Bevezetés Egyetemes és specifikus rendszermodell leírása Járműtelepi fő járműfenntartási műveletek és tevékenységek...

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bevezetés... 4. 1. Egyetemes és specifikus rendszermodell leírása... 4. 1.1 Járműtelepi fő járműfenntartási műveletek és tevékenységek..."

Átírás

1 Járműkarbantartási stratégia (A villamos járművek karbantartása) Készííttetttte:: Dr.. Nagy Viince Ph..D..,, kandiidáttus,, egyettemii docens,, ttanszékvezettő Dr.. Lakattos Isttván Ph..D..,, egyettemii docens Lekttorálltta:: Dr.. Horvátth Ballázs Ph..D..,, egyettemii docens,, ttanszékvezettő Győr,,

2 Tartalom Bevezetés Egyetemes és specifikus rendszermodell leírása Járműtelepi fő járműfenntartási műveletek és tevékenységek A rendszermodell álláshelyei A rendszermodell folyamattechnológiája és folyamatábrái Karbantartási módszerek elmélete Hagyományos karbantartási módszerek elemzése és értékelése Kieséses módszer (hibáig üzemeltetés) Merev karbantartási módszer Felülvizsgálat utáni karbantartási módszer Egyedi karbantartási módszer Komplex karbantartási módszer Korszerű karbantartási módszerek elemzése és értékelése RCM (Reliability Centred Maintenance) TPM (Teljeskörű Hatékony Karbantartás) CMMS (Számítógépes Karbantartás Menedzsment Rendszer) Karbantartás Stratégiai Megközelítése A járműtelepen folyó karbantartási rendszer elemzése és értékelése (esettanulmány) Kelenföld villamos járműtelep karbantartási rendszerének elemzése és értékelése A Kelenföld villamos járműtelep jelenlegi adottságainak helyzetfelmérése Jelenlegi karbantartási rendszer elemzése A karbantartási rendszer korszerűsítésére vonatkozó javaslatok A járműtelep kapacitás vizsgálata A járműtelep fejlesztésére vonatkozó javaslatok Angyalföld villamos járműtelep karbantartási rendszerének elemzése és értékelése Az angyalföld villamos járműtelep jelenlegi adottságainak helyzetfelmérése 113 2

3 3.2.2 Jelenlegi karbantartási rendszer elemzése A karbantartási rendszer korszerűsítésére vonatkozó javaslatok A járműtelep kapacitás vizsgálata A járműtelep fejlesztésére vonatkozó javaslatok száva villamos járműtelep karbantartási rendszerének elemzése és értékelése A Száva villamos járműtelep jelenlegi adottságainak helyzetfelmérése Jelenlegi karbantartási rendszer elemzése A karbantartási rendszer korszerűsítésére vonatkozó javaslatok A járműtelep kapacitás vizsgálata A járműtelep fejlesztésére vonatkozó javaslatok Összefoglalás MELLÉKLETEK MELLÉKLET MELLÉKLET MELLÉKLET MELLÉKLET MELLÉKLET MELLÉKLET MELLÉKLET

4 Bevezetés A korszerű járműfenntartás stratégiai célú minta rendszermodellel történő kezelése olyan korszerű terület, amelyen időszerű tananyag összeállítása, amely egyaránt alkalmazható az iskolarendszerű és a felnőttképzésben. A gyakorlati alkalmazásra, az e-mobilitás jegyében, egy közlekedési vállalat járműtelepeire alkalmazva adunk esettanulmányt. 1. Egyetemes és specifikus rendszermodell leírása 1.1 Járműtelepi fő járműfenntartási műveletek és tevékenységek Az 1.1. ábra a kötöttpályás járműtelepek közül példaként a villamos járműtelep folyamattechnológiai rendszermodelljét szemlélteti, ahol az E2 járműellenőrzést is elvégzik. A rendszermodell ütemhelyeihez rendelt főbb tevékenységek: A - a beérkező jármű azonosítása, átvétel, B- előtárolás, C- diagnosztikai vizsgálat, D - E1 járműellenőrzés E- E2 járműellenőrzés F- E3 járműellenőrzés, G - V1 járművizsgálat, H - V2 járművizsgálat I - V3 járművizsgálat, J- nem tervezett karbantartás, váratlan meghibásodás hibaelhárítása, K - járműtisztítás, gépi mosás, L- járműtárolás, M- járműkiadás Az 1.1. ábrán bemutatott ütemhelyek funkciói: (1) A beérkező jármű azonosítása, átvétel (1.1. ábra A ütemhelyén). Ezen az ütemhelyen történik kódjel (pályaszám) alapján a beérkező jármű azonosítása. Az üzemhelyre érkező jármű kódjelét (pályaszámát,) az azonosító rendszer érzékeli és a járműtelep üzemi folyamatát irányító diszpécser számítógépes képernyőjén megjeleníti a jármű műszaki állapotát jellemző fontosabb technológiai paramétereket. 4

5 I J A B C D K L M D 1.1. ábra A villamos járműtelep folyamattechnológia rendszermodellje E F G H forgalom 5

6 A beérkező jármű műszaki állapotát jellemző technológiai paraméterek: életkor, km telítettség, felújítás, nagyjavítás időpontja, felújítás, nagyjavítás óta megtett km teljesítmény, utolsó évben végzett karbantartási beavatkozások és azok időpontjai, utolsó évben végzett karbantartási beavatkozások közötti km teljesítmények, elvégzett fődarab cserék és időpontjai, jelentősebb alkatrészcserék és időpontjai, váratlan meghibásodások okai és időpontjai, ismétlő váratlan meghibásodások okai és időpontjai, a járműforduló és a járat kiszolgálásának idő adatai, stb. A technológiai paraméterek ismeretében a diszpécser, a jármű műszaki- és forgalmi igényének legmegfelelőbb karbantartási folyamatra irányíthatja a beérkező járművet. (2) Előtárolás (1.1. ábra B ütemhelyén) Az utasforgalom nagyságának időbeni változása eredményeként változik: az időegység alatt a járműtelepre beérkező járművek db száma [(t)], a beérkező járművek érkezési időközei [t]. Ennek megfelelően a karbantartási folyamatok ütemhelyei előtt eltérő nagyságú várakozó sorok alakulhatnak ki. Az ütemhelyek munkájának közel egyenletes leterhelése az előtárolóból beállított járművekkel biztosítható. (3) Diagnosztikai vizsgálat (1.1. ábra C ütemhelyén) A járműazonosító ütemhelyen rögzített technológiai paraméterek alapján a diszpécser diagnosztikai vizsgálatot végeztethet a jármű tényleges műszaki állapotának meghatározásához. Szükség szerint több álláshelyből álló diagnosztikai ütemhelyen végzett mérések (funkció próbák, villamos mennyiségek mérése, rezgés-, melegedés-, teljesítmény mérés, stb.) megalapozzák a felülvizsgálaton (állapotvizsgálaton) alapuló karbantartási rendszer alkalmazásának kiszélesítését és ezzel a járművek kihasználásának lényeges javítását. A diagnosztikai vizsgálat eredményeként megalapozottan eldönthető a jármű tényleges műszaki állapotát figyelembevevő, a járműre alkalmazandó beavatkozás mélysége. (4) Járműellenőrzés (az 1.1. ábra D, E és F ütemhelyeken): 6

7 E1 forgalom biztonságra vonatkozó járműellenőrzés, az előírt technológiai utasítás szerint (D ütemhelyen). E2 forgalom- és üzembiztos működés szempontjából fontos szerkezeti részek ellenőrzése (E ütemhelyen) az előírt technológiai utasítás szerint. E3 forgalom- és üzembiztos működés szempontjából fontos szerkezeti részek és elektromos készülékek ellenőrzése a szükséges utánállításokkal és beállításokkal (F ütemhelyen) az előírt technológiai utasítás szerint. (5) Járművizsgálat (az 1.1. ábra G, H, I ütemhelyén) V1 a járművek mechanikus és elektromos berendezéseinek megbontással járó ellenőrzése, alkatrész cserék, beállítások kenések elvégzése az előírt technológiai utasítás szerint (G ütemhelyen). V2 a V1 vizsgálaton túlmenően, a nagyobb megbontással járó szerkezeti részek vizsgálata, szükség szerint a készülékek cseréje, az előírt technológiai utasítás szerint (H ütemhelyen). V3 a V2 vizsgálaton túlmenően a kötelező fődarab és alkatrész cserével járó vizsgálatok elvégzése, az előírt technológiai utasítás szerint (I ütemhelyen). (6) Nem tervezett karbantartás (az 1.1. ábra J ütemhelyén). Ezen az ütemhelyen történik a váratlan járműmeghibásodások hibaelhárítása. A hibaelhárítás elvégezhető az G, H, I ütemhelyek valamelyikén, függően a meghibásodás mértékétől és a hibaelhárítás technikai-technológiai igényétől. Ha a hibaelhárítás időtartama nagyobb, mint G, H, I ütemhelyek átlagos ütemhelyfoglaltsági ideje, akkor a beavatkozást J. ütemhelyen egyenkénti javítási módszerrel kell elvégezni. (7) Gépi mosás, járműtisztítás (az 1.1. ábra K ütemhelyén) A jármű gépi mosása fedett, fűtött ütemhelyen történik automatikus működésű berendezéssel. A berendezés és a jármű víz és mosófolyadék ellátása a környezettől függetlenítve, zárt rendszerben vízvisszaforgatással történik, az alábbi technológiai sort biztosítva, az ütemhely első álláshelyén: előnedvesítés, áztatás, nyári időszakban a járműfelület hűtése, téli időszakban felmelegítése, mosófolyadék felhordás, forgókefés tisztítás oldal- és homlok felületen, 7

8 öblítés, szárítás, pasztázás. A gépi mosást az ütemhely második álláshelyén a jármű belső takarítása követi. (8) Járműtárolás (az 1.1. ábra L ütemhelyén) A beavatkozásokon átesett, üzemkész járművek tárolása ezen az ütemhelyen történik. Az utasforgalom időbeni változásával összhangban elkészített menetrend, járatfordulók szerint erről az ütemhelyről történik a forgalom kiszolgálása. (9) Járműkiadás (az 1.1. ábra M ütemhelyén) Ezen az ütemhelyen történik a forgalomba kilépő járművek azonosítása, regisztrálása. Az ütemhelyről kilépő járművek kódjelét (pályaszámát) az azonosító rendszer érzékeli és rögzíti a jármű adott járatszámra történő kilépését. 1.2 A rendszermodell álláshelyei Az 1.1. fejezetben ismertetett ütemhelyek egy, kettő vagy több az ütemhely funkciójától, a jármű specifikumától, a várható ütemhelyfoglaltsági időtől, az ütemhely technikaitechnológiai felszereltségétől függően soros vagy párhuzamos elrendezésű álláshelyekből állhat. A járműazonosító ütemhelyen (A) egy álláshelyet célszerű kialakítani, mivel a minimális azonosítási idő miatt időegység alatt nagy számú jármű átbocsátását teszi lehetővé. Az előtároló ütemhely (B) álláshelyszáma a járműbefutási diagram alapján határozható meg. A járműbefutási diagram a járműazonosító ütemhelyre történő járműbeérkezéseket rögzíti. Egy lehetséges járműbefutási diagramot a 1.2. ábra szemléltet. 8

9 i (t) t 24 i t 1.2. ábra Járműbefutási diagram A járműbefutási diagram [0, t=24] intervallumon t 1, t 2, t 24 egy órás időközökben rögzíti a járműbeérkezéseket. A ˆ (t) tapasztalati függvény az időegység alatt (egy órás időközben) beérkezett járműszámot szemlélteti. A mértékadó járműbeérkezés t i időközben ˆ i, amely járműdarabszámra kell méretezni az előtároló ütemhely álláshely számát. A diagnosztikai ütemhelyen (C) azon járművek diagnosztizálását végzik, amelyek valamilyen szintű beavatkozása km teljesítményük alapján esedékes. Az elvégzett felülvizsgálat, állapotvizsgálat után megalapozottan eldönthető, hogy a jármű tovább üzemelhet, vagy valamilyen beavatkozás elvégzésére leállítandó. Ha pl.: a járműkiadási ráta =0,88, akkor a járműállomány 12 %-án valamilyen beavatkozást kell végezni. A diagnosztizálást követően tovább üzemelő járművek átlagos db számát is figyelembevéve, ez a mérési feladat általában egy álláshelyen elvégezhető. Járműbeavatkozások ütemhelyein (1.1. ábra D, E, F, G, H, I ütemhelyei) végzik a karbantartási tevékenységeket. A járműtelep jármű típusai, ezek darabszáma, az elvégzendő beavatkozások szintjei, valamint az egyes járműtípusok különböző szintű beavatkozásainak átlagos időtartama ismert vagy közvetlen meghatározható adatként kezelhető. A nem tervezett karbantartás ütemhelyén (J) történik a váratlan meghibásodások hibaelhárítása. 9

10 A tervezett és nem tervezett karbantartási tevékenységeknél a költségek és álláshely számok szoros kölcsönhatást gyakorolnak egymásra. Az optimális álláshely szám meghatározásánál az álláshelyek létesítési költségét a járművek sorbanállásából adódó költségekkel kell együtt vizsgálni. A gépi mosás, járműtisztítás ütemhelyén (K) a gépi mosóberendezés kialakításától függően általában két álláshelyet célszerű kialakítani. Az első álláshelyen a téli mosást is lehetővé téve fedett, fűtött helyen, a környezettől lehatároltan, vízvisszaforgatással, automatikus vezérlésű gépi mosóberendezéssel kell végezni a jármű gépi mosását. A kívánatos mosási technológiai sorrend: - előnedvesítés, áztatás, téli időszakban a járműfelület felmelegítése, nyári időszakban hűtése, - vegyszerfelhordás, - forgókefés tisztítás: oldal- és homlok felületen, - öblítés, - szárítás, - pasztázás. A második álláshelyen kell végezni a jármű gépesített belső takarítása. A mosás, takarítás gyakoriságát, esedékességét technológiai előírás szabályozza, de meghatározó tényező az időjárás is. Általában egy járműtelepen egy két álláshelyes gépi mosó, tisztító ütemhely kialakítással a járművek tisztántartása biztosítható. Járműtárolás ütemhelyén (L) történik az üzemképes járművek átmeneti tárolása. Legyen K t a járműtelep teljes járműállománya, A TMK opt a tervezett karbantartáson levő járművek száma, A NTK a nem tervezett karbantartáson levő járművek száma, akkor a járműtárolás ütemhelyének álláshely száma: A tároló K 1,045 Sp( H) t A tároló álláshelyek kapacitás méretezésénél az éjszaka tárolandó járműszámot kell figyelembe venni. A járműkiadás ütemhelyén (M) egy álláshelyet kell kialakítani. Ezen az álláshelyen történik a forgalomba kilépő járművek azonosítása. Az azonosító rendszer érzékeli és rögzíti a jármű adott járatszámra történő kilépését. 10

11 1.3 A rendszermodell folyamattechnológiája és folyamatábrái A villamos járműtelepre belépő járművek mozgásfolyamata a rajtuk elvégzendő karbantartási tevékenységekkel jellemezhető. Az érkező járművek, műszaki állapotuktól, km teljesítményüktől, az előírt vizsgálatok esedékességétől, váratlan meghibásodásuktól, a forgalmi igényektől, stb. függően más-más kiszolgálási, karbantartási folyamatot igényelnek. A járműkiszolgálási folyamat lehetséges variációit (i), a variációk gyakoriságát (f i ) és ütemhelyeit (j) az 1.1. táblázat szemlélteti. A táblázat jelöléseinek jelentése: A folyamattechnológia ütemhelyei (j): A jármű azonosítás, B előtárolás, C diagnosztikai vizsgálat, D E1 járműellenőrzés, E E2 járműellenőrzés, F E3 járműellenőrzés, G V1 járművizsgálat, H V2 járművizsgálat, I V3 járművizsgálat, J nem tervezett karbantartás, K gépi mosás, tisztítás, L járműtárolás, M járműkiadás A folyamattechnológia variációi: (i), i=1, 2,, 15 A variációk gyakorisága: f i, i=1, 2,, 15 11

12 i j A B C D E F G H I J K L M i f f f f f f f f f f f f f f f f Jelölés: + - az álláshelyeken a jármű kiszolgálást (karbantartást) igényel, 1.1. táblázat A járműkiszolgálási folyamat variációi a villamos járműtelepeken A folyamattechnológia variációihoz tartozó f i járműbeérkezési gyakoriságok alapján meghatározható annak a közelítő valószínűsége, hogy a beérkező jármű a folyamattechnológia i-edik variációját igényli. P ˆ ( i) e f i 15 i1 f i 12

13 ahol: f i - az i-edik folyamattechnológia gyakorisága, vagyis az i-edik folyamattechnológiára 15 i1 történő járműbeérkezések átlagos száma, a vizsgált időtartamon, pl. 24 óra alatt, fi - a járműtelepre történő járműbeérkezések átlagos száma, a vizsgált időtartamon, pl. 24 óra alatt. Az i=1, 2,, 15 folyamattechnológiákra történő járműbeérkezések teljes eseményrendszert alkotnak: 15 i1 P ˆ ( ) 1 A járműkiszolgálási folyamat célszerűen Gantt-diagramban ábrázolható a j tartózkodási idők valószínűségi sűrűségfüggvényei feltüntetésével. A j jármű tartózkodási idő magába foglalja az ütemhely előtti várakozási időt és az ütemhelyen eltöltött járműkiszolgálási, karbantartási időt. Az egyes j valószínűségi változók eloszlására vonatkozó vizsgálatok igazolják, hogy ezek általában Gauss-féle normális eloszlást mutatnak, amelynek sűrűségfüggvénye: f e i M ( ) 1 2 2s ( ) e s 2 Az események függetlensége és az M lineáris volta miatt, a kiszolgálási folyamat időfelhasználásának várható értéke: j ) M ( M ( ) j j j 2 A fentiek alapján az ábrákon megszerkesztettük a folyamattechnológia, 2.2. táblázatban feltüntetett variációira (i=1, 2,, 15) a folyamatábrákat, bejelölve M ( j ) M ( ) i j értékeit, ahol jj az i-edik kiszolgálási folyamat j-edik ütemhelyén az átlagos járműtartózkodási időt jelenti. j ij j ij 13

14 ütemhely ütemhely i= 1 esetén j 1 A D 1A 1D L 1L M M( )= j 1j M( ) j 1j j 1j 1M 1.3. ábra Folyamatábra, i=1 variáció esetén i= 2 esetén j 2 A B 2A 2B D 2D L 2L M M( )= M( ) 2M j 2j j 2j j 2j 1.4. ábra Folyamatábra, i=2 variáció esetén 14

15 ütemhely ütemhely i= 3 esetén j 3 A E 3A 3E K 3K L 3L M M( )= j 3j M( 3j ) j j 3j 3M 1.5. ábra Folyamatábra, i=3 variáció esetén i= 4 esetén j 4 A B 4A 4B E 4E K 4K L 4L M M( )= M( 4j ) j 4j j j 4j 4M ábra Folyamatábra, i=4 variáció esetén 15

16 ütemhely ütemhely i= 5 esetén j 5 A B 5A 5B C 5C K 5K L 5L M 5M M( )= j 5j j M( ) 5j j 5j 1.7. ábra Folyamatábra, i=5 variáció esetén i= 6 esetén j 6 A C 6A 6C F 6F K 6K L 6L M M( M( ) j 6j )= j 6j j 6j 6M ábra Folyamatábra, i=6 variáció esetén 16

17 ütemhely ütemhely i= 7 esetén j 7 A B 7A 7B C 7C F 7F K 7K L L 7 M M( )= j 7 j ) j M( j 7 j j 7 M ábra Folyamatábra, i=7 variáció esetén i= 8 esetén j 8 A C 8A 8C G 8G K 8K L 8L M 8M M( )= j 8j j M( 8j ) j 8j ábra Folyamatábra, i=8 variáció esetén 17

18 ütemhely ütemhely i= 9 esetén j 9 A B 9A 9B C 9C G 9G K K 9 L 9L M 9M M( M( 9j ) j 9j )= j j 9j ábra Folyamatábra, i=9 variáció esetén i= 10 esetén j 10 A C 10A 10C H 10H K 10K L 10L M M( M( 10j ) j 10j )= j j 10j 10M ábra Folyamatábra, i=10 variáció esetén 18

19 ütemhely ütemhely i= 11 esetén j 11 A B 11A 11B C 11C H 11H K 11K L 11L M 11M M( )= j 11j M( ) j 11j j 11j ábra Folyamatábra, i=11 variáció esetén i= 12 esetén j 12 A C I 12A 12C 12I K 12K L 12L M M( )= M( ) j 12j j 12j j 12j 12M ábra Folyamatábra, i=12 variáció esetén 19

20 ütemhely ütemhely i= 13 esetén j 13 A B 13A 13B C 13C I 13I K 13K L 13L M 13M M( )= j 13j M( ) j 13j j 13j ábra Folyamatábra, i=13 variáció esetén i= 14 esetén j 14 A B 14A 14B J 14J L 14L M 14M M( )= j 14j M( ) j 14j j 14j ábra Folyamatábra, i=14 variáció esetén 20

21 ütemhely i= 15 esetén j 15 A B 15A 15B C 15C J 15J K 15K L 15L M 15M M( )= j 15j M( ) j 15j j 15j ábra Folyamatábra, i=15 variáció esetén 21

22 Az ábrákon meghatároztuk az i-edik karbantartási folyamat esetén a j-edik ütemhelyen, a járművek átlagos tartózkodási idejét ( jj ) ill. az i-edik karbantartási folyamat ( j össz-időtartamát ) ij Ezek ismeretében, annak a közelítő valószínűsége, hogy a rendszerben levő jármű a j-edik ütemhelyen tartózkodik feltéve, hogy az i-edik karbantartási folyamat következett be: P( j / i) ahol: j=a, B,, M a járműtelep ütemhelyei i= 1, 2,, 15 a karbantartási folyamat variációi. t ij ij Mivel a j = A, B,, M ütemhelyeken történő járműtartózkodások és az i = 1, 2,, 15 karbantartási folyamatra történő járműbeérkezések független események, annak közelítő valószínűsége, hogy a beérkező jármű a j = A, B,, M ütemhelyeken található: Pˆ( A) Pˆ ( A/1) Pˆ (1) Pˆ ( A/ 2) Pˆ (2) Pˆ ( A/15) Pˆ (15) t é t Pˆ( B) Pˆ ( B/ 4) Pˆ (4) Pˆ ( B/5) Pˆ (5) Pˆ ( B/14) Pˆ (14) t é t Pˆ( C) Pˆ ( C /5) Pˆ (5) Pˆ ( C / 6) Pˆ (6) Pˆ ( C /13) Pˆ (13) t é t Pˆ( M) Pˆ ( M /1) Pˆ (1) Pˆ ( M / 2) Pˆ (2) Pˆ ( M /15) Pˆ (15) Általában: t é t é é é P ˆ( j) j é 15 i1 t Pˆ ( j / i) Pˆ ( i) t t t t é é é é é Ahol: P ˆ( j / i) - annak a közelítő valószínűsége, hogy a rendszerben levő jármű a j - edik ütemhelyen tartózkodik feltéve, hogy az i-edik karbantartási folyamat következett be. Pé ˆ ( i ) - az i-edik karbantartási folyamatra történő járműbeérkezés közelítő valószínűsége. Az ismertetett módszer alapján meghatározható 22

23 Pˆ ( A), Pˆ( B), Pˆ( C),, Pˆ( M) értékei, amely értékek megadják, annak a közelítő valószínűségét, hogy a járműtelepre érkező járművek a j = A, B, C,, M ütemhelyek melyikén található. Azon az ütemhelyen alakul ki a legnagyobb várakozó sor, ahol a közelítő valószínűségi érték a legmagasabb. P ˆ( j ) értékei alapján a gyakorlat számára kielégítő pontossággal, információt kapunk az egyes ütemhelyek, létesítmények, technológiai gépészeti berendezések kihasználtságáról, a karbantartási folyamat szűk keresztmetszeteiről. Ezek ismeretében dönthető el megalapozottan, hogy a járműtelep mely ütemhelyei, álláshelyei, létesítményei, technológiai gépészeti berendezései, műveleti technológiái szorulnak fejlesztésre. Legyen P ˆ( E ) értéke a legmagasabb, ez a közlekedési vállalat villamos járműveire nézve azt jelenti, hogy a legnagyobb várakozó sor az aknás vizsgálat E ütemhelyén alakul ki. Az E ütemhelyen a várakozó sor miatt kialakult folyamatokat az ábra mutatja. K J K(t) T T T (T)= K(t) t- N 0 0 J(t) t J(t) K(t)-J(t)=N(t) N(t) - t időpontban az ütemhelynél tartózkodó járművek száma 0 f(t) t 6 t 6 K'(t)= (t) t 12 J'(t)= (t) t 12 t 6 t 12 t18 t24 t 18 t 18 t 24 t 24 0 T f(t) t ábra Az E ütemhely járműbeérkezési és járműkiszolgálási folyamata A K (t) függvény a E ütemhelyre történő átlagos járműbeérkezések időbeni változását mutatja (t 0, t 24 ) intervallumon. 23

24 K (t) ismeretében meghatározható a járműbeérkezési folyamat empirikus eseménysűrűsége: K' ( t) ( t) ahol (t) járműbeérkezési ráta, az időegység alatt befutott járműszám időbeni változása (t 0, t 24 ) intervallumon. A ábra mutatja (t) lefolyását, amely az ütemhely terhelését adja. A J (t) függvény az E ütemhelyen történő átlagos járműkiszolgálások időbeni változását mutatja (t 0, t 24 ) intervallumon. J (t) ismeretében a járműkiszolgálási folyamat empirikus eseménysűrűsége: J' ( t) ( t) ahol (t) járműkiszolgálási ráta az időegység alatt kiszolgált járműszám időbeni változása (t 0, t 24 ) intervallumon. A ábra (t) lefolyását is mutatja, amely az ütemhely átbocsátóképességét adja. Az ábra bemutatja az ütemhely kihasználtságának t függvényében történő változását. Az ütemhely átlagos kihasználtsága: k T 1 f ( t) dt T 0 ahol f(t) függvény csak 0 és 1 értéket vehet fel, tehát f(t) függvény alatti terület megegyezik az ütemhelyfoglaltsági időközök összegével. Annak közelítő valószínűsége, hogy a vizsgált ütemhely foglalt: Pˆ 1 ( T) T T 0 f ( t) dt Annak közelítő valószínűsége, hogy az ütemhely nem foglalt (üresen áll): 1 Pˆ( T) A járműtelep folyamattechnológiai jellemzői: az átlagos járműbeérkezési ráta, t időpontban átlagosan a vizsgált ütemhelynél tartózkodó járművek száma, az átlagos járműtartózkodási idő az ütemhelyeknél, 24

25 az ütemhelyeknél tartózkodó járművek átlagos száma, a járműtelep kiszolgálási (karbantartási) folyamatának átlagos időtartama, a járműtelep átlagos járműbeérkezési rátája, a járműtelep átlagos járműkiszolgálási rátája, a járműtelepen átlagosan tartózkodó járművek száma. A folyamattechnológia jellemzőinek meghatározását az alábbiakban ismertetjük. A K( t), ( t), J( t), ( t) és f(t) függvények ismeretében (1.18. ábra) meghatározható az ütemhely járműbeérkezési és járműkiszolgálási folyamatait jellemző alábbi paraméterek: Az átlagos járműbeérkezési ráta: T ( t) dt 0 T t időpontban átlagosan az ütemhelynél tartózkodó járművek száma: N( t) K( t) J( t) A két függvény [ K ( t); J( t) ] közötti terület azt az időt szemlélteti, amit a T = 24 (h) időtartam során a járművek összesen eltöltenek az ütemhelynél, járműórában mérve. Ezt a vonalkázott területen T N (T)-vel jelöltük. T N T ( T) K( t) dt 0 T 0 J( t) dt Az átlagos járműtartózkodási idő: t N n T T ( T ) 0 ( t) dt Mivel T N (T) jelenti a T időtartam alatt felgyülemlett járműórákat, ezért ezt elosztva az ugyanazon időtartam alatt beérkező járművek számával, az ütemhelynél az átlagos járműtartózkodási időt t n kapjuk: t n TN ( T) K( t) T 0 T N ( T) ( t) dt Az ütemhelynél tartózkodó járművek átlagos száma: 25

26 TN ( T) n T Ha az ütemhelyen összegyűlt járműórákat elosztjuk a vizsgált időtartammal, a rendszerben található járművek átlagos számát ( n ) kapjuk. Az ismertetett járműkiszolgálási paraméterek, N( t), t n, n, alapján meghatározható a sorbanállással kapcsolatos teljesítménykiesés miatti költség, az ütemhely álláshelyeinek üzemeltetési költsége. Ezt egybevetve a beruházási ráfordításokkal megalapozottan eldönthető a műszaki fejlesztések gazdaságos mértéke. A leírt folyamattechnológiai törvényszerűségekkel összhangban a járműtelep kezelhető, mind egyetlen kiszolgáló rendszermodell. A rendszermodellt az ábra szemlélteti. A járműtelep kiszolgálási folyamatának átlagos időtartama: JT 15 i1 Pˆ ( i) i e ahol i=1, 2,, 15 a járműtelep kiszolgálási folyamatának variációi, Pe ˆ ( i ) az i-edik kiszolgálási folyamatra történő járműbeérkezések közelítő valószínűsége. A járműtelep átlagos járműbeérkezési rátája: 15 fi i1 JT (jármű/h) i 24 A járműtelep átlagos járműkiszolgálási rátája JT 1 (jármű/h) JT A járműtelepen átlagosan tartózkodó járművek száma: n JT JT JT JT JT JT JT JT 1 JT JT ahol; JT a forgalmi intenzitás; 0<<1 JT JT JT 26

27 K(t); i; fi J(t); t ; n t t K(t); i; fi n (t)= (t)= e (t-m) A B C Járműtelep K J F K(t) J(t) F(t)=1-e K'(t) t J'(t) t I E D F G H 1 H ábra A járműtelep mint egyetlen kiszolgáló rendszer f J K n t f(t)= - t t 1 S 2 L 2S 2 2 M J(t); t ; n 27

28 2. Karbantartási módszerek elmélete A karbantartási módszerek fejlődését a 2.1. ábra mutatja. TQM TPM RCM Állapotfügg ő karbantartás Tervszerű megelőző karbantartás Hibáig üzemeltetés ábra A karbantartási módszerek fejlődése 2.1 Hagyományos karbantartási módszerek elemzése és értékelése A hagyományos karbantartási rendszereket a 2.2. ábra szemlélteti. 28

29 m29 Karbantartási módszerek (1) Kieséses Módszer Hibáig üzemeltetés (2) Merev ciklus szerinti módszer (3) Felülvizsgálat utáni karbantartási módszer (4) Egyedi karbantartási módszer (5) Komplex karbantartási módszer (2.1) Előre megadott túlélési valószínűség biztosításával (3.1) Előre megadott túlélési valószínűség biztosításával (2.2) Minimális költséggel (gazdaságosan rögzített karbantartási periódus) (3.2) Az üzemeltetés részéről periodikusan rögzített felülvizsgálati határidőkkel (2.3) Optimális készenléttel (Minimális karbantartás-igényű állásidők) (3.3) Minimális költséggel (gazdaságosan rögzített felülvizsgálati időszakok) (3.4) Optimális készenléttel (minimális karbantartás-igényű állásidők) (3.5) Folyamatos felülvizsgálat 2.2.ábra Hagyományos karbantartási módszerek

30 A különböző karbantartási módszerek bemutatását a lényeges jellemzők kiemelése mellett az alkalmazásnál jelentkező előnyök és hátrányok megadásával ismertetjük Kieséses módszer (hibáig üzemeltetés) A kieséses módszernél az elem (alkatrész) a kár bekövetkezéséig a járműben (gépben, berendezésben) marad. A kár bekövetkezése rendszerint a jármű váratlan kiesésével jár. A kár létrejötte után a meghibásodott elemet kicserélik vagy helyreállítják. Egy elem károsodása gyakran más szomszédos elemek folytatólagos károsodásával jár együtt, ami az össz kárt megnöveli. A módszer előnyei: az elhasználódási tartalék teljes kihasználása, nem szükséges a károsodási magatartás ismerete, egyszerű alkalmazás. A módszer hátrányai: minden elem váratlanul sztochasztikusan szóródó időközökben esik ki az egyes esetekben előre nem meghatározható határidőkben, ami nagy kiesési veszteséget okoz, valamennyi helyreállítást operatív módon kell végrehajtani, ezáltal a karbantartáshoz szükséges állásidők hosszabb voltának nagy a valószínűsége, karbantartási időpontok tervezésére nincs lehetőség, csak egy globális, nagyobb időközökre vonatkozó kapacitástervezés lehetséges, a kár (meghibásodás) helyreállítása általában többlet költséggel jár, a jármű élettartama csökken. 30

31 2.1.2 Merev karbantartási módszer A merev ciklus szerinti karbantartásnál az intézkedéseket egy előre lerögzített tervszerű határidőben vagy teljesítményhez kötött időpontban kell végrehajtani, függetlenül a külső hatásoktól és a károsodási állapottól. A károsodásnak kitett elemnél a helyreállítások a legtöbbnyire ugyancsak előre tervszerűen kitűzött időpontban következnek be a kárt megelőzően, függetlenül a szóban forgó időpontig elért károsodási állapottól. A megelőzésre vonatkozó karbantartási időközök főképpen abból a műszaki szempontból adódnak, hogy lehetőleg csekély károsodási sebesség legyen elérhető. A merev ciklus szerinti karbantartásnak három, jelentős változata ismeretes: merev ciklus szerinti karbantartás előre megadott túlélési valószínűséggel, merev ciklus szerinti karbantartás minimális költséggel, merev ciklus szerinti karbantartás optimális készenléttel. 1. Merev ciklus szerinti karbantartás előre megadott túlélési valószínűség biztosításával. A 2.3. ábra a túlélési valószínűség függvény, R(t) változását mutatja a használati időtartam függvényében. T i beavatkozási periódus az R(t i ) túlélési valószínűséget követeli meg, tehát a túlélési valószínűség a használati időtartam t i időpontjától függ. Ha t > t i, akkor R(t) < R(t i ). A használati időtartam t i időpontjáig az elemet károsodási állapotától függetlenül ki kell cserélni vagy helyre kell állítani, hogy a megkívánt R(t i ) túlélési valószínűséget a T i időközben biztosítani tudjuk. Az elem t i időpontig történő meghibásodásának valószínűsége: 1 R(t i ), üzemképességének valószínűsége pedig: R(t i ). Ennek az a következménye, hogy t i időpontig az eszköz egyes elemei váratlanul meghibásodnak anélkül, hogy megelőző karbantartásban részesültek volna. A megelőző karbantartással kicserélt (helyreállított) elemek elhasználódási tartaléka viszont nincs teljesen kihasználva. 31

32 Üzemképes elemek részesedése Túlélési valószínűség - % R (t) R(t i ) ) R(t T t i (t) Használati időtartam, i 2.3. ábra A túlélési valószínűség a használati időtartam függvényében Az elhasználódási tartalék kihasználási együtthatója: t t t 0 t 0 i R( t) dt R( t) dt Tehát az elhasználódási tartalék kihasználása a túlélési valószínűségtől függ. A karbantartási módszer alkalmazásának lényege, hogy a károsodási magatartás hozzávetőleges ismeretében megbecsülik az R(t) túlélési valószínűségi függvényt és az elhasználódási tartalék kihasználási együtthatóját. Ennek figyelembevételével határozzák meg a T i karbantartási ciklust. Pl.: ha a karbantartási ciklust R(t i ) = 0,8 értékre állítják, ez azt jelenti, hogy a legközelebbi karbantartási ciklust, a T i használati időtartam t i időpontját, a vizsgált jármű 80 %-a megéli. 32

33 A módszer előnye: az állandó túlélési valószínűség a megkívánt mértékben biztosítható, a károsodási határokat nem kell ismerni, a károsodási magatartást tapasztalati úton jól meg lehet becsülni, jobban tervezhető, mint a kiesési módszer, egyszerű kezelhetőség. A módszer hátránya: az elhasználódási tartalék csak részben van kihasználva. Merev ciklus szerinti karbantartás minimális költséggel A merev ciklus szerinti, minimális költségű karbantartás hasonlít az előre megadott túlélési valószínűséget biztosító merev ciklus szerinti karbantartáshoz. A különbség a megelőző karbantartási határidők meghatározásában van. A megelőző beavatkozást, elemcserét, olyan időponthoz kötik, ahol a karbantartási költségek és az eszköz kieséséből adódó veszteségek együttesen minimálisak. A 2.3. ábra szerint, ha t időpontban elvégzett elemcserék költsége: K elem (t), a kiesési veszteség pedig: K veszt (t), akkor a t i időpontban végrehajtott beavatkozás összköltsége: K össz (t i ) = K elem (t) + K veszt (t) min. Ennek a karbantartási módszernek az előnyei és hátrányai ugyanazok, mint az előírt túlélési valószínűség biztosítására vonatkozó változatoknak, azzal a különbséggel, hogy a túlélési valószínűség a jármű használati időtartama alatt közel állandó. Merev ciklus szerinti karbantartás optimális készenléttel A karbantartási módszer a karbantartáshoz szükséges állásidőket minimumra csökkenti azért, hogy a gazdaságosságot is figyelembe véve a készenlétet maximálissá tegye. A merev ciklus szerinti optimális készenlétű karbantartás ugyanazon a mechanizmuson alapszik, mint az előzőleg már ismertetett változatok. Alkalmazásának előnyei és hátrányai megegyeznek a merev ciklus szerinti karbantartás előre megadott túlélési valószínűség biztosításával című módszernél leírtakkal. 33

TPM egy kicsit másképp Szollár Lajos, TPM Koordinátor

TPM egy kicsit másképp Szollár Lajos, TPM Koordinátor TPM egy kicsit másképp Szollár Lajos, TPM Koordinátor 2013.06.18 A TPM A TPM a Total Productive Maintenance kifejezés rövidítése, azaz a teljes, a gyártásba integrált karbantartást jelenti. A TPM egy állandó

Részletesebben

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok Új felállás a MAVIR diagnosztika területén VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok Állapotfelmérés, -ismeret 1 Célja: Karbantartási, felújítási, rekonstrukciós döntések megalapozása, Üzem

Részletesebben

Mi a karbantartás feladata. Karbantartás-fejlesztés korszerűen Nyílt képzés 2014.05.15. Fekete Gábor, A.A. Stádium Kft.

Mi a karbantartás feladata. Karbantartás-fejlesztés korszerűen Nyílt képzés 2014.05.15. Fekete Gábor, A.A. Stádium Kft. Mi a karbantartás feladata Karbantartás-fejlesztés korszerűen Nyílt képzés 2014.05.15. Fekete Gábor, A.A. Stádium Kft. A karbantartás hagyományos értelmezése A karbantartás feladata a berendezések képességeinek

Részletesebben

BME Járműgyártás és -javítás Tanszék. Javítási ciklusrend kialakítása

BME Járműgyártás és -javítás Tanszék. Javítási ciklusrend kialakítása BME Járműgyártás és -javítás Tanszék Javítási ciklusrend kialakítása A javítási ciklus naptári napokban, üzemórákban vagy más teljesítmény paraméterben meghatározott időtartam, amely a jármű, gép új állapotától

Részletesebben

Karbantartási filozófiák. a karbantartás szervezetére és a folyamat teljes végrehajtására vonatkozó alapelvek rendszere.

Karbantartási filozófiák. a karbantartás szervezetére és a folyamat teljes végrehajtására vonatkozó alapelvek rendszere. Karbantartási filozófiák a karbantartás szervezetére és a folyamat teljes végrehajtására vonatkozó alapelvek rendszere. TPM Total Productive Maintanance Teljeskörű hatékony karbantartás, Termelésbe integrált

Részletesebben

Alapvető karbantartási stratégiák

Alapvető karbantartási stratégiák Alapvető karbantartási stratégiák MBA képzés 2009 Erdei János 4. Tervszerű karbantartás teljesítőképess pesség 00% Teljesítm tménytartalék-diagram kiesési si ciklikus állapotfüggő teljesítménymaradék t

Részletesebben

Papp Tibor Karbantartási menedzser Sinergy Kft.

Papp Tibor Karbantartási menedzser Sinergy Kft. Gázmotor üzemeltetés új kihívásai a Virtuális Erőmű (VE) korszakban, az üzemeltető tapasztalatai Balatonfüred, 2015. március 26. Papp Tibor Karbantartási menedzser Sinergy Kft. Gázmotor üzemeltetés új

Részletesebben

Klasszikus karbantartási stratégiák és hiányosságaik. Karbantartás-fejlesztés korszerűen Nyílt képzés 2014.05.15. Fekete Gábor, A.A. Stádium Kft.

Klasszikus karbantartási stratégiák és hiányosságaik. Karbantartás-fejlesztés korszerűen Nyílt képzés 2014.05.15. Fekete Gábor, A.A. Stádium Kft. Klasszikus karbantartási stratégiák és hiányosságaik Karbantartás-fejlesztés korszerűen Nyílt képzés 2014.05.15. Fekete Gábor, A.A. Stádium Kft. A.A. Stádium Kft 1984-1991 - 1996 2 alapító - 17 fős cég

Részletesebben

Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék. Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban

Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék. Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban 6. előadás Karbantartás irányítási információs rendszer

Részletesebben

A (nem megfelelően tervezett) nagyjavítás hatásai

A (nem megfelelően tervezett) nagyjavítás hatásai A (nem megfelelően tervezett) nagyjavítás hatásai PNYME Karbantartási konferencia 2018.01.25-26. Péczely György ügyvezető A.A. Stádium Kft. gyorgy.peczely@aastadium.hu +36 20 330 5545 Mit érthetünk nagyjavítás

Részletesebben

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László A kockázat alapú felülvizsgálati és karbantartási stratégia alkalmazása a MOL Rt.-nél megvalósuló Statikus Készülékek Állapot-felügyeleti Rendszerének kialakításában II. rész: a rendszer felülvizsgálati

Részletesebben

Költséghatékony karbantartás tervezése: Hogyan kezeljük a nem várt költségeket?

Költséghatékony karbantartás tervezése: Hogyan kezeljük a nem várt költségeket? Költséghatékony karbantartás tervezése: Hogyan kezeljük a nem várt költségeket? Előadó: Páll István Z. ny. villamosmérnök, mérnök-közgazdász MIKSZ - Karbantartás Felmérési Munkacsoport EFNMS - Maintenance

Részletesebben

A személyközlekedés minősítési rendszere

A személyközlekedés minősítési rendszere A személyközlekedés minősítési rendszere személyközlekedés tervezése és működtetése során alapvető jelentőségűek a i jellemzők bonus-malus rendszer működtetésére a megrendelési szerződések szerint Minőség:

Részletesebben

Tárgyi eszköz-gazdálkodás

Tárgyi eszköz-gazdálkodás Tárgyi eszköz-gazdálkodás Gazdálkodás, gazdaságosság, kontrolling Termelési eszközök és megtérülésük A tárgyi eszközök értéküket több termelési perióduson belül adják át a készterméknek, miközben használati

Részletesebben

Kormányzati elvárásoknak való megfelelés a közúthálózat üzemeltetésben és fenntartásában Magyar Közút Nonprofit Zrt.

Kormányzati elvárásoknak való megfelelés a közúthálózat üzemeltetésben és fenntartásában Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kormányzati elvárásoknak való megfelelés a közúthálózat üzemeltetésben és fenntartásában Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2016. április 22. 1 Társadalmi cél Hazánk gazdasági fejlődésének és állampolgárai jólétének

Részletesebben

TPM-Klub Knorr-Bremse VJR Hungária Kft. 2014. december 2.

TPM-Klub Knorr-Bremse VJR Hungária Kft. 2014. december 2. TPM-Klub Knorr-Bremse VJR Hungária Kft. 2014. december 2. Nincs súlya a karbantartásnak, pedig kellene vs. Tervezett karbantartás: RCM elvek szerint szervezett, erős diagnosztikai támogatással Elméleti

Részletesebben

5S Tréning. A minőségi munkakörnyezet kialakítása és fenntartása

5S Tréning. A minőségi munkakörnyezet kialakítása és fenntartása 5S Tréning A minőségi munkakörnyezet kialakítása és fenntartása 1 Az 5S a termelékenység alapja Az 5S jelentősége Profit kézbentartása Költség Termelés Minőség Határidő Működés Berendezés Készlet Szabványosítás,

Részletesebben

A villamos energia ellátás javítása érdekében tett intézkedések az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoportnál

A villamos energia ellátás javítása érdekében tett intézkedések az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoportnál A villamos energia ellátás javítása érdekében tett intézkedések az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoportnál Igények és lehetőségek új egyensúlya 61. MEE Vándorgyűlés Debrecen 2014.09.10-12 Csank András 1. OLDAL Igények

Részletesebben

Gyártási mélység változásának tendenciája

Gyártási mélység változásának tendenciája Gyártási mélység változásának tendenciája 1 Make-or-Buy döntés szükségessége 2 Make or Buy döntés lehet: egy konkrét megrendelés esetére, egy meghatározott időszakra, amíg a feltételek, adottságok nem

Részletesebben

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23.

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Állandó és ideiglenes sebességkorlátozások alakulása A pályafelügyeleti

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

Dr. Fodor Zita egyetemi docens

Dr. Fodor Zita egyetemi docens Záróvizsga tételek Dr. Fodor Zita egyetemi docens 18. tétel Ismertesse a logisztikai és a marketingfunkciók kölcsönhatásait, valamint az integrált logisztikai (teljes)költségkoncepciót! Területek beszerzés

Részletesebben

Számítógéppel segített karbantartás menedzsment

Számítógéppel segített karbantartás menedzsment Számítógéppel segített karbantartás menedzsment Témák Mi is az a CMMS szoftver? Kiknek készültek a CMMS szoftverek? Milyen előnyt jelent a használatuk? Mi a különbség a szoftverek között? Szoftverhasználat

Részletesebben

Dr. Klein Lajos Richter Gedeon Nyrt.

Dr. Klein Lajos Richter Gedeon Nyrt. Dr. Klein Lajos Richter Gedeon Nyrt. Tartalom 1. Injekció gyártó üzem átvilágítás 2. Termelés Követő Rendszer Előzmények 2014-ben 5 kiemelt hatékonyságjavítási program indult vállalati szinten az IFUA

Részletesebben

Járművek karbantartási és egyéb kihívásai a kötöttpályás elővárosi közlekedés fejlesztésében

Járművek karbantartási és egyéb kihívásai a kötöttpályás elővárosi közlekedés fejlesztésében Járművek karbantartási és egyéb kihívásai a kötöttpályás elővárosi közlekedés fejlesztésében HUNGRAIL Vasútakadémia Konferencia Budapest 2017. május 3. Előadó: Pál László MÁV-HÉV Zrt. vezérigazgató Tartalom

Részletesebben

Az OEE fogalma és mérése egy OEE projekt tapasztalatai

Az OEE fogalma és mérése egy OEE projekt tapasztalatai Az OEE fogalma és mérése egy OEE projekt tapasztalatai A.A. Stádium Kft. Péczely Csaba TPM-klub, Budapest 2013. október 8. Bemutatkozás A.A. Stádium Kft. 1984 alapítva műszaki diagnosztika 1996 termelékenység-fejlesztés

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 5. Előadás Elosztási folyamat A klasszikus elosztási logisztikai rendszer Az elosztási logisztikai rendszer:

Részletesebben

Kockázat alapú karbantartás kialakítása a TPM rendszerben

Kockázat alapú karbantartás kialakítása a TPM rendszerben Kockázat alapú karbantartás kialakítása a TPM rendszerben Előadásanyag Összeállította: Fekete Gábor A.A. Stádium Kft. 6723 Szeged, József Attila sgt. 130. Tel.: 62/431-927 aastadium@aastadium.hu www.aastadium.hu

Részletesebben

Műszaki diagnosztika. Endoszkópia. Olajvizsgálat. Rezgésdiagnosztika. Repedésvizsgálat. Akusztika. Roncsolásmentes anyagvizsgálatok.

Műszaki diagnosztika. Endoszkópia. Olajvizsgálat. Rezgésdiagnosztika. Repedésvizsgálat. Akusztika. Roncsolásmentes anyagvizsgálatok. Műszaki diagnosztika Diagnosztika 01 --- 1 Gépészeti berendezések üzem közben végzett állapotfelmérése meghatározott paraméterek alapján Endoszkópia Rezgésdiagnosztika Olajvizsgálat Akusztika Repedésvizsgálat

Részletesebben

35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 55 525 03 Alternatív gépjárműhajtási technikus Tájékoztató A vizsgázó az első lapra

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

TERMÉKEK MŐSZAKI TERVEZÉSE Megbízhatóságra, élettartamra tervezés I.

TERMÉKEK MŐSZAKI TERVEZÉSE Megbízhatóságra, élettartamra tervezés I. TERMÉKEK MŐSZAKI TERVEZÉSE Megbízhatóságra, élettartamra tervezés I. Dr. Kovács Zsolt egyetemi tanár Megbízhatóság-elméleti alapok A megbízhatóságelmélet az a komplex tudományág, amely a meghibásodási

Részletesebben

Előadás címe: 5S bevezetése

Előadás címe: 5S bevezetése TPM Klub 2004. December 2. Előadás címe: 5S bevezetése Előadó: Kesztler Róbert 1 Revision : 1.0 Miről is lesz szó? 1. Röviden a Grundfos filozófiájáról 2. Világszínvonalú gyártás 3. 5S és a TPM kapcsolata

Részletesebben

Dr. Kalló Noémi. Termelés- és szolgáltatásmenedzsment. egyetemi adjunktus Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék. Dr.

Dr. Kalló Noémi. Termelés- és szolgáltatásmenedzsment. egyetemi adjunktus Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék. Dr. Termelés- és szolgáltatásmenedzsment egyetemi adjunktus Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Termelés- és szolgáltatásmenedzsment 13. Ismertesse a legfontosabb előrejelzési módszereket és azok gyakorlati

Részletesebben

Modulzáró ellenőrző kérdések és feladatok (2)

Modulzáró ellenőrző kérdések és feladatok (2) Modulzáró ellenőrző kérdések és feladatok (2) 1. Definiálja az alábbi, technikai eszközök üzemi megbízhatóságával kapcsolatos fogalmakat (1): Megbízhatóság. Használhatóság. Hibamentesség. Fenntarthatóság.

Részletesebben

Székely Bence Daruline Kft.

Székely Bence Daruline Kft. Székely Bence Daruline Kft. Emelőgép jellemző életciklusa Értékesítés Modernizáció / Csere Üzembe helyezés Betanítás Teljes felújítás (GO) Időszakos vizsgálatok Szükséges javítások Gyártó által előírt

Részletesebben

Közlekedési áramlatok MSc. Csomóponti-, útvonali eljutási lehetőségek minősítése

Közlekedési áramlatok MSc. Csomóponti-, útvonali eljutási lehetőségek minősítése Közlekedési áramlatok MSc Csomóponti-, útvonali eljutási lehetőségek minősítése minősítése jogszabályi esetben Az alárendelt áramlatból egy meghatározott forgalmi művelet csak akkor végezhető el, ha a

Részletesebben

Az Egyszerűsített RCM elemzés szerepe a karbantartási tervek kialakításánál. Péczely Csaba A.A. Stádium Kft.

Az Egyszerűsített RCM elemzés szerepe a karbantartási tervek kialakításánál. Péczely Csaba A.A. Stádium Kft. Az Egyszerűsített RCM elemzés szerepe a karbantartási tervek kialakításánál Péczely Csaba A.A. Stádium Kft. Bemutatkozás A.A. Stádium Kft. 1984 alapítva műszaki diagnosztika 1996 termelékenység-fejlesztés

Részletesebben

FMEA tréning OKTATÁSI SEGÉDLET

FMEA tréning OKTATÁSI SEGÉDLET FMEA tréning OKTATÁSI SEGÉDLET 1. Hibamód és hatás elemzés : FMEA (Failure Mode and Effects Analysis) A fejlett nyugati piacokon csak azok a vállalatok képesek hosszabbtávon megmaradni, melyek gazdaságosan

Részletesebben

Modulzáró ellenőrző kérdések és feladatok (2)

Modulzáró ellenőrző kérdések és feladatok (2) Modulzáró ellenőrző kérdések és feladatok (2) 1. Definiálja az alábbi, technikai eszközök üzemi megbízhatóságával kapcsolatos fogalmakat (1): Megbízhatóság. Használhatóság. Hibamentesség. Fenntarthatóság.

Részletesebben

Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál

Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza 2011. május 19. Dr. Grabner Péter osztályvezető Villamos Energia

Részletesebben

KOMPLEX RONCSOLÁSMENTES HELYSZÍNI SZIGETELÉS- DIAGNOSZTIKA

KOMPLEX RONCSOLÁSMENTES HELYSZÍNI SZIGETELÉS- DIAGNOSZTIKA Budapesti i Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem KOMPLEX RONCSOLÁSMENTES HELYSZÍNI SZIGETELÉS- DIAGNOSZTIKA MEE VÁNDORGYŰLÉS 2010. Tamus Zoltán Ádám, Cselkó Richárd tamus.adam@vet.bme.hu, cselko.richard@vet.bme.hu

Részletesebben

Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel

Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel Okos hálózat, okos mérés konferencia 2012. március 21. Tárczy Péter Energin Kft. Miért aktuális?

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁS BIZTOSÍTÁS

SZOLGÁLTATÁS BIZTOSÍTÁS 6. óra SZOLGÁLTATÁS BIZTOSÍTÁS Tárgy: Szolgáltatás menedzsment Kód: NIRSM1MMEM Kredit: 5 Szak: Mérnök Informatikus MSc (esti) Óraszám: Előadás: 2/hét Laborgyakorlat: 2/hét Számonkérés: Vizsga, (félévi

Részletesebben

A karbantartás kapcsolata a termeléssel. Karbantartás-fejlesztés korszerűen Nyílt képzés 2014.05.15. Fekete Gábor, A.A. Stádium Kft.

A karbantartás kapcsolata a termeléssel. Karbantartás-fejlesztés korszerűen Nyílt képzés 2014.05.15. Fekete Gábor, A.A. Stádium Kft. A karbantartás kapcsolata a termeléssel Karbantartás-fejlesztés korszerűen Nyílt képzés 2014.05.15. Fekete Gábor, A.A. Stádium Kft. A karbantartási és autonóm karbantartási pillér elvi kapcsolódása Megnevezések

Részletesebben

Külszíni bányaipari technikus Bányaipari technikus Mélyművelési bányaipari Bányaipari technikus

Külszíni bányaipari technikus Bányaipari technikus Mélyművelési bányaipari Bányaipari technikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

our future our clients + our values Szeptember 16. MEE vándorgyűlés 2010

our future our clients + our values Szeptember 16. MEE vándorgyűlés 2010 MEE vándorgyűlés 2010 our clients + our values our future Az átviteli hálózati munkairányítási és eszközgazdálkodási rendszer megvalósítása 2010. Szeptember 16. A WAM projekt és azon belül az Eszközgazdálkodás

Részletesebben

A MÁV Zrt. a szolgáltató pályavasút - Hogyan jobban?

A MÁV Zrt. a szolgáltató pályavasút - Hogyan jobban? XVII. Pályafenntartási Konferencia A MÁV Zrt. a szolgáltató pályavasút - Hogyan jobban? 2017. szeptember 20-22. Veszprémi László Üzemeltetési vezérigazgatóhelyettes MÁV Zrt. PIAC JOGSZABÁLY Pályavasút

Részletesebben

Biztonsági Testület 2012. június 19. TERVEZET! Járművek, VMMSzK, Vasútbiztonság. Dr. Csiba József igazgató MÁV Zrt. VMMSzK. Magyar Államvasutak ZRt.

Biztonsági Testület 2012. június 19. TERVEZET! Járművek, VMMSzK, Vasútbiztonság. Dr. Csiba József igazgató MÁV Zrt. VMMSzK. Magyar Államvasutak ZRt. Biztonsági Testület 2012. június 19. TERVEZET! Járművek, VMMSzK, Vasútbiztonság Dr. Csiba József igazgató MÁV Zrt. VMMSzK Országos Vasúti Szabályzat A vasút üzemeltetőjének gondoskodnia kell a vasúti építményeknek

Részletesebben

Termelés- és szolgáltatásmenedzsment

Termelés- és szolgáltatásmenedzsment Termelés- és szolgáltatásmenedzsment egyetemi adjunktus Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Termelés- és szolgáltatásmenedzsment 13. Előrejelzési módszerek 14. Az előrejelzési modellek felépítése

Részletesebben

ANYAGÁRAMLÁS ÉS MŰSZAKI LOGISZTIKA

ANYAGÁRAMLÁS ÉS MŰSZAKI LOGISZTIKA ANYAGÁRAMLÁS ÉS MŰSZAKI LOGISZTIKA Raktár készletek, raktározási folyamato ELŐADÁS I. é. Szabó László tanársegéd BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék

Részletesebben

HELYI TANTERV. Járműkarbantartás

HELYI TANTERV. Járműkarbantartás HELYI TANTERV Járműkarbantartás 14. évfolyam 31 óra 1.1. A tantárgy tanításának célja A járműkarbantartás tantárgy tanításának célja, hogy olyan elméleti ismeretek birtokába jusson a tanuló, amely alapján

Részletesebben

A felelős személy (üzemeltető) feladatai.

A felelős személy (üzemeltető) feladatai. 9027 Győr Toldi u. 8/a tel: 20/9857-890 e-mail: stinner.laszlo@gmail.com www.riaszto-kamera-tuzjelzo.hu Beépített automatikus tűzjelző rendszerek felülvizsgálata és karbantartása. A felelős személy (üzemeltető)

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

A Markowitz modell: kvadratikus programozás

A Markowitz modell: kvadratikus programozás A Markowitz modell: kvadratikus programozás Harry Markowitz 1990-ben kapott Közgazdasági Nobel díjat a portfolió optimalizálási modelljéért. Ld. http://en.wikipedia.org/wiki/harry_markowitz Ennek a legegyszer

Részletesebben

Tárgyi eszközök a számvitelben. Fogalma: számviteli tv. 26 Bekerülési érték meghatározás: számviteli tv. 47-51

Tárgyi eszközök a számvitelben. Fogalma: számviteli tv. 26 Bekerülési érték meghatározás: számviteli tv. 47-51 Tárgyi eszközök a számvitelben Fogalma: számviteli tv. 26 Bekerülési érték meghatározás: számviteli tv. 47-51 A tárgyi eszközökkel való gazdálkodás ellenőrzése Abból célszerű kiindulni, hogy a gazdálkodás

Részletesebben

Feladatunk, hogy az alábbiakban látható tízgépes elrendezésre meghatározzuk az operátorok optimális kiosztását a vevői igények függvényében.

Feladatunk, hogy az alábbiakban látható tízgépes elrendezésre meghatározzuk az operátorok optimális kiosztását a vevői igények függvényében. Kosztolányi János Operátorkiosztás tervezése Feladatunk, hogy az alábbiakban látható tízgépes elrendezésre meghatározzuk az operátorok optimális kiosztását a vevői igények függvényében. Első lépésként

Részletesebben

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba 2009.01.22

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba 2009.01.22 Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből Mező Csaba 2009.01.22 Cél 2006/32 EK irányelv Célok Biztosítani a lehetőségét az energiahordozók (gáz, villamos energia, hőmennyiség, víz)

Részletesebben

Hogyan válaszolhat a gyógyszeripar az új kihívásokra? Gyógyszeripari szakmai nap

Hogyan válaszolhat a gyógyszeripar az új kihívásokra? Gyógyszeripari szakmai nap Hogyan válaszolhat a gyógyszeripar az új kihívásokra? Gyógyszeripari szakmai nap CHINOIN Zrt.- a Sanofi vállalata 2013.09.12. dr. Péczely György A.A. Stádium Kft. Tartalom A gyógyszeripar kihívásai Lehetséges

Részletesebben

KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK III. KÖTET MŰSZAKI LEÍRÁS

KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK III. KÖTET MŰSZAKI LEÍRÁS Mercedes, Renault és egyéb 3,5 tonna feletti gépjárművek karbantartásának, javításának elvégzése (BKV Zrt. T-94/16) KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK III. KÖTET MŰSZAKI LEÍRÁS 2016. Közbeszerzési Útmutató MŰSZAKI

Részletesebben

Közlekedési szervezetek működési modelljei

Közlekedési szervezetek működési modelljei t Alapfolyamat Közlekedési szervezetek működési modelljei a tervezés és végrehajtás időbeli rendje Információkezelési folyamat 1 1. Feladatok funkciók információellátása (tervezés, irányítás, ellenőrzés)

Részletesebben

AKKUTÖLTŐ 24V CTEK XT 14000 N08954

AKKUTÖLTŐ 24V CTEK XT 14000 N08954 AKKUTÖLTŐ 24V CTEK XT 14000 N08954 A svéd CTEK MULTI XT 14000 teljesítménye a gyors töltést igénylő, 24V-os rendszerben működő akkumulátoroknál mutatkozik meg igazán: teherautókban, buszokban, nagyobb

Részletesebben

Vasúti szállítás és infrastruktúra I.

Vasúti szállítás és infrastruktúra I. Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Közlekedési Tanszék Arató Károly Vasúti szállítás és infrastruktúra I. Győr, 2009. Tartalomjegyzék A./ VASÚTI TEHERKOCSIK IDŐFELHASZNÁLÁSAI 7 1. Kereskedelmi

Részletesebben

Információ menedzsment

Információ menedzsment Információ menedzsment Szendrői Etelka Rendszer- és Szoftvertechnológiai Tanszék szendroi@witch.pmmf.hu Infrastruktúra-menedzsment Informatikai szolgáltatások menedzsmentje Konfigurációkezelés Gyorssegélyszolgálat

Részletesebben

SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A ÉVEKRE

SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A ÉVEKRE SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A 2016 2019. ÉVEKRE Szentendre Város Önkormányzat egyik alapvető célja, hogy biztosítsa a település működőképességét a kötelező és az önként

Részletesebben

Információ menedzsment

Információ menedzsment Információ menedzsment Szendrői Etelka Rendszer- és Szoftvertechnológiai Tanszék szendroi@witch.pmmf.hu Infrastruktúra-menedzsment Informatikai szolgáltatások menedzsmentje Konfigurációkezelés Gyorssegélyszolgálat

Részletesebben

A HACCP rendszer fő részei

A HACCP rendszer fő részei A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem kis mértékben az űrutazásokhoz szükséges

Részletesebben

Jánossomorjai szennyvízelvezető és tisztító rendszer felújításai, pótlásai

Jánossomorjai szennyvízelvezető és tisztító rendszer felújításai, pótlásai Jánossomorjai szennyvízelvezető és tisztító rendszer felújításai, pótlásai Jánossomorjai szennyvízelvezető és tisztító rendszer 2018. évi felújításai, pótlásai feladatainak végrehajtási összegzése: Jánossomorjai

Részletesebben

Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan

Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan Fenntartható építészet Égetett kerámia építőanyagok a korszakváltás küszöbén Régi és új kihívások Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan 1 Új súlypontok az épületek energiahatékonyságának

Részletesebben

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőség fogalma (ISO 9000:2000 szabvány szerint): A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket". 1. Fogalom

Részletesebben

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI MÉRÉSI EREDMÉYEK POTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI. A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk

Részletesebben

A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI

A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI 1 Az Értékteremtő Folyamat Menedzsment stratégia A vállalat küldetése Környezet Vállalati stratégia Vállalati adottságok Kompetitív prioritások Lényegi képességek ÉFM stratégia

Részletesebben

Információtartalom vázlata

Információtartalom vázlata 1. Ön azt a feladatot kapta munkahelyén, hogy mutassa be tanuló társainak, hogyan épül fel a korszerű logisztikai rendszer, és melyek a feladatai. Miről fog beszélni? Információtartalom vázlata - logisztika

Részletesebben

Termelési folyamat logisztikai elemei

Termelési folyamat logisztikai elemei BESZERZÉSI LOGISZTIKA Termelési logisztika Beszállítás a technológiai folyamat tárolójába Termelés ütemezés Kiszállítás a technológiai sorhoz vagy géphez Technológiai berendezés kiválasztása Technológiai

Részletesebben

Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban

Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari és Környezetmérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban ("K" képzés) 5. előadás Emberi tényező a nyomdaipari karbantartásban

Részletesebben

Transzformátor, Mérőtranszformátor Állapot Tényező szakértői rendszer Vörös Csaba Tarcsa Dániel Németh Bálint Csépes Gusztáv

Transzformátor, Mérőtranszformátor Állapot Tényező szakértői rendszer Vörös Csaba Tarcsa Dániel Németh Bálint Csépes Gusztáv Transzformátor, Mérőtranszformátor Állapot Tényező szakértői rendszer Vörös Csaba Tarcsa Dániel Németh Bálint Csépes Gusztáv Áttekintés A Rendszer jelentősége Állapotjellemzők MérőTranszformátor Állapot

Részletesebben

119.oldal

119.oldal 119.oldal 1 (Minőséggel kapcsolatos költségek) 119.oldal 2 Korábban az erősebb minőségprogramok bevezetésének egyik fő akadálya az a hibás elképzelés volt, hogy a jobb minőség elérése sokkal költségigényesebb.

Részletesebben

PSZÁF - IT kockázatkezelési konferencia IT szolgáltatások megfelelőségének biztosítása Mátyás Sándor Belső Ellenőrzés

PSZÁF - IT kockázatkezelési konferencia IT szolgáltatások megfelelőségének biztosítása Mátyás Sándor Belső Ellenőrzés PSZÁF - IT kockázatkezelési konferencia IT szolgáltatások megfelelőségének biztosítása Mátyás Sándor Belső Ellenőrzés Budapest, 2007. szeptember 19. Tartalom Szolgáltató - Szolgáltatás - Szerződés Megfelelőség

Részletesebben

Kockázatkezelés és biztosítás 1. konzultáció 2. rész

Kockázatkezelés és biztosítás 1. konzultáció 2. rész Kockázatkezelés és biztosítás 1. konzultáció 2. rész Témák 1) A kockázatkezelés eszközei 2) A kockázatkezelés szakmai területei 3) A kockázatelemzés nem holisztikus technikái 4) Kockázatfinanszírozás 5)

Részletesebben

Hosszabb élettartam. Alacsonyabb költségek. A Hiltivel pénzt takaríthat meg! Győződjön meg róla! Hilti. Tartósan teljesít.

Hosszabb élettartam. Alacsonyabb költségek. A Hiltivel pénzt takaríthat meg! Győződjön meg róla! Hilti. Tartósan teljesít. Hosszabb élettartam. Alacsonyabb költségek. A Hiltivel pénzt takaríthat meg! Győződjön meg róla! Hilti. Tartósan teljesít. Mi jobb az alacsony költségeknél? A költségmentesség! A Hilti az Ön igényeihez

Részletesebben

TURBÓGENERÁTOR FORGÓRÉSZEK Élettartamának meghosszabbítása

TURBÓGENERÁTOR FORGÓRÉSZEK Élettartamának meghosszabbítása Szigetelés Diagnosztikai Konferencia 2007. 04. 26-28. TURBÓGENERÁTOR FORGÓRÉSZEK Élettartamának meghosszabbítása Az élettartam kiterjesztés kérdései A turbógenerátorok üzemi élettartamának meghosszabbítása,

Részletesebben

Fekete Gábor, A.A. Stádium Kft. TPM-klub, Kecskemét,

Fekete Gábor, A.A. Stádium Kft. TPM-klub, Kecskemét, Fekete Gábor, A.A. Stádium Kft. TPM-klub, Kecskemét, 2016.02.22 A vállalati termelési rendszerek Lean, TPM és hasonló fejlesztő környezetek Közös jellemzőik erőforrás felhasználás szempontjából Plusz erőfeszítést

Részletesebben

file://c:\coeditor\data\local\course410\tmp.xml

file://c:\coeditor\data\local\course410\tmp.xml 1. oldal, összesen: 5 Tanulási célok: A lecke feldolgozása után Ön képes lesz: saját szavaival meghatározni a forda fogalmát; saját szavaival meghatározni a forda célját és szerepét; kiválasztani a forda

Részletesebben

Lajstromozásra nem kötelezett UL A1 (SES) kategória:

Lajstromozásra nem kötelezett UL A1 (SES) kategória: A.6. 1. számú melléklet: Vizsgálati eljárások: A.6.1. Lajstromozásra nem kötelezett UL A1 (SES) kategória: Műszaki felülvizsgálat és dokumentálás: A lajstromozásra nem kötelezett repülő eszközök műszaki

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR 30 MB DOMBORA SÁNDOR BEVEZETÉS (INFORMATIKA, INFORMATIAKI FÜGGŐSÉG, INFORMATIKAI PROJEKTEK, MÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI FELADATOK TALÁKOZÁSA, TECHNOLÓGIÁK) 2016. 09. 17. MMK- Informatikai

Részletesebben

Közforgalmú közlekedés szervezése 1.

Közforgalmú közlekedés szervezése 1. Közforgalmú közlekedés szervezése 1. Felosztás Helyi önkormányzati felelősség Helyközi állami felelősség Elővárosi-városkörnyéki Megyei-regionális Távolsági Nemzetközi (nem közszolgáltatás Közszolgáltatási

Részletesebben

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói mérés Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének meghatározása. mérési

Részletesebben

II. VASÚTI FORGALMI KONFERENCIA

II. VASÚTI FORGALMI KONFERENCIA II. VASÚTI FORGALMI KONFERENCIA II. Blokk: Aktuális műszaki fejlesztési kérdések Pályamenti járműellenőrző berendezések a MÁV Zrt. hálózatán, valamint az ETCS rendszer kiépítésének állása Kirilly Kálmán

Részletesebben

Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban

Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban Prof. Dr. Varga Albert, Prof. Dr. Hajnal Ferenc, Dr. Nagyvári Péter, Dr. Ágoston Gergely SZTE ÁOK Családorvosi Intézet Kihívások az intézményes eü-ben

Részletesebben

HÁLÓZATI SZINTŰ DINAMIKUS BEHAJLÁSMÉRÉS MÚLTJA JELENE II.

HÁLÓZATI SZINTŰ DINAMIKUS BEHAJLÁSMÉRÉS MÚLTJA JELENE II. HÁLÓZATI SZINTŰ DINAMIKUS BEHAJLÁSMÉRÉS MÚLTJA JELENE II. MÉTA-Q Kft. Baksay János 2007. 06. 12. MAÚT ÚTÉPÍTÉSI AKADÉMIA 11. 1. FOGALOM: Teherbírás. Teherbíráson általában határ-igénybevételt értünk 2.

Részletesebben

LEAN Menedzsment. Célcsoport

LEAN Menedzsment. Célcsoport LEAN Menedzsment Minden vállalat egyik alapvető célja, hogy fejlessze termékei/szolgáltatásai minőségét, csökkentse, a költségeket növelje versenyképességét. A felvázolt célok elérésének számos eszköze

Részletesebben

A műszaki vizsgálatról

A műszaki vizsgálatról A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok

Részletesebben

Segédlet az egységes szempont szerint kidolgozott egyszerűsített üzleti terv elkészítéséhez

Segédlet az egységes szempont szerint kidolgozott egyszerűsített üzleti terv elkészítéséhez Segédlet az egységes szempont szerint kidolgozott egyszerűsített üzleti terv elkészítéséhez Kisfaludy szálláshelyfejlesztési konstrukció panziók fejlesztése Kódszám: TFC-1.1.1-2017 1 Tartalom 1. Vezetői

Részletesebben

szervezés a nyomdaiparban ( K képzés)

szervezés a nyomdaiparban ( K képzés) 1/31 Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Karbantartás-szervezés szervezés a nyomdaiparban ( K képzés) 2/31 Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Termelésszervezés tárgyhoz MBA mesterszak

Gyakorló feladatok a Termelésszervezés tárgyhoz MBA mesterszak Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Gyakorló feladatok a Termelésszervezés tárgyhoz MBA mesterszak Készítette: dr. Koltai Tamás egyetemi tanár Budapest, 2012.

Részletesebben

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata

Részletesebben

SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS előadás. Szervizek, márkakereskedések Feladatai, felépítése

SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS előadás. Szervizek, márkakereskedések Feladatai, felépítése SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS előadás Szervizek, márkakereskedések Feladatai, felépítése GÉPKOCSIFENNTARTÓ LÉTESÍTMÉNYEK A fenntartó létesítmények olyan építmények, amelyek a közúti személy- ás áruszállítás

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben