedés a határmenti régió export nettó árbevételében Részesedés a határmenti régióban letelepedett külföldi működőtőkében ,8 12,2 12,1 2,2 1,9 1,8 13,1 10,1 2,8 11,7 12,8 12,6 2,8 4,2 4,3 4,7 4,5 6,6 12,5 14,7 15,7 6,6 10,0 10,8 10,4 10,7 14,0 63,9 60,3 59,6 88,4 83,9 83,1 71,9 74,7 76,7 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Részesedés a nyugati határrégió nettó árbevételében Nyugati határrégió Részesedés a nyugati határrégió export nettó árbevételében Részesedés a nyugati határrégióban letelepedett külföldi működőtőkében ,2 11,0 11,0 1,6 2,0 1,8 4,7 3,4 2,9 11,3 12,7 12,7 2,7 4,0 4,2 4,8 4,3 5,5 11,4 13,6 14,6 5,2 9,1 9,9 8,4 10,2 12,8 67,1 62,7 61,6 90,5 84,9 84,1 82, 82,1 78,8 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Részesedés a keleti határrégió nettó árbevételében Keleti határrégió Részesedés a keleti határrégió export nettó árbevételében Részesedés a keleti határrégióban letelepedett külföldi működőtőkében ,3 19,8 18,3 9,4 1,5 1,8 61,2 41,0 1,8 15,3 13,0 11,7 4,5 5,9 4,9 3,7 5,8 13,7 21,4 21,8 22,0 22,5 18,6 18,2 21,8 12,6 21,5 38,9 45,4 48,0 63,6 73,9 75,1 13,3 40,6 62,9 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 28

29 Forrás: KSH TÁSA adatbázis, saját számítás 2.6. A határ menti régió kistérségeinek klaszterezése A területi polarizáltság bizonyítására az elemzésbe bevont 27 határ menti kistérséget korábbi tanulmányok alapján (Hárs[2010], Hardi[2009]) két részre, keleti és nyugati határszakaszra osztottuk. A elemzésünk tárgya volt megvizsgálni, hogy a megosztottság még mindig megállja-e a helyét, vagy esetleg érdemes-e újragondolni a 2010-es területi felosztást. A csoportképződést az alábbi társadalmi és gazdasági mutatók alapján végeztük: lakosra jutó működő 12 vállalkozások száma (2012) - egy adózóra jutó személyi jövedelemadó nagysága (2012), lakosra jutó adófizetők száma (2012) - állandó népesség (2012), - nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességen belül (2012), - szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya (2012), A mutatók mindegyike szignifikáns csoportképző erővel bírt. A klaszterelemzést agglomeratív hierarchikus eljárással végeztük. 13 Az elemzésbe bekerült 27 kistérség klaszterbesorolása a következő: 5. táblázat: A határ menti régió kistérségeinek besorolása a klaszterelemzés szerint Kistérségek besorolása Kistérségek besorolása Csoportok Csoportok (2012) (2010) Fejlett kistérségek (3) Dunakeszi Győri Szentendrei Fejlett kistérségek (1) Győri Fejlődési potenciállal rendelkező kistérségek (9) Balassagyarmati Dorogi Esztergomi Komáromi Mosonmagyaróvári Pannonhalmai Tatai Tatabányai Váci Fejlődési potenciállal rendelkező kistérségek (8) Dunakeszi Esztergomi Komáromi Mosonmagyaróvári Szentendrei Tatai Tatabányai Váci 12 A működő vállalkozás definíciója a KSH alapján: egy adott évben működő vállalkozásnak tekintünk egy vállalkozást, ha az év folyamán volt árbevétele vagy foglalkoztatottja. A működő vállalkozások köre az adott évre vonatkozó tényleges statisztikai és adóadatok alapján, mindig utólag, ezen adatok beérkezése után kerül megállapításra. 13 Az agglomeratív (összevonó) megközelítés a kezdeti n megfigyelést külön osztálynak tekint, majd lépésenként egy-egy összekapcsolást végez. Az összevonáson alapuló hierarchikus klaszterezésen belül különböző csoportosítási módszereket különböztetünk meg. A lánc-, variancia- és centroid módszerek közül a csoportosítandó elemek természetének, illetve az elemzés céljának megfelelően kell választani. [Kovács (2006)] Mivel az elemzésünkben a kistérségek közötti különbségek feltárása volt a cél, ezért a Teljes láncmódszert (Complete linkage) használtuk a csoportok létrehozására. 29

30 Csoportok Fejlesztendő kistérségek (11) Lemaradó kistérségek (4) Kistérségek besorolása (2012) Bátonyterenyei Edelényi Kazincbarcikai Pétervásárai Rétsági Abaúj-Hegyközi Bodrogközi Salgótarjáni Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szécsényi Szikszói Szobi Encsi Ózdi Csoportok Fejlesztendő kistérségek (12) Lemaradó kistérségek (6) Kistérségek besorolása (2010) Balassagyarmati Bátonyterenyei Dorogi Kazincbarcikai Pannonhalmai Pétervásárai Abaúj-Hegyközi Bodrogközi Edelényi Rétsági Salgótarjáni Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szécsényi Szobi Encsi Ózdi Szikszói Forrás: saját szerkesztés. Megjegyzés: a vastagon szedett kistérségek 2012-ben átsorolásra kerültek 2010-hez képest. A 2012-es klaszterbesorolás eredménye változást mutat, amennyiben összehasonlítjuk 14 a 2010-es adatok alapján, azonos változókkal és módszerrel végzett klaszterezés eredményével. A 27 kistérségből 7 kistérség került más klaszterbe 2010-hez képest, kistérségek megoszlása a fejlettebb kistérségek javára változott összességében. A Lemaradó kistérségek száma 6-ról 4-re csökkent, mivel az Edelényi és Szikszói kistérségek a Fejlesztendő kistérségek csoportjába kerültek. Mivel a Fejlesztendő kistérségek közül a Balassagyarmati, a Dorogi és a Pannonhalmai átkerültek a Fejlődési potenciállal rendelkezők közé a csoport létszáma 8-ról 9-re növekedett, így összességében a Fejlesztendők csoportja eggyel csökkent 2012-re. A Győri kistérség mellé felkerültek a Dunakeszi és a Szentendrei kistérségek, amelyek 2010-ben még a Fejlődési potenciállal rendelkezők közé tartoztak. A változás oka, hogy a felsorolt hét kistérség egyes mutatóikban jobban teljesítettek, mint két évvel korábban. A kistérségekben az egy főre jutó személyi jövedelemadó és az ezer főre jutó működő vállalkozások számának növekedése meghaladta a határ menti régió átlagos növekedését. A nyilvántartott munkanélküliek aránya, az állandó népesség és az ezer lakosra jutó adófizetők számának alakulása pedig a határ menti régió átlaga körül mozgott, tehát kismértékű változás történt a gazdasági-társadalmi szerkezetükben, amely indokolja a magasabb klaszterbesorolást. A klaszterelemzésből is látható, hogy a határmente kelet-nyugati megosztottsága megmaradt 2012-ben, valamennyi fejlett vagy fejlődési potenciállal rendelkező kistérség a nyugati határ részen található. Legjelentősebb különbséget az adja a két csoport között, hogy a fejlődési potenciállal rendelkező területi egységek mutatóikban kissé elmaradnak a 14 A hierarchikus eljárással végzett klaszterezés érzékeny az adatbázist felépítő adatrekordok sorrendjére. [Mooi és Sarstedt (2011)] A 2010-es és 2012-es adatokat tartalmazó adatbázis sorait véletlenszerűen felcserélve a klaszterközéppontok nem mutattak eltérést az eredeti tábláktól ez egyes években. Ugyanakkor mivel a változók eltérő értékeket vesznek fel a vizsgált időszakokban, így a klaszterképződés során lefutó algoritmus más-más klaszterközépértékeket hoz létre, tehát a klaszterek nem feleltethetőek meg egymásnak, statisztikai értelemben vett összehasonlításnak nincs értelme. A 2010-es adatokon végzett klaszterezés eredménye nem optimális, ugyanis egy tagú klaszterek képzése nem célszerű. Mindazonáltal a változatlan módszertan érzékelteti, hogy történt-e változás a vizsgált terület kistérségeiben. 30

31 fejlett kistérségek csoportjától. (Például magasabb nyilvántartott álláskeresők aránya, alacsonyabb egy adózóra eső személyi jövedelemadó, alacsonyabb a működő vállalkozások aránya), de mindezek ellenére nem sorolhatók alacsonyabb klaszterbe. A keleti határszakasz is tovább bontható újabb két csoportra, ugyanis a lemaradó, kistérségeknek a gazdasági-és társadalmi elmaradottságuk olyan mély, hogy külön csoportba kerültek a fejletlen keleti régión belül is. (az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó szintje és a működő vállalkozások aránya 1000 lakosra vetítve itt a legkevesebb, nagyon magas a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez képest és alacsony a szennyvízhálózatba kötöttség) Az elvégzett klaszterelemzés során fő csoportképző ismérvnek az ezer lakosra jutó vállalkozások száma, az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó és a szennyvízhálózatba kötött háztartások aránya bizonyult. A lenti ábrákról leolvasható, hogy a két-két változó sztenderdizált terében jól elkülönülnek a klaszterezés során létrehozott csoportok. A Szobi kistérség besorolása ugyanakkor kétséges, mert az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó és az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma változók terében a Szobi kistérség inkább a Fejlesztendő kistérségek klaszterébe tartozik. A Lemaradó kistérségek közé azért sorolható, mivel a szennyvízhálózatba kötött háztartások aránya hasonló szintet ér el, mint a Lemaradó kistérségek csoportjába tartozó többi kistérség esetén. Infrastrukturális fejlesztések esetén érdemes a kistérséget tehát Lemaradóként kezelni, azonban mivel tanulmányunkban a vállalkozói aktivitásnak és a jövedelemnek nagyobb súlyt tulajdonítunk, ezért a kistérséget a Fejlesztendők csoportjába soroltuk. A klaszterezés rámutat, hogy gazdasági-társadalmi szempontok szerint nem egységes a régió, a keleti és nyugati határrégió kistérségei jól elkülönülnek, ugyanis valamennyi keleti régióba tartozó kistérség a kevésbé fejlett alcsoportok valamelyikébe tartozik. A nyugati határrégió kistérségei pedig a Szobi kistérségtől eltekintve, amelyik a keleti régió kistérségeivel alkot egy klasztert a fejlettebb csoportokba sorolhatóak a figyelembe vett gazdasági és társadalmi mutatók alapján. Összefoglalva megállapítható, hogy mind a megyei elemzés, mind a területi polarizáltságot jelző mutatók alátámasztják a korábbi tanulmányok területi felosztás indokoltságát; továbbra is érdemes a keleti és nyugati határrégiót külön egységként kezelni. Ezért a továbbiakban mind a gazdasági elemzés, mind a munkaerő-piaci elemzés felépítése követi határ menti régió megosztásának módszertanát és külön-külön elemzi az adott területet. 31

32 2.7. A határ menti régió kistérségi klasztereinek főbb gazdasági jellemzői Az előző fejezetben bemutatott határ menti klaszterek vonatkozásában is megvizsgáltuk a KSH vállalati adatok segítségével a lehatárolt klaszterek főbb gazdasági jellemzőit. (Lásd 6. táblázat) 6. táblázat: A határ menti régió kistérségi klasztereinek főbb vállalati mutatói (%-os megoszlás) Értékesítés nettó Export értékesítés Átlagos statisztikai Csoportok árbevétele nettó árbevétele létszám Fejlett kistérségek 44,23 49,46 50,40 43,47 50,66 na 40,23 40,97 42,20 Fejlődési potenciállal rendelkező kistérségek 44,28 36,68 34,39 48,86 40,07 na 39,63 39,70 38,01 Fejlesztendő kistérségek 9,49 12,10 13,55 6,57 8,29 na 16,21 15,32 15,68 Lemaradó kistérségek 2,00 1,76 1,67 1,10 0,98 na 3,93 4,01 4,10 Kistérségek összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Csoportok Jegyzett tőke Külföldi részesedés Fejlett kistérségek 38,78 33,16 36,20 26,26 14,73 17,32 Fejlődési potenciállal rendelkező kistérségek 43,87 47,04 46,16 58,34 63,27 66,10 Fejlesztendő kistérségek 15,17 16,82 14,50 14,57 18,51 12,68 Lemaradó kistérségek 2,18 2,98 3,14 0,84 3,49 3,89 Kistérségek összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH TÁSA adatbázis, saját számítás. Megjegyzés: az adatok a évi klaszterbeosztás alapján lettek kiszámolva. A fenti adatok is megerősítik a korábban elmondottakat: a fejlett kistérségek pozíciója az általunk vizsgált időszakban javult, vagy domináns maradt, míg a leszakadó kistérségeké vagy tovább romlott vagy nem változott érdemben ban 3 kistérségre (Győri, Szentendrei, Dunakeszi) jutott a határ menti kistérségekben tevékenykedő vállalatok értékesítési árbevételének több mint fele, a foglalkoztatotti létszám mintegy 40%-a, s a vállalati jegyzett tőke több mint egyharmada. A külföldi tőke több mint 80%-a az első két kategóriában, a fejlett, illetve a fejlődési potenciállal rendelkező kistérségekben összpontosult. Ugyanakkor az adatok a külföldi tőke regionális megoszlása szempontjából nagyobb mozgásokat mutatnak, ami megint arra hívja fel a figyelmet, hogy egy-egy befektető kivonulása vagy megérkezése a határ menti térségekben jelentős változásokat, mozgásokat indukálhat. A határ menti kistérségek több mint felében (fejlesztendő és lemaradó kistérségek) a vállalatok gazdasági teljesítménye nagyon szerény és inkább csökkenő, szerepük a foglalkoztatásban összhangban a gazdasági potenciállal szerény, és tőkevonzó képességük sem elégséges ahhoz, hogy a kialakult folyamatokon jelentősen változtatni tudjanak. 32

33 9. ábra: A határ menti kistérségi klaszterek gazdasági potenciálja néhány mutató alapján (2013) Értékesítés nettó árbevétele Fejlett kistérségek Átlagos statisztikai létszám Fejlesztendő kistérségek Lemaradó kistérségek Forrás: KSH TÁSA adatbázis, saját számítás Külföldi jegyzett tőke megoszlása Fejlődési potenciállal rendelkező kistérségek Ugyanakkor egy-egy befektető megjelenése legalábbis átmenetileg számottevő javulást jelenthet a legszegényebb kistérségek esetében is. Így például az Ózdi kistérségben a Johnson Electric autóipari alkatrészgyártó 320 millió forintos fejlesztése és az ehhez kapcsolódó létszámbővítés 15 kedvező folyamatokat indíthat el, s részben magyarázza a lemaradó kistérségekben a külföldi tőke arányának pici javulását. Az uniós források felhasználása következtében a lemaradó kistérségekben is jelentős fejlesztések indulnak el: így például a bátonyterenyei bio-hulladék feldolgozó építése közel 2 milliárdos beruházást jelent, ami a térséget jellemző beruházási volumenhez képest nagyon jelentős fejlesztés. 16 Ugyanakkor a dorogi kistérségben a Sanyo Hungary Kft. dorogi napelem gyárának leállása következtében mintegy 500 munkavállaló vesztette el állását, ami viszont jelentős helyi feszültségeket okozott 17. A fejlődési potenciállal rendelkezők klaszterében szintén történtek jelentősnek tekinthető fejlesztések, amelyek részben magyarázzák az említett klaszter domináns részesedését a külföldi jegyzett tőkében. Ilyen fejlesztések közé tartozik például az ötmillió euró értékű váci autóipari fejlesztés, amely során a termékpaletta szélesítésére került sor. 18 Illetve a külföldi tulajdonú, tatabányai telekommunikáció termékek gyártásával 15 Több százmilliós beruházás Ózdon ( ) 16 Közel kétmilliárdos beruházás biohulladék feldolgozását kezdik meg Bátonyterenyén ( ) A TRP-Terenye Kft. biohulladék feldolgozó üzemcsarnoka Bátonyterenyén az év közepén kezdi meg működését, és 25 embernek ad majd munkát a Nógrád megyei városban. Az 1 milliárd 866 millió forintos beruházáshoz a TRP-Terenye Kft. 933,4 millió forint támogatást nyert el a Gazdasági Operatív Program (GOP) pályázatán. 17 Vége a Panasonic magyar gyárának: 500 ember kerül utcára ( ) 18 Hatalmas autóipari beruházás valósul meg Vácon ( ) 33

34 foglalkozó vállalat új gyártósorának beüzemelése szintén hozzájárult a kistérségek külföldi tőkéjének az emelkedéséhez. 19 Ugyanakkor a külföldi részesedés megoszlása megtévesztő; a fejlett kistérség (Győri, Dunakeszi és Szentendrei) vállalatainak a részesedése közel azonos a fejlesztendő kistérségekével, valószínűsíthető magyarázata a jelenségnek a fejlett kistérségek vállalatainak az adathiánya. Összességében tehát a klaszterek gazdasági potenciáljának vizsgálata is megerősíti azt a feltételezést, hogy a határ menti kistérségek esetében egy-egy erősebb teljesítményre képes kistérség van, amelynek a jövője alapvetően függ annak a néhány befektetőnek a döntésétől, fejlesztési terveitől, akik a térségben meghatározó szerepet töltenek be. Tekintettel arra, hogy a szlovák oldalon is nagyon hasonló a helyzet, nagyon hasonlóak a problémák, az egymás helyzetére gyakorolt hatások részben ad hoc jellegűek. A határ menti kistérségek közül az egész magyar gazdaság szempontjából is meghatározó jelentőségű a Győri kistérség. A válságot követő átmeneti visszaesés után a térség meghatározó szereplője az Audi Hungaria Motor Kft. jelentős fejlesztéseket indított el 20. Az Audi Győrben több mint 11 ezer embernek ad közvetlenül munkát 21, s a beszállítókra gyakorolt hatásán keresztül ezt megsokszorozza. A foglalkoztatottak száma az elmúlt években folyamatosan nőtt. A szakképzett munkaerő hiánya jelenleg fékezi a további bővülést. 19 Új munkahelyek! Tatabányán bővít a Sanmina-SCI ( ) tatabanyan_bovit_a_sanmina-sci Napi Gazdaság Online 34

35 10. ábra: Kistérségek besorolása a klaszterelemzés eredményei alapján Forrás: KSH 35