KOMPETENCIÁK A GYAKORLATBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KOMPETENCIÁK A GYAKORLATBAN"

Átírás

1 ZSKF TKK FÜZETEK 8. KOMPETENCIÁK A GYAKORLATBAN HALLGATÓI ÉS MUNKÁLTATÓI SZEMMEL SZABÓ SZILVIA SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONTJA AZ OKTATÁSÉRT KÖZALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL 1 ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA BUDAPEST ÁPRILIS

2 PEGAZUS PROJEKT TÁMOP /2/KMR /TKOKA II. PÁLYÁZATI KUTATÁS A GAZDASÁGI SZEREPLŐK ELVÁRÁSAI A SZAKMAI KÉPZÉS ÁTALAKÍTÁSÁRA. KOMPETENCIÁK A GYAKORLATBAN HALLGATÓI ÉS MUNKÁLTATÓI SZEMMEL SZABÓ SZILVIA ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KÉSZÜLT AZ OKTATÁSÉRT KÖZALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK ZSKF TKK BUDAPEST ÁPRILIS ZSKF TKK FÜZETEK 8. 2

3 A jelen kiadvány a 37/tkOKA II. Pályázati Kutatás A gazdasági szereplők elvárásai a szakmai képzés átalakítására. A munkaerőpiac keresleti oldalán megfogalmazódó elvárások kompetencia-alapú módszertani kutatása a műszaki szakmai képzés különböző szintjein (érettségi előtti, utáni és felsőfokú szakképzés) keretein belül készült kutatásokra épül. A kiadvány megjelenését támogatta a PEGAZUS TÁMOP /2/KMR program. L Harmattan Kiadó, Zsigmond Király Főiskola Társadalomtudományi Kutatóközpont, Szabó Szilvia, A kiadványt szakmailag lektorálta: Kónya József ISBN Sorozatszerkesztő: Kabai Imre A kiadásért felel: Gyenes Ádám A kiadó kötetei megrendelhetőek, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u A borító Ujváry Jenő, a nyomdai előkészítés a Robinco Kft. munkája. 3

4 TARTALOMJEGYZÉK OLDALAK 1. BEVEZETÉS 5 2. A KOMPETENCIA ALAP-DEFINÍCIÓJA ÉS FONTOSSÁGA 6 3. A KOMPETENCIÁK MEGÍTÉLÉSE AZ EMPIRIKUS VIZSGÁLATOK TAPASZTALATAI 4. AZ ONLINE ÉS A SZEMÉLYES KÉRDEZÉS KOMPETENCIA-EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK IRODALOMJEGYZÉK 41 ZSKF TKK FÜZETEK 8. 4

5 1. BEVEZETÉS A téma kétségtelenül széleskörű szakirodalmi háttérrel rendelkezik, hiszen ha csak a kompetenciafogalom előfordulását keressük a hagyományos nyomtatott publikációban, vagy az Interneten, szinte ránk dől az a hatalmas információ-mennyiség, ami a fogalommal kapcsolatban létrejött. Manapság alig van szakirodalmi forrás, amely a kutatásról, fejlesztésről és képzésről úgy szólna, hogy közben a nevezett fogalom, illetve annak alkalmazása ne kerülne szóba. Éppen ezért meglepő és olykor a kutató számára zavarba ejtő hogy milyen sokszínű értelmezését adják a szerzők a fogalomnak. Ahány forrás, annyi felfogással találkozhatunk, tehát érezhetően nem alakult még ki konszenzus, egységesség sem a hazai, sem a nemzetközi szakirodalomban a kategóriával kapcsolatosan. Magyarázható ez azzal a ténnyel, hogy ahány kutató, annyi megközelítés. Minden kutató a saját céljainak megfelelő kompetencia fogalmat használ, esetlegesen újat alkot. Így saját témájának, nézőpontjának, szempontrendszerének megfelelően értelmezi, csoportosítja a kompetenciákat. Az álláspontok nem teljesen egybevágóak. A kérdés az, hogy mely álláspont fogadható el a szakképzés-kutatás témája szempontjából? Természetesen jelen tanulmánynak nem feladata az egység megteremtése, vagy a vitás kérdések eldöntése. Mégis szükséges valamilyen alapértelmezés a szakképzési kutatási célok és eredmények bemutatásához. Ennek érdekében a továbbiakban szakirodalmi tájékozódással rövid áttekintését adom e kusza fogalmi rendszernek, majd meghatározom a kutatásban és az értekezésben használatos kompetencia-értelmezéseket, definíciókat. 5

6 2. A KOMPETENCIA ALAP-DEFINÍCIÓJA ÉS FONTOSSÁGA Az ősforrás, Noam Chomsky 1 talán legszemléletesebb megközelítése adta az alapot a rendszerezéshez, aki a generatív grammatika fogalma mentén beszélt arról a jelenségről, hogy a gyerekek minden kultúrában nagyon könnyen és gyorsan sajátítják el az idegen nyelvet. 2 Az a sajátosság, amely a helyzettől és szituációtól függetlenül a segítségére van: a kompetencia. A példa azt igazolja, hogy nem csupán a megtanult ismeretek új helyzetben való alkalmazásáról van szó a nyelvtanulás esetén. A háttérben megjelennek a született adottságok, élettapasztalatok és egyéb tényezők, amelyeknek szinte kibogozhatatlan, mondhatnánk ösztönös mechanizmusa hat ránk. Chomsky fogalmazta meg először (a múlt század 60-as éveiben), hogy ennek megfelelően nem csak a nyelvészetben, hanem más területeken is hasonló módon lehetne értelmezni a kompetenciát. 3 Chomsky óta, alig fél évszázad alatt, óriási jelentőségűvé vált a kompetencia fogalom és értelmezés. A mindennapok információ-halmazában, gyorsan változó világunkban rádöbbenünk arra, hogy sikerességünk érdekében képességeink fejlesztése fontosabb a tudás megszerzésénél. Ezért a képességek, attitűdök jelentősége felértékelődött. Az ős meghatározáson túl számtalan helyzetben próbálták a fogalmat definiálni a szakemberek, kutatók. Mindegyikből kitűnik, hogy nem egy konkrét kézzelfogható (materiális) emberi vonásról beszélünk, hanem gyakorlati jelenségek halmazával állunk szemben A KOMPETENCIA FOGALMAK ÉS ELMÉLETEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE Szakmai munkánk és kutatásaink során gyakran tettük fel a kérdést a hallgatóságnak: Mi a kompetencia? Majdnem minden esetben néhány perces gondolkodást követően elhangzott, hogy jártasságot, illetékességet, hozzáértést és jogosultságot értenek alatta. Azonban az ily módon megfogalmazott választ nehezen tudja a hallgatóság jelentéstartalmában értelmezni és a fogalmat pontatlanul, nem egyszer helytelenül alkalmazta. 1 Amerikai nyelvész, a generatív nyelvtan elméletének megalkotója (1928. dec. 7.) 2 Generatív grammatika Chomszky munkásságának központi fogalma 3 (letöltés dátuma: ) 6

7 A Bakos-féle Idegen szavak és kifejezések szótára két meghatározást említ 4 : 1. illetékesség, jogosultság, 2. szakértelem. A kompetencia kifejezés gyakori a szóhasználatunkban, éppen ezért kell, hogy ismerjük tartalmának jelentését. Alapvetően a szakértelem biztosítja a hozzáértés képességét. A különféle kompetencia-elméletek szempontjából is a szakértelem, és a képesség mutat jelentőséget. Boyatzis 5 a rátermett vezetőről szóló gondolatindító sorait felidézve még korántsem értük el a kívánt fogalmi kört. Chomskyt követően, a hatvanas évek modern kompetencia mozgalmai burkában számos definíció látott napvilágot, amelyek megfontolásra érdemesek. Igazolja ezt (a teljesség igénye nélkül) olyan szellemi tőke, mint McClelland, 6 Spencer és Spencer, 7 vagy az Amerikai Menedzsment Szövetség állásfoglalása. A fogalom minél pontosabb meghatározása érdekében a következő táblázatban foglalom össze a kompetencia kifejezés néhány jelentős, a szakirodalmakban található definícióját: 1. táblázat. Kompetencia definíciók a szakirodalomban 8 Szerző Amerikai Menedzsment Szövetség D. C. McClelland R. E. Boyatzis L.M.Spencer S.M. Spencer Kompetencia definíció Az egyén általánosítható tudása, motivációi, legbensőbb személyiségjegyei, társasági szerepei vagy képességei, készségei, amelyek egy munkakörben nyújtott kiemelkedő teljesítményhez köthetők. A kiválóan teljesítők személyiségjellemzője, pontosabban az egyén olyan tulajdonsága, amely nélkülözhetetlen egy szerepben vagy munkakörben nyújtott hatékony teljesítményhez. Az egyén hatékony és/vagy kiváló munkaköri teljesítményt eredményező személyiségjellemzője. Egy személy alapvető, meghatározó jellemzői, melyek okozati kapcsolatban állnak a kritériumszintnek megfelelő hatékony és/vagy kiváló teljesítménnyel. 4 Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, 1974, Akadémiai Kiadó, 427. p. 5 Boyatzis, Richard E.: The competent manager. New York, 1982, Wiley, In Klein Balázs Klein Sándor: A szervezet lelke. Budapest, 2006, EDGE Kiadó, 65. p. 6 McClelland, David (50-es évek) vizsgálta az emberek teljesítmény, barátság és hatalom iránti szükségletét. In Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés. Budapest, 2001, KJK KERSZÖV Kiadó, 93. p. 7 Spencer és Spencer: Competence at work, In Klein Balázs Klein Sándor: A szervezet lelke. Budapest, 2006, EDGE Kiadó, 73. p. 8 Szelestey Judit: Kompetencia modell kidolgozásának elméleti háttere, tudományos munkája alapján saját szerkesztés (kézirat) 5. p. 7

8 A táblázatból kitűnik, hogy alapvetően meghatározó az ember magatartása és személyisége, melyet a munka, a teljesítmény és a hatékonyság függvényében vizsgálunk. A történetiségében egymásra épülő definíciós törekvéseknek eredményeként napjainkra számos olyan írás látott napvilágot, amely a háromszektorú gazdaság (állami, magán, nonprofit) emberi erőforrás-állományának kompetencia alapú vizsgálatával foglalkozik. Az ilyen szakanyagok kompetencia definiálása képezi az alapját a kutatási beszámolóban bemutatásra kerülő szakképzési gyakorlatnak. Kiemelve Spencer és Spencer (1993) meghatározását, a kompetenciák egy személy alapvető, meghatározó jellemzői, melyek okozati kapcsolatban állnak a kritériumszintnek megfelelő hatékony és/vagy kiváló teljesítménnyel. A kompetencia ebben az esetben a következő összetevők együtteséből áll: az ismeretek, a tudás, a jártasságok, a készségek, a képességek, a szociális szerepek és értékek, az énkép, személyiségvonások és a motivációk A KOMPETENCIA-ELMÉLETEK HATÁSA ÉS JELENTŐSÉGE NAPJAINKBAN A pszichológiai megalapozást követően a rohamosan változó környezetünkben (mikro- és makroszinten), különös tekintettel a fejlődés tendenciájára és dinamikájára, egyre bővült és tudományos tartalommal telítődött a kompetens személyiségről alkotott nézet. A fentiek alapján látható, hogy USA-ban, vagy az Európai Uniós gyakorlatban, már régóta elfogadott és alkalmazott a nevezett terület, hazánkban azonban eléggé újkeletűnek tekinthető. A fogalom használata és gyakorlati megjelenése elsősorban a rendszerváltás és az uniós politikánk hatásaira vezethető vissza. Gyakorlati oldalról a piaci versenyben szerepet vállaló multinacionális szervezeteknél jelent meg az emberi erőforrás vetületében, míg elméleti, módszertani gyökereit az andragógia, mint 9 Spencer és Spencer: Jéghegy modell, In Mohácsi Gabriella: Kompetencia modell nemzetközi környezetben 1-2. rész. Humánpolitikai Szemle 1996/ szám, és p. 8

