DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS ZSKF TAVASZ AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK

Átírás

1 PEGAZUS DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS, ZSKF TAVASZ AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK ZSKF TKK Füzetek 9. ZSKF TKK FÜZETEK 9. DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS ZSKF TAVASZ AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KONZORCIUMI DPR KUTATÓCSOPORTJA KÉSZÜLT A PEGAZUS PROJEKT TÁMOP /2/KMR KERETÉN BELÜL ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KABAI IMRE, KRISZTIÁN VIKTOR ÉS SCHOTTNER KRISZTINA ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA BUDAPEST JÚNIUS

2 PEGAZUS PROJEKT TÁMOP /2/KMR DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS ZSKF TAVASZ AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KONZORCIUMI DPR KUTATÓCSOPORTJA PARTNERINTÉZMÉNYEK: ANNYE, AVKF, WJLF KÉSZÜLT A PEGAZUS PROJEKT KERETÉN BELÜL ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KABAI IMRE, KRISZTIÁN VIKTOR ÉS SCHOTTNER KRISZTINA ZSKF TKK BUDAPEST JÚNIUS ZSKF TKK FÜZETEK 9. 2

3 A jelen kiadvány a PEGAZUS Projekt TÁMOP /2/KMR program keretein belül készült. L Harmattan Kiadó, Zsigmond Király Főiskola Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kabai Imre Krisztián Viktor Schottner Krisztina, A kiadványt szakmailag lektorálta: Laki Ildikó ISBN ISSN Sorozatszerkesztő: Kabai Imre A kiadásért felel: Gyenes Ádám A kiadó kötetei megrendelhetőek, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u harmattan@harmattan.hu A borító Ujváry Jenő, a nyomdai előkészítés a Robinco Kft. munkája. 3

4 TARTALOMJEGYZÉK OLDALAK A KUTATÁSRÓL 5. I. AKTÍV HALLGATÓK A ZSKF-EN I.1. A KUTATÁS MÓDSZERTANÁRÓL 8. I.2. ALAPADATOK 10. I.3. KÉPZÉSI ADATOK, TOVÁBBTANULÁSI TERVEK 20. I.4. MUNKÁVAL, ELHELYEZKEDÉSSEL KAPCSOLATOS TERVEK 26. I.5. KOMPETENCIÁK 38. I.6. SZAKOK SZERINTI KOMPETENCIÁK 45. II. VÉGZETT HALLGATÓK A ZSKF-EN II.1. A KUTATÁS MÓDSZERTANÁRÓL 61. II.2. ALAPADATOK 63. II.3. MUNKAHELY 86. II.4. KAPCSOLAT VOLT INTÉZMÉNYÉVEL 104. II.5. JÖVEDELEM-ADATOK 115. II.6. KOMPETENCIÁK 120. ZSKF TKK FÜZETEK 9. 4

5 A KUTATÁSRÓL Míg néhány évtizeddel ezelőtt viszonylag könnyen eldönthette egy fiatal, hol, milyen diplomát érdemes megszereznie a magas jövedelem és biztos állás érdekében, ma már nagyon nehéz jó döntést hoznia. Nem sokkal könnyebb a friss diplomások helyzete sem, hiszen sokszor csak a végzés után szembesülnek azzal, hogy nem is olyan egyszerű az elhelyezkedés, problémákkal teli a beilleszkedés a munka világába. De a munkáltatók sem elégedettek manapság, hiszen ebben a változó, válságokkal teli világban egyre nehezebb megfelelő diplomásokat találniuk, akik kellően felkészültek a rájuk váró feladatokra. Mindezek a kihívások elsősorban a felsőoktatás szereplőit érintik: hogyan oktassunk, milyen feladatokra készítsük fel hallgatóinkat? Egyetlen egyetem vagy főiskola sem teheti meg immáron, hogy ne foglalkozzon volt hallgatói sorsával, hiszen komoly a felelőssége abban, miként boldogulnak a diplomásai. Az egyik leghatékonyabb megoldást ezekre az újkeletű dilemmákra a Diplomás Pályakövető Rendszer (a DPR ) kínálja. Mi is ez valójában? Egy olyan új rendszer bevezetéséről van szó, amelyet a fejlettebb nyugati társadalmakban már jól ismernek, nálunk a évi felsőoktatási törvény írja elő minden intézmény számára. Arra kötelezi az egyetemeket és főiskolákat, hogy kísérjék figyelemmel azoknak a munkaerőpiaci helyzetét, akik náluk szereztek bizonyítványt, oklevelet, azaz keressék fel végzett hallgatóikat, és önkéntes adatszolgáltatás alapján gyűjtsék össze tapasztalataikat, majd számoljanak be arról, hogyan alakult a sorsuk, miként helyezkedtek el, alakul a karrierjük. Ezek a vizsgálatok kiterjednek az aktív hallgatókra is: motivációik, elégedettségük, szintén fontos részét képezik a felsőoktatási intézmények hatékony működésének. A formális feltételei tehát már adottak egy követéses rendszer kialakításának de vajon hogy lehet megtölteni tartalommal? Alapvető kérdés ugyanis, hogy a DPR csak egy kötelező penzum, melyet kipipálunk (mindezek eredményeképpen egy üres statisztikai számsor keletkezik), vagy egy olyan értelmes feladat, amely hasznos információkat nyújt az érintetteknek! A ZSKF-en különös jelentőséget tulajdonítunk ennek a kérdésnek. Évek óta azon dolgozunk, hogy minden lehetséges módon kiaknázzuk a követéses rendszer kínálta lehetőségeket. Tegyük hozzá: nagyon szerencsésen alakultak ehhez lehetőségeink, hiszen egy nagyszabású EU-pályázat (ROP.3.3.) révén 2006 óta építjük a Karrier Centrumunkat, az Alumni szolgáltatásainkat, ehhez kapcsolódóan végezzük kutatásainkat, folytatjuk kísérleteinket a ZSKF Társadalomtudományi Kutatóközpontjában. Abból 5

6 indultunk ki, hogy a felsőoktatás alapvető feladatai között kitüntetett szerepet tölt be az aktív hallgatóink tudatos karrier-építése, elégedettsége, továbbá a kibocsátott hallgatóink minél sikeresebb beválása a munkaerőpiacon. Az a mi tevékenységünk minőségének legfőbb bizonyítéka, ha hallgatóink elégedettek intézményünkkel, illetve diplomásaink sikerrel illeszkednek be a munka világába. De mit is jelent a hatékony pályakövetés, és ami még fontosabb: hogyan biztosítható? Elképzeléseink szerint a kompetenciák nyelvén kialakíthatunk egy olyan párbeszédet a felsőoktatás főszereplői között, amelyből mindannyian sokat profitálhatunk. Induljunk ki abból, hogy a munkaerőpiac a felsőoktatás egyfajta megrendelője : olyan diplomásokat keresnek, akik megfelelnek az elvárásaiknak. Elsődleges feladatunk tehát ezeknek az elvárásoknak a feltérképezése: milyen készségek, kompetenciák húzódnak meg egy-egy értelmiségi tevékenység mögött. Ha a munkáltató felvázolja számunkra ezeket a kompetencia-térképeket az adott munkakörökre vonatkozóan (például azt, hogy mit vár el egy andragógus végzettségűtől), akkor jó támpontokat kapunk ahhoz, hogy a kimeneti elvárások szempontjából elemezzük és javítsuk az oktatásunkat. Ebben a folyamatban a következő lépés a végzett hallgatóink vizsgálata: ők hogyan ítélik meg, az egyes kompetenciák kialakításához milyen segítséget kaptak a felsőoktatásban. Azaz a kilépésük pillanatában mely készségekkel milyen mértékben rendelkeztek. Legalább ilyen fontos, hogy beszámoljanak arról, miben tapasztaltak eltéréseket ( túlképzés-alulképzés ) a munkavégzésük során. De beszámolhatnak arról is, milyen más tényezők, körülmények befolyásolták elhelyezkedésüket. Nem mindegy ugyanis, hogy a meglévő képességeiket hogyan tudták eladni, önmagukat menedzselni. Ezek a visszajelzéseik abban segítik a főiskolát, hogy a képzés szakmai szempontokból fejlessze: a tananyagok nyelvére lefordítva visszacsatoljuk a kompetenciák kialakításával kapcsolatos teendőinket, változtassunk az oktatáson. Ezen túlmenően arra is figyelmet fordítunk, ami a friss diplomás elhelyezkedését, beválását segítheti: hogyan kell sikeresen kommunikálnia az állásinterjú során, milyen legyen az önéletrajza, mire figyeljen, milyen ismeretek megszerzésére kell nyitottnak lennie egy új munkahelyre bekerülve (a ZSKF Karrier Centruma ilyen jellegű fejlesztő tréningjei már hagyományosak). Mindezeket kiegészítjük az aktív hallgatóink ún. motivációs vizsgálataival : milyen elképzeléseik, terveik vannak jövőbeli szakmájukat illetően. Ezen túl szembesülnek az elvárásokkal: a végzett hallgatók és munkáltatóik visszajelzéseivel, a kérdőíves vizsgálatunk során felmérhetik azt is, hol tartanak a leendő szakmájukhoz kapcsolódó kompetenciák elsajátításában. 6

7 Talán a fentiekből is kiderül: végzett hallgatóink kulcsszerepet játszanak ebben az egész folyamatban. Ők a legfontosabb információs forrásaink, hiszen jól ismerik az oktatási intézményt, bizonyos távolságból egyszerre látják kívülről és belülről, így jobban megítélhetik annak erényeit és hibáit. Szembesülve a munkaerő-piaci elvárásokkal, ők azok, akik a kompetenciák nyelvén leírhatják az oktatás során szerzett ismeretek és a munkahelyi elvárások viszonyát. Felhívhatják a figyelmünket azokra a hiányosságainkra, amelyek megnehezítették a beválásukat; de kiemelhetik erősségeinket, amelyek elősegítették a karrierjüket. Mindezek nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a ZSKF fejlessze oktatása minőségét, öregbítse hírnevét. Nagy segítsége jelent tehát a volt hallgatók visszajelzése a tanáraiknak, de legalább ilyen fontos a főiskola jelenlegi hallgatóinak! Akik a legtöbbet profitálhatnak a DPR-ből: az aktív hallgatóink! A diplomásaink visszajelzései alapján megújuló képzésünk számukra nyújt hatékonyabb lehetőségeket, szolgáltatásokat karrierjük építéséhez, sikeres elhelyezkedésükhöz. Már tanulmányaik idején szembesülhetnek leendő munkáltatóik elvárásaival, felmérhetik készségeik, képességeik alakulását tudatosabban használhatják fel és ki a tanulás éveit! Ugyanakkor rendszeresen nyomon követjük elvárásaikat a főiskola képzésével, szolgáltatásaival szemben, amelyeket összesítünk, majd továbbítjuk mindazoknak, akik alakítják a képzésüket, vezetik, szervezik a szolgáltatásokat. A KUTATÁSOKBAN KÖZREMŰKÖDTEK: DR. KABAI IMRE (KUTATÁSVEZETŐ), KRISZTIÁN VIKTOR (KUTATÁSI ASSZISZTENS), DR. SCHOTTNER KRISZTINA (ELEMZŐ, SZAKMAI TANÁCSADÓ) TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDŐK: DR. SZABÓ SZILVIA, DR. JÁRDÁNHÁZY MÓNIKA, SULYOK TAMÁS, SZILÁGYI ÁGNES, SÁNTA GEORGINA, BRANDENBURG GYULA, BUDAI KRISTÓF, VARGA MÁTYÁS SZAKMAI TANÁCSADÓK (A KÉRDŐÍV KIALAKÍTÁSÁBAN, A KUTATÁS LEBONYOLÍTÁSÁBAN); DR. KABAINÉ TÓTH KLÁRA ÉS KISS TAMÁS (AZ ADATOK FELDOLGOZÁSÁBAN, A KUTATÁSSZERVEZÉSBEN); TOVÁBBI 28 ZSKF-ES HALLGATÓ (TELEFONOS KÉRDEZÉSBEN, SZERVEZÉSBEN, ADATELEMZÉSBEN). 7

8 I. AKTÍV HALLGATÓK A ZSKF-EN I.1. A KUTATÁS MÓDSZERTANÁRÓL Az online kérdőíves adatfelvételt a Pegazus pályázat Diplomás Pályakövető Kutatások a ZSKF-en című kutatás-sorozat keretein belül a ZSKF Társadalomtudományi Kutatóközpontja készítette a ZSKF-en az aktív hallgatók körében február 5. és május 26. között. Az adatfelvétel három fázisban történt: (1) Az első fázisban az ETR-ben az aktív hallgatóként szereplő 3531 személy (alappopuláció) címeit mintegy 20 telefonos interjú révén 3192 főre aktualizáltuk (90,4%), akik március 26-án elektronikus levelet kaptak, amelyben közöltük az online kérdőív linkjét; a visszaküldés határidejét március :00 órában jelöltük meg. Ezt megelőzően a ZSKF honlapján megnyitottuk a Diplomás Pályakövetés felületünket, amelyen megtalálhatóak a DPR kutatás-sorozatunk tervei, célkitűzései, korábbi eredményei. Plakátokat helyeztünk ki a főiskolán, szórólapokat osztottunk, felkértük oktatóinkat, hogy népszerűsítsék hallgatóik körében is a kutatásban való aktív részvételt. A megadott határidőre 215 fő töltötte ki a kérdőívet. (2) A következő lépésben április 8-án egy emlékeztető levelet juttattunk el mind a 3192 hallgatónknak az ETR rendszerén keresztül, melyben április :00 órát adtunk meg határidőnek. A beérkezett 164 kérdőívvel együtt 379-re növekedett mintánk. Ezt kísérletképpen 28 papír-alapú ankétszerű lekérdezéssel bővítettük, így 407 főre készítettük el a minta-tervező mátrixot 1. Ennek segítségével kísértük figyelemmel négy dimenzióban, az alapvető ( kvóta ) adatok alakulását. (3) A minta megoszlásait figyelembe véve április 27. és május 13. között hallgatóink 90 telefonos interjút készítettek azokban a minta-cellákban, ahol nem érkezett be egyetlen kérdőív sem, illetve a 3-as értéket meghaladták a súlyok. Az immáron 497 főre növekedett mintán (az elért hallgatóink 15,6%-a válaszolt) elvégeztük az SPSS adatfájl négy-szempontú súlyozását. Az összehasonlító adatokból kitűnik, hogy az eltérések igen csekélyek, így a minta reprezentatívnak tekinthető (lásd az 1. táblázatot). 1 A ZSKF TKK által kidolgozott Minta-tervező rendszerről lásd bővebben: 8

9 A közölt adataink a teljes megkérdezettek (497 fő) körében nem térhetnek el nagyobb mértékben, mint +/- 4,5 százalékpont ahhoz képest, mintha mindenkit megkérdeztünk volna. (Ha valamely részsokaságra vonatkoznak adataink, ott természetesen a részminta nagyságának függvényében növekednek a hibahatárok.) I.1. táblázat: Az aktív hallgatók alappopulációjának és a négy szempontból súlyozott vizsgálati mintának a megoszlása a négy alapvető (kvóta) változó szerint. Alappopuláció Minta Elemszám Százalék Elemszám Százalék Évfolyam 1 Első éves , ,9 2 Végzős , ,6 3 Köztes évfolyam , ,5 Nem 1 Férfi , ,2 2 Nő , ,8 Szak 1 Andragógia BA , ,7 2 Emberi erőforrások BA , ,5 3 Gazdálkodási és menedzsment BA 302 8,6 41 8,2 4 Kommunikáció és médiatudomány BA , ,0 5 Nemzetközi tanulmányok BA , ,8 6 Nemzetközi gazdálkodás BA 137 3,9 19 3,8 7 Pénzügy és számvitel BA 324 9,2 45 9,0 8 Politológia BA 160 4,5 22 4,4 9 Szabad bölcsészet BA 267 7,6 38 7,7 10 Szociológia BA 131 3,7 18 3,6 11 Összes MA 37 1,0 11 2,3 Tagozat 1 Nappali , ,0 2 Levelező , ,0 Összesen , ,0 9

10 I.2.1. A KVÓTA-ADATOK I.2. ALAPADATOK Adatfelvételünk reprezentativitását négy ismérv a megkérdezettek neme, a tagozata, az évfolyama és a szakja szerint követtük nyomon illetve biztosítottuk. Ezeket az adatokat elemezzük a továbbiakban. Megvizsgáljuk azt is egyszerűbb statisztikai eszközök segítségével, milyen összefüggéseket mutatnak az egyes ismérvek 2. Mint azt a fentiekben közölt 1. táblázat adatai is mutatják, a ZSKF aktív hallgatói körében jelentős többségben vannak a nők: arányuk a vizsgáltak körében mintegy kétharmad (a populáció adatai szerint 67,5 százalék). A 497 fős mintában arányuk alig tér el ettől: 66,8 százalék (lásd a 2.1. ábrán megjegyezzük, hogy az elemzéseink során ez utóbbi arányszámot használjuk). A továbbiakban nyomon követjük más ismérvek, kérdések mentén is a válaszadóink nemek szerinti megoszlását. I.2.1. ábra: A minta megoszlása nemek szerint (%) Férfi; 33,2 Nő; 66,8 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) 2 A kétdimenziós összefüggések elemzését a kereszttábla illetve a hozzá kapcsolódó Pearson-féle Khí-négyzet függetlenségi próba segítségével készítettük, illetve cellánként kiszámítottuk az Adjusztált Sztenderdizált Reziduálisokat is (a továbbiakban ezt a statisztikát ASR rövidítéssel jelöljük). A társadalomkutatásban általánosan elfogadott 95 százalékos megbízhatósági szintet tekintjük a szignifikáns kapcsolatok alsó határának (a null-hipotézis elfogadási valószínűsége kisebb vagy egyenlő 0,05 dal ). Erősen szignifikáns összefüggésről legalább 99 százalékos megbízhatósági szint mellett beszélünk, míg a százalék közötti megbízhatósági szint esetén gyengén szignifikáns -nak nevezzük a két változó közötti összefüggést. A továbbiakban a Khí-négyzet próba elfogadási valószínűségét P=0.023 formában jelöljük. 10

11 A válaszadók elenyésző hányada tanul a ZSKF-en párhuzamosan több szakon: összesen kevesebb, mint egy százalékuk számolt be erről (0,7 százalékuk lásd a 2.2. ábrát). Az elemzéseink során tehát nem térünk ki külön arra, hogy milyen más tapasztalataik, benyomásaik vannak (csupán négy fő számolt be erről: egy szociológia BA és három nemzetközi tanulmányok MA szakos), csak a fő szakra (melyet elsőként jelöltek meg mint fontosabbat ) vonatkozó válaszaikat ismertetjük. I.2.2. ábra: Jelenleg hány szakon tanul ebben az intézményben? (%) Kettő vagy több szak;,7 Egy szak; 99,3 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) Eredményeink azt mutatják, hogy a kommunikáció- és médiatudomány BA szak dominál a ZSKF-en: a populáció adatai szerint válaszadóink 23,5 százaléka (mintánkban 23,0 százaléka) tartozik ebbe a csoportba (lásd a 2.3. ábrát és az 1. táblázatot is). Ezt követi az andragógia BA (13,9 százalék az arányuk a teljes aktív hallgatóink között, míg a mintában 13,7), még tíz százalék fölött a nemzetközi tanulmányok és az emberi erőforrás BA k. Az MA szakok létszáma még elenyésző: egyik sem éri el a 2 százalékot összesen 2,3 százalékot tesz ki a három csoport. 11

12 I.2.3. ábra: A minta megoszlása (első) szakok szerint (%) Kommunikáció és médiatudomány BA Andragógia BA Nemzetközi tanulmányok BA Emberi erőforrások BA Pénzügy és számvitel BA Gazdálkodási és menedzsment BA Szabad bölcsészet BA Politológia BA Nemzetközi gazdálkodás BA Szociológia BA Nemzetközi tanulmányok MA Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás MA Politikatudomány MA,2,8 1,3 3,8 3,6 4,4 8,2 7,7 9,0 11,5 12,8 13,7 23,0 I.2.4. ábra: A minta megoszlása évfolyam szerint (%),0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) Köztes évfolyam (nem elsős és nem végzős); 26,5 Első évfolyam; 30,9 Végzős (utolsó éves, egy éven belül államvizsgát tervez); 42,6 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) 12

13 A mintánkban az évfolyamok aránya alig tér el a teljes populációban mértektől, a végzős évfolyam aránya a legmagasabb: 42,6 százalék (a populációban 41,7 százalék), a legkisebb arányt a köztes évfolyamra járók alkotják (ide csak a másodéves BA szakosok kerültek, arányuk 26,5 százalék illetve 27,0), majd a közbülső arányt (30,9 százalékot a populációban 31,2) az elsősök képviselik (lásd fentebb a 2.4. ábrát). Érdemes megvizsgálni (a minta adatai alapján) a szakok és az évfolyamok összefüggéseit. Igen jelentős eltérések tapasztalhatóak (szignifikáns kapcsolatot mértünk: P = 0,023 lásd a 2.5. ábrát is). I.2.5. ábra: Az egyes szakok megoszlása évfolyamok szerint (%) Andragógia BA 38,2% 33,8% 27,9% Emberi erőforrások BA 26,3% 40,4% 33,3% Gazdálkodási és menedzsment BA 34,1% 29,3% 36,6% Kommunikáció és médiatudomány BA 30,7% 44,7% 24,6% Nemzetközi tanulmányok BA 21,9% 62,5% 15,6% Nemzetközi gazdálkodás BA 42,1% 26,3% 31,6% Pénzügy és számvitel BA 28,9% 37,8% 33,3% Politológia BA 36,4% 40,9% 22,7% Szabad bölcsészet BA 33,3% 41,0% 25,6% Szociológia BA 44,4% 27,8% 27,8% Összes MA 9,1% 90,9%,0% Összesen 30,9% 42,6% 26,5% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% elsőéves végzős köztes évfolyam Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) 13

14 Egyfajta felfutása figyelhető meg a szociológia, a nemzetközi gazdálkodás és az andragógia BA szakoknak: az elsőévesek aránya mindhárom esetben jóval meghaladja a teljes minta átlagát (40 százalék körüli arányokat mértünk, míg a teljes mintán ez az arány alig haladja meg a 30 százalékot). A vizsgált szempontból az ellenkező póluson helyezkedik el a nemzetközi tanulmányok BA szak (természetesen ide tartoznak az MA szakok is a fogyás szembeötlő). Nem ábrázoljuk külön a szakok nemek szerinti megoszlását, csak néhány jellegzetes összefüggésre utalunk: a legmagasabb a nők aránya az andragógia BA esetében (a teljes minta 66,8 százalékával szemben itt 83,8 százalék) ezt követi az emberi erőforrások BA szak (77,2 százalékkal), míg relatíve a legkisebb arányokat a politológia BA esetében mértünk: itt csak 22,7 százalék (az összefüggések erősen szignifikánsak: P < 0,001). A válaszadók tagozat szerinti adatai azt mutatják, hogy az aktív hallgatóink között a levelezősök aránya megközelíti a kétharmadot: a teljes populációban 63,7 százalék; a mintánkban 62,0 százalék (ez utóbbival dolgozunk a további elemzések során lásd a 2.6. ábrát és az 1.1. táblázatot is). Megjegyezzük, hogy a végzett hallgatóinkhoz képest érzékelhetően kiegyenlítettebbé vált a vizsgált arány (ott még 77,6 százalékot mértünk). I.2.6. ábra: A minta megoszlása tagozat szerint (%) Levelező; 62,0 Nappali; 38,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) 14

15 A következő ábránkról (lásd a 2.7. ábrát) leolvasható, hogy a levelezősök a legnagyobb arányban az emberi erőforrás és a szociológia BA szakoknál figyelhetők meg: 75,4 illetve 73,73 százalékban, de hasonlóan magas a mért arány a gazdálkodás és menedzsment BA esetében is (72,5 százalék). A legkiegyenlítettebb a politológia BA esetében (kerek 50 százalék), míg relatíve a legkisebb az MA szakoknál (18,2 százalék) illetve a nemzetközi gazdálkodás BA-nál (47,4 százalék a Khí-négyzet próba erős szignifikáns összefüggést mutat: P = 0,006). I.2.7. ábra: Az egyes szakok megoszlása tagozat szerint (%) Andragógia BA Emberi erőforrások BA Gazdálkodási és menedzsment BA Kommunikáció és médiatudomány Nemzetközi tanulmányok BA Nemzetközi gazdálkodás BA Pénzügy és számvitel BA Politológia BA Szabad bölcsészet BA Szociológia BA 36,8% 24,6% 27,5% 35,1% 35,9% 52,6% 47,7% 50,0% 51,3% 26,3% 63,2% 75,4% 72,5% 64,9% 64,1% 47,4% 52,3% 50,0% 48,7% 73,7% Összes MA 81,8% 18,2% Összesen 38,0% 62,0% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% nappali levelező Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) Megállapítható adatainkból, hogy nemek szerint is erősen szignifikánsak az összefüggések (P = 0,006): míg a nappali tagozaton viszonylag kiegyenlített a nemek megoszlása (itt a nők aránya 59,8 százalék), a levelezősöknél jelentős nőtöbbletet regisztráltunk (arányuk 71,2 százalék az ASR: +2,6). 15

16 A finanszírozási forma adatai (lásd a 2.8. ábrát) szerint aktív hallgatóink nagyobb hányada 72,1 százalékuk költségtérítéses. A nemek szerinti eltérések igen jelentősek (P = 0,002), a nők javára billen a mérleg: közel egyharmaduk (32,2 százalékuk) állami finanszírozású helyet kapott a főiskolán, míg a férfiakon belül a vizsgált arány mindössze 19,4 százalék (az ASR értéke is alacsony: -3,0). I.2.8. ábra: Milyen finanszírozási formában tanul (elsőként megadott) szakján? (%) Állami finanszírozású; 27,9 Költségtérítéses; 72,1 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) Szakok szerint is markáns (erősen szignifikáns: P = 0,001) eltérések tapasztalhatóak. A legkedvezőbb adatokat a nemzetközi gazdálkodás BA esetében regisztráltunk: 52,6 százalékuk részesül állami támogatásba (az ASR is igen magas: +2,5), őket követi a szabad bölcsész BA csoport (42,1 százalék), míg a legkisebb adatokat a politológia BA (4,5 százalék) és a szociológia BA (5,6 százalék) mértünk, de jócskán átlag alatti a gazdálkodás és menedzsment szakosok körében is (15,0 százalék). A nappali tagozatosok nagyobb eséllyel nyernek el államilag támogatott helyeket (37,6 százalék), mint a levelezősök (22,1 százalék erősen szignifikáns összefüggések: P < 0,001). Hasonlóan erős az összefüggés az évfolyam változójával (a P itt is 0,001 alatt van), és némi meglepetésre az derül ki az adatainkból, hogy az elsőévesek között jóval nagyobb az állami támogatással tanulók aránya (37,3 százalék), mint a végzősöknél (itt mindössze 16,5 százalék ez az arány). 16

17 I.2.2. EGYES ALAPVETŐ SZOCIO-DEMOGRÁFIAI TÉNYEZŐK ALAKULÁSA A következőkben az aktív hallgatóink életkorát vizsgáljuk meg és azt, hogy hol éltek 14 éves korukban összevetve a fentebb tárgyalt ismérveikkel. Az átlagéletkoruk 30 év alatt van: 27,9 év; a legidősebb hallgatónk immáron erősen nagypapa korú: 66 éves, míg a legfiatalabb megkérdezettjeink 19 évesek. A legnagyobb korcsoportot a 22 évesek alkotják (az összes megkérdezett 15,1 százaléka ilyen korú), több mint harmaduk (35,8 százalékuk) tartozik a éves korcsoportokba. Az alábbi ábránkon (lásd a 2.9. ábrát) egy olyan korbontását mutatjuk be aktív hallgatóinknak, amely a legegyenletesebb: majdnem éppen harmadolja őket. I.2.9. ábra: A minta megoszlása életkor szerint (%) 30 éves és idősebb; 32, éves; 29, éves; 38,3 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) Vessük össze néhány alapváltozóval az életkorok átlagának alakulását kezdjük az egyik legnagyobb magyarázó erővel bíró tényezővel, a szakkal! 17

18 Ha szakok szerint elemezzük az átlagéletkorok alakulását, igen markáns szignifikáns eltérésekre bukkanunk 3 : miközben az MA szakosok átlagéletkora alig haladja meg a 23 évet, addig a gazdálkodási és menedzsment BA szakosoknál ennél majdnem tíz évvel magasabb (lásd a ábránkat). I ábra: Az átlagéletkorok alakulása szakok szerint (átlag év) Összesen 27,85 Gazdálkodási és menedzsment BA Andragógia BA 30,85 30,62 Szociológia BA 29,12 Nemzetközi tanulmányok BA Emberi erőforrások BA Politológia BA Kommunikáció és médiatudomány Pénzügy és számvitel BA 27,89 27,54 27,23 27,22 27,20 Nemzetközi gazdálkodás BA Szabad bölcsészet BA 25,15 25,11 Összes MA 23,75 20,00 22,00 24,00 26,00 28,00 30,00 32,00 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) Nemek szerint nem találunk szignifikáns átlageltéréseket (P = 0,101), egy évvel fiatalabbak a nők (27,5 náluk az átlag életkor, míg a férfiaknál 28,6 év). Annál markánsabbak tagozat szerint a különbségek: míg a nappali tagozatos aktív hallgatóink alig múltak 22 évesek (az átlagérték itt 22,6 év), addig a levelezősök közel tíz évvel átlagosan idősebbek: 31,1 év náluk az átlag (a P kisebb mint 0,001, az Eta-négyzet értéke 3 A magas mérési szintű magyarázandó változók mint pl. az életkor esetében az egyes magyarázó kategóriák mint pl. esetünkben a szak szerinti átlageltéréseket a variancia-analízis (ANOVA) segítségével elemezzük. Itt a függetlenség szignifikanciája megállapítása érdekében az F-próbát alkalmazzuk, illetve a Eta-négyzet értékeit tekintjük az összefüggés erőssége mértékének (a magyarázott szórás százalékokban kifejezhető arányát). A szignifikancia különböző fokozatait a Khínégyzet próba esetében alkalmazott kategóriák szerint definiáljuk. Szakok szerint az F-próba elfogadási valószívűsége: P = 0,001, míg az Eta-négyzet értéke5,7 százalék. 18

19 30,2 százalék). A szakok szerinti szembetűnő eltérések is ezzel vannak összefüggésben: minél nagyobb egy szakon a levelezősök aránya, annál magasabb a hallgatók átlagéletkora. Tanulságos, hogy az évfolyam és a kor között nincs számottevő kapcsolat (P = 0,396, az Eta-négyzet értéke elenyészően kicsi: 0,2 százalék). Érdekességképpen megjegyezzük, hogy az állami finanszírozásúak átlagéletkora (25,3 év) szignifikánsan alacsonyabb, mint a költségtérítéseseké (ott a vizsgált érték 28,8 év, a P értéke kisebb 0,001 nél, az Etanégyzet 4,5 százalék). Adataink szerint hallgatóink közel fele fővárosi: 14 éves korában ott élt 48,3 százalékuk. Vidéki megyeszékhelyen egytizedük lakott (10,8 százalék), egyéb városban közel egyötödük (18,7 százalék), másik ötödük falvakban (20,1 százalék) és mindössze 2,1 százalékuk jött külföldről (lásd az 1.8. ábrát). I ábra: Hol volt az Ön állandó lakóhelye (település típusa szerint) 14 éves korában? (%) Község; 20,1 Külföld; 2,1 Egyéb város; 18,7 Főváros; 48,3 Vidéki megyeszékhely vagy megyei jogú város; 10,8 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) Apróbb eltérések észlelhetőek csupán a vizsgált alapváltozók szerint: a budapestiek aránya átlag fölötti a nemzetközi gazdálkodás BA hallgatói körében (66,7 százalékuk fővárosi), míg az ellenkező póluson a nemzetközi tanulmányok BA szakosok helyezkednek el (itt a vizsgált arány mindössze 36,9 százalék; a P értéke 0,136). Csupán a finanszírozási forma szerinti eltérések szignifikánsak (P = 0,001). Adataink arra utalnak, hogy a fővárosi fiataloknak lényegesen nagyobb az esélyük arra, hogy a költségtérítésesek csoportjába kerüljenek: az állami finanszírozásúakon belül a budapestiek aránya 33,8 százalék, ugyanakkor a költségtérítésesek körében ez az arány 53,9 százalék (az ASR értéke itt: +4,0). 19

20 I.3. KÉPZÉSI ADATOK, TOVÁBBTANULÁSI TERVEK Ha megvizsgáljuk, milyen jellegű intézményekben folytatták aktív hallgatóink középfokú tanulmányaikat, kiderül, hogy mindössze egyharmaduk (35,6 százalékuk) szerezte érettségi bizonyítványát szakközépiskolában, míg kétharmaduk a gimnáziumok valamely változatában (48,8 százalékuk hagyományos 4 osztályos gimnáziumban, további 7,1 százalékuk 6 illetve 8 osztályos gimnáziumban, alig 0,7 százalékuk technikumban stb. lásd a 3.1. ábrát). I.3.1. ábra: A minta megoszlása a középiskola jellege szerint. (%) Hagyományos, 4 osztályos gimnázium 48,8 Szakközépiskola 35,6 Kéttannyelvű középiskola 4,3 6 osztályos gimnázium 4,1 8 osztályos gimnázium 3,0 Nemzetiségi gimnázium 1,1 Technikum,7 Egyéb 2,5,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) A szakonkénti eltérések erősen szignifikánsak (P = 0,010), kiugróan magas a gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya a master szakokon (81,8 százalék) illetve a szabad bölcsészet BA szakon (81,6 százalék), de átlag fölötti arányokat regisztráltunk a nemzetközi tanulmányok BA szak esetében is (78,1 százalékot). Az ellenkező póluson a pénzügy és számvitel BA szak helyezkedik el (itt a vizsgált arány mindössze 42,2 százalék), de érzékelhetően (immáron nem szignifikánsan) alacsonyabb az átlagnál a gazdálkodás és menedzsment BA szak esetében is (58,5 százalék lásd a 3.2. ábrát). 20

21 I.3.2. ábra: Az egyes szakok megoszlása aszerint, hol végezte középfokú tanulmányait (%) Andragógia BA Emberi erőforrások BA Gazdálkodási és menedzsment BA Kommunikáció és médiatudomány Nemzetközi tanulmányok BA Nemzetközi gazdálkodás BA Pénzügy és számvitel BA Politológia BA Szabad bölcsészet BA Szociológia BA Összes MA Összesen 65,7% 64,9% 58,5% 60,9% 78,1% 57,9% 42,2% 68,2% 81,6% 61,1% 81,8% 64,6% 34,3% 35,1% 41,5% 39,1% 21,9% 42,1% 57,8% 31,8% 18,4% 38,9% 18,2% 35,4% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% gimnázium szakközépiskola Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) A nappali tagozatosok körében szignifikánsan magasabb a gimnáziumban végzettek aránya (75,7 százalék; a P értéke 0,001 alatt van; az ASR: +4,1), a levelezősöknél ez az érték mindössze 57,5 százalék. Hasonló jellegű de nem ennyire erős eltérések fedezhetőek fel a költségtérítésesek és az állami finanszírozásúak között: miközben az utóbbiak 71,9 százaléka szerezte érettségijét gimnáziumban, addig az előző csoportnál az arány 61,5 százalék (P = 0,018). Nemek és évfolyamok szerint nem tapasztalhattunk szignifikáns eltéréseket. Megjegyezzük, ha azt nézzük meg, hol lakott 14 éves korában és milyen jellegű középiskolában tanult, közel harmada aktív hallgatóinknak (29,3 százalékuk) végzett fővárosi gimnáziumban, 16,5 százalékuk pedig vidéki szakközépiskolában. Ebből a szempontból a master szakosok társadalmi háttere a legkedvezőbb: 54,5 százalékuk volt fővárosi gimnazista, míg a pénzügy és számvitel BA szakosoknál a legmagasabb a vidéki szakközépiskolában végzettek aránya (31,1 százalék). Egy érdekes momentumra hívjuk még fel a figyelmet: a vidéki gimnáziumokban végzettek aránya az állami finanszírozásúak körében szignifikánsan magas (50,4 százalék; az ASR értéke itt: +4,5). 21

22 A hallgatóink több mint egytizede (15,6 százalékuk) a ZSKF mellett más intézményben is tanul (lásd a 3.3. ábrát). Ezen belül 2,7 százalékuk hagyományos egyetemi, 5,9 százalékuk főiskolai képzésben vesz részt, további 6,7 százalékuk valamilyen felsőfokú szakképzésben, 1,8 százalékuk BA képzésben, 0,2 százalékuk pedig MA képzésben szerez felsőoktatási tapasztalatokat más intézményekben. A levelező tagozatosok körében kétszer akkora e csoport aránya, mint a nappalisoknál (19,5 versus 9,0 százalék; ASR: +/-3,1), szak szerint az emberi erőforrás BA hallgatóinak 36,8 százaléka tanul más intézményben is (ASR: +4,7), a szabad bölcsészek közül viszont senki. I.3.3. ábra: A ZSKF-en kívül tanul-e más felsőoktatási intézményben is? (%) Igen; 15,6 Nem; 84,4 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) A továbbtanulási ambíciók szempontjából aktív hallgatóink több mint egynegyede (26,1 százalékuk) biztosra veszi, hogy jelen tanulmányai befejezése után is továbbtanul, további 44,7 százalékuk valószínűnek tartja. Mindössze egyhuszaduk (kerek 5 százalékuk) gondolja úgy, hogy biztosan nem, míg további egyötödük (19,8 százalékuk) a nem valószínű alternatívát jelölte meg (lásd a 3.4. ábrát). A továbbtanulási szándékok között kimagaslóan nagy arányban szerepel a master szintű diplomás képzés: az összes megkérdezett több mint fele (55,4 százalékuk) egyetemi szintű diploma megszerzését jelölte meg céljai között (csupán a biztosan és a valószínűleg továbbtanulók válaszolhattak ezekre a kérdésekre lásd a 3.5. ábrát). 22

23 I.3.4. ábra: Tervezi-e, hogy az elkövetkező években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd? (%) Biztosan nem; 5,0 NT/NV; 4,3 Nem valószínű; 19,8 Igen, biztosan; 26,1 Igen, valószínű; 44,7 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) I.3.5. ábra: Ha tervezi ( biztosan valószínűleg ), milyen jellegű képzésben szeretne továbbtanulni? (%) Mesterképzés (MA/MSc) 55,4 Bachelor képzés (BA/BSc) Szakirányú továbbképzés Felsőfokú szakképzés 15,6 15,3 14,5 Vállalat által szervezett tanfolyam, tréning Doktori képzés (PhD/DLA) 8,7 7,9 Egyéb képzés Egyéb, nem akkreditált tanfolyam, képzés Szakvizsgához kapcsolódó kötelező képzés Egységes és osztatlan képzés 4,6 4,2 3,3 0, Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) 23

24 A továbbtanulási szándékok elsősorban az évfolyammal mutatnak összefüggéseket (itt a P értéke alatta van a 0,001 nek). Jól érzékelhető, hogy a diploma megszerzéséhez közeledve növekszik az újabb felsőfokú végzettség megszerzése iránti elkötelezettség: miközben az elsőéveseink 17,0 százaléka véli úgy, hogy biztosan továbbtanul, addig a végzősöknél az arány ennek több mint kétszerese (37,3 százalék). Szakok szerint kiugróan magas továbbtanulási ambíciókról számoltak be a master szakos hallgatóink (45,5 százalékuk biztosan továbbtanul), míg a legalacsonyabb az emberi erőforrás BA szakosoknál (10,5 százalék). A továbbtanulási szándékok között kitüntetett jelentősége van a külföldi tapasztalatszerzésnek. Kérdésünkre aktív hallgatóink közel egyötöde (17,1 százalékuk) arról számolt be, hogy legalább egy szemesztert külföldön is tanul majd (lásd a 3.6. ábrát). I.3.6. ábra: Tervezi-e, hogy legalább egy szemesztert külföldön is fog tanulni? (%) NT/NV; 1,6 Igen; 17,1 Nem; 81,3 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) Szakok szerint jelentősek az eltérések (P < 0,001), különösen nagy aktivitás figyelhető meg a vizsgált szempontból a nemzetközi gazdálkodás és a nemzetközi tanulmányok BA szakokon (35 és 39 százalék közötti arányokat mértünk), míg a legkisebb a gazdálkodás menedzsment illetve a pénzügy és számvitel BA szakok esetében (7 százalék alatt lásd a 3.7. ábrát). Feltűnően nagy a bizonytalanok aránya a szociológia BA szakosoknál: 11,1 százalék. 24

25 I.3.7. ábra: Az egyes szakok megoszlása aszerint, hogy terveznek-e külföldi tanulmányokat (%) Andragógia BA,0% 13,2% 86,8% Emberi erőforrások BA,0% 8,8% 91,2% Gazdálkodási és menedzsment BA,0% 4,9% 95,1% Kommunikáció és médiatudomány,9% 14,8% 84,3% Nemzetközi tanulmányok BA 4,7% 35,9% 59,4% Nemzetközi gazdálkodás BA,0% 38,9% 61,1% Pénzügy és számvitel BA,0% 6,7% 93,3% Politológia BA,0% 18,2% 81,8% Szabad bölcsészet BA 2,6% 28,9% 68,4% Szociológia BA 11,1% 11,1% 77,8% Összes MA,0% 27,3% 72,7% Összesen 1,6% 17,1% 81,3% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% NT/NV igen nem Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) Különösen magasak a nappali tagozatosok ambíciói a külföldi továbbtanulás szempontjából: 27,1 százalékuk tervei között szerepel, míg a levelezősöknek mindössze 11,0 százaléka válaszolt igen -nel kérdésünkre (P < 0,001). Az állami finanszírozásúak szignifikánsan nagyobb arányban tanulnak majd tovább külföldön, mint a költségtérítésesek (22,5 versus 15,0 százalék; ASR: +/-2,0); míg évfolyam és nemek szerint nincsenek szignifikáns eltérések. 25

26 I.4. MUNKÁVAL, ELHELYEZKEDÉSSEL KAPCSOLATOS TERVEK Az egyik legfontosabb vizsgálati kérdés: mennyire felelnek meg jelenlegi tanulmányai jövőbeli munkavállalási elképzeléseinek (úgy is fogalmazhatnánk: mennyire kötődik tanult szakmájához ). Válaszadóink közel kétharmada (61,2 százalékuk) a diploma megszerzése után azon a szakterületen szeretne elhelyezkedni, amin jelenleg is tanul. Az ellenkező póluson teljesen más szakterületen szeretne dolgozni mindössze a válaszadóink egyhuszada (5,4 százalékuk) helyezkedik el. Egyfajta köztes állapotot jelent az a válaszalternatíva, amely szerint nem ezen a szakterületen, de közeli pályán a megkérdezettek egyharmada (33.0 százalékuk) választotta ezt (lásd a 4.1. ábrát). I.4.1. ábra: A diploma megszerzése után azon a szakterületen szeretne dolgozni, amin jelenleg tanul (ha több képzésben is részt vesz: elsőként írt be), vagy inkább mással szeretne foglalkozni? (%) NT/NV;,3 Nem, teljesen más szakterületen; 5,4 Nem, de a szakterülethez közeli pályán; 33,0 Igen, ezen a szakterületen; 61,2 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) A szakonkénti eltérések jelentősek bár csak bizonyos esetekben szignifikánsak (P = 0,055 lásd a 4.2. ábrát). Kiugróan magas a pénzügy és számvitel BA szakosok körében azok aránya, akik a tanult szakterületen kívánnak elhelyezkedni (86,4 százalék; ASR: +3,6), de az emberi erőforrás BA szakosok közül is szignifikánsan magas arányban választották ezt az alternatívát (75,9 százalék; ASR: +2,4). 26

27 A legkisebb arányokat az andragógia BA illetve a kommunikáció és médiatudomány BA szakosoknál regisztráltunk: mindkét esetben 50 százalékot alig meghaladó az érték (az ASR-ek -2 alatt vannak). A szabad bölcsész BA szakosok között a legmagasabb azok aránya, akik teljesen más szakterületen kívánnak elhelyezkedni (13,2 százalék; ASR: +2,2). Igen magas bár nem szignifikáns ez az arány a nemzetközi tanulmányok illetve a politológia BA szakosoknál is (közelíti a 10 százalékot; de az ASR-ek nem mutatnak szignifikáns eltéréseket). I.4.2. ábra: A diploma megszerzése után azon a szakterületen szeretne dolgozni, amin jelenleg tanul - szakonként (%) Andragógia BA 1,5% 51,5% 38,2% 8,8% Emberi erőforrások BA,0% 75,9% 22,4% 1,7% Gazdálkodási és menedzsment BA,0% 67,5% 27,5% 5,0% Kommunikáció és médiatudomány,9% 51,8% 43,9% 3,5% Nemzetközi tanulmányok BA,0% 63,5% 27,0% 9,5% Nemzetközi gazdálkodás BA,0% 63,2% 36,8%,0% Pénzügy és számvitel BA,0% 86,4% 13,6%,0% Politológia BA,0% 54,5% 36,4% 9,1% Szabad bölcsészet BA,0% 55,3% 31,6% 13,2% Szociológia BA,0% 55,6% 38,9% 5,6% Összes MA,0% 45,5% 54,5%,0% Összesen,3% 61,2% 33,0% 5,4% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% NT/NV Nem, de a szakterülethez közeli pályán Igen, ezen a szakterületen Nem, teljesen más szakterületen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) Nemek szerint is jelentős (szignifikáns: P = 0,008) a különbség: a nők lényegesen szorosabban kapcsolódnak jelenleg tanult szakjukhoz: 66,0 százalékuk a tanult szakterületen szeretne elhelyezkedni (ASR: +3,1), míg a férfiaknál ez az arány mindössze 51,5 százalék (ASR: -3,1). Nincsenek viszont számottevő összefüggések a tagozat és a finanszírozási forma szerint (a P mindkét esetben felette van a 0,50 nek is). 27

28 A szakmához való érzelmi kötődés mellett fontos kérdés az is, mennyire látják esélyét annak, hogy jelenlegi tanult szakmájukban helyezkedjenek el. Akik a tanult pályát választanák, azok nagyobb része optimista: egyötödük (18,7 százalékuk) biztosra veszi a siker esélyét és további 50,9 százalékuk valószínűsíti azt. Az ellenkező póluson biztos hogy nem alternatívát választók aránya elenyészően kicsi: mindössze 2 százalékuk választotta ezt az alternatívát, míg 21,4 százalékuk inkább pesszimista ( nem tartják valószínűnek az elhelyezkedésüket az adott szakmában). Viszonylag magas a bizonytalanok aránya is: 7,1 százalék (lásd a 4.3. ábrát). I.4.3. ábra: (Ha a tanult pályát választaná) Mennyire tartja valószínűnek, hogy a diplomaszerzés után egy-két éven belül ezen a szakterületen (több képzés esetén: az elsőként megadott képzés szerinti), az Ön által megfelelőnek tartott munkakörben tud majd (tudna) elhelyezkedni. (%) Valószínű; 50,9 Igen, biztos; 18,7 Nem valószínű; 21,4 NT/NV; 7,1 Nem, biztos hogy nem; 2,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (akik az adott pályát választanák: N=462) Ha elvégzünk egy kisebb aritmetikai átalakítást 4, akkor az elhelyezkedés esélymutatójának átlagértéke a százfokú skálán 66,93 pontnak adódik. A szakok szerinti eltérések erősen szignifikánsak (az F-próba elfogadási valószínűsége 0,001 alatt van). Relatíve a legoptimistábbak az emberi erőforrás (80,19 pont a százfokú skálán) illetve a pénzügy és szánvitel (78,98 pont) BA szakosok, míg a legpesszimistábbak a szociológia BA szakosok (mindössze 44,99 pont) adataink szerint (lásd a 4.4. ábrát). 4 A biztos alternatívához 100 pontot rendelünk, a valószínű -höz 75-öt, a nem valószínű -höz 25-öt, míg a biztos hogy nem -hez 0 pontot. (A nem tudja és a nem akar válaszolni alternatívákat kiszűrjük az érdemben válaszolók száma: 462 fő.) 28

29 I.4.4. ábra: Az elhelyezkedés esélymutatójának alakulása szakonként (átlagértékek a százfokú skálán) Összesen 66,93 Emberi erőforrások BA Pénzügy és számvitel BA 80,19 78,98 Politológia BA Gazdálkodási és menedzsment BA Andragógia BA Nemzetközi Gazdálkodás BA Kommunikáció és médiatudomány 72,23 68,24 67,75 66,97 65,91 Nemzetközi tanulmányok BA Összes MA Szabad bölcsészet BA 54,02 58,35 57,74 Szociológia BA 44,99 30,00 40,00 50,00 60,00 70,00 80,00 90,00 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (akik az adott pályát választanák: N=462) Más mutatók (a nem, a tagozat, az évfolyam és a finanszírozási forma) szerint nem tapasztaltunk szignifikáns eltéréseket (az F-próba P értékei rendre 0,50 fölött voltak) szemmel láthatóan az esélymutató kifejezetten az egyes szakokhoz kapcsolódik. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy aktív hallgatóink milyen munkatapasztalatokkal rendelkeznek választott hivatásukhoz kapcsolódóan. Adataink azt mutatják, hogy több mint felük legalább alkalmi munka formájában találkozott már leendő szakmájával a munka világában is. Ezen belül közel harmaduk (30,8 százalékuk) arról számolt be, hogy teljes- vagy félállásban, esetleg folyamatos megbízások révén végzett már ilyen jellegű munkát. Róluk elmondható tehát, hogy a tanulmányaik során támaszkodhatnak bizonyos fokú gyakorlati tapasztalatokra is. További egyötödük (21,6 százalékuk) esetében csupán részleges munkatapasztalatokról beszélhetünk: ők csupán kisebb rendszerességgel, általában alkalmi munka révén tettek szert némi munkatapasztalatra. Igen nagy azok aránya (47,6 százalék), akik még ilyen jellegű gyakorlati tapasztalatokkal sem rendelkeznek (lásd a 4.5. ábrát). 29

30 I.4.5. ábra: Végzett-e már olyan munkát, ami az Ön által tanult (több képzés esetén: elsőként megadott képzésnek megfelelő) szakterülethez kapcsolódik? (%) Nem; 47,6 Igen, de csak alkalmi munkát végeztem; 21,6 Igen, folyamatos munkát is, tehát állásban voltam, vagy folyamatos megbízással dolgoztam; 30,8 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) Tanulságosak (erősen szignifikánsak: P < 0,001) a szakonkénti eltérések: legtöbben a pénzügy és számvitel BA szakosok közül számoltak be intenzívebb munkatapasztalatokról leendő hivatásukat illetően: több mint felük (52,3 százalékuk) dolgozott már állásban vagy rendszeres megbízatások során szakmájában. Őket követik az emberi erőforrás BA szakosok (49,1 százalékos aránnyal), míg a nemzetközi gazdálkodás BA szakosok alkotják az ellenkező pólust: egyikőjüknek sincs komolyabb munkatapasztalata hivatásuk terén. Nagyon alacsony a vizsgált arány a szabad bölcsész BA szakosoknál is (mindössze 5,3 százalék), de a szociológia BA szakosok esetében is csupán 11,1 százalék. A közbülső alternatíva alkalmi munka a szakmájához kapcsolódóan előfordulási gyakorisága igen magas a nemzetközi gazdálkodás illetve a kommunikáció és médiatudomány BA szakosok esetében (42,1 illetve 30,4 százalék). Végül a munkatapasztalatokkal egyáltalán nem rendelkezők aránya a szabad bölcsész BA szakosoknál a legmagasabb: 76,3 százalék, de nem sokkal marad el ettől a nemzetközi tanulmányok BA szakosok esetében sem (61,9 százalék lásd a 4.6. ábrát). 30

31 I.4.6. ábra: Végzett-e már olyan munkát, ami az Ön által tanult (több képzés esetén: elsőként megadott képzésnek megfelelő) szakterülethez kapcsolódik - szakonként (%) Andragógia BA 27,9% 27,9% 44,1% Emberi erőforrások BA 49,1% 15,8% 35,1% Gazdálkodási és menedzsment BA 41,5% 7,3% 51,2% Kommunikáció és médiatudomány 33,0% 30,4% 36,5% Nemzetközi tanulmányok BA 27,0% 11,1% 61,9% Nemzetközi gazdálkodás BA,0% 42,1% 57,9% Pénzügy és számvitel BA 52,3% 11,4% 36,4% Politológia BA 22,7% 18,2% 59,1% Szabad bölcsészet BA 5,3% 18,4% 76,3% Szociológia BA 11,1% 33,3% 55,6% Összes MA 18,2% 36,4% 45,5% Összesen 30,8% 21,6% 47,6% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% állás, folyamatos megbízás csak alkalmi munka nem Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) Nemek szerint nem találtunk lényegesebb eltéréseket a munkatapasztalatokat illetően (P = 0,735), annál szembetűnőbb érthető okoknál fogva a tagozatok szerinti különbség (P < 0,001). Míg a levelező tagozatosok 45,1 százaléka számolt be komolyabb gyakorlati tapasztalatokról szakmáját illetően, addig a nappalisoknál ez az arány mindössze 7,4 százalék. Valamelyest javít az arányokon, hogy ez utóbbi csoport tagjainak 34,0 százaléka alkalmi munkák révén már belekóstolt leendő hivatásába így összesen csak 58,5 százalékuk tapasztalatlan. Tanulságos, hogy a levelezősök 40,9 százaléka is ugyanerről számolt be. Évfolyam szerint is bizonyos értelemben a várt szignifikáns arányeltéréseket tapasztalhattuk (P = 0,019): míg az elsősök 58,2 százaléka tapasztalatlan, addig a végzősöknél ez az arány már csak 41,0 százalék (a köztes évfolyam a közbülső helyet foglalja el 46,2 százalékkal). Igen alacsony ugyanakkor azon végzőseink aránya (35,4 százalék), akik komolyabb munkatapasztalatok birtokában szerzik meg diplomájukat. 31

32 Adataink arra is felhívják a figyelmet, hogy az állami finanszírozású aktív hallgatóink kisebb arányban rendelkeznek munkatapasztalatokkal, mint a költségtérítésesek: míg ez utóbbiak 45,8 százaléka tapasztalatlan, addig az állami finanszírozásúaknál ez az arány 52,2 százalék (P = 0,004; az adott cellákban az ASR: +/-3,2). Sokat elárul hallgatóink ambícióiról az is, hogy tervezik-e a külföldi munkavállalást: egyfajta mércéje annak, mennyire érzik felkészültnek magukat szakmailag egy külföldi megmérettetéshez, illetve mennyire tartják konvertálhatónak tudásukat. A kérdőívek adatai szerint jelentős hányaduk mintegy 45,4 százalékuk kellőképpen felkészültnek érzi magát, illetve vonzzák a nemzetközi tapasztalatszerzés lehetőségei (lásd a 4.7. ábrát). I.4.7. ábra: Tervezi-e, hogy a diploma megszerzése után külföldön (is) fog hosszabb-rövidebb időre munkát vállalni? (%) NT/NV;,5 Nem; 54,1 Igen; 45,4 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) A szakok szerinti eltérések jelentősek (P < 0,001), a legnagyobb aktivitás a nemzetközi gazdálkodás BA és az MA szakosok részéről tapasztalható (több mint 80 százalékuk tervez külföldi munkavállalást), de átlag fölötti a nemzetközi tanulmányok BA szakosoké is (67,2 százalék mindhárom esetben az ASR szignifikáns felülreprezentáltságot jelez). 32

33 A legkisebb ambíciókat a pénzügy és számvitel, a politológia, illetve az andragógia BA szakokon regisztráltunk (a nem tervezem alternatívát közel 70 százalékuk jelölte meg). Tanulságos a szociológus BA szakosok jelentős bizonytalansága: 11,1 százalékuk nem tudott érdemben válaszolni kérdésünkre (lásd a 4.8. ábrát). I.4.8. ábra: Az egyes szakok megoszlása aszerint, hogy terveznek-e külföldi tanulmányokat (%) Andragógia BA,0% 29,4% 70,6% Emberi erőforrások BA,0% 33,3% 66,7% Gazdálkodási és menedzsment BA,0% 41,5% 58,5% Kommunikáció és médiatudomány,0% 51,8% 48,2% Nemzetközi tanulmányok BA,0% 67,2% 32,8% Nemzetközi gazdálkodás BA,0% 83,3% 16,7% Pénzügy és számvitel BA,0% 27,3% 72,7% Politológia BA,0% 31,8% 68,2% Szabad bölcsészet BA,0% 51,3% 48,7% Szociológia BA 11,1% 27,8% 61,1% Összes MA,0% 81,8% 18,2% Összesen,5% 45,4% 54,1% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% NT/NV igen nem Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) Itt sem tapasztaltunk nemek szerint jelentősebb eltéréseket (P = 0,237), évfolyamok szerint sem érzékelhetőek szignifikáns összefüggések (P = 0,152), de hasonló a helyzet a finanszírozási forma szerint is (P = 0,665). Ugyanakkor a tagozatok közötti eltérések erősen szignifikánsak (P < 0,001), különösen magas a nappali tagozatosok külföldi munkavállalási hajlandósága (58,0 százalék), míg a levelezősöké jócskán elmarad az átlagtól (mindössze 37,8 százalék; ASR: +/-4,4). 33

34 A hagyományos foglalkoztatási formát preferálja aktív hallgatóink nagy része: 52,9 százalékuk szeretne a jövőben egy cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozni. További ötödük (19,3 százalékuk) emellett egyéb munkát is rendszeresen végezne. Saját vállalkozást irányítana 16,8 százalékuk, míg a legkevésbé formalizált munkavállalási lehetőséget (nem kötelezné el magát, elsősorban alkalmi és szerződéses munkából élne) kerek 7 százalékuk (lásd a 4.9. ábrát). I.4.9. ábra: A diploma megszerzése után milyen formában szeretne leginkább dolgozni? (%) Cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozna 52,9 Cégnél, intézménynél teljes munkaidőben, de mellette egyéb munkákat is végezne 19,3 Saját vállalkozását irányítaná 16,8 Elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat végezne, nem elkötelezve magát teljesen 7,0 NT/NV 4,0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) Nagyon eltérőek a szakok szerinti arányok (P < 0,001). A hagyományos munkavállalási forma elsősorban az emberi erőforrás és a nemzetközi tanulmányok BA szakosai számára vonzóak (79,3 illetve 67,7 százalékuk jelölte ezt meg), míg a legkevésbé a szociológia BA szakosok számára (27,8 százalék megjegyezzük, itt nagy a bizonytalanok aránya is: 11,1 százalék). 34

35 Majdnem harmada a szabad bölcsész BA szakosoknak (32,4 százalékuk) a teljes állás mellett rendszeres pénzkereső tevékenységet tervez, de hasonlóan magas (29,4 százalék) ezen alternatívát választók aránya az andragógia BA szakosoknál is. Saját vállalkozás indításában gondolkodik a gazdálkodási és menedzsment BA szakosok közel harmada (32,5 százalékuk), míg elsősorban szerződéses vagy alkalmi munkát szeretne (különösebb elkötelezettség nélkül) a szociológia BA szakosok éppen harmada (33,3 százalékuk lásd a ábrát). I ábra: A diploma megszerzése után milyen formában szeretne leginkább dolgozni szakok szerint (%) Andragógia BA 1,5% 39,7% 29,4% 7,4% 22,1% Emberi erőforrások BA,0% 79,3% 17,2%,0% 3,4% Gazdálkodási és menedzsment BA,0% 57,5% 10,0%,0% 32,5% Kommunikáció és médiatudomány 7,0% 42,6% 21,7% 7,0% 21,7% Nemzetközi tanulmányok BA,0% 67,7% 10,8% 13,8% 7,7% Nemzetközi gazdálkodás BA 5,3% 57,9% 15,8%,0% 21,1% Pénzügy és számvitel BA 10,9% 60,9% 8,7% 2,2% 17,4% Politológia BA,0% 50,0% 22,7% 9,1% 18,2% Szabad bölcsészet BA 5,4% 37,8% 32,4% 5,4% 18,9% Szociológia BA 11,1% 27,8% 22,2% 33,3% 5,6% Összes MA,0% 45,5% 27,3% 27,3%,0% Összesen 4,0% 52,9% 19,3% 7,0% 16,8% 0% 20% 40% 60% 80% 100% NT/NV Cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozna Cégnél, intézménynél teljes munkaidőben, de mellette egyéb munkákat is végezne Elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat végezne, nem elkötelezve magát teljesen Saját vállalkozását irányítaná Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) 35

36 A nemek szerinti eltérések is nagyon erősek (P < 0,001). A nők inkább a hagyományos foglalkoztatási formát választanák (59,9 százalékuk a férfiaknál ez az arány 38,8 százalék), ugyanakkor sokkal kisebb arányban gondolkodnak saját vállalkozás alapításán (13,3 százalékuk a férfiak 24,2 százaléka jelölte meg ezt az alternatívát; az ASR-ek ezekben a cellákban erős eltéréseket mutatnak). Tagozat, évfolyam és finanszírozási forma szerint nem tapasztaltunk lényegesebb eltéréseket. A következőkben a jövedelmi elvárásokkal kapcsolatos válaszokat elemezzük. A kérdőívünkben a következőképpen hangzott a kérdés: Mekkora az a havi nettó átlagkereset, amely az Ön számára ha most fejezné be a tanulmányait megfelelő életszínvonalat, megélhetést biztosítana (függetlenül attól, hogy milyen szakterületen akar majd elhelyezkedni)? (A választ ezer forintokban kellett megadni.) Összesen 478 érdemi válasz érkezett (95,9 százalék), amely 80 és 600 ezer forint között szóródott. Az átlagérték forintnak adódott, míg a szórás forint volt. Megvizsgáltuk az egyes alapváltozók szerinti átlageltéréseket (az F-próba eredményeit is figyelembe vettük ennek során), az összesített eredményeket lásd a ábrán. Nemek szerint jelentős (szignifikáns; P = 0,011) eltérések tapasztalhatóak: a férfiak elképzelései, igényei közel 20 ezer forinttal meghaladják a nőkét (ez mintegy 10 százalékkal nagyobb jövedelem-igényt jelent). Tagozatok szerint is jelentősek az eltérések (P = 0,051), itt is a várt összefüggést találtuk: a levelezősök igényei jóval nagyobbak a nappali tagozatosokénál (a különbség közel 40 ezer forint). Évfolyamok szerint meglehetősen kiegyenlített átlagértékeket kaptunk (a P értéke közelített az 1-hez). Annál jelentősebbek voltak a szakok szerinti eltérések (P = 0,001), a legkisebb értékkel (a legalacsonyabb igényekkel ) a szabad bölcsész BA szakosok esetében találkoztunk: forintot jelöltek meg átlagosan (a válaszok szóródása forint volt). Őket az emberi erőforrás BA szakosok ( forinttal) és az MA szakosok követik ( forinttal). A legmagasabb igényeket a gazdálkodási és menedzsment BA szakosok fogalmazták meg: náluk az átlagérték forintnak adódott (itt a legnagyobb a szórás is: forint). A második legmagasabb értéket a politológia BA szakosoknál regisztráltunk: forintot. 36

37 I ábra: Az elfogadható nettó havi átlagkereset nagysága alapváltozónként (átlagok ezer forintokban; az F-próba elfogadási valószínűségei) NEMEK szerint (P = 0,011) férfi 226,7 nő 208,8 TAGOZAT szerint (P = 0,051) levelező 229,2 nappali 190,6 ÉVFOLYAM szerint (P = 0,988) elsőéves végzős köztes évfolyam 215,0 214,2 215,6 SZAK szerint (P = 0,001) Andragógia BA 204,2 Emberi erőforrások BA 194,6 Gazdálkodási és menedzsment BA 258,3 Kommunikáció és médiatudomány 207,6 Nemzetközi tanulmányok BA Nemzetközi Gazdálkodás BA 232,8 231,9 Pénzügy és számvitel BA 216,0 Politológia BA 246,1 Szabad bölcsészet BA 181,1 Szociológia BA 221,0 Összes MA 197,8 ÖSSZESEN 214,8 180,0 200,0 220,0 240,0 260,0 280,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (érdemben válaszolók: N=478) 37

38 I.5. KOMPETENCIÁK Mint azt a bevezetőben is jeleztük, a Zsigmond Király Főiskola diplomás pályakövető rendszerének egyik legnagyobb vállalkozása egyfajta párbeszéd kialakítása a főszereplők között. Mérni kívánjuk a végzett és aktív hallgatóink kompetenciáit a szakmájukat, hivatásukat illetően két szempontból: mennyire szükségesek ezek a készségek (30 kompetenciát választottunk ki lásd erről bővebben: Szabó ) a gyakorlatban illetve végzésükkor (diplomás hallgatók esetében) és most (aktív hallgatók esetében) milyen mértékben rendelkeznek / rendelkeztek velük. Ugyanezen kérdéseket feltesszük majd a munkáltatóknak is: ők hogyan látják végzettjeink hozott kompetenciáinak viszonyát a szükségeshez képest. Az eredményeket különös tekintettel a szükséges és a rendelkezésre álló kompetenciák különbségeit bemutatjuk és megvitatjuk a főiskola oktatóival is. Annak reményében tesszük ezt, hogy az adatok, eredmények révén kialakuló egyfajta párbeszéd javára válik képzésünknek. A következőkben az aktív hallgatóink ide vonatkozó adatait mutatjuk be, illetve elemezzük szakonként a szükséges és a jelenleg rendelkezésükre álló kompetenciák különbségeit. Arra vagyunk kíváncsiak, szakonként hol a legnagyobbak a diszkrepanciák ezeket az összesített átlageredményekkel együtt ábrázoljuk egy speciális (16 kompetenciát bemutató) ún. pókháló-ábrán. Az itt következő beszédes ábráinkhoz nem kívánunk túl sok kommentárt fűzni, éppen csak utalunk a megszerkesztésük logikájára, rendeltetésükre. Az első ábránk (lásd az 5.1. ábrát) azokat az adatokat tartalmazza, amelyek az összes megkérdezett körében mutatják be százalékokban, hogy a válaszadóink mennyire tartották az egyes kompetenciákat szükségesnek (ötfokú skálán osztályoztak ahol az 5-ös azt jelenti, hogy nagyon nagy mértékben szükséges, míg az 1-es azt, hogy egyáltalán nem szükséges ) a végzettségükhöz kapcsolódó szakma sikeres gyakorlásához. A következő ábránk ugyanezen válaszok átlagértékeit mutatja az ötfokozatú skálán az érdemben válaszolók esetében (lásd az 5.2. ábrát). Annál a kérdésnél, hogy mennyire rendelkezik jelenleg ezekkel a kompetenciákkal, szintén egy ötfokú skálát alkalmaztunk (5 nagyon nagymértékben rendelkezem ; 1 egyáltalán nem rendelkezem ). Itt is egy ábrapáron mutatjuk be a válaszok százalékos megoszlásait és az átlagértékeket (lásd az 5.3. és az 5.4. ábrát). A következőkben egymás mellett mutatjuk be a két átlagértéket kompetenciánként (lásd az 5.5. ábrát), ezt követően pedig a rendelkezett vele átlagokból levonjuk a szükséges átlagértékeket kompetenciánként és az átlag-különbségeket ábrázoljuk (lásd az 5.6. ábrán). 5 Szabó Szilvia: Kompetencia-értelmezések a Szakképzés-vizsgálatok tükrében. In: Kabai Imre (szerk.): A gazdasági szereplők elvárásai a szakmai képzés átalakítására. Zárótanulmány. ZSKF, Budapest, ( oldalak) 38

39 PEGAZUS DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS, ZSKF TAVASZ AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK ZSKF TKK FÜZETEK 9. I.5.1. ábra: Mennyire van az egyes kompetenciákra szükség a leendő szakmájában? Osztályozza 1-től 5ig! (%) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség,53,2 13,6 33,4 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 1,52,8 7,2 26,4 03 Innovatív készség, újító szellem,8 5,5 34,7 29,0 26,8 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 2,13,5 11,7 11 Emberi konfliktusok kezelése 1,52,5 12 Konfliktustűrés 1,0 1,7 27,4 34,4 30,6 25,6 19 Gyakorlati szakismeret 1,0 1,0 7,8 25,0 20 Tanulási képesség 1,1 1,7 10,5 30 Általános tájékozottság, műveltség 1,44,0 1 - egyáltalán nem szükséges 2 2,1 3,4 1,1 2,2 1,9 2,2 59,4 2,1 54,3 35,1 2,9 44,4 29,9 4 2,5 56,6 14,2 3 2,0 52,2 28,3 20% 5,1 66,0 28,4 0% 24,7 37,4 34,4 9,0 4,4 50,1 33,1 9,7 26,3 64,8 26,1 27 Rendszerező gondolkodás,,9,6 8,5 1,3 1,4 33,2 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp.,3,6 6,2 29 Fegyelem, szabályok követése 1,5 1,9 2,2 47,5 20,5 25 Alkalmazkodóképesség,7 1,0 10,8 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 1,83,8 49,3 63,7 33,5 24 Önálló munkavégző képesség,3,3 6,1 3,3 35,1 25,8 23 Kritikai gondolkodás 1,34,2 47,5 37,6 37,2 22 Időbeosztás,61,9 11,4 1,9 56,1 21,7 18 Mások irányítása, utasítása 3,1 6,4,9 48,7 30,8 3,8 6,2 1,4 55,2 56,8 15,3 16 Előrelátás, tervezőkészség 1,5 1,1 9,5,3 40,1 29,7 21 Precizitás, részletekre figyelés,3,9 6,1 1,0 34,1 9,6 4,62,7 60,8 28,1 13 Együttműködés egy csapattal,82,7 8,1 17 Mások szakmai vezetése 7,5 42,4 13,6 15 Munkaszervezés 1,23,3 25,3 21,0 11,3 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása,82,4 1,1 56,3 32,5 11,2,9 65,3 11,2 09 Nyelvtudás 2,63,5 1,5 56,4 23,3 08 Kézügyesség 1,0 66,2 05 Nagy munkabírás, kitartás,72,0 10,4 06 Beszédkészség 1,2 1,8 7,5 1,6 37,7 24,2 07 Íráskészség, fogalmazási készség 1,63,1 1,1 61,0 19,6 04 Probléma-megoldási készség, lelemény.,82,0 5,8,8 48,5 1,0 54,7 40% 60% 80% 5 - nagyon nagy mértékben szükséges 100% NT/NV Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) 39

40 I.5.2. ábra: Mennyire van az egyes kompetenciákra szükség a leendő szakmájában? Osztályozza 1-től 5-ig (5 = nagyon nagy mértékben; 1 = egyáltalán nem). (Átlagértékek az ötfokú skálán.) Átlag 24 Önálló munkavégző képesség 21 Precizitás, részletekre figyelés 04 Probléma-megoldási készség, 19 Gyakorlati szakismeret 06 Beszédkészség 26 Koncentrációkészség, a figyelem 27 Rendszerező gondolkodás, 02 Szaktudás alkalmazása a 13 Együttműködés egy csapattal 05 Nagy munkabírás, kitartás 16 Előrelátás, tervezőkészség 25 Alkalmazkodóképesség 09 Nyelvtudás 11 Emberi konfliktusok kezelése 07 Íráskészség, fogalmazási készség 30 Általános tájékozottság, 22 Időbeosztás 28 Tolerancia, más nézetek 20 Tanulási képesség 15 Munkaszervezés 12 Konfliktustűrés 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 14 Megfelelő csapatszellem 29 Fegyelem, szabályok követése 10 Számítógép-ismeret, 23 Kritikai gondolkodás 03 Innovatív készség, újító szellem 17 Mások szakmai vezetése 18 Mások irányítása, utasítása 08 Kézügyesség 2,22 3,80 3,76 4,25 4,59 4,57 4,55 4,52 4,51 4,49 4,48 4,44 4,42 4,41 4,41 4,38 4,35 4,35 4,34 4,34 4,34 4,32 4,31 4,30 4,29 4,27 4,26 4,22 4,15 4,05 4,05 2,00 3,00 4,00 5,00 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) 40

41 PEGAZUS DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS, ZSKF TAVASZ AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK ZSKF TKK FÜZETEK 9. I.5.3. ábra: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal jelenleg? Osztályozza 1-től 5-ig! (%) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség,8 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 16,2 44,7 6,7 19,6 34,0 03 Innovatív készség, újító szellem 1,4 9,5 04 Probléma-megoldási készség, lelemény.,9 1,3 07 Íráskészség, fogalmazási készség 1,7 1,7 08 Kézügyesség 26,6 32,7 25,5 16 Előrelátás, tervezőkészség 1,73,1 29,3 18 Mások irányítása, utasítása 2,9 15,8 6,5 20,6 21 Precizitás, részletekre figyelés,82,6 20,3 24,4 40% 28,3 4 1,0 1,7 1,6 30,9 20,6 80% 5 - nagyon nagy mértékben rendelkezik 2,3 1,2 36,9 60% 1,8,8 21,7 51,9 20%,9,8 38,3 42,2 23,6 3 20,9 41,5 42,0 18,7 0% 2,1 19,2 49,6 15,1 12,9,8 36,9 42,6 4,8 2,8 35,6 39,9,6 10,2 29,5 40,0 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 1,2 1,8 2 25,9 38,1 24,4 29 Fegyelem, szabályok követése,4 6,2 7,8 32,2 31,8 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp.,52,8 30 Általános tájékozottság, műveltség 2,3 27,4 30,6 16,6 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 1,23,6 23,3 39,9 16,7 25 Alkalmazkodóképesség,34,0 1 - egyáltalán nem rendelkezik 41,9 46,4 23 Kritikai gondolkodás,54,6 2,7 21,8 37,1 22 Időbeosztás 2,0 9,4 24 Önálló munkavégző képesség,42,6 43,9 15,4 1,3 28,8 36,2,5,4 45,4 41,7 20 Tanulási képesség,9 1,7,3 17,2 41,7 15 Munkaszervezés 1,34,7 19 Gyakorlati szakismeret 39,1 22,7,3,7 4,8 37,9 14,3 11,1 42,9 11,5 2,0 16,4 24,6 25,9 3,9,5 46,4 12 Konfliktustűrés 1,3 9,2 17 Mások szakmai vezetése 27,5 27,6 23,9 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 1,83,7,7 28,6 37,9 11 Emberi konfliktusok kezelése,9 5,7 13 Együttműködés egy csapattal 1,73,2 28,6 49,2 18,0 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 1,23,6 1,2 43,9 19,3 5,1,4 32,4 42,8 15,3 1,7 16,9 32,8 22,8 11,1 09 Nyelvtudás 40,8 43,4 18,0 06 Beszédkészség 1,33,8 7,0 1,7 30,9 29,7 21,7 05 Nagy munkabírás, kitartás 1,13,0 4,01 33,4 1,6 100% NT/NV Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) 41

42 I.5.4. ábra: Mennyire rendelkezik vele Ön jelenleg? Osztályozza 1-től 5-ig (5 = nagyon nagymértékben; 1 = egyáltalán nem). (Átlagértékek az ötfokú skálán.) Átlag 3,78 13 Együttműködés egy csapattal 24 Önálló munkavégző képesség 05 Nagy munkabírás, kitartás 25 Alkalmazkodóképesség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 21 Precizitás, részletekre figyelés 04 Probléma-megoldási készség, leleményesség 20 Tanulási képesség 07 Íráskészség, fogalmazási készség 29 Fegyelem, szabályok követése 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 06 Beszédkészség 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 30 Általános tájékozottság, műveltség 26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 11 Emberi konfliktusok kezelése 16 Előrelátás, tervezőkészség 15 Munkaszervezés 23 Kritikai gondolkodás 03 Innovatív készség, újító szellem 22 Időbeosztás 12 Konfliktustűrés 4,22 4,19 4,17 4,13 4,11 4,08 4,05 4,03 4,00 3,99 3,97 3,94 3,93 3,92 3,90 3,90 3,84 3,83 3,82 3,78 3,63 3,63 3,62 18 Mások irányítása, utasítása 08 Kézügyesség 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 19 Gyakorlati szakismeret 17 Mások szakmai vezetése 09 Nyelvtudás 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 3,32 3,25 3,24 3,24 3,22 3,22 3,12 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) 42

43 I.5.5. ábra: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal és mennyire szükséges leendő szakmájához? Osztályozza 1-től 5-ig! (Átlagértékek az ötfokú skálán.) ÁTLAGOK: 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 03 Innovatív készség, újító szellem 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 05 Nagy munkabírás, kitartás 06 Beszédkészség 07 Íráskészség, fogalmazási készség 09 Nyelvtudás 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 11 Emberi konfliktusok kezelése 12 Konfliktustűrés 13 Együttműködés egy csapattal 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 15 Munkaszervezés 16 Előrelátás, tervezőkészség 17 Mások szakmai vezetése 18 Mások irányítása, utasítása 19 Gyakorlati szakismeret 20 Tanulási képesség 21 Precizitás, részletekre figyelés 22 Időbeosztás 23 Kritikai gondolkodás 24 Önálló munkavégző képesség 25 Alkalmazkodóképesség 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 29 Fegyelem, szabályok követése 30 Általános tájékozottság, műveltség 3,24 3,12 3,22 3,22 3,32 3,24 3,79 4,32 4,27 3,63 4,05 4,05 4,17 3,94 4,00 3,90 3,84 3,62 3,93 3,82 3,83 4,44 4,55 4,41 4,51 4,34 4,35 4,15 4,35 4,29 4,22 4,42 4,26 4,30 4,41 3,80 3,76 4,52 4,03 4,31 4,08 4,57 3,63 4,34 3,78 4,05 4,19 4,59 4,13 4,38 3,90 4,49 3,97 4,48 4,11 4,32 3,99 4,22 3,92 4,34 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 Rendelkezik Szükséges Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) 43

44 I.5.6. ábra: Mennyire fontosak az egyes tényezők a leendő munkájához mennyire rendelkezik vele jelenleg különbségek. (Átlageltérések az ötfokú skálán.) -1,32-1,03 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban -0,41-0,49-0,24-0,57-0,35 03 Innovatív készség, újító szellem 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 05 Nagy munkabírás, kitartás 06 Beszédkészség 07 Íráskészség, fogalmazási készség 1,02 08 Kézügyesség -1,14 09 Nyelvtudás -0,25 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás -0,67-0,51 11 Emberi konfliktusok kezelése 12 Konfliktustűrés -0,19-0,33-0,48-0,58-0,58-0,44 13 Együttműködés egy csapattal 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 15 Munkaszervezés 16 Előrelátás, tervezőkészség 17 Mások szakmai vezetése 18 Mások irányítása, utasítása -1,28 19 Gyakorlati szakismeret -0,28 20 Tanulási képesség -0,49 21 Precizitás, részletekre figyelés -0,71 22 Időbeosztás -0,27-0,40-0,25-0,59-0,52-0,21-0,24-0,42 23 Kritikai gondolkodás 24 Önálló munkavégző képesség 25 Alkalmazkodóképesség 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 29 Fegyelem, szabályok követése 30 Általános tájékozottság, műveltség Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) 44

45 I.6. SZAKOK SZERINTI KOMPETENCIÁK Az előző ábrán kompetenciánként mutattuk be a rendelkezik vele és a szükséges átlagértékek különbségeit az ötfokú skálán (lásd az 5.6. ábrát). Most egy speciális ábrázolási módot alkalmazunk: a pókháló-ábrát. Azt a 16 kompetenciát mutatjuk be a 6.1. ábránkon, amelyeknek az átlagérték- párjai esetében a legnagyobb eltéréseket regisztráltuk (itt tehát nem a különbség- adatok szerepelnek). I.6.1. ábra: Mennyire szükségesek az egyes tényezők a leendő munkájához és mennyire rendelkezik velük jelenleg? (Átlagértékek az ötfokú skálán.) (*): A legnagyobb eltérés az óramutató járásával ellentétes irányban csökkenő sorrend. 21 Precizitás, részletekre figyelés 15 Munkaszervezés 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 18 Mások irányítása, utasítása 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (*) 4,60 4,40 4,20 4,00 3,80 3,60 3,40 3,20 3,00 19 Gyakorlati szakismeret 09 Nyelvtudás 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 22 Időbeosztás 11 Emberi konfliktusok kezelése 12 Konfliktustűrés 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 06 Beszédkészség 17 Mások szakmai vezetése 16 Előrelátás, tervezőkészség 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. Szükséges Rendelkezik vele Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) A következő táblázatunkban foglaljuk össze azokat az eredményeinket, amelyek szakonként mutatják be a szükséges és rendelkezésre álló kompetencia-különbségeket (lásd a táblázatokat). 45

46 Andragógia BA Emberi erőforrások BA Gazdálkodási és menedzsment BA Kommunikáció és médiatudomány BA Nemzetközi tanulmányok BA Nemzetközi Gazdálkodás BA Pénzügy és számvitel BA Politológia BA Szabad bölcsészet BA Szociológia BA Összes MA Összesen: PEGAZUS DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS, ZSKF TAVASZ AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK ZSKF TKK FÜZETEK 9. I.6.1. táblázat: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák a leendő munkájához szakonként. Mennyire szükséges 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 4,24 4,06 4,32 4,11 4,51 4,02 4,50 4,52 4,46 4,32 3,97 4,27 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 4,58 4,65 4,54 4,29 4,33 4,45 4,72 4,34 4,11 4,52 4,40 4,44 03 Innovatív készség, újító szellem 4,39 3,87 4,17 4,25 3,99 3,92 3,22 4,23 4,00 4,13 3,83 4,05 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 4,66 4,71 4,51 4,61 4,67 4,55 4,45 4,60 3,90 4,31 4,62 4,55 05 Nagy munkabírás, kitartás 4,41 4,50 4,27 4,40 4,59 4,53 4,53 4,43 3,92 4,28 4,41 4,41 06 Beszédkészség 4,66 4,70 4,23 4,65 4,57 4,47 3,91 4,90 4,19 4,40 4,86 4,51 07 Íráskészség, fogalmazási készség 4,25 4,48 3,99 4,48 4,44 4,10 3,79 4,78 4,53 4,52 4,45 4,34 09 Nyelvtudás 3,95 4,42 4,18 4,26 4,94 4,86 3,90 4,65 4,45 4,34 4,71 4,35 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 4,17 4,25 4,39 3,99 4,10 4,47 4,44 3,95 3,74 4,19 4,61 4,15 11 Emberi konfliktusok kezelése 4,73 4,83 4,09 4,45 4,11 4,35 3,78 4,66 3,78 4,44 4,13 4,35 12 Konfliktustűrés 4,50 4,37 4,04 4,34 4,27 4,34 4,03 4,79 3,94 4,29 4,21 4,29 13 Együttműködés egy csapattal 4,44 4,48 4,27 4,66 4,34 4,52 4,10 4,54 4,14 4,43 4,35 4,42 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 4,36 4,25 4,30 4,44 4,22 4,27 3,92 4,45 3,87 4,19 4,22 4,26 15 Munkaszervezés 4,63 4,71 4,17 4,15 4,25 4,17 4,18 4,68 3,67 4,60 3,92 4,30 16 Előrelátás, tervezőkészség 4,55 4,33 4,45 4,29 4,50 4,70 4,38 4,74 4,11 4,46 4,24 4,41 17 Mások szakmai vezetése 4,06 3,97 3,84 3,73 3,64 3,71 3,86 4,08 3,32 3,64 3,87 3,80 18 Mások irányítása, utasítása 4,02 3,94 3,88 3,70 3,69 3,58 3,58 4,35 3,25 3,41 3,63 3,76 19 Gyakorlati szakismeret 4,62 4,60 4,64 4,43 4,42 4,58 4,70 4,80 3,98 4,72 4,48 4,52 20 Tanulási képesség 4,39 4,12 4,37 4,24 4,30 4,39 4,37 4,56 4,37 4,32 4,20 4,31 21 Precizitás, részletekre figyelés 4,47 4,53 4,44 4,62 4,58 4,30 4,88 4,75 4,53 4,67 4,22 4,57 22 Időbeosztás 4,42 4,39 4,34 4,30 4,36 4,23 4,32 4,67 4,09 4,29 4,27 4,34 23 Kritikai gondolkodás 3,91 3,87 3,80 4,10 4,22 3,83 3,58 4,79 4,47 4,31 3,91 4,05 24 Önálló munkavégző képesség 4,65 4,54 4,50 4,55 4,64 4,58 4,80 4,75 4,44 4,45 4,59 4,59 25 Alkalmazkodóképesség 4,38 4,42 4,13 4,48 4,51 4,40 4,18 4,61 4,20 4,52 3,99 4,38 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 4,38 4,27 4,40 4,63 4,52 4,20 4,75 4,70 4,45 4,45 4,37 4,49 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 4,56 4,21 4,48 4,38 4,59 4,73 4,66 4,77 4,38 4,66 4,14 4,48 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 4,56 4,41 4,11 4,39 4,45 3,81 3,63 4,66 4,14 4,77 4,43 4,32 29 Fegyelem, szabályok követése 4,21 4,14 4,22 4,25 4,27 3,84 4,66 4,46 3,93 3,71 4,30 4,22 30 Általános tájékozottság, műveltség 4,43 4,06 4,12 4,37 4,54 4,22 3,82 4,76 4,62 4,66 4,43 4,34 ÁTLAG 4,25 4,20 4,11 4,18 4,22 4,14 4,05 4,43 3,97 4,20 4,13 4,18 Esetszám (N):

47 Andragógia BA Emberi erőforrások BA Gazdálkodási és menedzsment BA Kommunikáció és médiatudomány BA Nemzetközi tanulmányok BA Nemzetközi Gazdálkodás BA Pénzügy és számvitel BA Politológia BA Szabad bölcsészet BA Szociológia BA Összes MA Összesen: PEGAZUS DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS, ZSKF TAVASZ AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK ZSKF TKK FÜZETEK 9. I.6.2. táblázat: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal szakonként. Mennyire rendelkezik vele 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 3,18 3,26 3,09 3,37 3,22 3,09 3,28 3,26 3,09 3,12 3,63 3,24 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 3,12 3,15 3,05 3,30 2,86 2,76 3,33 3,24 2,84 2,97 3,62 3,12 03 Innovatív készség, újító szellem 3,68 3,71 3,46 3,66 3,56 3,62 3,41 3,64 3,58 3,98 4,24 3,63 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 3,99 4,07 3,79 4,10 4,22 4,33 4,03 3,90 3,84 4,27 4,39 4,05 05 Nagy munkabírás, kitartás 4,15 4,46 4,07 4,29 4,17 4,05 4,27 3,89 3,70 4,10 3,86 4,17 06 Beszédkészség 4,11 3,96 3,62 4,10 3,98 4,16 3,70 3,57 3,84 3,85 4,02 3,94 07 Íráskészség, fogalmazási készség 3,95 3,99 3,72 4,04 4,32 3,91 3,83 4,00 3,95 3,93 4,13 4,00 09 Nyelvtudás 2,84 3,31 2,78 3,18 3,58 3,81 3,02 3,19 3,52 3,12 3,88 3,22 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 3,95 4,03 3,92 3,85 3,69 4,11 4,18 3,64 3,61 4,02 4,29 3,90 11 Emberi konfliktusok kezelése 3,88 4,03 3,57 4,12 3,54 3,61 3,50 3,91 3,76 4,00 3,98 3,84 12 Konfliktustűrés 3,71 3,52 3,38 3,80 3,50 3,51 3,52 4,07 3,31 3,88 3,70 3,62 13 Együttműködés egy csapattal 4,19 4,29 4,12 4,53 4,34 3,92 4,03 4,09 3,71 4,12 4,14 4,22 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 4,03 3,97 3,79 4,13 4,00 3,69 3,71 3,76 3,57 4,04 3,93 3,93 15 Munkaszervezés 3,98 3,97 3,64 3,96 3,78 3,57 3,63 3,87 3,44 4,04 3,75 3,82 16 Előrelátás, tervezőkészség 3,92 3,80 3,64 3,78 3,94 3,67 3,92 3,59 3,87 3,96 3,77 3,83 17 Mások szakmai vezetése 3,33 3,21 2,94 3,43 2,96 2,60 3,37 3,36 3,12 3,21 3,44 3,22 18 Mások irányítása, utasítása 3,38 3,39 3,09 3,55 3,08 2,75 3,51 3,55 3,00 3,25 3,25 3,32 19 Gyakorlati szakismeret 3,17 3,50 3,09 3,42 3,00 2,54 3,40 3,39 2,94 3,21 3,59 3,24 20 Tanulási képesség 4,00 4,13 3,90 4,05 3,98 4,29 4,06 4,09 3,92 3,99 3,99 4,03 21 Precizitás, részletekre figyelés 4,07 3,97 3,86 4,27 4,06 3,67 4,33 3,85 4,04 4,07 3,86 4,08 22 Időbeosztás 3,76 3,52 3,55 3,79 3,62 3,34 3,57 3,62 3,55 3,39 3,51 3,63 23 Kritikai gondolkodás 3,74 3,81 3,46 3,81 3,85 3,97 3,35 4,00 4,06 4,01 3,95 3,78 24 Önálló munkavégző képesség 4,23 4,44 4,02 4,18 4,16 4,22 4,23 4,13 3,99 4,13 4,03 4,19 25 Alkalmazkodóképesség 4,05 4,22 3,83 4,29 4,19 4,23 4,24 4,04 3,83 4,04 3,89 4,13 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 3,90 3,91 3,74 4,01 3,79 3,66 4,11 3,79 3,94 3,84 3,78 3,90 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 4,07 3,88 3,88 3,95 4,03 3,83 4,27 3,67 3,92 3,77 3,94 3,97 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 4,07 4,19 3,79 4,29 4,25 3,95 3,90 3,94 3,91 4,26 4,31 4,11 29 Fegyelem, szabályok követése 3,95 3,96 3,77 4,11 4,16 3,58 4,16 4,09 3,75 3,49 4,14 3,99 30 Általános tájékozottság, műveltség 3,82 3,88 3,99 3,84 4,05 4,24 3,94 4,03 3,78 3,88 4,50 3,92 ÁTLAG 3,67 3,72 3,48 3,77 3,66 3,56 3,66 3,64 3,51 3,67 3,78 3,67 Esetszám (N):

48 Andragógia BA Emberi erőforrások BA Gazdálkodási és menedzsment BA Kommunikáció és médiatudomány BA Nemzetközi tanulmányok BA Nemzetközi Gazdálkodás BA Pénzügy és számvitel BA Politológia BA Szabad bölcsészet BA Szociológia BA Összes MA Összesen: PEGAZUS DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS, ZSKF TAVASZ AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK ZSKF TKK FÜZETEK 9. I.6.3. táblázat: Különbségek: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mennyire szükségesek szakonként. Különbségek (rendelkezik szükséges): 01 Elméleti szaktudás, felkészültség -1,06 -,80-1,23 -,74-1,29 -,93-1,22-1,26-1,37-1,19 -,35-1,03 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban -1,46-1,50-1,50-1,00-1,47-1,69-1,39-1,10-1,27-1,55 -,78-1,32 03 Innovatív készség, újító szellem -,71 -,16 -,71 -,59 -,43 -,30,20 -,60 -,41 -,15,41 -,41 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. -,68 -,64 -,72 -,51 -,45 -,22 -,42 -,70 -,06 -,04 -,22 -,49 05 Nagy munkabírás, kitartás -,26 -,05 -,21 -,11 -,42 -,48 -,27 -,54 -,22 -,17 -,55 -,24 06 Beszédkészség -,56 -,74 -,61 -,55 -,59 -,31 -,21-1,33 -,35 -,55 -,84 -,57 07 Íráskészség, fogalmazási készség -,31 -,49 -,27 -,44 -,12 -,19,05 -,77 -,58 -,59 -,32 -,35 09 Nyelvtudás -1,11-1,11-1,39-1,08-1,36-1,05 -,88-1,46 -,93-1,22 -,82-1,14 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás -,22 -,22 -,47 -,14 -,41 -,36 -,26 -,32 -,13 -,17 -,31 -,25 11 Emberi konfliktusok kezelése -,85 -,80 -,52 -,33 -,57 -,74 -,28 -,75 -,02 -,44 -,15 -,51 12 Konfliktustűrés -,79 -,85 -,66 -,54 -,77 -,83 -,51 -,71 -,64 -,41 -,52 -,67 13 Együttműködés egy csapattal -,25 -,18 -,15 -,13,00 -,59 -,07 -,45 -,43 -,31 -,20 -,19 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása -,33 -,28 -,51 -,31 -,21 -,58 -,21 -,69 -,31 -,15 -,29 -,33 15 Munkaszervezés -,66 -,74 -,54 -,19 -,47 -,59 -,55 -,81 -,24 -,56 -,17 -,48 16 Előrelátás, tervezőkészség -,63 -,53 -,82 -,51 -,56-1,03 -,45-1,15 -,24 -,50 -,48 -,58 17 Mások szakmai vezetése -,73 -,75 -,90 -,31 -,68-1,11 -,49 -,73 -,20 -,42 -,42 -,58 18 Mások irányítása, utasítása -,64 -,55 -,79 -,15 -,62 -,83 -,07 -,79 -,25 -,15 -,38 -,44 19 Gyakorlati szakismeret -1,45-1,10-1,54-1,00-1,42-2,05-1,30-1,41-1,04-1,50 -,88-1,28 20 Tanulási képesség -,40,01 -,48 -,19 -,32 -,10 -,32 -,47 -,45 -,33 -,21 -,28 21 Precizitás, részletekre figyelés -,40 -,56 -,58 -,35 -,51 -,63 -,55 -,90 -,49 -,60 -,36 -,49 22 Időbeosztás -,66 -,87 -,79 -,51 -,75 -,89 -,75-1,05 -,54 -,90 -,76 -,71 23 Kritikai gondolkodás -,17 -,06 -,34 -,30 -,37,14 -,23 -,79 -,41 -,31,04 -,27 24 Önálló munkavégző képesség -,41 -,10 -,47 -,37 -,48 -,36 -,57 -,62 -,45 -,32 -,56 -,40 25 Alkalmazkodóképesség -,33 -,20 -,30 -,19 -,32 -,17,07 -,58 -,37 -,48 -,09 -,25 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. -,48 -,36 -,66 -,62 -,73 -,55 -,64 -,91 -,51 -,61 -,58 -,59 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség -,49 -,33 -,61 -,42 -,57 -,90 -,39-1,10 -,46 -,89 -,20 -,52 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete -,49 -,23 -,32 -,10 -,20,14,28 -,71 -,23 -,51 -,12 -,21 29 Fegyelem, szabályok követése -,26 -,18 -,45 -,13 -,11 -,27 -,50 -,36 -,18 -,21 -,16 -,24 30 Általános tájékozottság, műveltség -,61 -,18 -,14 -,53 -,50,01,12 -,73 -,84 -,78,06 -,42 ÁTLAG -0,58-0,49-0,62-0,41-0,56-0,58-0,39-0,79-0,45-0,53-0,34-0,51 Esetszám (N):

49 I.6.2.ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*). ANDRAGÓGIA BA összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel 6 ( Összesen ). 16 Előrelátás, tervezőkészség 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (*) 27 Rendszerező gondolkodás,,00 19 Gyakorlati szakismeret átlátóképesség -,20 06 Beszédkészség 30 Általános tájékozottság, műveltség -,40 -,60 -,80-1,00-1,20-1,40-1,60 09 Nyelvtudás 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 11 Emberi konfliktusok kezelése 18 Mások irányítása, utasítása 12 Konfliktustűrés 22 Időbeosztás 17 Mások szakmai vezetése 03 Innovatív készség, újító 15 Munkaszervezés szellem 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. Andragógia BA Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=68) 6 A szakonkénti pókháló-ábrák értelmezését, olvasásának módját a fenti ábránkon szemléltetjük. Például a Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban kompetencia esetében: az andragógus szakos válaszadóink szerint az ötfokú skálán 4,6 pont mértékben szükséges ennek a hivatásnak a sikeres gyakorlásához ez a kompetencia ugyanakkor jelenleg 3,1 pont mértékben rendelkeznek vele ; a kettő különbsége adja a -1,5 es értéket (ennyi a relatív hiány, vagy az alulképzettségük mértéke az adott kompetencia tekintetében megítélésük szerint). Az Összes megkérdezett esetében hasonló számításokat végeztünk az összes érdemben válaszoló átlagértékeire (lásd a 6.1. ábrát és a táblázatokat is). 49

50 I.6.3. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*). EMBERI ERŐFORRÁSOK BA összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 16 Előrelátás, tervezőkészség 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (*) 27 Rendszerező gondolkodás, 0,00 19 Gyakorlati szakismeret átlátóképesség -0,20 06 Beszédkészség 30 Általános tájékozottság, műveltség -0,40-0,60-0,80-1,00-1,20-1,40-1,60 09 Nyelvtudás 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 11 Emberi konfliktusok kezelése 18 Mások irányítása, utasítása 12 Konfliktustűrés 22 Időbeosztás 17 Mások szakmai vezetése 03 Innovatív készség, újító 15 Munkaszervezés szellem 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. Emberi erőforrások BA Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=57) 50

51 I.6.4. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*). GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT BA összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 21 Precizitás, részletekre figyelés 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 06 Beszédkészség 15 Munkaszervezés 19 Gyakorlati szakismeret (*) 0,00 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban -0,20-0,40-0,60-0,80-1,00-1,20-1,40-1,60 09 Nyelvtudás 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 17 Mások szakmai vezetése 12 Konfliktustűrés 16 Előrelátás, tervezőkészség 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 03 Innovatív készség, újító szellem 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 22 Időbeosztás 18 Mások irányítása, utasítása Gazdálkodási és menedzsment BA Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=41) 51

52 I.6.5. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*). KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY BA összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 07 Íráskészség, fogalmazási készség 21 Precizitás, részletekre figyelés 24 Önálló munkavégző képesség 09 Nyelvtudás (*),00 -,20 -,40 -,60 -,80-1,00-1,20-1,40 19 Gyakorlati szakismeret 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 16 Előrelátás, tervezőkészség 03 Innovatív készség, újító szellem 22 Időbeosztás 06 Beszédkészség 04 Probléma-megoldási 12 Konfliktustűrés készség, lelemény. 30 Általános tájékozottság, műveltség Kommunikáció és médiatudomány BA Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=113) 52

53 I.6.6. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*). NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK BA összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (*) 24 Önálló munkavégző képesség,00 19 Gyakorlati szakismeret -,20 30 Általános tájékozottság, -,40 műveltség -,60 09 Nyelvtudás 21 Precizitás, részletekre figyelés 16 Előrelátás, tervezőkészség -,80-1,00-1,20-1,40-1,60 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 12 Konfliktustűrés 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 22 Időbeosztás 11 Emberi konfliktusok kezelése 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 06 Beszédkészség 18 Mások irányítása, utasítása 17 Mások szakmai vezetése Nemzetközi tanulmányok BA Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=63) 53

54 I.6.7. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*). NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS BA összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 19 Gyakorlati szakismeret (*),00 -,50-1,00 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 17 Mások szakmai vezetése 13 Együttműködés egy csapattal 15 Munkaszervezés -1,50-2,00-2,50 09 Nyelvtudás 16 Előrelátás, tervezőkészség 21 Precizitás, részletekre figyelés 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 11 Emberi konfliktusok kezelése 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 12 Konfliktustűrés 18 Mások irányítása, utasítása 22 Időbeosztás Nemzetközi Gazdálkodás BA Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N= 19) 54

55 I.6.8. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*). PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL BA összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (*) 20 Tanulási képesség,00 19 Gyakorlati szakismeret -,20 -,40 -,60 -,80-1,00-1,20 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 09 Nyelvtudás 16 Előrelátás, tervezőkészség -1,40 22 Időbeosztás 17 Mások szakmai vezetése 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 29 Fegyelem, szabályok követése 24 Önálló munkavégző képesség 12 Konfliktustűrés 21 Precizitás, részletekre figyelés 15 Munkaszervezés Pénzügy és számvitel BA Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N= 45) 55

56 I.6.9. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*). POLITOLÓGIA BA összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 07 Íráskészség, fogalmazási készség 23 Kritikai gondolkodás 30 Általános tájékozottság, műveltség 11 Emberi konfliktusok kezelése 09 Nyelvtudás (*),00 -,20 -,40 -,60 -,80-1,00-1,20-1,40-1,60 19 Gyakorlati szakismeret 06 Beszédkészség 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 16 Előrelátás, tervezőkészség 18 Mások irányítása, utasítása 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 15 Munkaszervezés 21 Precizitás, részletekre 22 Időbeosztás figyelés 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban Politológia BA Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N= 22) 56

57 I ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*). SZABAD BÖLCSÉSZET BA összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 01 Elméleti szaktudás, felkészültség (*) 23 Kritikai gondolkodás,00 -,20 03 Innovatív készség, újító szellem -,40 13 Együttműködés egy csapattal 24 Önálló munkavégző képesség -,60 -,80-1,00-1,20-1,40 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 19 Gyakorlati szakismeret 09 Nyelvtudás 30 Általános tájékozottság, műveltség 20 Tanulási képesség 12 Konfliktustűrés 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 21 Precizitás, részletekre 22 Időbeosztás figyelés 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 07 Íráskészség, fogalmazási készség Szabad bölcsészet BA Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N= 37) 57

58 I ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*). SZOCIOLÓGIA BA összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 25 Alkalmazkodóképesség 16 Előrelátás, tervezőkészség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (*) 11 Emberi konfliktusok,00 19 Gyakorlati szakismeret kezelése -,20 -,40 -,60 -,80-1,00-1,20-1,40-1,60 09 Nyelvtudás 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 22 Időbeosztás 06 Beszédkészség 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 15 Munkaszervezés 30 Általános tájékozottság, műveltség 07 Íráskészség, fogalmazási 26 Koncentrációkészség, a készség figyelem összp. 21 Precizitás, részletekre figyelés Szociológia BA Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N= 18) 58

59 I ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia ; a legnagyobb eltérés: (*). ÖSSZES MA szak, összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 21 Precizitás, részletekre figyelés 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 07 Íráskészség, fogalmazási készség 19 Gyakorlati szakismeret (*),00 06 Beszédkészség -,20 -,40 -,60 -,80-1,00-1,20-1,40 09 Nyelvtudás 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 22 Időbeosztás 18 Mások irányítása, utasítása 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 17 Mások szakmai vezetése 16 Előrelátás, tervezőkészség 12 Konfliktustűrés 24 Önálló munkavégző képesség 05 Nagy munkabírás, kitartás Összes MA Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N= 11) 59

60 A következő ábránkon eltérően az eddigiektől egy szakon belül vizsgálódunk: az összes nappali és levelező tagozatos andragógus válaszadó adatait hasonlítjuk össze (lásd a ábrát). I ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK ELTÉRÉSEI AZ ANDRAGÓGUS SZAKOSOKNÁL TAGOZAT SZERINT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán tagozatonként) Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia Íráskészség, fogalmazási készség (-) 30 Általános tájékozottság, műveltség (-) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség (-) 09 Nyelvtudás (-) 03 Innovatív készség, újító szellem (+) 0,00-0,20-0,40-0,60-0,80-1,00-1,20-1,40-1,60-1,80 19 Gyakorlati szakismeret (+) 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. (+) 15 Munkaszervezés (+) 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (+) 24 Önálló munkavégző képesség (+) 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete (+) 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség (+) 21 Precizitás, részletekre 12 Konfliktustűrés (+) figyelés (+) 16 Előrelátás, tervezőkészség (+) 05 Nagy munkabírás, kitartás (+) Nappali Levelezős Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=68) 7 Értelmezése a következő: Az Elméleti szaktudás, felkészültség kompetencia esetében a levelező tagozatos andragógus hallgatók lényegesen nagyobb hiányosságokat érzékelnek, mint a nappali tagozatos hasonló szakosok: a nappalisok szerint ahhoz képest, hogy mennyivel rendelkeznek jelenleg ebből a kompetenciából és mennyi szükséges, a különbség -0,72 pontnak adódott az ötfokú skálán, addig a levelezősöknél ez az érték jóval nagyobb: -1,26 pont (a kettő különbsége 0,54 pont; ezeket a kompetenciákat a (-) jellel jelöljük). Az Innovatív készség, újítószellem kompetenciánál fordított a helyzet abban az értelemben, hogy itt a nappali tagozatos hallgatóink érzékelnek nagyobb hiányt (rendelkezik vele mínusz szükséges): -1,02 pont az ötfokú skálán, a levelezősöknél ez az érték csak -0,53 pont (a kettő különbsége 0,49 pont; ezeket a kompetenciákat a (+) jellel jelöljük). Lásd még a táblázatokat. 60

61 II. VÉGZETT HALLGATÓK A ZSKF-EN II.1. A KUTATÁS MÓDSZERTANÁRÓL Az online kérdőíves adatfelvételt a Pegazus pályázat Diplomás Pályakövető Kutatások a ZSKF-en című kutatás-sorozat keretein belül a ZSKF Társadalomtudományi Kutatóközpontja készítette a ZSKF-en ben, 2007-ben és 2009-ben végzett volt hallgatók körében március 2. és május 31. között. Az adatfelvétel három fázisban történt: (1) Az első fázisban az ETR-ben a három kijelölt évben végzett hallgatóként szereplő 2947 személy (alappopuláció) címeit mintegy 120 telefonos interjú révén 2661 főre aktualizáltuk (90,3%), akik április 15-én egy levelet kaptak, amelyben közöltük az online kérdőív linkjét; a visszaküldés határidejét április :00 órában jelöltük meg. Ezt megelőzően a ZSKF honlapján megnyitottuk a Diplomás Pályakövetés felületünket, amelyen megtalálhatóak a DPR kutatás-sorozatunk tervei, célkitűzései, korábbi eredményei. Felkértük volt hallgatóinkat, hogy népszerűsítsék itt végzett ismerőseik körében is a kutatásban való aktív részvételt. A megadott határidőre 337 fő töltötte ki a kérdőívet. (2) A következő lépésben május 3-án egy emlékeztető levelet juttattunk el mind a 2661 volt hallgatónknak az ETR rendszerén keresztül, melyben május :00 órát adtunk meg határidőnek. A beérkezett 91 kérdőívvel együtt 428-ra növekedett mintánk összetételét a korábban előkészített mintatervező mátrixban 8 kísértük figyelemmel négy dimenzióban, az alapvető ( kvóta ) adatok szerint. (3) A minta megoszlásait figyelembe véve május 13 és 26. között hallgatóink 59 telefonos interjút készítettek azokban a minta-cellákban, ahol nem érkezett be egyetlen kérdőív sem, illetve a 3-as értéket meghaladták a súlyok. Az immáron 488 főre növekedett mintán (az elért volt hallgatóink 18,3%-a válaszolt) elvégeztük az SPSS adatfájl négyszempontú súlyozását. Az összehasonlító adatokból kitűnik, hogy az eltérések igen csekélyek, így a minta reprezentatívnak tekinthető (lásd az 1. táblázatot). 8 A ZSKF TKK által kidolgozott Minta-tervező rendszerről lásd bővebben: 61

62 II.1. táblázat: A három végzett évfolyam alappopulációjának és a vizsgálati mintának a megoszlása a négy alapvető (kvóta) változó szerint. Alappopuláció Minta Végzés éve Elemszám Százalék Elemszám Százalék , , , , , ,8 Nem 1 férfi , ,6 2 nő , ,4 Szak 1 andragógia 78 2,6 13 2,7 2 emberi erőforrások 45 1,5 7 1,5 3 humánerőforrás-menedzser , ,9 4 kommunikáció és médiatudomány 131 4,4 22 4,5 5 kommunikáció-művelődésszervező , ,4 6 művelődésszervező , ,7 7 nemzetközi kapcsolatok , ,1 8 nemzetközi tanulmányok 49 1,7 8 1,7 9 politológia 12,4 2,4 10 szabad bölcsészet 52 1,8 9 1,8 11 vallástudomány 9,3 1,3 Tagozat 1 nappali , ,6 2 levelező , ,4 Összesen , ,0 A közölt adataink a teljes megkérdezettek (488 fő) körében nem térhetnek el nagyobb mértékben, mint +/- 4,5 százalékpont ahhoz képest, mintha mindenkit megkérdeztünk volna. (Ha valamely részsokaságra vonatkoznak adataink, ott természetesen a részminta nagyságának függvényében növekednek a hibahatárok.) 62

63 II.2. ALAPADATOK II.2.1. A KVÓTA-ADATOK Adatfelvételünk reprezentativitását négy ismérv a megkérdezettek neme, a tagozat a végzés éve, és a szak szerint követtük nyomon illetve biztosítottuk. Ezeket az adatokat elemezzük a továbbiakban. Megvizsgáljuk azt is egyszerűbb statisztikai eszközök segítségével, milyen összefüggéseket mutatnak az egyes ismérvek 9. Mint azt a fentiekben közölt 1. táblázat adatai is mutatják, a ZSKF volt hallgatói körében elsöprő többséget képviselnek a nők: arányuk az érintett három végzett évfolyamban (2005, 2007 és 2009) közel négyötöd (a populáció adatai szerint 79,2 százalék). A 488 fős mintában arányuk alig tér el ettől: 79,4 százalék (lásd a 2.1. ábrán megjegyezzük, hogy az elemzéseink során ez utóbbi arányszámot használjuk). A továbbiakban nyomon követjük más ismérvek, kérdések mentén is a válaszadóink nemek szerinti megoszlását. II.2.1. ábra: A minta megoszlása nemek szerint (%) Férfi; 20,6 Nő; 79,4 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 9 Lásd a kereszttábla-elemzésekről bővebben az I.2.1. fejezetnél. 63

64 A válaszadók tagozat szerinti arányai azt mutatják, hogy a vizsgált három évben levelező tagozaton végzett volt hallgatóink több mint háromnegyede: a teljes populációban 77,6 százalék; a mintánkban 77,4 százalék (ez utóbbival dolgozunk a további elemzések során lásd a 2.2. ábrát). II.2.2. ábra: A minta megoszlása tagozat szerint (%) Nappali; 22,6 Levelező; 77,4 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) A tagozatokon belüli nemek szerinti megoszlások nem mutatnak különösebb eltéréseket 10 ; annyit megállapíthatunk, hogy a nappali tagozatosok között egy árnyalattal több a férfi (24,5 százalék), mint a levelezősök között (itt 19,5 százalék). A végzés éve szerint a populáció adatai a következőképpen alakulnak: 2005-ben végzett a 2947 hallgató 41,8 százaléka; 2007-ben 26,6 százalék, míg 2009-ben 31,6 százalék. A 2.3. ábránkon nyomon követhető a mintánk alakulása (az eltérések itt is minimálisak). 10 A nem és tagozat szerint készített kereszttáblában a Khí-négyzet próba értéke P=0,156; ugyanakkor az ASR-ok értéke +/- 1,1 között mozog. 64

65 II.2.3. ábra: A minta megoszlása a végzés éve szerint (%) 2009-ben végzett; 31, ben végzett; 42, ben végzett; 26,2 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) Ha megvizsgáljuk az egyes végzett évfolyamokat nemek szerint, az eltérések nem szignifikánsak, ugyanakkor a 2007-ben végzettek körében egy árnyalattal alacsonyabb (17,2 százalék) a férfiak aránya 11. Annál jelentősebb eltérések tapasztalhatóak tagozat szerint 12 : míg 2005-ben a végzettjeink 89,3 százaléka volt levelező tagozatos, addig 2007-ben ez lecsökkent 68,8 százalékra, 2009-ben hasonló módon alakult (69,7 százalék volt ez az arány) lásd a 2.4. ábrát is. 11 Az ASR értéke itt -1,1. 12 A Khí-négyzet próba elfogadási valószínűsége kisebb, mint 0,001 azaz erősen szignifikáns összefüggésről beszélhetünk! Jelölése a továbbiakban: P < 0,

66 II.2.4. ábra: Az egyes végzett évfolyamok tagozat szerint (%) Összesen 22,3% 77,7% 2009-ben végzett 30,3% 69,7% 2007-ben végzett 31,3% 68,8% 2005-ben végzett 10,7% 89,3% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% nappali levelező Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) A szakok szerinti megoszlást a következő ábránkon mutatjuk be (lásd a 2.5. ábrát). A populáció adatai szerint a vizsgált három végzős évfolyamon belül a legtöbben a humánerőforrás-menedzser szakon végeztek a ZSKF-en: arányuk 40,7 százalék a mintán belül 40.9 százalék. Őket követik a kommunikáció és művelődésszervező szak végzettjei 17,3 százalékkal (a mintában 17,4 százalék). Csökkenő sorrendben a nemzetközi kapcsolatok (15,0 illetve 15,1 százalék), a művelődésszervező (14,2 illetve 13,7 százalék) majd a kommunikáció és médiatudomány szakosok (4,4 illetve 4,5 százalék) következnek. Alig néhány százalékos arányt képviselnek a vizsgált populáción illetve mintán belül az andragógusok (2,6 illetve 2,7 százalék), a szabad bölcsészek (1,8 százalék mindkét esetben), a nemzetközi tanulmányok szakosok (1,7 százalék mindkét esetben), valamint az emberi erőforrások szakosok (1,5 százalék mindkét esetben). Elenyésző egy százalék alatti a vizsgált személyek között a politológus (0,4 százalék) és a vallástudomány szakos (0,3 százalék). 66

67 II.2.5. ábra: A minta megoszlása szakok szerint (%) humánerőforrás-menedzser 40,9 kommunikáció és művelődésszervező 17,4 nemzetközi kapcsolatok 15,1 művelődésszervező 13,7 kommunikáció és médiatudomány 4,5 andragógia 2,7 szabad bölcsészet 1,8 nemzetközi tanulmányok 1,7 emberi erőforrások 1,5 politológia,4 vallástudomány,3,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 45,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) A végzés éve szerinti bontásban világosan előtűnnek a főiskola kibocsátott hallgatóinak szakok szerinti eltérései amely adatok híven tükrözik a ZSKF képzési területeinek jelentősebb átalakulásait (lásd a 2.1. táblázatot). Míg a évben végzettek több mint felét (55,6 százalékát) a humánerőforrás-menedzser szakon végzettek adták, addig az e szakon végzettek aránya 2009-ben már csupán 16,8 százalék volt. Hasonló bár nagyobb arányú csökkenések figyelhetőek meg a művelődésszervező szakon (22,0 százalékról 2,6 százalékra). A kommunikáció és művelődésszervező szak megtartotta sőt valamelyest még növelte is viszonylag jelentős arányát (14,1 ről 20,1 százalékra növekedett az e szakon végzettek aránya a vizsgált időszakban). Kiugró növekedés figyelhető meg a nemzetközi kapcsolatok szak esetében (8,3 ról 20,0 százalékra emelkedett az arányuk), míg olyan szakok jelentek meg a végzettjeink körében az utolsó vizsgált időpontban, mint andragógia, emberi erőforrások, kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok, politológia, szabad bölcsészet és vallástudomány. 67

68 Mindezek a bolognai folyamat eredményei (a korábbi főiskolai szakok lassan eltűnnek, míg a bachelor és master képzések újabb formái jelennek meg), másrészt mutatják a ZSKF fejlődését, oktatási kínálata bővülését is. II.2.1. táblázat: Az egyes éveken belül a végzettek szakok szerinti megoszlása (%) Végzés éve: Összesen Szak: andragógia,0%,0% 8,4% 2,7% emberi erőforrások,0%,0% 4,5% 1,4% humánerőforrás-menedzser 55,6% 46,9% 16,8% 41,0% kommunikáció és médiatudomány,0%,0% 14,2% 4,5% kommunikáció és művelődésszervező 14,1% 18,8% 20,6% 17,4% művelődésszervező 22,0% 14,1% 2,6% 13,7% nemzetközi kapcsolatok 8,3% 20,3% 20,0% 15,2% nemzetközi tanulmányok,0%,0% 5,2% 1,6% politológia,0%,0% 1,3%,4% szabad bölcsészet,0%,0% 5,8% 1,8% vallástudomány,0%,0%,6%,2% Mindösszesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) Érdemes egy pillantást vetni a szakok nemek szerinti megoszlására (lásd a 2.6. ábrát 13 )! A nagyobb létszámú csoportok esetében igen jelentős a női arány. Különösen alacsony a férfiak aránya az emberi erőforrások szakon: mindössze 14,3 százalék, de hasonlóan nagyok az arányeltérések nemek szerint a művelődésszervezőknél és az andragógusoknál (14,9 illetve 15,4 százalék). A kommunikáció és médiatudomány szak esetében valamelyest kiegyenlítettebbek az arányok (27,3 százalék itt a férfiak aránya), de a kisebb létszámú szakoknál néha egészen szélsőséges adatokkal is találkozhatunk (lásd pl. a vallástudomány szakot, ahol csak férfiak végeztek 2009-ben). 13 A Khí-négyzet próba elfogadási valószínűsége 0,001 alatti de a kis elemszámú (5-nél kevesebb válaszadót tartalmazó) aránya magas (40,9 százalék)! 68

69 II.2.6. ábra: Az egyes szakok nekem szerinti megoszlása 14 (%) Összesen 20,4% 79,6% andragógia 15,4% 84,6% emberi erőforrások 14,3% 85,7% humánerőforrás-menedzser 20,1% 79,9% kommunikáció és médiatudomány 27,3% 72,7% kommunikáció és művelődésszervező 18,8% 81,2% művelődésszervező 14,9% 85,1% nemzetközi kapcsolatok 24,3% 75,7% nemzetközi tanulmányok (*) 25,0% 75,0% politológia (*) 50,0% 50,0% szabad bölcsészet (*) 25,0% 75,0% vallástudomány (*) 100,0%,0% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% férfi nő Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) Tanulságos megvizsgálni az egyes szakok megoszlását a tagozat szerint is (lásd a 2.7. ábrát)! Az eltérések szembetűnőek: míg a művelődés szervezők közül mindannyian levelező tagozaton szereztek diplomát (de hasonló a helyzet a kisebb létszámú politológia és vallástudomány szakokkal), addig a nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi tanulmányok szakon közel felük (48,6 illetve 50,0 százalékuk) nappalin. Igen magas az andragógia szakon diplomát szerzettek között is a nappali tagozatosok aránya (30,8 százalék). 14 A (*) jellel azokat a szakokat jelöltük, ahol a minta elemszáma nagyon kicsi (nem éri el a 10 főt). 69

70 II.2.7. ábra: Az egyes szakok tagozat szerinti megoszlása 15 (%) Összesen 22,6% 77,4% andragógia 30,8% 69,2% emberi erőforrások 12,5% 87,5% humánerőforrás-menedzser 17,5% 82,5% kommunikáció és médiatudomány 23,8% 76,2% kommunikáció és művelődésszervező 27,1% 72,9% művelődésszervező,0% 100,0% nemzetközi kapcsolatok 48,6% 51,4% nemzetközi tanulmányok (*) 50,0% 50,0% politológia (*),0% 100,0% szabad bölcsészet (*) 25,0% 75,0% vallástudomány (*),0% 100,0% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% nappali levelező Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) A következőkben néhány fontosabb szocio-demográfiai jellemzőit is megvizsgáljuk a kutatásba bevont volt hallgatóinknak figyelemmel kísérve a fenti alapvető kvóta-adatok alakulását is. 15 A (*) jellel azokat a szakokat jelöltük, ahol a minta elemszáma nagyon kicsi (nem éri el a 10 főt). A Khí-négyzet próba elfogadási valószínűsége itt is 0,001 alatti de a kis elemszámú (5-nél kevesebb válaszadót tartalmazó) aránya szintén magas (40,9 százalék)! 70

71 II.2.2. EGYES ALAPVETŐ SZOCIO-DEMOGRÁFIAI TÉNYEZŐK ALAKULÁSA A három évfolyam átlagéletkora 33,9 év a legfiatalabb megkérdezettünk 22, míg a legidősebb 58 éves (a szórás 7,6 év). Az egyes korcsoportok aránya a következőképpen alakul (lásd a 2.8. ábrát). II.2.8. ábra: A minta megoszlása életkor szerint (%) 40 évestől; 23,0 29 évesig; 33, éves; 43,7 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) Nemek szerint alig tapasztalhatóak eltérések 16 : a férfiaknál 33,4 míg a nőknél 34,0 év az átlagéletkor. Annál jelentősebbek a tagozat és a végzés éve szerinti különbségek. A 2005-ben végzettek átlagéletkora 36,9 év, a 2007-ben végzetteké 32,6 év. míg a 2009-ben végzetteké 30,9 év tehát közel 2-3 évvel fiatalabbak az egyes évfolyamok 17. A tagozatok szerinti korkülönbségek szintén markánsan eltérnek egymástól 18 : miközben a a nappali tagozaton végzettek átlagéletkora 26,1 év, addig a levelezősöké ennél éppen tíz évvel magasabb: 36,1 év. 16 A variancia-analízisről lásd bővebben az I.2. fejezetben. A nemek szerinti eltérések nem szignifikánsak (az F-próba elfogadási valószínűsége: P=0,456), a magyarázott szórás mindössze 0,1 százalék. 17 Az F-próba elfogadási valószínűsége 0,001 alatt van erős szignifikáns eltérések; a magyarázott szórás (az Eta-négyzet értéke) pedig 12,0 százalék igen magas. 18 P < 0,001; a magyarázó erő rendkívül magas: 30,2 százalék. 71

72 Egy ábrán is szemléltetjük a tagozatok szerinti jelentős eltéréseket: a 2.9. ábrán jól nyomon követhetőek az egyes korcsoportok előfordulási gyakoriságai. II.2.9. ábra: Az egyes korcsoportok arányai tagozat szerint (%) Összesen 33,4% 43,6% 23,0% Levelező 17,5% 52,9% 29,6% Nappali 88,2% 11,8%,0% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 29 évesig éves 40 évestől Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) Tanulságosak a szakok szerinti életkor-eltérések is 19. A következő ábránkon az egyes szakok szerinti átlagéletkorok és a szórások alakulása kísérhető nyomon (lásd a ábrát). Míg a művelődésszervező szakon végzettek bizonyultak relatíve a legidősebbeknek (38,5 év átlagéletkorral), addig a nemzetközi kapcsolatok szak végzettjei viszonylag a legfiatalabbak (29,9 év átlagéletkorral). Feltűnő az is, hogy az andragógia szakosoknál a legnagyobb az életkor szóródása (10,55 év ), míg a leghomogénebb életkor szerint a nemzetközi kapcsolatok szak (a szórás itt csupán 5,99 év ). 19 P < 0,001, miközben a magyarázott szórás aránya 10,9 százalék. 72

73 II ábra: Az egyes szakok végzettjeinek átlagéletkora, az értékek szóródása. andragógia 10,55 33,6 humánerőforrás-menedzser 6,62 34,4 kommunikáció és médiatudomány 6,89 30,2 kommunikáció és művelődésszervező 8,16 33,8 művelődésszervező 8,08 38,5 nemzetközi kapcsolatok 5,99 29,9 egyéb szakok 7,34 31,7 Szórás Átlag 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) A megkérdezettek lakóhely szerinti megoszlások a következőképpen alakulnak (lásd a ábrát is): döntő többségük (67,6 százalékuk) a fővárosban él, további 7,2 százalékuk megyeszékhelyen vagy megyei jogú városban, kisebb városban 15,2 százalékuk, míg községekben lakik 7,4 százalékuk. Nem elhanyagolható azon volt hallgatóink aránya sem 2,7 százalék, akik külföldről érkeztek hozzánk diplomát szerezni. 73

74 II ábra: A minta megoszlása jelenlegi lakóhely szerint (%) Vidéki megyeszékhely vagy megyei jogú város; 7,2 Egyéb város; 15,2 Község; 7,4 Külföld; 2,7 Főváros; 67,6 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) Nemek szerint nem tapasztalhatóak jelentősebb eltérések a jelenlegi lakóhelyet vizsgálva (P=0.188) 20. A fővárosi válaszadók körében érzékelhetően de nem szignifikáns mértékben - felül vannak reprezentálva a férfiak (arányuk 22,7 százalék), illetve a külföldiek között a nők (a kicsiny részsokaságon belül arányuk 100 százalék). A tagozat szerinti eltérések szintén nem szignifikánsak (P=0,290), de néhány jellegzetes különbség kimutatható: a külföldről érkezettek körében erőteljesen felülreprezentáltak a nappali tagozatosak (arányuk 46,2 százalék). A végzés éve szerint szintén csak árnyalatnyi nem szignifikáns eltérések érzékelhetőek (P=0,193): valamelyest nőtt a fővárosiak aránya (2005-ben 68,0 százalék volt, míg 2009-ben 71,0 százalék), illetve emelkedett a külföldiek részvétele ( 0,5 százalékról 3,9 százalékra). Szakok szerint sem tapasztalhatóak szignifikáns összefüggések (P=0,633). 20 Az ASR legmagasabb értéke 1,9. 74

75 A megkérdezettek több mint fele (59,5 százalék) a fővárosban élt 14 éves korában, községben 15,3 százalék, megyeszékhelyen és megye jogú városban 9,9 százalék, egyéb városban 13,9 százalék, míg külföldön 1,4 százalék (lásd a ábrát). II ábra: A minta megoszlása az állandó lakóhelye (település) szerint 14 éves korában. (%) Község; 15,3 Külföld; 1,4 Egyéb város; 13,9 Vidéki megyeszékhely vagy megyei jogú város; 9,9 Főváros; 59,5 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) Érdemes összehasonlítani a két időpontban régiók szerint a lakóhely változásait (lásd a ábrát). Budapesten jelenleg 8,1 százalékkal élnek többen, mint 14 éves korukban; Pest megyében 4,6 százalékkal nőtt a vizsgált arány. Ellenkező tendenciák figyelhetőek meg a következő régiókban: Közép-Dunántúlon 2,9 százalékkal, Észak-Magyarországon 2,2 százalékkal, Nyugat-Dunántúlon 1,2 százalékkal, míg Dél-Alföldön 1,6 százalékkal csökkent. De hasonló módon alacsonyabb arányok tapasztalhatóak az Észak-Alföldön (4 százalékkal) valamint a Dél-Dunántúlon (2,1 százalékkal) élők arányában is. Ugyanakkor a külföldön élők aránya 1,3 százalékkal nőtt 14 éves korukhoz képest. 75

76 II ábra: A minta megoszlása a lakóhely régiója szerint (%) Budapest 67,6 59,5 Pest megye Közép-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém) Észak-Magyarország (BAZ, Heves, Nógrád) Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson, Vas, Zala) Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun- Szolnok, Szabolcs-Szatmár) Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna) Külföld 16,7 12,1 5 7,9 2,3 4,5 2,1 3,3 1,5 3,1 1,1 5,1 1 3,1 2,7 1,4 jelenleg 14 éves korában,0 20,0 40,0 60,0 80,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) A hallgatók közel fele (47,1 százalékuk) hagyományos 4 osztályos gimnáziumba szerezte meg érettségi bizonyítványát, szakközépiskolában 37 százalék, kéttannyelvű középiskolában 3,4 százalék; ennél is kisebb arányban érettségiztek 8 osztályos gimnáziumban, technikumban és nemzetiségi gimnáziumban (lásd a ábrát). Nemek szerint jelentős eltérések tapasztalhatóak (P=0,003): a nők nagyobb hányada (39,2 százaléka) végzett szakközépiskolában, mint a férfiak (itt a vizsgált arány 28,7 százalék). A végzés éve szerint is jól kitapinthatóak az elmozdulások(p < 0,001): markánsan csökkent a szakközépiskolában érettségit szerzettek aránya (2005-ben még 42,8 százalék volt, ez az arány 2007-ben már csak 38,9 százalék, míg 2009-ben mindössze 28,8 százalék). 76

77 Tagozat szerint is szignifikánsak az eltérések (P < 0,001): a nappali tagozatosok mindössze 22,0 százaléka szerezte ilyen intézményben az érettségijét, míg a levelező tagozatosoknál a vizsgált arány ennek majd kétszerese, 41,5 százalék. II ábra: A középiskolai érettségi megszerzésének helye (%) Hagyományos, 4 osztályos gimnázium 47,1 Szakközépiskola 37,0 6 osztályos gimnázium 4,6 Kéttannyelvű középiskola 3,4 8 osztályos gimnázium 2,9 Technikum 2,4 Nemzetiségi gimnázium,2 Egyéb 2,3,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) A szakok szerinti eltéréseket is érdemes szemügyre venni (P < 0,001): a szakközépiskolában végzettek aránya igen magas az andragógia (46,2 százalék), a humánerőforrás menedzser (43,0 százalék) és a művelődésszervező szakokon (43,9 százalék). Az ellenkező póluson a nemzetközi kapcsolatok szak (21,6 százalékkal) található Ha az összevont adatokat vizsgáljuk meg amely egy kicsit áttekinthetőbbé teszi az iskolai előzmények legfontosabb jellegzetességét, akkor megállapíthatjuk, hogy összességében szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítványt a vizsgált végzett korosztályok 37,0 százaléka, míg gimnáziumban, vagy hasonló szintű középiskolában a fennmaradó 63,0 százalék. Ide soroltuk tehát a hagyományos 4 osztályos gimnáziumot, a 6 és 8 osztályos gimnáziumot, a kéttannyelvű középiskolát, a technikumot és a nemzetiségi gimnáziumot is (lásd az ábrát). 77

78 II ábra: A minta megoszlása a középiskola jellege szerint. (%) Szakközép; 37,0 Gimnázium, egyéb; 63,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) Ha azt is megvizsgáljuk, a válaszadónk hol élt 14 éves korában illetve milyen szinten kapott érettségi bizonyítványt, akkor a következő összetett adatokat kapjuk (lásd az ábrát): a megkérdezettek legnagyobb hányada 37,8 százalékuk a fővárosban élt és gimnáziumi érettségivel zárta középiskolai tanulmányait. Arányok tekintetében a legkisebb csoportot a vidéken lakó, szakközépiskolai végzettséget szerzettek alkotják, arányuk 15,3 százalék (lásd a ábrát). Megjegyezzük, hogy nem kérdeztünk rá a középiskola helyszínére de úgy gondoljuk, hogy a 14 éves korban regisztrált állandó lakóhely jellege igen nagy befolyással lehet a középfokú tanulmányok alakulására is. Egyfajta presztizs-rangsor állítható fel, amelyben az egyik póluson a fővárosban élők és gimnáziumban végzettek vannak, míg a másik póluson a vidéki, szakközépiskolában végzettek. 78

79 II ábra: A minta megoszlása a lakóhely (14 évesen) és a középiskola jellege szerint. (%) Vidéki és szakközép; 15,3 Vidéki és gimnázium; 25,2 Budapesti és gimnázium; 37,8 Budapesti és szakközép; 21,7 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) Ha nemek szerint vizsgáljuk a fenti összetett változó alakulását, akkor halványabb eltéréseket tapasztalunk (P=0,158), de tendenciózusan kirajzolódnak a nők kedvezőtlenebb pozíciói annyiban, hogy köreikben magasabb a vidéken élő és szakközépiskolában végzettek aránya, mint a férfiak esetében (16,8 százalék versus 8,9 százalék). Az ellenkező póluson (gimnáziumban végzett és a fővárosban élt 14 éves korában) megfordulnak az arányok: a férfiak 44,6 százaléka sorolható ide a nőknél az arány 36,0 százalék. Tagozat szerint erős szignifikáns eltéréseket regisztráltunk (P < 0,001). A tendenciák a várt összefüggéseket mutatják: a levelező tagozaton végzettek körében erősen felülreprezentáltak a vidéken élő, szakközépiskolát végzettek (16,4 százalék szemben a nappalisoknál mért 11,0 százalékkal) és alulreprezentáltak köreikben a fővárosi, gimnáziumban végzettek (35,4 százalék, míg a nappali tagozaton végzetteknél 46,8 százalék ez az arány). 79

80 A végzés éve szerint is szignifikánsak az eltérések (P=0,012), itt elsősorban a vidéken élő, gimnáziumot végzett hallgatóink aránya növekedett jól érzékelhetően (2005-ben végzettek között még 17,1 százalék volt ez az arány, 2007-ben már 29,7 százalék, míg 2009-ben 32,5 százalék). Szakok szerint az eltérések szintén szignifikánsak (P=0,001). Adatainkból kiderül, hogy a vizsgált szempontok szerint a legmagasabb presztízsű (fővárosi és gimnáziumban érettségizett) csoport aránya a kommunikáció és médiatudomány szakon végzettek körében a legnagyobb (kereken 50 százalék), míg a legalacsonyabb az egyéb szakok esetében (itt 30 százalék lásd a ábrát). II ábra: A lakóhely (14 évesen) és a középiskola jellege szakok szerint (%) Összesen 38,1% 21,6% 25,1% 15,2% egyéb 30,0% 10,0% 50,0% 10,0% nemzetközi kapcsolatok 37,0% 11,0% 41,1% 11,0% művelődésszervező 35,8% 37,3% 20,9% 6,0% kommunikáció és művelődésszervező 40,5% 16,7% 27,4% 15,5% kommunikáció és médiatudomány 50,0% 18,2% 13,6% 18,2% humánerőforrásmenedzser 37,7% 22,7% 19,3% 20,3% andragógia 38,5% 38,5% 15,4% 7,7% 0% 20% 40% 60% 80% 100% budapesti és gimnázium vidéki és gimnázium budapesti és szakközép vidéki és szakközép Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 80

81 A végzett hallgatóink több mint egyötöde (21,0 százalékuk) tanult a megkérdezés időpontjában is valamely felsőoktatási intézményben (lásd a ábrát). II ábra: Tanul-e más felsőoktatási intézményben jelenleg? (%) Igen; 21,0 Nem; 79,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) Közülük a legnagyobb arányban 7,8 százalékuk felsőfokú szakképzésben vett részt, további 4,9 százalékuk hagyományos főiskolai képzésen, mesterképzésen folytatta tanulmányait végzett hallgatóink 3,2 százaléka, bachelor szinten további 2,5 százalék; a PhD képzésig a vizsgálat időpontjában 0,2 százalékuk jutott el (lásd a ábrát). Nemek szerint egy árnyalattal nagyobb a nők továbbtanulása: 22,5 százalékuk folytatta valamely felsőoktatási intézményben tanulmányait a megkérdezésekor, míg a férfiaknál 14,9 százalék volt ez az arány. Tagozat szerint nem találtunk jelentősebb eltéréseket, míg a végzés éve szerint egy enyhébb elmozdulás kimutatható: a 2005-ben végzettek 18,0 százaléka tanult tovább, a 2007-ben végzetteknél 24,2 százalék, míg a legutóbb (2009-ben) végzetteknél 21,9 százalék. 81

82 Szakok szerint is igen haloványak az eltérések 21 : valamivel átlag fölötti a kommunikáció és művelődésszervező valamint a nemzetközi kapcsolatok szakon végzettek körében a továbbtanulók aránya (egyaránt 24,7 százalék), míg a legalacsonyabbat 13,6 százalékot a kommunikáció és médiatudomány szak esetében regisztráltunk II ábra: Ha tanul, milyen képzés(ek)ben vesz részt? (Több válasz is megjelölhető; %) Felsőfokú szakképzés 7,8 Hagyományos főiskolai képzés 4,9 Mesterképzés (MA/MSc) 3,2 Bachelor képzés (BA/BSc) 2,5 Egyéb felsőfokú képzés 2,2 Hagyományos egyetemi képzés 1,7 Egységes és osztatlan képzés (2006. után kezdett jogviszony),2 Doktori képzés (PhD/DLA),2,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) Ha megvizsgáljuk, hogyan kapcsolódnak a válaszadók a Zsigmond Király Főiskolához, kiderül, hogy 6,3 százalékuk tehát a továbbtanulók egyharmada itt folytatja tanulmányait (lásd a ábrát). Adataink szerint végzettjeink immáron 14,2 százaléka két vagy több szakon is a ZSKF-en szerezte meg diplomáját (lásd a ábrát) 21 Egyik magyarázó változó esetében sem mutatott a Khí-négyzet próba szignifikáns összefüggéseket. 82

83 II ábra: A Zsigmond Király Főiskolához fűződő kapcsolata. (%) Hallgatója és végzettje is vagyok (legalább abszolutóriumot szereztem); 6,3 Végzettje vagyok (legalább abszolutóriumot szereztem); 93,7 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) II ábra: Hány szakon végzett (szerzett legalább abszolutóriumot) a ZSKF-en? (%) Kettő vagy több szakon; 14,2 Egy szakon; 85,8 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 83

84 A leggyakoribb második szak a kommunikáció és művelődésszervezés (8,2 százalék) és kisebb arányban előfordul még a művelődésszervező, az emberi erőforrás, a humánerőforrás-menedzser és az andragógia szak is (lásd a ábrát) II ábra: Második szak neve a ZSKF-en. (%) kommunikáció és művelődésszervező 8,2 művelődésszervező 1,4 emberi erőforrások,7 humánerőforrás-menedzser,6 andragógia,3,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) Amikor további terveikről kérdeztük végzettjeinket, nagyon magas volt a bizonytalanok aránya: mindössze válaszadóink 21,4 százaléka tudott nyilatkozni továbbtanulási szándékairól (lásd a ábrát). Ezen belül is alig több mint egytizedük (11,2 százalék) valószínűsítette azt, hogy valamely felsőoktatási intézménybe jelentkezik a jövőben (majdnem ugyanekkora arányban 10,3 százalékuk ezt nem tartották valószínűnek. Akik tovább akarnak tanulni, legtöbbjük ezt master képzésen képzeli el (6,1 százalék), további 4,2 százalékuk a felsőfokú szakképzést jelölte meg, míg az egyéb, nem akkreditált tanfolyamot megjelölők aránya 2,2 százalék volt. Viszonylag népszerű a vállalatok által szervezett tanfolyam, tréning: az érdemben válaszolók egyötöde (2,8 százalékuk) válaszai között szerepel ez a lehetőség (lásd a ábrát) 84

85 II ábra: Az elkövetkező években kezd-e újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat? (%) Igen, biztosan; 3,8 Igen, valószínű; 7,4 Nem valószínű; 9,2 Biztosan nem; 1,1 NT/NV; 78,6 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) II ábra: A tervezett felsőfokú vagy egyéb tanulmányok típusa (akik igen, biztosan vagy igen, valószínű alternatívákat jelöltet meg; %) Mesterképzés (MA/MSc) 6,1 Felsőfokú szakképzés 4,2 Vállalat által szervezett tanfolyam, tréning 2,8 Egyéb, nem akkreditált tanfolyam, képzés 2,2 Szakirányú továbbképzés 1,7 Szakvizsgához kapcsolódó kötelező képzés Doktori képzés (PhD/DLA) 1,0,9 Bachelor képzés (BA/BSc),5 Egységes és osztatlan képzés,3 Egyéb képzés 1,1,0 2,0 4,0 6,0 8,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 85

86 II.3. MUNKAHELY Részletesebben is megvizsgáltuk azt, hogy a három évfolyamon végzett hallgatóink hogyan illeszkedtek be a munka világába. Kíváncsiak voltunk arra, hogy egyáltalán van-e jelenleg állása, hogyan alakul a gazdasági aktivitása, milyen jellegű munkát végez, hol, milyen körülmények között. Kérdéseink arra is kiterjedtek, hogyan érzi magát a munkahelyén, mennyire elégedett körülményeivel. A következőkben ezekre az adatokra térünk ki egy kicsit részletesebben is, megvizsgálva a nem, tagozat, a végzés éve és a szakok szerinti eltéréseket is. A vizsgálatunk egyik legfontosabb kérdése arra vonatkozott, hogy volt-e már egyáltalán munkahelye (lásd a 3.1. ábrát). A válaszokból kitűnik, hogy közel négyötödük a megkérdezése pillanatában rendelkezett munkahellyel (79,1 százalék), mindössze egytizedük (9,6 százalékuk számolt be arról, hogy még nem volt munkahelye. II.3.1. ábra: Volt-e már munkahelye? (%) Volt; 11,3 Nem volt még; 9,6 Van munkahelye; 79,1 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 86

87 Ha nemek szerint vizsgáljuk a válaszok megoszlását, csak halvány eltéréseket tapasztalunk (P=0,221): a nők körében nagyobb azok aránya, akiknek még nem volt eleddig munkahelye (10,6 százalék a férfiaknál ez az arány 5,9 százalék; az ASR értéke +/-1,4, tehát csupán nem szignifikáns eltérésekről beszélhetünk). A megkérdezésükkor a férfiak 85,1 százalékának volt munkahelye, míg a nőknek 77,5 százaléka jelölte meg ezt az alternatívát. Tagozat szerint erős, szignifikáns eltérések mutathatóak ki (P < 0,001). A nappali tagozaton végzettek mintegy ötöde (21,8 százalékuk) számolt be arról, hogy még nem volt munkahelye ez az arány a levelező tagozatosoknál mindössze 6,1 százalék (az ASR értéke +/-4,9). A megkérdezésükkor a levelezősök 81,5 százalékának volt munkahelye, míg a nappalisok 70,9 százalékának. A végzés éve szerint szintén erősek az eltérések (P < 0,001 a legnagyobb ASR +7,3). A várt összefüggéseket találtuk: míg a legutóbb végzettek 23,9 százaléka számolt be arról, hogy még nem volt munkahelye, a 2005-ben végzetteknél ez az arány mindössze 2,9 százalék volt (a 2007-ben végzetteknél hasonlóan alacsony arányt regisztráltunk: 3,1 százalékot). Szakok szerint hasonló erősségű kapcsolatról szól az alkalmazott statisztikai eszközünk (itt is 0,001 alatt van a Khí-négyzet próba elfogadási valószínűsége lásd a 3.2. ábrát is). A legkedvezőbb viszonyokat a művelődésszervező szakon végzettek körében tapasztalhattunk: közülük senki nem számolt be arról, hogy még nem volt munkahelye (0,0 százalék), őket a humánerőforrás-menedzserek követik (6,3 százalékkal). Átlag körüli értékeket regisztráltunk a kommunikáció és művelődésszervező illetve a nemzetközi kapcsolatok szakok esetében 9-10 százalék körül). A legmagasabb arányokat az egyéb szakok esetében regisztráltunk (38,1 százalék), ezt követi a kommunikáció és médiatudomány szak (31,8 százalék), illetve átlag fölötti az andragógia szak esetében is (23,1 százalék) azok aránya, akiknek még nem volt munkahelye. Érdemes megfigyelni, hogy a kérdezés időpontjában munkahellyel rendelkezők aránya a humánerőforrásmenedzser illetve a kommunikáció és művelődésszervező szakon végzettek körében volt a legmagasabb (meghaladta a 80 százalékot), míg a legalacsonyabb a kommunikáció és médiatudomány szak illetve az egyéb szakok esetében (60 százalék körüli értékek). 87

88 II.3.2. ábra: Volt-e már munkahelye szakok szerint (%) Összesen 9,6% 79,0% 11,4% egyéb 38,1% 61,9%,0% nemzetközi kapcsolatok 10,8% 78,4% 10,8% művelődésszervező,0% 76,1% 23,9% kommunikáció és művelődésszervező 9,4% 82,4% 8,2% kommunikáció és médiatudomány 31,8% 63,6% 4,5% humánerőforrásmenedzser 6,3% 82,7% 11,1% andragógia 23,1% 69,2% 7,7% 0% 20% 40% 60% 80% 100% nem volt még van volt Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) Ha alaposabban is megvizsgáljuk a végzett hallgatóink gazdasági aktivitására vonatkozó adatokat, akkor a következőket rögzíthetjük (lásd a 3.3. ábrát is): Összességében 4,8 százalékuk mondta magát munkanélkülinek (szeretne állást, de nem talál). További 0,5 százaléka nem rendelkezik munkahellyel, de jelenleg különböző okoknál fogva nem keres (tehát nem tekinti magát munkanélkülinek). Igen magas 8,2 százalék válaszadóink közül azok aránya, akiknek eddig még nem volt munkahelye, de nem is keres. Jelenleg inaktív státusban van még 6,0 százalék, akik egészségügyi és egyéb okokból maradtak ki a munkaerőpiacból. 88

89 A válaszadóink közel háromnegyede a legtöbben tehát teljes munkaidőben dolgozik valamilyen cégnél, intézménynél (arányuk 73,1 százalék). Ezen belül 6,1 százalékuknak van emellett egyéb munkája, kereseti forrása is. Mindössze 3,8 százalékuk számít önfoglalkoztatónak, azaz saját vállalkozását irányítja. II.3.3. ábra: Jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel? (%) Igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom 67,0 Nem volt még munkahelye - nem keres 8,2 Igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom, de mellette egyéb munkákat is Igen, de jelenleg inaktív státuszban vagyok (egészségügyi ok, GYES/GYED) 6,1 6,0 Nem, jelenleg munkanélküli vagyok 4,8 Igen, saját vállalkozásomat irányítom 3,8 Igen, elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat végzek, nem kötelezem el magam 2,3 Volt munkahelye, most nincs - nem keres,5 NT/NV 1,4,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) Nemek szerint jelentős eltéréseket mutatnak az adataink (a Khí-négyzet próba elfogadási valószínűsége: P=0,034). Különösen a munkanélküliek arányát tekintve vannak nagy különbségek: míg a férfiak 7,9 százaléka vallotta magát munkanélkülinek, addig a nőknél ez az arány csak 3,9 százalék. Az inaktív státuszúak körében viszont a nők aránya magasabb: 7,5 százalék a férfiaknál csupán 1,0 százalék. 89

90 A saját vállalkozást vezetők inkább férfiak (5,0 százalék szemben a nők 3,4 százalékával), de közöttük nagyobb a teljes munkaidőben cégnél, intézménynél dolgozók aránya is (79,2 százalék versus 71,5 százalék). Tagozat szerint szintén markánsak az eltérések (P < 0,001). A munkanélküliek aránya a nappali tagozatosoknál 5,4 százalék, míg a levelezősöknél 4,7 százalék. A jelenleg egyéb okból inaktívak nagyobb arányban fordulnak elő a levelező tagozaton végzettek körében (7,4 százalék versus 1,8 százalék), ugyanakkor a teljes állásban lévők között is nagyobb az arányuk (75,4 százalék versus 63,1 százalék). Végzés éve szerint szintén szignifikáns eltéréseket mértünk (P < 0,001). Meglepő módon a korábban végzettek relatíve nagyobb hányada sorolta magát a munkanélküliek közé, mint a legutóbb végzettek. Így alakulnak az arányok: 2005-ben végzetteknél 6,4 százalék, 2007-ben végzetteknél 3,9 százalék, míg a ben végzetteknél 3,2 százalék. Hasonló módon alakul a jelenleg más okból inaktívak aránya is: 2005: 8,3 százalék, 2007: 7,0 százalék, 2009: 2,6 százalék. Szakok szerint vizsgálva az eltéréseket óvatosan kell kezelnünk adatainkat, hiszen igen sok kategória kereszttáblája esetében (mint itt is) a statisztikai számítások meglehetősen bizonytalanok (az 5-nél kisebb elemszámú cellák aránya meghaladja a 60 százalékot)! Csupán néhány jellegzetességre hívhatjuk fel a figyelmet. A munkanélküliek aránya az andragógia, a kommunikáció és médiatudomány illetve az egyéb szakok esetében a legalacsonyabb (gyakorlatilag nincs munkanélküliség e szakokon végzettek körében). Relatíve a legmagasabb arányt (9,1 százalékot) művelődésszervezők körében regisztráltunk; a többi szak adatai az átlagos értékhez közelítenek. A saját vállalkozások aránya a nemzetközi kapcsolatok és a humánerőforrás-menedzserek körében a legmagasabb (meghaladja a 4 százalékot). 90

91 A jelenleg foglalkoztatottak, illetve a korábban munkahellyel rendelkezők (ez esetben a legutóbbiról számolnak be) körében a legtöbben a kereskedelem, javítás ágazatában helyezkedtek el (13,4 százalék lásd a 3.4. ábrát). Számottevő még a pénzügyi közvetítés (9,0 százalék), a közigazgatás, védelem (8,9 százalék), az oktatás (8,0 százalék) és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (6,4 százalék) területén elhelyezkedők aránya (a többi kategóriába kevesebb, mint 5 százalék sorolta magát illetve 27,4 százalékuk egyéb kategóriát jelölt meg; további 11,3 százalékuknak még nem volt munkahelye, illetve nem válaszolt a kérdésünkre). II.3.4. ábra: A minta megoszlása a jelenlegi/utolsó munkahely ágazata alapján. (%) Kereskedelem, javítás 13,4 Pénzügyi közvetítés Közigazgatás-védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás, egyéb tevékenység Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 4,2 4,0 9,0 8,9 8,0 6,4 Építőipar Egészségügyi, szociális ellátás Feldolgozóipar Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2,3 1,7 1,2 1,1,8,3 Egyéb 27,4 NT/NV 11,3,0 10,0 20,0 30,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 91

92 A munkahelyek cégformája szerint a legtöbb válaszadónk KFT.-ben dolgozik, vagy dolgozott korábban (40,1 százalék lásd a 3.5. ábrát). További 19,5 százalékuk ZRT. illetve NYRT. keretein belül talált munkát. Állami cégnél végzettjeinknek mindössze 15,3 százaléka foglalkoztatott, további 4,2 százalékuk önkormányzatoknál végez / végzett kereső tevékenységet. II.3.5. ábra: A minta megoszlása a jelenlegi/utolsó munkahely cégformája alapján. (%) Kft. 40,1 Zrt., nyrt. 19,5 Állami 15,3 Önkormányzati Nonprofit szervezet (alapítvány, egyesület) Egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató Bt. 4,2 2,9 2,7 1,7 Egyéb 2,8 NT/NV 10,6,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) A munkavállaló végzett hallgatóink jelentős hányada 26,6 százalékuk ezer főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégnél dolgozik / dolgozott legutóbb (lásd a 3.6. ábrát). Másik egynegyedük (24,2 százalékuk 100 és 1000 fő közötti nagyságú cég alkalmazottja (volt), míg az egészen kicsi 1-2 főt foglalkoztató magáncégekben alig 3,9 százalékuk talált munkát (többségük önfoglalkoztató ). 92

93 II.3.6. ábra: Hány alkalmazottja van/volt a cégnek/intézménynek? (%) 1000 főnél több 26, fő 13, fő 10, fő 7, fő 9, fő 5,7 5 9 fő 7,5 3 4 fő 1 2 fő 3,8 3,9 NT/NV 11,0,0 10,0 20,0 30,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) A jelenlegi illetve legutóbbi foglalkozása, beosztása szerint legnagyobb hányaduk 63,3 százalékuk beosztottként dolgozik /dolgozott (lásd a 3.7. ábrát). Közel egyhuszaduk felsővezető (4,7 százalékuk főosztályvezető vagy magasabb beosztású), további 17,0 százalékuk alacsonyabb vezetői beosztást ért el, míg 3,7 százalékuk egyéni vállalkozó (az összes megkérdezett 11,3 százalékának még nem volt munkahelye, illetve nem válaszolt a kérdésünkre) A nemek szerinti eltérések szignifikánsak (P < 0,001). A férfiak lényegesen nagyobb arányban kerülnek vezetői pozícióba, mint a nők: míg az utóbbiak körében a valamilyen szintű vezetők aránya 18,8 százalék, addig a férfiak 34,6 százaléka tölt be ilyen pozíciót. Különösen a felsőszintű vezetőknél plasztikusak a különbségek: 8,9 versus 3,9 százalék (mondanunk sem kell: az erősebbik nem javára). 93

94 II.3.7. ábra: Milyen beosztásban dolgozik jelenlegi/dolgozott utolsó munkahelyén? (%) Egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató; 3,7 Alkalmazott; 63,3 NT/NV; 11,3 Felső vezető; 4,7 Középvezető; 9,7 Egyéb vezető; 7,3 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) A tagozat szerinti eltérések szintén szignifikánsak (P < 0,001). Elsősorban a levelező tagozaton végzettek kerültek magasabb beosztásba (már csak magasabb átlagéletkoruknál fogva is): köreikben a vezetők aránya 24,0 százalék (5,8 százalékuk felsővezető), míg a nappali tagozatosoknál a vizsgált arány 14,6 százalék (közülük csupán 0,9 százalék felsővezető). A végzés éve szerinti eltérések szintén erősen szignifikánsak (a Khí-négyzet próba elfogadási valószínűsége itt is alatta marad a 0,001-nak). A 2009-ben végzettek 20,6 százaléka vezető (3,2 százalékuk felső vezető), ugyanakkor a 2005-ben végzettek 6,8 százaléka felső vezető, míg az összes vezetők aránya körükben 21,4 százalék. Relatíve a legmagasabb vezetői arányt a 2007-ben végzettek körében regisztráltunk: itt 23,4 százalék, ezen belül a felső vezetők aránya csupán 3,1 százalék. Elmondható tehát, hogy nincsenek egyértelműen kitapintható tendenciák a vizsgált szempontból, legfeljebb az egyéni vállalkozók arányát tekintve (itt a 2005-ben végzettek 5,9 százaléka került ebbe a csoportba, míg a két később végzett csoportnál az arányok 2,3 majd 1,9 százalékra csökkennek). 94

95 II.3.8. ábra: A vezető beosztásúak aránya szakonként. (%) Összesen 21,7% humánerőforrás-menedzser 28,0% kommunikáció és művelődésszervező 23,5% nemzetközi kapcsolatok 21,6% kommunikáció és médiatudomány 20,0% egyéb 10,0% andragógia 8,3% művelődésszervező 6,2% 0,0% 5,0% 10,0% 15,0% 20,0% 25,0% 30,0% Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) A szakok szerinti eltéréseket (melyek szignifikánsak; a Khí-négyzet próba elfogadási valószínűsége kisebb 0,001-nál) jól szemlélteti a fenti ábra (lásd a 3.8. ábrát). A legtöbb vezető (28,0 százalék) a humánerőforrásmenedzserek között található, míg a legkevesebb a művelődésszervezőknél. A felső vezetők aránya szintén az előzőekben kiemelt csoportnál fordul elő a legnagyobb arányban: 8,3 százalékuk legalább főosztályvezetői beosztást ért el (a kommunikáció és médiatudomány illetve az egyéb szakok esetében nem volt a válaszadók közt felső vezető). 95

96 A végzett hallgatóink több mint kétharmadának (67,6 százalék) Budapesten van a lakóhelye és hasonló magas arányban (62,8 százalék) a munkahelye is. További 16,7 százalékuk Pest megyében él, illetve 12,2 százalékuknak itt található a munkahelye is. A legkevesebben Dél-Dunántúlon laknak (1,0 százalék) és itt dolgoznak a legkevesebben (0,5 százalék). A külföldön élők aránya 2,7 százalék, míg határainkon túl dolgozik 1,7 százalék. II.3.9. ábra: Melyik régióban van jelenlegi lakóhelye és munkahelye? (%) Budapest 67,6 62,8 Pest megye 16,7 12,2 Észak-Magyarország (BAZ, Heves, Nógrád) Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár) Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) Közép-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém) Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson, Vas, Zala) Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna) Külföld 2,3 1,2 1,1 0,7 1,5 1,2 5 4,7 2,1 2,1 1 0,5 2,7 1,7 jelenlegi lakóhelye munkahelye Nincs munkahelye, NV 0 12,8,0 20,0 40,0 60,0 80,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) Összességében a megkérdezettek 66,3 százalékának a lakóhelye és a munkahelye is ugyanazon a településen van, azaz Budapesten (ahol főiskolai tanulmányait végezte lásd a 3.9. ábrát). Egy kisebb hányaduk 3,5 százalék a főváros közvetlen vonzáskörzetében dolgozik, míg 16,8 százalékuk jelentősebb távolságra. Mindössze 0,2 százalék válaszolt úgy, hogy nincs állandó helyszíne a munkavégzésének. 96

97 II.3.9. ábra: Az Ön jelenlegi/utolsó munkahelye ugyanazon a településen van, mint ahol főiskolára járt? (%) Nem, munkavégzésemnek nincs állandó helyszíne;,2 Nincs munkahelye, NV; 13,3 Nem, máshol; 16,8 Igen, ugyanazon a településen; 66,3 Nem, de közel, a közvetlen vonzáskörzetében; 3,5 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) A következőkben a munkahely és a felsőoktatás viszonyával kapcsolatban feltett kérdések eredményeit elemezzük. Arra voltunk kíváncsiak, mennyire kapcsolódik jelenlegi / legutóbbi munkatevékenysége végzettségéhez illetve több diploma, végzettség esetén melyikhez kapcsolódik jobban. Ez utóbbi kérdéssel kapcsolatban a válaszadóink közel egyharmada (32,3 százalékuk) szerint egyik végzettségéhez sem kapcsolódik jelenlegi / utolsó munkája. További egyharmaduk (36,1 százalékuk) az elsőként szerzett végzettségéhez köti munkatevékenységét, míg 9,5 százalék inkább a másodikként szerzett végzettségéhez tartja közelebb állónak. Közel egytizedük (11,5 százalék) szerint mindkét végzettsége nagyban hozzájárult a munkavégzéséhez (további 10,5 százalék nem nyilatkozott a kérdésben lásd a ábrát) 97

98 II ábra: Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája melyik végzettségéhez kapcsolódik leginkább? (%) Nincs munkahelye, NV; 10,5 Egyikhez sem kapcsolódik; 32,3 Elsőként szerzett végzettségemhez; 36,1 Mindkettőhöz egyaránt; 11,5 Másodikként szerzett végzettségemhez; 9,5 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) Ha azt vizsgáljuk meg, hogyan viszonyul a Zsigmond Király Főiskolán szerzett (a megkeresésük tárgyát képező) szakhoz a jelenlegi / legutóbbi munkájuk, munkakörük, akkor a következő arányokat tapasztalhatjuk (lásd a ábrát). A válaszadóink egyötöde (20,1 százalékuk) számolt be arról, hogy a ZSKF-en szerzett végzettségéhez egyáltalán nem kapcsolódik munkája, további 34,7 százalékuk szerint csak kis mértékben. Az ellenkező póluson az az egytizednyi (9,9 százalék) végzettünk helyezkedik el, akik szerint a főiskolán tanultak nagyon nagy mértékben illeszkednek munkájukhoz, hozzájuk kapcsolható az a 23,8 százaléknyi válaszadó, akik szerint nagymértékű ez a kapcsolódás (további 11,5 százalék nem válaszolt kérdésünkre). Ha nemenként vizsgáljuk meg a különbségeket, akkor nem találunk szignifikáns eltéréseket (P = 0,450), de hasonló a helyzet a tagozat szerint is (P=0,309). Megjegyezzük, hogy ez utóbbi esetben a nappali tagozaton végzettek egy árnyalattal kedvezőbb viszonyokról számoltak be (esetükben a nagy illetve nagyon nagy mértékben alternatívák együttes előfordulása 47,0 százalék, míg a levelezősöknél mindössze 35,9 százalék az eltérések nem szignifikánsak; az ASR alatta marad a +/-1,6 es értéknek). A végzés éve szerinti 98

99 különbségek szintén elenyészőek (P=0,423), egyedül az egyáltalán nem kapcsolódik alternatíva esetén tapasztalunk egy trendszerű növekedést (míg a 2005-ben végzettek között 19,7 százalék választotta ezt a válaszlehetőséget, a 2007-ben végzetteknél más 21,7 míg a 2009-ben végzetteknél 28,7 százalék az ASRek egyik esetben sem haladják meg a +/-2,0 értéket). II ábra: Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája milyen mértékben kapcsolódik a ZSKF-en szerzett végzettségéhez? (%) Nincs munkahelye, NV; 11,5 Nagyon nagy mértékben; 9,9 Egyáltalán nem; 20,1 Nagymértékben; 23,8 Kismértékben; 34,7 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) Tanulságosak a szakok szerinti különbségek: bár a Khí-négyzet próba csupán gyengén szignifikáns összefüggést jelez (P=0,093), de az egyes ASR ek értéke jelentősebben meghaladja a +/- 2,0 értékeket. Mint az a következő ábra adataiból is kiolvasható (lásd a ábrát, amely csak az érdemben válaszolók adatait tartalmazza), relatíve a legszerencsésebb a kapcsolat a felsőoktatás és a munka világa között a humánerőforrás-menedzser szakosoknál (a nagyon nagy mértékben válaszok aránya itt 16,9 százalék az ASR +3,2) ugyanakkor az egyéb szakosoknál (nemzetközi tanulmányok, politológia, szabad bölcsész, vallástudomány) igen magas az egyáltalán nem alternatíva aránya (61,5 százalék az ASR itt +3,4). A művelődésszervező szak esetében a legalacsonyabb a nagyon nagy mértékben válaszok aránya (5,9 százalék az ASR nem mutat szignifikáns alulreprezentáltságot), míg az egyáltalán nem alternatíva a nemzetközi szak esetében a legalacsonyabb (18,8 százalék ez az eltérés sem szignifikáns). 99

100 II ábra: Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája milyen mértékben kapcsolódik a ZSKF-en szerzett végzettségéhez szakok szerint. (%, érdemben válaszolók) Összesen 11,3% 26,9% 38,9% 22,9% egyéb 7,7% 15,4% 15,4% 61,5% nemzetközi kapcsolatok 6,3% 28,1% 46,9% 18,8% művelődésszervező 5,9% 29,4% 39,7% 25,0% kommunikáció és művelődésszervező 8,0% 22,7% 46,7% 22,7% kommunikáció és médiatudomány 7,1% 35,7% 35,7% 21,4% humánerőforrásmenedzser 16,9% 27,5% 34,9% 20,6% andragógia 11,1% 22,2% 33,3% 33,3% 0% 20% 40% 60% 80% 100% nagyon nagy mértékben nagymértékben kismértékben egyáltalán nem Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=432) A továbbiakban a munkával, munkahellyel kapcsolatos elégedettséget vizsgáljuk a végzett hallgatóink körében (azokét, akiknek vagy a megkeresésünkkor vagy korábban volt már munkahelye). A következő ábránkon (lásd a ábrát) az összes válaszadó arányaiban közöljük a válaszok százalékos megoszlásait (tehát százalékos válaszhiányokkal), majd ezt követően csak az érdemben válaszolók átlagértékeit közöljük az ötfokú skálán (lásd a ábrát). 100

101 II ábra: Mennyire (volt) elégedett legutóbbi/jelenlegi munkahelyén a következő tényezőkkel? Osztályozza 1-től 5-ig! (%) a munka szakmai, tartalmi része 3,0 8,7 20,1 27,4 30,7 10 szakmai előmenetel, karrierépítés 13,9 17,1 21,4 20,5 17,1 10 szakmai presztízs 6,1 12,3 30,3 22,2 19,2 10 jövedelem, juttatások 7,6 11,7 28,9 25,9 16,0 10 a munka személyi körülményei 3,9 7,6 16,1 30,3 32,0 10,1 a munka tárgyi körülményei 3,2 6,9 17,4 28,2 33,2 11 0% 20% 40% 60% 80% 100% 1 egyáltalán nem teljes mértékben NT/NV Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) Adatainkból kitűnik, hogy a végzett hallgatóink relatíve a szakmai előmenetel, karrierépítés tekintetében a legelégedetlenebbek: 13,9 százalékuk egyáltalán nem elégedett, míg további 17,1 százalékuk inkább nem elégedett összességében tehát közel minden harmadik válaszadónk (31,0 százalékuk) problémákat érzékelt e területen. Az átlagértékek szerint is ez a tényező szerepel az utolsó helyen: mindössze 3,11 az ötfokú skálán. A jövedelem, juttatások kérdésköre is a problematikus, hiszen az átlagérték mindössze 3,34 és a közepesnél rosszabb válaszok aránya megközelíti a 20 százalékot (19,3 százalék). A szakmai presztízs tekintetében is hasonló eredmények születtek: az átlagérték 3,40 illetve az elégedetlenebbek aránya összesen 18,4 százalék. Valamivel kedvezőbb a megítélése a másik három tényezőnek: a munka szakmai, tartalmi részével a válaszadók több mint fele elégedett (a közepesnél jobb osztályzatok aránya összesen 58,1 százalék), az 101

102 átlagérték 3,82 az ötfokú skálán. Egy árnyalattal jobb átlagérték tapasztalható a munka személyi körülményei esetében: 3,88 az átlag és az inkább elégedettek aránya meghaladja a 60 százalékot. II ábra: Mennyire (volt) elégedett legutóbbi/jelenlegi munkahelyén a következő tényezőkkel? Osztályozza 1-től 5-ig! (Átlagok és szórások az ötfokozatú skálán, az érdemben válaszolókra) a munka tárgyi körülményei 1,096 3,91 a munka személyi körülményei 1,118 3,88 a munka szakmai, tartalmi része 1,107 3,82 szakmai presztízs 1,162 3,40 jövedelem, juttatások 1,161 3,34 szakmai előmenetel, karrierépítés 1,337 3,11 Szórás Átlag,00 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=434) Relatíve a legelégedettebbek a végzett hallgatóink a munka tárgyi körülményeivel : az átlagérték megközelíti a négyest (3,91 az ötfokú skálán), mindössze 10,1 százalékuk elégedetlen ugyanakkor 61,4 százalékuk elégedett e tekintetben a munkahelyi viszonyaival. Ha elkészítjük a hat elégedettségi indikátor összesített változatát (egyszerű átlagát vesszük a hat változónak), akkor az elégedettség összesített átlagértéke 3,57-nek adódik az ötfokú skálán (a szórás: 0,872). 102

103 Ha kíváncsiak vagyunk arra: összességében kik elégedettebbek illetve elégedetlenebbek a munka világában betöltött helyükkel, szerepükkel, körülményeikkel, ez az aggregált változó alkalmas az ilyen jellegű vizsgálatokra (lásd a ábrát). A korábbiakban említett F-próbát, illetve a variancia-analízis egyéb statisztikáit (pl. az Eta-négyzetet) alkalmazva kiderül, hogy nemek szerint nincsenek jelentősebb különbségek (P=0,814 az Eta-négyzet értéke mindössze 1,1 százalék). II ábra: Mennyire (volt) elégedett legutóbbi/jelenlegi munkahelyén: aggregált változó szakok szerint. (Átlagok és szórások az ötfokozatú skálán, az érdemben válaszolókra) Összesen nemzetközi kapcsolatok humánerőforrás-menedzser művelődésszervező kommunikáció és médiatudomány egyéb kommunikáció és művelődésszervező andragógia 0,872 0,918 0,863 0,806 0,877 0,485 0,933 0,929 3,57 3,70 3,64 3,59 3,46 3,42 3,38 3,20 0,00 1,00 2,00 3,00 4,00 Szórás Átlag Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=434) Hasonló a helyzet a tagozat (P=0,485) esetében, de a végzés éve sem bizonyult erős magyarázó változónak (P=0,435). Valamivel markánsabbak a szakok szerinti átlag-eltérések (itt a P=0,203 míg az Etanégyzet 2,0 százalék lásd a ábrát). Relatíve a legelégedettebbek a nemzetközi kapcsolatok szakosak (átlagértékük az ötfokú skálán 3,70), míg a legkevésbé elégedettek az andragógia szakon végzettek (3,20). 103

104 II.4. KAPCSOLAT VOLT INTÉZMÉNYÉVEL Összesen a kapcsolattartás hét formájára vonatkozóan fogalmaztuk meg kérdéseinket. Minden esetben e kapcsolat jellegét is megvizsgáltuk: baráti vagy szakmai. Az oktatókkal végzett hallgatóink alig 14,3 százaléka tartja a kapcsolatot (lásd a 4.1. ábrát). Ennek jellegét tekintve nagyjából ugyanakkora arányban baráti és szakmai (lásd a 4.2. ábrát). II.4.1. ábra: Tartja-e a kapcsolatot volt oktatóival? (%) NV; 2,2 Igen; 14,3 Nem; 83,5 II.4.2. ábra: Ez a kapcsolat milyen jellegű? (Több válasz is lehet; %) Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) egyéb jellegű 2,5 baráti 7,5 szakmai 7, Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 104

105 A volt hallgatótársakkal közel négyötödük (76,6 százalékuk) tartja valamilyen formában a kapcsolatot. (lásd a 4.3. ábrát). Ennek jellege döntő mértékben baráti bár 7,9 százalékuk szakmai jellegű kapcsolatokat is ápol velük (lásd a 4.4. ábrát). II.4.3. ábra: Tartja-e a kapcsolatot volt évfolyamtársakkal, csoporttársakkal? (%) Nem; 18,4 NV; 4,9 Igen; 76,6 II.4.4. ábra: Ez a kapcsolat milyen jellegű? (Több válasz is lehet; %) Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) egyéb jellegű 3,3 baráti 76,3 szakmai 7, Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 105

106 Más hallgatókkal csupán egyötödük (22,0 százalékuk) tart valamilyen kapcsolatot (lásd a 4.5. ábrát). Ennek jellege döntően baráti alig 3,4 százalékuk tett említést szakmai jellegű kapcsolatokról (lásd a 4.6. ábrát). II.4.5. ábra: Tartja-e a kapcsolatot más hallgatókkal? (%) NV; 4,2 Igen; 22,0 Nem; 73,7 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) II.4.6. ábra: Ez a kapcsolat milyen jellegű? (Több válasz is lehet; %) egyéb jellegű 3,6 baráti 18,5 szakmai 3, Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 106

107 A Karrierirodával jelenleg elenyésző kisebbség (mindössze 3,6 százalék) tartja a kapcsolatot (lásd a 4.7. ábrát). Ennek jellege döntően szakmai alig 0,5 százalékuk tett említést baráti jellegű kapcsolatokról (lásd a 4.8. ábrát). II.4.7. ábra: Tartja-e a kapcsolatot a Karrierirodával? (%) NV; 4,0 Igen; 3,6 Nem; 92,4 II.4.8. ábra: Ez a kapcsolat milyen jellegű? (Több válasz is lehet; %) Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) egyéb jellegű 0,9 baráti 0,5 szakmai 3, Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 107

108 Hasonló mértékű a Hallgatói Önkormányzathoz fűződő viszonya végzettjeinknek: mindössze 3,2 százalékuk számolt be valamilyen kontaktusról (lásd a 4.9. ábrát). Ennek jellege fele részben szakmai illetve baráti adataink szerint (lásd a ábrát). II.4.9. ábra: Tartja-e a kapcsolatot a Hallgatói Önkormányzattal? (%) NV; 2,9 Igen; 3,2 Nem; 93,9 II ábra: Ez a kapcsolat milyen jellegű? (Több válasz is lehet; %) Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) egyéb jellegű 0,7 baráti 1 szakmai 1,3 0 2 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 108

109 Válaszadóink közel kétharmada (62,2 százalékuk) tud arról, hogy megalakult a ZSKF-en is az öregdiák / alumni szervezet (lásd a ábrát) II ábra: Ön tudomása szerint működik-e Öregdiák/alumni szervezet a főiskolán? (%) Nem; 33,4 NV; 4,4 Igen; 62,2 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) Bár a tagtoborzás még meglehetősen az elején tartott a tavaszi adatfelvétel időpontjában, már a vizsgált három évfolyam 6,1 százaléka arról számolt be, hogy belépett a szervezetbe (lásd a ábrát). II ábra: Tagja-e Ön ennek az Öregdiák/alumni szervezetnek? (%) NV; 3,1 Igen; 6,1 Nem; 90,8 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 109

110 Az öregdiák mozgalom eleddig a végzett hallgatók egyhuszadát érte el abban a tekintetben, hogy a válaszadóink kerek 5 százaléka tartja a kapcsolatot vele (lásd a ábrát). A kapcsolat jellegét tekintve a szervezet célkitűzéseivel összhangban elsősorban baráti, de 1,1 százalék már jelezte ennek a kapcsolattartási formának a szakmai hozadékait is (lásd a ábrát) II ábra: Tartja-e a kapcsolatot az Öregdiák/alumni szervezettel (ha van)? (%) NV; 4,0 Igen; 5,0 Nem; 91,0 II ábra: Ez a kapcsolat milyen jellegű? (Több válasz is lehet; %) Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) egyéb jellegű 1,1 baráti 3,9 szakmai 1, Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 110

111 További kapcsolódási lehetőségekről számolt be megkérdezettjeink 2,0 százaléka. Elsősorban a PR és Marketing Irodához fűződő kapcsolataikat emelték ki válaszadóink, de megemlítették a tréningek szervezését és a ZSKF Társadalomtudományi Kutatóközpontját is, mint lehetséges kapcsolódási pontokat (lásd a ábrát). Ezekre a kapcsolatokra elsősorban a szakmaiság jellemző (lásd a ábrát). II ábra: Tartja-e a kapcsolatot egyéb szervezettel? (%) NV; 3,9 Igen; 2,0 Nem; 94,1 II ábra: Ez a kapcsolat milyen jellegű? (Több válasz is lehet; %) Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) egyéb jellegű 0,2 baráti 0,5 szakmai 1,4 0 2 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 111

112 Ez esetben is elkészítettünk egy összesítő indikátort : megvizsgáltuk, hány kapcsolatformát említettek a válaszadóink. Az összesített adataink szerint (lásd a ábrát) mindössze a végzett hallgatóink 18,0 százaléka nem tartja semmilyen formában a kapcsolatot az alma materével, 10,6 százalékuk három vagy több formában is megőrizte kötődését. II ábra: A felsorolt kapcsolatokból hány él? (%) kettő; 19,3 három vagy több; 10,6 egy sem; 18,0 egy; 52,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) Ha megvizsgáljuk a kapcsolattartás e mennyiségi összesített változóját a legfontosabb alapadatok mentén (lásd a ábrát), akkor kitűnik, hogy nemek szerint nem találunk különösebb eltéréseket (P=0,678). Talán egy árnyalattal nagyobb az elzárkózó (egyetlen kapcsolati formával sem rendelkező) férfiak aránya (21,8 versus 17,1 százalék). Annál markánsabb eltérések tapasztalhatóak tagozat szerint (P < 0,001): jól érzékelhető a nappali tagozatosabb szorosabb integrációja, erősebb kötődése a ZSKF-hez a levelező tagozaton végzettekkel összehasonlítva. Míg a nappalisoknál az elzárkózók aránya alig több egyhuszadnál (6,3 százalék), addig a levelezősöknél ez az arány több mint háromszoros (21,5 százalék). Az ellenkező póluson is jól kitapinthatóak a különbségek: a három és több kapcsolati formával rendelkezők aránya alig haladja meg az egyhuszadot (6,6 százalék) a levelezősöknél, a másik csoport esetében az arány 24,3 százalék. 112

113 II ábra: A felsorolt kapcsolatokból hány él az alapadatok szerint (%; a Khí-négyzet próba P értékei) NEMEK szerint (P=0,678) férfi 21,8% 47,5% 19,8% 10,9% nő 17,1% 53,2% 19,1% 10,6% TAGOZAT szerint (P < 0,001) nappali 6,3% 46,8% 22,5% 24,3% levelező 21,5% 53,6% 18,3% 6,6% VÉGZÉS ÉVE szerint (P < 0,001) ,2% 57,3% 12,1% 5,3% ,5% 53,1% 23,4% 10,9% ,9% 43,9% 25,2% 18,1% SZAK szerint (P < 0,001) andragógia 8,3% 41,7% 33,3% 16,7% humánerőforrás-menedzser 15,9% 57,7% 19,2% 7,2% kommunikáció és médiatudomány 9,1% 50,0% 27,3% 13,6% kommunikáció és művelődésszervező 16,5% 49,4% 20,0% 14,1% művelődésszervező 43,3% 46,3% 9,0% 1,5% nemzetközi kapcsolatok 8,1% 55,4% 21,6% 14,9% egyéb szakok 14,3% 19,0% 23,8% 42,9% ÖSSZESEN 18,0% 52,0% 19,3% 10,7% 0% 20% 40% 60% 80% 100% egy sem egy kettő három vagy több Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 113

114 A végzés éve is rendkívül erős magyarázó változó (P < 0,001): az idő elteltével szemmel láthatóan fogy a főiskola vonzereje abban az értelemben, hogy a tőle korábban távozóknak kisebb a kapcsolat intenzitása. Míg a 2009-ben végzettek 18,1 százaléka kötődik három vagy több szálon a ZSKF-hez, addig a 2007-ben végzetteknél ez az arány már csak 10,9 százalék, míg a legrégebben végzetteknél (2005) mindössze 5,3 százalék. Az ellenkező póluson az elzárkózók arányát tekintve szinte ezzel ellentétes arányokat regisztráltunk: míg a 2005-ben végzetteknél 25,2 százalék a vizsgált arány, addig a másik két csoportnál ennek fele (12-13 százalék között mozog). A szakok szerinti különbségek is erősen szignifikánsak (P < 0,001). A leginkább elszakadók a művelődésszervező szakon végzettek: közel felük (43,3 százalékuk) szinte minden kapcsolatot megszakított alma materével, míg 1,5 százalék köreikben azok aránya, akik több szálon kötődnek a ZSKF-hez. Az ellenkező pólust az andragógia, a nemzetközi kapcsolatok illetve a kommunikáció és médiatudomány szakosok képezik: ezeknél a csoportoknál 10 százalék alatt maradt az elzárkózók aránya, míg a szorosabb kapcsolattartóké százalék körül alakul. A humánerőforrás-menedzserek, a kommunikáció és művelődésszervező szakosok adatai közelítenek leginkább az átlaghoz, míg az egyéb szakosok esetében jól megfigyelhető a kisebb létszámú csoportok sajátos kapcsolattartó gyakorlata : sokaknak nagyon erős (42,9 százalékuk számolt be 3 és több kapcsolati formáról), míg egy jelentős hányaduk (14,3 százalékuk) teljesen elszakadt oktatási intézményétől. 114

115 II.5. JÖVEDELEM-ADATOK A három végzett évfolyam megkérdezettjeinek jövedelmi viszonyaira vonatkozó adatokat elemezzük a következőkben. Először a havi nettó összjövedelmükre voltunk kíváncsiak, majd a háztartás egy főre jutó havi átlagjövedelmére. A hasonló jellegű kérdések esetében tapasztalt százalékos válaszmegtagadási arányokat regisztráltuk online vizsgálataink során mi is: míg az előző kérdésünkre 367 fő válaszolt (75,2 százalék), addig az utóbbira 359 (73,6 százalék). Mint az alábbi ábráról is leolvasható, az érdemben válaszolók havi nettó átlagjövedelme közelít a 180 ezer forinthoz (a szórás közel 100 ezer forint: a minimum 20, míg a maximum 700 ezer forint). Az egy főre jutó havi átlagjövedelem ennél 30 ezer forinttal kevesebb (150 ezer forint alatt valamivel; a szóródások itt is hasonló módon alakulnak lásd az 5.1. ábrát). II.5.1. ábra: Jövedelem-adatok (átlagok és szórások, érdemben válaszolókra, ezer forintban) Jelenleg mennyi az Ön átlagos havi nettó összjövedelme? 98, ,091 Mennyi az Ön háztartásának egy főre jutó átlagos havi nettó jövedelme? 98, ,604 Szórás Átlag 0,000 50, , , ,000 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=367 és 359) A következőkben megvizsgáljuk a két jövedelem- adat átlagértékeinek alakulását a válaszadók legfontosabb ismérvei nemük, tagozatuk, a végzés éve és szak szerint. Az összehasonlítás során az F- próbát használjuk (az elfogadási valószínűségek értékét közöljük lásd az 5.2. és az 5.3. ábrát). 115

116 II.5.2. ábra: Átlagos havi nettó jövedelem szakonként (ezer Ft érdemben válaszolók) NEMEK szerint (P=0,005) férfi 207 nő 169 TAGOZAT szerint (P=0,109) nappali 160 levelező 180 VÉGZÉS ÉVE szerint (P=0,689) SZAK szerint (P=0,010) andragógia 144 humánerőforrás-menedzser 187 kommunikáció és médiatudomány 136 kommunikáció és művelődésszervező 163 művelődésszervező 150 nemzetközi kapcsolatok 205 egyéb szakok ÖSSZESEN Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=367) 116

117 A nemek szerinti eltérések az átlagos havi nettó jövedelem tekintetében erősen szignifikánsak (P=0,005), a különbség igen nagy: havonta közel 40 ezer forinttal többet visznek haza a férfiak, mint a nők (a két átlagérték: 207 illetve 169 ezer forint lásd az 5.2. ábrát). Tagozat szerint egy gyengén szignifikáns eltérést tapasztaltunk (P=0,109). Itt a levelező tagozaton végzettek közel 20 ezer forinttal keresnek átlagosan többet, mint a nappalisok (a két átlagérték: 180 illetve 160 ezer forint). A végzés éve szerinti eltérések viszont rendkívül csekélyek: a legmagasabb (a 2005-ben végzettek 179 ezer forintos átlagjövedelme) és a legalacsonyabb (a 2009-ben végzettek 170 ezer forintja) közötti eltérés nem éri el a 10 ezer forintot (P=0,689). Jelentősek erősen szignifikánsak (P=0,010) a szakok szerinti jövedelem-különbségek: míg az egyik póluson 205 ezer forint az egy havi átlagos nettó jövedelem (a nemzetközi kapcsolatok szakon végzetteknél), addig a másik póluson közel 70 ezer forinttal alacsonyabb (a 136 ezer forintos értéket a kommunikáció és médiatudomány szakosoknál mértük). Átlag fölötti jövedelemmel rendelkeznek még a humánerőforrás-menedzserek (187 erez forint), átlag közeli értékeket regisztráltunk az egyéb szakosoknál illetve a kommunikáció és művelődésszervező szaknál (175 illetve 163 ezer forintot), míg átlag alattit a művelődésszervezőknél és az andragógusoknál (150 illetve 144 ezer forintot). A következő ábrán az egy főre eső havi nettó átlagjövedelem alakulását kísérhetjük nyomon az alapváltozók mentén (lásd az 5.3. ábrát). A nemek közötti jövedelmi viszonyok eltérései hasonlóan alakultak, mint a kereset esetében: itt is szignifikáns (bár gyengébb: P=0,072) a különbség és ez esetben is a férfiak javára billen a mérleg (mintegy 24 ezer forinttal). A tagozat szerinti eltérések jóval halványabbak (a P értéke itt 0,272 nem szignifikáns tehát az eltérés, gyengébb, mint a kereset esetében), a különbségek 14 ezer forintot tesznek ki csupán. A végzés éve ez esetben sem indukál szignifikáns különbségeket (a P értéke 0,565 amely csak egy árnyalattal erősebb, mint a fentebb regisztrált kereset adatainál), a különbség a legalacsonyabb és legmagasabb érték között 14 ezer forint. 117

118 II.5.3. ábra: A háztartás egy főre jutó havi nettó jövedelem szakonként (ezer Ft érdemben válaszolók) NEMEK szerint (P=0,072) férfi 167 nő 143 TAGOZAT szerint (P=0,272) nappali levelező VÉGZÉS ÉVE szerint (P=0,565) SZAK szerint (P < 0,001) andragógia 90 humánerőforrás-menedzser 144 kommunikáció és médiatudomány 113 kommunikáció és művelődésszervező 144 művelődésszervező 125 nemzetközi kapcsolatok 212 egyéb szakok ÖSSZESEN Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=359) 118

119 Rendkívül markánsak erősen szignifikánsak (P kisebb mint 0,001) a szakok szerinti különbségek. Az andragógusok képviselik az egyik minimális végletet alig 90 ezer forintos egy főre eső havi átlagjövedelemmel, míg a maximumon itt is a nemzetközi kapcsolatok szakon végzettek helyezkednek el több mint kétszeres értékkel (212 ezer forint). Nem is találunk más csoportot, amely esetében jelentősebben átlag fölötti lenne a vizsgált jövedelem-mutató értéke, míg átlag alatt helyezkedik el a kommunikáció és médiatudomány (113 ezer forint) illetve a művelődésszervező szakon diplomát szerzett volt hallgatónk (125 ezer forint). 119

120 II.6. KOMPETENCIÁK Mint azt a bevezetőben is jeleztük, a Zsigmond Király Főiskola diplomás pályakövető rendszerének egyik legnagyobb vállalkozása egyfajta párbeszéd kialakítása a főszereplők között. Mérni kívánjuk a végzett és aktív hallgatóink kompetenciáit a szakmájukat, hivatásukat illetően két szempontból: mennyire szükségesek ezek a készségek (30 kompetenciát választottunk ki lásd erről bővebben: Szabó 2009) a gyakorlatban illetve végzésükkor (diplomás hallgatók esetében) és most (aktív hallgatók esetében) milyen mértékben rendelkeznek / rendelkeztek velük. Ugyanezen kérdéseket feltesszük majd a munkáltatóknak is: ők hogyan látják végzettjeink hozott kompetenciáinak viszonyát a szükségeshez képest. Az eredményeket különös tekintettel a szükséges és a rendelkezésre álló kompetenciák különbségeit bemutatjuk és megvitatjuk a főiskola oktatóival is. Annak reményében tesszük ezt, hogy az adatok, eredmények révén kialakuló egyfajta párbeszéd javára válik képzésünknek. A következőkben a végzett hallgatóink ide vonatkozó adatait mutatjuk be, illetve elemezzük szakonként a szükséges és a végzésükkor rendelkezésükre álló kompetenciák különbségeit. Arra vagyunk kíváncsiak, szakonként hol a legnagyobbak a diszkrepanciák ezeket az összesített átlageredményekkel együtt ábrázoljuk egy speciális (16 kompetenciát bemutató) ún. pókháló-ábrán. Vizsgálatainkba csak azokat a válaszadókat vonhattuk be, akik már rendelkeznek szakmájukban annyi munkatapasztalattal, hogy megítéljék: mennyi szükséges az egyes kompetenciákból ahhoz, hogy sikerrel helyt álljanak a munka világában. A következő ábránk (lásd a 6.1. ábrát) azok arányait mutatja, akiknek van illetve a korábbiakban már volt a megkeresésükkor figyelembe vett szakhoz kapcsolódóan kellő tapasztalatuk (a többi válaszadónk ezeket a kérdéseket kihagyta). Adataink szerint kevesebb, mint felük felelt meg ennek a kritériumnak (45,3 százalékuk lásd a 6.1. ábrát) ugyanakkor a válaszmegtagadók (3,2 százalék) egy része olykor kitöltötte a szükséges kompetenciákra vonatkozó kérdéseket is. Nem vettük ki adataikat, hanem az így 47,3 százalékos részmintán (ez 231 főt jelent) figyelembe vettük mindannyiójukat az átlagértékek kiszámításakor. A végzésekor rendelkezett kérdések esetében a továbbiakban azoknak a válaszait vesszük alapul, akik kitöltötték a kérdőívünk ide vonatkozó részeit. Viszonylag alacsony volt a válaszmegtagadók aránya (2,0 százalék), így a teljes mintát a következő elemzéseink során 478 fő alkotja majd. 120

121 II.6.1. ábra: Volt-e már Önnek olyan munkahelye, mellékállása, rendszeres alkalmi vagy megbízásos munkája, amely az itt szerzett (valamely) végzettségéhez kapcsolódott? (%) Nem volt még ilyen; 51,5 NT/NV; 3,2 Igen, volt/van; 45,3 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) Az itt következő beszédes ábráinkhoz nem kívánunk túl sok kommentárt fűzni, éppen csak utalunk a megszerkesztésük logikájára, rendeltetésükre. Az első ábránk (lásd a 6.2. ábrát) azokat az adatokat tartalmazza, amelyek az összes megkérdezett körében mutatják be százalékokban, hogy a válaszadóink mennyire tartották az egyes kompetenciákat szükségesnek (ötfokú skálán osztályoztak ahol az 5-ös azt jelenti, hogy nagyon nagy mértékben szükséges, míg az 1-es azt, hogy egyáltalán nem szükséges ) a végzettségükhöz kapcsolódó szakma sikeres gyakorlásához. A következő ábránk ugyanezen válaszok átlagértékeit mutatja az ötfokozatú skálán az érdemben válaszolók esetében (lásd a 6.3. ábrát). Annál a kérdésnél, hogy mennyire rendelkezett végzésekor ezekkel a kompetenciákkal, szintén egy ötfokú skálát alkalmaztunk (5 nagyon nagy mértékben rendelkeztem ; 1 egyáltalán nem rendelkeztem ). Itt is egy ábrapáron mutatjuk be a válaszok százalékos megoszlásait és az átlagértékeket (lásd a 6.4. és a 6.5. ábrát). A következőkben egymás mellett mutatjuk be a két átlagértéket kompetenciánként (lásd a 6.6. ábrát), ezt követően pedig a rendelkezett vele átlagokból levonjuk a szükséges átlagértékeket kompetenciánként és az átlag-különbségeket ábrázoljuk (lásd a 6.7. ábrán). 121

122 PEGAZUS DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS, ZSKF TAVASZ AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK ZSKF TKK FÜZETEK 9. II.6.2. ábra: Mennyire van rá szükség a szakmájában? Osztályozza 1-től 5-ig! (%) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 1,6 3,8 16,5 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 1,2 4,1 03 Innovatív készség, újító szellem 12,9 2,1 5,3 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 1,3,4 6,2 05 Nagy munkabírás, kitartás 07 Íráskészség, fogalmazási készség 1,51,5 10,7 13 Együttműködés egy csapattal 1,12,6 9,7 7,0 18 Mások irányítása, utasítása 7,4 13,9 53,9 9,8 10,5 9,7 53,8 13,3 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete,81,8 3,6 0% 26,5 53,3 53,9 53,6 26,0 53,3 14,8 25,7 53,3 53,8 26,1 53,3 25,7 12,8 20% 4 53,6 23,3 15,5 10% 3 53,4 13,2 14,8 8,8 25,6 12,4 15,2 30 Általános tájékozottság, műveltség,71,7 52,9 20,1 32,7 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp.,81,8 3,6 7,7 53,7 19,9 14,8 8,1 25 Alkalmazkodóképesség 1,12,0 4,3 2 9,4 11,4 29 Fegyelem, szabályok követése,52,1 53,8 10,2 14,3 23 Kritikai gondolkodás 1,5 4,1 53,5 12,1 14,8 6,0 53,6 23,1 15,1 21 Precizitás, részletekre figyelés 1,31,2 4,1 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 1,1,9 3,0 53,9 25,2 8,1 24 Önálló munkavégző képesség 1,4,5 3,6 54,3 19,0 11,6 7,1 22 Időbeosztás 1,51,3 53,5 25,6 8,8 20 Tanulási képesség 1,5 2,6 53,1 27,9 7,4 19 Gyakorlati szakismeret,5 3,7 52,7 28,2 14,4 5,7 53,4 2,4 26,0 8,6 16 Előrelátás, tervezőkészség 1,32,2 5,3 16,1 11,8 6,8 17 Mások szakmai vezetése 8,8 11,6 1,8 2,5 15 Munkaszervezés,82,0 8,2 11,4 5,0 52,6 27,0 13,8 12 Konfliktustűrés 1,0 1,1 4,1 53,2 13,1 5,9 11 Emberi konfliktusok kezelése 1,41,1 4,3 52,6 31,7 6,6 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 1,41,9 3,9 52,8 30,4 9,6 6,8 52,7 13,1 28,6 17,7 09 Nyelvtudás 1 - egyáltalán nem szükséges 13,5 8,2 08 Kézügyesség 52,7 15,1 10,6 1,81,0 6,0 52,5 12,9 14,0 13,3 06 Beszédkészség 1,3 1,0 3,3 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 12,6 53,5 19,9 30% 40% 5 - nagyon nagy mértékben szükséges 50% 60% NT/NV Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 122

123 II.6.3. ábra: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák munkájához? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges; 5 = nagyon nagy mértékben szükséges) - Szűrt 22. ÁTLAG: 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 03 Innovatív készség, újító szellem 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 05 Nagy munkabírás, kitartás 06 Beszédkészség 07 Íráskészség, fogalmazási készség 08 Kézügyesség 09 Nyelvtudás 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 11 Emberi konfliktusok kezelése 12 Konfliktustűrés 13 Együttműködés egy csapattal 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 15 Munkaszervezés 16 Előrelátás, tervezőkészség 17 Mások szakmai vezetése 18 Mások irányítása, utasítása 19 Gyakorlati szakismeret 20 Tanulási képesség 21 Precizitás, részletekre figyelés 22 Időbeosztás 23 Kritikai gondolkodás 24 Önálló munkavégző képesség 25 Alkalmazkodóképesség 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 29 Fegyelem, szabályok követése 30 Általános tájékozottság, műveltség 2,22 4,25 4,27 4,44 4,05 4,55 4,41 4,51 4,34 4,35 4,15 4,35 4,29 4,42 4,26 4,30 4,41 3,80 3,76 4,52 4,31 4,57 4,34 4,05 4,59 4,38 4,49 4,48 4,32 4,22 4,34 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=231) 22 Csak azokat vontuk be, akiknek van vagy volt már az itt szerzett szakhoz kapcsolódó munkahelyük. (N=231) 123

124 PEGAZUS DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS, ZSKF TAVASZ AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK ZSKF TKK FÜZETEK 9. II.6.4. ábra: Mennyire rendelkezett végzésekor? Osztályozza 1-től 5-ig! (%) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 4,2 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 11,3 33,4 9,4 03 Innovatív készség, újító szellem 2,9 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 16,6 3,43,1 07 Íráskészség, fogalmazási készség 1,83,0 36,2 19,0 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 2,4 6,5 17,1 18 Mások irányítása, utasítása 11,0 17,3 6,9 20 Tanulási képesség 2,3 5,8 25 Alkalmazkodóképesség 1,9 5,4 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 1,54,2 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 1,8 5,4 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 2,53,1 29,4 1 - egyáltalán nem rendelkezett 3 4,5 4,1 4,6 22,7 4,6 5 38,6 3,9 32,4 38,5 4,9 32,9 31,5 4,4 37,2 48,0 40% 4,3 29,4 39,3 4 3,5 46,9 18,8 2 4,4 27,2 41,0 20% 5,1 14,9 33,2 19,6 0% 4,3 33,7 34,3 19,7 4,2 31,4 29,2 18,2 27,4 10,8 32,4 17,2 4,3 25,2 36,9 14,8 26,7 10,6 35,6 12,6 4,3 27,0 26,2 29 Fegyelem, szabályok követése 2,4 4,7 30 Általános tájékozottság, műveltség 1,62,8 30,6 4,5 26,2 24,1 29,6 23 Kritikai gondolkodás 2,1 7,9 3,53,1 32,9 16,2 22 Időbeosztás 2,8 7,2 24 Önálló munkavégző képesség 37,5 21,5 21 Precizitás, részletekre figyelés 2,4 6,2 4,8 5,2 36,2 17,3 4,1 18,7 39,5 11,0 3,7 15,4 39,8 21,0 5 17,7 22,8 31,0 17 Mások szakmai vezetése 19 Gyakorlati szakismeret 4,3 38,1 23,0 16 Előrelátás, tervezőkészség 1,4 6,4 37,0 41,4 24,2 15 Munkaszervezés 1,0 7,5 3,3 28,9 28,5 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 2,8 6,2 39,8 38,3 17,9 3,6 3,4 24,3 21,5 3,0 7,2 4 3,8 19,2 28,8 19,8 11 Emberi konfliktusok kezelése,9 8,6 13 Együttműködés egy csapattal 2,73,4 28,0 18,2 10,5 48,0 28,7 17,7 2,9 32,9 29,0 19,9 14,2 15,9 31,4 12,8 9,5 12 Konfliktustűrés 33,0 22,8 11,1 09 Nyelvtudás 27,4 33,4 06 Beszédkészség 2,8 5,6 08 Kézügyesség 32,1 11,2 2,9 6,5 05 Nagy munkabírás, kitartás 34,0 3,6 25,1 60% 80% 5 - nagyon nagy mértékben rendelkezett 100% NT/NV Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 124

125 II.6.5. ábra: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor? (Érdemben válaszolók átlagértékei az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkezett; 5 = nagyon nagy mértékben rendelkezett). ÁTLAG: 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 03 Innovatív készség, újító szellem 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 05 Nagy munkabírás, kitartás 06 Beszédkészség 07 Íráskészség, fogalmazási készség 08 Kézügyesség 09 Nyelvtudás 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 11 Emberi konfliktusok kezelése 12 Konfliktustűrés 13 Együttműködés egy csapattal 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 15 Munkaszervezés 16 Előrelátás, tervezőkészség 17 Mások szakmai vezetése 18 Mások irányítása, utasítása 19 Gyakorlati szakismeret 20 Tanulási képesség 21 Precizitás, részletekre figyelés 22 Időbeosztás 23 Kritikai gondolkodás 24 Önálló munkavégző képesség 25 Alkalmazkodóképesség 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 29 Fegyelem, szabályok követése 30 Általános tájékozottság, műveltség 3,24 3,12 3,25 3,22 3,22 3,32 3,24 4,25 3,63 4,05 4,17 3,94 4,00 3,90 3,84 3,62 4,22 3,93 3,82 3,83 4,03 4,08 3,63 3,78 4,19 4,13 3,90 3,97 4,11 3,99 3,92 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 125

126 II.6.6. ábra: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor mennyire szükséges? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkezett/szükséges; 5 = nagyon nagy mértékben rendelkezett/szükséges) - Szűrt 23. ÁTLAGOK: 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 03 Innovatív készség, újító szellem 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 05 Nagy munkabírás, kitartás 06 Beszédkészség 07 Íráskészség, fogalmazási készség 08 Kézügyesség 09 Nyelvtudás 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 11 Emberi konfliktusok kezelése 12 Konfliktustűrés 13 Együttműködés egy csapattal 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 15 Munkaszervezés 16 Előrelátás, tervezőkészség 17 Mások szakmai vezetése 18 Mások irányítása, utasítása 19 Gyakorlati szakismeret 20 Tanulási képesség 21 Precizitás, részletekre figyelés 22 Időbeosztás 23 Kritikai gondolkodás 24 Önálló munkavégző képesség 25 Alkalmazkodóképesség 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 29 Fegyelem, szabályok követése 30 Általános tájékozottság, műveltség 2,15 3,86 4,03 3,50 3,68 3,42 3,81 3,59 3,66 3,98 4,40 4,26 4,37 4,15 4,49 4,21 4,28 2,94 3,33 3,45 4,11 4,31 3,95 4,40 3,83 4,43 4,23 4,26 3,88 4,00 4,01 4,26 3,97 4,20 3,04 3,15 3,08 3,11 3,56 4,09 4,06 4,05 4,08 4,34 3,96 4,29 3,75 3,70 4,34 4,52 4,16 4,31 4,12 4,35 4,12 4,39 4,11 4,23 4,08 4,19 4,00 4,11 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 Rendelkezett Szükséges Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=231) 23 Csak azokat vontuk be, akiknek van vagy volt már az itt szerzett szakhoz kapcsolódó munkahelyük. (N=231) 126

127 II.6.7. ábra: Kompetencia-különbségek (rendelkezett végzésekor - szükséges munkájához; az ötfokú skálán) Szűrt. ÁTLAGOK: 01 Elméleti szaktudás, felkészültség -0,17-0,18 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban -0,39 03 Innovatív készség, újító szellem -0,07 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. -0,42 05 Nagy munkabírás, kitartás -0,11 06 Beszédkészség -0,34 07 Íráskészség, fogalmazási készség -0,06 08 Kézügyesség 0,79 09 Nyelvtudás 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás -0,20-0,12 11 Emberi konfliktusok kezelése -0,44 12 Konfliktustűrés -0,59 13 Együttműködés egy csapattal 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 15 Munkaszervezés 16 Előrelátás, tervezőkészség 17 Mások szakmai vezetése 18 Mások irányítása, utasítása -0,03-0,12-0,25-0,23-0,11-0,03 19 Gyakorlati szakismeret -0,53 20 Tanulási képesség 0,02 21 Precizitás, részletekre figyelés 22 Időbeosztás -0,33-0,26 23 Kritikai gondolkodás 0,05 24 Önálló munkavégző képesség 25 Alkalmazkodóképesség 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 29 Fegyelem, szabályok követése 30 Általános tájékozottság, műveltség -0,17-0,16-0,23-0,27-0,12-0,11-0,11-0,80-0,60-0,40-0,20 0,00 0,20 0,40 0,60 0,80 1,00 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=231) 127

128 Az előző ábrán kompetenciánként mutattuk be a rendelkezett vele és a szükséges átlagértékek különbségeit az ötfokú skálán (lásd a 6.7. ábrán). Most egy speciális ábrázolási módot alkalmazunk: a pókháló-ábrát. Azt a 16 kompetenciát mutatjuk be a 6.8. ábránkon, amelyeknek az átlagérték- párjai esetében a legnagyobb eltéréseket regisztráltuk (itt tehát nem a különbség- adatok szerepelnek). II.6.8. ábra: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák munkájához mennyire rendelkezett velük végzésekor? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges/rendelkezett; 5 = nagyon nagy mértékben szükséges/rendelkezett) - Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; (*): A legnagyobb eltérés az óramutató járásával ellentétes irányban csökkenő sorrend. 12 Konfliktustűrés (*) 08 Kézügyesség 24 Önálló munkavégző képesség 5,00 4,50 4,00 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 10 Számítógépismeret, informatikai tudás 19 Gyakorlati szakismeret 3,50 3,00 16 Előrelátás, tervezőkészség 11 Emberi konfliktusok kezelése 2,50 2,00 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 04 Problémamegoldási készség, lelemény. 15 Munkaszervezés 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 06 Beszédkészség 22 Időbeosztás 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 21 Precizitás, részletekre figyelés Szükséges Rendelkezett Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=231) A következő táblázatunkban foglaljuk össze azokat az eredményeinket, amelyek szakonként mutatják be a szükséges és rendelkezésre álló kompetencia-különbségeket (lásd a 6.1. táblázatot). 128

129 andragógia humánerőforrásmenedzser kommunikáció és médiatudomány kommunikáció és művelődésszervező művelődésszervező nemzetközi kapcsolatok egyéb Összesen andragógia humánerőforrásmenedzser kommunikáció és médiatudomány kommunikáció és művelődésszervező művelődésszervező nemzetközi kapcsolatok egyéb Összesen andragógia humánerőforrásmenedzser kommunikáció és médiatudomány kommunikáció és művelődésszervező művelődésszervező nemzetközi kapcsolatok egyéb Összesen PEGAZUS DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS, ZSKF TAVASZ AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK ZSKF TKK Füzetek 9. II.6.1. táblázat: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák munkájához mennyire rendelkezett velük végzésekor? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges/rendelkezett; 5 = nagyon nagy mértékben szükséges/rendelkezett) - Szűrt Szakonként Mennyire szükségesek? Mennyire rendelkezett velük? Különbségek (rendelkezett szükséges) Kompetenciák: 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 3,9 3,8 3,6 3,6 3,6 3,4 4,3 3,7 4,0 3,5 3,4 3,5 3,4 3,7 3,5 3,5 0,1-0,3-0,2-0,1-0,2 0,3-0,8-0,2 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 3,8 3,9 3,6 3,7 3,7 3,6 4,4 3,8 4,0 3,3 3,6 3,4 3,6 3,6 2,8 3,4 0,2-0,6 0,0-0,3-0,1 0,0-1,6-0,4 03 Innovatív készség, újító szellem 3,9 3,5 3,9 3,9 3,7 3,7 4,0 3,7 3,2 3,5 3,8 3,9 3,3 3,9 3,1 3,6-0,7 0,0-0,1 0,0-0,4 0,3-1,0-0,1 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 4,0 4,4 4,1 4,6 4,1 4,5 4,3 4,4 3,8 4,1 3,9 4,0 3,4 4,3 4,0 4,0-0,2-0,4-0,3-0,6-0,7-0,2-0,3-0,4 05 Nagy munkabírás, kitartás 4,0 4,4 4,2 4,4 4,3 4,3 4,2 4,4 4,0 4,4 3,8 4,2 4,4 4,1 3,9 4,3 0,0-0,1-0,4-0,2 0,2-0,2-0,2-0,1 06 Beszédkészség 3,8 4,5 4,5 4,5 4,6 4,3 4,7 4,5 3,9 4,2 4,1 4,1 4,1 4,2 4,0 4,1 0,1-0,4-0,4-0,4-0,5-0,1-0,7-0,3 07 Íráskészség, fogalmazási készség 3,8 4,2 4,3 4,4 4,4 4,0 4,9 4,3 3,8 4,2 4,2 4,1 4,3 4,3 4,3 4,2 0,0 0,0-0,1-0,3-0,1 0,2-0,6-0,1 08 Kézügyesség 2,0 2,0 1,8 2,8 1,9 2,0 2,3 2,2 3,0 2,9 3,2 3,3 2,9 2,8 2,2 2,9 1,0 0,8 1,4 0,5 1,0 0,8-0,1 0,8 09 Nyelvtudás 2,2 3,3 3,1 3,5 2,9 4,5 4,1 3,5 2,7 3,2 3,2 3,3 2,8 4,2 4,1 3,3 0,5-0,1 0,0-0,2-0,1-0,3 0,0-0,1 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 3,5 4,4 3,9 4,3 4,2 4,4 3,5 4,3 3,2 4,2 4,0 4,2 3,9 4,1 3,5 4,1-0,3-0,2 0,1-0,1-0,4-0,3 0,0-0,2 11 Emberi konfliktusok kezelése 3,8 4,5 4,3 4,3 4,5 4,1 4,4 4,4 3,8 4,1 4,0 3,8 3,8 3,8 3,7 4,0 0,0-0,4-0,4-0,5-0,8-0,3-0,7-0,4 12 Konfliktustűrés 4,0 4,4 4,3 4,5 4,5 4,2 4,7 4,4 3,7 4,0 3,9 3,7 3,8 3,4 3,8 3,8-0,3-0,4-0,4-0,8-0,7-0,8-0,9-0,6 13 Együttműködés egy csapattal 3,8 4,3 4,0 4,4 4,1 4,1 4,0 4,3 4,1 4,2 4,2 4,4 4,2 4,0 4,2 4,2 0,3-0,1 0,1 0,0 0,2-0,1 0,2 0,0 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 3,4 4,1 4,2 4,2 3,6 3,8 3,8 4,0 3,7 4,0 4,2 4,0 3,5 3,7 3,8 3,9 0,3-0,2 0,0-0,2-0,1-0,1 0,0-0,1 15 Munkaszervezés 3,8 4,4 4,4 4,2 4,3 4,0 3,9 4,3 3,8 4,1 4,3 4,0 4,1 3,7 3,4 4,0 0,0-0,3-0,1-0,2-0,2-0,3-0,5-0,3 16 Előrelátás, tervezőkészség 4,1 4,2 4,5 4,3 4,2 3,9 3,9 4,2 3,6 4,0 4,2 4,1 3,9 3,7 4,2 4,0-0,5-0,2-0,3-0,2-0,3-0,2 0,3-0,2 17 Mások szakmai vezetése 3,6 3,5 3,0 3,0 2,7 2,7 3,0 3,1 3,8 3,4 2,6 3,0 2,3 2,7 2,9 3,0 0,1-0,1-0,3 0,0-0,4 0,0-0,1-0,1 18 Mások irányítása, utasítása 3,3 3,5 3,3 3,1 2,2 2,8 2,7 3,1 3,6 3,3 3,3 3,2 2,2 3,0 2,9 3,1 0,3-0,2 0,0 0,1 0,0 0,1 0,1 0,0 19 Gyakorlati szakismeret 4,2 4,3 4,1 3,9 4,0 3,8 4,4 4,1 4,1 3,6 3,4 3,5 3,8 3,5 3,1 3,6-0,1-0,7-0,7-0,4-0,2-0,3-1,3-0,5 20 Tanulási képesség 3,9 4,1 4,3 4,2 3,7 3,8 4,2 4,0 3,7 4,1 4,2 4,3 3,6 4,0 4,7 4,1-0,2 0,0-0,1 0,0-0,1 0,1 0,5 0,0 21 Precizitás, részletekre figyelés 4,2 4,4 4,4 4,2 4,5 4,1 4,6 4,3 3,6 4,0 4,2 3,9 4,5 4,0 4,5 4,1-0,6-0,4-0,2-0,3 0,0-0,2-0,1-0,3 22 Időbeosztás 4,2 4,4 4,1 4,4 4,3 4,0 4,5 4,3 4,0 4,1 3,7 3,8 4,3 3,6 4,0 4,0-0,2-0,3-0,4-0,6 0,0-0,4-0,5-0,3 23 Kritikai gondolkodás 3,5 3,8 4,1 3,6 3,4 3,4 4,3 3,7 3,6 3,8 3,6 3,6 3,3 4,0 4,2 3,7 0,1 0,0-0,4 0,0-0,1 0,6-0,1 0,1 24 Önálló munkavégző képesség 4,0 4,6 4,6 4,3 4,6 4,4 4,2 4,5 3,8 4,4 4,3 4,4 4,3 4,1 3,9 4,3-0,2-0,2-0,3 0,1-0,3-0,3-0,3-0,2 25 Alkalmazkodóképesség 4,3 4,3 4,6 4,3 4,3 4,1 4,6 4,3 3,6 4,2 4,2 4,1 4,4 3,8 4,5 4,2-0,7-0,1-0,3-0,2 0,1-0,2-0,1-0,2 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 4,3 4,4 4,3 4,3 4,5 4,3 4,2 4,4 3,9 4,2 4,1 3,9 4,1 4,1 4,4 4,1-0,4-0,1-0,2-0,4-0,4-0,3 0,2-0,2 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 4,3 4,5 4,2 4,4 4,3 4,3 4,3 4,4 4,1 4,2 3,7 4,1 4,0 4,0 4,6 4,1-0,2-0,3-0,4-0,3-0,3-0,3 0,2-0,3 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 4,1 4,2 4,2 4,3 4,3 4,0 4,6 4,2 3,9 4,2 3,8 4,0 4,2 4,0 4,7 4,1-0,2-0,1-0,3-0,3-0,1-0,1 0,1-0,1 29 Fegyelem, szabályok követése 4,4 4,3 3,7 4,2 4,2 4,0 4,3 4,2 4,3 4,2 3,7 3,7 4,5 3,8 4,2 4,1-0,2-0,1 0,0-0,5 0,3-0,2-0,1-0,1 30 Általános tájékozottság, műveltség 3,6 4,1 4,1 4,3 4,4 3,8 3,5 4,1 3,7 4,0 4,1 4,0 4,0 4,0 4,5 4,0 0,1-0,2 0,0-0,2-0,4 0,2 1,0-0,1 ÁTLAGOK: 3,8 4,1 4,0 4,1 3,9 3,9 4,1 4,0 3,7 3,9 3,8 3,9 3,8 3,8 3,8 3,9-0,1-0,2-0,2-0,2-0,2-0,1-0,2-0,2 FŐ Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488)

130 PEGAZUS DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS, ZSKF TAVASZ AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK ZSKF TKK Füzetek 9. II.6.9. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor mínusz mennyire szükségesek a munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia. ANDRAGÓGUS SZAK összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ) Precizitás, részletekre figyelés (-) 16 Előrelátás, tervezőkészség (-) 25 Alkalmazkodóképesség (-) 03 Innovatív készség, újító szellem (-) 09 Nyelvtudás (+) 0,60 0,40 0,20 0,00-0,20-0,40-0,60-0,80 13 Együttműködés egy csapattal (+) 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása (+) 18 Mások irányítása, utasítása (+) 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (+) 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. (-) 24 Önálló munkavégző képesség (-) 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás (-) 12 Konfliktustűrés (-) 22 Időbeosztás (-) 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség (-) 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete (-) Andragógia Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=5) 24 A szakonkénti pókháló-ábrák értelmezését, olvasásának módját a fenti ábránkon szemléltetjük: Az Alkalmazkodóképesség kompetencia esetében: az andragógus végzettséggel rendelkező, eddigi életük során ennek megfelelő munkakört betöltő válaszadóink (5 fő) szerint az ötfokú skálán 4,3 pont mértékben szükséges ennek a hivatásnak a sikeres gyakorlásához ez a kompetencia ugyanakkor végzettségük megszerzésekor 3,6 pont mértékben rendelkeztek vele ; a kettő különbsége adja a -0,7 os értéket (ennyi a relatív hiány, vagy az alulképzettségük mértéke az adott kompetencia tekintetében). Míg megítélésük szerint például a Nyelvtudás kompetenciával magasabb szinten rendelkeztek végzésükkor (2,7 pont), mint az szükséges (2,2 pont) a hivatásuk gyakorlásához; itt a különbség tehát +0,5 pont egyfajta túlképzettségről beszélhetünk (miután a 0 érték az éppen megfelelő mérvű képzettség tekinthető ideálisnak ). Az Összes megkérdezett esetében hasonló számításokat végeztünk az összes érdemben válaszoló átlagértékeire (lásd a 6.8. ábrát és a 6.1. táblázatot is). A további ábrák teljesen hasonló módon értelmezhetőek!

131 II ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor mínusz mennyire szükségesek a munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia. HUMÁN ERŐFORRÁS MENEDZSER SZAK összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása (-) 19 Gyakorlati szakismeret (-) 02 Szaktudás alkalmazása a 0,00 30 Általános tájékozottság, műveltség (-) -0,10 10 Számítógép-ismeret, gyakorlatban (-) -0,20 informatikai tudás (-) 12 Konfliktustűrés (-) -0,30-0,40-0,50 24 Önálló munkavégző képesség (-) 11 Emberi konfliktusok kezelése (-) -0,60-0,70 16 Előrelátás, tervezőkészség (-) 21 Precizitás, részletekre figyelés (-) 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség (-) 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. (-) 06 Beszédkészség (-) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség (-) 22 Időbeosztás (-) 15 Munkaszervezés (-) Humán erőforrás menedzser Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=104) 131

132 II ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor mínusz mennyire szükségesek a munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 19 Gyakorlati szakismeret (-) 06 Beszédkészség (-) 12 Konfliktustűrés (-) 23 Kritikai gondolkodás (-) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség (-) 0,10 0,00-0,10-0,20-0,30-0,40-0,50-0,60-0,70 21 Precizitás, részletekre figyelés (-) 16 Előrelátás, tervezőkészség (- ) 24 Önálló munkavégző képesség (-) 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. (-) 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség (-) 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete (-) 22 Időbeosztás (-) 25 Alkalmazkodóképesség (-) 11 Emberi konfliktusok 17 Mások szakmai vezetése (-) kezelése (-) 05 Nagy munkabírás, kitartás (-) Kommunikáció és médiatudomány Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=8) 132

133 II ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor mínusz mennyire szükségesek a munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MŰVELŐDÉSSZERVEZŐ SZAK összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása (-) 12 Konfliktustűrés (-) 0,00 16 Előrelátás, -0,10 tervezőkészség (-) 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. (-) -0,20 09 Nyelvtudás (-) -0,30 22 Időbeosztás (-) 29 Fegyelem, szabályok követése (-) -0,40-0,50-0,60-0,70-0,80 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (-) 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség (-) 11 Emberi konfliktusok kezelése (-) 21 Precizitás, részletekre figyelés (-) 19 Gyakorlati szakismeret (-) 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete (-) 07 Íráskészség, fogalmazási 06 Beszédkészség (-) készség (-) 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. (-) Kommunikáció és művelődésszervező Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=46) 133

134 II ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor mínusz mennyire szükségesek a munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia. MŰVELŐDÉSSZERVEZŐ SZAK összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 11 Emberi konfliktusok kezelése (-) 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. (-) 29 Fegyelem, szabályok követése (+) 0,40 15 Munkaszervezés (-) 0,20 0,00 01 Elméleti szaktudás, felkészültség (-) 12 Konfliktustűrés (-) -0,20-0,40 19 Gyakorlati szakismeret (-) 06 Beszédkészség (-) -0,60-0,80 16 Előrelátás, tervezőkészség (-) 03 Innovatív készség, újító szellem (-) 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség (-) 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás (-) 24 Önálló munkavégző képesség (-) 26 Koncentrációkészség, a 17 Mások szakmai vezetése (-) figyelem összp. (-) 30 Általános tájékozottság, műveltség (-) Művelődésszervező Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=31) 134

135 II ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor mínusz mennyire szükségesek a munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZAK összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 23 Kritikai gondolkodás (+) 0,60 01 Elméleti szaktudás, 12 Konfliktustűrés (-) felkészültség (+) 22 Időbeosztás (-) 0,40 0,20 0,00 03 Innovatív készség, újító szellem (+) 19 Gyakorlati szakismeret (-) 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás (-) -0,20-0,40-0,60-0,80-1,00 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. (-) 05 Nagy munkabírás, kitartás (- ) 09 Nyelvtudás (-) 25 Alkalmazkodóképesség (-) 15 Munkaszervezés (-) 24 Önálló munkavégző képesség (-) 11 Emberi konfliktusok 26 Koncentrációkészség, a kezelése (-) figyelem összp. (-) 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség (-) Nemzetközi kapcsolatok Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=31) 135

136 II ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor mínusz mennyire szükségesek a munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia. EGYÉB SZAKOK (Nemzetközi tanulmányok, Politológia, Szabad bölcsészet, Vallástudomány) összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 03 Innovatív készség, újító szellem (-) 12 Konfliktustűrés (-) 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (-) 19 Gyakorlati szakismeret (-) 21 Precizitás, részletekre figyelés (-) 0,20 25 Alkalmazkodóképesség (-) 0,00-0,20-0,40-0,60-0,80-1,00-1,20-1,40-1,60-1,80 23 Kritikai gondolkodás (-) 05 Nagy munkabírás, kitartás (-) 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. (-) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség (-) 24 Önálló munkavégző képesség (-) 06 Beszédkészség (-) 15 Munkaszervezés (-) 11 Emberi konfliktusok 22 Időbeosztás (-) kezelése (-) 07 Íráskészség, fogalmazási készség (-) Egyéb szakok Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=6) 136