Tanulmányok a határ menti régiók gazdasági és munkaerı-piaci helyzetérıl és lehetıségeirıl, a foglalkoztatást segítı támogatásokról

Átírás

1 Nemzetközi és határ menti együttmőködések támogatása Tanulmányok a határ menti régiók gazdasági és munkaerı-piaci helyzetérıl és lehetıségeirıl, a foglalkoztatást segítı támogatásokról A szerb-magyar határrégió TÁMOP / A Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként c. kiemelt projekt, 3.6 alprojekt A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

2 Készítette: Kopint-Tárki Kutatásvezetı: Hárs Ágnes vezetı kutató Budapest, június 2

3 3

4 Tartalom Bevezetés A szerb-magyar határrégió területe A határrégió lehatárolásának szempontjai A határszakasz magyar oldalának lehatárolása A határszakasz szerb oldalának lehatárolása A régió fıbb mutatói A régió népességének demográfiai sajátosságai Korcsoportos összehasonlítás, öregségi arány a régióban Népesség korosztályok szerinti megoszlása a határrégió magyar oldalán Népesség korosztályok szerinti megoszlása a határrégió szerb oldalán Etnikai sajátosságok a régióban Etnikai megoszlás a Vajdaságban Kisebbségek a határ magyar oldalán A határrégió fıbb gazdasági mutatói A szerb és a magyar gazdaság összehasonlítása Gazdasági szerkezet a határ szerb oldalán A határrégió magyar oldalának gazdasági szerkezete A határrégió munkaerıpiaca Foglalkoztatottság a határrégióban Foglalkoztatottság a határrégió szerb oldalán Foglalkoztatottság a határrégió magyar oldalán A munkanélküliség szerkezete a határrégióban Munkanélküliség a határrégió szerb oldalán Munkanélküliség a határrégió magyar oldalán Migrációs vonzástér (pool) a határrégióban Migráció a szerb-magyar határrégióban A határmenti régiók és a határon átnyúló munkapiacok lehetıségei A közlekedési lehetıségek a régióban A határátlépés lehetıségei a határrégióban Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke Táblázatok jegyzéke Ábrák jegyzéke Térképek jegyzéke Mellékletek melléklet: A szerb-magyar határrégió definiálása melléklet: A határrégió térképe NUTS besorolás szerint

5 Bevezetés Az alábbi elemzés az egyes határrégiók gazdasági és munkaerı-piaci kapcsolatait leíró helyzetfeltáró tanulmányok sorában a szerb-magyar határrégiót vizsgálja. A magyar határ déli-keleti szakaszán, a román-magyar határ szomszédságában a Duna vonaláig húzódó határszakaszt körülölelı terület. A szerb-magyar határ a rövidebb magyarországi határszakaszok egyike, összesen közel 175 km, ami a teljes magyar határ mindössze 8 százaléka. A kilencvenes évek elejéig a valamikori Jugoszláviával közös határ része, az akkori kishatár-menti kapcsolatok élénk forgalmának a helyszíne. A határátkelés lehetıségét nem határolja be természetes fizikai, földrajzi korlát. A régió szerb oldala a Vajdaság, ahol jelentıs magyar kisebbség él, ez a határrégió kapcsolatait sok szempontból determinálja, Jugoszlávia felbomlásáig a helyi kapcsolatokat erısítı szál volt. Hosszú ideig mégis a gazdasági kapcsolatok szempontjából zárt terület volt a valamikori Jugoszlávia felé nehezen átjárható határ teljes hossza, majd a fokozatosan élénkülı kapcsolatok erısödését követıen a rendszerváltás idejére a délszláv háború teremtett veszélyes helyzetet és zárta el a határt, nehezítette és rontotta a kapcsolatokat. A szomszédos Magyarország és a régió a háborús országból menekülık elsı állomása lett. A szerb-magyar határ ma a schengeni övezet külsı határa is egyben, ami a háborút követı idıszakban a határátlépést, a határ két oldalának lassan újraéledı kapcsolatait tovább nehezíti és korlátozza. Szerbia nem része az Európai Uniónak, így azoknak a szervezeteknek és gazdasági kapcsolatoknak sem, melyek a határ mentén az EU mobilitásának erısödését hivatottak ösztönözni, bıvíteni és erısíteni. A schengeni határ azoktól a kapcsolatoktól határolja el Szerbiát, amit a határokon belül az Unió támogat, ösztönöz, és erısíteni kíván: a munkaerı Unión belüli szabad áramlásától és egyéb szabadságok megvalósulásától. Elemzésünkben és vizsgálódásunkban ez több szempontból is fontos volt. Egyrészt a kérdéseink megfogalmazása, a határon átnyúló kapcsolatok és munkaerıpiac lelhetıségei és ösztönzése szempontjából fontos, hogy a határ két oldala az Unión belül, illetve kívül lévı két ország található. A jelen vizsgálatsorozat keretében is fontos szerepet kap például az Unión belüli mobilitás erısítését szolgáló EURES hálózat, tevékenységi és érdekeltségi körén azonban az Unión kívüli területekkel alakuló kapcsolatok kívül maradnak. Másrészt az elérhetı és összehasonlítható adatforrások szempontjából is fontos, hogy Szerbia nem része az egységes 5

6 és összehasonlítható uniós statisztikai rendszernek. Történelmi kötıdése, korábbi kapcsolatai alapján mégis fontos partnere Magyarországnak. A tanulmány elkészítéséhez mőhelyvita formájában szakmai konzultációt szerveztünk a határrégióban, a régió munkaügyi szakembereivel. Hasonló találkozót reméltünk a határ túloldalán dolgozó regionális munkaügyi szervezet munkatársaival is, erre azonban a szervezet koncentráltsága, a kapcsolatokat akadályozó és korlátozó politikai helyzet miatt nem került sor, elıkészítésére a kutatásra rendelkezésére álló idı rövidnek bizonyult. A jelen tanulmány adatgyőjtését és a határ menti kapcsolatok megismerését ez nehezítette. A tanulmány elkészítéséhez felhasználtuk a magyar és a szerb statisztikai hivatal adatait, a magyar oldal leírására az MTA KTI erıforrástérkép és a VÁTI regionális adatbázisát, az ÁFSZ adattárház adatait, valamint a régió szakembereinek szíves tájékoztatásait, mindkét oldal összehasonlító leírására további elérhetı adatforrásokat, leírásokat. A jelen tanulmány a régióban végzett adatgyőjtés és helyzetfeltárás összegzése. 1 A szerb-magyar határrégió területe A szerb-magyar határrégió a magyar határ dél-keleti része, összesen 174,4 km, a teljes magyar határ egyik legrövidebb szakasza, valamivel hosszabb, mint a szlovén és az ukrán határ, a teljes határhossz mindössze 8 százaléka. A régió magyar oldalon Csongrád megye nyugatabbra esı részét és Bács-Kiskun megye határhoz közeli részét öleli fel, Csongrád megye átnyúlik a szomszédos román-magyar határrégióba is. A határrégió definiálásakor a magyar oldalon a határmenti régiót lehatároljuk, az csak a megyék egy részét, a szerb-magyar határszakaszon fekvı területi egységeit tartalmazza. A szerb oldalon a határrégiót a vajdasághoz tartozó terület magyar határhoz közelebb fekvı kerületei alkotják. 1.1 A határrégió lehatárolásának szempontjai A határrégiót a magyar oldalon a NUTS 3 megye szintnél kisebb területi egységekkel, definiáljuk, ezek a kistérségek vagy munkaügyi kirendeltségek. Így árnyaltabb és pontosabb módon tudjuk a viszonylag nagy kiterjedéső megye határhoz közelebb esı, a határ által meghatározott kisebb régió területeit lehatárolni és bemutatni. A területet így a magyar oldalon a kisrégiók és munkaügyi kirendeltségek szerint pontosan definiáljuk. Az nem a teljes határon fekvı megyét fedi le, hiszen különösen Bács-Kiskun megye területe messze benyúlik az ország közepébe. A határrégióba a gazdasági és társadalmi összefüggések alapján a gazdasági kapcsolatokat pontosabban leíró kapcsolatok azonosíthatóak, keleten 6

7 Csongrád megye átnyúlik a szomszédos román-magyar határrégióba is, így a szomszédos régióval is szorosabb kapcsolatokat alakíthat ki. A régió területének lehatárolásához a szerb oldalon megfelelı közigazgatási területi egységeket találunk, ezek a kerületek (okrug), melyek elegendıen kicsik ahhoz, hogy segítségükkel jól tudjuk leírni a határrégió szerb oldalának a területét, és megfelelı részletességő adatok is rendelkezésre állnak a kerületekre, ami részletes regionális vizsgálatot tesz lehetıvé. A szerb oldalon a határrégió a Szerbiával szomszédos Vajdasághoz tartozó kerületekbıl (körzetek) áll, de nem terjed ki a teljes Vajdaságra, annak északi 5 kerülete alkotja: Észak-és Közép-Bánsági kerület, valamint az Észak-, Nyugat- és Dél-Bácskai kerület.. A régió definiálásakor a szerb oldalon figyelembe vettük, hogy a határrégió mekkora területet ölel fel, ami a határrégió egészének a definiálásakor a lehatárolást jelenti. A munkaerı-piaci kapcsolatok szempontjából a határrégió nem lehet nagy távolság, a határtól bizonyos sávban lévı területet jelenthet, az a határtól nagyjából 50 km távolság. Egyéb szempontok, így a határrégió kialakításakor a szerb oldalon mindenekelıtt az etnikai összetétel, a Vajdaságban élı jelentıs magyar kisebbség befolyásolhatja jelentısen a határon átnyúló kapcsolatokat, így a régió definiálásakor és a lehatároláskor ezt figyelembevettük. A határon átnyúló kapcsolatok értelmes definiálását ezek szerint határoztuk meg. A lehatárolást a határrégió szakembereivel is egyeztettük, a személyes konzultációk során. Így lehetséges volt, hogy a számukra természetes regionális kapcsolatokat figyelembe véve az alábbiakban bemutatottak alapján alakítsuk ki a végleges régió területet, és az így meghatározott határrégióra végezzük el az elemzést A határszakasz magyar oldalának lehatárolása A régió területét magyar oldalon ahogy erre mér utaltunk a statisztikai kistérségek alapján definiáljuk, ez lehetıvé teszi a finomabb elemzéseket. A munkaerı-piaci, munkaügyi adatok azonban munkaügyi kirendeltségek alapján állnak rendelkezésünkre. A kisrégiók és a munkaügyi kirendeltségek területileg nem mindig, és nem pontosan, települések szerint esnek egybe. Ezért a terület helyzetelemzésének leírása elıtt ezeket egymáshoz kell hangolnunk, és ennek megfelelıen definiáljuk a végleges területet. A szerb-magyar határrégióba tartozó KSH kistérségek két megyét érintenek, a megye területének egy része esik a határrégióba. Az elemzés során vizsgáljuk majd, hogy a lehatárolt régió valóban eltér-e a szomszédos területektıl, ebben az értelemben tehát egységes egészet jelent-e a szomszédos területekhez képest. 7

8 A határrégió magyar oldalának definiálása, kistérségek szerint részben a határon fekvı, részben attól kicsit távolabbi kistérségeket jelent, ezt az alábbi felsorolásban jelezzük. Néhány kistérség átnyúlik a szomszédos határszakaszra, tehát csak részben része a határrégiónak, így összességében a határrégió magyar oldala a következı kistérségeket öleli fel. Csongrád megye Határrégió kistérségei Kisteleki kistérség Mórahalomi kistérség (Határon) Szegedi kistérség (Határon, rész) Határrégióból kimaradó kistérségek Makói kistérség (Határon) Hódmezıvásárhelyi kistérség Szentesi kistérség Csongrádi kistérség Bács-Kiskun megye Határrégió kistérségei Bácsalmási kistérség Bajai kistérség Jánoshalmi kistérség Kiskunhalasi kistérség Kiskunmajsai kistérség Határrégióból kimaradó kistérségek Kalocsai kistérség Kecskeméti kistérség Kiskırösi kistérség Kiskunfélegyházi kistérség Kunszentmiklósi kistérség A KSH kistérségek alapján lehatárolt határrégiót munkaügyi kirendeltségekkel is azonosítottuk, így a kétféle lehatárolás kistérségek, illetve munkaügyi kirendeltségek szerint az alábbi területet fogják át (1. táblázat). 8

9 1. táblázat A határrégió magyar oldala statisztikai és munkaügyi kistérségek szerint Megye KSH kistérség Munkaügyi kirendeltség Bács-Kiskun megye Bácsalmási kistérség Jánoshalmi kistérség Bajai kistérség Kiskunhalasi kistérség Kiskunmajsai kistérség Bácsalmási kirendeltség Bajai kirendeltség Kiskunhalasi kirendeltség Kiskunmajsai kirendeltség Csongrád megye Kisteleki kistérség Szegedi kistérség Mórahalmi kistérség Kisteleki kirendeltség Szegedi kirendeltség Mórahalmi kirendeltség A határrégió kétféle kategória szerinti lehatárolása közel azonos területet ír le, a határ mentén közel egységes területet rajzol ki. (A régió települések szerint definiált területét az 1. mellékletben részletesen is megmutatjuk.) KSH kistérségek szerint 3 települést nem tudunk a régióban bevonni, amelyek a megfelelı munkaügyi kirendeltségek érdekeltségi körébe tartoznak. Ez az elemzést nem zavarja. A kistérségek és munkaügyi kirendeltségek szerinti területet a térképek szemléltetik, összevetésükkel az eltérést látjuk (1. és a 2. térkép). 9

10 1. térkép A határrégiót leíró terület a KSH statisztikai régiók szerint határrégió kistérségek szerint Telepulesek száma 1 1 (72) Forrás: saját szerkesztés 10

11 2. térkép A határrégiót leíró terület a munkaügyi kistérségek szerint Határrégió munkaügyi kirendeltségek szerint Telepulesek száma 1 1 (75) Forrás: saját szerkesztés A határszakasz szerb oldalának lehatárolása A határrégió szerb oldalának definiálása megfelelı közigazgatási területek kerületek szerint lehetséges, a vajdasági területen. A Vajdaság összesen 7 kerületet jelent Szerbia északi részén, éspedig: Észak-Bánsági kerület (Severnobanatski okrug, Севернобанатски округ), Közép-Bánsági kerület (Srednjebanatski okrug, Средњебанатски округ); Dél- Bánsági kerület (Južnobanatski okrug, Јужнобанатски округ); Észak-Bácskai kerület (Severnobački okrug, Севернобачки округ); Dél-Bácska ((Južnobački okrug, Јужнобачки округ); Nyugat-Bácska (Zapadnobački okrug, Западнобачки округ); Szerémségi kerület (Sremski okrug, Сремски округ). Sok kérdés és szempont figyelembevételével véglegesítettük a régió kiterjedését. A határhoz közel fekvı területek határközelisége mellett fontos szempont volt annak figyelembevétele, hogy a határrégióban jelentıs magyar kisebbség él, a határtól távolabb esı kerületekben is. Azt feltételezzük, hogy a jelentıs arányú magyar kisebbség a határhoz közeli területeken a kapcsolatokat erısítı fontos kötıdést jelenthet. Ezért az egybefüggı területen élı magyar kisebbség esetében olyan területeket kell a határrégióba bevonnunk, amelyek területén még jelentıs a magyarság aránya, és ezért a lehatárolásban kevésbé tartottuk fontos szempontnak a határhoz közeliség teljesülését. A lehatárolást a magyar határrégió 11

12 szakembereivel egyeztetve véglegesítettük, az etnikai szempontokat figyelembe véve, ahogy ezt az alábbiakban részletesebben is bemutatjuk. Így a végleges határrégió területet a szerb oldalon a Vajdasághoz tartozó 7 kerület közül 5 írja le. (2. táblázat) 2. táblázat A Vajdaság területe statisztikai egységek szerint Kerületek Vajdaság határrégióba tartozó kerületei Severnobački okrug (Észak-Bácskai kerület) - magrégió Severnobanatski okrug (Észak-Bánsági kerület) - magrégió Srednjebanatski okrug (Közép-Bánsági kerület) Južnobanatski okrug (Dél-Bánsági kerület) Južnobački okrug (Dél-Bácskai kerület) Vajdaság határrégióba nem tartozó kerületei Zapadnobački okrug (Nyugat-Bácska) Sremski okrug (Szerémségi kerület) A határrégió szerb oldala azonban két fontos részterületre válik szét, az etnikai arányok késıbbiekben részletesen bemutatott elemzése alapján (ld alpontban, különösen 11 táblázat). A késıbbi elemzésnek elébe vágva itt azt emeljük ki, hogy a határrégió két határon fekvı kerülete nyugatabbra Észak Bácska, keletebbre Észak Bánság magyar többségő terület, míg a további három kerületet jelentıs magyar kisebbség jellemzi. Ennek alapján az elemzés során megkülönböztetjük a határrégió vajdasági oldalán a magrégiót (Észak Bácska és Észak Bánság) és a határrégió távolabbi három kerületét. Az elemzést a továbbiak során a két részterületre figyelve végezzük el. A megkülönböztetés a határmenti kapcsolatok vizsgálata szempontjából lényese összefüggéseket fedhet fel. 2 A régió fıbb mutatói Megvizsgáljuk a határ két oldalán az elızıekben lehatárolt régió sajátosságait, és azt is, hogy a határ két oldalán fekvı területek a fıbb mutatók szerint mennyire kiegyensúlyozottak, azaz mekkora a területük, népességük, van-e valamelyik oldalnak ebben az értelemben jelentıs dominanciája. Az etnikai szempontok figyelembevételével láttuk 12

13 nagyobb területet határoztuk meg a szerb határrégióban, a dominancia vizsgálata ezért különösen fontos. A határ magyar oldalán alacsony népsőrőségő, ritkásan lakott kistérségek a jellemzıek, Bács-Kiskun megye összességében is alacsony népességő alföldi megye, a határrégió a megye átlagától is messze elmaradó népességő terület. Csongrád megye népesebb, bár a határrégióba Bács-Kiskunhoz hasonló népességő területek tartoznak. Az általános képet egyedül a régióhoz tartozó Szegedi kistérség töri meg, és emeli a határrégió átlagos népsőrőségét is magasra. A népesség és a népsőrőség is csökken Bács-Kiskunban, Csongrádban inkább állandó a népesség a határrégióban, miközben a régión kívüli területekrıl jelentıs az elvándorlás. A határrégió kedvezı helyzetében nem kizárólag Szeged hatását látjuk. Az elsı átfogó adatok arra nem adnak magyarázatot, hogy a csongrádi határrégiót mi teszi vonzóvá, de a számok egyértelmően pozitív vonzó hatást mutatnak. (3. táblázat) 13

14 3. táblázat Határrégió magyar oldalának fıbb mutatói, 2001, 2007 régiók Terület Népesség Népsőrőség Népesség Népsőrőség változása, km 2 fı fı/km 2 % fı/km 2 Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun együtt Határrégió kistérségei 3282, ,7 54,5 96,1-2,2 Bácsalmási kistérség 381, ,1 47,2 94,2-2,9 Bajai kistérség 1190, ,2 64,0 96,7-2,2 Jánoshalmi kistérség 399, ,2 43,5 94,1-2,7 Kiskunhalasi kistérség 826, ,0 57,0 96,5-2,0 Kiskunmajsai kistérség 485, ,0 41,6 96,9-1,3 Határrégióból kimaradó 5162, ,7 70,8 98,7-0,9 kistérségek Kalocsai kistérség 1029, ,7 53,9 95,1-2,8 Kecskeméti kistérség 1483, ,4 116,6 101,9 2,1 Kiskırösi kistérség 1130, ,3 51,2 96,1-2,1 Kiskunfélegyházi 717, ,2 66,1 95,5-3,1 kistérség Kunszentmiklósi 802, ,3 39,8 98,7-0,5 kistérség Csongrád megye Csongrád megye együtt 4262, ,0 99,4 97,5-2,6 Határrégió kistérségei 1698, ,7 146,7 100,0-0,1 Kisteleki kistérség 410, ,2 46,5 96,6-1,6 Mórahalmi kistérség 534, ,8 49,0 100,4 0,2 Szegedi kistérség 753, ,0 270,6 100,2 0,6 Határrégióból kimaradó 2564, ,4 68,8 95,0-3,6 kistérségek Makói kistérség 703, ,2 70,5 96,3-2,7 Hódmezıvásárhelyi 707, ,4 82,8 95,8-3,6 kistérség Csongrádi kistérség 339, ,2 71,3 93,5-4,9 Szentesi kistérség 813, ,8 54,0 93,5-3,7 Határrégió együtt 4980, ,4 85,9 98,3-1,5 Határrégión kívül esı 7727, ,9 70,1 97,5-1,8 kisrégiók együtt Magyarország együtt , ,0 109,3 98,5-1,7 Forrás: KSH A határ szerb oldalán az egyes kerületek népsőrősége magasabb, mint a magyar oldalon, kivéve a román határral is szomszédos Észak- és Közép-Bánságot, ahol a népsőrőség alacsonyabb. A régióban a népesség határozottan csökken, egyetlen kivétel Dél-Bácska magyar határtól már viszonylag távol esı, nyugatabbra esı kerülete. A magyar határrégióba esı, határközeli területekrıl mindenekelıtt a magrégióba esı kerületekbıl az elvándorlás jelentıs. (4. táblázat) 14

15 4. táblázat Határrégió szerb oldalának fıbb mutatói, 2002, 2007 kerületek Terület Népesség Népsőrőség Népesség Népsőrőség változása, km 2 fı fı/km 2 % fı/km2 Határrégió kistérségei Észak Bácska ,2 109,1 97,2-3,1 magrégió Észak Bánság ,2 67,5 94,7-3,7 magrégió Közép Bánság ,0 60,7 94,8-3,3 Dél Bácska ,8 150,2 101,6 2,4 Nyugat Bácska ,5 83,1 93,9-5,4 Határrégió együtt ,1 98,1 97,9-2,1 Határrégióból kimaradó kistérségek Szerémség ,4 95,2 98,8-1,4 Dél Bánság ,0 72,1 97,5-2 Határrégióból ,1 82,5 98,2-1,5 kimaradók együtt Vajdaság ,4 92,5 98,0-1,9 Forrás: Szerb statisztikai hivatal on-line adatok, 3 A régió népességének demográfiai sajátosságai A határmenti régiók együttmőködését a komplementer regionális sajátosságok, a demográfiai, gazdasági és munkaerı-piaci jellemzık mindegyike, és együttese jelentıs mértékben befolyásolhatja. Ezért fontos a munkaerı-piaci kínálatot befolyásoló legjellemzıbb demográfiai mutatókat, és az azokat magyarázó tényezıket vizsgálnunk, különös tekintettel a határrégió két oldalát jellemzı és magyarázó jelenségekre, a határrégióban az együttmőködés lehetséges irányaira és területeire. 3.1 Korcsoportos összehasonlítás, öregségi arány a régióban Népesség korosztályok szerinti megoszlása a határrégió magyar oldalán A határrégió magyar oldalát kistérségenként vizsgálva nagyon eltérı területek helyezkednek el a határrégióban és a határtól távolabbi területeken. Az országos átlaghoz képest 2001-ben Bács-Kiskun megye határrégióba esı kistérségeiben valamivel magasabb, Csongrádban alacsonyabb volt a gyerekek aránya, és Szeged kivételével mindenütt, mindkét megyében magasabb volt az idısek aránya re mindenütt csökkent a fiatalok és a gyerekek aránya, és emelkedett az idıseké, az országos átlagot messze meghaladva, az aktív 15

16 korú népesség aránya elmaradt az országos átlagtól 2001-ben is, és még erısebben 2007-re. (5. táblázat) 5. táblázat Állandó népesség korcsoportos megoszlása a határrégió magyar oldalán, kistérségek, %, 2001, 2007 kistérség 0-17 évesek évesek 60-x évesek összesen állandó népességen belüli aránya 2001 Bács-Kiskun megye határrégió Bácsalmási kistérség 20,56 56,89 22, Bajai kistérség 20,07 58,33 21, Jánoshalmi kistérség 21,55 54,66 23, Kiskunhalasi kistérség 21,17 59,97 18, Kiskunmajsai kistérség 22,11 57,25 20, Csongrád megye határrégió Határrégió kistérségei Kisteleki 19,89 56,32 23, Mórahalomi 19,74 57,68 22, Szegedi 20,20 60,93 18, Országos átlag 20,83 59,25 19, Bács-Kiskun megye határrégió Határrégió kistérségei Bácsalmási kistérség 18,83 56,76 24, Bajai kistérség 17,78 59,02 23, Jánoshalmi kistérség 19,59 56,32 24, Kiskunhalasi kistérség 18,82 60,27 20, Kiskunmajsai kistérség 19,29 58,11 22, Csongrád megye határrégió Határrégió kistérségei Kisteleki 18,10 58,05 23, Mórahalomi 18,12 58,38 23, Szegedi 17,81 61,15 21, Országos átlag 18,58 60,08 21, Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép A 5. táblázatban a határrégió kistérségeiben élık életkor szerinti megoszlását mutattuk be. A régiót jellemzı népesedési helyzetet, a fiatalok és az idısek egymáshoz viszonyított arányát és annak alakulását vizsgálva általánosabb és kedvezıtlen trendet látunk a régió népességének a korösszetételérıl. Ezt mutatja az ún. öregségi index, ami a 60 év feletti állandó lakosok számát a fiatalokhoz méri ( év közötti lakosra esı 60 év felettiek száma). Az 1. ábra két panelja az ezredfordulót követı idıszakra mutatja az index alakulását a 16

17 határrégió magyar oldalának a kistérségeiben, megyénként, és mutatja a határrégiót befogadó megyék és az országos értékek alakulását is. Az öregségi index folyamatosan emelkedik a régió kistérségeiben, Csongrád megyében a megye egésze is öregebb az országosnál, de a legtöbb esetben a megye átlagos öregségi indexénél is magasabbak a határrégió értékei, Szeged az egyetlen kivétel. Bács- Kiskun megyében a megyei átlag nem tér el az országos értékékektıl, de a határrégióban határozottan magasabb az öregségi index, és folyamatosan növekszik. A magas öregségi index természetesen a gazdaság növekedéséhez szükséges munkaerı kínálat lehetıségét és a fiatalok alacsony aránya a jövıben a foglalkoztatási növekedést is korlátozza. (Az ábrához tartozó értékeket a 8. táblázatban mutatjuk meg.) 1. ábra Öregségi index alakulása a határrégió magyar oldalán, , % Öregségi index alakulása, Bács-Kiskun megye Öregségi index alakulása, Csongrád megye Bács-Kiskun megye Bácsalmási kistérség Bajai kistérség Jánoshalmai kistérség Kiskunhalasi kistérség Kiskunmajsai kistérség Magyarország együtt Csongrád megye Kisteleki Mórahalomi Szegedi Magyarország együtt Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép 17

18 6. táblázat Öregségi index a határrégió magyar oldalán, , % Bács-Kiskun megye Határrégió kistérségei Bácsalmási kistérség 114,2 115,2 116,0 116,3 120,9 121,8 124,2 129,8 135,5 Bajai kistérség 109,86 112,36 114,98 117,23 121,03 123,26 126,02 130,90 135,19 Jánoshalmi kistérség 118,86 120,02 121,26 121,70 122,96 122,40 120,10 123,20 127,02 Kiskunhalasi kistérség 90,90 91,62 94,10 97,09 99,10 103,08 106,72 111,03 115,33 Kiskunmajsai kistérség 97,37 99,45 100,65 102,49 107,68 109,47 112,23 117,04 120,78 Bács-Kiskun megye 97,54 99,44 101,47 103,84 107,11 109,62 111,87 115,40 119,25 Csongrád megye Határrégió kistérségei Kisteleki 124,82 126,53 126,26 128,72 128,41 127,90 130,66 132,15 137,48 Mórahalomi 114,89 116,83 117,93 119,62 122,55 125,09 127,00 129,70 133,69 Szegedi 96,41 98,07 101,18 104,52 108,18 110,72 114,30 117,86 122,02 Csongrád megye 105,13 106,63 109,11 111,96 115,30 117,21 120,29 123,67 127,80 Magyarország együtt 99,01 100,90 103,15 105,57 108,46 110,25 112,20 115,01 118,24 Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép Népesség korosztályok szerinti megoszlása a határrégió szerb oldalán A Vajdaság népessége jelentısen átrendezıdött a délszláv háború idıszakában, az 1990-es évek során. Míg az ország népessége összességében csökkent, a Vajdaságé átlagosan nıtt. A növekedés azonban nem a terület egészében egyenletesen ment végbe, az északi, magyar és román határhoz közeli Észak- és Közép Bánságban, különösen a Magyarországgal határos Észak Bánságban csökkent, miközben délebbre, Dél Bácskában nıtt nagyon jelentısen a népesség. (7. táblázat) Az elızıekben, a 4. táblázatban láttuk, hogy a 2000-es években a növekedés a Vajdaság egészében már nem folytatódott, de a népesség elvándorlása a határközeli kerületekbıl, és a népesség növekedése Dél Bácskában igen. 18

19 7. táblázat A népesség létszámváltozása Szerbiában az 1990-es években Népesség Népesség változása Összesen Éves átlag/fı Éves átlag% Vajdaság ,8 Észak Bácska ,1 magrégió Észak Bánság ,2 magrégió Közép Bánság ,5 Nyugat Bácska ,4 Dél Bácska ,0 Szerbia ,0 Forrás: Municipalities of Serbia, 2008, Statistical Office of the Republic of Serbia, Belgrade, January 2009 A népesség korcsoportos megoszlását vizsgálva a Vajdaságban alacsonyabb az idıskorúak aránya, mint az ország egészében, és a legfiatalabb kerület Dél Bácska, itt a legmagasabb a gyerekek aránya és a legalacsonyabb az idıseké. Ez a régió a Vajdasági kerületek közül a legnövekedıbb népességő régió. 19

20 8. táblázat Népesség korcsoportos megoszlása a Vajdaságban, 2002 Összesen 14 év alatt évesek Ebbıl férfi Ebbıl nı éves és idısebb Létszám (fı) Vajdaság Észak Bácska magrégió Észak Bánság magrégió KözépBánság Nyugat Bácska Dél Bácska Szerbia Megoszlás (%) Vojvodina ,9 68,2 33,9 34,3 15,5 Észak Bácska ,6 68,2 33,8 34,4 15,9 magrégió Észak Bánság ,6 67,6 34,1 33,5 16,5 magrégió KözépBánság ,8 67,5 33,8 33,7 16,4 Nyugat Bácska ,1 67,6 33,9 33,7 16,8 Dél Bácska ,2 69,2 33,9 35,3 14,4 Szerbia ,7 67,1 33,3 33,9 16,5 Forrás: Municipalities of Serbia, 2008, Statistical Office of the Republic of Serbia, Belgrade, January 2009) A népesség 2007 évi változását a 9. táblázat alapján látjuk. A magyar adatokhoz képest a a korcsoportok között az aránya alig változott, z eltolódás szerényebb, de csökken picit a fiatalkorúak aránya. Az öregségi index értéke is ezt a kiegyensúlyozott arányt mutatja. Ismét Dél-Bácska kiemelkedı helyzetét látjuk, itt messze a legalacsonyabb az öregségi index, a fiatalok aránya meghaladja az idıskorúakét. A legidısebb vajdasági kerület pedig a szomszédos Nyugat Bácska, ahol a legmagasabb az öregségi index. A szerb adatok lényegesen eltérı képet mutatnak, kevésbé elöregedett népességgel, ahol a várható életkor mégis alacsonyabb, mit a szerbiai átlag, a férfiak esetében, a nık várható életkora kevésbé tér el a szerb átlagtól, de az is alacsonyabb. A várható életkor is a minden szempontból kedvezıbbnek tőnı Dél-Bácskában tőnik a legkedvezıbbnek. (9. táblázat) 20

21 9. táblázat Népesség kormegoszlása a Vajdaságban, 2007 Öregségi index* 14 év alatt évesek 65 éves és idısebb Várható életkor férfi Várható életkor nı Vojvodina ,85 75,12 Észak Bácska - magrégió ,00 74,27 Észak Bánság - magrégió ,37 74,47 KözépBánság ,51 Nyugat Bácska ,89 75,16 Dél Bácska ,46 75,65 Szerbia ,42 75,82 *60 év felettiek és a 19 év alattiak aránya Forrás: Municipalities of Serbia, 2008, Statistical Office of the Republic of Serbia, Belgrade, January 2009) 3.2 Etnikai sajátosságok a régióban Etnikai megoszlás a Vajdaságban A Vajdaság a valamikori történelmi Magyarország részeként máig sok szállal kapcsolódik Magyarországhoz és a szomszédos dél-magyarországi területekhez, területén jelentıs a magyar nemzetiségőek és a magyarul beszélık aránya. A mai Szerbiában tehát nem csupán a Magyarországgal szomszédos Vajdaság területén a legnagyobb kisebbséget a magyarok jelentik. A szerbek aránya Szerbia össznépességében 83 százalék. A magyarok aránya a teljes szerb népességben 4 százalék, az összes többi kisebbség aránya együtt 13 százalék. (2002 évi népszámlálás szerint) Lényegesen koncentráltabb nagy lélekszámú kisebbséget látunk természetesen, hogyha a Szerbia területének egynegyedét jelentı, a magyar határral szomszédos Vajdaságot vizsgáljuk. Vajdaságban is a legnagyobb kisebbséget a magyarok jelenti, noha a délszláv háborút követı idıszakra sokat változott az arány és átalakult a népesség összetétele is. A Vajdaság soknemzetiségő régió, a volt Jugoszlávia utódállamainak és a szomszédos országok népességének vegyes népességő területe, a magyarság arány magas, akár etnikai megoszlás, akár a kötıdéseket még erısebben kifejezı nyelvhasználat szerint. A kisebbségeket etnikai hovatartozás és anyanyelv szerint is vizsgáltuk, a nem magyar kisebbségek anyanyelv szerint jelentıs arányban a szerb kisebbséghez tartoznak, a volt Jugoszlávia soknemzetségő története 21

22 következtében A Vajdaság kisebbségenként a 3. táblázat szerinti képet mutatja. (Koszovó nélkül, 2002 népszámlálás) 10. táblázat Vajdaság népessége a fı etnikai csoportok és nyelvhasználat szerint, 2002, % Etnikai megoszlás Anyanyelv szerinti megoszlás Összesen 100, 0 100,0 szerb 66,8 76,6 magyar 14,3 14,0 egyéb 18,9 9,4 Forrás: Szerb statisztikai hivatal, népszámlálás, online adatok, A határrégió kijelölésekor, ahogy az elızı alpontban hangsúlyoztuk, fontos volt annak tisztázása, hol határoljuk el a régiót, meddig terjed az etnikai kapcsolatok által kijelölt természetes határ. A Vajdaságban nagy kiterjedéső területeken élnek magyar nemzetiségőek, és a határon átnyúló kapcsolatok alakulásában és újraalakulásában ez fontos szempont volt. Az etnikai arányokat a 4. táblázat mutatja (a 2002 évi népszámlálás adatai szerint). Láthatjuk, hogy a Vajdaság egészében magas, közel 15 százalék a magyarság aránya, de jól elhatárolódik 5 kerület, ahol ezen belül is magas, vagy nagyon magas az arány, ezek mindegyike beletartozik a régióba. (11. táblázat) A táblázatban a magyarok és a szerbek mellett az egyéb nemzetiségőek többségében a volt Jugoszlávia utódállamainak a polgárai.. Kiemeltük még a roma népesség arányát, a 2002 évi cenzus alapján. A vajdasági területen a népszámlás alapján nem magas a roma népesség aránya, és megegyezik az országos aránnyal, 1,4%. Magasabb arányt Észak-és Közép Bánság terültén látunk, de ez is mindössze 2-3 százalék. 22

23 11. táblázat Magyarok kisebbség száma és aránya a Vajdaságban, kerületenként, 2002 Régió / kerület szerbek magyarok romák egyéb nemzetiség Észak Bácska - magrégió Észak Bánság - magrégió Közép Bánság Dél Bácska , Nyugat Bácska Vajdaság Szerbia Forrás: Municipalities of Serbia, 2008, Statistical Office of the Republic of Serbia, Belgrade, January 2009) A Vajdaság valamikor Magyarországhoz tartozó részén, a mai Vajdaságban mint látjuk egybefüggı területeken élnek magyarok, a magyar határ közelében különösen magas, közel 50 százalékos az arány, de a Vajdaság déli kerületeiben is számottevı. Az északi magyarlakta régióhoz két nagyon eltérı karakterő kerület tartozik. Észak Bácska magas népsőrőségő, iparosodott kerülete, és Észak Bánság alacsonyabb népsőrőségő része, jelentısebb mezıgazdasággal. Távolodva a magyar határtól Közép Bánság határozottan eltérı, alacsony népsőrőségő terület és a kapcsolatok a magyar-román-szerb hármas határhoz is kötıdnek, de még itt is számottevı a magyar kisebbség aránya, meghaladja a 10 százalékot, hasonlóan Dél-és Nyugat-Bácskához. Ez az öt kerület Észak Bácska, Észak Bánság, Közép Bánság, Dél Bácska és Nyugat- Bácska alkotja tehát a definiált határrégió szerb oldalát. Összességében a lehatárolást, a kapcsolatok szorosságát figyelembe véve a Vajdasághoz tartozó Dél Bánság és Szerémség már nem része a szerb-magyar határrégiónak, távolsága és a határrégióban élı magyarság részaránya alapján sem, a határrégió kapcsolatai messzebbre mutatnak. (A régió etnikai megoszlás szerinti képét kerületek szerint a 3. térkép mutatja be.) 23

24 3. térkép A Vajdaság etnikai térképe, a magyarok részaránya a népességben Jelmagyarázat: vajdaság, kerületek Nyugat-Bácska, Észak-Bácska, - magrégió Észak-Bánság - magrégió Közép-Bánság Dél-Bácska Dél-Bánság Szerémség Forrás: Szerb statisztikai hivatal online adatok, saját szerkesztés, Megvizsgáltuk végül önkormányzatonként is a lehetséges határrégió etnikai képét, a 4. térkép a vajdasági etnikai összképet önkormányzatonként mutatja be. A térkép a magyar többségi területek eloszlását mutatja az északi vajdasági régióban, de a kisebbségi magyarság magas aránya mégis fontossá teszi a határrégió kitágítását, ezek a területek összességükben a 24

25 határrégiót meghatározó részei. Minden más szempont további vizsgálata mellett (és a népszámlálás számbavételének esetleges torzító hatásait is szem elıtt tartva) helyesnek bizonyul, hogy a határrégiót a közvetlen határ közelinél nagyobb területen keresztülnyúlóan határozzuk meg (a 2. táblázatban megadott lehatárolás szerint). A továbbiakban az elemzést eszerint végezzük el. 4. térkép A Vajdaság etnikai térképe önkormányzatonként, 2002 Forrás: Szerb statisztikai hivatal online adatok, Kisebbségek a határ magyar oldalán Eltérıen a régió szerb oldalától a határrégió magyar oldala etnikailag homogén. A régióban alacsony a kisebbségek aránya (a évi népszámlálás adatai szerint), a 25

26 határmenti kistérségekben a roma népesség aránya a Kiskunmajsai, a Kiskunhalasi és a Jánoshalmi kistérségben számottevı, de nem kimagasló, hasonló a határ túloldalán is látott nagyságrendhez. A német kisebbség aránya a Bajai, és kisebb arányban a Bácsalmási kistérségben érzékelhetı a népszámlálás szerint, de kimagasló, koncentrált arányban nem található a régióban jelentısebb kisebbség. (12. táblázat) 12. táblázat Kisebbségek, etnikai csoportok aránya a határrégió magyar oldalán, kistérségek szerint, 2001, % KSH kistérség Cigányság Német kisebbség Egyéb kisebbségek Kisebbségek összesen Bács-Kiskun megye Határrégió kistérsége Bácsalmási kistérség Bajai kistérség Jánoshalmi kistérség Kiskunhalasi kistérség Kiskunmajsai kistérség Csongrád megye Határrégió kistérségei Kisteleki Mórahalomi Szegedi Magyarország együtt ,18 1, Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép 4 A határrégió fıbb gazdasági mutatói 4.1 A szerb és a magyar gazdaság összehasonlítása A szerb-magyar határrégió fontos sajátossága a határ déli oldalát megrázó délszláv háború és annak hatása és következménye. Szerbia gazdaságát a délszláv háború megrendítette, a gazdaság szétzilálása és a háborút alatt és azt követıen végbement gazdasági szankciók, a jugoszláv infrastruktúrát és ipart ért háborús károk következtében 1999-ra a szerb gazdaság az 1990-es szint felére esett vissza ban lett önálló állam, kicsi belsı piaca korlátot jelent a gazdasága számára. A politikai instabilitás jelentıs nyomást jelent a szerb gazdaság mőködése számára. A lassan újraéledı szerb gazdaság növekedésének a beindulásához a nemzetközi támogatások és a kormányzat reformintézkedései is hozzájárultak, között a GDP éves átlagban 5,5%-al nıtt,, a 2006-ban elért 6%-os 26

27 növekedés a következı évben is folytatódott, 7,5%-os tekintélyes növekedést ért el Szerbia, a pénzügyi válság érzékenyen érintette. Mielıtt a gazdasági szerkezetet bemutatjuk a határ két oldalán, a határrégiók közötti gazdasági fejlettségi különbségeit vizsgáljuk. A határrégió gazdasági összehasonlítása Szerbia esetében nem lehetséges az EUROSTAT jól összehasonlítható standardizált statisztikáival, ahogy a többi határrégió vizsgálatakor erre lehetıségünk volt. Szerbia nem EU tag, és nem is szerepel azon országok között, melyeknek az összehasonlítható adatai az EUROSTAT adatbázisból elérhetıek. Láttuk, hogy a szerb gazdaság súlyosan visszaesett a délszláv háború idején és a háborút követı idıszakban, és az elmaradás jelentıs maradt a 2000-s évek végén is. Az egy fıre esı, vásárlóerı-paritáson számított GDP értéket hasonlítjuk elıször a két ország között össze. (GDP/fı/PPP, 2009-es US $-ban) Ezt követıen az országokon belül a megfelelı régiók helyzetének a vizsgálatával láthatjuk, hogy a határrégiók az országok között mért eltéréseket milyen mértékben erısítik, illetve csökkentik, az országok fejlettebb, gazdagabb vagy szegényebb részeitıl függıen. Ezzel a kétlépéses módszerrel tudjuk végül a határrégió két oldalának a makroszintő mutatóit összevetni. A két ország gazdasági erejének a különbsége jelentıs a szerb gazdaság visszaesését követıen, ezt a számok egyértelmően mutatják. A 2000-es évek végére a szerb gazdaság egy fıre esı nemzeti terméke alig több mint fele a magyarországinak.(13. táblázat) 13. táblázat Egy fıre esı GDP Magyarországon és Szerbiában, (GDP/fı/PPP, 2009-es US $) Egy fıre esı GDP Szerbia Magyarország Arány, % Forrás: CIA World Factsheet Az EU átlagához mérve azonban mindkét ország elegendıen nagy távolságban van az EU átlagától. Szerbia közeledése és a magyar GDP stagnálása ellenére Szerbia elmaradottsága jelentıs. (14. táblázat) 27

28 14. táblázat Szerbia és Magyarország egy fıre esı GDP szintje az EU átlagában, % (GDP/fı/PPP, 2009-es US $) GDP szintje az EU átlagában Szerbia Magyarország Forrás: CIA World Factsheet A Vajdaságban ettıl valamivel elmaradó mértékben között évi 5 százalékos a GDP becsült növekedése. A Vajdaság hozzájárulása az országos GDP-hez ben még 31,5% volt, ez 2004-re közel 2%-ponttal csökkent, azt tehát nem mondhatjuk, hogy a Vajdaság fejlıdése felülmúlná, vagy látványosan elmaradna az országos átlagtól. A magyar oldal fejlettsége az országos értékekhez képest szerényebb, 2000-ben a vásárlóerı sztenderddel összehasonlítható GDP nagyság a régióba tartozó Csongrád megyében az országos átlag 85%-a volt, 2004-re az 78%-ra csökkent, és 2007-ben már 75% volt. A kevésbé fejlett Bács-Kiskun megyében ugyanez az arány 2000-ben 70.5%, 2004-ben 69% és 2007-re az országos szintnek 67%-a volt, összességében tehát a határrégióba tartozó dél-alföldi megyék az országos GDP értékektıl elmaradnak. A határ két oldalán fekvı régió távolsága tehát kisebb, mint az országok GDP értékeit hasonlítva össze, de a különbség ezek figyelembevételével is jelentıs marad, ami a két ország közötti kapcsolatokat befolyásolja. Ezt követıen tekintjük át a határrégió két oldalának gazdasági szerkezetét, részletesebb regionális sajátosságait és lehetıségeit. 4.2 Gazdasági szerkezet a határ szerb oldalán A gazdasági szerkezetet a Vajdaság egészére, és a foglalkoztatottak száma szerint mutatjuk meg, 2004-ben, a nem költségvetési tevékenységekre. A mezıgazdasági tevékenységek aránya nagyon magas a Vajdaságban, és emellett a feldolgozóiparban foglalkoztatottak aránya jelentıs, összesen a két ágazatban foglalkoztatottak aránya a tevékenységek nagyobbik fele. Rendkívül alacsony viszont a szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya, nagyon szerény a természeti tájakban gazdag országban a szálloda és vendéglátás, az ingatlan és gazdasági szolgáltatások stb. aránya a versenyszféra foglalkoztatottságában. (2. ábra) 28

29 2. ábra Gazdasági tevékenységek szerkezete a Vajdaságban, 2004, versenyszféra Forrás: Vojvodina in brief, Voivodina-CESS, A határrégió Vajdaság területéhez tartozó kerületeit külön-külön vizsgálva a foglalkoztatottak ágazati szerkezetének pontosabb képét látjuk. Az elemzés kiterjed az összes foglalkoztatottra (a versenyszférában és a költségvetésben), ez a korábbi ábra versenyszférára mutatott arányaitól eltér, és a Vajdaság gazdaságának teljesebb ágazati képét mutatja. A mezıgazdaság és a feldolgozóipar jelentısége a határrégió területén a teljes gazdaságra mutatott arányok szerint is jelentıs (15. táblázat). A Vajdaság mezıgazdasági régió, az ágazatban foglalkoztatottak aránya az országos átlag több mint kétszerese, nincs eltérés a határrégió és Vajdaság távolabbi területének foglalkozási szerkezetében. A határrégión belül azonban jelentısek az eltérések, Dél-Bácskában a legalacsonyabb a mezıgazdasági foglalkoztatottak aránya, Nyugat-Bácskában a legmagasabb. A feldolgozóipar súlya Észak Bánságban a legmagasabb, de a régió egészében magasabb a feldolgozóipar jelentısége, mint az országban. A kereskedelem és a szolgáltatások súlya Észak és Dél- Bácskában magasabb. (15. táblázat) 29

30 15. táblázat Foglalkoztatottak ágazati szerkezete a Vajdaságban és a határrégió kerületeiben, 2007 Észak Bácska magrégió Észak Bánság - magrégió Közép Bánság Nyugat Bácska Dél Bácska Összesen mezıgazdaság bányászat feldolgozóipar áram, gáz, víz építıipar kereskedelem, javítás szálloda és vendéglátás szállítás. közlekedés, távközlés Létszám (fı) határrégió Vajdaság Szerbia Megoszlás (%) Észak Bácska - magrégió Észak Bánság - magrégió Közép Bánság Nyugat Bácska Dél Bácska határrégió Vajdaság Szerbia pénzügyi szolgáltatások lakáskiadás közigazgatás oktatás egészségügy egyéb szolgáltatás Forrás: Municipalities of Serbia, 2008, Statistical Office of the Republic of Serbia, Belgrade, January 2009 A Vajdaság és a határrégió tevékenységét a mikro és kisvállalkozások magas aránya jellemzi, ezek a vállalkozások a szerb gazdasági reform fontos motorját, és a növekedés sikerét jelentették, a mikro és kisvállalkozások a munkahelyek egyharmadát adják, de a gazdasági súlyuk és szerepük is jelentıs, ami a gazdasági hatékonyságukat mutatja. (16. táblázat) 30

31 16. táblázat A vállalkozás méretszerkezete és gazdasági szerepe a Vajdaság gazdaságában, % darabszám Foglalkoztatottak forgalom hozzáadott érték száma mikrovállalakozás 83 13,5 15,3 10,1 kisvállalalt 12,5 20,8 19,9 18,4 középvállalat 3,5 30,2 20,2 25,5 nagyvállalalt 0,7 35,6 44,7 44,0 Forrás: Vojvodina in brief, Voivodina-CESS, adatai alapján 4.3 A határrégió magyar oldalának gazdasági szerkezete A határrégió magyar oldala is mezıgazdasági régió, hasonlóan a határ túloldalához. A vállalkozások túlnyomó többsége mezıgazdasági vállalkozás, az arány a csongrádi kistérségekben különösen magas, de összességében többszöröse az országos átlagnak. Kivételt a néhány városias kistérség jelent. A határrégió kistérségeiben kisebb-nagyobb ipari tevékenységet is végeznek, a szolgáltatások aránya marad el az országostól. (17. táblázat) 31

32 17. táblázat A magyar gazdaság vállalkozásainak szerkezete ágazatok szerint, 2007 Bács-Kiskun megye Regisztrált vállalkozások gyakorisága darab/ 100 lakos mezıgazdaságban iparban építıiparban kereskedelemben Szálláshelyszolgáltatásban, vendéglátásban regisztrált vállalkozások aránya, % szállítás, raktáro zás, posta, távközlésben Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban Határrégió Bácsalmási kistérség Bajai kistérség Jánoshalmi kistérség Kiskunhalasi kistérség Kiskunmajsai kistérség Határrégióból kimaradó Kalocsai kistérség Kecskeméti kistérség Kiskırösi kistérség Kiskunfélegyházi kistérség Kunszentmiklósi kistérség Csongrád megye Határrégió Kisteleki Mórahalomi Szegedi Határrégióból Makói Hódmezıvásárhel yi Csongrádi Szentesi Magyarország Forrás: MTA KTI erıforrástérkép A határrégió magyar oldala közepes gazdasági erejő területeket foglal magába, a régió gazdasági erejét a vállalkozásokból és egyéb forrásokból származó jövedelmeket, valamint a fizetett adót vizsgálva kaphatunk közvetett képet. Az országos átlaghoz viszonyítva közepes 32

33 gazdasági erejő térség látszik, kistérségenként változó a kép. A Szegedi kistérség gazdasági súlya meghatározó, itt az országos átlagot meghaladja a kistérségben az egy lakosra jutó jövedelem, de közel ugyanekkora, az egy adózóra esı jövedelem is. A jövedelem nagyságát legpontosabb az egy adózóra esı fizetendı adó alapján látjuk, ez a gazdagabb kistérségben minden szempontból az országos értékkel azonos. A másik két Csongrád megyei kistérség viszont a szegényebbek közé tartozik a térségben. Az egy adózóra jutó adó alacsony szintje különösen mutatja a térség gazdasági erejét. A Bács-Kiskun megyei kistérségek alapján is vegyes a kép, a leghátrányosabb helyzető 33 kistérséghez tartozó Bácsalmási és Jánoshalmi kistérségben a helyzet hasonló a csongrádi kistérségekre, a többi Bács-Kiskun megyei határrégióba tartozó kistérségben a kép kedvezıbb. (3. ábra) 3. ábra A magyar határrégió kistérségeinek jövedelemtermelı képessége, az országos arányában, % Egy adózóra jutó adó Egy adózóra jutó jövedelem Egy lakos ra jutó jövedelem 80 % Bácsalmási kistérség Bajai kistérség Jánoshalmai kistérség Kiskunhalasi kistérség Kiskunmajsai kistérség Kisteleki Mórahalomi Szegedi Bács-Kiskun megye Csongrás megye Forrás: MTA KTI erıforrástérkép 5 A határrégió munkaerıpiaca A határrégió két oldalán gazdaságilag hasonló mezıgazdasági területek húzódnak, demográfiai összetétel szempontjából idısebb népesség jellemzi a magyar oldalt, és a 33

34 határrégió szerb oldalán, a Vajdaságban a háborút követı idıszak megtépázott gazdasága lassan regenerálódik. A továbbiakban a munkapiaci meghatározottságot, a munkaerı kínálatot és a munkaerı keresletet vetjük össze. 5.1 Foglalkoztatottság a határrégióban Foglalkoztatottság a határrégió szerb oldalán A szerb határrégióban, a Vajdaság munkaerıpiaca lassan normalizálódik. A munkaerı-felmérés a 15 év feletti teljes népességre vonatkozó adatai szerint a magas munkanélküliség lassú csökkenése mellett a válság elıtt is stagnáló, azt követıen csökkenı foglalkoztatottságot, és így csökkenı aktivitási rátát látunk. Kedvezıtlen az alacsony foglalkoztatottsági arány és a ráta stagnálása, de az kedvezı jel, hogy a munkanélküliség a válság idején nem emelkedett tovább. (4 ábra) 4. ábra Vajdaság munkaerı-piaci mutatóinak alakulás,1 5+ éves népesség, , % Forrás: Munkaerı-felmérés, Szerb Statisztikai Hivatal (Vojvodina in brief, Voivodina-CESS, A Vajdaságban foglalkoztatottak közel háromnegyede tartozik a határrégió 5 kerületébe, a foglalkoztatottak döntı többségét Dél-Bácskában találjuk. Ez a Vajdaság legnagyobb népességő és népsőrőségő kerülete, és egyedül itt volt növekvı a népesség is, ahogy ezt a 4. táblázatban a tanulmány korábbi részében megmutattuk. A Vajdaságban foglalkoztatottak között a nık aránya az egyes kerületek között kis eltéréssel százalék, hasonlóan az országos átlaghoz, az arány Közép és Észak Bánságban a legalacsonyabb. A foglalkoztatottak több mint 70 százaléka alkalmazott, az 34

35 arány Közép Bánságban kiugróan magas, itt különösen alacsony a vállalkozók aránya, míg az alkalmazottak aránya a gazdaságilag fejlettebb Dél-Bácskában a legalacsonyabb, itt különösen magas a vállalkozók aránya. A határközeli magrégió kerületeiben is az alacsonyabb vállalkozói, és a magasabb alkalmazott arány a jellemzı. (18. táblázat) A Vajdaság foglalkoztatottsági sajátosságát a legnagyobb súlyt jelentı, gazdaságilag fejlett, vállalkozásokban gazdagabb Dél-Bácska arculata határozza meg, fontos azonban azt is látnunk, hogy a kisebb népesség és foglalkoztatott létszámot adó régiók helyzete lényegesen eltér a határtól távolabb esı, erıs gazdasági centrum mutatói Dél-Bácskától. Ez különösen a foglalkoztatottsági helyzetet vizsgálva fontos. Valójában a magyar határhoz legközelebb fekvı, a legnagyobb magyar nemzetiségi arányt mutató két kerület Észak Bácska és Észak Bánság magrégió helyzete ebbıl a szempontból külön figyelmet érdemel. A továbbiakban is fontos a két határon fekvı kerületet munkaerıpiacát külön is megfigyelnünk. 18. táblázat Foglalkoztatottak száma és szerkezete a Vajdaságban, 2007 Kerületek/ régió Foglalkoztatottak összesen ebbıl nık aránya Egyes kerületek súlya Alkalmazottak száma Vállalkozók száma Alkalmazottak aránya Vállalkozók aránya fı % % fı fı % % Észak Bácska magrégió Észak Bánság magrégió Közép Bánság Nyugat Bácska Dél Bácska határrégió kerületei együtt Vajdaság Szerbia Forrás: Municipalities of Serbia, 2008, Statistical Office of the Republic of Serbia, Belgrade, January 2009) Foglalkoztatottság a határrégió magyar oldalán A határrégió magyar oldala jellemzıen mezıgazdasági terülteket ölel fel, és eltérı munkaerı-piaci sajátosságokkal rendelkezı két megyéhez tartozó kistérségekbıl áll. A munkaerıpiac mutatóit kistérségi szinten a munkaerıpiac regionális leírására elıállított, a 35

36 regisztrált érékek és a munkaerı-felmérés adati alapján becsült mutatókkal tudjuk leírni, ez a becsült mutató a foglalkoztatás kistérségi adataira rendelkezésre álló adatforrás. 1 A legjellegzetesebb eltérés a munkanélküliség szintjébıl és trendjébıl fakad, ez határozottan magasabb és gyorsan emelkedik Bács-Kiskun megye határrégióba tartozó területén. A foglalkoztatottsági arány a két megyében nem tér el egymástól, azonban Bács- Kiskunban lassan és fokozatosan emelkedik, míg Csongrádban inkább változékony és az idıszak végére csökken. 5. ábra A magyar határrégióba tartozó kistérségek munkaerı-piaci mutatóinak átlagos alakulása, megyénként, % Bács-Kiskun határrégió Csongrád határrégió Foglalkozásiráta Aktivitási ráta Munkanélküli ráta Foglalkozásiráta Aktivitási ráta Munkanélküli ráta Megj.: Bal tengely: foglalkoztatási és aktivitási arány, jobb tengely munkanélküliségi ráta Forrás: ÁFSZ KMSR adatbázis alapján saját számítások Megvizsgáltuk, mennyire változékony a határrégió képe, az ábrákat ezért kistérségenként is elkészítettük, így láthatjuk, hogy a régióban nagyon eltérı munkaerı-piaci helyzető területek vannak egymás mellett. Különösen a Bács-Kiskun megyéhez tartozó területen találunk magas és gyorsan emelkedı munkanélküliségő, alacsony foglalkoztatású területeket, kedvezı munkaerı-piaci helyzető területek mellett. Az eltérések jelentısek, a megye határrégiójának a középsı területe különösen kedvezıtlen régió, a leghátrányosabb helyzető 33 kistérséghez (LHH) tartozik az itt található Bácsalmási és Jánoshalmi kistérség. (6. ábra) 1 A becslés módszertani leírása: 36

37 6. ábra Bács-Kiskun megye határrégiójának munkaerı-piaci mutatói, kistérségenként, % Bácsalmási kistérség Jánoshalmai kistérség Foglalkozásiráta Aktivitási ráta Munkanélküli ráta Foglalkozásiráta Aktivitási ráta Munkanélküli ráta Bajai kistérség Foglalkozásiráta Aktivitási ráta Munkanélküli ráta Kiskunmajsai kistérség Kiskunhalasi kistérség Foglalkozásiráta Aktivitási ráta Munkanélküli ráta Foglalkozásiráta Aktivitási ráta Munkanélküli ráta Megj.: Bal tengely: foglalkoztatási és aktivitási arány, jobb tengely munkanélküliségi ráta Forrás: ÁFSZ KMSR adatbázis alapján saját számítások 37

38 A Csongrád megyei határrégió kistérségei egyenletesebb képet mutatnak, itt a Szegedi kistérség munkanélkülisége különösen alacsony, amit Szeged helyzete magyaráz. 7. ábra Csongrád megye határrégiójának munkaerı-piaci mutatói, kistérségenként, % Mórahalomi kistérség Kisteleki kistérség Foglalkozásiráta Aktivitási ráta Munkanélküli ráta Foglalkozásiráta Aktivitási ráta Munkanélküli ráta Szegedi kistérség Foglalkozásiráta Aktivitási ráta Munkanélküli ráta Megj.: Bal tengely: foglalkoztatási és aktivitási arány, jobb tengely munkanélküliségi ráta Forrás: ÁFSZ KMSR adatbázis alapján saját számítások 5.2 A munkanélküliség szerkezete a határrégióban A határrégió fı munkaerı-piaci mutatói mellett a régió két oldalának az összehasonlításához és a komplementaritás értékeléséhez a régió munkanélküliségének a szerkezetét is célszerő összehasonlítani, hiszen ez a potenciális kapcsolatoknak lehet alapja. 38

39 5.2.1 Munkanélküliség a határrégió szerb oldalán A Vajdaság munkanélküliségét bemutató adatok a regisztrált munkanélküliek számát mutatják, 2007-re. A munkanélküliek között magas azok aránya, akik elsı alkalommal munkanélküliek, Közép Bánságban ez az arány különösen magas, a regisztrált munkanélküliek nagyobb fele volt ilyen, Dél Bácskában közel fele részük. Ez az arány jellemzı országosan is, és a Vajdaság egészére átlagosan, azonban egyes kerületekben alacsonyabb. A munkanélküliek között magas a szakképzetlenek aránya, Észak Bánságban közel 50%, de másutt is 40% körüli, az országos arányok alacsonyabb szakképzetlen munkanélküli arányt mutatnak. A munkanélküliek nagyobbik fele nı. A munkanélküliség idıtartama a Vajdaságban nagyon hosszú ban az átlagos munka nélküli töltött idı 48 hónap volt. A munkanélküliek 26%-a egy évnél régebben, 22% egy-két éve keres állást. (Forrás: Vojvodina in brief, Voivodina-CESS, A munkanélküliek aránya Nyugat-Bácskában és a Közép Bánságban a legmagasabb. A statisztika a regisztrált munkanélküliek számát 1000 lakoshoz viszonyítva mutatja meg, ebbıl látjuk a viszonyítható nagyságrendet. A lakosságszám azonban tartalmaz a munkaerıpiacon kívüli csoportokat, gyermekeket, idıseket is. Ezért késztetettünk az utolsó oszlopban egy nem hivatalos munkanélküli rátát, a megadott foglalkoztatottsági és munkanélküli adatok alapján, ami abban az értelemben feltétlenül pontosabban, hogy munkaerı-piaci mutatókat vesz figyelembe. Azt látjuk, hogy nagyon magas az így becsült, regisztrált munkanélküli létszám alapján számított munkanélküli ráta, és hangsúlyozzuk, hogy ez nem publikált, hanem általunk számított érték. A legmagasabb a munkanélküliség a Közép Bánságban és Nyugat Bácskában, ez minden mutató alapján egyértelmő. A fejlett Dél Bácskában és a határközeli két kerületben, a magrégióban is magas, de az elızıeknél határozottan alacsonyabb. A határközeli magrégiót a szakképzetlen munkanélküliek magas aránya jellemzi, messze a vajdasági és az országos átlagot meghaladva, ennek megfelelıen az új munkanélküliek aránya itt határozottan alacsonyabb. (19. táblázat) 39

40 19. táblázat Munkanélküliek összetétele a határ vajdasági oldalán, 2007 régió Álláskeresı / munkanélküli Elsı alkalommal munkanélküli Szakképzetlen munkanélküli Nı 1000 lakosra esı munkanélküli Becsült ráta fı fı % fı % fı % fı % Észak Bácska - magrégió Észak Bánság magrégió Közép Bánság Nyugat Bácska , Dél Bácska Határrégió együtt , Vajdaság Szerbia Forrás: Municipalities of Serbia, 2008, Statistical Office of the Republic of Serbia, Belgrade, January 2009) Munkanélküliség a határrégió magyar oldalán A munkanélküliség tendenciáit, a munkaerıpiac általános folyamatait a korábbiakban a kistérségi aktivitási, foglalkoztatási, munkanélküliségi ráták becsült értékei segítségével mutattuk be. A továbbiakban a munkanélküliség részletes leírására a regisztrált munkanélküliek (regisztrált álláskeresık) adatai alapján folytatunk elemzést. A munkanélküliek jelentıs része kvalifikálatlan, több mint negyven százalékuk legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik, kivételt a Szegedi és a Bajai kirendeltség városias körzete jelent. az elıbbiben a középiskolai, az utóbbiban a szakmunkások aránya magas. A válság hatására emelkedett a kvalifikáltabb munkanélküliek aránya a régióban a munkanélküliek iskolai végzettség szerinti szerkezetét kicsit felfelé tolta. (20. táblázat) 40

41 20. táblázat Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint a határrégió magyar oldalán régió 8 ált. vagy kevesebb Szakiskola Középiskola Felsıfokú Összese n Regisztrál munkanélküli fı Iskolai végzettséggel rendelkezık aránya, % 2005 Bács-Kiskun megye határrégió Bajai Kirendeltség Kiskunhalasi Kirendeltség Bácsalmási Kirendeltség Kiskunmajsai Kirendeltség Bács-Kiskun megye együtt Csongrád megye határrégió Szegedi Kirendeltség Kisteleki Kirendeltség Mórahalmi Kirendeltség Csongrád megye együtt Ország összesen Bács-Kiskun megye határrégió Bajai Kirendeltség Kiskunhalasi Kirendeltség Bácsalmási Kirendeltség Kiskunmajsai Kirendeltség Jánoshalmi Kirendeltség Bács-Kiskun megye együtt Csongrád megye határrégió Szegedi Kirendeltség Kisteleki Kirendeltség Mórahalmi Kirendeltség Csongrád megye Ország összesen Forrás: ÁFSZ Adattárház A határrégió területén a szerb oldaltól eltérıen a munkanélküliek jelentıs része nem tartozik a tartós munkanélküliek közé, magas a rövid regisztrált munkanélküli idıszakkal rendelkezık aránya is, és nem nagyon tér el az országos átlagoktól. A válság határsára a rövid ideig munkanélküliek aránya és a nagyon tartósaké is csökken, de az egyes kirendeltségek regisztrált munkanélküliségi összképében jelentıs különbségek nincsenek, ezt foglalja össze a 21. táblázat. 41

42 21. táblázat Regisztrált munkanélküliség idıtartama, a tartósan munkanélküliek aránya, % 0-3 hónap 4-6 hónap Munkanélküliség idıtartama 7-12 hónap 1 évnél hosszabb Ebbıl hónap Ebbıl 24 hónapnál hosszabb 2005 Bács-Kiskun megye Bajai Kirendeltség Kiskunhalasi Kirendeltség Bácsalmási Kirendeltség Kiskunmajsai Kirendeltség Jánoshalmi Kirendeltség határrégió együtt , Bács-Kiskun megye Csongrád megye Szegedi Kirendeltség Kisteleki Kirendeltség Mórahalmi Kirendeltség határrégió együtt , Csongrád megye Ország összesen Bács-Kiskun megye Bajai Kirendeltség Kiskunhalasi Kirendeltség Bácsalmási Kirendeltség Kiskunmajsai Kirendeltség Jánoshalmi Kirendeltség határrégió együtt , Bács-Kiskun megye Csongrád megye Szegedi Kirendeltség Kisteleki Kirendeltség Mórahalmi Kirendeltség határrégió együtt , Csongrád megye Ország összesen Forrás: ÁFSZ Adattárház A pályakezdık aránya viszonylag alacsony az összes regisztrált munkanélküli csoportján belül, az arány 10% körüli és stabil volt az elmúlt évtizedben. A válság idıszakában beáramló munkanélküliek hirtelen megemelkedett létszáma a pályakezdık arányát visszafogta. (22. táblázat) A pályakezdı álláskeresık munkanélküliként töltött 42

43 idıszaka nem hosszú, jelentıs részük legfeljebb 3 hónapig volt munka nélkül. (Az adatok arra nem adnak információt, hova tőntek a pályakezdık, stabil munkalehetıségeket találtak-e.) 22. táblázat Pályakezdı álláskeresık aránya a magyar oldalon regisztrált álláskeresık teljes körén belül, %, régió Bács-Kiskun megye határrégió Bajai Kirendeltség Kiskunhalasi Kirendeltség Bácsalmási Kirendeltség Kiskunmajsai Kirendeltség Jánoshalmi Kirendeltség Bács-Kiskun megye Csongrád megye határrégió Szegedi Kirendeltség Kisteleki Kirendeltség Mórahalmi Kirendeltség Csongrád megye Ország összesen Forrás: ÁFSZ Adattárház 6 Migrációs vonzástér (pool) a határrégióban A határrégió lehetıséget teremthet a közös régióban a határ korlátjának az átlépésére és ennek megfelelı munkaerıpiac kialakítására, elınyeinek kihasználására. A szerb-magyar határrégióban sokféle kapcsolat lehetısége és csírája van jelen, de komoly akadályok nehezítik a jól mőködı kapcsolatokat. Mindenekelıtt, a délszláv háború majd az azt követı politikai viszonyok, a vajdasági magyarok helyzete és sokak áttelepülése határozta meg a rendszerváltást követı idıszakban a szerb magyar határon keresztül mőködı kapcsolatokat. A szerb-magyar határ a schengeni övezet határa, elválasztó vonala nehezíti a korábban kedvezı határon átnyúló kapcsolatokat és a határátlépést. Mindezek eredményeképpen nem nagyon intenzív a határon átnyúló munkavállalás, kérdés, hogy van-e nyoma és idıvel erısödik-e vagy változik-e a határrégióban valamilyen migrációs kapcsolatrendszer, migrációs pool. 43

44 6.1 Migráció a szerb-magyar határrégióban A szerb-magyar határrégió határon átnyúló kapcsolatait az elmúlt két évtized politikai változásai, a délszláv háború és következményei alaposan megrendítették. 2 A 1990-es évek elején menekülık sokaságát üldözte el a háború a Vajdaságból, a szomszédos ország volt a menekülık számára az elsı biztonságos ország, vagyont és tıkét is menekítve telepedtek le a határ közelében, errıl kutatások sora számolt be, és visszatükrözıdött a statisztikákban is. Magas volt a határ közelében a külföldi tulajdonú (kis)vállalkozások aránya. A határ menti régióba érkezett magyar kisebbséghez tartozó jugoszláv majd szerb állampolgárok számára a munkavállalás és a vállalkozás is a tartózkodás és a letelepedés felé vezetı út feltétele volt. A kilencvenes évek végére ez a folyamat lezajlott. A szerb állampolgárok magyarországi munkavállalását behatárolja, hogy az otthoni kedvezıtlen munkaerı-piaci helyzet, magas munkanélküliség és informális gazdaság ellenére a jugoszláv utódállamok munkabérei relatíve magasak ahhoz, hogy elegendı vonzerıt jelentsen számukra a magyarországi munkavállalás. Láttuk, hogy éppen a határ közelében, a magrégióban ahol magas a magyarok aránya, a munkaerı-piaci helyzet kedvezıbb, mint a Vajdaság szomszédos kerületeiben. Sokan, akik másutt kerestek boldogulást, elhagyták a Vajdaságot, kapcsolatrendszereik révén távolabbi gazdagabb területeket vettek célba. Magyarország fıleg a magyar ajkúak számára jelent munkavállalási célt. A szerb állampolgárok foglalkoztatása munkavállalási engedély köteles. Az engedéllyel foglalkoztatott harmadik országbeli polgárok erısen koncentrálódnak a fıvárosban, bár a szerb munkavállalók számára vidéken is adnak ki engedélyeket. A szerb munkavállalási engedélyek aránya a központi régiót túl a Dél-Alföldön, ezen belül Bács- Kiskun de fıleg Csongrád megyében magas. Az összes Dél-Alföldön kiadott engedély azonban alig egynegyede volt a szerb munkavállalók számára kiadottnak, és számszerően is szerény. (23. táblázat). 2 A fejezethez más források mellett felhasználtuk Szenoradszki Endre (2009) Munkanélküliség a szomszédos szerb területen (A Bajai kistérség munkaerıpiacának területi problémáihoz) c. kéziratát, amit a szerzı tájékoztatásunkra bocsátott rendelkezésünkre 44

45 23. táblázat Szerb állampolgároknak kiadott munkavállalási engedélyek Év Magyarországon Bács-Kiskun megyében Csongrád megyében Bács-Kiskun megye Csongrád megye határrégió megyéi együtt kiadott munkavállalási engedélyek, fı a munkavállalási engedélyekbıl, % I-IX Forrás: FSZH, DaRMK, Békéscsaba 2007.(Közli Szenoradszki Endre i.m) A mérsékelten intenzív szerb munkavállalási tendencia a dél-alföldi megyékben jellegzetes munkakörökre irányul. Bács-Kiskun megyében a rendelkezésre álló adatok szerint 2004-ben tipikusan a mezıgazdaságban (spárgaszedés 18 fı), az építıiparban (20 fı), és a vendéglátás területén (25 fı), kaptak munkavállalási engedélyt szerb munkavállalók ben is a vendéglátás volt a tipikus célmunkahely (28 fı), amellett 12 pék kapott munkalehetıséget, és 5 sportoló is ban az építıipar volt a tipikus cél (53 fı), ezt továbbra is a vendéglátás követte (32 fı). A többiek elsısorban a szolgáltatások területén dolgoztak ben túlnyomó részben szintén az építıiparban vállaltak munkát. A munkahelyek földrajzi elhelyezkedése is ismert, eszerint a Bács-Kiskunban dolgozó szerbek fele a határtól 50 km távolságon belül vállalt munkát, fıleg városokban (Tompa, Kiskunhalas, Kiskırıs, Soltvadkert, Baja). Csongrád megyében adták ki arányaiban a legtöbb munkavállalási engedélyt szerb állampolgárok részére; ben tipikusan segédmunkásokra váltottak munkavállalási engedélyeket (40%), túlnyomó részben a mezıgazdaságban és az építıiparban foglalkoztatták ıket. Sok szerb állampolgár dolgozott fıleg segédmunkás és tehergépkocsi-vezetıként az autópálya építési munkákon. Emellett évente szerb állampolgárságú ápoló és asszisztens vállalt munkát Szegeden. A fémipar és az ékszergyártás területére is érkeztek vendégmunkások. Emellett a sportolóknak kiadott engedélyek száma évi tíz fı körüli. A munkavállalók zöme (80 százaléka) férfi és 20 százaléka nı volt a vizsgált idıszakban Bács-Kiskun és Csongrád megye eltérı munkaerı-piaci helyzete, és a munkavállalási engedélyek kiadásának helyi gyakorlata alapján részben figyelemreméltó a különbség a két megye között. Bács-Kiskun megyében az engedélyeket a határközeli városokba adták ki, 452 engedélybıl, a legtöbb szerb munkavállalási engedélyt Tompa (52), Kecskemét (51) és Kiskunhalas (50) területére adták ki. A többi Bács-Kiskun megyei városban is arányosan megoszlott a számuk, egyedüli kivétel a magas munkanélküliségő határon fekvı Bácsalmás 45

46 volt, ahol alig dolgoztak szerbek. Ezzel szemben Csongrád megyében a vizsgált idıszakban a munkavállalás Szegeden koncentrálódott, a kiadott 1010 engedély döntı többsége, több mint 90 százaléka Szeged területére szólt. Eltért az engedéllyel foglalkoztatottak kvalifikáltsága is a két megyében. Bács-Kiskun megyében több mint 90%-ban szakképzettséget igénylı munkakörökben alkalmaztak szerb állampolgárokat, Csongrád megyében az arány csak 60% volt. A vendégmunkások életkori és nemek szerint összetétele hasonló, a tipikus szerb állampolgárságú munkavállaló 25 és 35 év közötti férfi volt. A munkavállalási engedélyes szerb állampolgárok aránya folyamatosan nıtt. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a magyar munkaerıpiacon alapvetı a magyar nyelv ismerete. A munkavállalók nemzetiségérıl nincsenek adataink, de a tapasztalatok alapján azt feltételezzük, hogy többségük magyar nemzetiségő. A régiók munkaügyi szakemberei hasonlóképpen ítélték meg a régió és a határon átnyúló munkaerıpiacok helyzetét, nagyon intenzív határon átnyúló munkaerıpiac alakulását sehol nem vizionálták. A válság idıszakára a munkaerıpiacok beszőkülése volt a jellemzı. A kapcsolatotok hiányát egyrészt a határátlépés nehézkességének, költségességének tulajdonítják, így nem lehet ingázás a schengeni határon keresztül. A határrégió kapcsolataink a bıvítéséhez, az együttmőködés erısítéséhez emellett, ahogy fogalmaztak, szükség lenne a bizalom helyreállítására. A magyar munkaerı-piac tendenciáit vizsgálva azt várhatjuk, hogy a legális foglalkoztatás elsısorban a hiányszakmákat betöltı szakképzett munkaerıt valamint a mezıgazdasági szezonmunkát célozza, erre fognak várhatóan kiadni munkavállalási engedélyt. Emellett magas a vállalkozásalapítás, és a vállalkozás alapján szerzett tartózkodási engedély a határon. A nem regisztrált munkavállalás is jelentékeny a régióban és változatlanul fontos a szerepe. 7 A határmenti régiók és a határon átnyúló munkapiacok lehetıségei 7.1 A közlekedési lehetıségek a régióban A határrégió települései a hosszú ideig lezárt határt közelében fekvı területek, korlátozott kapcsolatokkal. A megyeközpontok a határrégió területérıl többségében elég messze vannak, ami az itt élık lehetıségeit, mobilitását korlátozza. A határrégió kistérségeibıl a megyeközpontok elérésének az idejét mutatja az 5. térkép. A régió nagyobb részébıl nehéz elérni a megyeközpontot, amit a távolságnál jobban behatárolnak a közlekedés 46

47 feltételei, az úthálózat. Különösen a régió nyugatabbra esı települései estében, mindenekelıtt a leghátrányosabb helyzető rigókhoz tartozó településeken van távol a megyeközpont a települések számára. 5. térkép A közlekedési lehetıségek a határrégió településein, a megyeközpont távolsága 2007 Telepulesek távolság perc 55 64,9 (11) (21) (10) (21) (12) Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép A határrégió kedvezıtlen helyzetét ellensúlyozza a nyugati határ közelsége, a régió településeirıl a nyugati határ gyorsabban elérhetı, a legközelebbi határátkelı is közebb van, mint a megyeszékhely. A 4. térképen látjuk, hogy a határrégió területei a nyugati határ közelsége szempontjából határozottan kedvezı helyzetben vannak. A határrégióba esı települések zömébıl a megyeközpont közel egy óra alatt érhetı el, a nyugat határ viszont kevesebb, mint fél óra alatt. A határrégió településeinek a helyzete az ügyintézés, a gazdasági integrálódás szempontjából is magán viseli a kedvezı és a kedvezıtlen sajátosságokat, a távolságok és az elzárt települések helyzete miatt. A határ menti régió munkaerı-piaci lehetıségei a nyugati határ közelségének vonzó adottsága mellett akkor is szőkösek, ha a gazdasági kapcsolatok egyébként gazdag fejlıdési kilátásokat körvonalaznak. (4. térkép) 47

48 7.2 A határátlépés lehetıségei a határrégióban A szerb-magyar határrégión belüli mobilitásnak fontos elıfeltétele a határok átléphetısége, a határok könnyő átjárhatósága. A szerb-magyar határ a schengeni térség határa is egyben, a határátlépés nem egyszerő és költséges is a szerb útlevéllel. A szerb határon található határátkelık megfelelı elérhetést biztosíthatnának, a határátlépés azonban korlátozza a kapcsolatokat. A kiépített úthálózat a rövid határszakaszon az átkelést nem akadályozza jelentısen, az átkelık nagy része ugyan korlátozott forgalmat tesz lehetıvé, A 6. térkép az egyes határátkelıket mutatja meg a szerb magyar határon. Vasúti határátkelı egy van a régióban 6. térkép Határátkelési lehetıségek a szerb-magyar határon Szerb-magyar közúti átkelık # # # ## # # Telepulesek átkelıhelyek jelentıs átkelı korlátozott átkelı # gyalogátkelı Forrás: Magyarországi határátkelıhelyek listája alapján saját szerkesztés Szerbiai közúti határátkelık: Hercegszántó Béreg (csak személyforgalom) Bácsalmás - Bajmok (csak személyforgalom) Tompa Alsókelebia Röszke Horgos (M5 - E75) Tiszasziget Gyála (csak személyforgalom) Forrás: Magyarországi határátkelıhelyek listája 48

49 Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke Táblázatok jegyzéke 1. táblázat A határrégió magyar oldala statisztikai és munkaügyi kistérségek szerint táblázat A Vajdaság területe statisztikai egységek szerint táblázat Határrégió magyar oldalának fıbb mutatói, 2001, táblázat Határrégió szerb oldalának fıbb mutatói, 2002, táblázat Állandó népesség korcsoportos megoszlása a határrégió magyar oldalán, kistérségek, %, 2001, táblázat Öregségi index a határrégió magyar oldalán, , % táblázat A népesség létszámváltozása Szerbiában az 1990-es években táblázat Népesség korcsoportos megoszlása a Vajdaságban, táblázat Népesség kormegoszlása a Vajdaságban, táblázat Vajdaság népessége a fı etnikai csoportok és nyelvhasználat szerint, 2002, % táblázat Magyarok kisebbség száma és aránya a Vajdaságban, kerületenként, táblázat Kisebbségek, etnikai csoportok aránya a határrégió magyar oldalán, kistérségek szerint, 2001, % táblázat Egy fıre esı GDP Magyarországon és Szerbiában, (GDP/fı/PPP, 2009-es US $) táblázat Szerbia és Magyarország egy fıre esı GDP szintje az EU átlagában, % (GDP/fı/PPP, 2009-es US $) táblázat Foglalkoztatottak ágazati szerkezete a Vajdaságban és a határrégió kerületeiben, táblázat A vállalkozás méretszerkezete és gazdasági szerepe a Vajdaság gazdaságában, % táblázat A magyar gazdaság vállalkozásainak szerkezete ágazatok szerint, táblázat Foglalkoztatottak száma és szerkezete a Vajdaságban, táblázat Munkanélküliek összetétele a határ vajdasági oldalán, táblázat Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint a határrégió magyar oldalán táblázat Regisztrált munkanélküliség idıtartama, a tartósan munkanélküliek aránya, %

50 22. táblázat Pályakezdı álláskeresık aránya a magyar oldalon regisztrált álláskeresık teljes körén belül, %, táblázat Szerb állampolgároknak kiadott munkavállalási engedélyek Ábrák jegyzéke 1. ábra Öregségi index alakulása a határrégió magyar oldalán, , % ábra Gazdasági tevékenységek szerkezete a Vajdaságban, 2004, versenyszféra ábra A magyar határrégió kistérségeinek jövedelemtermelı képessége, az országos arányában, % ábra Vajdaság munkaerı-piaci mutatóinak alakulás,1 5+ éves népesség, , % ábra A magyar határrégióba tartozó kistérségek munkaerı-piaci mutatóinak átlagos alakulása, megyénként, % ábra Bács-Kiskun megye határrégiójának munkaerı-piaci mutatói, kistérségenként, % ábra Csongrád megye határrégiójának munkaerı-piaci mutatói, kistérségenként, % Térképek jegyzéke 1. térkép A határrégiót leíró terület a KSH statisztikai régiók szerint térkép A határrégiót leíró terület a munkaügyi kistérségek szerint térkép A Vajdaság etnikai térképe, a magyarok részaránya a népességben térkép A Vajdaság etnikai térképe önkormányzatonként, térkép A közlekedési lehetıségek a határrégió településein, a megyeközpont távolsága térkép Határátkelési lehetıségek a szerb-magyar határon

51 Mellékletek 1. melléklet: A szerb-magyar határrégió definiálása A régió definiálás szempontjai A szerb-magyar határrégió a magyar határ dél-keleti szakasza, összesen 174,4 km. Ez a teljes magyar határszakasz egyik legrövidebb szakasza, valamivel hosszabb ugyan, mint a szlovén és az ukrán határszakaszok, a két ország közös határa a teljes határ 8 %-a. A régió határa magyar oldalon Csongrád megye nyugatabbra esı részét és Bács-Kiskun megyét öleli fel, Csongrád megye egy része átnyúlik a szomszédos román-magyar határrégióba. A szerb határszakasz definiálásakor a magyar oldalon a határmenti régiót lehatároljuk, az csak a megyék szerb-magyar határszakaszon fekvı területi egységeit tartalmazza. A régió területét magyar oldalon a kisrégiók és munkaügyi kirendeltségek szerint pontosan definiáljuk. A határrégió definíciója hasonlóan a többi határterületekhez nem a teljes határon fekvı megyét tartalmazza, hiszen különösen Bács-Kiskun megye területe messze benyúlik az ország közepébe, továbbá a határrégióba olyan területi egységek tartoznak, amelyekben a gazdasági és társadalmi összefüggések alapján a gazdasági kapcsolatokat pontosabban leíró kapcsolatok azonosíthatóak. A határrégiót tehát magyar oldalon a NUTS 3 megye szintnél kisebb területi egységekkel, definiáljuk, ezek a kisrégiók (NUTS4 kategóriák).. A régió definíciót a szerb oldalon nehezíti, hogy a NUTS besorolás az EU országokra érvényes, így Szerbia területe ebben a kategorizálásban nem azonosítható. A régió területének azonosításához kerületek (okrug) szerinti definíciót használhatjuk, így a Vajdasághoz tartozó kerületek (körzetek) írják le a határrégiót. Ez össezesen 7 kerületet jelent, éspedig a következıket:: Észak-Bánsági kerület (Severnobanatski okrug, azaz Севернобанатски округ), Közép-Bánsági kerület (Srednjebanatski okrug, azaz Средњебанатски округ); Dél- Bánsági kerület (Južnobanatski okrug, azaz Јужнобанатски округ); Észak-Bácskai kerület (Severnobački okrug, azaz Севернобачки округ); Dél-Bácska ((Južnobački okrug, azaz Јужнобачки округ); Nyugat-Bácska (Zapadnobački okrug, azaz Западнобачки округ); Szerémségi kerület (Sremski okrug, azaz Сремски округ) 51

52 A szerb-magyar határrégiót a magyar oldalon a szerb-magyar határszakasz határozza meg, noha keleten Csongrád megye átlóg a szomszédos román-magyar határrégióba is, így a szomszédos régióval is szorosabb kapcsolatokat alakíthat ki. A határrégió magyar oldalán a határon átnyúló munkaerı-piaci kapcsolatok vizsgálatához szőkebb kategóriákhoz fordulunk, mint a NUTS 3 megye szintő lehatárolás. A szerb oldalon is figyelembe veendı, hogy a határrégió mekkora területet ölel fel, ami a határrégió egészének a definiálásakor a lehatárolást jelenti. A munkaerı-piaci kapcsolatok és a határrégió a határtól bizonyos sávban lévı területet jelent, az a határtól nagyjából 50 km távolságra lévı területeket foglal magába. Ezért, és figyelembe véve a határon átnyúló kapcsolatok értelmes definiálását, a régiót lehatároljuk, az alábbi területekre. A lehatárolást a határrégió szakembereivel is egyeztetjük, a személyes konzultációk során. Így a számukra természetes regionális kapcsolatokat figyelembe véve alakul ki a végleges régió határ. A határszakasz magyar oldalánka definiálása, statisztikai és munkaügyi kirendeltségek alapján Magyar oldal definiálása A régió területét magyar oldalon a statisztikai kistérségek alapján definiáljuk, ez lehetıvé teszi a finomabb elemzéseket. A munkaerı-piaci, munkaügyi adatok azonban munkaügyi kirendeltségek alapján állnak rendelkezésünkre. A kisrégiók és a munkaügyi kirendeltségek azonban területileg nem vagy nem mindig és nem pontosan, települések szerint esnek egybe, a hozzájuk tartozó települések eltérnek egymástól. Ezért a terület helyzetelemzésének leírásakor ezeket egymáshoz kell hangolnunk, és ennek megfelelıen definiáljuk a végleges területet. A KSH kistérségek, amik a határrégióba tartoznak, két megyét érintenek, a megye területének egy része esik a határrégióba, és feltüntetjük a régióból kimaradó kistérségeket is. Csongrád megye Határrégió kistérségei Kisteleki kistérség Mórahalomi kistérség (Határon) Szegedi kistérség (Határon, rész) Határrégióból kimaradó kistérségek Makói kistérség (Határon) 52

53 Hódmezıvásárhelyi kistérség Szentesi kistérség Csongrádi kistérség Bács-Kiskun megye Határrégió kistérségei Bácsalmási kistérség Bajai kistérség Jánoshalmi kistérség Kiskunhalasi kistérség Kiskunmajsai kistérség Határrégióból kimaradó kistérségek Kalocsai kistérség Kecskeméti kistérség Kiskırösi kistérség Kiskunfélegyházi kistérség Kunszentmiklósi kistérség A KSH statisztikai kistérségek és a munkaügyi kirendeltségek egymásnak megfeleltethetık, de nem esnek egybe. Ezért a területet úgy definiáltuk, hogy a lehetı legnagyobb egybeesés mellett minkét kategória KSH kistérségek és munkaügyi kirendeltségek szerint is jól leírják a határrégiót. Megyénként és régiónként az egybeeséseket az alábbiakban összegezzük, különösen Békés megye területén nem estek azonban egybe a statisztikai és a munkaügyi területi egységek. A táblázatban az egymáshoz rendelést mutatjuk meg, Csongrád és Szabolcs-Szatmár Bereg megyében egybeesik a statisztikai és a munkaügyi régió, de Békésben átnyúlik egymáson a két terület (ezért jeleztük zárójelben, hogy egy munkaügyi kirendeltség településeibıl a kisrégió területére mennyi esik). Összevont területek esetén ez az érték már nem lesz gond, de az adatgyőjtés pontossága kedvéért szükséges egyeztetni, pontosan milyen területet ölel fel a határrégió. Négy település kilóg a határrégió munkaügyi kirendeltségekkel meghatározott területén. Ennek alapján az elemzések egyértelmően elvégezhetıek. 53

54 Melléklet 1. táblázat A határrégiót leíró statisztikai illetve munkaügyi kistérségek Megye KSH kistérség Munkaügyi kirendeltség Bács-Kiskun megye Bácsalmási kistérség Jánoshalmi kistérség Bajai kistérség Kiskunhalasi kistérség Kiskunmajsai kistérség Bácsalmási kirendeltség (Jánoshalmi kirendeltség) Bajai kirendeltség Kiskunhalasi kirendeltség Kiskunmajsai kirendeltség Csongrád megye Kisteleki kistérség Szegedi kistérség Mórahalmi kistérség Kisteleki kirendeltség Szegedi kirendeltség Mórahalm kirendeltség Természetesen azt is vizsgálni kell, hogy ez a lehatárolt régió valóban eltér-e a szomszédos területektıl, amennyiben egységes egészet jelent a szomszédos területekhez képest. Ezt a határrégióba került területek és az abból kimaradtak összehasonlításával végzett elemzések segíthetik. 54

55 Melléklet 1. térkép A határrégiót leíró terület a KSH statisztikai régiók szerint határrégió kistérségek szerint Telepulesek száma 1 1 (72) 55

56 Melléklet 2. térkép A határrégiót leíró terület a munkaügyi kistérségek szerint Határrégió munkaügyi kirendeltségek szerint Telepulesek száma 1 1 (75) Láthatjuk, hogy a két defíníció szerinti terület közel egybeesik, s a határ mentén közel egységes területet rajzol ki. (A régió települések szerint definiált területét ld. a mellékletben, külön is) A határrégió szerb oldalának definiálása A szerb oldalon a Vajdasághoz tartozó kerületek (körzetek) írják le a határrégiót. Ez összesen 7 kerületet jelent, éspedig a kivetkezıket: Melléklet 2 táblázat A határrégiót leíró keületek Severnobanatski okrug (Észak-Bánsági kerület) Srednjebanatski okrug (Közép-Bánsági kerület) Južnobanatski okrug (Dél-Bánsági kerület) Severnobački okrug (Észak-Bácskai kerület) Južnobački okrug (Dél-Bácskai kerület) 56

57 Zapadnobački okrug (Nyugat-Bácska) Sremski okrug (Szerémségi kerület) A régió szerb oldalának a lehatárolására további megfontolások szolgálnak, ezeket vizsgáljuk a határrégió lehatárolása szempontjából fontos etnikai kapcsolatok figyelembevételével. A határrégió területét véglegesen a régió szakembereivel történı egyeztetés határozza meg. Függelék Kistérségek és munkaügyi kirendeltségek településenkénti listája KSH kistérségek Kistérségek települései Munkaügyi kirendeltségek Kirendeltségek települései Kisteleki kistérség Kisteleki ÓPUSZTASZER Kistelki BAKS Kisteleki BAKS Kistelki BALÁSTYA Kisteleki BALÁSTYA Kistelki CSENGELE Kisteleki CSENGELE Kistelki KISTELEK Kisteleki KISTELEK Kistelki ÓPUSZTASZER Kisteleki PUSZTASZER Kistelki PUSZTASZER Mórahalomi kistérség (Határon) Mórahalmi ÁSOTTHALOM Mórahalmi ÁSOTTHALOM Mórahalmi ÖTTÖMÖS Mórahalmi BORDÁNY Mórahalmi ÜLLÉS Mórahalmi FORRÁSKÚT Mórahalmi BORDÁNY Mórahalmi MÓRAHALOM Mórahalmi FORRÁSKÚT Mórahalmi ÖTTÖMÖS Mórahalmi MÓRAHALOM Mórahalmi PUSZTAMÉRGES Mórahalmi PUSZTAMÉRGES Mórahalmi RUZSA Mórahalmi RUZSA Mórahalmi ÜLLÉS Mórahalmi ZÁKÁNYSZÉK Mórahalmi ZÁKÁNYSZÉK Szegedi kistérség (Határon, rész) Szegedi ALGYİ Szegedi ALGYİ Szegedi ÚJSZENTIVÁN Szegedi DESZK Szegedi DÓC Szegedi DÓC Szegedi DESZK Szegedi DOMASZÉK Szegedi DOMASZÉK Szegedi KÜBEKHÁZA Szegedi KÜBEKHÁZA Szegedi RÖSZKE Szegedi RÖSZKE Szegedi SÁNDORFALVA 57

58 Szegedi SÁNDORFALVA Szegedi SZATYMAZ Szegedi SZATYMAZ Szegedi SZEGED Szegedi SZEGED Szegedi TISZASZIGET Szegedi TISZASZIGET Szegedi ÚJSZENTIVÁN Szegedi ZSOMBÓ Szegedi ZSOMBÓ Bácsalmási kistérség Bácsalmási BÁCSALMÁS Bácsalmási BÁCSALMÁS Bácsalmási BÁCSSZİLİS Bácsalmási BÁCSSZİLİS Bácsalmási CSIKÉRIA Bácsalmási CSIKÉRIA Bácsalmási JÁNOSHALMA Bácsalmási KATYMÁR Bácsalmási KATYMÁR Bácsalmási KÉLESHALOM Bácsalmási KUNBAJA Bácsalmási KUNBAJA Bácsalmási MADARAS Bácsalmási MADARAS Bácsalmási MÁTÉTELKE Bácsalmási MÁTÉTELKE Bácsalmási MÉLYKÚT Bácsalmási TATAHÁZA Bácsalmási TATAHÁZA Bajai kistérség Bajai BÁCSBOKOD Bajai BÁCSBOKOD Bajai BÁCSBORSÓD Bajai BÁCSBORSÓD Bajai BÁCSSZENTGYÖR GY Bajai BÁCSSZENTGYÖRG Y Bajai BAJA Bajai BAJA Bajai BÁTMONOSTOR Bajai BÁTMONOSTOR Bajai BOROTA Bajai CSÁTALJA Bajai CSÁTALJA Bajai CSÁVOLY Bajai CSÁVOLY Bajai DÁVOD Bajai DÁVOD Bajai DUNAFALVA Bajai DUNAFALVA Bajai ÉRSEKCSANÁD Bajai ÉRSEKCSANÁD Bajai ÉRSEKHALMA Bajai ÉRSEKHALMA Bajai FELSİSZENTIVÁN Bajai FELSİSZENTIVÁN Bajai GARA Bajai GARA Bajai HERCEGSZÁNTÓ Bajai HERCEGSZÁNTÓ Bajai NAGYBARACSKA Bajai NAGYBARACSKA Bajai NEMESNÁDUDVA R Bajai NEMESNÁDUDVAR Bajai RÉM Bajai RÉM Bajai SÜKÖSD Bajai SÜKÖSD Bajai SZEREMLE Bajai SZEREMLE 58

59 Bajai VASKÚT Bajai VASKÚT Jánoshalmi kistérség Jánoshalmi BOROTA Jánoshalmi JÁNOSHALMA Jánoshalmi KÉLESHALOM Jánoshalmi MÉLYKÚT Kiskunhalasi kistérség Kiskunhalasi BALOTASZÁLLÁS Kiskunhalasi BALOTASZÁLLÁS Kiskunhalasi HARKAKÖTÖNY Kiskunhalasi HARKAKÖTÖNY Kiskunhalasi IMREHEGY Kiskunhalasi KELEBIA Kiskunhalasi KELEBIA Kiskunhalasi KISKUNHALAS Kiskunhalasi KISKUNHALAS Kiskunhalasi KISSZÁLLÁS Kiskunhalasi KISSZÁLLÁS Kiskunhalasi KUNFEHÉRTÓ Kiskunhalasi KUNFEHÉRTÓ Kiskunhalasi PIRTÓ Kiskunhalasi PIRTÓ Kiskunhalasi TOMPA Kiskunhalasi TOMPA Kiskunhalasi ZSANA Kiskunhalasi ZSANA Kiskunmajsai kistérség Kiskunmajsai CSÓLYOSPÁLOS Kiskunmajsai CSÓLYOSPÁLOS Kiskunmajsai JÁSZSZENTLÁSZLÓ Kiskunmajsai KISKUNMAJSA Kiskunmajsai KISKUNMAJSA Kiskunmajsai KÖMPÖC Kiskunmajsai KÖMPÖC Kiskunmajsai MÓRICGÁT Kiskunmajsai SZANK Kiskunmajsai SZANK 59

60 2. melléklet: A határrégió térképe NUTS besorolás szerint