9 multidiszciplináris tudományág foglalja magába. Nem véletlen, hogy az V. Nemzetközi Felnőttoktatási Konferencián Hamburgban a life long learning koncepció egyik kulcsproblémájaként fogalmazódott meg, majd más konferenciák is a kompetencia alapú képzéseket helyezték előtérbe. 10 Az a tény, hogy a kompetencia és a kompetetív személy több tudományág integrációja mentén értelmezhető, felveti azt a gondolatot, hogy a globalizáció és az abból eredő paradigmaváltás megkövetel egy professzionális felfogást. Eszerint ne csak a megszerzett iskolai bizonyítványok legyenek mérvadóak az egyén képességét, teljesítményét és hatékonyságát illetően, hanem a készségek, képességek és jártasságok, vagyis a hozzáértés és rátermettség is számítson. Az Európai Bizottság által az egész életen át tartó oktatás és tanulás európai évében kiadott Fehér Könyv is a kognitív társadalomhoz közelít, és első lépésnek tekinti a kompetenciák elismerését. Felveti annak nemzeti, majd a szubszidiaritás elvét. 11 Előre vetíti, hogy az egyéni viselkedésminták között elsajátított kompetenciákat mérhetővé és kézzelfoghatóvá kell tenni, hiszen Galilei tanítása szerint: Ami mérhető, mérd meg, ami nem mérhető, tedd mérhetővé. Ennek szellemében is szükséges a legalapvetőbb kompetencia-definíciókat meghatározni. Az információs társadalom jellegénél fogva lehetővé teszi és igényli az egyén részéről a szociális és fizikai környezetének megismerését. Ennek kapcsán készségeket és probléma-megoldási stratégiákat fejleszt ki, melyek a mindennapi gyakorlatban a körülöttünk lévő, rohamosan változó világ elemzésének eszközeit szolgálják. Ebből kiindulva a kompetencia nem azonos a dolgokról való statikus tudással. Sokkal inkább egy aktív folyamat, hiszen mindenkinek személyre szabott kompetenciái vannak, mellyel képes az egyes ember a mindenkori szituáció befolyásolására, irányítására, és az egyén érdekeinek való megfeleltetésre. A kompetencia fogalma a munka világában az emberi erőforrás menedzsment valamennyi területén alkalmazható. Így a munkaköri követelmények meghatározásában, a toborzásban és kiválasztásban, a teljesítmény-értékelésben, az ösztönzés-menedzsmentben, a karrier- és utánpótlástervezésben, a személyzetfejlesztésben. Szerepe van a változásokban, a kultúraváltás elindításában, 10 Tanítani és tanulni. A kognitív társadalom felé. Fehér könyv. Budapest, 1996, Munkaügyi Minisztérium. Letölthető: (letöltés ideje: október 29.) 11 szubszidiaritás fogalma minden döntést azon a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol az optimális informáltság, a döntési felelősség és a döntések hatásainak következményei a legjobban láthatók és érvényesíthetők. Forrás: (letöltés ideje: október 31.) 9

10 kommunikálásában, kezelésében is. Ennek értelmében a szervezeti stratégia részeként megfogalmazott és a stratégia megvalósításához szükséges kritikus kompetenciák valamennyi emberi erőforrás rendszerben megjelennek, támogatva az integrált működést. 12 A szakképzési fogalomtár a kompetencia (competences) fogalmát a következően magyarázza: A bizonyított/kimutatott és egyéni befogadóképesség ahhoz, hogy alkalmazzuk a know-how-t, a jártasságokat, a képzettségeket vagy tudást annak érdekében, hogy a szokásos és változó munkahelyi helyzeteknek és követelményeknek eleget tegyünk. Különböző módokon lehet elsajátítani: formális, nonformális és informális úton. A kompetenciák lehetnek tárgy-specifikusak (szakmai tudás), módszertan-specifikusak (a gondolkodás és az elhatározás képessége és az újítási készség), illetve kapcsolat-specifikus (nyelvi és kommunikációs jártasság, csapatmunka). 13 Tovább kutatva a fogalom értelmezését, arra a megállapításra jutottunk, hogy létezik egy napjainkra jellemző felfogás, mely szerint leegyszerűsítve megkülönböztethetünk három alapvető kategóriát, 14 amely közelebb visz a téma-kifejtésben alkalmazható kompetencia fogalom meghatározásához: 1. tudás (knowledge): az élet legkülönbözőbb területeiről, az egyén által megszerzett és megszerezhető ismeretek összessége, 2. jártasság, készség (skill): oktatás, képzés (tanulás) és egyéni tapasztalatszerzés során elsajátítható, egy adott feladathoz, vagy munka elvégzéséhez felhasználható, ahhoz szükséges tudás, 3. kompetencia (competence): annak a képessége, hogy az élet különböző szituációiban alkalmazni tudjuk tudásunkat, tapasztalatainkat, személyes adottságainkat. Ez a felsorolás azonban meglehetősen mechanikus és logikátlan, hiszen a fogalmat önmagával magyarázza: szerepel benne a kompetencia szó. Arra azonban mégis jó, hogy elősegítsen egy szakmai 12 A Magyar Köztársaság Rendőrsége Munka- és magatartásértékelési és karriertámogatási kézikönyve (készítette: RTF RVTKI, Dr. Szakács Gábor Bokodi Márta), Budapest, 2002, 3. p. 13 (letöltés ideje: október. 31.) 14 Udvardi-Lakos Endre: Kompetencia, modularitás paradigmaváltás a gyakorlatban. Forrás: (letöltés ideje: október 21.) 10

11 állásfoglalást munkánkra vonatkozóan, hogy elkötelezzük magunkat valamely megközelítés mellett, illetve, hogy a későbbi fogalomalkotás érdekében kiemeljük a szükségesnek tartott és hasznosítható definíciós elemeket. Erre a későbbiekben, a szakképzés vizsgálatok kompetencia alapú kutatási összefüggésben kerül sor AZ EURÓPAI UNIÓ GYAKORLATORIENTÁLT MEGKÖZELÍTÉSE Meglátásunk szerint közelebb visz a kutatásban megjelenő gyakorlati felvetésekhez, ha figyelmet fordítunk az Európai Unió alábbi kategóriáira: 15 1 Alapkompetenciák, báziskompetenciák: azokat a személyiség-jellemzőket foglalják magukba, amelyek gyakran előfordulnak, amelyeket általánosan alkalmazunk az élet legkülönbözőbb területein. Ezek megteremtik az alapot ahhoz, hogy a kulcskompetenciák, a generikus és a funkcionális kompetenciák kialakíthatók legyenek (ilyenek például az írás, az olvasás, a számolás, a szövegértés). 2 Kulcskompetenciák: nem egyetlen szakma tartozékai, hanem valamennyié. Kiegészítik az előbbi kategória elemeit. Az Európai Unió az alábbi kulcskompetenciák meglétét, illetve folyamatos fejlesztését preferálja: anyanyelven való kommunikáció, idegen nyelven való kommunikáció, matematikai készségek, alapkészségek a tudományban és a technológiában, informatikai készségek, a tanulás tanulása, interperszonális és állampolgári készségek, vállalkozói készségek, kulturális tudatosság (általános műveltség). 15 Detailed work programme ont he follow-up of the objectives of education and training systems in Europe (2002) eredeti dokumentum alapján. 11

12 A felsorolt kompetenciák átfogó jellegűek, nemcsak egy szűk területen, egy meghatározott tevékenységgel kapcsolatosan alkalmazhatók, hanem széles körben transzferálhatók más más területre, a megváltozott körülményekre is. 3 Generikus kompetenciák: Olyan általános, független és rugalmas, transzverzálisnak tekinthető kompetenciák alkotják, amelyeknek elsajátítása nem köthető semmilyen speciális tárgyhoz. A munka világában valamely szervezet valamennyi munkakörére, vagy egy-egy munkaköri csoportjára vonatkozó viselkedés-együttes. A legfontosabbnak tartott generikus kompetenciák a következők: egy munkafolyamat racionális megszervezése, az idővel, az energiával és az anyaggal való takarékosság, a problémaérzékenység és problémamegoldás, az alternatív megoldási lehetőségek összehasonlítása, a lényeglátás, a döntésképesség, az együttműködés, a kommunikációs készség, az innováció és a kreativitás. 4 Speciális vagy funkcionális kompetenciák: az egyes munkakörök sikeres ellátásához szükséges viselkedés-repertoár, a kimagasló teljesítményt szolgáló szakmai tudást foglalják magukba. Ezeket csak meghatározott képzési folyamatban lehet megtanulni. Ilyen szakmai kompetencia a villanyszerelő munkához tartozó specifikus és rutin feladatok elvégzéséhez szükséges képesség, tudás, ismeret. 16 Mindegyiknek jelentős szerepe van az egyén életében és a szervezetek működésében is. Kívánatos lenne a jövőben az együttes megvalósításuk a szakképzésben a kompetencia-fejlesztéssel. A szakma-specifikus kompetencia meghatározások egyértelműen a generikus és a speciális vagy funkcionális kompetenciákat tekintik alapnak. 16 Az Európai Unió szerint: báziskompetenciák, munkakompetenciák, vezetői-vállalkozói kompetenciák, ismeretek. 12

13 2.4. AZ ÉRZELMI KOMPETENCIA NAPJAINK KOMPETENCIA ALAPÚ MEGKÖZELÍTÉSI GYAKORLATA Kutatóként szem előtt kell tartanom, hogy a kompetenciák mindenfajta meghatározása és értelmezése csak átmeneti lehet, hiszen maga a jelenség folyamatosan kész a módosításra. Amikor pedig bármilyen változásnak eljön az ideje, ki fognak alakulni azok az eszközök amelyek alkalmasak lesznek a további kompetencia-fogalmak felfedezésére és kialakítására. Ennek megfelelően elfogadhatjuk, hogy napjainkra felértékelődik az érzelmileg intelligens munkavállaló személye is. Az érzelmi kompetencia szerkezete az alábbiaknak megfelelően két nagy csoportba, és további alcsoportokba tagolható 17 : 1) Személyes kompetencia: Ezek a kompetenciák határozzák meg, hogyan tudunk saját magunkkal bánni. Én-tudatosság: saját belső állapotaink, preferenciáink, erőforrásaink és intuícióink ismerete Érzelmi tudatosság. Érzelmeink és azok hatásának felismerése. Pontos önértékelés: erősségeink és korlátaink ismerete. Önbizalom: értékeink és képességeink biztos tudata. Önszabályozás: képesség, amely lehetővé teszi, hogy kezelni tudjuk belső állapotainkat, impulzusainkat és erőforrásainkat Önkontroll: a hátráltató érzelmek és impulzusok kordában tartása Megbízhatóság: őszinteség és igazmondás. Lelkiismeretesség: a saját teljesítményünkkel kapcsolatos felelősségvállalás Alkalmazkodás: a változás kezelésében megmutatkozó rugalmasság. Innováció: találékonyság, nyitottság az új ötletekkel, megközelítési módokkal és az új információval szemben. Motiváció: olyan érzelmi jellegű törekvések, amelyek serkentik és irányítják a kitűzött célok elérését. Teljesítmény-motiváció: a kiválóság fejlesztésére, vagy egy adott szintjének elérésre irányuló késztetés. Elköteleződés: igazodás a team, vagy a szervezet céljaihoz. Kezdeményezőkészség: készenlét a felmerülő lehetőségek megragadására. 17 Goleman, Daniel Boyatzis Richard E. Mckee Annie: A természetes vezető. Budapest, 2003, Vince kiadó, 326 p. 13

14 Optimizmus: a kitűzött célok elérésére irányuló kitarts, az akadályok, kudarcok ellenére. 2) Szociális kompetencia: Ezek a kompetenciák határozzák meg, hogyan kezeljük társas kapcsolatainkat. Empátia: mások érzéseinek, szükségleteinek és meggyőződéseinek ismerete. Mások megértése: ez a képesség teszi lehetővé, hogy megértsük mások érzelmeit és nézőpontját és aktív érdeklődést tanúsítsunk mások meggyőződése iránt. Mások fejlesztése: ez a képesség elősegíti mások fejlődési szükségleteinek megértését és mások képességeinek fejlesztését. Kliensközpontúság: képessé tesz arra, hogy elvárjuk, felismerjük és teljesítsük az ügyfelek szükségleteit.. A sokszínűség értékelése: a kibontakozás lehetőségének biztosítása tőlünk különböző emberek számára.. Politikai tudatosság: egy team érzelmi feszültségeinek és erőviszonyainak észlelése. Társas készségek: Olyan készségek, amelyek lehetővé teszik, hogy másokból az általunk kívánt reakciót váltsuk ki. Befolyásolás : hatékony módszerek bevetése mások meggyőzésének érdekében. Kommunikáció: pártatlan érdeklődés mások véleménye iránt, és képesség, amely lehetővé teszi, hogy meggyőzőek legyünk. Konfliktuskezelés: tárgyalási képesség, amely lehetővé teszi az ellentétek feloldását. Vezetés: egyének és teamek inspirálása és irányítása. Kapcsolatépítés: hasznos ismeretségek ápolása. Együttműködés: képessé tesz arra, hogy másokkal együtt dolgozzunk közös céljaink érdekében. Csapatszellem: a munkacsoport összhangjának megteremtése a közös célok elérése érdekében. Feltétlenül itt kell szót ejtenünk az érzelmi intelligencia és az érzelmi kompetencia közötti relációról, kapcsolatról. Daniel Golemann, Richard Boyatzis és Annie McKee korunk irányadó munkáit (kompetencia kutatásait) használtuk fel. 14

15 Ennek értelmében az érzelmi intelligencia (EQ) az intelligencia vagy a képességek azon fajtája, ami a saját és mások érzelmeinek érzékelésével, kezelésével és pozitív befolyásolásával kapcsolatos. Az érzelmi kompetencia (EK) olyan tanult készség, amely a kiválók egyéni teljesítményét, és ezáltal a szervezetek eredményességét döntően meghatározza. A megfelelő intellektuális képességet és a szakértelmet - vagyis a szakmai kompetenciát - adottnak tekinti, amelyek szükségesek ugyan a munkavégzéshez, de a siker elsősorban nem tőlük függ. Az érzelmi kompetencia annyiban tér el az érzelmi intelligenciától, hogy közelebb van a gyakorlati élethez, olyan személyiségvonás, amely kiemelkedő munkavégzéshez vezet. Az EQ az egyén általános jellemzője, az EK viszont munka specifikus készségek összessége. Mindkettő az életkorral, a tudással, a tapasztalással gyarapszik, vagyis kevésbé függ a genetikai adottságoktól, a gyermekkori élményektől, mint a hagyományos értelemben használt intelligencia-hányados. A kompetencia-fogalom szűkített felfogása szerint a közepest a kiválótól az érzelmi kompetenciájuk szintje különbözteti meg egymástól. Ha egy jelölt a szakmai és a módszertani kompetenciákban lemarad a többiek mögött, de személyes és szociális kompetenciái magasabbak a többiekénél, akkor ő lesz a jó szakember. Az érzelmileg kompetens emberek tudnak a legkönnyebben alkalmazkodni a munka változó világához. Már a kiválasztás folyamatában az értelmi intelligenciára és a szakmai tudásra helyezik a hangsúlyt egy jelölt munkaköri megfelelésénél. Ezzel szemben az érzelmi kompetencia közelebb áll a gyakorlati szituációkhoz, hiszen az a hatékonyabb munkavégzéshez vezet. (Továbbá a kompetencia alapú munkaerő-tervezésben, a teljesítményértékelésben és az erre épülő személyzetfejlesztésben is szükséges lenne az érzelmi kompetenciára helyezni a hangsúlyt. ) 15

16 3. A KOMPETENCIÁK MEGÍTÉLÉSE AZ EMPIRIKUS VIZSGÁLATOK TAPASZTALATAI Az alábbiakban az online kérdőívek révén a 390 válaszadó volt tanuló kompetenciákkal kapcsolatos válaszait elemezzük. A kérdés így hangzott: Kérjük osztályozza az alábbi készségeket, kompetenciákat aszerint, hogy (A) milyen mértékben rendelkezett velük a végzése megszerzésekor, és (B) mennyire szükségesek azok a mostani (legutóbbi) munkájához. Amennyiben jelenleg nincs állása, de korábban volt, a legutóbbira vonatkozóan válaszoljon! Ha még nem volt állása, kérjük, hogy csak az A oszlopot töltse ki! (Az 5-ös azt jelenti, hogy nagyon nagy mértékben rendelkezett ill. szükséges, az 1-es azt, hogy egyáltalán nem. A közbülső értékekkel árnyalhatja véleményét.) A válaszadók mindegyikére vonatkozott tehát az (A) rész, azaz arra kértük minden válaszadónkat, hogy retrospektív módon becsülje meg és osztályozza le a megadott kompetenciákat 1-től 5-ig arra vonatkozóan, hogy mennyire rendelkezett velük végzésekor (a kérdésben megadott skálaértékeket figyelembe véve). A következő esetben, a (B) résznél viszont csak azokat kértük válaszadásra, akik eddigi pályafutásuk során már dolgoztak eredeti végzettségüknek megfelelő munkakörben. A következő táblázatban foglaljuk össze az egyes részminták elemszámait (lásd az 1. táblázatot). 2. táblázat: Elemezhetőek-e a kompetencia-válaszai eredeti végzettsége szerint (fő és százalék) (Elemezhető: ha nem pályaelhagyó, nem változott végzettsége, szakképzettsége és már volt legalább egy munkahelye, ahol végzettségének megfelelően dolgozott.) nem elemezhető elemezhető Összesen villanyszerelő technikus mérnök-asszisztens Összesen Fő Százalék 36,5% 63,5% 100 Fő Százalék 53,1% 46,9% 100 Fő Százalék 48,4% 51,6% 100 Fő Százalék 49,2% 50,8% 100 Szakképzés-vizsgálatok ZSKF TKK (N=390) 16

17 A második táblázatot alig több mint a megkérdezettek fele (50,8 százalékuk, azaz 198 fő) töltötte tehát ki. Ezen belül a villanyszerelők száma 47 fő, a technikusoké 119 fő, míg a mérnök-asszisztenseké 32 fő (különösen a technikusoknál volt jelentős a veszteség: csupán 46,9 százalékuk felelt meg a szűrő kritériumoknak). A táblázatokban felsorolt kompetenciák a következők voltak: 1. elméleti szaktudás, felkészültség 2. szaktudás alkalmazás a gyakorlatban 3. innovatív készség, újító szellem 4. probléma-megoldási készség, leleményesség 5. nagy munkabírás, kitartás 6. beszédkészség 7. íráskészség, fogalmazási készség 8. kézügyesség 9. nyelvtudás 10. számítógép ismeret, informatikai tudás 11. emberi konfliktusok kezelése 12. konfliktustűrés 13. együttműködés egy csapattal 14. megfelelő csapatszellem kialakítása 15. munkaszervezés 16. előrelátás, tervezőkészség 17. mások szakmai vezetése 18. mások irányítása, utasítása 19. gyakorlati szakismeret 20. tanulási képesség 21. precizitás, részletekre figyelés 22. időbeosztás 23. kritikai gondolkodás 24. önálló munkavégző képesség 25. alkalmazkodóképessé g 26. koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása 27. rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 28. tolerancia, más nézetek tisztelete 29. figyelem, szabályok követése 30. általános tájékozottság, műveltség 17

18 Az alábbiakban áttekintjük az online kérdőívek eredményeit. Először a (B) kérdéssorra adott válaszokat tekintjük át, vagyis arra vagyunk kíváncsiak, hogy az egyes szakmák gyakorlásához mennyire szükségesek az egyes kompetenciák. Ezt követően az (A) részt elemezzük, azaz megvizsgáljuk, milyen mértékben rendelkeztek saját bevallásuk szerint válaszadóink az egyes kompetenciákkal végzettségük megszerzése idején. Végül a két kérdésre adott válasz különbségeit vagyis a hiányokat vesszük sorra. Elemzéseink során először egy-egy ábra révén az átlagok szakmák szerinti eltéréseit vesszük sorra, kiegészítve egy táblázatba foglalt variancia-analízis eredményeképpen nyert statisztika segítségével. Végül a szakmánként legnagyobb különbséget mutató kompetenciák átlagértékeit egy-egy speciális megjelenítés ún. pókháló-ábra segítségével is bemutatjuk MENNYIRE SZÜKSÉGESEK AZ EGYES KOMPETENCIÁK MUNKÁJÁHOZ? A második kérdés (B) mennyire szükségesek az egyes kompetenciák a munkájához feldolgozása során a következő eredmények születtek (lásd az 1. ábrát és a 3. táblázatot). A szakmák szerinti eltérések elemzéséhez az F-próbát alkalmaztuk, illetve a magyarázóerő mérésére az Eta-négyzet statisztikát használtuk (lásd az értékeket a 3. táblázat utolsó oszlopában). Eszerint a három szakma gyakorlásához szüksége kompetenciák a kézügyesség tekintetében térnek el a legnagyobb mértékben (itt az Eta-négyzet értéke: 0,0082 amely egyben megadja a szakok magyarázó erejét : 8,2 százalékot a továbbiakban csak ezt az értéket közöljük). A villanyszerelők átlagértéke itt kimagasló: 4,45 az ötfokú skálán, miközben a másik póluson a mérnök-asszisztensek helyezkednek el (3,40 pontos átlagértékkel). A második legnagyobb különbséget a szaktudás alkalmazása a gyakorlatban kompetencia mentén tapasztaltuk (az Eta-négyzet értéke: 8,1 százalék). Ebben az esetben is a villanyszerelők átlaga a legnagyobb (4,44), míg a technikusoké a legkisebb (3,58). A következő kompetencia a sorban a fegyelem, szabályok követése (Eta-négyzet: 6,9 százalék), szintén a villanyszerelők átlagértéke a legnagyobb (4,68), igen magas a mérnökasszisztenseknél (4,38), míg ez esetben is a technikusok átlaga a legalacsonyabb (4,18). 18

19 1. ábra: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák munkájához? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges; 5 = nagyon nagy mértékben szükséges) - Szűrt 18 Eredeti végzettség szerint. 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 03 Innovatív készség, újító szellem 04 Probléma-megoldási készség, leleményesség 05 Nagy munkabírás, kitartás 06 Beszédkészség 07 Íráskészség, fogalmazási készség 08 Kézügyesség 09 Nyelvtudás 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 11 Emberi konfliktusok kezelése 12 Konfliktustűrés 13 Együttműködés egy csapattal 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 15 Munkaszervezés 16 Előrelátás, tervezőkészség 17 Mások szakmai vezetése 18 Mások irányítása, utasítása 19 Gyakorlati szakismeret 20 Tanulási képesség 21 Precizitás, részletekre figyelés 22 Időbeosztás 23 Kritikai gondolkodás 24 Önálló munkavégző képesség 25 Alkalmazkodóképesség 26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 29 Fegyelem, szabályok követése 30 Általános tájékozottság, műveltség 2,49 3,63 3,35 4,11 4,03 3,58 4,44 4,11 3,59 3,73 4,53 4,40 4,36 4,50 4,43 4,49 4,03 3,83 3,48 3,93 3,30 3,70 3,40 3,90 4,45 3,40 2,99 3,16 3,23 3,23 3,09 3,32 3,38 4,23 3,66 3,53 4,14 3,78 3,63 4,28 3,94 3,80 4,57 4,41 4,26 4,21 4,07 3,92 4,24 3,70 3,88 4,34 3,71 3,90 3,90 4,00 4,20 3,81 4,41 3,87 3,65 3,98 4,47 4,28 4,43 4,11 3,84 3,97 3,83 3,81 3,66 3,49 3,41 4,47 4,51 4,41 4,31 4,23 4,21 4,24 4,06 4,54 4,50 4,06 4,23 4,14 4,16 4,38 4,18 4,68 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 mérnök-asszisztens technikus villanyszerelő Szakképzés-vizsgálatok ZSKF TKK (N=198) 18 Csak azokat vontuk be, akik nem pályaelhagyók, nem változott végzettségük, szakképzettségük és már volt legalább egy munkahelyük, ahol végzettségüknek megfelelően dolgoztak. (N=198) 19

20 Az Eta-négyzet értékei alapján a negyedik legnagyobb különbséget az elméleti szaktudás, felkészültség kompetencia esetében regisztráltuk (6,4 százalék). A szakmák közötti sorrend hasonló az előzőekhez: a villanyszerelőknél a legnagyobb (4,11), őket követik a mérnökasszisztensek (3,58), míg a legalacsonyabb itt is a technikusok esetében az átlagérték (3,35). Ezeket a szakmánkénti eltéréseket jól nyomon követhetjük a következő ábrán (lásd a 2. ábrát). 2. ábra: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák munkájához? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges; 5 = nagyon nagy mértékben szükséges) - Szűrt Eredeti végzettség szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; (*): A legnagyobb eltérés az óramutató járásával ellentétes irányban csökkenő sorrend. 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 08 Kézügyesség (*) 15 Munkaszervezés 5,00 4,50 4,00 06 Beszédkészség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 29 Fegyelem, szabályok követése 3,50 3,00 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 2,50 2,00 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása 16 Előrelátás, tervezőkészség 18 Mások irányítása, utasítása 17 Mások szakmai vezetése 19 Gyakorlati szakismeret 09 Nyelvtudás 07 Íráskészség, fogalmazási készség mérnökasszisztens technikus villanyszerelő Szakképzés-vizsgálatok ZSKF TKK (N=198) 20

21 A második kompetencia-csoportba azokat az itemeket soroljuk, amelyek esetében még a szak változó magyarázó ereje meghaladja az 5 százalékot. A következő kompetenciák tartoznak ide: koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása (Eta-négyzet: 5,2 százalék); a legnagyobb érték a villanyszerelőknél mérhető (4,54 pont), őket követik a mérnök-asszisztensek (4,06 pont). Hasonló nagyságrendű eltérések (Eta-négyzet: 5,1 százalék) tapasztalhatóak a gyakorlati szakismeret esetében, az átlagértékek sorrendje hasonló módon alakul az előzőekhez (a legnagyobb a villanyszerelőknél: 4,41; következnek a mérnök-asszisztensek: 4,20; végül a technikusok: 3,81). Végül hasonló magyarázó erő mellett (Eta-négyzet: 5,1 százalék) itt találjuk a mások irányítása, utasítása kompetenciát is. A sorrend itt alaposan megváltozik: a legnagyobb értéket a mérnök-asszisztenseknél mértünk (4,00 pont), őket a technikusok követik (3,23 pont), végül a villanyszerelők következnek (3,09 pont). A következő csoportba azokat a kompetenciákat soroljuk, amelyek esetében az Etanégyzetek 4 és 5 százalék közé esnek. A nyelvtudás esetében a vizsgált statisztika értéke 4,9 százalék, az ötfokú skálán mért átlagértékek a mérnök-asszisztenseknél a legnagyobbak (3,40 pont) és a villanyszerelőknél a legkisebbek (2,49 pont). Az íráskészség, fogalmazáskészség (Etanégyzet: 4,7 százalék) kompetencia esetében az előzőhöz képest kissé felborul a sorrend: itt a technikusok átlagértéke a legkisebb (3,30 pont), a mérnökasszisztenseké a legnagyobb (3,93 pont). Az előrelátás, tervezőkészség következik a sorban (Eta-négyzet: 4,3 százalék), az előző kompetenciához hasonlóan alakulnak a szakmák szerinti átlagértékek (mérnökasszisztensek: 4,34; technikusok: 3,71). Végül a mások szakmai irányítása kompetencia tartozik még ebbe a csoportba, melynek az Eta-négyzet értéke megegyezik az előzőével, a szakmák szerinti sorrend is ugyanúgy alakul (mérnök-asszisztensek: 3,90; technikusok: 3,16). Érdemes szemügyre venni azokat a kompetenciákat is, amelyek esetében az eltérések minimálisak. A legkisebb különbségeket az önálló munkavégző képesség (4,41 és 451 között mozognak az átlagértékek), a nagy munkabírás, kitartás (4,43 és 4,50 között), valamint az alkalmazkodóképesség (4,21 és 4,31 között) kompetenciákat, ahol az Eta-négyzet értéke 02 százalék. Egy árnyalattal nagyobb 0,4 százalékos Eta-négyzet értéket mértünk a problémamegoldó készség, leleményesség esetében (itt az átlagok minimális és maximális értékei: 4,36 és 4,53), de még jóval az 1 százalék alatt van az általános tájékozottság, műveltség esetében is (az Eta-négyzet: 0,4 százalék; a minimális és maximális átlagértékek: 3,41 és 3,66). 21

22 3. táblázat: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák munkájához? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges; 5 = nagyon nagy mértékben szükséges) - Szűrt Eredeti végzettség szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve. villanyszerelő technikus Összesen mérnökasszisztens Etanégyzet 08 Kézügyesség 4,45 3,90 3,40 3,95, Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 4,44 3,58 4,03 3,86, Fegyelem, szabályok követése 4,68 4,18 4,38 4,32, Elméleti szaktudás, felkészültség 4,11 3,35 3,63 3,58, Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása 4,54 4,06 4,24 4,20, Gyakorlati szakismeret 4,41 3,81 4,20 4,02, Mások irányítása, utasítása 3,09 3,23 4,00 3,33, Nyelvtudás 2,49 2,99 3,40 2,93, Íráskészség, fogalmazási készség 3,70 3,30 3,93 3,50, Előrelátás, tervezőkészség 3,90 3,71 4,34 3,86, Mások szakmai vezetése 3,23 3,16 3,90 3,30, Számítógép-ismeret, informatikai tudás 3,53 3,66 4,23 3,73, Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 4,23 4,06 4,50 4,17, Tolerancia, más nézetek tisztelete 4,16 3,81 4,14 3,93, Beszédkészség 3,48 3,83 4,03 3,78, Kritikai gondolkodás 3,38 3,32 3,83 3,42, Munkaszervezés 3,88 3,70 4,24 3,83, Innovatív készség, újító szellem 3,73 3,59 4,11 3,70, Emberi konfliktusok kezelése 3,63 3,78 4,14 3,80, Tanulási képesség 3,98 3,65 3,87 3,76, Konfliktustűrés 3,80 3,94 4,28 3,96, Együttműködés egy csapattal 4,26 4,41 4,57 4,40, Időbeosztás 3,97 3,84 4,11 3,91, Precizitás, részletekre figyelés 4,43 4,28 4,47 4,35, Megfelelő csapatszellem kialakítása 3,92 4,07 4,21 4,06, Általános tájékozottság, műveltség 3,41 3,49 3,66 3,50, Probléma-megoldási készség, leleményesség 4,36 4,40 4,53 4,41, Alkalmazkodóképesség 4,21 4,23 4,31 4,24, Nagy munkabírás, kitartás 4,49 4,43 4,50 4,45, Önálló munkavégző képesség 4,41 4,51 4,47 4,48,002 ÁTLAGOK 3,94 3,81 4,12 3,89 Szakképzés-vizsgálatok ZSKF TKK (N=198) 22

23 3.2. MILYEN MÉRTÉKBEN RENDELKEZETT AZ EGYES KOMPETENCIÁKKAL VÉGZETTSÉGE MEGSZERZÉSEKOR? A következőkben azt vizsgáljuk meg az előzőekhez teljesen hasonló módon hogy az egyes kompetenciákkal milyen mértékben rendelkeztek a megkérdezettjeink, amikor megszerezték a szakképzettségüket. Itt is a legnagyobb átlag-különbségeket mutató kompetenciák elemzésével kezdjük, melyek alakulását követhetjük nyomon a 3. ábrán. 3. ábra: Milyen mértékben rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkezett; 5 = nagyon nagy mértékben rendelkezett) - Szűrt Eredeti végzettség szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; (*): A legnagyobb eltérés az óramutató járásával ellentétes irányban csökkenő sorrend. 26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása (*) 17 Mások szakmai vezetése 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 4,50 4,00 11 Emberi konfliktusok kezelése 15 Munkaszervezés 3,50 29 Fegyelem, szabályok követése 3,00 20 Tanulási képesség 2,50 18 Mások irányítása, utasítása 2,00 08 Kézügyesség 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 05 Nagy munkabírás, kitartás 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 19 Gyakorlati szakismeret 09 Nyelvtudás 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban mérnök-asszisztens technikus villanyszerelő Szakképzés-vizsgálatok ZSKF TKK (N=186) 23

24 4. ábra: Milyen mértékben rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkezett; 5 = nagyon nagy mértékben rendelkezett) - Szűrt Eredeti végzettség szerint. 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 03 Innovatív készség, újító szellem 04 Probléma-megoldási készség, leleményesség 05 Nagy munkabírás, kitartás 06 Beszédkészség 07 Íráskészség, fogalmazási készség 08 Kézügyesség 09 Nyelvtudás 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 11 Emberi konfliktusok kezelése 12 Konfliktustűrés 13 Együttműködés egy csapattal 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 15 Munkaszervezés 16 Előrelátás, tervezőkészség 17 Mások szakmai vezetése 18 Mások irányítása, utasítása 19 Gyakorlati szakismeret 20 Tanulási képesség 21 Precizitás, részletekre figyelés 22 Időbeosztás 23 Kritikai gondolkodás 24 Önálló munkavégző képesség 25 Alkalmazkodóképesség 26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 29 Fegyelem, szabályok követése 30 Általános tájékozottság, műveltség 2,32 2,56 2,92 2,76 2,75 3,72 3,37 3,84 3,66 3,42 3,95 3,71 3,53 3,51 4,07 3,84 3,86 4,24 3,79 4,30 3,89 3,64 3,57 3,82 3,73 3,65 3,96 4,06 4,40 4,22 3,85 3,52 3,58 3,38 3,82 3,65 3,58 3,83 4,04 4,03 4,19 3,85 3,61 3,75 3,68 3,21 3,54 3,85 3,43 3,70 3,46 3,36 3,50 3,22 3,85 3,51 4,05 4,04 3,53 3,66 4,26 3,97 4,19 3,84 3,46 3,74 3,77 3,38 3,64 4,37 3,95 4,17 4,04 3,87 4,05 3,92 3,63 4,28 4,12 3,71 3,95 4,00 3,63 4,06 4,23 3,63 4,20 3,92 3,78 3,71 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 mérnök-asszisztens technikus villanyszerelő Szakképzés-vizsgálatok ZSKF TKK (N=186) 24

25 Az adatok szerint a koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása kompetencia szerint tapasztalhatóak a legnagyobb különbségek a három szakma között (lásd a 4. ábrát és a 4. táblázatot is). Ebben az esetben az Eta-négyzet értéke 9,5 százalék, miközben a legkisebb átlagot a technikusoknál mértünk (3,63 pont az ötfokú skálán), a mérnök-asszisztenseknél ez az érték 3,92, míg a villanyszerelőknél regisztráltuk a legnagyobbat (4,28 pontot). Hasonló nagyságrendű eltérések tapasztalhatóak a mások szakmai vezetése, irányítása kompetenciánál. Itt az Etanégyzet értéke: 9,4 százalék, a minimális értéket ez esetben is a technikusoknál tapasztaltuk (2,76), míg a legnagyobbat 3,46 pontot a mérnök-asszisztenseknél. A következő csoportba azokat a kompetenciákat soroljuk, amelyek esetében az eltérések nagyságrendje (az Eta-négyzet értéke) 6 és 8 százalék közé esik. A fegyelem, szabályok követése kompetencia esetében az Eta-négyzet értéke: 7,9 százalék, itt a villanyszerelők és a mérnökasszisztensek esetében hasonló átlagértéket mértünk (4,2 körül alakult mindkettő), míg a technikusoké ettől jóval elmarad (3,63 pont). Hasonló a helyzet a mások irányítása, utasítása esetében is (itt az Eta-négyzet értéke 7,2 százalék): a technikusoké a legkisebb átlagérték (2,75 pont), míg a másik két szakma esetében 3,2 és 3,5 között található. Az elméleti szaktudás, felkészültség kompetencia Eta-négyzet értéke 6,6 százalék, a villanyszerelők érezték relatíve a legfelkészültebbnek magukat végzésükkor (az átlagérték itt 3,84), őket a mérnök-asszisztensek követik (3,72 ponttal), majd a technikusok következnek (3,37 ponttal). A nagy munkabírás, kitartás és a gyakorlati szakismeret kompetenciák esetében még éppen a 6-os érték fölött található az Eta-négyzet értéke (6,3 illetve 6,0 százalék). Az átlagértékek abban a tekintetben itt is hasonlóan alakulnak, hogy a technikusoké a legalacsonyabb. A gyakorlati szakismeret elsajátítása saját bevallásuk szerint a villanyszerelőknek sikerült a legjobban: 4,05 átlagpontot mértünk esetükben. Őket a mérnök-asszisztensek követik 3,85-ös pontértékkel, míg a technikusoké a legalacsonyabb itt is: 3,51 pont. Nagy munkabírással nagyjából azonos mértékben rendelkeztek a mérnök-asszisztensek és a villanyszerelők (4,2 és 4,3 pont között ingadoznak az átlagértékek), míg a technikusoknál 3,79 pontot regisztráltunk. A legkisebb eltéréseket az íráskészség, fogalmazási készség (Eta-négyzet: 0,4 százalék) és az innovatív készség, újító szellem (Eta-négyzet: 0,5 százalék) mértünk: mindkét kompetencia esetében 3,5 és 3,8 között ingadoztak az átlagértékek. 25

26 4. táblázat: Milyen mértékben rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkezett; 5 = nagyon nagy mértékben rendelkezett) - Szűrt Eredeti végzettség szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve. 26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása villanyszerelő technikus Összesen mérnökasszisztens Etanégyzet 4,28 3,63 3,92 3,82, Mások szakmai vezetése 3,36 2,76 3,46 2,99, Fegyelem, szabályok követése 4,20 3,63 4,23 3,85, Mások irányítása, utasítása 3,22 2,75 3,50 2,96, Elméleti szaktudás, felkészültség 3,84 3,37 3,72 3,54, Nagy munkabírás, kitartás 4,30 3,79 4,24 3,98, Gyakorlati szakismeret 4,05 3,51 3,85 3,69, Nyelvtudás 2,32 2,92 2,56 2,72, Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 3,95 3,42 3,66 3,59, Számítógép-ismeret, informatikai tudás 3,52 3,85 4,22 3,83, Tolerancia, más nézetek tisztelete 4,06 3,63 4,00 3,77, Kézügyesség 4,40 4,06 3,96 4,13, Munkaszervezés 3,54 3,21 3,68 3,35, Tanulási képesség 3,66 3,53 4,04 3,63, Emberi konfliktusok kezelése 3,82 3,38 3,58 3,50, Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 3,95 3,71 4,12 3,82, Előrelátás, tervezőkészség 3,70 3,43 3,85 3,55, Időbeosztás 3,74 3,46 3,84 3,57, Önálló munkavégző képesség 4,17 3,95 4,37 4,06, Kritikai gondolkodás 3,64 3,38 3,77 3,49, Precizitás, részletekre figyelés 4,19 3,97 4,26 4,07, Beszédkészség 3,57 3,64 3,89 3,66, Konfliktustűrés 3,83 3,58 3,65 3,65, Megfelelő csapatszellem kialakítása 3,75 3,61 3,85 3,67, Alkalmazkodóképesség 4,05 3,87 4,04 3,94, Probléma-megoldási készség, leleményesség 3,86 3,84 4,07 3,88, Általános tájékozottság, műveltség 3,71 3,78 3,92 3,79, Együttműködés egy csapattal 4,19 4,03 4,04 4,06, Innovatív készség, újító szellem 3,51 3,53 3,71 3,56, Íráskészség, fogalmazási készség 3,65 3,73 3,82 3,73,004 ÁTLAGOK: 3,80 3,56 3,86 3,66 Szakképzés-vizsgálatok ZSKF TKK (N=186) 26

27 3.3. KOMPETENCIA-HIÁNYOK: MENNYIRE LENNE SZÜKSÉG A MUNKÁBAN MENNYIT HOZOTT AZ ISKOLÁBÓL? Talán a legfontosabb hozadéka a korábbiakban ismertetett kompetencia-vizsgálati rendszerünknek, hogy ennek segítségével kimutathatjuk az egyes képzések legfontosabb erényeit és hibáit. Nevezetesen a szükséges és a hozott kompetenciák különbségei révén kimutathatóak azok a szegmensei az egyes képzéseknek, ahol mindenképpen módosítani, javítani kell a képzés szerkezetén (lásd az 5. ábrát). 5. ábra: Kompetencia-különbségek (rendelkezett végzésekor - szükséges munkájához; az ötfokú skálán) Szűrt Eredeti végzettsége szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; (*): A legnagyobb eltérés az óramutató járásával ellentétes irányban csökkenő sorrend. 07 Íráskészség, fogalmazási készség (*) 11 Emberi konfliktusok kezelése 05 Nagy munkabírás, kitartás 24 Önálló munkavégző képesség 06 Beszédkészség,60,40,20,00 -,20 -,40 -,60 -,80 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 29 Fegyelem, szabályok követése 08 Kézügyesség 13 Együttműködés egy csapattal 09 Nyelvtudás 20 Tanulási képesség 12 Konfliktustűrés 18 Mások irányítása, utasítása 17 Mások szakmai vezetése mérnök-asszisztens technikus villanyszerelő Szakképzés-vizsgálatok ZSKF TKK (N=183) 27

28 6. ábra: Kompetencia-különbségek (rendelkezett végzésekor - szükséges munkájához; az ötfokú skálán) Szűrt Eredeti végzettsége szerint. 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 03 Innovatív készség, újító szellem 04 Probléma-megoldási készség, leleményesség 05 Nagy munkabírás, kitartás 06 Beszédkészség 07 Íráskészség, fogalmazási készség 08 Kézügyesség 09 Nyelvtudás 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 11 Emberi konfliktusok kezelése 12 Konfliktustűrés 13 Együttműködés egy csapattal 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 15 Munkaszervezés 16 Előrelátás, tervezőkészség 17 Mások szakmai vezetése 18 Mások irányítása, utasítása 19 Gyakorlati szakismeret 20 Tanulási képesség 21 Precizitás, részletekre figyelés 22 Időbeosztás 23 Kritikai gondolkodás 24 Önálló munkavégző képesség 25 Alkalmazkodóképesség 26 Koncentrációkészség, a figyelem öszpontosítása 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 29 Fegyelem, szabályok követése 30 Általános tájékozottság, műveltség -,78 -,27 -,38 -,16 -,50 -,33 -,07 -,21 -,45 -,56 -,49 -,24 -,64 -,23 -,11 -,21 -,50 -,42 -,62 -,35 -,56 -,36 -,35 -,45 -,31 -,56 -,50 -,42 -,50 -,30 -,30 -,46 -,41 -,07 -,10 -,10 -,08 -,16 -,10 -,17 -,46 -,49 -,37 -,31 -,33 -,13 -,30 -,22 -,31 -,19 -,28 -,37 -,24 -,04 -,11 -,56 -,20 -,27 -,35 -,14 -,31 -,43 -,28 -,40 -,36 -,29 -,12 -,17 -,10 -,19 -,56 -,46,10,01,05,16,00,21,21,03,09,06,22,05,13,31,30,29,44,59 mérnök-asszisztens -1,00 -,80 technikus -,60 villanyszerelő -,40 -,20,00,20,40,60,80 Szakképzés-vizsgálatok ZSKF TKK (N=183) 28

29 A következőkben sorra vesszük az egyes kompetenciák különbségeit minden szakma esetében, amelyeket úgy számítottunk ki, hogy a hozott kompetencia-értékekből levonjuk a szükséges kompetencia-értékeket. Az így keletkező átlagértékek azt fejezik ki, hogy milyen mértékben térnek el a szükségeshez képest a képzés során megszerzett készségek: amilyen mértékben és amilyen irányban eltérnek a nullától (ezek a diszkrepanciák ), olyan jellegűek és súlyosságúak a képzés hibái, hiányosságai. Ez esetben is a szakmák szerinti eltérések mértékéből indulunk ki: itt az Eta-négyzet értékei arra utalnak majd, hogy az egyes kompetenciák diszkrepanciái hol térnek el a legnagyobb mértékben egymástól. Ebből a szempontból az íráskészség, fogalmazási készség mutatja a legnagyobb eltéréseket: itt az Eta-négyzet értéke 4,6 százalék. A rendkívüli eltéréseket a technikusképzés anomáliája okozza: a volt tanulók szerint ennek a kompetenciának az elsajátítása során sokkal magasabb szintre jutottak el, mint amire a munka világában szükségük van (ez a pozitív diszkrepancia, vagy nevezhetjük túlképzésnek is, melynek mértéke: +044 pont az ötfokú skálán). A másik két szakmánál nem tapasztaltunk anomáliákat: mind a villanyszerelők, mind pedig a mérnök-asszisztensek esetében az ideális nullához közeli értéket mértünk (-0,10 az egyik és - 0,07 a másik érték). Tanulságos az emberi konfliktusok kezelése kompetencia adatsora is: a második legnagyobb eltérést mértünk (itt az Eta-négyzet értéke: 4,3 százalék), ugyanakkor a technikusoknál és a mérnök-asszisztenseknél jelentősebb negatív diszkrepancia mutatkozik (-0,42 az egyik és -0,50 a másik érték), míg a villanyszerelőknél ellenkező irányba lendül ki a mutató: náluk +0,21 a mért érték. A következő jelentősebb differencia a nagy munkabírás, kitartás esetében tapasztalható. Az Eta-négyzet értéke: 4,1 százalék, mind a három szakmánál hiány mutatkozik csak meglehetősen eltérő mértékben. Míg a technikusoknál -0,64 a negatív diszkrepancia mértéke (igen jelentős alulképzést érzékeltek a munka világában), addig a másik két szakma esetében lényegesen konszolidáltabb értékeket mértünk (-023 és -0,24 a két mutató). Ha kiszámítjuk a diszkrepanciák összesített mértékét (az egyszerűség kedvéért az egyes értékek négyzetösszegeit vettük), akkor kitűnik, hogy a legtöbb anomália a mérnök-asszisztensek képzése esetén tapasztalható (jól látható ez az 5. ábrán is itt a diszkrepanciák négyzetösszege: 4,36 pont, míg a technikusoknál: 3,98 pont, viszont a villanyszerelőknél mindössze 2,00 pont az átlagérték: 2,98 pont; lásd az 5. táblázat alján). Az is megállapítható, hogy a 28 esetből csupán négyszer pozitív irányú az eltérés, minden más esetben alulképzésükről számoltak be a megkérdezett mérnök-asszisztensek. 29

30 5. táblázat: Kompetencia-különbségek (rendelkezett végzésekor - szükséges munkájához az ötfokú skálán) Szűrt Eredeti végzettsége szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve. villanyszerelő technikus Összesen mérnökasszisztens Etanégyzet 07 Íráskészség, fogalmazási készség -,10,44 -,07,23, Emberi konfliktusok kezelése,21 -,42 -,50 -,29, Nagy munkabírás, kitartás -,23 -,64 -,24 -,48, Önálló munkavégző képesség -,20 -,56 -,11 -,41, Kézügyesség -,10,16,59,16, Nyelvtudás -,16 -,08 -,78 -,21, Konfliktustűrés,03 -,35 -,62 -,31, Mások szakmai vezetése,09 -,41 -,46 -,32, Mások irányítása, utasítása,06 -,49 -,46 -,38, Tanulási képesség -,30 -,13,22 -,12, Együttműködés egy csapattal -,17 -,36 -,56 -,35, Fegyelem, szabályok követése -,46 -,56 -,19 -,48, Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban -,50 -,16 -,38 -,28, Elméleti szaktudás, felkészültség -,27,01,10 -,04, Számítógép-ismeret, informatikai tudás -,10,21,00,10, Alkalmazkodóképesség -,14 -,35 -,27 -,29, Beszédkészség,05 -,21 -,11 -,13, Innovatív készség, újító szellem -,21 -,07 -,33 -,14, Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása -,28 -,43 -,31 -,37,005 -,31 -,45 -,35 -,41, Előrelátás, tervezőkészség -,30 -,30 -,50 -,33, Időbeosztás -,24 -,37 -,28 -,33, Kritikai gondolkodás,13,05 -,04,05, Precizitás, részletekre figyelés -,19 -,31 -,22 -,27, Tolerancia, más nézetek tisztelete -,10 -,17 -,12 -,15, Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség -,29 -,36 -,40 -,35, Munkaszervezés -,42 -,50 -,56 -,49, Probléma-megoldási készség, leleményesség -,49 -,56 -,45 -,53, Általános tájékozottság, műveltség,29,30,31,30, Gyakorlati szakismeret -,33 -,31 -,37 -,32,000 ÁTLAGOK: -,17 -,25 -,25 -,23 Szakképzés-vizsgálatok ZSKF TKK (N=183) Megjegyzés: Az eltérések négyzetösszegei ( a diszkrepanciák összesített mértékei ): villanyszerelők: 2,00 pont; technikusok: 3,98 pont; mérnök-asszisztensek: 4,36 pont. Átlag: 2,98 pont. 30

31 4. AZ ONLINE ÉS A SZEMÉLYES KÉRDEZÉS KOMPETENCIA-EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A kutatásaink alapvetően módszertani kísérletek voltak: a pályakövető vizsgálatok eszközrendszerét próbáltuk ki egy speciális mintán. Elsősorban a sokoldalú megközelítésre törekedtünk így tettük ezt a kompetenciák mérése esetében is. Egyrészt ugyanazoknak a személyeknek feltettük ugyanazokat a kérdéseket: a fentebb vizsgált kompetencia kérdéssort a személyes kérdőíves megkeresések során a 390 online válaszadónk közül kiválasztott 100 fő esetében újra lekérdeztük. Másrészt egy egészen más jellegű kérdéssor révén is vizsgáltuk a kompetenciák alakulását (lásd erről bővebben Grajczjár István tanulmányát). A következőkben bemutatjuk azokat az összehasonlító elemzéseinket, amelyeket az online és a személyes kérdezés során nyert adatokon végeztünk el. Arra voltunk kíváncsiak, mennyire megbízható a vizsgálati eszközünk: ha később ugyanazokat a személyeket újra megkérdezzük, vajon ugyanazt válaszolják-e. Ebben az esetben nem biztosíthattuk, hogy valóban ugyanazokat a személyeket keressük fel újra de a 390 korábban válaszoló személyből választottuk ki az ismételt adatfelvételünk alanyait. Az eredményeket először abban az esetben mutatjuk be, amikor a szükséges kompetenciákat kérdeztük. Adataink szerint (lásd a 6. táblázatot és a 7. ábrát) a nyelvtudás kompetenciájának átlagértékei mozdultak el a két kérdezés során a legnagyobb mértékben. Az eltérések mértékeit az egyes szakmák szerinti online és személyes kérdőívekből számított átlagok összevetésével mértük (kiszámítottuk az eltérések négyzetösszegeit itt ez 0,98 nak adódott; a 7. ábrán ezek nagyságának sorrendjében ábrázoljuk a kompetenciákat). Szemmel láthatóan a mérnök-asszisztensek átlagértéke bizonyult a leginstabilabbnak : míg az online kérdezések során ennek a kompetenciának a szükséges voltát 3,40 ra értékelték, néhány hónappal később a személyes kérdezések eredményei szerint már csak 2,50 nyira volt rá szükség. Hasonló anomáliák tapasztalhatóak a mások irányítása, utasítása kompetencia esetén a villanyszerelőknél: 3,09-ről 3,82 re növekedett ennek fontossága. A legstabilabbnak a tolerancia, más nézetek tisztelete kompetencia mérése bizonyult: alig néhány tizeddel mozdultak el az átlagértékek mindhárom szakma esetében (különösen kicsi a változás a technikusoknál: mindössze 5 századdal tér el a két átlag). Elfogadhatóan kicsi a négyzetösszeg értéke a koncentrációkészség kompetenciánál is (alig haladja meg a 0,07 értéket). 31

32 6. táblázat: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák munkájához? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges; 5 = nagyon nagy mértékben szükséges) - Szűrt Eredeti végzettség szerint. Az online és a személyes kérdezések eredményeinek eltérései. Eredeti végzettsége szerint. Online kérdőívek eredményei Személyes kérdőívek eredményei villanyszerelő (N=47) technikus (N=119) mérnökasszisztens (N=32) villanyszerelő (N=12) technikus (N=21) mérnökasszisztens (N=8) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 4,11 3,35 3,63 3,83 3,48 4,00 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 4,44 3,58 4,03 4,08 3,76 3,88 03 Innovatív készség, újító szellem 3,73 3,59 4,11 3,08 3,76 4,00 04 Probléma-megoldási készség, leleményesség 4,36 4,40 4,53 4,25 4,33 4,25 05 Nagy munkabírás, kitartás 4,49 4,43 4,50 4,08 4,19 4,25 06 Beszédkészség 3,48 3,83 4,03 4,08 3,81 4,00 07 Íráskészség, fogalmazási készség 3,70 3,30 3,93 3,75 3,33 3,63 08 Kézügyesség 4,45 3,90 3,40 4,33 4,33 3,13 09 Nyelvtudás 2,49 2,99 3,40 2,75 2,67 2,50 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 3,53 3,66 4,23 4,00 3,76 4,25 11 Emberi konfliktusok kezelése 3,63 3,78 4,14 4,17 3,95 4,25 12 Konfliktustűrés 3,80 3,94 4,28 4,17 4,19 4,38 13 Együttműködés egy csapattal 4,26 4,41 4,57 4,58 4,76 4,38 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 3,92 4,07 4,21 4,50 4,19 4,25 15 Munkaszervezés 3,88 3,70 4,24 3,92 4,24 4,13 16 Előrelátás, tervezőkészség 3,90 3,71 4,34 4,08 4,29 4,38 17 Mások szakmai vezetése 3,23 3,16 3,90 3,67 3,38 4,25 18 Mások irányítása, utasítása 3,09 3,23 4,00 3,82 3,38 4,13 19 Gyakorlati szakismeret 4,41 3,81 4,20 4,42 4,14 4,63 20 Tanulási képesség 3,98 3,65 3,87 3,92 3,67 4,25 21 Precizitás, részletekre figyelés 4,43 4,28 4,47 4,25 4,67 4,50 22 Időbeosztás 3,97 3,84 4,11 4,25 4,10 4,38 23 Kritikai gondolkodás 3,38 3,32 3,83 3,25 3,81 3,50 24 Önálló munkavégző képesség 4,41 4,51 4,47 4,17 4,38 4,88 25 Alkalmazkodóképesség 4,21 4,23 4,31 4,42 4,48 4,38 26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása 4,54 4,06 4,24 4,50 4,33 4,25 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 4,23 4,06 4,50 4,50 4,24 4,63 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 4,16 3,81 4,14 4,33 3,86 4,25 29 Fegyelem, szabályok követése 4,68 4,18 4,38 4,33 4,00 4,75 30 Általános tájékozottság, műveltség 3,41 3,49 3,66 3,08 3,38 4,00 ÁTLAGOK 3,94 3,81 4,12 4,02 3,96 4,15 Szakképzés-vizsgálatok ZSKF TKK (Online kérdőívek; N=198 és Személyes kérdőívek; N=41) 32

33 7. ábra: Szükséges kompetenciák: az online és a személyes kérdezések eredményeinek eltérései szakmánként (személyes online eredmények). Eredeti végzettsége szerint. (Az eltérések nagysága szerint rendezve eltérések négyzetösszege alapján.) ÁTLAGOK -0,90 09 Nyelvtudás 18 Mások irányítása, utasítása 03 Innovatív készség, újító szellem 16 Előrelátás, tervezőkészség 23 Kritikai gondolkodás 17 Mások szakmai vezetése 06 Beszédkészség 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 11 Emberi konfliktusok kezelése 15 Munkaszervezés 19 Gyakorlati szakismeret 29 Fegyelem, szabályok követése 05 Nagy munkabírás, kitartás 08 Kézügyesség 13 Együttműködés egy csapattal 24 Önálló munkavégző képesség 30 Általános tájékozottság, műveltség 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 22 Időbeosztás 12 Konfliktustűrés 21 Precizitás, részletekre figyelés 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 20 Tanulási képesség 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 25 Alkalmazkodóképesség 04 Probléma-megoldási készség, leleményesség 07 Íráskészség, fogalmazási készség 26 Koncentrációkészség, a figyelem öszpontosítása 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete -0,65-0,32-0,11-0,33-0,13-0,03-0,02-0,12-0,18-0,35-0,25-0,24-0,41-0,28-0,12-0,20-0,13-0,24-0,11-0,33-0,28-0,18-0,16-0,36-0,06-0,28-0,07-0,11-0,31-0,04 0,03 0,15 0,08 0,26 0,13 0,15 0,73 0,17 0,04 0,58 0,18 0,49 0,35 0,22 0,44 0,60 0,04 0,12 0,58 0,11 0,17 0,54 0,54 0,04 0,43 0,33 0,01 0,37 0,43 0,35 0,32 0,41 0,34 0,37 0,13 0,02 0,10 0,47 0,27 0,26 0,28 0,10 0,25 0,37 0,03 0,39 0,18 0,38 0,02 0,13 0,18 0,27 0,07 0,25 0,21 0,03 0,05 0,01 0,27 0,11 0,05 0,17-1,00-0,80-0,60-0,40-0,20 0,00 0,20 0,40 0,60 0,80 1,00 mérnök-asszisztens technikus villanyszerelő Szakképzés-vizsgálatok ZSKF TKK (Online kérdőívek; N=198 és Személyes kérdőívek; N=41) 33

34 A következőkben azokat az eredményeket elemezzük, amikor arra kérdeztünk rá, hogy mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal, amikor befejezte tanulmányait. Adataink szerint (lásd a 7. táblázatot és a 8. ábrát) a két kérdezési mód legnagyobb eltéréseit ez esetben a megfelelő csapatszellem kialakítása kompetenciánál tapasztaltuk (az egyes szakmák szerinti online és személyes kérdőíves átlagok eltéréseinek négyzetösszegeit számítottuk ki itt is a 8. ábrán ezek nagyságának sorrendjében ábrázoljuk az egyes kompetenciákat). Mint az adatainkból leolvasható, különösen a villanyszerelőknél vannak jelentősebb eltérések: az online kérdezésnél ennek a kompetenciának az átlagértéke 3,75 volt, a második adatfelvétel eredménye ennél lényegesen jobb: 4,31. Igen nagyok az eltérések az önálló munkavégző képesség esetében is. Itt a mérnökasszisztensek válaszai térnek el jelentősebb mértékben (az első kérdezésnél az átlag 4,37 volt, míg a másodiknál lecsökkent 3,75-re), de hasonló anomáliák tapasztalhatóak a villanyszerelőknél is. Valamivel kisebbek az eltérések a mások irányítása, utasítása kompetencia esetében. Különösen a technikusok átlagértékei mozdultak el a második adatfelvétel során: míg az online kérdezésnél 2,75 volt az átlagérték, addig néhány hónappal később már 3,14 et mértünk. Jelentős különbségeket produkált a villanyszerelők mérés-párja is: míg az első adatfelvétel 3,22 os átlagot eredményezett, addig a második 3,53 at. A gyakorlati szakismeret kompetencia mérése esetében a mérnök-asszisztensek átlagértékei bizonyultak instabilnak: 0,43 ponttal csökkent ez az érték az ismételt adatfelvétel során. Ugyanitt viszont igen stabilan viselkedett a technikusok átlagértéke. Az ellenkező póluson a rendszerező gondolkodás, az alkalmazkodóképesség és az íráskészség, fogalmazási képesség helyezkedik el: megfigyelhető, hogy a két kérdezési mód átlagértékei viszonylag nagy stabilitást mutatnak. Még elfogadhatóak a különbségek a beszédkészség, a konfliktustűrés, a probléma-megoldási készség, leleményesség, valamint a munkaszervezés esetében is (az eltérések négyzetösszegei alatta maradnak a 0,06 os értéknek). 34

35 7. táblázat: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzettsége megszerzésekor? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkezett; 5 = nagyon nagy mértékben rendelkezett) - Szűrt Eredeti végzettség szerint. Az online és a személyes kérdezések eredményeinek eltérései. Eredeti végzettsége szerint. Online kérdőívek eredményei Személyes kérdőívek eredményei villanyszerelő (N=44) technikus (N=113) mérnökasszisztens (N=29) villanyszerelő (N=16) technikus (N=59) mérnökasszisztens (N=25) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 3,84 3,37 3,72 3,75 3,65 3,71 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 3,95 3,42 3,66 3,75 3,65 3,54 03 Innovatív készség, újító szellem 3,51 3,53 3,71 3,69 3,39 3,35 04 Probléma-megoldási készség, leleményesség 3,86 3,84 4,07 3,75 4,04 4,13 05 Nagy munkabírás, kitartás 4,30 3,79 4,24 4,00 3,89 4,13 06 Beszédkészség 3,57 3,64 3,89 3,75 3,75 3,92 07 Íráskészség, fogalmazási készség 3,65 3,73 3,82 3,50 3,81 3,92 08 Kézügyesség 4,40 4,06 3,96 4,38 4,14 3,63 09 Nyelvtudás 2,32 2,92 2,56 2,63 3,02 2,63 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 3,52 3,85 4,22 3,25 3,95 4,08 11 Emberi konfliktusok kezelése 3,82 3,38 3,58 4,06 3,42 3,75 12 Konfliktustűrés 3,83 3,58 3,65 4,06 3,60 3,63 13 Együttműködés egy csapattal 4,19 4,03 4,04 4,56 4,19 4,25 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 3,75 3,61 3,85 4,31 4,00 4,00 15 Munkaszervezés 3,54 3,21 3,68 3,69 3,37 3,58 16 Előrelátás, tervezőkészség 3,70 3,43 3,85 3,75 3,58 3,50 17 Mások szakmai vezetése 3,36 2,76 3,46 3,27 3,00 3,33 18 Mások irányítása, utasítása 3,22 2,75 3,50 3,53 3,14 3,42 19 Gyakorlati szakismeret 4,05 3,51 3,85 3,81 3,61 3,42 20 Tanulási képesség 3,66 3,53 4,04 3,69 3,81 3,75 21 Precizitás, részletekre figyelés 4,19 3,97 4,26 4,13 3,89 3,79 22 Időbeosztás 3,74 3,46 3,84 3,56 3,51 3,50 23 Kritikai gondolkodás 3,64 3,38 3,77 3,50 3,42 3,50 24 Önálló munkavégző képesség 4,17 3,95 4,37 3,75 3,82 3,92 25 Alkalmazkodóképesség 4,05 3,87 4,04 4,06 4,00 4,17 26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása 4,28 3,63 3,92 4,13 3,96 3,83 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 3,95 3,71 4,12 3,94 3,72 3,96 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 4,06 3,63 4,00 3,88 3,68 3,79 29 Fegyelem, szabályok követése 4,20 3,63 4,23 3,81 3,74 4,17 30 Általános tájékozottság, műveltség 3,71 3,78 3,92 3,94 3,68 4,00 ÁTLAGOK 3,80 3,56 3,86 3,80 3,68 3,74 Szakképzés-vizsgálatok ZSKF TKK (Online kérdőívek; N=186 és Személyes kérdőívek; N=100) 35

36 8. ábra: Rendelkezett végzésekor a kompetenciákkal: az online és a személyes kérdezések eredményeinek eltérései szakmánként (személyes online eredmények). Eredeti végzettsége szerint. (Az eltérések nagysága szerint rendezve eltérések négyzetösszege alapján.) ÁTLAGOK 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 24 Önálló munkavégző képesség 18 Mások irányítása, utasítása 19 Gyakorlati szakismeret 21 Precizitás, részletekre figyelés 13 Együttműködés egy csapattal 03 Innovatív készség, újító szellem 29 Fegyelem, szabályok követése 20 Tanulási képesség 22 Időbeosztás 16 Előrelátás, tervezőkészség 26 Koncentrációkészség, a figyelem öszpontosítása 08 Kézügyesség 05 Nagy munkabírás, kitartás 09 Nyelvtudás 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 23 Kritikai gondolkodás 11 Emberi konfliktusok kezelése 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 17 Mások szakmai vezetése 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 30 Általános tájékozottság, műveltség 15 Munkaszervezés 04 Probléma-megoldási készség, leleményesség 12 Konfliktustűrés 06 Beszédkészség 07 Íráskészség, fogalmazási készség 25 Alkalmazkodóképesség 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség -0,12 0,00-0,45-0,13-0,42-0,08-0,43-0,24-0,47-0,08-0,07-0,36-0,14-0,06-0,39-0,29-0,34-0,18-0,35-0,09-0,16-0,34-0,03-0,12-0,30-0,12-0,20-0,14-0,27-0,27-0,14-0,01-0,09-0,13-0,09-0,21-0,19-0,10-0,10-0,11-0,02-0,15-0,16-0,01 0,12 0,15 0,39 0,39 0,31 0,10 0,21 0,16 0,37 0,18 0,11 0,28 0,03 0,05 0,15 0,05 0,33 0,08 0,10 0,06 0,10 0,31 0,23 0,10 0,04 0,17 0,04 0,24 0,28 0,24 0,05 0,08 0,23 0,16 0,15 0,06 0,20 0,02 0,23 0,03 0,11 0,18 0,10 0,08 0,13 0,13 0,01 0,01 0,56-0,60-0,40-0,20 0,00 0,20 0,40 0,60 0,80 mérnök-asszisztens technikus villanyszerelő Szakképzés-vizsgálatok ZSKF TKK (Online kérdőívek; N=186 és Személyes kérdőívek; N=100) 36

37 5. ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK Végül a kompetencia-mérőeszközünk egy további lehetséges hasznosítását mutatjuk be: a személyes kérdőívekben szerepelt két olyan kérdés, amelyek a válaszadók erősségeire illetve gyengeségeire vonatkoztak (lásd az 5. mellékletet, a volt tanulók személyes kérdőívét, azon belül az V.F. és az V.G. kérdéseket). Ugyanakkor a korábban alkalmazott 30 itemes kompetenciakérdéseket használtuk: megkértük válaszadóinkat, hogy ezekkel a kódszámokkal jelöljék erősségeiket és gyengeségeiket (három-három válasz volt lehetséges). Az adatok feldolgozása után egy plasztikus képet kaptunk arról, hogyan gondolkodnak megkérdezettjeink saját képességeikről a munka világában. Különösen érdekes az osztályzatok révén kialakult önképeket összehasonlítani ezekkel a spontán eredményekkel. Először az erősségeket mutatjuk be (lásd a 9. ábrát a kompetenciákat olyan sorrendben mutatjuk be, ahogy a három szakma értékeinek átlaga csökken). Kiemelkedik a számítógépismeret kompetenciája, amelyet megkérdezettjeink legtöbbje erősségének tart. Különösen magas az említések aránya a technikusoknál (31,6 százalékuk jelölte meg legalább egyszer a három lehetőség közül). Kedvezőnek ítélik meg a probléma-megoldó képességeiket és a nagy munkabírásukat is válaszadóink. A legkevésbé büszkék a koncentrációkészségükre és az íráskészségükre a megkérdezettek. A gyengeségek esetében (lásd a 10. ábrát) saját bevallásuk szerint a nyelvtudás hiánya okoz a legtöbb gondot (de legalább is lelkiismeret-furdalást). Különösen a mérnök-asszisztensek érzik ennek hiányosságait (52,4 százalékuk legalább egyszer megjelölte), de a másik két szakmánál is ez van az első helyen (39,3 százalékban említették a technikusok és 43,8 százalékban a villanyszerelők). A következő neuralgikus pont a kompetenciák sorában az időbeosztás képessége: mind a három szakma képviselőinél ez foglalja el a második helyet (33 és 38 százalék között mozognak az értékek). A legkisebb arányban megjelölt gyengeség az alkalmazkodóképesség, az előrelátás, tervezőkészség, de viszonylag ritkán fordul elő a precizitás hiánya, a megfelelő csapatszellem kialakításának képessége és a nagy munkabírás is. 37

38 9. ábra: Mit tart erősségeinek a megadott kompetenciákból? Eredeti végzettsége szerint. (Három válasz lehetséges; %) 10 számítógép ismeret, informatikai tudás 04 probléma- megoldási készség, leleményesség 05 nagy munkabírás, kitartás 13 együttműködés egy csapattal 02 szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 08 kézügyesség 01 elméleti szaktudás, felkészültség 11 emberi konfliktusok kezelése 19 gyakorlati szakismeret 21 precizitás, részletekre figyelés 09 nyelvtudás 24 önálló munkavégzés képessége 25 alkalmazkodóképesség 27 rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 06 beszédkészség 12 konfliktustűrés 14 megfelelő csapatszellem kialakítása 20 tanulási képesség 03 innovatív készség, újító szellem 15 munkaszervezés 28 tolerancia, más nézetek tisztelete 30 általános tájékozottság, műveltség 16 előrelátás, tervezőkészség 22 időbeosztás 23 kritikai gondolkodás 18 mások irányítása, utasítása 29 fegyelem, szabályok követése 17 mások szakmai vezetése 07 Íráskészség, fogalmazási készség 26 koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása 1,8% 1,8% 1,8% 18,2% 14 12,5% 18,2% 12,3% 18,8% 18,2% 10,5% 12,5% 4,5% 15,8% 4,5% 12,3% 12,5% 4,5% 12,3% 12,5% 4,5% 8,8% 18,8% 12,3% 6,3% 9,1% 7 12,5% 9,1% 5,3% 18,8% 9,1% 7 12,5% 4,5% 8,8% 18,2% 3,5% 9,1% 5,3% 6,3% 5,3% 12,5% 5,3% 6,3% 5,3% 6,3% 4,5% 5,3% 4,5% 3,5% 12,5% 12,5% 13,6% 15,8% 15,8% 12,5% 14 18,8% 9,1% 17,5% 18,8% 18,2% 10,5% 9,1% 9,1% 27,3% 22,7% 28,1% 27,3% 22,7% 25 31,6% 31,3% mérnök-asszisztens technikus villanyszerelő Szakképzés-vizsgálatok ZSKF TKK (Személyes kérdőívek; N=100) 38

39 10. ábra: Mit tart gyengeségeinek a megadott kompetenciákból? Eredeti végzettsége szerint. (Három válasz lehet; %) 09 nyelvtudás 22 időbeosztás 12 konfliktustűrés 28 tolerancia, más nézetek tisztelete 17 mások szakmai vezetése 18 mások irányítása, utasítása 29 fegyelem, szabályok követése 10 számítógép ismeret, informatikai tudás 15 munkaszervezés 02 szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 03 innovatív készség, újító szellem 07 Íráskészség, fogalmazási készség 08 kézügyesség 20 tanulási képesség 23 kritikai gondolkodás 01 elméleti szaktudás, felkészültség 06 beszédkészség 11 emberi konfliktusok kezelése 26 koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása 27 rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 19 gyakorlati szakismeret 24 önálló munkavégzés képessége 30 általános tájékozottság, műveltség 04 probléma- megoldási készség, leleményesség 05 nagy munkabírás, kitartás 14 megfelelő csapatszellem kialakítása 21 precizitás, részletekre figyelés 13 együttműködés egy csapattal 16 előrelátás, tervezőkészség 25 alkalmazkodóképesség 14,3% 19,6% 12,5% 14,3% 14,3% 18,8% 14,3% 14,3% 12,5% 9,5% 17,9% 6,3% 14,3% 8,9% 19 5,4% 18,8% 12,5% 18,8% 14,3% 7,1% 12,5% 4,8% 14,3% 9,5% 7,1% 12,5% 9,5% 8,9% 9,5% 5,4% 12,5% 12,5% 9,5% 3,6% 12,5% 4,8% 8,9% 4,8% 5,4% 12,5% 19 3,6% 4,8% 7,1% 9,5% 1,8% 6,3% 5,4% 6,3% 5,4% 6,3% 1,8% 12,5% 5,4% 4,8% 3,6% 4,8% 1,8% 6,3% 4,8% 1,8% 1,8% 6,3% 4,8% 1,8% 25 39,3% 43,8% 38,1% 33,9% 37,5% 52,4% mérnök-asszisztens technikus villanyszerelő Szakképzés-vizsgálatok ZSKF TKK (Személyes kérdőívek; N=100) 39

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT DIPLOMÁS PÁLYA- KÖVETÉS AVKF DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS AVKF 2010. TAVASZ VÉGZETT HALLGATÓK ALAPADATOK ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KONZORCIUMI DPR KUTATÓCSOPORTJA KÉSZÜLT A PEGAZUS

Részletesebben

ELEARNING MINT A KOMPETENCIA ALAPÚ KÉPZÉS HATÉKONY ESZKÖZE

ELEARNING MINT A KOMPETENCIA ALAPÚ KÉPZÉS HATÉKONY ESZKÖZE ELEARNING MINT A KOMPETENCIA ALAPÚ KÉPZÉS HATÉKONY ESZKÖZE Szabó Szilvia Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Oktatási Főigazgatóság Rendészeti és Bűnmegelőzési Intézet és Zsigmond Király Főiskola Karriercentrum,

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Megjegyzések a gyakorlati oktatási kézikönyvhöz

Megjegyzések a gyakorlati oktatási kézikönyvhöz Megjegyzések a gyakorlati oktatási kézikönyvhöz Oktatás - Gyakorlat - Innováció TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0009 Soós Gabriella - Dr. Kádek István Eger, 2015. január 22. Alapelvek A kézikönyv a gyakorlati

Részletesebben

A GAZDASÁGI SZEREPLŐK ELVÁRÁSAI A SZAKMAI KÉPZÉS ÁTALAKÍTÁSÁRA

A GAZDASÁGI SZEREPLŐK ELVÁRÁSAI A SZAKMAI KÉPZÉS ÁTALAKÍTÁSÁRA ZSKF TKK A GAZDASÁGI SZEREPLŐK ELVÁRÁSAI A SZAKMAI KÉPZÉS ÁTALAKÍTÁSÁRA ZÁRÓTANULMÁNY MELLÉKLET KÉSZÍTETTE A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONTJA AZ OKTATÁSÉRT KÖZALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A WJLF-EN

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A WJLF-EN DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A WJLF-EN OKTATÁSI FÓKUSZCSOPORT WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA, 2011. SZEPTEMBER ZSKF-ANNYE-AVKF-WJLF PEGAZUS PROJEKT TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 A TÁMOP ÉS A DPR Társadalmi

Részletesebben

A mérés tárgya, tartalma

A mérés tárgya, tartalma A mérés tárgya, tartalma 1 A TUDÁS Az oktatás elméletének egyik legősibb problémája az ismeretek és a képességek viszonyának értelmezése. A tudás részei, elemei tekintetében számos álláspont alakult ki,

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa

Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Előzmények az ország gazdasági igényei és a szakképzés lehetőségeinek közelítése közoktatás

Részletesebben

www.pwc.com Panorama project

www.pwc.com Panorama project www.pwc.com Panorama Magyarország hosszú távú versenyképességének kulcsa az üzleti igények és szakemberi kínálat folyamatos, dinamikus összehangolása. A PwC kidolgozott egy nemzetközi módszertant a cégek

Részletesebben

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

1. A hallgató adatai. 2. A szakmai gyakorlat vezetőjének adatai: 1.1 Név: 1.2 Melyik szakra jár? HFF-Idegenforgalmi. HFF-Turizmusvendéglátás

1. A hallgató adatai. 2. A szakmai gyakorlat vezetőjének adatai: 1.1 Név: 1.2 Melyik szakra jár? HFF-Idegenforgalmi. HFF-Turizmusvendéglátás BKF KarrierCentrum KarrierCentrum Szakmai gyakorlat (SZGYN 09/10-1) Válasz megjelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Vezetõi kompetencia alapú képzés a rendvédelem (rendõrség, határõrség) állománya körében

Vezetõi kompetencia alapú képzés a rendvédelem (rendõrség, határõrség) állománya körében Vezetõi kompetencia alapú képzés a rendvédelem (rendõrség, határõrség) állománya körében Szabó Szilvia A rátermett vezetõ, mint kompetens vezetõ jelenik meg a rendvédelmi szervek mûködésében is, ennek

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

DIPLOMA ELŐTT, DIPLOMA UTÁN

DIPLOMA ELŐTT, DIPLOMA UTÁN WJLF KUTATÁS DIPLOMA ELŐTT, DIPLOMA UTÁN AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK A WJLF-EN A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER EREDMÉNYEIBŐL WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A ZSKF TKK-VAL KÉSZÜLT A

Részletesebben

Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai

Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai Dr. Kelemen Gyula HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram

Részletesebben

MINTA. Oktatói kérdőív (munkaerő-piaci kutatócsoport)-támop 411-C [Új] PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport

MINTA. Oktatói kérdőív (munkaerő-piaci kutatócsoport)-támop 411-C [Új] PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport Válasz megjelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális beolvasási eredmények érdekében kérem,

Részletesebben

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Budapest 2013 Nyomtatott kommunikáció

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat Dr. Szőrös Gabriella NRSZH Előadás kivonat Alkalmassági vizsgálatok Rehabilitációs alkalmasság Motivációs vizsgálatok Gépjárművezetői alkalmasság Munkaszimulátoros vizsgálatok Jogszabályi változás Mkcs

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

A teljesítményértékelés fejlesztési célja

A teljesítményértékelés fejlesztési célja A teljesítményértékelés fejlesztési célja a Közigazgatási szervek munkatársainak kompetenciafejlesztése című ÁROP-2.2.23-2013-2013-0001 Projekt keretében 2013. december 18-án Információs nap Arany Mónika

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és Dr. Kaposi József Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és képességrendszert, az általános műveltség

Részletesebben

Arra való képesség, hogy az élet különböző szituációiban alkalmazni tudjuk tudásunkat, tapasztalatainkat, személyes adottságainkat.

Arra való képesség, hogy az élet különböző szituációiban alkalmazni tudjuk tudásunkat, tapasztalatainkat, személyes adottságainkat. Arra való képesség, hogy az élet különböző szituációiban alkalmazni tudjuk tudásunkat, tapasztalatainkat, személyes adottságainkat. A kompetenciát úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességet, amely

Részletesebben

A személyes siker tényezői az amerkai vállalati kultúrában az NI példája alapján

A személyes siker tényezői az amerkai vállalati kultúrában az NI példája alapján A személyes siker tényezői az amerkai vállalati kultúrában az NI példája alapján Pajor Ferenc National Instruments Hungary Értelmezés. A számítástechnikai vállalatok, egységek, osztályok sikeres működése

Részletesebben

Versenyképes, kompetencia alapú tudás értéke a jövő wellness- és egészségturizmusában, Európában

Versenyképes, kompetencia alapú tudás értéke a jövő wellness- és egészségturizmusában, Európában Versenyképes, kompetencia alapú tudás értéke a jövő wellness- és egészségturizmusában, Európában Vermesi Andrea Cégvezető Egészségfejlesztő - Okleveles egészségpolitikai szakértő IWI Fitness - Wellness

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

A kompetencia alapú képzési rendszer koncepciója a szervezeti képzésekben

A kompetencia alapú képzési rendszer koncepciója a szervezeti képzésekben TÓTHNÉ BORBÉLY VIOLA A kompetencia alapú képzési rendszer koncepciója a szervezeti képzésekben A munkaadók követelményei - a gyorsütemű gazdasági fejlődés és technológiák változása miatt - a munkaerővel

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

VEZETŐI KOMPETENCIÁK ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS

VEZETŐI KOMPETENCIÁK ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS VEZETŐI KOMPETENCIÁK ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS A KÉPZÉSRŐL A logisztikában dolgozó középvezetők és specialisták számára kínálunk tréninget, melynek segítségével a vállalat vezetői és szervezeti színvonalát

Részletesebben

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS RENDSZERE A ZSKF-EN

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS RENDSZERE A ZSKF-EN A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS RENDSZERE A ZSKF-EN KABAI IMRE, KENÉZ ANIKÓ, KRISZTIÁN VIKTOR ÉS IHAROSI TAMÁS PÁRBESZÉD A KOMPETENCIÁK NYELVÉN 2015. ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA PEGAZUS PROJEKT TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011

Részletesebben

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKRA ÉPÜLŐ PROJEKTKONTROLLING ALCÍM: FISH!

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKRA ÉPÜLŐ PROJEKTKONTROLLING ALCÍM: FISH! SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKRA ÉPÜLŐ PROJEKTKONTROLLING ALCÍM: FISH! Készítette: Vajdáné Keresztessy Andrea kiegészítő közgazdász szak I. évfolyam kontrolling szakirány Készült: 2007. május BMGE 2007 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Igazgató: Szabó Győzőné

Igazgató: Szabó Győzőné JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET PEDAGÓGIAI SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLAT, SZOLNOK PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS OM azonosító szám: 102312 OKÉV nyilvántartási szám: 16-0058-04 5000 Szolnok,

Részletesebben

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével A bennem rejlő vezető Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével Mit jelent a vezetés? A vezetés azt jelenti, hogy olyan világosan kommunikáljuk

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján

Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján Turizmus 2.0 Humán fejlesztések a kiemelt ágazatban BKF, BUDAPEST, 2010. XI. 4. Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján DR. RUSZINKÓ

Részletesebben

IV. A munkaköri leírás és elemzése

IV. A munkaköri leírás és elemzése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség IV. A munkaköri leírás és elemzése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

OKTATÁSI FÓKUSZCSOPORT AZ AVKF-EN. DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK TAVASZ

OKTATÁSI FÓKUSZCSOPORT AZ AVKF-EN. DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK TAVASZ PEGAZUS PROJEKT TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 OKTATÁSI FÓKUSZCSOPORT AZ AVKF-EN. DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK 2010. TAVASZ BÓDI FERENC JELLI JÁNOS KÉSZÜLT AZ APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA ÉS A ZSKF

Részletesebben

ÁROP 2.2.21 Tudásalapú közszolgálati előmenetel

ÁROP 2.2.21 Tudásalapú közszolgálati előmenetel ÁROP 2.2.21 Tudásalapú közszolgálati előmenetel ISBN 978-615-5491-15-3 Kompetencia alapú emberi erőforrás gazdálkodás szerző: Dr. Szabó Szilvia PhD. lektorálta: Dr. Szakács Gábor CSc. Nemzeti Közszolgálati

Részletesebben

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS A vezetői kompetencia-fejlesztés tapasztalatai és lehetőségei egyes rendvédelmi szervek hivatásos állománya körében

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Digitális írástudás, digitális műveltség

Digitális írástudás, digitális műveltség Digitális írástudás, digitális műveltség A statisztikai adatok és kutatási eredmények tükrében Eszenyiné dr. Borbély Mária Országos Könyvtárügyi Konferencia 202. november 22-23. Eurostat, 202 e-skills

Részletesebben

KÉRDŐÍV SZERVEZETEK RÉSZÉRE

KÉRDŐÍV SZERVEZETEK RÉSZÉRE KÉRDŐÍV SZERVEZETEK RÉSZÉRE AZ ÖNKÉNTESSÉG SORÁN SZERZETT TAPASZTALATOK FELMÉRÉSE MUNKAERŐPIACI HASZNOSÍTHATÓSÁG SZEMPONTJÁBÓL Kedves válaszadó! A megkeresés oka: A Leonardo da Vinci programon belül megvalósuló

Részletesebben

Sakk logika Jó gyakorlat

Sakk logika Jó gyakorlat Sakk logika Jó gyakorlat a telki Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában A sakk-logika oktatása a Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában 2001 Megnyílik

Részletesebben

Munkahelyi kompetencia-követelmények, iskolai végzettség és kereset

Munkahelyi kompetencia-követelmények, iskolai végzettség és kereset Munkahelyi kompetencia-követelmények, iskolai végzettség és kereset Előzetes eredmények a KTI kompetencia-adatfelvétel alapján Hermann Zoltán MTA KRTK KTI Kompetenciák, munkakínálat és foglalkoztatás Szirák,

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

Humán Erőforrás Menedzsment a General Motors Powertrain Magyarországnál. Toborzás Kiválasztás - Interjú

Humán Erőforrás Menedzsment a General Motors Powertrain Magyarországnál. Toborzás Kiválasztás - Interjú Humán Erőforrás Menedzsment a General Motors Powertrain Magyarországnál Toborzás Kiválasztás - Interjú HRM alapfeladata: a szervezet működéséhez szükséges megfelelő munkaerő-állomány biztosítása a vállalat

Részletesebben

+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved.

+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved. Rólunk Az Első Hazai Adatkezelő Kft. contact center, HR és tréning, munkaerő-kölcsönzés valamint facility management szolgáltatások nyújtásával áll Megbízói rendelkezésére. A rábízott feladatokat 2002

Részletesebben

Felnőttképzési programok akkreditációja

Felnőttképzési programok akkreditációja Felnőttképzési programok akkreditációja NSZFI 2007. december 13-15. 1 Főbb témáink Felnőttképzés értelmezése Felnőttképzési jogosultság Felnőttképzési program terve OKJ-s képzések a felnőttképzésben Felnőttképzési

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Lean HR Est 2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem 1093 Budapest, Fővám tér 8., III. előadó Időpont:

Részletesebben

A tehetséges tanulók azonosítása, beválogatása, valamint mérések alkalmazása a tehetséggondozó programban. Készítette: Bárány Zoltán r.

A tehetséges tanulók azonosítása, beválogatása, valamint mérések alkalmazása a tehetséggondozó programban. Készítette: Bárány Zoltán r. A tehetséges tanulók azonosítása, beválogatása, valamint mérések alkalmazása a tehetséggondozó programban. Készítette: Bárány Zoltán r. alezredes Logikai fázis A tehetségazonosítás beválogatás folyamatának

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN

TÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS TÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN OBJEKTIVITÁS ÉS MÉRHETŐSÉG BEVEZETÉSE PAK TÁJÉKOZTATÓ Programjaink célja,

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Kérje meg a pályázókat, hogy az Europass önéletrajzot használják, így Ön világos képet kaphat készségeikrõl és szakértelmükrõl!

Kérje meg a pályázókat, hogy az Europass önéletrajzot használják, így Ön világos képet kaphat készségeikrõl és szakértelmükrõl! Europass Önéletrajz Az Europass önéletrajz (CV) a hagyományos önéletrajzi formátumot követõ dokumentum, amellyel a felhasználók részletesebben, világosan és egyértelmûen bemutathatják képzettségeiket és

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Terméktervező Intézet Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, illetve Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

M1852. FELADATOK A szükségletek és erőforrások felmérésének feladatai a 1852

M1852. FELADATOK A szükségletek és erőforrások felmérésének feladatai a 1852 M FELADATOK Felméri az egyéni szociális szükségleteket, erőforrásokat, helyi cselekvési lehetőségeket; értelmezi az emberi szükségleteket és a szükségletkielégítés 4 hiányait Felismeri az egyéni, csoportos

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: SPANYOLORSZÁG FONDO FORMACIÓN EUSKADI Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF szint:

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X I. ADATLAP - A program általános tartalma 1. A program megnevezése 1.1. Ruhaipari technikus OKJ-s program esetén 1.2. OKJ száma is 54 542 01 0010 54 02 2. A program besorolása Csak egy terület jelölhető

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

MUNKÁLTATÓK AZ AVKF-EN DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK BÓDI FERENC JELLI JÁNOS KÉSZÜLT A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

MUNKÁLTATÓK AZ AVKF-EN DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK BÓDI FERENC JELLI JÁNOS KÉSZÜLT A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT AVKF BÓDI FERENC JELLI JÁNOS: 2011. MUNKÁLTATÓK AZ AVKF-EN (2010. ŐSZ) MUNKÁL- TATÓK MUNKÁLTATÓK AZ AVKF-EN DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK BÓDI FERENC JELLI JÁNOS KÉSZÜLT A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVI. ÉVFOLYAM 2010 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Dávid János Horváth Gergely Munkapiaci esélyek és pályaelhagyás Ábrák és táblázatok 1 Dávid János Horváth

Részletesebben

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek Groska Éva mentor Az önkéntes szemszögéből felmerülő szempontok 1. Milyen tevékenységeket

Részletesebben

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak Emberi erőforrás gazdálkodás és közszolgálati életpálya Új Közszolgálati Életpálya ÁROP-2.2.17-2012-2013-0001 Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú

Részletesebben

A PROJEKTSZEMLÉLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATNÁL ELTERJESZTÉS KONCEPCIÓJA AZ

A PROJEKTSZEMLÉLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATNÁL ELTERJESZTÉS KONCEPCIÓJA AZ Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 felnottkepzes@bkf.hu A PROJEKTSZEMLÉLET ELTERJESZTÉS KONCEPCIÓJA AZ ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATNÁL TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

A felsoktatásban oktatók minségfejlesztéssel kapcsolatos attitdje

A felsoktatásban oktatók minségfejlesztéssel kapcsolatos attitdje A felsoktatásban oktatók minségfejlesztéssel kapcsolatos attitdje Dr. Sass Judit Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet A kutatás célja A felsoktatásban

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben