DIPLOMA ELŐTT, DIPLOMA UTÁN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DIPLOMA ELŐTT, DIPLOMA UTÁN"

Átírás

1 WJLF KUTATÁS DIPLOMA ELŐTT, DIPLOMA UTÁN AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK A WJLF-EN A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER EREDMÉNYEIBŐL WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A ZSKF TKK-VAL KÉSZÜLT A PEGAZUS PROJEKT KERETÉN BELÜL (TÁMOP /2/KMR ) 1 WESLEY JÁNOS LELKLSZKÉPZŐ FŐISKOLA BUDAPEST 2012.

2 PEGAZUS PROJEKT TÁMOP /2/KMR DIPLOMA ELŐTT, DIPLOMA UTÁN AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK A WJLF-EN A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER EREDMÉNYEIBŐL WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A ZSKF TKK-VAL KÉSZÜLT A PEGAZUS PROJEKT KERETÉN BELÜL ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BARNA ISTVÁN ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA BUDAPEST WESLEY KUTATÁSI EREDMÉNYEK 1. 2

3 A jelen kiadvány a PEGAZUS Projekt TÁMOP /2/KMR program keretein belül készült. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Barna István és Kabainé Tóth Klára A kiadványt szakmailag lektorálta: Borbély-Pecze Mariann ISSN Sorozatszerkesztő: Barna István A kiadásért felel: Dr. Iványi Gábor rektor A Wesley János Lelkészképző Főiskola kiadásában megjelent kötetek megrendelhetőek, illetve kedvezménnyel megvásárolhatóak: a Wesley Könyvesházban Budapest, Dankó utca 9. H-1085 A borító Krisztián Viktor, a nyomdai előkészítés a Wesley Könyvesház munkája. 3

4 TARTALOMJEGYZÉK OLDALAK A WJLF K-DPR-K PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁS-SOROZATÁRÓL 4. I. AKTÍV HALLGATÓK A WJLF-EN I.1. A KUTATÁS MÓDSZERTANÁRÓL 8. I.2. ALAPADATOK 10. I.3. KÉPZÉSI ADATOK, TANULMÁNYI TERVEK 14. I.4. MUNKÁVAL, ELHELYEZKEDÉSSEL KAPCSOLATOS TERVEK 24 I.5. CSALÁDI ÉS TANULÁSI ELŐZMÉNYEK 33. I.6. KOMPETENCIÁK 38. II. VÉGZETT HALLGATÓK A WJLF-EN II.1. A KUTATÁS MÓDSZERTANÁRÓL 47. II.2. ALAPADATOK 49. II. 3. KÉPZÉSI ADATOK, FŐISKOLAI ÉVEK 53. II.4. KÉPZÉSI TERVEK, TANULMÁNYI ELKÉPZELÉSEK 60. II.5. A MUNKA VILÁGA 66. II.6. A CSALÁD ÉS A KORÁBBI ÉLETSZAKASZOK 81. II.7. KOMPETENCIÁK 86. WESLEY KUTATÁSI EREDMÉNYEK 1. 4

5 A WJLF K-DPR-K PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁS-SOROZATÁRÓL Alábbi elemzéseink egy a ZSKF Társadalomtudományi Kutatóközpontjában kialakított és a konzorciumi partnerek, közöttük a WJLF által elfogadott koncepció, a Párbeszéd a kompetenciák nyelvén modell részét képezik. Elképzeléseink és eddigi tapasztalataink szerint modellünk a következő probléma kezelésének hatékony eszköze: A felsőoktatás és a munka világa közötti kapcsolatot súlyos ellentmondások terhelik: egyrészről a munkaerőpiac nem azt a munkavállalót kapja a felsőoktatásból, akire szüksége lenne (egyszerre jelentkezik a munkaerő-piacon minőségi hiány és mennyiségi túlképzés ); másrészről a friss diplomások egy jelentős hányada nem tud végzettségének megfelelő állást szerezni. A gondot elsősorban azok a kommunikációs problémák okozzák az oktatás és a munka világa között, amelyek eredményeképpen a szakemberképzés nem illeszkedik a gazdasági elvárásokhoz. A ZSKF és partnerei, a konzorciumi intézmények Párbeszéd-modell -je ezt a súlyos diszkrepanciát hivatott feloldani úgy, hogy megvizsgáljuk a végzett hallgatóinkat (a munkavállalókat) és a munkáltatóikat, hogy mennyire sikeres a munkaerő-piaci beválásuk. Ezt a kompetenciák nyelvén tesszük: megkérdezzük mindkét felet 30 kompetencia mentén, hogy mennyire szükségesek ezek a munkavégzéshez, illetve mennyiben rendelkeznek velük végzettjeink. A kompetencia-eltéréseket (a rendelkezésre álló és a szükséges készségek diszkrepanciáit) bemutatjuk a végzetteknek, a munkáltatóiknak de elsősorban a a konzorciumi intézmények oktatóival elemezzük olyan mértékben, hogy fel tudják használni a képzés során. A modell elsődleges haszonélvezői az aktív hallgatóink: szembesítjük őket az órákon az eredményekkel és közösen keressük a legmegfelelőbb oktatási megoldásokat. Fontos szerepe van a Párbeszéd-modell - ben annak is, hogy aktív hallgatóink szintén nyilatkoznak kompetenciáikról (a vizsgálataink során megkérdezzük őket: megítélésük szerint milyen mértékben lesz szükség leendő szakmájuk gyakorlásához az egyes kompetenciákra illetve jelenleg milyen mértékben rendelkeznek velük). Ehhez a visszacsatolási folyamathoz kialakítjuk azokat a módszertani segédanyagokat (oktatófilmet, prezentációt) oktatóink számára, amelyek alkalmasak az oktató-hallgató párbeszéd kialakítására az órákon. 5

6 További hozadéka a modellünknek, hogy megkeressük a (jelenlegi és potenciális) munkáltatókat is eredményeinkkel. Ennek révén különböző együttműködési formákat építünk ki velük (a szakdolgozati témavezetés és a gyakornokok fogadása mellett bevonjuk a munkáltatókat az oktatásba, kialakulhatnak közös kutatási, oktatási projektek is a konzorciumi intézmények és az egyes cégek, intézmények között). De szerves része a konzorciumi intézmények PR és marketing tevékenységének is a modell: megkérdezzük leendő hallgatóinkat arról, hogyan tehetjük vonzóbbá az intézményeket, hogyan alakítsuk a Párbeszédmodellünket, hogyan biztosíthatjuk a hatékonyabb reklám-kommunikációnkat. Modellünk tehát ötszereplős: aktív és végzett hallgatóink, a munkáltatók és az oktatók, valamint a leendő hallgatók empirikus kutatására épül, ahol minden szereplő megismerheti az eredményeket, részesévé válhat a párbeszédnek. További sajátossága a rendszerünknek, hogy az általunk kifejlesztett Mintatervező modell révén a zömében online önkitöltős kérdőíveken alapuló adatfelvételeink mintája reprezentatív, így eredményeink kiterjeszthetőek a teljes populációkra. A kutatások egy sajátos rendszerré állnak össze modellünkben: két éves periódusokkal ismétlődnek illetve átalakulnak. Míg az első évben az aktív és végzett hallgatóinkat, valamint a munkáltatókat egységesen a kompetenciákról kérdezzük (sztenderd online kérdőívek, kiegészítő telefonos interjúk révén), melynek eredményeiről tájékoztatjuk az oktatóinkat (a szakvezető tanárokkal készített mélyinterjú keretein belül), a következő évben aktív hallgatóinktól az oktatási intézményük különböző szolgáltatásairól faggatjuk (mivel mennyire elégedettek), míg a munkáltatókat az előző évben született eredményekről, az együttműködés lehetőségeiről kérdezzük. Végül az oktatóinkat megismertetjük egyrészt az oktatási intézménnyel kapcsolatos elégedettségi mutatókkal, másrészt a munkáltatói véleményekkel, a kapcsolati kínálatokkal. A végzett hallgatóink továbbra is a kompetenciákkal kapcsolatos kérdéseket kapnak, miután kétéves elcsúszással kérdezzük őket: 2010-ben a ben végzetteket, míg 2011-ben a rákövetkező évjáratokat : ben abszolutóriumot szerzetteket így válik kétévente mind teljesebbé a kép a diplomásaink munkaerő-piaci helyzetéről. 6

7 A leendő hallgatók vizsgálata (a Sziget-kutatásaink keretein belül) szintén követik ezeket a periódusokat : előbb elképzeléseink, majd eredményeink minél sikeresebb kommunikációja felől faggatjuk őket kapcsolódva az aktuális marketing feladatokhoz. Az alábbiakban 2012 tavaszán a WJLF-en készült online aktív és végzett hallgatói adatfelvételeink eredményeit mutatjuk be. Mint azt fentebb jeleztük, aktív hallgatóink esetében jelentősen eltér a kérdőívek tartalma az egy évvel ezelőttitől (akkor elégedettséget, most kompetenciákat kérdeztünk kiegészítve néhány speciális intézményi kérdéssorral), míg a végzett hallgatóinknál gyakorlatilag alig változtattunk a tavalyi kérdéssorunkon. Így ez utóbbi esetben tanulmányunk második fejezetében a kompetencia-eredmények egyfajta összekapcsolására vállalkozunk: a két év eredményeiből egy összegző kompetencia-térképet készítünk 1. Budapest, szeptember BARNA ISTVÁN ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA A KUTATÁSOKBAN KÖZREMŰKÖDTEK: KABAI IMRE ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA (KUTATÁSVEZETŐK), KRISZTIÁN VIKTOR (KUTATÓ), TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDŐK: DR. BÁNLAKY PÁL ÉS BORBÉLY- PECZE MARIANN SZAKMAI TANÁCSADÓK (A KÉRDŐÍV KIALAKÍTÁSÁBAN, A KUTATÁS LEBONYOLÍTÁSÁBAN); KENÉZ ANIKÓ ÉS JABRONKA RICHÁRD (AZ ADATOK FELDOLGOZÁSÁBAN, A KÉRDEZÉSBEN); TOVÁBBI 2 WJLF-ES HALLGATÓ (TELEFONOS KÉRDEZÉSBEN, SZERVEZÉSBEN, ADATELEMZÉSBEN). 1 A korábbi eredményeinkről, elemzéseinkről lásd bővebben a internetes felületen. 7

8 I. AKTÍV HALLGATÓK A WJLF-EN I.1. A KUTATÁS MÓDSZERTANÁRÓL Az online kérdőíves adatfelvételt a Pegazus pályázat Diplomás Pályakövető Kutatások a WJLF-en című kutatás-sorozat keretein belül a ZSKF Társadalomtudományi Kutatóközpontja keretein belül működő Konzorciumi DPR Kutatócsoportja készítette a WJLF-en az aktív hallgatók körében május 18. és július 7. között. Az adatfelvétel három fázisban történt: (1) Az első fázisban a NEPTUN-ban az aktív hallgatóként szereplő 544 személy (alappopuláció) címeit mintegy 12 telefonos interjú révén 496 főre aktualizáltuk (az alappopuláció 91,2%-a), akik május 18-án elektronikus levelet kaptak, amelyben közöltük az online kérdőív linkjét; a visszaküldés határidejét május :00 órában jelöltük meg. Ezt megelőzően a WJLF honlapján aktualizáltuk a Diplomás Pályakövetés felületünket, amelyen megtalálhatóak a DPR kutatás-sorozatunk tervei, célkitűzései, korábbi eredményei. Plakátokat helyeztünk ki a főiskolán, szórólapokat osztottunk, felkértük oktatóinkat, hogy népszerűsítsék hallgatóik körében is a kutatásban való aktív részvételt. A megadott határidőre 112 fő töltötte ki a kérdőívet. (2) A következő lépésben május 23-án egy emlékeztető levelet juttattunk el mind a 496 hallgatónknak a Neptun rendszerén keresztül, melyben május :00 órát adtunk meg határidőnek. A beérkezett 44 kérdőívvel együtt 156-ra növekedett mintánk, így erre készítettük el a minta-tervező mátrixot 2. Ennek segítségével kísértük figyelemmel négy dimenzióban, az alapvető ( kvóta ) adatok alakulását. 2 A ZSKF TKK által kidolgozott Minta-tervező rendszerről lásd bővebben 8

9 (3) A minta megoszlásait figyelembe véve június 28. és július 7. között hallgatóink 18 telefonos interjút készítettek azokban a minta-cellákban, ahol nem érkezett be egyetlen kérdőív sem, illetve a 3-as értéket meghaladták a súlyok. Az immáron 174 főre növekedett mintán (az elért hallgatóink 35,1%-a válaszolt) elvégeztük az SPSS adatfájl négy-szempontú súlyozását. Az összehasonlító adatokból kitűnik, hogy az eltérések igen csekélyek, így a minta reprezentatívnak tekinthető (lásd az 1. táblázatot). A közölt adataink a teljes megkérdezettek (174 fő) körében nem térhetnek el nagyobb mértékben, mint +/- 7,6 százalékpont ahhoz képest, mintha mindenkit megkérdeztünk volna. (Ha valamely részsokaságra vonatkoznak adataink, ott természetesen a részminta nagyságának függvényében növekednek a hibahatárok.) I.1. táblázat: Az aktív hallgatók alappopulációjának és a négy szempontból súlyozott vizsgálati mintának a megoszlása a négy alapvető (kvóta) változó szerint. Alappopuláció Minta Elemszám Százalék Elemszám Százalék Évfolyam Első éves , ,8 Végzős , ,4 Köztes évfolyam , ,7 Nem Férfi , ,7 Nő , ,3 Szak Szociális munka BA , ,0 Pedagógia BA 73 13, ,9 Környezettan BA 80 14, ,1 Tagozat Nappali , ,5 Levelező , ,5 Összesen , ,0 9

10 I.2. ALAPADATOK I.2.1. A KVÓTA-ADATOK Adatfelvételünk reprezentativitását az eddigi gyakorlatunknak megfelelően négy ismérv (a megkérdezettek neme, a tagozata, az évfolyama és az általa végzett szak) szerint követtük nyomon, illetve biztosítottuk korrekciós kérdezés és a négy-szempontú súlyozás révén lásd a részleteket az 1.1. módszertani fejezetben). Ezeket az adatokat elemezzük a továbbiakban. Megvizsgáljuk azt is egyszerűbb statisztikai eszközök segítségével, milyen összefüggéseket mutatnak az egyes ismérvek. Mint azt a fentiekben közölt I.1. táblázat adatai is mutatják, a WKF aktív hallgatói között jelentős többségben vannak a nők: arányuk a vizsgáltak körében közel háromnegyed (a populáció adatai szerint 75,0 százalék). A 174 fős mintában arányuk alig tér el ettől: 74,3 százalék (lásd az I.2.1. ábrán megjegyezzük, hogy az elemzéseink során ez utóbbi arányszámot használjuk 3 ). A továbbiakban nyomon követjük más ismérvek, kérdések mentén is a válaszadóink nemek szerinti megoszlását. I.2.1. ábra: A megkérdezett neme (%)? nő; 74,3 férfi; 25,7 Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) 3 Megjegyezzük, hogy az egy évvel ezelőtti hasonló jellegű adatfelvételünk eredményeihez képest a nők aránya közel 8 százalékponttal csökkent: 2011 tavaszán még 82,9 százalék volt ez az érték. Lásd: Kabai Kabainé, 2011:

11 A nem változót egyéb magyarázó tényezőkkel összevetve azt tapasztalhatjuk, hogy sem a tagozat, sem pedig az évfolyam változóval való összevetésben nem látszik szignifikáns különbség, de van a szakkal. A nők az átlagot szignifikáns mértékben meghaladóan választották a szociális munkás (78,9%, ASR= + 2,2), a férfiak pedig a környezettan szakot (31,8%, ASR = +4,2; P<0,001). 4 Az aktív hallgatók háromnegyede (74,0%) szociális munka szakon tanul a WJLF-en, a két másik szak nagyjából egyforma mértékben osztozik a maradék 26%-on (lásd az I.2.2. ábrát). Nincs eltérés a megoszlásban aszerint, hogy a hallgatók milyen tagozaton tanulnak, de van az évfolyamok és a nemek szerint. I.2.2. ábra: Milyen szakon tanul ebben az intézményben? pedagógia; 12,9 környezettan; 13,1 szociális munka; 74 Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) A válaszadó elsőévesek körében szignifikánsan kevesebb a szociális munkás (53,4%, ASR= -4,3), és több a környezettan szakos (27,6%, ASR= +4,0), a végzősök között pedig a szociális munkás (98,3%, ASR= +5,2; P <0,001). A nők aránya a szociális munkások (78,3%, ASR= +2,2), a férfiaké a környezettanosok (31,8%, ASR = + 4,2; P <0,001) körében haladja meg szignifikánsan az átlagot (az évfolyam-adatokat lásd az I.1.4. ábrán). 4 A kétdimenziós összefüggések elemzését a kereszttábla illetve a hozzá kapcsolódó Pearson-féle Khí-négyzet függetlenségi próba segítségével készítettük, illetve cellánként kiszámítottuk az Adjusztált Sztenderdizált Reziduálisokat is (a továbbiakban ezt a statisztikát ASR rövidítéssel jelöljük). A társadalomkutatásban általánosan elfogadott 95 százalékos megbízhatósági szintet tekintjük a szignifikáns kapcsolatok alsó határának (a null-hipotézis elfogadási valószínűsége kisebb vagy egyenlő 0,05 dal ). Erősen szignifikáns összefüggésről legalább 99 százalékos megbízhatósági szint mellett beszélünk, míg a százalék közötti megbízhatósági szint esetén gyengén szignifikáns -nak nevezzük a két változó közötti összefüggést. Az ASR-ek esetében a +/-2,0 intervallumon kívüli értékeket tekintjük (95 százalékos megbízhatósági szint mellett) szignifikáns eltérésnek. A továbbiakban a Khí-négyzet próba elfogadási valószínűségét P=0.023 formában jelöljük. 11

12 A WJLF hallgatói nagyjából ugyanolyan arányban tanulnak nappali és más tagozaton, nem látható ennél a magyarázó változónál semmiféle szignifikáns összefüggés más magyarázó változókkal. Hasonlóképpen nincs különösebb szignifikancia az évfolyam változó mentén sem egyéb magyarázó változókkal, ha csak azt nem említjük, hogy az elsőévesek az átlagot szignifikánsan meghaladó mértékben kevésbé szociális munkás, inkább környezettan szakon tanulnak (lásd az I.2.3. ábrát). I.2.3. ábra: Milyen tagozaton tanul ebben az intézményben, ezen a szakon? egyéb; 50,5 nappali; 49,5 I.2.4. ábra: Hányadik évfolyamon tanul ebben az intézményben? Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) végzős évfolyam; 33,7 első évfolyam; 32,8 közbülső évfolyam; 33,4 Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) 12

13 A megkérdezettek átlag életkora nagyjából harminchárom év, míg az első és a végző évfolyamra járók átlagosan 32 évesek, addig a közbülső évfolyamra járók 34, az eltérés nem szignifikáns. Szakok szerint vizsgálódva a kép ugyanaz: a szociális munkás szakosok átlagosan 33, a pedagógiát hallgatók 34, a környezettan szakosok pedig mindössze 29 évesek. Így itt ugyan láthatóak a különbségek, de nem tekinthetjük azt szignifikánsnak. Tagozatok szerint az eltérés mértéke nagyobb és szignifikáns különbséget takar: a nappali tagozatra járók átlagosan 25, a levelező tagozatosok pedig 39 évesek, P<0,001 mellett (itt a variancia-analízishez kapcsolódó F-próbát alkalmaztuk 5 ), és ugyanez a helyzet a nemek szerinti vizsgálódás esetében, az átlagos WJLF-es férfi 30, a nő pedig 34 éves, P=0,028 mellett (lásd az I.2.5. ábrát). I.2.5. ábra: Melyik évben született Ön? 1988-ban és utána; 24 éves vagy fiatalabb; 34,2 nincs válasz; 5, ben vagy előtte ; 50 éves vagy idősebb; 6, ben ;40-49 éves; 18, ben; éves; 12, ben; éves; 22,7 Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) 5 A variacia-analizis (vagy szóráselemzés) lényege: ha a függő változónk magas mérési szintű, míg a független változó alacsony (mint esetünkben is), a függő változó szóródását két részre bonthatjuk: a csoportosított kategóriák közötti és az azon belüli szórásra. Az előbbi a független változó által magyarázott, míg az utóbbi a nem magyarázott szórása a függő változónak. E két elem hányadosát nevezzük F-statisztikának (bizonyos küszöbérték meghaladása esetén beszélhetünk szignifikáns hatásról ). Ha az F értéke nagy, úgy is mondhatjuk, hogy a csoportokon belüli szórások kicsik, míg a csoportok közöttiek nagyok vagyis a csoportok viszonylag jól el vannak különítve egymástól a független változó által. 13

14 I.3. KÉPZÉSI ADATOK, TANULMÁNYI TERVEK A Wesley-n a hallgatók nagyjából fele államilag támogatott képzésben vesz részt (lásd az I.3.1. ábrát), de mutatkozik néhány szignifikáns eltérés ebben a magyarázó változók mentén. Az államilag támogatott képzés inkább elérhető a végzős évfolyam tagjai számára (68,5%, ASR= +2,8; P=0,016), a nappali tagozaton tanulóknak (74,0%, ASR= +5,1; P<0,001), és a környezettan szakot választóknak (78,3%, ASR= +2,6; P=0,035). I ábra: Milyen finanszírozási formában tanul Ön ebben az intézményben? nincs válasz; 5 költségtérítéses 44,6 államilag támogatott 50,4 Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) Mint azt fentebb láthattuk, az aktív hallgatóink egyharmada jár (32,8%) első évfolyamra, ők a tanulmányaikat 2011-ben, illetve 2012-ben kezdték. Nagyjából ugyanez a helyzet a közbülső évfolyamra járókkal is, akik aránya megegyezik a 2010-ben kezdőkkel ben csak a válaszadók 16%-a lépett be a Főiskolánkra, így van egy szűk réteg, nagyjából a válaszolók egyhatoda, akik tanulmányaikat négy éve vagy korábban kezdték. Ők valamennyien a végzős évfolyamba járnak. Nagyobbik része ennek a csoportnak 2008-ban kezdett (10,9%), a maradék hallgató (6.9%) pedig 2007-ben vagy előtte. Így jól látható, hogy nem csúszik el a tanulmányaival a hallgatók nagyobbik része, már ami az abszolutóriumig vezető utat illeti. 14

15 A tanulmányokat nem az előírt idő alatt teljesítők körében jellemzően vannak jelen a férfiak: a legalább öt éve hallgatói státuszban lévők körében heten. Mindössze négy az ebbe a csoportba tartozó nők száma, míg a teljes mintában 74%-nyian vannak (lásd az I.3.2. ábrát). I.3.2. ábra: Melyik évben kezdte meg tanulmányait ebben az intézményben, ezen a szakon? ben; 32, ban vagy előtte; 17, ben; ben; 33,4 Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) A válaszadók kétharmada saját tanulmányi teljesítményét jónak mondja, és ebben nem sok szignifikáns eltérés mutatható ki a más változókkal való összevetés során. Saját megítélésük szerint egyformán jól tanulnak és teljesítenek (lád az I.3.3. ábrát). I.3.3. ábra: Átlagosan milyen tanulmányi eredménnyel végzi Ön ezt a szakot? jeles; 15,3 nincs válasz; 7,4 közepes ;10,5 jó; 66,8 Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) 15

16 Ami a magyarázó változókkal való összevetést illeti, csak egy-két halvány összefüggés mutatható ki: például a nők körében valamennyivel többen (20%, ASR= +2,0; P=0,120) állítják, hogy jelesre, kiválóra sikerülnek a vizsgáik, és a környezettan szakososok körében kevesebben, de nincs egyértelmű, szignifikáns különbség az esetükben. A válaszadóink általában elégedettek a tanulmányi eredményeikkel, és ez a helyzet akkor is igaz, ha nem önmagukban, hanem a másokéval való összevetésben értékelik azt (lásd az I.3.4. ábrát). A megkérdezettek szűk fele (45,2%) szerint körülbelül ugyanolyan, közel kétötöde (38,1%) pedig valamivel jobb eredményt gondol elérni, mint a többiek. Nagyon jónak, tehát a többiekénél sokkal jobbnak a megkérdezettek 5,7%-a mondja magát, nagyjából ugyanennyien vannak a magukat mások után helyezők (5%), és további 6,1% gondolja, hogy nem feltétlenül kell a fátylat erről fellebbenteni I.3.4. ábra: Ebben az intézményben, ezen a szakon tanuló, többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jellemzően jobb vagy rosszabb? sokkal jobb; 5,7 nincs válasz; 6,1 valamivel jobb; 38,1 valamivel rosszabb; 5 körülbelül ugyanolyan; 45,2 Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) A kérdésre adott válaszok nem mutatnak összefüggéseket, ha csak azt nem, hogy az átlagnál valamivel jobban teljesítők közé számítják magukat a végzősök, illetve a környezettan szakon tanulók, de egyik esetben sem szignifikánsak a különbségek. 16

17 A WJLF aktív hallgatói nagyobb része számára az aktuálisan folytatott tanulmányok a képzési célok végállomását jelentik. Vannak azonban olyanok, akik tanulmányi terveiben szerepelnek a kérdőívünkben felsorolt képzési formák (lásd az I.3.5. ábrát). I.3.5. ábra: Tervezi-e, hogy továbbtanul az alábbi képzési formák valamelyikén? felsőfokú szakképzés 7,6 7 32,9 47,5 alapképzés 8,9 4,8 31,7 69,5 mesterképzés 23,6 27,1 21,5 27,8 szakirányú továbbképzés 14,2 7,2 31,1 47,5 PhD, doktori képzés 7,5 1,6 44,5 55,8 0% 20% 40% 60% 80% 100% igen, ebben az intézményben igen, egy másik intézményben nem tervezi nincs válasz Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) Felsőfokú szakképzést a pedagógia szakosok terveznek az átlagot szignifikánsan meghaladó mértékben (40,0%, ASR =+2,3), míg ezt a képzési formát leginkább a szociális munka szakosok utasítják el (76,2%, ASR= +2,5; P=0,056). Felsőfokú szakképzésben mindössze a megkérdezettek 15%-a gondol részt venni, és körülbelül ugyanannyian választanák a WJLF-et és más intézményt. 17

18 Egy második BA/BSC képzés elvégzésére az átlagot szignifikáns mértékben meghaladóan az első évfolyamosok (36,7%, ASR= +2,4; P=0,047) és a környezettan szakosok (25%, ASR= +1,9; P=0,046) vállalkoznának. Akik egy újabb alapszintű diploma megszerzését leginkább elutasítják: a végzős évfolyamra járók (87,0%, ASR= +2,0) és a szociális munkát hallgatók (87,0%, ASR= +3,1). A tanulmányi tervek között leggyakrabban a mesterképzésben való részvétel fogalmazódik meg. A válaszadók több mint felének a fejében megfordult már, hogy megszerezze ezt a fokozatot is. Akik ilyet terveznek, körükben valamivel többen vannak azok, akik más intézményt választanának (27,1%), a kisebbség (23,6%) pedig a Wesley-t preferálná egy ilyen döntés meghozatalakor. A mesterképzés egy hajszálnyival jobban vonzza az első évfolyamra járókat, kevésbé a végzősöket, itt azonban az eltérések nem szignifikánsak. Tagozat szerint vizsgálva a válaszokat, az látható, hogy a nappali tagozatra járók inkább más intézményeket preferálnának a mesterképzés helyszínéül (54,2%, ASR= +3,6), míg a levelezősök (40,9%, ASR= +2,0; P=0,001) szívesebben maradnának a WJLF-hez hűek ezen a képzési szinten is. Szakok szerint vizsgálva a kérdést, erős szignifikancia mutatható ki: a környezettan szakon tanulók mester szakon is ragaszkodnának a WJLF-hez (50,0%, ASR= +2,0), a pedagógiások inkább más intézményt választanának ebben a helyzetben (68,8%, ASR =+2,7), míg a szociális munkások nem tervezik a mesterképzést (41,9%, ASR= +4,3; P <0,001). Szakirányú továbbképzésre a nappali tagozaton tanulók vállalkoznának, méghozzá más intézményben az átlagot szignifikánsan meghaladó mértékben (22,5%, ASR= +2,3), míg nem terveznek ilyet a szociális munka szakosok (66,2%, ASR= +2,3; P<0,001). Doktori képzésre, amely a megkérdezettek számára még távoli cél lehet, hiszen pillanatnyilag alapszakosok, az első évfolyamra járók, a férfiak, a nappali tagozatosok, a pedagógiai és környezettan szakosok gondolnak, de itt az alacsony elemszám miatt szignifikáns összefüggések nem értelmezhetőek. 18

19 A megkérdezettek egyötödének van felsőfokú végzettsége, nagyobbik részük ezen belül felsőfokú szakképzésben, illetve hagyományos főiskolai képzésben szerezte azt (lásd az I.3.6. ábrát). Felsőfokú végzettsége leginkább a szociális munka szakosoknak van, az átlagot meghaladó, de nem szignifikáns mértékben, míg legkevésbé ezt a környezettan szakosok mondhatják el magukról (0%, ASR= -2,6; P=0,035). I.3.6. ábra: Van-e felsőfokú végzettsége? nincs válasz; 3,6 van; 20,2 nincs; 76,2 Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) A nyelvtudás hiánya vagy hézagos volta folyamatosan gondot jelent a magyar felsőoktatás egészének, így intézményünknek is (lásd az I.3.7. és az I ábrát). Bár a helyzet az utóbbi időben javult, még mindig nem látszik eléggé fontosnak a hallgatóink értékrendjében, sokak számára hosszú küzdelmet jelent az abszolutórium megszerzése után a nyelvvizsga pótlása. Az idegen nyelv, mint kommunikációs és tanulási eszköz túlságosan ritkán bukkan fel a motiváló tényezők között. 19

20 I.3.7. ábra: Milyen idegen nyelvet, milyen szinten beszél Ön? angol 8,5 13,3 21,1 25,9 22,3 8,9 német 23, ,7 4,11,1 francia 33,8 56,5 7,3 1,50 0,8 olasz 29,3 60,2 4,1 0 5,11,3 spanyol 34,3 62,1 0,5 0 2,5 orosz 30,1 49,9 15,7 0 2,81,5 egyéb idegen nyelv 91,7 1,2 0 3,40,4 3,2 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% nincs válasz nem beszéli alig beszéli közepesen beszéli jól beszéli nagyon jól beszéli Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) A nyelvtudás szintjét összevetve a magyarázó változókkal, csak kevés helyen mutatható összefüggés. Az angol nyelv ismeretének átlagos pontértéke az ötfokú skálán: 2,92, itt a nappali tagozatra járóké 3,27, a levelezőéké pedig 2,59; P<0,001 mellett, tehát itt az eltérés erősen szignifikáns. A német nyelv esetében azt találtuk, hogy a nők szignifikánsan jobban beszélik, mint a férfiak. Az 1,92-es átlagpont mellett, a nők 2,01-re, a férfiak pedig 1,67-re értékelték a tudásukat, P=0,016 mellett. Más nyelvek esetében, illetve más elemzésekkor összefüggéseket nem találtunk, és az alacsony esetszámok miatt nem is szabad további elemzéseket végezni. 20

21 I ábra: Milyen idegen nyelvet, milyen szinten beszél Ön? (fő, érdemben válaszolók) angol német francia olasz spanyol orosz egyéb alig beszéli közepesen beszéli jól beszéli nagyon jól beszéli anyanyelve Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174 A WJLF hallgatóinak döntő többsége nem folytatott tanulmányokat külföldön a főiskolai évek alatt, csak minden huszonharmadik megkérdezett válaszolt erre igennel. Aki tanult külföldön, az átlagot meghaladó mértékben nappali tagozaton tanul, illetve pedagógiát hallgat a Főiskolánkon, de épp azért, mert nagyon kis százalékot képviselnek a válaszadók között, így az eltérések nem tekinthetőek elemzésre alkalmasnak (lásd az I.3.8. ábrát). A külföldi munkavállalásra is rákérdeztünk, itt valamivel magasabb arányokat kaptunk: a válaszadók 12%-a mondta, hogy volt olyan szakasza az életének, amikor a határokon túl vállalt munkát (lásd az I.3.9. ábrát). A magyarázó változók mentén ebben az esetben nem találtunk szignifikáns eltéréseket (sem a nem, sem a tagozat, sem pedig az évfolyam eltérései mentén vizsgálva). Ami a szakok közötti eltérést illeti, egy nagyon halvány és bizonytalan eltérés kimutatható: a külföldön munkát vállaltak között egy árnyalatnyival több a pedagógia szakosok aránya, ugyanakkor ez a szignifikáns szintet nem éri el. 21

22 I.3.8. ábra: Tanult-e hosszabb ideig külföldön tanulmányai ideje alatt? igen;4,1 nem; 91,5. nincs válasz; 4,4 Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) I.3.9. ábra: Dolgozott-e külföldön? nem; 80,9. nincs válasz; 7,1 igen;12,0 Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) A megkérdezettek mintegy negyede válaszolt úgy, hogy karrierje egy szakaszában vagy egészében külföldön szeretne dolgozni, vállalna munkát, míg egy bő negyed (28,3%) ezt nem tudja eldönteni. Minden huszadik válaszadó felelet nélkül hagyta ezt a kérdést, míg kétötödük nemmel válaszolt (lásd az I ábrát). 22

23 I ábra: Tervez-e külföldi munkavállalást? nem tudja eldönteni; 28,3 nincs válasz; 5,2 nem; 40,6 igen;25.8 Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) Ami a magyarázó változókkal való összevetést illeti: egyértelműen látszik, hogy a nappali tagozatosok szignifikánsan nagyobb mértékben gondolnak erre (40,3%, ASR= +3,5), míg a levelező tagozatra járók között azok vannak többségben, akik kijelentik, nem terveznek állást, munkát találni a határokon túl (58,6%, ASR= + 4,4; P<0,001 mellett). Nemek szerint vizsgálva a válaszokat, az látszik, hogy a férfiak inkább terveznek külföldön dolgozni (42,1%, ASR= +2,3), míg a nők a bizonytalanok ( nem tudom eldönteni ) táborát erősítik (35,7%, ASR= +3,0; P=0,006). Szakok és évfolyamok között kimutatható különbséget ebben a kérdésben nem tapasztaltunk. 23

24 I.4. MUNKAVÁLLALÁSSAL, ELHELYEZKEDÉSSEL KAPCSOLATOS TERVEK A válaszadó hallgatóink bő háromötöde mondta magáról azt, hogy tanulmányai mellett dolgozik is (lásd az I.4.1. ábrát). Munkavállalás szempontjából a leginkább aktívnak a köztes évfolyamra járók tekinthetők, 74,1%-uk mondta magát munkavállalónak (ASR= +2,0; P=0,148). Tagozat szerint vizsgálva szignifikáns eltérést tapasztaltunk a nappali tagozaton (45,6%, ASR= -4,6) és az egyéb munkarendben tanulók (80,2%, ASR= +4,6; P < 0,001) gazdasági aktivitása szerint, de nem mutatható ki eltérés a szakok mentén. Gyenge összefüggés van a válaszadók neme és munkaerő-piaci státusza között: amíg a nők 60,5%-a (ASR= -1,8), addig a férfiak 65,6%-a (ASR= +1,8; P=0,057) mondható gazdaságilag aktívnak. I.4.1. ábra: Jelenleg dolgozik-e? nincs válasz; 5 nem; 34,3 igen; 60,7 Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) A megkérdezettek kétötöde nem adott választ arra a kérdésre, hogy milyen jellegű ez a munkaviszony (ebből 34,3% nem dolgozik), nagyjából ugyanennyien vannak, akik állandó, határozatlan idejű munkaviszonyt mondhatnak magukénak. A fennmaradó egyötödnyi felelet többféle lehetőség között oszlik el, leggyakrabban a gyakornokoskodást és a különböző diákmunkákat említik (lásd az I.4.2. ábrát). Állandó munkaviszonyt mondhatnak maguknak a nem nappali tagozatra járók (88,6%, ASR= +6.9) az átlagot szignifikáns mértékben meghaladóan, míg ugyanez mondható el a nappali tagozatosok esetében az alkalmi (20,6%, ASR= +3,9) és a diákmunka, gyakornoki tevékenység (44,1%, ASR= +5,7) vonatkozásában, P<0,001 mellett. 24

25 I.4.2. ábra: Ez a munkaviszony nincs válasz; 40,8 állandó, határozatlan idejű; 39,5 diákmunka, gyakornoki tevékenység; 9,2 alkalmi munka; 3,9 határozott idejű; 3,5 megbízásos jellegű; 3,1 Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) Szakok szerint vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy az átlagtól a környezettan szakosok térnek el szignifikánsan, több foglalkoztatási kategória esetében. Körükben legkevésbé jellemző az állandó, határozatlan idejű munkaviszony megléte (33,3%, ASR= -2,5), gyakoribb azonban a határozott idejű (16,7%, ASR= +1,7), illetve az alkalmi munka (25,0%, ASR= +2,7; P=0,016). A férfiak és nők között szintén találtunk különbségeket: ami az állandó, határozatlan idejű munkaviszonyt illeti, abban a válaszadó nők az átlagot meghaladó mértékben vannak jelen (72,0%, ASR= +1,9), míg a megbízásos jellegű (14,8%, ASR= +2,9), illetve az alkalmi munkalehetőségek (18,5%, ASR= +2.8, P=0,001). Az évfolyamok között nincs különbség a válaszok között. Arra a kérdésre, hogy inkább diáknak vagy tanulmányokat folytató munkavállalónak tekinti-e magát a megkérdezett, szűk hatvanszázaléknyi érdemi választ kaptunk, ezek szerint körülbelül négyszer annyian gondolják magukat ez utóbbinak, mint csak diáknak (lásd az I.4.3. ábrát). A magyarázó változók mentén erős szignifikáns eltérések mutathatók ki: minél közelebb kerül a megkérdezett a végzéshez, annál inkább tekinti magát tanulmányokat folytató munkavállalónak. A végzősök körében ez így alakul 96,6%, ASR =+2,06 P=0,034). Tagozat szerint szintén szembetűnőek az eltérések: az inkább diák nappali tagozatra jár (53,1%, ASR= +5,8). 25

26 I.4.3. ábra: Minek tekinti inkább magát? főfoglalkozású diák; 11,6 nincs válasz; 41,3 főfoglalkozású dolgozó, aki tanul is; 47,1 Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) Azok körében, akik munkát végeznek, 34% azok aránya, akik tanulmányai és a munkaköre között szoros, további 7,3%-nyi esetben pedig nagyon szoros az összefüggés (lásd az I.4.4. ábrát). Az évfolyam és a szak magyarázó változó mentén nincs összefüggés, de a tagozat és a nem szerint igen. A levelező tagozatra járók esetében szignifikánsan magasabb azok aránya, akik csak a saját szakterületen végzett tanulmányaikat hasznosítják a munkavégzés során (16,4%, ASR= +1,9), míg a nappali tagozatosok úgy nyilatkoztak, hogy bármely szakterületen szerzett tudás hasznosulhat a munkájuk kapcsán (ASR=36,4%, ASR = +3,6; P=0,002). A nemek közötti különbségek itt is szembeötlőek: a férfiak szerint bármely tanulmányok megfelelőek (27,6%, ASR= +1,9), míg a nők esetében a saját és a kapcsolódó szakterületen végzett tanulmányok is megfelelnek a munkának (63,0%, ASR= +1,7; P=0,017). 26

27 I.4.4. ábra: Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg ennek a munkának? nincs válasz; 41,7 csak a saját szakterület; 7,3 saját és kapcsolódó szakterület; 34 bármely szakterület; 9,7 egy egészen más szakterület; 7,3 Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) Arra a kérdésre, hogy milyen idegennyelv-tudás szükséges az aktuálisan végzett munkához, a megkérdezettek mindössze egynyolcada nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán szükség van rá (lásd az I.4.5. ábrát). Nincsenek összefüggések sem a nem, sem a tagozat, sem az évfolyam esetében sem. Az egyetlen halvány összefüggés: a végzett munkához szükséges nyelvtudás a pedagógia szakosok esetében (41,7%, ASR= +1,9), míg a környezettan szakosok azon része, aki munkát végez, egyhangúan úgy nyilatkozott, hogy ehhez a munkához egyáltalán nincsen szüksége semmiféle nyelvi kompetenciára (100%, ASR=+1,7; P=0,053). Ez megmagyarázza azt a vélekedést, amely szerint az oklevél kiadásához valóban igazolni kell a nyelvtudást, de egyébként nemigen használatos kompetencia! 27

28 I.4.5. ábra: Milyen idegennyelv-tudásra van szükség ehhez a munkához? van hozzá szükség; 12,4 nincs válasz; 45,9 nincs hozzá szükség; 41,7 Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) A diploma még ma is az egyik belépő a munkaerő-piaci sikerességhez: a mintánkba kerültek több mint háromnegyede véli úgy, hogy az itt szerzett diplomával a szakterületen való elhelyezkedés sikeres lesz. Ezen belül egynegyednyien biztosak ebben, míg kétnegyednyien valószínűsítik azt. Az, hogy sikerülne-e ezzel az oklevéllel a munkaerő-piacra kerülni, csak minden tizenharmadik válaszadó valószínűsíti, míg egy valaki ebben biztos. Minden húsz válaszolóból egy azt mondja, nem is akar ezen a területen elhelyezkedni, 11,7% pedig nem válaszolt (lásd az I.4.6. ábrát). I.4.6. ábra: Mennyire tartja valószínűnek a szakterületen belüli elhelyezkedést a szakon szerzett diplomával? valószínűleg sikerül; 50,7 biztosan sikerül; 25,1 nincs válasz; 11,7 valószínűleg nem sikerül; 7,2 nem szeretne a tanult területen elhelyezkedni; 4,9 biztosan nem sikerül; 0,5 Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) 28

29 Ennél a kérdésnél csak kevés szignifikáns összefüggést találtunk a magyarázó változókkal, de néhány egyéb jellemzőt igen. Nemek szerint nincs különbség a vélemények között. Az évfolyamok szerint mindössze annyi, hogy a végzősök körében kristályosodott ki az a két vélemény egyaránt, hogy biztosan sikerül a szakterületen állást találni (37,3%, ASR=+ 1,7), illetve hogy nem kíván a megkérdezett az adott szakterülethez kapcsolódó munkakörben elhelyezkedni (9,8%, ASR= +1,8). De itt az összefüggések nem szignifikánsak, miként a szakok szerint sem: itt a szociális munkások úgy gondolják, hogy biztosan sikerül a szakterületen elhelyezkedni (32,8%, ASR= + 2,2), de a környezettan szakosok ebben inkább bizonytalanok (9,5%, ASR = -2,1). Tagozat szerint azonban az: a levelező tagozaton végzők biztosak abban, hogy sikerül a szakterülethez kapcsolódóan állást találni vagy a meglévőt megtartani (42,7%, ASR= +3,7), míg a nappalisok ezt valószínűnek tartják (67,9%, ASR= +2,7; P=0,006). A pályára lépésnek és a pályán maradásnak egyik legfontosabb tényezője a bér, az elérhető jövedelem. A válaszadók közel negyven százaléka szerint az elérhető nettó átlagkereset 1-3 évvel a végzés után 90 és 120 ezer forint között van, míg 11% úgy gondolja, hogy az kevesebb, mint Az átlag is ennél a fizetési kategóriáknál alakult ki: a megkérdezettek Ft-ra teszik (lásd az I.4.7. ábrát). I.4.7. ábra: Mennyire becsülné átlagosan az Ön szakján végzett frissdiplomások havi nettó átlagkeresetét 1-3 évvel a diplomázás után, Magyarországon, a szakterületen belül elhelyezkedettek körében? nincs válasz 8, vagy több 2, Ft 4, , Ft 21, Ft 39,6 kevesebb, mint Ft Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) 29

30 Ami az elvárt jövedelmet illeti, a gondolt bérnél jóval, mintegy 43%-kal magasabbat tartanának elégedettségre okot adónak, itt az átlag Ft. Ekörül az összeg körül a válaszok 30%-a tömörül (lásd az I.4.8. ábrát). I.4.8. ábra: Mi az a havi nettó átlagkereset, amellyel frissdiplomásként Ön személy szerint elégedett lenne1-3 évvel a diplomázás után, Magyarországon, a szakterületen belül elhelyezkedve? nincs válasz 9, Ft és több 4, Ft 7, Ft 2, Ft 16, Ft 30, Ft 18, Ft-ig 10, Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) I.4.9. ábra: (A) Mennyire becsülné átlagosan az Ön szakján végzett frissdiplomások havi nettó átlagkeresetét? (eft) Illetve: (B) Mi az a havi nettó átlagkereset, amellyel frissdiplomásként Ön személy szerint elégedett lenne? (eft) Összesen 116,34 165,50 (A) mennyi a nettó átlagkereset (eft) (B) mennyit tart elfogadhatónak (eft) környezettan 148,72 204,96 pedagógia 104,63 160,58 szociális munkás 112,86 159,93 100,00 120,00 140,00 160,00 180,00 200,00 220,00 Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) 30

31 Ami a bérek (becsült és igényelt) nagyságát illeti, magyarázó változókkal összevetve is találtunk szignifikáns eltéréseket. A nemek szerinti vizsgálatnál 6 nem mutatható ki szignifikáns eltérés az arra a kérdésre adott válaszokban, hogy milyen nagyságú nettó bért gondolnak elérhetőnek az adott szakterületen, de nagy és szignifikáns abban a tekintetben, hogy milyen nagyságú jövedelemmel lennének elégedettek: míg a nők beérnék Ft-tal átlagosan, addig a férfiak Ft-ra gondolnak, mint elégedettségre okot adó, nettó fizetésre (P=0,001). A szakok szerinti eltéréseket az I.4.9. ábra jeleníti meg, amelyről leolvasható, a környezettan szakon végzők úgy vélik, a pályájuk jobban fizet, mint a másik két szakon végzetteké, és még többet kellene fizessen, a jelenleginek gondoltnál bő egyharmaddal többet! Ebben az esetben az eltérések szignifikánsak, az elérhető jövedelem nagyságára vonatkozó válaszokban P <0,001, az igényelt esetében pedig P=0,001. A tagozatok szerinti eltérések szintén szignifikánsak, mindkét esetben. Ami az elérhetőt illet, a nappali tagozatra járók azt Ft-ra taksálják átlagosan, a levelező tagozatosok pedig re. Itt a P=0,005. Az elégedettségre okot adó nettó bér a levelezők számára Ft, a nappalisoknak pedig Ft lenne, itt a P értéke 0,001. Azok a szempontok, amelyek alapján jobb eséllyel indul valaki a munkaerő-piacon, mint a nélkül, különböző mértékben fontosak a válaszadóink számára. A legfontosabb szempontnak azt tartják, hogy a diplomaszerzés lehetőséget nyújt a szakmai, intellektuális fejlődésre, ezt az opciót a megkérdezettek majdnem kétharmada választotta. Ezen belül egy magyarázó változó esetében találtunk szignifikáns eltérést: a levelező tagozatosok számára ez nagyon fontos szempont (94,1%, ASR= +1,9), míg a nappali tagozatosok számára ez kevéssé fontos (14,8%, ASR= -1,6; P=0,091). A munkanélküliség elkerülésének eszközeként tekintenek a diplomára a nappali tagozaton tanulók (87,5%, ASR= +2,4) az átlagot szignifikánsan meghaladó mértékben, míg a levelezősök nem (31,8%, ASR= +2,4; P=0,018) Más szignifikáns összefüggést ebben a kérdésben nem találtunk. A magas jövedelem elérése a válaszadók 40,6%-a számára teszi vonzóvá az értelmiségi pályát. Ennél a kérdésnél egyáltalán nem találtunk összefüggéseket a magyarázó változókkal. 6 A jövedelem esetében az egyes magyarázó kategóriák mint pl. esetünkben a szakok szerinti átlageltéréseket a varianciaanalízis (ANOVA) segítségével elemezzük. Itt a függetlenség szignifikanciájának megállapítása érdekében az F-próbát alkalmazzuk, illetve a Eta-négyzet értékeit tekintjük az összefüggés erőssége mértékének (a magyarázott szórás százalékokban kifejezhető arányát). A szignifikancia különböző fokozatait a Khí-négyzet próba esetében alkalmazott kategóriák szerint definiáljuk. 31

32 Arra a kérdésre, hogy miért vonzó az értelmiségi pálya (lásd az I.4.9. ábrát), a megkérdezettek bő egyharmada (38,6%) számára jelent nagyobb társadalmi megbecsülést. Egy szempontból találtunk erős eltérést: a férfiak (91,7%, ASR= +1,7) ezt inkább így gondolják, míg a nők (25%, ASR= +1,7; P=0,073) kevésbé. Kötetlenebb életmód kapcsolódik a megkérdezettek 29,5%-ának gondolatában az értelmiségi pályához, ezt inkább így gondolják a nappali tagozatosok (74,4%, ASR= +1,7; P=0,072) és a környezettan szakosok (100%, ASR= +2,0; P=0,106), míg kevéssé a levelezősök (44,1%, ASR= +1,7; P=0,072) és a szociális munkások (39,0%, ASR= +1,8; P=0,106). Karrier-lehetőséget látnak ebben inkább a férfiak (94,1%, ASR= +3,1), de kevéssé a nők (48,2%, ASR= +3,1; P=0,001) az érdemben válaszolók körében, miközben erre a kérdésre a megkérdezettek 58,3%-a egyáltalán nem válaszolt. A külföldi munkavállalás lehetősége a megkérdezettek mindössze egyötödét vonzza, míg nagyjából ugyanannyian vannak, akiket nem, és sokan (61,1%) nem válaszoltak erre a kérdésre. Ahol szignifikáns eltérések mutatkoznak: a külföldi munkavállalás a köztes évfolyamra járók számára érdekes opció (66,8%, ASR= +2,1; P=0,101), vonzó a nappalisoknak (64,3%, ASR= +2,4), de kevéssé a levelező tagozatra járóknak (72,2%, ASR= +2,9; P=0,002). Hasonlóképpen van eltérés szakok szerint: a környezettan szakra járók (85,7%, ASR= +2,0) igen, a szociális munkások (57,7%, ASR= + 2,0; P=0,055) kevéssé gondolnak arra, hogy a diploma belépő lenne külföldi munkavállaláshoz. I.4.9. ábra: Miért vonzó az értelmiségi pálya? szakmai, intellektuális fejlődés 29,8 6,7 63,5 a munkanélküliség elkerülése 42, ,7 a magas jövedelem 46,8 12,6 40,6 társadalmi megbecsülés 51,4 10,5 38,6 kötetlenebb életmód 55,3 15,2 29,5 vezető pozíció, karrier 58,3 15,8 25,9 külföldi munkavállalás lehetősége 61,1 19,2 19,6 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% nincs válasz nem igen Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) 32

33 I.5. CSALÁDI ÉS TANULÁSI ELŐZMÉNYEK A megkérdezettek kétszer kétötöde hagyományos középiskolai képzésben végezte tanulmányait, egy kisebb részük pedig valamilyen egyéb középiskolában (lásd az I.5.1. ábrát). A magyarázó változók mentén több, szignifikáns összefüggés látható. A szakok szerinti vizsgálatnál egyértelműen kitetszik, hogy az elsőévesek (20,7%, ASR= +2,1; P=0,07), a nappali tagozatosok (17,6%, ASR=1,9; P=0,007) a pedagógia szakon tanulók egyéb középiskolában (27,3%, ASR= +2,2) tettek érettségi vizsgát. A levelezősök (47,7%, ASR= +1,7; P=0,007) és a környezettan szakosok (65,2%, ASR= 2,5; P= 0,015) pedig szakközépiskolában érettségiztek az átlagot szignifikáns mértékben meghaladóan. I.5.1. ábra: Milyen típusú középiskolában érettségizett Ön? egyéb középiskola; 8,1 nincs válasz; 5,7 hagyományos gimnázium; 40 szakközépiskola; 41,5 szerkezetváltó középiskola; 4,7 Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) A szülők iskolai végzettségét az I.5.2. ábra összevontan tartalmazza. Ami az alacsony iskolázottságot illeti, azt látjuk, hogy a megkérdezettek közül minden tízediknek az édesapja legfeljebb általános iskolát végzett, ugyanez az anyák esetében minden 5,5-dikre igaz. Az apák jellemző iskolai végzettsége szakmunkásképző (31,9%) vagy szakközépiskola (21,5%). Az anyák ez utóbbi két iskolatípust kevéssé preferálták, de közel egyötödük gimnáziumi érettségivel rendelkezett. A felsőfokú végzettség kevéssé jellemző a hallgatóink kibocsátó családjában, az apák esetében kevéssel átlépi a 15%-ot, az anyákéban nem éri el azt. 33

34 I.5.2 ábra: Mi volt az Ön édesapjának és édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? (%) legfeljebb általános iskola 10,2 18,6 szakmunkásképző 22,3 31,9 szakközépiskola, technikus 18,4 21,5 gimnázium 10,1 18,9 főiskola 5,3 6,3 egyetem nem tudja, nem ismerte nincs válasz 0,6 4,5 8,6 9,5 7,2 6,1 Édesanya Édesapa I ábra: A magasabban iskolázott szülő iskolai végzettsége (%): nincs válasz; 7,3 Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) diploma; 21,4 legfeljebb szakmunkásképző; 32,2 gimnázium; 20,7 szakközépiskola; 18,4 Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) Amennyiben az elemzéseink alapja az, hogy a magasabban iskolázott szülőket vizsgáljuk, fel kell figyelni arra a tényre, hogy a családok iskolai végzettség szempontjából nem homogének. Amíg az apák körében 15,3% a főiskolai vagy egyetemi diplomások aránya és az anyákéban 13,9%, addig a megkérdezettek több mint ötöde (21,4%) olyan családban nevelkedett, ahol a szülők legalább egyike felsőfokú végzettségű volt (lásd az I ábrát). 34

35 A szülők iskolai végzettségét összevetve a magyarázó változóinkkal, csak kevés összefüggést találtunk, így nincs ilyen a nem, az évfolyam és a szak változók mentén. Van viszont a tagozat vonatkozásában. Az alacsony iskolázottságú szülők (legfeljebb szakmunkásképzőig jutottak) nagyobb arányban vannak jelen a levelező tagozatosok körében (44,2%, ASR= +2,7), míg a diplomások gyerekei (29,5%, ASR= +1,8; P=0,043) nappali tagozatra járnak (29,5%, ASR= 1,8; P=0,013) az átlagot szignifikánsan meghaladó mértékben. Ami a kibocsátó családok anyagi helyzetét illeti, a válaszadók közepesre ( nagyjából átlagos ) értékelik a gyermekkor és a felnőttség határán, tizennégy évesen, az átlagpont az ötfokú skálán 3,07, ehhez képest a közbülső évfolyamra járók egy kissé rosszabbnak (2,94), a végzősök egy kevéssel jobbra (3,17) értékelték. Ennél a változónál a legnagyobbak a különbségek, de nem szignifikánsak, míg más szempontból ennél kisebb eltéréseket tapasztaltunk (lásd az I.5.3. ábrát). I.5.3. ábra: Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét Ön 14 éves korában? az átlagosnál sokkal rosszabb; 3,1 nincs válasz; 5,1 az átlagosnál sokkal jobb; 2,3 az átlagosnál valamivel jobb; 17,5 az átlagosnál valamivel rosszabb; 22,7 nagyjából átlagos; 48,7 Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) Nagyjából minden hetedik megkérdezett mondta azt, hogy a családjában van az övéhez hasonló végzettségű, illetve ilyen területen dolgozó családtag (lásd az I.5.4. ábrát). Az alacsony elemszámok miatt nem lehet kimutatható kapcsolatot találni ezek és a magyarázó változók között. Így nagyjából megállapítható, hogy a hallgatóink pályaválasztási motivációja nem a szülőktől látott példa volt. 35

36 I.5.4. Van a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag? nincs válasz; 6,8 igen, a szülők és a nagyszülők között is; 3,4 igen, a szülők között; 8,8 nincsen; 80,6 igen, a nagyszülők között; 0,7 Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) Arra a kérdésre, hogy hol van a megkérdezettek állandó lakhelye, a megkérdezettek közel negyede nem adott választ, a budapestiek aránya 38,4%, a Pest megyeieké 15,5%, ezek kétharmada városokban, egyharmada községekben lakik. Minden nyolcadik megkérdezett városlakó Pest megyén kívül és minden tizenötödik ugyanilyen községben él (lásd az I.5.5. ábrát). I.5.5. ábra: Hol van az Ön állandó lakóhelye? nincs válasz; 24,1 egyéb válasz; 3,4 Budapest; 38,4 község Pest megyén kívül; 6,6 város Pest megyén kívül; 12 község Pest megyében; 5,5 egyéb város Pest megyében; 10 Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) 36

37 A megkérdezettek állandó lakóhelyét a magyarázó változók mentén vizsgálva csak kevés összefüggést találtunk. Évfolyamok szerint van eltérés: az elsősök átlag fölött budapestiek (50,0%, ASR= +2,1), a köztes évfolyamra járók viszonylag magas arányban (17,2%, ASR= +2,3) egyéb Pest megyei városokból valók, míg a végzősök (10,2%, ASR= +1,8; P=0,021) a Pest megyei községeket képviselik az átlagot szignifikánsan meghaladó mértékben. Míg a tagozat és a nem változó mentén nem látható eltérés, a szakok vonatkozásában megállapítható annyi, hogy a szociális munkát tanulók az átlagot meghaladó mértékben Pest megyei városok lakói (11,7%, ASR= +1,9), de itt az eltérés nem szignifikáns. 37

38 I.6. KOMPETENCIÁK Mint azt a bevezetőben is jeleztük, a Wesley János Lelkészképző Főiskola diplomás pályakövető rendszerének egyik legnagyobb vállalkozása egyfajta párbeszéd kialakítása a főszereplők között. Mérni kívánjuk a végzett és aktív hallgatóink kompetenciáit a szakmájukat, hivatásukat illetően két szempontból: mennyire szükségesek ezek a készségek a gyakorlatban illetve végzésükkor (diplomás hallgatók esetében) és most (aktív hallgatók esetében) milyen mértékben rendelkeznek / rendelkeztek velük (30 kompetenciát választottunk ki 7 ). Ugyanezen kérdéseket feltettük a munkáltatóknak is: ők hogyan látják végzettjeink hozott kompetenciáinak viszonyát a szükségeshez képest. Az eredményeket különös tekintettel a szükséges és a rendelkezésre álló kompetenciák különbségeit bemutattuk és megvitattuk a főiskola oktatóival is. Annak reményében tesszük ezt, hogy az adatok, eredmények révén kialakuló egyfajta párbeszéd javára válik képzésünknek. A következőkben az aktív hallgatóink ide vonatkozó adatait mutatjuk be, illetve elemezzük szakonként a szükséges és a jelenleg rendelkezésükre álló kompetenciák különbségeit. Arra vagyunk kíváncsiak, szakonként hol a legnagyobbak a diszkrepanciák ezeket az összesített átlageredményekkel együtt ábrázoljuk egy speciális (16 kompetenciát bemutató) ún. pókháló-ábrán. Az itt következő beszédes ábráinkhoz nem kívánunk túl sok kommentárt fűzni, éppen csak utalunk a megszerkesztésük logikájára, rendeltetésükre. Az első ábránk (lásd az I.6.1. ábrát) egymás mellett mutatjuk be a két átlagértéket kompetenciánként (mennyire tartották az egyes kompetenciákat szükségesnek ; ötfokú skálán osztályoztak ahol az 5-ös azt jelenti, hogy nagyon nagy mértékben szükséges, míg az 1-es azt, hogy egyáltalán nem szükséges a végzettségükhöz kapcsolódó szakma sikeres gyakorlásához; annál a kérdésnél, hogy mennyire rendelkezik jelenleg ezekkel a kompetenciákkal, szintén egy ötfokú skálát alkalmaztunk: 5 nagyon nagymértékben rendelkezem ; 1 egyáltalán nem rendelkezem ). Ezt követően a rendelkezett vele átlagokból levonjuk a szükséges átlagértékeket kompetenciánként és az átlag-különbségeket ábrázoljuk (lásd az I.6.2. ábrán). 7 Lás erről bővebben: Szabó Szilvia: Kompetencia-értelmezések a Szakképzés-vizsgálatok tükrében. In: Kabai Imre (szerk.): A gazdasági szereplők elvárásai a szakmai képzés átalakítására. Zárótanulmány. ZSKF, Budapest, ( oldalak) 38

39 I.6.1. ábra: Szükséges és rendelkezik vele (Átlagok az ötfokú skálákon) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 03 Innovatív készség, újító szellem 04 Probléma-megoldási készség, leleményesség 05 Nagy munkabírás, kitartás 06 Beszédkészség 07 Íráskészség, fogalmazási készség 08 Kézügyesség 09 Nyelvtudás 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 11 Emberi konfliktusok kezelése 12 Konfliktustűrés 13 Együttműködés egy csapattal 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 15 Munkaszervezés 16 Előrelátás, tervezőkészség 17 Mások szakmai vezetése 18 Mások irányítása, utasítása 19 Gyakorlati szakismeret 20 Tanulási képesség 21 Precizitás, részletekre figyelés 22 Időbeosztás 23 Kritikai gondolkodás 24 Önálló munkavégző képesség 25 Alkalmazkodóképesség 26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 29 Fegyelem, szabályok követése 30 Általános tájékozottság, műveltség 3,29 4,57 3,75 4,76 3,55 4,09 3,96 4,84 4,6 4,13 4,04 4,67 4,3 3,87 2,85 3,39 3,08 2,58 3,85 3,73 3,84 4,86 3,59 4,54 4,6 4,33 4 4,5 3,83 4,56 3,6 4,16 2,9 3,82 3,41 2,89 3,41 4,65 3,9 4,37 4,44 3,96 3,6 4,37 3,67 3,41 4,14 4,7 4,59 4,31 3,94 4,48 3,87 4,53 4,72 4,36 4,35 3,95 4,33 3, Szükséges Rendelkezik vele Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) 39

40 I.6.2. ábra: Különbségek: a Szükséges és a Rendelkezik vele különbségei (Átlagok az ötfokú skálákon) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség -1,27 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban -1,50 03 Innovatív készség, újító szellem -0,53 04 Probléma-megoldási készség, leleményesség -0,88 05 Nagy munkabírás, kitartás 06 Beszédkészség 07 Íráskészség, fogalmazási készség -0,62-0,47-0,43 08 Kézügyesség 0,53 09 Nyelvtudás -0,50 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás -0,11 11 Emberi konfliktusok kezelése 12 Konfliktustűrés -1,01-0,95 13 Együttműködés egy csapattal -0,26 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása -0,50 15 Munkaszervezés 16 Előrelátás, tervezőkészség 17 Mások szakmai vezetése 18 Mások irányítása, utasítása -0,73-0,58-0,94-0,53 19 Gyakorlati szakismeret -1,24 20 Tanulási képesség 21 Precizitás, részletekre figyelés -0,48-0,48 22 Időbeosztás -0,76 23 Kritikai gondolkodás -0,24 24 Önálló munkavégző képesség -0,56 25 Alkalmazkodóképesség -0,27 26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 29 Fegyelem, szabályok követése 30 Általános tájékozottság, műveltség -0,54-0,66-0,37-0,40-0,46-2,00-1,50-1,00-0,50 0,00 0,50 1,00 Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) 40

41 A következőkben egy speciális ábrázolási módot alkalmazunk: az ún. pókháló-ábrát. Azt a 16 kompetenciát mutatjuk be az itt következő ábráinkon, amelyeknek az átlagértékei esetében a legnagyobb eltéréseket regisztráltuk szak szerint. Ezt megelőzően a kompetenciák és a kvóta-változók közötti összefüggések egyes statisztikáinak (átlagok, F-próba elfogadási valószínűségei és az Eta-négyzetek) elemzését végezzük el. Amikor megvizsgáltuk a Szükséges kompetenciák átlagértékeit, a teljes mintán a 30 kompetencia átlaga 4,31 pontnak adódott az ötfokú skálán. A kvóta-adatok közül a legnagyobbak a szak szerinti eltérések: az Eta-négyzetek átlagértéke itt 0,08 (ennek a teljes mintán mért átlagértéke 0,03), míg a 30 kompetencia esetében mért F-próbák elfogadási valószínűségeinek átlaga 0,12 (a teljes mintán 0,32). Minden más magyarázó változó esetében gyengébb összefüggéseket (magyarázóerőt) tapasztaltunk (lásd az I.6.1. táblázatot valamint az I.6.1. ábrát fentebb). I.6.1. táblázat: Az aktív hallgatók megítélése: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák. Statisztikák a kvóta-változók szerint (évfolyam, nem, szak, tagozat 8 ). Szükséges Kompetencia-átlagok az ötfokú skálán Évfolyam Első éves 4,29 F-próba elfogadási valószínűségeinek átlagai Eta-négyzetek átlagai Elemszám Köztes évfolyam 4,35 0,39 0,02 59 Végzős 4,29 58 Nem Férfi 4, ,40 0,02 Nő 4, Szak Szociális munka BA 4, Pedagógia BA 4,56 0,12 0,08 22 Környezettan BA 4,23 23 Tagozat Nappali 4, ,39 0,01 Levelező, egyéb 4,34 88 Összesen 4,31 0,32 0, A fenti táblázat adatai közül figyelemre méltó, hogy a pedagógia szakosok esetében a legnagyobb az átlagérték (4,56) tehát relatíve ők tulajdonítanak a legnagyobb jelentőséget a felsorolt kompetenciáknak összességében (a legigényesebb csoport), míg az ellenkező póluson a nappali tagozatosok helyezkednek el (itt az átlagérték 4,27 szemben a teljes mintán mért 4,31 átlagértékkel). 8 Az Összesen sorban az F-próba elfogadási valószínűségeinek átlagai és az Eta-négyzetek átlagai esetében a négy kvótaadat szerint mért értékek egyszerű átlagait jelöljük. 41

42 A vizsgált 30 kompetencia közül a Tolerancia, más nézetek tisztelete (sorszám szerint a 28.) esetében regisztráltunk a legnagyobb eltéréseket szakok szerint. Különösen a környezettan szakosok alacsony átlagértéke a feltűnő: 3,74 az ötfokú skálán, miközben a szociális munkásoknál 4,84 pont, a pedagógia szakosoknál 4,95 pont (a teljes minta átlaga: 4,72 pont az ötfokú skálán lásd az I.5.3. ábrát). I.6.3. ábra: Szükséges szakonként (Átlagok az ötfokú skálán 9 ) 18 Mások irányítása, utasítása 05 Nagy munkabírás, kitartás 12 Konfliktustűrés 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete (*) 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 24 Önálló munkavégző képesség 11 Emberi konfliktusok kezelése 09 Nyelvtudás 23 Kritikai gondolkodás 2,50 06 Beszédkészség 03 Innovatív készség, újító szellem 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 20 Tanulási képesség 22 Időbeosztás 07 Íráskészség, fogalmazási készség 30 Általános tájékozottság, műveltség 25 Alkalmazkodóképesség Szociális munka Pedagógia Környezettan Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) Meglepően alacsony a Nyelvtudás (09. kompetencia) esetében a Szociális munkások átlagértéke: mindössze 2,77 miközben a Pedagógia szakosoknál 3,92 míg a környezettan szakosoknál 4,26 a vizsgált átlagérték. A tagozatok szerinti eltérések az Önálló munkavégző képesség (24. kompetencia) esetében a legnagyobbak:a levelező tagozatosok számára lényegesen fontosabbnak bizonyolt, mint a nappalisoknak 9 Azt a 16 kompetenciát ábrázoljuk a pókháló-ábránkon, amelyek esetében a szakok szerinti eltérések a legnagyobbak. Ezt az Eta-négyzet statisztikával mérjük (lásd fentebb). A legnagyobb magyarázott szórást a 28. kompetenciánál regisztráltunk: itt az Eta-négyzet értéke = 0,301 (azaz a kompetencia-változó szóródásának 30,1 százalékát magyarázza a szak szerinti hovatartozás). Az összefüggés erősen szignifikáns: az F-próba elfogadási valószínűsége P < 0,001. Még a legutolsó (a 05-ös kompetencia) esetében is szignifikáns az összefüggés (P = 0,046); itt az Eta-négyzet értéke = 0,048. Az ábráinkon a legfelső kompetencia (esetünkben a 28. csillaggal jelölve) mutatja a legerősebb összefüggést a szakkal, majd az óramutató járásával megegyező irányban fokozatosan csökkennek az összefüggések erősségei. Nem csak szignifikáns összefüggéseket ábrázolunk ott ezt a későbbiekben mindig jelezzük! 42

43 (az első esetben 4,84 pont az ötfokú skálán, míg az utóbbi esetben 4,54 pont az F-próba elfogadási valószínűsége: P = 0,005; az Eta-négyzet = 0,64). Évfolyam szerint még jelentősebbek a különbségek a Nyelvtudás szükséges volta esetében (09. kompetencia): míg az elsőévesek szerint erre a munkában 3,40 pont mértékben van szükség, addig a végzősöknél ez az érték mindössze 2,50 pont (P = 0,001; Eta-négyzet = 0,105). Végül a nemek szerinti eltérések közül a Rendszerező gondolkodás emelkedik ki (a 27. kompetenciánál P < 0,001; míg az Eta-négyzet értéke 0,106): a nők sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak neki, mint a férfiak (az előbbinél 4,67 pont az átlagérték, míg az utóbbinál csak 4,09). A következőkben azt vizsgáljuk, hogy válaszadóink szerint jelenleg milyen mértékben rendelkeznek ezekkel a kompetenciákkal. Az alábbi táblázat a legfontosabb statisztikákat tartalmazza (lásd az I.6.2. táblázatot, valamint az I.6.1. ábrát fentebb). I.6.2. táblázat: Az aktív hallgatók megítélése: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal. Statisztikák a kvóta-változók szerint (évfolyam, nem, szak, tagozat 10 ). Rendelkezik vele Kompetencia-átlagok az ötfokú skálán Évfolyam Első éves 3,62 F-próba elfogadási valószínűségeinek átlagai Eta-négyzetek átlagai Elemszám Köztes évfolyam 3,81 0,35 0,03 59 Végzős 3,73 58 Nem Férfi 3, ,46 0,01 Nő 3, Szak Szociális munka BA 3, Pedagógia BA 3,85 0,40 0,03 22 Környezettan BA 3,66 23 Tagozat Nappali 3, ,38 0,02 Levelező, egyéb 3,80 88 Összesen 3,72 0,40 0, A harminc vizsgált kompetencia teljes átlaga 3,72 pontnak adódott az ötfokú skálán. Ettól a legnagyobb mértékben az első évesek és a nappali tagozatosok értéke marad el relatíve a legnagyobb mértékben (mindkét csoportnál 3,62), míg az ellenkező póluson a Pedagógia szakosok helyezkednek el (itt a vizsgált érték: 3,85 pont). Általában nem túl erősek az egyes magyarázó ismérvek szerinti különbségek, hiszen az Eta-négyzetek rendre 0,01 és 0,03 között mozognak (átlaguk is csak 0,02 szemben a Szükséges 10 Az Összesen sorban az F-próba elfogadási valószínűségeinek átlagai és az Eta-négyzetek átlagai esetében a négy kvótaadat szerint mért értékek egyszerű átlagait jelöljük. 43

44 értékeknél tapasztalt 0,03 értékkel), de az F-próbák elfogadási valószínűségei is igen magasak (átlaguk 0,40 míg az előzőm esetben 0,32 volt; tehát egy árnyalattal kisebb volt a valószínűsége a függetlenségnek ). Itt is megvizsgáltuk alaposabban a szakok szerinti eltéréseket a 16 legnagyobb eltérést mutató kompetenciát ábrázoljuk is (lásd az I.5.4. ábrát). A legnagyobb eltérések az Önálló munkavégző képesség (a 24. kompetencia) esetében regisztrálhatóak: itt a Környezettan szakosok igen súlyos lemaradásokról számolnak be, míg a Pedagógia szakosok relatíve elégedettek. Megfordul a viszony a Mások szakmai vezetése (a 17. kompetencia) esetében: itt jelentős a Pedagógia szakosok hiányérzete. I.6.4. ábra: Rendelkezik vele szakonként (Átlagok az ötfokú skálán 11 ) 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 22 Időbeosztás 04 Probléma-megoldási készség, leleményesség 05 Nagy munkabírás, kitartás 24 Önálló munkavégző képesség (*) 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 17 Mások szakmai vezetése 03 Innovatív készség, újító szellem 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 09 Nyelvtudás 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 13 Együttműködés egy csapattal 18 Mások irányítása, utasítása 29 Fegyelem, szabályok követése 20 Tanulási képesség 11 Emberi konfliktusok kezelése 25 Alkalmazkodóképesség Szociális munka Pedagógia Környezettan Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) 11 Itt a legerősebb összefüggéseket a szakkal a 24. kompetencia mutatja: az összefüggések erősen szignifikánsak (P < 0,001), az összefüggés erősségét mutató Eta-négyzet értéke = 0,147 (14,7 százalékos magyarázóerő). A 09. kompetenciáig szignifikánsak a szakonkénti átlageltérések (itt P = 0,042; Eta-négyzet = 0,050). A leggyengébb összefüggések az ábrázolt 16 kompetenciát tekintve a 04. esetében tapasztaltunk: itt a P = 0,315 míg az Eta-négyzet = 0,

45 Itt is megvizsgáltuk a más magyarázó változók szerinti eltéréseket. A tagozatok mentén a Problémamegoldási készség (a 04. kompetencia) eltérései a legjelentősebbek (míg a levelezősöknél 4,19 az átlagérték, addig a nappalisoknál mindössze 3,69 P = 0,001; Eta-négyzet = 0,087). Az évfolyamok szerint az Elméleti szaktudás pontértékei térnek el a legjelentősebben (a végzősöknél 3,55 míg az elsősöknél csak 3,01 a vizsgált átlagérték; P < 0,001; Eta-négyzet = 0,121). Végül nemek szerint a Mások szakmai vezetése mentén tapasztaltuk a legnagyobb eltéréseket (a 17. kompetencia átlagértéke a férfiaknál 3,55 míg a nőknél mindössze 2,70; P < 0,001; Eta-négyzet = 0,114). Ha a fenti két érték különbségét tehát ha a Rendelkezik vele átlagértékeiből kivonjuk a Szükséges átlagértékeit vizsgáljuk meg kompetenciánként, egyfajta mérlegét kapjuk a főiskolán folyó oktatásnak: meddig jutottak az aktív hallgatók saját megítélésük szerint az egyes kompetenciák elsajátításában. Mint azt a következő táblázat adataiból kiolvashatjuk, ez a hiányérzet kb. egy fél jegy az ötfokú skálán (pontosan - 0,59 pont lásd az I.5.3. táblázat utolsó sorában, illetve fentebb az I.6.2. ábrát). I.6.3. táblázat: Az aktív hallgatók megítélése: Különbségek: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal, mínusz mennyire van rájuk szükség. Statisztikák a kvóta-változók szerint (évfolyam, nem, szak, tagozat 12 ). Különbségek Kompetencia-átlagok az ötfokú skálán Évfolyam Első éves -0,66 F-próba elfogadási valószínűségeinek átlagai Eta-négyzetek átlagai Elemszám Köztes évfolyam -0,55 0,45 0,02 59 Végzős -0,56 58 Nem Férfi -0, ,32 0,02 Nő -0, Szak Szociális munka BA -0, Pedagógia BA -0,69 0,30 0,04 22 Környezettan BA -0,57 23 Tagozat Nappali -0, ,50 0,02 Levelező, egyéb -0,54 88 Összesen -0,59 0,39 0, A legnagyobb hiányérzete a Pedagógia szakosoknak van: esetükben ez az átlagérték -0,69 pont, míg a legkisebbet a férfiaknál regisztráltunk (itt csak -0,46 ez az érték). Összességében nem túl nagyok a magyarázó változók szerinti különbségek, hiszen az Eta-négyzetek átlaga 0,03, míg az F-próbák elfogadási valószínűségeié 0,39. Relatíve a legnagyobb magyarázóerőt a szak változója képviseli: itt az Eta-négyzet 0,04 míg az F-próba elfogadási valószínűsége 0, Az Összesen sorban az F-próba elfogadási valószínűségeinek átlagai és az Eta-négyzetek átlagai esetében a négy kvótaadat szerint mért értékek egyszerű átlagait jelöljük. 45

46 A szakok szerinti eltérések közül a legerősebb 16-ot mutatjuk be a következő ábrán (lásd az I.5.5. ábrát). A Tolerancia, más nézetek tisztelete (a 28. kompetencia) esetében tapasztaltuk a legnagyobb eltéréseket: itt a Szociális munka szakos hallgatók hiányérzete -0,49 míg a Környezettanosok enyhe túlképzésről számolnak be e tekintetben (+0,28 itt az átlagérték, tehát többel rendelkeznek, mint ami szerintük szükséges szakmájuk gyakorlásához). I.6.5. ábra: Különbségek: Rendelkezik vele mínusz Szükséges szakonként (Átlagok az ötfokú skálán 13 ) 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 29 Fegyelem, szabályok követése 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete (*) 0,50 0,00-0,50 30 Általános tájékozottság, műveltség 11 Emberi konfliktusok kezelése 19 Gyakorlati szakismeret -1,00 09 Nyelvtudás 26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása -1,50-2,00 07 Íráskészség, fogalmazási készség 23 Kritikai gondolkodás 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 17 Mások szakmai vezetése 12 Konfliktustűrés 22 Időbeosztás 21 Precizitás, részletekre figyelés 06 Beszédkészség Szociális munka Pedagógia Környezettan Forrás: WJLF AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=174) Az Általános tájékozottság (a 30. kompetencia) esetében a Pedagógia szakosok hiányérzete a legnagyobb (-0,46 pont), míg a Környezettanosoknál az ideálishoz közeli értéket mértünk (+0,03 tudásuk alig tér el a Szükségestől ) 13 Ezen a pókháló-ábrán a fenti két érték különbségét (a hiányokat ahol nagyobb a Szükséges mint a Rendelkezik vele ; és a többleteket ahol a két érték viszonya megfordul) mutatjuk be. Minden kompetencia esetében a Rendelkezik vele értékből kivontuk a Szükséges értéket. (Így pl. a szociális munkásoknál a 28. kompetencia Szükséges voltára 4,85 pontot adtak átlagosan, míg a Rendelkezik vele esetében az átlag 4,36 pontnak adódott. A kettő különbsége -0,49 pont ez látható az ábrán. Ideális esetben a két érték különbsége nulla lásd a nyilat az ábrán). A legerősebb összefüggést a 28. kompetenciánál regisztráltunk: a P = 0,001; az Eta-négyzet értéke = 0,116. Az F-próba szerint egészen a 22. kompetenciáig szignifikánsak a szakok szerinti eltérések (itt P = 0,046; Eta-négyzet = 0,050). A leggyengébb összefüggések az ábrán a 02. kompetencia esetében találhatók: P = 0,250; az Eta-négyzet itt = 0,022) 46

47 II. VÉGZETT HALLGATÓK A WJLF-EN II.1. A KUTATÁS MÓDSZERTANÁRÓL Az online kérdőíves adatfelvételt a Pegazus pályázat Diplomás Pályakövető Kutatások a WJLF-en című kutatássorozat keretein belül a ZSKF Társadalomtudományi Kutatóközpontja keretein belül működő Konzorciumi DPR Kutatócsoportja készítette a WJLF-en 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben végzett volt hallgatók körében május 22. és július 7. között. Az adatfelvétel három fázisban történt: (1) Az első fázisban a Neptun-ban a három kijelölt évben végzett hallgatóként szereplő 531 személy (alappopuláció) címeit mintegy 10 telefonos interjú révén 485 főre aktualizáltuk (91,3%), akik május 22- én egy levelet kaptak, amelyben közöltük az online kérdőív linkjét; a visszaküldés határidejét május :00 órában jelöltük meg. Ezt megelőzően a WJLF honlapján aktualizáltuk a Diplomás Pályakövetés felületünket, amelyen megtalálhatóak a DPR kutatás-sorozatunk tervei, célkitűzései, korábbi eredményei. Felkértük volt hallgatóinkat, hogy népszerűsítsék itt végzett ismerőseik körében is a kutatásban való aktív részvételt. A megadott határidőre 72 fő töltötte ki a kérdőívet. (2) A következő lépésben június 4-én egy emlékeztető levelet juttattunk el mind a 485 volt hallgatónknak az ETR rendszerén keresztül, melyben június :00 órát adtunk meg határidőnek. A beérkezett 27 kérdőívvel együtt 99-re növekedett mintánk összetételét a korábban előkészített minta-tervező mátrixban 14 kísértük figyelemmel négy dimenzióban, az alapvető ( kvóta ) adatok szerint. (3) A minta megoszlásait figyelembe véve július 1. és 7. között hallgatóink 11 telefonos interjút készítettek azokban a minta-cellákban, ahol nem érkezett be egyetlen kérdőív sem, illetve a 3-as értéket meghaladták a súlyok. Az immáron 110 főre növekedett mintán (az elért volt hallgatóink 22,7%-a válaszolt) elvégeztük az SPSS adatfájl négy-szempontú súlyozását. Az összehasonlító adatokból kitűnik, hogy az eltérések igen csekélyek, így a minta reprezentatívnak tekinthető (lásd a II.1. táblázatot). 14 A ZSKF TKK által kidolgozott Minta-tervező rendszerről lásd bővebben: 47

48 II.1. táblázat: A három végzett évfolyam alappopulációjának és a vizsgálati mintának a megoszlása a négy alapvető (kvóta) változó szerint. Alappopuláció Minta Elemszám Százalék Elemszám Százalék Végzés éve , , , , , ,2 Nem Férfi 94 17, ,6 Nő , ,4 Szak Szociális munka BA , ,5 Pedagógia BA 68 12, ,5 Tagozat Nappali , ,9 Levelező , ,1 Összesen , ,0 A közölt adataink a teljes megkérdezettek (110 fő) körében nem térhetnek el nagyobb mértékben, mint +/- 9,5 százalékpont ahhoz képest, mintha mindenkit megkérdeztünk volna. (Ha valamely részsokaságra vonatkoznak adataink, ott természetesen a részminta nagyságának függvényében növekednek a hibahatárok.) 48

49 II.2. ALAPADATOK II.2.1. A KVÓTA-ADATOK Adatfelvételünk reprezentativitását négy ismérv a megkérdezettek neme, a tagozat a végzés éve, és a szak szerint követtük nyomon, illetve biztosítottuk. Ezeket az adatokat elemezzük a továbbiakban. Megvizsgáljuk azt is egyszerűbb statisztikai eszközök segítségével, milyen összefüggéseket mutatnak az egyes ismérvek 15. Mint azt a fentiekben közölt II.1. táblázat adatai is mutatják, a WJLF volt hallgatói körében elsöprő többséget képviselnek a nők: arányuk az érintett három végzett évfolyamban (2007, 2009 és 2011) közel négyötöd (a populáció adatai szerint 82,3 százalék). A 110 fős mintában arányuk alig tér el ettől: 81,4 százalék (lásd a II.2.1. ábrán megjegyezzük, hogy az elemzéseink során ez utóbbi arányszámot használjuk 16 ). A továbbiakban nyomon követjük más ismérvek, kérdések mentén is a válaszadóink nemek szerinti megoszlását. II.2.1. ábra: A válaszadó neme férfi; 18,6 nő; 81,4 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) 15 Lásd a kereszttábla-elemzésekről bővebben az I.2.5. ábránál. 16 Az egy évvel ezelőtti adatfelvételünk során a ben végzetteknél a nők aránya hasonló volt: 81,7 százalék. Lásd: Borbély-Pecze, 2010: 5. 49

50 A végzett válaszadók átlagéletkora negyven év, a legidősebb 1943-ban, a legfiatalabb 1988-ban született (lásd a II.2.2. ábrát). Nem szerint vizsgálva az eltérések nem szignifikánsak: a férfiak átlagosan 38, a nők 40 évesek. Tagozatok szerint természetesen szignifikáns különbségek mutathatók ki, a nappali tagozaton végzettek most átlagosan 37, a levelezősök 44 évesek (P<0,001), a végzés éve szerint is ugyanilyen eredményt kaptunk, a 2007-es évfolyam 45, a 09-es 38, a 11-es pedig 36 éves (P<0,001). Szakok szerint szintén szignifikáns eltérés mérhető: a pedagógia szakosok 44, a szociális munkások 37 évesek átlagosan most (P<0,001). II.2.2.ábra: Melyik évben született ön? Átlagéletkor= 40 év : éves; 20,4 nincs válasz; 1, : éves; 28, :50+ éves; 17, : éves; 32,5 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110 A megkérdezettek döntő hányada (87,5%) szociális munka szakot végzett a WJLF-en, csak kisebb részük, 12,5% volt pedagógia alapszakos. Végzés éve szerint szignifikáns eltérés mutatkozik : a 2007-ben végzők körében a szociális munka (40,2%, ASR= +2,9), 2009-ben a pedagógia szakosok (20%, ASR=+1,8; P=0,013) aránya haladta meg szignifikánsan az átlagot. Tagozat szerinti vizsgálódásnál szintén találunk különbségeket: a nappali tagozatosok körében szignifikánsan magasabb a szociális munka szakosok (65,5%, ASR= +2,9), míg a levelezősök között a pedagógia szakosok (76,9%, ASR= 32,9; P=0,004) aránya.(lásd II.2.3. ábrát!) 50

51 II.2.3. ábra: Milyen szakon tanult (szerzett legalább végbizonyítványt) ebben az intézményben? pedagógia; 12,5 szociális munka; 87,5 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) II.2.4. ábra: Melyik évben szerezte meg abszolutóriumát ezen a szakon? 2011-ben; 26, ban vagy előtte; 1, ben; 33, ben; 1, ban; 3, ben; 33,2 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) 51

52 II.2.5. ábra: Milyen tagozaton végzett ebben az intézményben ezen a szakon? Levelező; 39,1 Nappali; 60,9 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) A végzett hallgatók háromnegyede (74,1%) államilag támogatott formában végezte tanulmányait, kisebb részük, 25,9% találkozott a költségtérítéses formával, közülük is minden kilecedik megkérdezett csak tanulmányai egy részét abszolválta így (lásd a II.2.6. ábrát). Nincs szignifikáns eltérést a finanszírozási formában a szak és a nem változó mentén, van viszont a tagozat és a végzés éve szerint. Állami finanszírozásban szerezték oklevelüket az átlagot szignifikáns mértékben meghaladóan a 2009-ben végzettek (87,5%, ASR= +2,4, P< 0,005) és a nappali tagozatosok (82,1%, ASR= +2,3; P= 0,049). Költségtérítésesek voltak az átlagot szignifikáns mértékben meghaladóan a levelezősök (27,9%, ASR= +2,4; P=0,049), míg vegyes finanszírozásról a 2011-ben végzettek számoltak be (32,3%, ASR= +2,4; P<0,001). II.2.6. ábra: Milyen finanszírozási formában tanult Ön ebben az intézményben, ebben a képzésben? Államilag támogatott; 74,1 Költségtérítéses; 17,1 Mindkét finanszírozási formában, különböző időszakokban; 8,7 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) 52

53 II.3. KÉPZÉSI ADATOK, FŐISKOLAI ÉVEK A megkérdezettek döntő többsége úgy emlékszik, hogy a tanulmányait jó eredménnyel végezte a Wesleyn, és ebben valamennyien egyetértenek, ha a szakok és a végzés éve szerint vizsgáljuk őket (lásd a II ábrát). Szignifikáns különbség van azonban a nemek között: a férfiak az átlagot meghaladó mértékben számolnak be közepes eredményekről (30%, ASR= +2,5), míg a nők inkább arra emlékeznek, hogy tanulmányi eredményük jeles vagy kiváló volt (41,4%, ASR= +3,5; P=0,069). A nappali tagozatosok úgy emlékeznek, hogy nagyszerűen teljesítettek, ezért körükben a jeles, kiváló eredmény szignifikánsan magasabb (40%, ASR= +1,7), míg a levelezősök beérik az ezüst éremmel: az ő teljesítményük jó volt az átlagot szignifikánsan meghaladó mértékben (69,0%, ASR= +2,9; P=0,069). II.3.1. ábra: Átlagosan milyen eredménnyel, osztályzattal végezte Ön ezt a szakot? nincs válasz; 2,5 Elégséges;,3 Közepes; 12,8 Jeles, kiváló; 32,6 Jó; 51,8 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) A megkérdezettek közel fele (45,5%) véli úgy, hogy jobb teljesítményt nyújtott tanulmányai során, mint a társai, míg 47,5% ugyanolyannak érzi azt. Szinte nincsenek is olyanok, akik úgy gondolják, van okuk a pironkodásra (lásd a II.3.2. ábrát). Ami a tanulmányi teljesítmények másokéval való összehasonlítását illeti, nincs különbség a szakok és a tagozatok menti vizsgálódás eredményeiben, de van a nemek és a végzés éve szerint: a férfiak gondolják úgy, hogy valamivel rosszabb lehetett az eredményük, mint a többieké (20%, ASR= + 3,6), míg a nők inkább a valamivel jobb -ra voksolnak (46%, ASR= +1,7; P=0,007). Évfolyamok szerint az eredmények egyre jobbnak látszanak: a 2007-ben végzettek valamivel rosszabbnak (10,8%, ASR= +2,2), a 09-esek ugyanolyannak (62,5%, ASR= +2,3), míg a 11-esek valamivel jobbnak (58,6%, ASR= +2,1; P=0,028) látják magukat a másokkal való összahasonlításban a tanulmányi eredmények vonatkozásában. 53

54 II.3.2. ábra: Ebben az intézményben, ezen a szakon végzett többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jobb, vagy rosszabb volt? Valamivel jobb volt, mint a többieké; 41,4 Kb. ugyanolyan volt, mint a többieké; 47,5 Sokkal jobb volt, mint a többieké; 4,4 nincs válasz; 1,7 Sokkal rosszabb volt, mint a többieké;,3 Valamivel rosszabb volt, mint a többieké; 4,7 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) A végzett hallgatók jellemzően nyolc félév alatt jutnak el ez abszolutóriumig, ennyit mond a megkérdezettek háromötöde (lásd a II.3.3. ábrát). Nincs eltérés itt sem a nemek, sem a tagozat szerinti vizsgálódás eredményeiben, illetve van szakok szerint. Természetesen, hiszen a pedagógia alapszak képzési ideje hat félév, így ők ennyi idő alatt teljesítik tanulmányaikat. Ha a végzés éve szerint vizsgálódunk, itt történet elmozdulás: míg a 2007-ben végzettek körében szignifikánsan magasabb volt a nyolc félév alatt teljesítők aránya (84,2%, ASR= +3,8), addig 2011-ben a hét félév alatt abszolválók vannak szignifikánsan többen (51,6%, ASR= +6,8; P<0,001). II.3.3: ábra: A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? nincs válasz; 3,0 6 félév; 22,3 8 félév; 60,1 7 félév; 14,5 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) 54

55 A válaszadóink közel kétharmada az abszolutóriummal együtt a diplomáját is megszerezte, az oklevél kiadásának nem volt akadálya, például a nyelvvizsga-bizonyítvány hiánya, az esetükben. Az átlagtól való szignifikáns eltérés nem látszik a nemek és a tagozat szerint vizsgálva az adatokat, illetve a szak szerinti eltérés (a pedagógia szakosok esetében) nem szignifikáns (ASR= -1,6). A végzés éve szerint azonban találtunk eltéréseket: a 2007-ben végzettek (81,6%, ASR= +2,5) az átlagot szignifikánsan meghaladó mértékben jutottak a diplomához, míg a 2011-esek (54,8%, ASR= +2,9; P=0,006) nem. (lásd a II ábrát!) II.3.4: ábra: Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte? nem; 34,5 igen; 65,5 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) A végzés után időszakban szerezte meg a megkérdezettek több mint 8%-a a diplomáját, negyedük (26,2%) még mindig tartozik vele saját magának. Tagozat és nem szerint nincs eltérés ennél a kérdésnél, míg a szakok szerint egy árnyalatnyi eltérés mutatkozik a pedagógia szakosok esetében (ASR= +1,7), illetve a ben végzettek esetében szignifikáns az eltérés a diplomát azóta sem szereztek körében (94,1%, ASR= +2,3; P=0,001).(lásd a II ábrát!) II.3.4.1: ábra: Az abszolutórium után hány hónappal szerezte meg a diplomát? (érdemben válaszolók) Még nem szereztem meg 26,2 2 évnél több idő alatt hónap 7-12 hónap 1-3 hónap 3,4 1,4 1,4 1,4 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) 55

56 A késedelem oka szinte kizárólag a nyelvvizsga hiánya, mindössze három olyan választ kaptunk, hogy egyéb ok, például gyermekszületés állt volna a diplomaszerzés útjában. II.3.4.2: ábra: Mi volt a kédeselem oka? (érdemben válaszolók) egyéb ok (család, gyermek) 2,9 nyelvvizsga hiánya 30,8 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) A diplomát nem, csak abszolutóriumot szerzők nagyobbik részének nem okozott ez különösebb nehézséget, 15,4%-uk kilépett a munkaerőpiacra, 12,2%-nyian pedig már akkor is dolgoztak, tehát az esetükben változás nem állt be. Körülbelül 7% azok aránya, akiket a nyelvvizsga hiányában meg nem kapott diploma gátolt a munkaerő-piaci érvényesülésben (lásd a II ábrát). Akik ebben a helyzetben az átlagot szignifikáns mértékben meghaladóan mondták azt, hogy kiléptek csonka végzettséggel is: a szociális munkások (54,8%, ASR= + 2,6; P=0,029), a 2007-ben végzettek (71,4%, ASR= +1,6; P=0,052), valamint a nappali tagozatosok (60,9%, ASR= +2,5; P=0,016). Akiket lévén már akkor is munkahelyük szintén nem érintett negatívan a diploma hiánya: a pedagógia szakosok (71,4%, ASR= +2,1; P=0,029), a 2011-ben végzettek (55,6%, ASR= +2,4; P=0,052), valamint a levelező tagozatosok (60,0%, ASR= +2,7; P=0,016). A munkaerő-piacra lépés nem sikerült vagy nem is állt szándékában a 2009-ben végzett érintetteknek (37,7%, ASR= +1,8; P=0,052), míg nemek szerinti eltéréseket ebben a kérdésben nem mértünk. 56

57 II.3.4.3: ábra: Kilépett-e a munkaerőpiacra diploma nélkül, csak abszolutóriummal? (%, érdemben válaszolók) Már akkor is dolgoztam 12,2 Nem 6,8 Igen 15,4 0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 12,0 14,0 16,0 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) Arra a kérdésre, hogy Érzi/érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? kapott válaszok nem mutatnak szignifikáns eltéréseket a magyarázó változók mentén, egyetlen halvány összefüggés mutatható ki: a nem igazi diploma a pedagógia szakon végzettek számára okozott, de csak kisebb, problémát (lásd II ábrát). II.3.4.4: ábra: Érzi/érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? Nagy problémát jelentett 14,8 Kismértékben problémának éreztem 5,9 Egyáltalán nem okozott problémát 12,9 0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 12,0 14,0 16,0 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) 57

58 Az intéményi alumni szervezet megléte, működése nem osztja meg különösebben a végzett hallgatóinkat: több mint fele a válaszadóknak úgy tudja, hogy működik ilyen szervezet a WJLF-en, harmaduk pedig nem válaszolt erre a kérdésre. Így az a minden hetedik megkérdezett, aki nem tud a Wesley alumnijáról, kisebbségben maradt (lásd a II.3.5. ábrát). Egyetlen magyarázó változó mentén találtunk szignifikáns eltéréseket: a nők (86,7%, ASR= +3,1) inkább tudnak a WJLF alumniszervezetéről, a férfiak (50,0%, ASR= - 3,1;P=0,003) pedig kevésbé. II.3.5. ábra: Az Ön tudomása szerint működik-e alumni/öregdiák szervezet az intézményben? nincs válasz; 32,1 igen; 53,7 nem; 14,2 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) Annak ellenére, hogy az alumni szervezet meglétéről sokan tudnak, kisebbségben vannak azok (11,8%), akik tagjának vallják magukat, több mint háromszor annyian mondják, hogy nem tagok, illetve a megkérdezettek fele nem is válaszolt erre a kérdésre (lásd a II.3.6. ábrát). Szignifikáns összefüggést csak a végzés éve szerint lehet felfedezni: a 2007-ben végzettek között magasabb a tagok száma (52,9%, ASR= + 3,4), míg a 2009-esek körében alacsonyabb (8,7%, ASR= -2,2; P=0,003). 58

59 II.3.6. ábra: Tagja-e Ön az intézmény alumni/öregdiák szervezetének? nincs válasz; 50,7 igen; 11,8 nem; 37,5 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) 59

60 II.4. KÉPZÉSI TERVEK, TANULMÁNYI ELKÉPZELÉSEK A II.4.1. ábra három kérdésre adott válaszokat ábrázol összefoglalva. A WJLF végzett hallgatóinak 2,8%-a lépett úgy be a Főiskolánkba, hogy már korábbról volt, más intézményben megszerzett felsőfokú végzettsége, 7,6%-uk szerzett tanulmányai közben vagy utána egy második diplomát, illetve jelenleg 4,7%- uk vesz részt felsőfokú képzésben. Ezek az arányok olyan kicsik, hogy további elemzésekre nem alkalmasak, így nem tudunk belőlük következtetéseket levonni a továbbtanulási motívumokat illetően. II.4.1. ábra: Egyéb felsőfokú tanulmányok (%) részt vesz jelenleg felsőfokú képzéseben 4,7 szerzett WJLF-es tanulmányai közben vagy utána más felsőfokú végzettséget 7,6 rendelkezett felsőfokú végzettséggel a WJLF-es tanulmányai megkezdésekor 2, Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) Bár végzettjeink nem nagy számban koptatják az iskolapadokat, tanulmányi terveik azért vannak. Közel 40% azok aránya, akik mesterképzésre gondolnak, közel 30%-nyian a szakirányú továbbképzések valamelyikét választanák, és több mint egyötödük felsőfokú szakképzésben gondolkodik. Viszonylag kevesen vannak, akik egy második alapszak elvégzésére vállalkoznának, még kevesebben, akik tanulmányi karrierje a doktori képzés felé indulna (lásd a II.4.2. és a II ábrát). Akik felsőfokú szakképzést választanának továbbtanulási irányként más intézményben a nappali tagozaton végzettek (20,5%, ASR= +1,8), míg akik biztosan nem választanák ezt a továbbtanulási formát a levelezőn végzettek (85,2%, ASR= +2,5; P=0,045). 60

61 Egy második alapképzés elvégzése igazán nem vonzó a hallgatók számára, nem találtunk szignifikáns összefüggéseket, csupán annyit, hogy erre biztosan nem vállalkozna a 2007-ben végzett válaszadók 100%-a (ASR= +2,2), az eltérés azonban nem szignifikáns. A mesterképzésre gondolók között sem szak, sem a nem, sem pedig a végzés éve szerint nincs szignifikáns összefüggés, mindössze annyi mutatható ki, hogy a nappali tagozaton végzettek inkább más intézménybe jelentkeznének (40,4%, ASR= +3,0), míg a levelezősök sehová (64,5%, ASR=2,5; P=0,009). Ami a szakirányú továbbképzésekkel kapcsolatos terveket illeti, szignifikánsan nagyobb arányban a WJLFen szeretnének résztvenni ilyen képzésben a 2007-ben végzettek (48,1%, ASR= +2,1, P=0,062) és a nappali tagozatosok (40,5%, ASR= +1,7; P=0,016), ez utóbbiak más intézményre is gondolnak (19,0%, ASR= +1,7; P=0,016). Nem szándékszanak szakirányú továbbképzésre jelentkezni a 2009-ben végzettek (73,1%, ASR= +2,7;P=0,062) és a levelezősök (76,0%, ASR= +2,8; P=0,016). II ábra: Tervezi-e, hogy továbbtanul az alábbi képzési formák valamelyikén? (%) felsőfokú szakképzés 5, ,5 35,5 alapképzés 1,7 5,9 44,8 47,7 mesterképzés 18, ,4 30,1 szakirányú továbbképzés 20,3 8,6 32,8 38,3 PhD, doktori képzés 1,3 3,6 42,9 52,2 0% 20% 40% 60% 80% 100% igen, ebben az intézményben igen, egy másik intézményben nem tervezi nincs válasz Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) 61

62 II ábra: Tervezi-e, hogy továbbtanul az alábbi képzési formák valamelyikén? (%) felsőfokú szakképzés 5,9 15,0 alapképzés 1,7 5,9 mesterképzés 18,5 20,0 szakirányú továbbképzés 20,3 8,6 doktori iskola, PhD 1,3 3,6 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 45,0 igen, ebben az intézményben igen, másik intézményben Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) A végzettek közel 60%-a beszéli az angol nyelv valamilyen szintjét, 37%-nyian németül, 27%-nyian pedig oroszul tudnak. Ami a nyelvtudást illeti, nincs semmilyen szignifikáns összefüggés egyetlen magyarázó változó mentén sem, ha csak azt nem számítjuk, hogy a férfiak mindig magasabbra értékelik önön tudásukat, mint a nők, miközben például a diplomát nyelvvizsga hiányában nem szerzők között is ők vannak nagyobb arányban (lásd a II.4.3. és a II ábrákat). II.4.3. ábra: Milyen idegen nyelvet, milyen szinten beszél Ön? (%) angol 17,3 23,7 20,8 25,1 8,7 4,4 német 35,1 27,3 28,2 5,3 3,21 francia 45,3 51,3 1,81,6 olasz 42,7 51,4 5,6 spanyol 41,9 57,4 0,7 orosz 34,3 38,5 20,2 6,1 1 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% nincs válasz nem beszéli alig beszéli közepesen beszéli jól beszéli nagyon jól beszéli Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) 62

63 II ábra: Milyen idegen nyelvet, milyen szinten beszél Ön? (fő, érdemben válaszolók) angol német francia olasz spanyol orosz alig beszéli közepesen beszéli jól beszéli nagyon jól beszéli Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) A végzett hallgatóink 91%-a részt vett a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlaton, eltérést csak a szak változó mentén tapasztaltunk: míg a szociális munkások szinte kivétel nélkül részt vettek ilyen jellegű képzésben, addig a pedagógia alapszakosok nem (lásd a II.4.4. ábrát). Izgalmasabb kérdés az, hogy a szakmai gyakorlaton való részvétel alkalmas-e munkahelykeresésre. Minden negyedik-ötödik válaszadónk számára igen (lásd a II ábrát). Ami a magyarázó változókkal való összefüggéseket illeti: szignifikánsan nagyobb mértékben alkalmazták a gyakorlati helyen a férfiakat (44,4%, ASR= +2,0; P= 0,005), a nappali tagozaton végzőket (34,4%, ASR= +2,5; P= 0,011) és a szociális munka szakosokat (29,1%, ASR= +2,0; P=0,041). II.4.4. ábra: A kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai alatt részt vett-e a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlaton? nem; 9,0 igen; 91,0 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) 63

64 II ábra: Gyakorlati helyén a későbbiekben alkalmazták-e? nincs válasz; 13,0 igen ; 22,8 nem; 64,1 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) A végzettség megszerzése előtt szakmájával kapcsolatos munkát a megkérdezettek bő fele, nem szakmai jellegűt pedig a megkérdezettek 60%-a végzett (lásd a II.4.5. ábrát). Szakmai jellegű tevékenységről az átlagot szignifikánsan meghaladó mértékben a 2007-ben végzettek (64,1%, ASR= +1,9; P=0,077) és a szociális munkások (57,6%, ASR= +2,9; P=0,004) számoltak be, más összefüggést nem találtunk. Szakmán kívüli munkatevékenységről szintén a szociális munkások adtak számot (72,6%, ASR= +2,5; P=0,014). II.4.5. ábra: Végzettsége megszerzése előtt végzett-e A) a tanulmányaival kapcsolatos munkát? B) nem szakmai munkát? A) szakmájával kapcsolatos munkát 50,7 45,7 3,6 B) nem szakmai munkát 59, ,1 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% igen nem nincs válasz Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) 64

65 II ábra: Ön a kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzése idején minek tekintette inkább magát? nincs válasz; 1,7 főfoglalkozású diák; 35,8 főfoglalkozású dolgozó, aki tanul is; 62,5 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) A tanulmányok ideje alatt is munkavállalónak, főfoglalkozású dolgozónak tekintette magát a válaszadók több mint háromötöde (lásd a II.4.6. ábrát). Ennél a kérdésnél nem találtunk szignifikáns eltéréseket, mindössze annyi különbséget lehetett mérni, hogy a magukat ebben az időszakban diáknak tekintők valóban azok voltak, nagyobb részt nappali tagozatosok (56,7%, ASR= +5,7, azonban ez eltérés nem szignifikáns). 65

66 II.5. A MUNKA VILÁGA Az abszolutórium megszerzésekor a válaszadók kétharmada rendelkezett főállású munkaviszonnyal, egyharmada nem (lásd a II.5.1 ábrát). Nincs szignifikáns eltérés sem a szakok, sem a nemek szerint vizsgálódás esetében, de van természetesen a tagozatok szerint: a levelező tagozaton végzőknek (90,7%, ASR= +4,4, P<0,001) szignifikánsan nagyobb arányban volt ekkor állása, mint a nappalisoknak (50%, ASR= - 4,4). II.5.1. ábra: Az abszolutórium megszerzésekor Ön rendelkezett főállású munkaviszonnyal (szolgálati viszonnyal)? nincs válasz; 1 nem; 33,5 igen; 65,5 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) Az első munkahely megszerzésének leggyakoribb módja a válaszadóink körében a személyes ismeretség, a kapcsolatok ki- és felhasználása. Így jutott munkához a megkérdezettek 30%-a. A munkáltatóval való kapcsolatkeresés, önéletrajz megküldése és álláshirdetésre jelentkezés a második leggyakoribb módja az állásra találásnak azok körében, akik válaszoltak erre a kérdésre. Más álláshoz jutási taktikát csak kisebb mértékben alkalmaztak a végzett hallgatóink, és azt tapasztaltuk, hogy ebben az esetben egyetlen magyarázó változó mentén sem tudunk szignifikáns eltéréseket kimutatni, nagyjából ugyanolyan eszközökkel jutnak munkahelyhez a megkérdezettek (lásd a II.5.1. ábrát). 66

67 II.5.1. ábra: Hogyan jutott Ön ehhez a munkához? Nincs válasz 35,9 Egyéb személyes ismeretség révén Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát 17,0 16,9 Korábbi munkakapcsolat révén 13,5 Álláshirdetésre jelentkezett 8,9 Tanári ajánlás révén Gyakorlati helyén alkalmazták Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte Intézményi karrieriroda, állásbörze révén 2,7 2,3 1,7 1,0 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) A munka jellege szerint válaszolók közel fel olyan munkahelyet talált, amely teljes mértékben megfelelt a végzett tanulmányoknak, vagy megfelelt annak és további, kapcsolódó szakterületek tudásait is igényelte. Csak a minden hetedik megkérdezett érezte úgy, hogy ez az első munka az abszolutórium megszerzése után vagy nem igényelt speciális szaktudást, vagy egy egészen más terület tudását igényelte (lásd a II.5.2. ábrát). A válaszok a magyarázó változók mentén szignifikáns eltéréseket nem mutatnak, csupán annyi látható, hogy a férfiak első munkája volt inkább olyan, amelyhez bármely szakterület ismeretei megfelelőek voltak, illetve a pedagógia szakosok tévedtek egy egészen más szakterületre. II.5.2. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? csak a saját szakterület; 7,8 nincs válasz; 37,1 saját és kapcsolódó szakterület; 40,8 bármely szakterület; 2,6 egy egészen más szakterület; 11,6 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) 67

68 Az első munkaviszony jellegére adott válaszokból kitetszik, hogy az közel 60%-ban állandó, határozatlan idejű volt. Az alkalmi jellegű és a határozott idejű munka kevéssé jellemző ennél a csoportnál (lásd a II.5.3. ábrát). Szignifikáns eltéréseket csak kevés esetben találtunk, itt a rendező tényező a végzés éve. A 2007-es évfolyam állandó és határozatlan idejű munkaviszonyról számolt be (100%, ASR= +2,4), a határozott idejű a 2011-eknél haladja meg az átlagot (22,2%, ASR= +2,1), míg az alkalmi jellegű munka a 2009-eseknél bukkan fel (8,7%, ASR= +2,1; P=0,011). Az állandó munkaviszony megléte inkább jellemzi a levelező tagozatra járókat (97,3%, ASR= +1,9), de itt az eltérések nem szignifikánsak. II.5.3. ábra: Önnek ez a munkaviszonya nincs válasz; 35,8 Állandó jellegű és határozatlan idejű volt; 58,4 Alkalmi, vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) volt; 1,9 Határozott idejű volt; 4,0 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) Az abszolutórium megszerzése után a végzett hallgatók mindössze 38,6%-a keresett munkát, 55% már akkor is dolgozott, további 6,4% továbbtanulás vagy egyéb ok miatt nem fogott álláskeresésbe (lásd a II.5.4. ábrát). Álláskeresésbe szignifikánsan többen fogtak a nappali tagozaton végzettek közül (49,3%, ASR= +3,0), már akkor is nagy arányban dolgoztak a levelezősök (74,4%, ASR= +3,4; P=0,007), valamint a 2007-ben végzett évfolyam tagjai (78,9%, ASR= +3,7; P=0,010). 68

69 II.5.4. ábra: Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül keresett-e munkát? Nem, mert folytattam tanulmányaimat/tan ulmányokat kezdtem; 1,6 Nem, egyéb okból; 4,8 Igen; 38,6 Nem, mert már akkor is dolgoztam; 55,0 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) A munkakeresés során elszenvedett kellemetlenségekről a válaszadók 48%-a adott választ. Innen tudjuk, hogy kisebbségben vannak, akik néhány próbálkozással megúszták a munkához jutást. Minden hetedik megkérdezett úgy emlékezik, hogy ötvennél több munkáltatónál jelentkezett akkor, amikor állást szeretett volna kapni, de közel minden harmadik álláskeresőnek az emlékeiben húsz és ötven között szám él (lásd a II.5.5. ábrát). II.5.5. A munkakeresés során összesen kb. hány munkáltatónál próbálkozott/ jelentkezett állásért? (%) egy 4,5 kettő-négy 4,5 tíz-húsz 11,8 húsz-ötven 17,2 több mint ötven 7,2 nagyon sok, számtalan 1,8 0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 12,0 14,0 16,0 18,0 20,0 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) 69

70 A munkahelyek megtalálása és megtartása, esetleg felváltása egy másikkal nem könnyű feladat. A megkérdezettek végzettjeink nagyobbik része jól teljesít a munkaerőpiacon, több mint felüknek (56,5%) mindössze egy munkahelye volt a végzés óta, szűk negyedüknek (22,7%) kettő. Minden nyolcadik megkérdezett mondta azt, hogy még nem volt munkahelye, míg kettőnél többről 7,5% számolt be (lásd a II.5.6. ábrát). A munkahelyek száma néhány összefüggést mutat a magyarázó változókkal, így a második munkahelyen dolgozók aránya szignifikánsan magasabb a 2007-ben végzettek körében (42,2%, ASR = +3,7), míg azt a választ, hogy nem volt még munkahelye, a 2011-ben végzettek adták (26,7%, ASR= +2,7; P <0,001). Ami a kimutatható, de nem szignifikáns összefüggéseket illeti, nem volt munkahelye a szociális munkásoknak, illetve a nappali tagozaton diplomázottaknak. II.5.6. Ennek a végzettségnek a megszerzése óta összesen hány főállású munkahelye, munkaviszonya volt Önnek, a jelenlegivel együtt? (%) egy sem 13,2 egy 56,5 kettő 22,7 három 4,8 négy 2,7 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) A munkanélküli állapot a végzettek több mint negyedét érintette a diploma megszerzése és a kérdezés közötti időszakban (lásd a II.5.7. ábrát). A munkanélküliséget a nappali tagozaton végzettek (40,0%, ASR= 3,1; P=0,002) ők szignifikánsan nagyobb mértékben próbálták meg, mint a levelezősök. Ugyanakkor nem tudtunk kimutatni eltérést sem a szak, sem a nem, sem pedig a végzés éve változó mentén ebben kérdésben. A kapcsolódó adatok (a munkanélküli időszakok száma és hossza) szintén nem elemezhetőek a magyarázó változókkal való összevetésben, mert szignifikáns eltéréseket nem mutatnak. 70

71 II.5.7. ábra: Ennek a végzettségnek a megszerzése óta volt-e munkanélküli? nincs válasz; 3,8 igen; 27,8 nem; 68,4 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) A válaszadóink 82,7%-a alkalmazottként dolgozik (lásd a II.5.8. ábrát), ezen belül is kivételesen magas az alkalmazásban állók aránya a 2007-ben végzettek körében (92,3%, ASR=2,1; P=0,087), míg a munkanélküliek nagyobbik része (nyolc érintettből hét) nappali tagozaton végzett (10,6%, ASR= +1,6; P=0,033). II.5.8.ábra: Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci státusza? Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó (szellemi szabad, egyéni vállalkozó, nincs alkalmazottja); 2,7 Vállalkozó; 1,7 Munkanélküli; 7,1 Háztartásbeli, egyéb inaktív (eltartott); 3,1 GYES-en, GYED-en (GYET-en) van; 2,8 Alkalmazott; 82,7 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) 71

72 Diplomásaink kétötöde beosztott diplomásként dolgozik, negyedük vezető, 15,5% azok aránya, akik nem diplomás foglalkozásúak, és további 17,9% erre a kérdésre nem válaszolt, leginkább azért, mert nincs foglalkozása (lásd a II.5.9. ábrát). A magyarázó változók mentén mérhetőek összefüggések: a 2007-ben végzettek szignifikánsan magasabb arányban sorolják magukat a középvezetői státuszba (30,6%, ASR= +2,9), míg a 11-esek (47,9%, ASR= +3,9; P=0,009) a beosztott, nem diplomás foglalkozást folytatók körébe. Nemek szerint a férfiak az alsóvezetők (31,6%, ASR= +2,9), a nők a középvezetők (19,4%, ASR= +2,1) és a beosztott diplomások (54,2%, ASR= +1,8) közé tartozónak érzik magukat az átlagot szignifikánsan meghaladó mértékben (P=0,004). A tagozatok és a szakok mentén eltérések nem láthatóak. II.5.9. ábra: Milyen beosztásban dolgozik? Felsővezető; 3,2 nincs válasz; 17,9 Középvezető; 12,5 Beosztott, nem diplomás foglalkozás; 15,5 Alsóvezető; 10,0 Beosztott diplomás; 40,9 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) A végzettek munkaerő-piaci helyzetét jellemző adat, hogy 85,4%-uk jelenleg is dolgozik, és csak kisebb részük nem volt még alkalmazásban (lásd a II ábrát). Ami a munkapiaci aktivitást illeti, csupán egyetlen szignifikáns eltérés tapasztalható, a 2011-ben végzett évfolyam tagjai (76,7%, ASR= -2,2; P=0,057) kisebb részben számoltak be arról, hogy munkaviszonyban állnának, ez viszont a végzés óta eltelt viszonylag rövid időszakkal magyarázható. 72

73 II ábra: Munkaerő-piaci részvétel: Most nem dolgozik, de már volt munkahelye; 8,7 Sose dolgozott; 3,1 nincs válasz; 2,8 Jelenleg (is) dolgozik; 85,4 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) Miként az aktív munkaerő-piaci jelenlét, az állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszony is jellemző a WJLF végzett hallgatói körében: A válaszadók bő háromnegyede ilyen foglalkoztatási viszonyban áll. Csak minden kilencedik megkérdezett munkaviszonya határozott idejű, alkalmi jellegű, megbízásos munkát csak egy elenyésző kisebbség végez (lásd a II ábrát). Bár a magyarázó változók mentén nincsenek szignifikáns eltérések, annyi megállapítható, hogy a határozott idejű munkaviszony egy árnyalatnyival jellemzőbb a pedagógia szakosok körében (33,3%, ASR= +2,4), de az érintettek száma mindössze négy, így az adat következtetések levonására nem alkalmas. II ábra: Az Ön fő munkaviszonya: Alkalmi, vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.); 3,2 nincs válasz; 8,9 Határozott idejű; 11,4 Állandó jellegű és határozatlan idejű; 76,5 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) 73

74 A válaszadók nagyobb része (56%) valamilyen módon állami alkalmazott, egyharmada pedig más helyen, feltehetően a magán- vagy a civil szférában dolgozik (lásd a II ábrát). Nem találtunk jellegzetes összefüggéseket sem a végzés éve, sem a megkérdezettek neme, sem a szak változó mentén, mindössze annyi volt megállapítható, hogy a máshelyen dolgozók körében a nappali tagozaton végzettek (46,6%, ASR= +2,3; P=0,012) aránya szignifikánsan meghaladja az átlagot. II ábra: Hol dolgozik Ön? nincs válasz; 10,6 Más helyen dolgozik; 33,4 Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő (egyéb közszolgálati jogviszonyban áll); 53,3 Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja; 2,7 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) Az elsajátított tudáselemek, készségek hasznosításának mértékét firtató kérdés eléggé megosztotta a válaszadókat. Pontosan az 50%-uk mondta azt, hogy teljes vagy nagymértékben, de harmaduk csak közepes vagy kismértékű hasznosításról beszélt, sőt van egy réteg (7,4%), akik úgy érzik, az elsajátított tudás egyáltalán nem hasznosul. Ha a magyarázó változókkal vetjük össze a válaszokat, néhány szignifikáns összefüggésre fény derül (lásd a II ábrát). Teljes mértékben használják az elsajátított tudást a 2007-ben végzettek (44,6%, ASR= +3,1; P=0,005) és a szociális munkások (29,9%, ASR= +2,4; P=0,015), közepesen a 2011-ben diplomázók (40,9%; ASR= +2,6; P=0,005), kevéssé a férfiak (31,2%, ASR=2,0; P=0,084), egyáltalán nem a 2009-es évfolyam tagjai (19,0%, ASR= +2,1; P=0,005). 74

75 II ábra: Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett készségeket? Nincs válasz; 9,8 Egyáltalán nem; 7,4 Kevéssé; 13,7 Teljes mértékben; 23,5 Nagymértékben; 26,4 Közepes mértékben; 19,2 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) A munka és a tanulmányok jellege az esetek nagyobbik részében szoros összefüggéseket mutatnak, a megkérdezettek közel kétharmada hasznosítja az a tudást, amelyre a felsőfokú tanulmányai alatt szert tett (lásd a II ábrát). A szakterületek szerint vizsgálva ezt a kérdést, mindössze egyetlen egy összefüggést találtunk a magyarázó változóinkkal: a 2011-ben végzettek (40,0%, ASR= +3,4; P=0,012) egy egészen más szakterület ismereteit hasznosítják az átlagot szignifikánsan meghaladó mértékben. II Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? Bármilyen szakterület; 4,3 Nincs válasz; 17,9 Csak a saját szakterület; 13,4 Egy egészen más szakterület; 12,7 A saját és a kapcsolódó szakterületek; 51,4 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) 75

76 A képzettségi szintek szerint vizsgálva az aktuális munkakört, azt tapasztaljuk, hogy két markáns véleménycsoport alakult ki: a válaszadók fele véli úgy, hogy a munkájához szükséges és elégséges a főiskolai szintű/ba diploma, míg egy bő negyednyi rész (28%) érzi úgy, hogy az általa végzett munka nem igényel felsősokú végzettséget (lásd a II ábrát). Az előbbi véleményt a nők (64,9%, ASR= +2,7) az utóbbit pedig a férfiak (64,9%, ASR= +2,5; P=0,039) vallják az átlagot szignifikánsan meghaladó mértékben, más összefüggést nem találtunk. II ábra: Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi munkájának? Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget; 28,0 Nincs válasz; 15,9 Egyéb posztgraduális képzés; 2,7 Főiskolai diploma/ba/bsc végzettség; 49,5 Egyetemi diploma/ma/msc végzettség; 3,9 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) A munkahelyek jellege szerint megállapítható, hogy a WJLF végzettjei bő fele állami tulajdonú cégnél vagy intézménynél dolgozik, egy negyede a magánszférában, és nagyjából ennyi a válaszhiány is (lásd a II ábrát). Ahogy a végzés éve szerint előre haladunk, úgy változik az alkalmazók jellege. A 2007-ben végzettek (75,9%, ASR= +2,1) az átlagot szignifikáns mértékben meghaladóan állami alkalmazottak, a 2009-es évfolyam (11,4%, ASR= +1,8) esetében a részben állami tulajdon a jellemző, míg a 2011-esek a magántulajdonú vállalkozásokat választották. 76

77 II ábra: Az Ön munkahelye Teljes mértékben magántulajdonú; 26,7 Részben állami, részben magántulajdonú, vagy; 4,7 Nincs válasz; 23,0 Teljes mértékben állami/önkormányzat i tulajdonú; 45,6 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) A munka jellegéből adódóan csak igen kis rész, mindössze a megkérdezettek egy kilencede dolgozik olyan munkahelyen, amely részben vagy egészben külföldi tulajdonban áll (lásd a II ábrát). Az alacsony elemszám miatt nem tudunk olyan összefüggéseket találni, amely a magyarázó változók mentén differenciáló tényező lenne II ábra: Az Ön munkahelye Részben magyar tulajdonú; 6,0 Teljes mértékben külföldi tulajdonú; 5,4 Teljes mértékben magyar tulajdonú; 69,1 Nincs válasz; 19,5 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) 77

78 Arra a kérdésre, hogy milyen nagyságú munkahelyeken dolgoznak a megkérdezettjeink, nagyon változatos válaszokat kaptunk, nincs egy jellemző létszám-nagyságú munkahely (lásd a II ábrát). A magyarázó változók mentén is csupán néhány jellemző eltérést tapasztaltunk, de ezek nem tekinthetőek szignifikánsnak. A szak, a tagozat és a végzés éve egyáltalán nem differenciál, míg a nemek szerint az látszik, hogy a nők egy árnyalattal nagyobb mértékben dolgoznak olyan munkahelyen, ahol a létszám 10 és 49 fő közé esik, a férfiak pedig a kicsi (2-9 fős) vagy a nagy (1000 főnél nagyobb) munkahelyeket preferálják. II ábra: Megközelítőleg hány fő dolgozik az Ön munkahelyén? fő; 21, fő vagy afölött; 15,2 Nincs válasz; 13,2 Önfoglalkoztató vagyok; 3, fő; 16, fő; 20,9 2-9 fő; 10,2 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) A végzettek közel egyharmadának a jövedelme Ft közé esett, negyedük 90 és , 13,4%- uk kevesebb, mint forintból él (lásd a II ábrát). II ábra: Mennyi volt az előző hónapban / az utolsó olyan hónapban, amikor jellemző, normál fizetést kapott, a főállásából származó havi nettó (adózás utáni) keresete? nem volt jövedelme 1,9 kevesebb mint , , , több mint nincs válasz 17, Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) 78

79 A munkakörülményeivel való elégedettséget négyfokú skálán mérve, az az eredmény látható, hogy a munka szakmai, tartalmi része váltja ki a leginkább a megkérdezetek megelégedettségét, a munka szakmai presztízse, társadalmi megbecsültsége pedig legkevésbé. Ez utóbbival még a jövedelmi viszonyoknál is elégedetlenebbek a megkérdezettek (lásd a II ábrát az átlagértékeket lásd a II ábrán). II ábra: Mennyire elégedett az alábbi tényezőkkel? a munka szakmai, tartalmi része 8,6 9,9 11, ,8 szakmai előmenetel, karrierépítés 10 15,9 30,3 33,6 9,9 a munka szakmai presztízse, társadalmi megbecsültsége 9,3 19,4 48,1 17,1 6,1 jövedelem, juttatások 9,3 21,5 42,2 19,5 7,5 munka személyi körülményei 9,3 11,2 24,8 34,9 17,9 a munka tárgyi körülményei 10 10,3 30,3 32,7 16,8 a munka összességét tekintve 9,9 4,7 29,8 44,6 11 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% nincs válasz teljesen elégedetlen elégedetlen elégedett teljesen elégedett Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) A munka szakmai, tartalmi részével inkább a levelező tagozaton végzettek elégedettek (az átlag a négyfokú skálán: 3,36), míg a nappalisok kevésbé (2,71), P=0,001, tehát itt az eltérések szignifikánsak. A munka összességét tekintve eltérés nem látható. A munka személyi körülményei megítélésében a szociális munkások (2,64) és a pedagógia szakon végzettek (3,14) véleménye tér el szignifikáns mértékben (P=0,080). A munka tárgyi körülményeit illetően a vélemények sokféleképpen differenciáltak: eltérnek nemek szerint: a férfiak 2,13-ra, a nők 2,74-re pontoztak, szignifikáns eltérést mutatva ezzel: P=0,007. Ugyancsak eltérnek a vélekedések a végzés éve szerint, a 2007-es évfolyam 2,38-at, a 09-esek 2,59-et, a 11-esek 2,99-et adtak erre átlagpontként, az eltérés itt is szignifikáns (P=0,036). Ezzel a kérdéskörrel szemben a szociális munkások (2,54) messze kisebb elégedettséget mutatnak, mint a pedagógia szakon végzettek (3,18), és ez is szignifikáns (P=0,024). 79

80 A szakmai előmenetel, karrierépítés tekintetében csak a nemek között van szignifikáns véleménykülönbség (P=0,023): a férfiak (2,01) sokkal kritikusabbak a lehetőséget illetően, mint a nők (2,53). Nincs szignifikáns különbség a magyarázó változók mentén a jövedelem, a juttatások megítélésében. Ami a munka szakmai presztízsét, társadalmi megbecsültségét illeti, azt inkább a szociális munka szakosok (2,08) hiányolják, a pedagógiát végzettek (2,51) kevésbé P=0,098 mellett. II ábra: Mennyire elégedett az alábbi tényezőkkel? (Átlagértékek a négyfokú skálán) a munka szakmai, tartalmi része 2,97 a munka összességét tekintve 2,73 munka személyi körülményei 2,69 a munka tárgyi körülményei 2,62 szakmai előmenetel, karrierépítés 2,42 jövedelem, juttatások 2,14 a munka szakmai presztízse, társadalmi megbecsültsége 2,11 1,5 1,7 1,9 2,1 2,3 2,5 2,7 2,9 3,1 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) 80

81 II.6. A CSALÁD ÉS A KORÁBBI ÉLETSZAKASZOK Válaszadóink döntő többsége, négyötöde alapított saját családot valamilyen formában, csak egyötödük vallotta magát egyedülállónak (lásd II.6.1. ábrát). A családi állapot és a magyarázó változók között csak kevés szignifikáns összefüggés látható, így nincs együtt-járás a megkérdezett nemével, illetve az általa elvégzett szakkal sem. Van viszont a végzés évével: míg a 2007-ben végzettek körében szignifikánsan magasabb az elváltak arány (25,6%, ASR= +1,8), addig a 2011-esek inkább az élettársi kapcsolatot, a tartós együttélést választják (27,6%, ASR= +2,0; P=0,080), míg az egyedülállóak magasabb aránya a nappali tagozaton végzettek (28,8%, ASR= +2,8; P=0,020) körében jellemző. II.6.1. ábra: Mi az Ön hivatalos családi állapota? Elvált; 16,1 Házas; 45,3 Özvegy; 1,6 nincs válasz; 1 Egyedülálló; 19,5 Élettársi vagy tartós együttélési kapcsolatban él; 16,4 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) A megkérdezettek közel kétharmadának (64,3%) van gyermeke, egyharmadának pedig nincs, és mindössze egyetlen esetben nem kaptunk választ erre a kérdésre (lásd a II.6.2. ábrát). Nincs szignifikáns eltérés sem a megkérdezettek nemével, sem az elvégzett szakkal kapcsolatban, de van az évfolyammal és a tagozattal. A 2007-ben végzettek (76,9%, ASR= +1,9) az átlagot szignifikánsan meghaladó mértékben gyerekesek, míg a 2011-esek (50,0%, ASR = +2,0; P=0,067) pedig nem. Hasonló különbség van a nappali tagozaton végzettek (47,0%, ASR= +3,3) és a levelezők (83,7%, ASR= +3,3; P=0,001) között is. 81

82 II.6.2. ábra: Van-e gyermeke? nincs válasz; 1,0 nincs ; 34,7 van; 64,3 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) II ábra: Hány gyermeke van? (%) egy 17,6 kettő 24,5 három 18 négy 1 öt 2,1 hat 1 nincs gyereke 35, Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) Ami a középiskolai tanulmányokat illeti, a megkérdezettek nagyobb része (54,5%) szakközépiskolában, kisebb része gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítványt. Ennél a kérdésnél eltérés egyetlen magyarázó változó mentén sem volt kimutatható (lásd II.6.3. ábrát). 82

83 II.6.3. ábra: Milyen típusú középiskolai osztályban szerzett érettségit? Szakközépiskola; 54,5 6, 8 osztályos (szerkezetváltó) középiskola, kéttannyelvű gimnázium; 3,2 Gimnázium hagyományos 4 osztályos; 42,3 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) A szülők iskolai végzettségét vizsgálva (lásd a II.6.4. ábrát) az tapasztaljuk, hogy az apák esetében jellemző iskolázottsági szint a szakmunkásképző (39,3%), valamint az egyetem (14%), itt tér el a legnagyobb mértékben az arányuk az anyákéhoz képest. Az anyák az apáknál másfélszer gyakrabban végeztek legfeljebb általános iskolát (29,5%), tízszer gyakrabban gimnáziumot (16,5%), bő kétszer főiskolát (10%). A magyarázó változókkal összevetve találunk néhány, jellegzetes eltérést: amíg az apa iskolai végzettsége és a megkérdezett neme között nincs összefüggés, addig az anyák esetében van: a legfeljebb 8 osztályt végzett anyák a nők (38,1%, ASR= +3,4), a szakmunkásképzőt végzettek pedig a férfiak (33,3%, ASR= +2,4; P=0,023) esetében jellemzők. A végzés éve szerint az apák esetében mutathatóak ki eltérések: a 2011-ben végzettek körében a legfeljebb 8 osztályt (31,2%, ASR= +1,7), a 2007-es évfolyamnál pedig az egyetemet végzett apák (25,6%, ASR= +2,7; P=0,052) aránya volt szignifikánsan magasabb. Tagozatok szerint vizsgálva két, nem szignifikáns összefüggés látható: az egyetemet végzett apák gyerekei inkább nappali tagozatra (20,9%, ASR= +2,5) jártak, míg a legfeljebb általános iskolai végzettségű anyákéi levelező tagozaton (42,9%, ASR= +2,1) végeztek. Szakok szerinti eltéréseket nem találtunk. 83

84 II.6.4. ábra: Mi volt az Ön édesapjának és édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? (%) legfeljebb általános iskola 20,0 29,5 szakmunkásképző szakközépiskola, technikus 16,2 17,6 18,7 39,3 gimnázium 1,6 16,5 főiskola 4,4 10 egyetem 5,1 14,0 nem tudja, nem ismerte 0,7 nincs válasz 2,0 4,4 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 45,0 édesanya édesapa Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) A család anyagi helyzetét a gyerekkor és a felnőttség határára visszagondolva, a megkérdezettek kevesebb, mint fele (43,4%) mondta átlagosnak, bő egyötödük az átlagosnál jobbnak, vagy sokkal jobbnak, meglepően magas, 27,8% azok aránya, akik az átlagosnál valamivel rosszabbra tartják azt. A válaszadók 7,3%-a úgy emlékszik, hogy anyagi vonatkozásban az átlagosnál sokkal rosszabb helyzetet kellett megélnie akkor, amikor tizennégy éves volt (lád a II.6.5. ábrát). A család anyagi helyzetének megítélésében nincsenek szignifikáns eltérések, csupán egy változó mentén mutatkozik egy árnyalatnyi: a férfiak (33,3%, ASR= +2,0) azt mondják, hogy az átlagosnál valamivel jobb volt az életük anyagi szempontból, amikor tizennégy évesek voltak, míg a nők (47,8%, ASR= +2,0) nagyjából átlagos viszonyokra emlékeznek. 84

85 II.6.5. ábra: Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét Ön 14 éves korában? az átlagosnál valamivel rosszabb; 27,8 az átlagosnál sokkal rosszabb; 7,3 az átlagosnál sokkal jobb; 3,7 az átlagosnál valamivel jobb; 17,8 nagyjából átlagos; 43,4 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) II.6.6. ábra: Van-e a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag? Kérjük, ne a végzettség szintjére, hanem az esetleges szakmai kapcsolódásra gondoljon! nincs válasz; 0,7 igen, a szülők között; 10,3 igen, a szülők és a nagyszülők között is; 3,3 3,4 igen, a nagyszülők között; 1,5 nincsen; 84,3 Forrás: WJLF VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA (N=110) A szakma a minden hatodik-hetedik megkérdezettek számára öröklődik: 15,1%-nyian mondták, hogy felmenőik között van olyan, aki esetében fennáll a szakmai kapcsolódás. Ezek kétharmada a szüleitől, egyharmada a nagyszüleitől örökölte a szakmát. Nem lehet azonban messzemenő következtetéseket levonni a kapott eredményekből, mert nagyon kevesen vannak a pozitív választ adók, hiszen a döntő többségük (84,3%) nem tud beszámolni ilyen kapcsolatról (lásd a II.6.6. ábrát). 85

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR0_hm (Hallgatói mot. 0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 0% 50% 0% 5% Jobb pólus n=mennyiség

Részletesebben

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT DIPLOMÁS PÁLYA- KÖVETÉS AVKF DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS AVKF 2010. TAVASZ VÉGZETT HALLGATÓK ALAPADATOK ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KONZORCIUMI DPR KUTATÓCSOPORTJA KÉSZÜLT A PEGAZUS

Részletesebben

GDF felmérések DPR2015_hm(Hallgatói mot.2015) () Válaszadók száma = 177. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2015_hm(Hallgatói mot.2015) () Válaszadók száma = 177. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR2015_hm(Hallgatói mot.2015) () Válaszadók száma = 177 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 25% 0% 50% 0% 25% Jobb pólus

Részletesebben

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA AVKF KUTATÁS 1. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER AVKF Aktív Hallgatók 2011 tavasz KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A ZSKF TKK-VAL

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK HAVASI ÉVA KABAI IMRE A ZSKF-EN. ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK HAVASI ÉVA KABAI IMRE A ZSKF-EN. ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT ZSKF TKK FÜZETEK 14. HAVASI ÉVA KABAI IMRE: AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK A ZSKF-EN (2011. TAVASZ) AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK A ZSKF-EN. DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK HAVASI ÉVA KABAI IMRE ZSIGMOND KIRÁLY

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG- VIZSGÁLATOK, ZSKF 2009. ALAPADATOK ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KABAI IMRE

HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG- VIZSGÁLATOK, ZSKF 2009. ALAPADATOK ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KABAI IMRE ZSKF TKK HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG- VIZSGÁLATOK, ZSKF 2009. ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KABAI IMRE KÉSZÜLT A PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK A ZSKF-EN KERETÉN BELÜL ZSIGMOND

Részletesebben

Alcsoport DPR_2014_hallgato_FOK. Válaszadók száma = 14. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

Alcsoport DPR_2014_hallgato_FOK. Válaszadók száma = 14. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% Alcsoport DPR_0_hallgato_FOK Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 II. HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! A most következő kérdések az Ön felsőfokú tanulmányaival lesznek kapcsolatosak.

Részletesebben

NK_GT NELL DPR_2014_hallgato_NK. Válaszadók száma = 21. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

NK_GT NELL DPR_2014_hallgato_NK. Válaszadók száma = 21. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% NK_GT NELL DPR_0_hallgato_NK Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A WJLF-EN

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A WJLF-EN DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A WJLF-EN OKTATÁSI FÓKUSZCSOPORT WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA, 2011. SZEPTEMBER ZSKF-ANNYE-AVKF-WJLF PEGAZUS PROJEKT TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 A TÁMOP ÉS A DPR Társadalmi

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

RKK_H. Válaszadók száma = 157. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

RKK_H. Válaszadók száma = 157. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% RKK_H Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt. tart.=tartózkodás

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Kutatási jelentés. 2014. február

Kutatási jelentés. 2014. február Kutatási jelentés A Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszerében az aktív hallgatók között lebonyolított 2013. évi motivációs kutatás eredményei 2014. február Tartalom Vezetői összefoglaló...

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Diplomás Pályakövető Rendszer Aktív hallgatók elemzése Készítette: Séd Levente a ZMNE Karrier Iroda megbízásából 2011. augusztus 1. Az alapsokaság A felmérés alapsokasága

Részletesebben

Hallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló

Hallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló Hallgatók 2011 Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011 Módszertani összefoglaló Készítette: Veroszta Zsuzsanna PhD 2012. március 1. Az adatfelvétel

Részletesebben

DPR_hallg._OEC_FOK. Válaszadók száma = 27. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%

DPR_hallg._OEC_FOK. Válaszadók száma = 27. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25% DPR_hallg._OEC_FOK Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % 0% 0% 0% % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

NK_GT EGPSZ DPR_2014_hallgato_NK. Válaszadók száma = 9. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

NK_GT EGPSZ DPR_2014_hallgato_NK. Válaszadók száma = 9. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% NK_GT EGPSZ DPR_0_hallgato_NK Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián

Részletesebben

B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer

B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer 1. Támogatandó szakmai követelmények - pályakövető kutatások A pályakövetési vizsgálatok főbb elemei: hallgatói

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA

BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA FELMÉRÉS A 212 TAVASZÁN AKTÍV ELSŐ-, MÁSOD- ÉS HARMADIK FÉLÉVES SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSÉN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK KÖRÉBEN 212. TÁMOP-4.1.1/A-/2/KMR-2-4 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2013-ban végzett hallgatók

A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2013-ban végzett hallgatók A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2013-ban végzett hallgatók Az adatfelvételt és a kutatást végezte: Füleki Beáta és Hranecz Krisztián A tanulmányt

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

DPR_NK_2013 MSC KREH. Válaszadók száma = 7. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_2013 MSC KREH. Válaszadók száma = 7. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_0 MSC KREH Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Hallgatók 2011. Kutatási zárótanulmány. Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás. Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály

Hallgatók 2011. Kutatási zárótanulmány. Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás. Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Hallgatók 2011 Kutatási zárótanulmány Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Készítette: Veroszta Zsuzsanna PhD 2012 március Tartalom I. A kutatásról...

Részletesebben

Az osztatlan tanárképzésre a 2013. évi normál eljárásban 17 intézmény 39 karára2

Az osztatlan tanárképzésre a 2013. évi normál eljárásban 17 intézmény 39 karára2 Ercsei Kálmán Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, kutató/elemző Jelentkezők, ek, alkalmassági vizsgák a számok tükrében Rövid írásunk a pedagógusképzésre és ek adatait, továbbá a vizsgával kapcsolatos

Részletesebben

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 5 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

MUNKÁLTATÓK AZ AVKF-EN DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK BÓDI FERENC JELLI JÁNOS KÉSZÜLT A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

MUNKÁLTATÓK AZ AVKF-EN DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK BÓDI FERENC JELLI JÁNOS KÉSZÜLT A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT AVKF BÓDI FERENC JELLI JÁNOS: 2011. MUNKÁLTATÓK AZ AVKF-EN (2010. ŐSZ) MUNKÁL- TATÓK MUNKÁLTATÓK AZ AVKF-EN DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK BÓDI FERENC JELLI JÁNOS KÉSZÜLT A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI

Részletesebben

BUDAPESTI KOMMUNUKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA SZAKKÉPZÉSEIN AKTÍV HALLGATÓK KÖRÉBEN

BUDAPESTI KOMMUNUKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA SZAKKÉPZÉSEIN AKTÍV HALLGATÓK KÖRÉBEN BUDAPESTI KOMMUNUKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA FELMÉRÉS A 2011 TAVASZÁN A BKF SZAKKÉPZÉSI KÖZPONT FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSEIN AKTÍV HALLGATÓK KÖRÉBEN 2011. TÁMOP-4.1.1/A-10/2/KMR-2010-0004 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS,

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

DPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_FOK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 50% 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVI. ÉVFOLYAM 2010 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Meiszter Judit: vizsgák után ábrák, táblázatok 1 Meiszter Judit Vizsgák után A 2008/2009-es tanévben, iskolarendszerű

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Szakirányú továbbképzésen végzettek. Válaszadók száma = 49. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%

Szakirányú továbbképzésen végzettek. Válaszadók száma = 49. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25% Szakirányú továbbképzésen végzettek Válaszadók száma = 9 Sipos Norbert, Szakirányú továbbképzésen végzettek Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje...

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje... Szolnoki Főiskola Személyes kutatás a 2007 2009-ben végzett hallgatók körében 2011. Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12 1. Adatfelvétel módja

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Rádióhallgatási szokások Székesfehérváron 01. december 1. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

KOMPETENCIÁK A GYAKORLATBAN

KOMPETENCIÁK A GYAKORLATBAN ZSKF TKK FÜZETEK 8. KOMPETENCIÁK A GYAKORLATBAN HALLGATÓI ÉS MUNKÁLTATÓI SZEMMEL SZABÓ SZILVIA SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010. ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONTJA AZ OKTATÁSÉRT

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2011

Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2011 Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2011 DPR intézményi online kutatások kötelező kérdésblokkja Hallgatók 2011 [INTÉZMÉNYI KÉPVISELŐNEK:] KÉRJÜK, OLVASSA EL A MELLÉKELT TÁJÉKOZTATÓT! Kedves

Részletesebben

MINTA. Oktatói kérdőív (munkaerő-piaci kutatócsoport)-támop 411-C [Új] PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport

MINTA. Oktatói kérdőív (munkaerő-piaci kutatócsoport)-támop 411-C [Új] PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport Válasz megjelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális beolvasási eredmények érdekében kérem,

Részletesebben

Tisztelt Végzős Hallgatónk!

Tisztelt Végzős Hallgatónk! Tisztelt Végzős Hallgatónk! Jelen kérdőív kitöltésével Ön hozzájárul aoz, hogy az ELTE Informatikai Kara oktatási tevékenységétán folyó képzéseket és a hallgatók igényeihez optimálisan illeszkedő A kérdőívek

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A székesfehérvári beruházások megítélése 2014. április 14. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

DPR hallgatói blokk (VFD) DPR felmérés, hallgatói motivációs kérdőívmodul

DPR hallgatói blokk (VFD) DPR felmérés, hallgatói motivációs kérdőívmodul 2010. EvaSys DPR felmérés, hallgatói motivációs kérdőívmodul Válasz megjelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális beolvasási

Részletesebben

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS RENDSZERE A ZSKF-EN

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS RENDSZERE A ZSKF-EN A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS RENDSZERE A ZSKF-EN KABAI IMRE, KENÉZ ANIKÓ, KRISZTIÁN VIKTOR ÉS IHAROSI TAMÁS PÁRBESZÉD A KOMPETENCIÁK NYELVÉN 2015. ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA PEGAZUS PROJEKT TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

MÉK_DPR 2014_aktív hallgatók. Válaszadók száma = 19. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

MÉK_DPR 2014_aktív hallgatók. Válaszadók száma = 19. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% MÉK_DPR 0_aktív hallgatók Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála % Hisztogram % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Egyéni aktív hallgatói kérdőív 2011 I. blokk: motiváció és elégedettség QM01/x Milyen ok(ok) játszottak szerepet, amikor úgy döntött, hogy tanulmányait a ZMNE-n fogja

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Kutatási jelentés. A Budapesti Gazdasági Főiskola. Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 2007-ben végzett hallgatók között lebonyolított

Kutatási jelentés. A Budapesti Gazdasági Főiskola. Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 2007-ben végzett hallgatók között lebonyolított Kutatási jelentés A Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 2007-ben végzett hallgatók között lebonyolított 2011. évi telefonos kutatás eredményei 2011. szeptember A Diplomás

Részletesebben

KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL

KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL ZSKF TKK KÖNYVEK 2. HAVASI ÉVA: KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL. ZSKF DPR ÖSSZEFOGLALÓ KÖTET 2009 2011. ZSKF TKK KÖNYVEK 2. KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL A ZSKF DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSÉNEK EREDMÉNYEIBŐL 2009-2011.

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVI. ÉVFOLYAM 2010 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Dávid János Horváth Gergely Munkapiaci esélyek és pályaelhagyás Ábrák és táblázatok 1 Dávid János Horváth

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI 2015.07.07. A téma A kérdésfelvetés és a kutatás bemutatása:

Részletesebben

SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS

SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS Szentgotthárd Város 15-29 éves lakossága kérdőíves vizsgálatának kiértékelése Az értékelést készítette: Szentgotthárd Város Önkormányzata 2007. Bevezetés Szentgotthárd

Részletesebben

Jelentés a kiértékelésről az előadóknak

Jelentés a kiértékelésről az előadóknak VSL Kft. 000 Szentendre Pitypang u. 6. VSL Kft. Tisztelt Vera Gedei Úr/Asszony! (személyes és bizalmas) Jelentés a kiértékelésről az előadóknak Tisztelt Vera Gedei Úr/Asszony! Ez az email tartalmazza a

Részletesebben

RÉSZTVEVŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS KÉRDŐÍVÉNEK ELEMZÉSE

RÉSZTVEVŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS KÉRDŐÍVÉNEK ELEMZÉSE RÉSZTVEVŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS KÉRDŐÍVÉNEK ELEMZÉSE 2013. 1/5 1. BEVEZETÉS A SECOND CHANCE IN HOSPITALITY - Második esély a szállodaiparban című projekten belül a képzés elméleti és elmélet igényes gyakorlati

Részletesebben

Gyors elhelyezkedés, biztos munkahely. belső munkaanyag DPR 2012-es eredményeiről (végzett hallgatók)

Gyors elhelyezkedés, biztos munkahely. belső munkaanyag DPR 2012-es eredményeiről (végzett hallgatók) Gyors elhelyezkedés, biztos munkahely belső munkaanyag DPR 2012-es eredményeiről (végzett hallgatók) Készítette: Pappné Palovics Éva, Tamáska Máté N=249 Vác, 2012. november 30. A kérdőív elsősorban a végzett

Részletesebben

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS RENDSZERE A ZSKF-EN

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS RENDSZERE A ZSKF-EN A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS RENDSZERE A ZSKF-EN KABAI IMRE, KRISZTIÁN VIKTOR ÉS KENÉZ ANIKÓ PÁRBESZÉD A KOMPETENCIÁK NYELVÉN 2012. SZEPTEMBER ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA PEGAZUS PROJEKT TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 20% 40% 30% 5%

Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 20% 40% 30% 5% Általános indikátorok 2 3 4 - + Globális index átl.=3.48 elt.=.06 8. Az oktatással kapcsolatosan értékelje az alábbi szempontokat! ( - egyáltalán nem elégedett, -teljes mértékben elégedett) (α = 0.82)

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Miért érdemes továbbtanulni? Mert a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magasabb jövedelmet érhetnek el, több munkalehetőség közül választhatnak,

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

Kutatási jelentés. 2013. március

Kutatási jelentés. 2013. március Kutatási jelentés A Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszerében az aktív hallgatók között lebonyolított 2012. évi motivációs kutatás eredményei 201. március Tartalom Vezetői összefoglaló...

Részletesebben

GYFK_gólya_2010. Válaszadók száma = 66. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 0% 25% 25%

GYFK_gólya_2010. Válaszadók száma = 66. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 0% 25% 25% Jelentéskészítő, GYFK_gólya_00 GYFK_gólya_00 Válaszadók száma = 66 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála % 0% 0% 0% % Hisztogram

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

A telephely létszámadatai:

A telephely létszámadatai: Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve

Részletesebben

Központi diplomás pályakövető program (DPR)

Központi diplomás pályakövető program (DPR) TÁMOP 4.1.3 DPR Központi diplomás pályakövető program (DPR) avagy amit a VAS elbír Fodor Szabolcs 11. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás 2011. január 21. Tudja Ön pontosan, hogy mennyi ma Magyarországon

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

A 2007-2009 között végzett hallgatók körében végzett telefonos kutatás eredményei

A 2007-2009 között végzett hallgatók körében végzett telefonos kutatás eredményei Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) Szakmai beszámoló a 2010. évi őszi felmérésről a Szent István Egyetemen A 2007-2009 között végzett hallgatók körében végzett telefonos kutatás eredményei A kutatásra

Részletesebben

Alba Radar. 14. hullám

Alba Radar. 14. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 14. hullám Lakossági vélemények a háziorvosi ügyeletről 2012. szeptember 27. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2013

Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2013 Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2013 DPR intézményi online kutatások kötelező kérdésblokkja Végzettek 2013 [INTÉZMÉNYI KÉPVISELŐNEK:] KÉRJÜK, OLVASSA EL A MELLÉKELT TÁJÉKOZTATÓT! Kedves

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen Általános iskola 8. osztály matematikából és szövegértésből Matematika Szövegértés Iskolánkban Ált. iskolákban Budapesti ált. iskolákban Iskolánkban

Részletesebben

Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY. Tervezet

Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY. Tervezet Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY Tervezet MSC MSc mérnöki 3. A felmérés kérdéscsoportjainak kiértékelése 3.1. A végzést követő továbbtanulás az aktív hallgatók körében

Részletesebben

A Pannon Egyetemen végzettek szakmai életútja

A Pannon Egyetemen végzettek szakmai életútja A Pannon Egyetemen végzettek szakmai életútja 2010-2011-2012-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók telefonos mintavételes vizsgálata Mintafelvétel: 2013. november - 2014. február Lezárva: 2015. január

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Diplomás pályakövetés intézményi on-line kutatás a Pannon Egyetemen, 2011

Diplomás pályakövetés intézményi on-line kutatás a Pannon Egyetemen, 2011 Diplomás pályakövetés intézményi on-line kutatás a Pannon Egyetemen, 2011 2008/2010-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók vizsgálata Kutatásvezető: Dr. Formádi Katalin, egyetemi docens 2011. szeptember

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS

KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS TIT PANNON EGYESÜLETE - GYŐR KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS A felnőttek idegen nyelv ismeretét vizsgáló helyzetelemzés, amely a Határon Átnyúló Felnőttképzési Nyelvi Módszertani Központ létesítése című projekt

Részletesebben