AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK HAVASI ÉVA KABAI IMRE A ZSKF-EN. ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK HAVASI ÉVA KABAI IMRE A ZSKF-EN. ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT"

Átírás

1 ZSKF TKK FÜZETEK 14. HAVASI ÉVA KABAI IMRE: AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK A ZSKF-EN (2011. TAVASZ) AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK A ZSKF-EN. DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK HAVASI ÉVA KABAI IMRE ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KÉSZÜLT A PEGAZUS PROJEKT TÁMOP /2/KMR KERETÉN BELÜL 1 ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA BUDAPEST SZEPTEMBER

2 PEGAZUS PROJEKT TÁMOP /2/KMR AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK A ZSKF-EN. DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK (2011. TAVASZ) HAVASI ÉVA KABAI IMRE ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KÉSZÜLT A PEGAZUS PROJEKT KERETÉN BELÜL KÖZREMŰKÖDÖTT: KRISZTIÁN VIKTOR ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA ZSKF TKK BUDAPEST SZEPTEMBER 2

3 A jelen kiadvány a PEGAZUS Projekt TÁMOP /2/KMR program keretein belül készült. L Harmattan Kiadó, Zsigmond Király Főiskola Társadalomtudományi Kutatóközpont, Havasi Éva, Kabai Imre A kiadványt szakmailag lektorálta: Pálvölgyi Miklós ISBN ISSN Sorozatszerkesztő: Kabai Imre A kiadásért felel: Gyenes Ádám A kiadó kötetei megrendelhetőek, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u A borító Ujváry Jenő, a nyomdai előkészítés a Robinco Kft. munkája. 3

4 TARTALOMJEGYZÉK OLDALAK A ZSKF PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁS-SOROZATÁRÓL 5. I. AKTÍV HALLGATÓK A ZSKF-EN I.1. A KUTATÁS MÓDSZERTANÁRÓL 8. I.2. ALAPADATOK 10. I.3. KÉPZÉSI ADATOK, TOVÁBBTANULÁSI TERVEK 29. I.4. MUNKÁVAL, ELHELYEZKEDÉSSEL KAPCSOLATOS TERVEK 39. I.5. ELÉGEDETTSÉGI MUTATÓK 45. I.6. AZ ELÉGEDETTSÉG ALAKULÁSA AZ ALAPADATOK MENTÉN 52. I.7. AZ AKTÍV HALLGATÓK A PÁRBESZÉD-MODELLRŐL 75. II. VÉGZETT HALLGATÓK A ZSKF-EN II.1. A KUTATÁS MÓDSZERTANÁRÓL 78. II.2. ALAPADATOK 80. II.3. MUNKAHELY 98. II.4. JÖVEDELEM, ELÉGEDETTSÉGI ADATOK 108. II.5. KOMPETENCIÁK 114. II.6. A VÉGZETT HALLGATÓK VÉLEMÉNYE A PÁRBESZÉD-MODELLRŐL 118. MELLÉKLETEK

5 A ZSKF PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁS-SOROZATÁRÓL Alábbi elemzéseink egy a ZSKF Társadalomtudományi Kutatóközpontjában kialakított koncepció, a Párbeszéd a kompetenciák nyelvén modell részét képezik. Elképzeléseink és eddigi tapasztalataink szerint modellünk a következő probléma kezelésének hatékony eszköze: A felsőoktatás és a munka világa közötti kapcsolatot súlyos ellentmondások terhelik: egyrészről a munkaerőpiac nem azt a munkavállalót kapja a felsőoktatásból, amire szüksége lenne (egyszerre jelentkezik a munkaerő-piacon minőségi hiány és mennyiségi túlképzés ); másrészről a friss diplomások egy jelentős hányada nem tud végzettségének megfelelő állást szerezni. A gondot elsősorban azok a kommunikációs problémák okozzák az oktatás és a munka világa között, amelyek eredményeképpen a szakemberképzés nem illeszkedik a gazdasági elvárásokhoz. A ZSKF Párbeszéd-modell -je ezt a súlyos diszkrepanciát hivatott feloldani úgy, hogy megvizsgáljuk a végzett hallgatóinkat (a munkavállalókat) és a munkáltatóikat, hogy mennyire sikeres a munkaerő-piaci beválásuk. Ezt a kompetenciák nyelvén tesszük: megkérdezzük mindkét felet 30 kompetencia mentén, hogy mennyire szükségesek ezek a munkavégzéshez, illetve mennyiben rendelkeznek velük végzettjeink. A kompetencia-eltéréseket (a rendelkezésre álló és a szükséges készségek diszkrepanciáit) bemutatjuk a végzetteknek, a munkáltatóiknak de elsősorban a ZSKF oktatóival elemezzük olyan mértékben, hogy fel tudják használni a képzés során. A modell elsődleges haszonélvezői az aktív hallgatóink: szembesítjük őket az órákon az eredményekkel és közösen keressük a legmegfelelőbb oktatási megoldásokat. Fontos szerepe van a Párbeszéd-modell - ben annak is, hogy aktív hallgatóink szintén nyilatkoznak kompetenciáikról (a vizsgálataink során megkérdezzük őket: megítélésük szerint milyen mértékben lesz szükség leendő szakmájuk gyakorlásához az egyes kompetenciákra illetve jelenleg milyen mértékben rendelkeznek velük). Ehhez a visszacsatolási folyamathoz kialakítjuk azokat a módszertani segédanyagokat (oktatófilmet, prezentációt) oktatóink számára, amelyek alkalmasak az oktató-hallgató párbeszéd kialakítására az órákon. 5

6 További hozadéka a modellünknek, hogy megkeressük a (jelenlegi és potenciális) munkáltatókat is eredményeinkkel. Ennek révén különböző együttműködési formákat építünk ki velük (a szakdolgozati témavezetés és a gyakornokok fogadása mellett bevonjuk a munkáltatókat az oktatásba, kialakulhatnak közös kutatási, oktatási projektek is a ZSKF és az egyes cégek, intézmények között). De szerves része a ZSKF PR és marketing tevékenységének is a modell: megkérdezzük leendő hallgatóinkat arról, hogyan tehetjük vonzóbbá a ZSKF-et, hogyan alakítsuk a Párbeszéd-modellünket, hogyan biztosíthatjuk a hatékonyabb reklám-kommunikációnkat. Modellünk tehát ötszereplős: aktív és végzett hallgatóink, a munkáltatók és az oktatók, valamint a leendő hallgatók empirikus kutatására épül, ahol minden szereplő megismerheti az eredményeket, részesévé válhat a párbeszédnek. További sajátossága a rendszerünknek, hogy az általunk kifejlesztett Mintatervező modell révén a zömében online önkitöltős kérdőíveken alapuló adatfelvételeink mintája reprezentatív, így eredményeink kiterjeszthetőek a teljes populációkra. A kutatások egy sajátos rendszerré állnak össze modellünkben: két éves periódusokkal ismétlődnek illetve átalakulnak. Míg az első évben az aktív és végzett hallgatóinkat, valamint a munkáltatókat egységesen a kompetenciákról kérdezzük (sztenderd online kérdőívek, kiegészítő telefonos interjúk révén), melynek eredményeiről tájékoztatjuk az oktatóinkat (a szakvezető tanárokkal készített mélyinterjú keretein belül), a következő évben aktív hallgatóinktól az oktatási intézményük különböző szolgáltatásairól faggatjuk (mivel mennyire elégedettek), míg a munkáltatókat az előző évben született eredményekről, az együttműködés lehetőségeiről kérdezzük. Végül az oktatóinkat megismertetjük egyrészt az oktatási intézménnyel kapcsolatos elégedettségi mutatókkal, másrészt a munkáltatói véleményekkel, a kapcsolati kínálatokkal. A végzett hallgatóink továbbra is a kompetenciákkal kapcsolatos kérdéseket kapnak, miután kétéves elcsúszással kérdezzük őket: 2010-ben a ben végzetteket, míg 2011-ben a rákövetkező évjáratokat : ben abszolutóriumot szerzetteket így válik kétévente mind teljesebbé a kép a diplomásaink munkaerő-piaci helyzetéről. A leendő hallgatók vizsgálata (a Sziget-kutatásaink keretein belül) szintén követik ezeket a periódusokat : előbb elképzeléseink, majd eredményeink minél sikeresebb kommunikációja felől faggatjuk őket kapcsolódva az aktuális marketing feladatokhoz. 6

7 Az alábbiakban a 2011 tavaszán készült online aktív és végzett hallgatói adatfelvételeink eredményeit mutatjuk be. Mint azt fentebb jeleztük, aktív hallgatóink esetében jelentősen eltér a kérdőívek tartalma az egy évvel ezelőttitől (akkor kompetenciákat, most elégedettséget kérdeztünk kiegészítve néhány speciális intézményi kérdéssorral), míg a végzett hallgatóinknál gyakorlatilag alig változtattunk a tavalyi kérdéssorunkon. Így ez utóbbi esetben tanulmányunk második fejezetében a kompetencia-eredmények egyfajta összekapcsolására vállalkozunk: a két év eredményeiből egy összegző kompetencia-térképet készítünk 1. Budapest, szeptember HAVASI ÉVA ÉS KABAI IMRE A KUTATÁSOKBAN KÖZREMŰKÖDTEK: KABAINÉ TÓTH KLÁRA (KUTATÁSSZERVEZŐ), KRISZTIÁN VIKTOR (KUTATÓ), TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDŐK: DR. SZABÓ SZILVIA, DR. JÁRDÁNHÁZY MÓNIKA, SULYOK TAMÁS, GALAMBOS SANDRA, SÁNTA GEORGINA, BRANDENBURG GYULA, BUDAI KRISTÓF, VARGA MÁTYÁS SZAKMAI TANÁCSADÓK (A KÉRDŐÍV KIALAKÍTÁSÁBAN, A KUTATÁS LEBONYOLÍTÁSÁBAN); KENÉZ ANIKÓ ÉS KIS TAMÁS (AZ ADATOK FELDOLGOZÁSÁBAN, A KUTATÁSSZERVEZÉSBEN); TOVÁBBI 29 ZSKF-ES HALLGATÓ (TELEFONOS KÉRDEZÉSBEN, SZERVEZÉSBEN, ADATELEMZÉSBEN). 1 A korábbi eredményeinkről, elemzéseinkről lásd bővebben a ZSKF TKK Könyvek és a ZSKF TKK Füzetek sorozatainkban megjelenő kötetekben, illetve egyes internetes online kiadványokban lásd a 2. Mellékletet. 7

8 I. AKTÍV HALLGATÓK A ZSKF-EN I.1. A KUTATÁS MÓDSZERTANÁRÓL Az online kérdőíves adatfelvételt a Pegazus pályázat Diplomás Pályakövető Kutatások a ZSKF-en című kutatás-sorozat keretein belül a ZSKF Társadalomtudományi Kutatóközpontja készítette a ZSKF-en az aktív hallgatók körében április 26. és május 24. között. Az adatfelvétel három fázisban történt: (1) Az első fázisban az ETR-ben az aktív hallgatóként szereplő 3642 személy (alappopuláció) címeit mintegy 12 telefonos interjú révén 3380 főre aktualizáltuk (92,8%), akik április 26-án elektronikus levelet kaptak, amelyben közöltük az online kérdőív linkjét; a visszaküldés határidejét május 2. 24:00 órában jelöltük meg. Ezt megelőzően a ZSKF honlapján aktualizáltuk a Diplomás Pályakövetés felületünket, amelyen megtalálhatóak a DPR kutatás-sorozatunk tervei, célkitűzései, korábbi eredményei. Plakátokat helyeztünk ki a főiskolán, szórólapokat osztottunk, felkértük oktatóinkat, hogy népszerűsítsék hallgatóik körében is a kutatásban való aktív részvételt. A megadott határidőre 322 fő töltötte ki a kérdőívet. (2) A következő lépésben április 8-án egy emlékeztető levelet juttattunk el mind a 3380 hallgatónknak az ETR rendszerén keresztül, melyben május :00 órát adtunk meg határidőnek. A beérkezett 239 kérdőívvel együtt 561-re növekedett mintánk, így erre készítettük el a minta-tervező mátrixot 2. Ennek segítségével kísértük figyelemmel négy dimenzióban, az alapvető ( kvóta ) adatok alakulását. (3) A minta megoszlásait figyelembe véve május 14. és 24. között hallgatóink 39 telefonos interjút készítettek azokban a minta-cellákban, ahol nem érkezett be egyetlen kérdőív sem, illetve a 3-as értéket meghaladták a súlyok. Az immáron 600 főre növekedett mintán (az elért hallgatóink 17,8%-a válaszolt) elvégeztük az SPSS adatfájl négy-szempontú súlyozását. Az összehasonlító adatokból kitűnik, hogy az eltérések igen csekélyek, így a minta reprezentatívnak tekinthető (lásd az 1. táblázatot). 2 A ZSKF TKK által kidolgozott Minta-tervező rendszerről lásd bővebben: 8

9 A közölt adataink a teljes megkérdezettek (600 fő) körében nem térhetnek el nagyobb mértékben, mint +/- 4,1 százalékpont ahhoz képest, mintha mindenkit megkérdeztünk volna. (Ha valamely részsokaságra vonatkoznak adataink, ott természetesen a részminta nagyságának függvényében növekednek a hibahatárok.) I.1. táblázat: Az aktív hallgatók alappopulációjának és a négy szempontból súlyozott vizsgálati mintának a megoszlása a négy alapvető (kvóta) változó szerint. Évfolyam Első éves Végzős Köztes évfolyam Nem Férfi Nő Szak Andragógia BA Emberi erőforrások BA Gazdálkodási és menedzsment BA Kommunikáció és médiatudomány BA Nemzetközi tanulmányok BA Nemzetközi gazdálkodás BA Pénzügy és számvitel BA Politológia BA Szabad bölcsészet BA Szociológia BA Összes MA Tagozat Nappali Levelező Összesen Alappopuláció Minta Elemszám Százalék Elemszám Százalék , , , , , , , , , , , , ,4 56 9, , , , , , , ,7 33 5, , , ,0 30 4, ,0 41 6, ,7 28 4, ,8 17 2, , , , , , ,0 9

10 I.2. ALAPADATOK I.2.1. A KVÓTA-ADATOK Adatfelvételünk reprezentativitását eddigi gyakorlatunknak megfelelően négy ismérv (a megkérdezettek neme, a tagozata, az évfolyama és a szakja) szerint követtük nyomon illetve biztosítottuk korrekciós kérdezések, négy-szempontú súlyozás révén lásd a részleteket az 1.1. módszertani fejezetben). Ezeket az adatokat elemezzük a továbbiakban. Megvizsgáljuk azt is egyszerűbb statisztikai eszközök segítségével, milyen összefüggéseket mutatnak az egyes ismérvek. Mint azt a fentiekben közölt 1. táblázat adatai is mutatják, a ZSKF aktív hallgatói körében jelentős többségben vannak a nők: arányuk a vizsgáltak körében közel kétharmad (a populáció adatai szerint 65,0 százalék). A 600 fős mintában arányuk alig tér el ettől: 63,3 százalék (lásd az I.2.1. ábrán megjegyezzük, hogy az elemzéseink során ez utóbbi arányszámot használjuk 3 ). A továbbiakban nyomon követjük más ismérvek, kérdések mentén is a válaszadóink nemek szerinti megoszlását. I.2.1. ábra: A minta megoszlása nemek szerint (%) Nő; 63,3 Férfi; 36,7 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) A válaszadók elenyésző hányada tanul a ZSKF-en párhuzamosan több szakon: összesen kevesebb, mint egy százalékuk számolt be erről (0,6 százalékuk lásd az I.2.2. ábrát). Az elemzéseink során tehát nem térünk ki külön arra, hogy milyen más tapasztalataik, benyomásaik vannak (összességében csupán négy fő számolt be erről: egy szociológia BA, kettő kommunikáció és médiatudomány BA, további egy fő gazdálkodási és menedzsment BA szakos a ZSKF-en), csak a fő szakra (melyet elsőként jelöltek meg mint fontosabbat ) vonatkozó válaszaikat ismertetjük. 3 Megjegyezzük, hogy az egy évvel ezelőtti hasonló jellegű adatfelvételünk eredményeihez képest a nők aránya közel 5 százalékponttal csökkent: 2010 tavaszán még 66,8 százalék volt ez az érték. Lásd: Kabai Krisztián Schottner, 2010:

11 I.2.2. ábra: Jelenleg hány szakon tanul ebben az intézményben? (%) Kettő vagy több szak;,6 Egy szak; 99,4 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) Eredményeink azt mutatják, hogy a kommunikáció- és médiatudomány BA szak dominál a ZSKF-en: a populáció adatai szerint válaszadóink 20,4 százaléka (mintánkban 23,0 százaléka) tartozik ebbe a csoportba (lásd az I.2.3. ábrát és az 1. táblázatot is). I.2.3. ábra: A minta megoszlása (első) szakok szerint (%) Kommunikáció és médiatudomány BA Andragógia BA Pénzügy és számvitel BA Nemzetközi tanulmányok BA Gazdálkodási és menedzsment BA Emberi erőforrások BA Szabad bölcsészet BA 6,9 Nemzetközi gazdálkodás BA 5,6 Politológia BA 4,9 Szociológia BA 4,7 Nemzetközi tanulmányok MA,8 Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás MA,7 Kommunikáció- és médiatudomány MA,6 Gazdaságinformatika BA,5 Politikatudomány MA,4 Andragógia MA,4 10,7 10,1 9,6 9,3 14,6 20,4,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) 11

12 Ezt követi az Andragógia BA (14,7 százalék az arányuk a teljes aktív hallgatóink között, míg a mintában 14,6), még tíz százalék fölött a Pénzügy és számvitel BA (a populációban 10,8, a mintában 10,7 százalék) és a Nemzetközi tanulmányok BA (10,2 illetve 10,1 százalék). Ugyanekkora arányt képvisel a Gazdálkodás és menedzsment BA, valamivel kisebbet az Emberi erőforrás BA (9,4 illetve 9,3 százalék). Ugyanakkor az MA szakok létszáma még elenyésző: egyik sem éri el az 1 százalékot összesen 2,9 százalékot tesz ki az öt csoport 4. A mintánkban az évfolyamok aránya alig tér el a teljes populációban mértektől, a végzős évfolyam aránya a legmagasabb: 49,8 százalék (a populációban szintén 49,8 százalék), az elsősök alkotják a legkisebb arányt (24,2 százalék illetve a populációban 23,5), majd a közbülső arányt (26,0 százalékot a populációban 27,5) a köztes évfolyamosok képviselik (lásd az I.2.4. ábrát és az 1. táblázatot is 5 ). I.2.4. ábra: A minta megoszlása évfolyam szerint (%) Köztes évfolyam (nem elsős és nem végzős); 26,0 Első évfolyam; 24,2 Végzős (utolsó éves, egy éven belül államvizsgát tervez); 49,8 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) 4 Az egy évvel korábbi adatokhoz képest alig érzékelhetőek változások (pl. a Kommunikáció és médiatudomány BA szak aránya 23,0 százalék volt, míg a Nemzetközi tanulmányok BA szaké 12,8 százalék). (Kabai-Krisztián-Schottner,2010:12) 5 Az elmúlt egy évben e tekintetben viszont jelentős átrendeződéseket figyelhetünk meg: míg tavaly az elsőévesek aránya 30,9 százalék volt, addig az idén több mint 6 százalékponttal alacsonyabb. A végzősök aránya viszont érzékelhetően megnőtt: a tavalyi 42,6 százalékkal szemben most 7 százalékponttal magasabb. (Kabai-Krisztián-Schottner,2010:12) 12

13 Érdemes megvizsgálni (a minta adatai alapján) a szakok és az évfolyamok összefüggéseit. Igen jelentős eltérések tapasztalhatóak (szignifikáns kapcsolatot mértünk 6 : P = 0,008 lásd az I.2.5. ábrát is). Egyrészt az elsőévesek aránya szignifikánsan magas az MA szakok és a Nemzetközi gazdálkodás BA szak esetében (ASR > 2,0), másrészt az Emberi erőforrások, a Nemzetközi tanulmányok illetve a Pénzügy és számvitel BA szakok esetében a végzősök aránya van szignifikánsan felülreprezentálva (itt is ASR > 2,0). I.2.5. ábra: Az egyes szakok megoszlása évfolyamok szerint (%) Andragógia BA 27,6% 29,9% 42,5% Emberi erőforrások BA 17,9% 21,4% 60,7% Gazdálkodási és menedzsment BA 21,7% 28,3% 50,0% Kommunikáció és médiatudomány BA 18,0% 30,3% 51,6% Nemzetközi gazdálkodás BA 47,1% 20,6% 32,4% Nemzetközi tanulmányok BA 18,0% 21,3% 60,7% Pénzügy és számvitel BA 18,8% 21,9% 59,4% Politológia BA 33,3% 30,0% 36,7% Szabad bölcsészet BA 26,8% 29,3% 43,9% Szociológia BA 29,6% 33,3% 37,0% Összes Ma 56,3% 0,0% 43,8% Összesen 24,4% 26,1% 49,5% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% elsős köztes évfolyam végzős Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) 6 A kétdimenziós összefüggések elemzését a kereszttábla illetve a hozzá kapcsolódó Pearson-féle Khí-négyzet függetlenségi próba segítségével készítettük, továbbá cellánként kiszámítottuk az Adjusztált Sztenderdizált Reziduálisokat is (ezt a statisztikát ASR rövidítéssel jelöljük). A társadalomkutatásban általánosan elfogadott 95 százalékos megbízhatósági szintet tekintjük a szignifikáns kapcsolatok alsó határának (a null-hipotézis elfogadási valószínűsége kisebb vagy egyenlő 0,05 dal ). Erősen szignifikáns összefüggésről legalább 99 százalékos megbízhatósági szint mellett beszélünk, míg a százalék közötti megbízhatósági szint esetén gyengén szignifikáns -nak nevezzük a két változó közötti összefüggést. A továbbiakban a Khínégyzet próba elfogadási valószínűségét P=0.023 formában jelöljük. (Lásd erről bővebben: Babbie, 2003.) 13

14 A válaszadók tagozat szerinti adatai azt mutatják, hogy az aktív hallgatóink között a levelezősök aránya megközelíti a kétharmadot: a teljes populációban 63,9 százalék; a mintánkban 63,3 százalék (ez utóbbival dolgozunk a további elemzések során lásd az I.2.6. ábrát és az 1.1. táblázatot is). Megjegyezzük, hogy a végzett hallgatóinkhoz képest érzékelhetően kiegyenlítettebbé vált a vizsgált arány (ott még 69,9 százalékot mértünk), a tavalyi adatfelvétellel összehasonlítva viszont nem tapasztaltunk lényegesebb elmozdulásokat (a hibahatárokon belüliek az eltérések 7 ). I.2.6. ábra: A minta megoszlása tagozat szerint (%) Levelező; 63,3 Nappali; 36,7 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) A szakonkénti eltérések szembetűnőek: míg a nappali tagozatosok aránya a Nemzetközi tanulmányok BA hallgatói esetében 72,7 százalék, de a Szabad bölcsész BA esetében is 54,8 százalék, addig az ellenkező póluson az Emberi erőforrás és a Szociológia BA szakok helyezkednek el egyaránt 17,9 százalékkal (az MA szakoknál nincs nappali tagozatos képzés (lásd az I.2.7. ábrát). Megjegyezzük, hogy ilyen alacsony arányokat tavaly nem regisztráltunk (akkor még az MA szakosok 81,8 százaléka is nappali tagozaton tanult 8 ). 7 Lásd: Kabai-Krisztián-Schottner, 2010: 14. Ott a levelező tagozatosok aránya 62,0 százalék volt. 8 Lásd: Kabai-Krisztián-Schottner, 2010:

15 I.2.7. ábra: Az egyes szakok megoszlása tagozat szerint (%) Andragógia BA 41,4% 58,6% Emberi erőforrások BA 17,9% 82,1% Gazdálkodási és menedzsment BA 28,3% 71,7% Kommunikáció és médiatudomány BA 34,4% 65,6% Nemzetközi gazdálkodás BA 72,7% 27,3% Nemzetközi tanulmányok BA 36,1% 63,9% Pénzügy és számvitel BA 42,2% 57,8% Politológia BA 44,8% 55,2% Szabad bölcsészet BA 54,8% 45,2% Szociológia BA 17,9% 82,1% Összes Ma 0,0% 100,0% Összesen 36,6% 63,4% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% nappali levelező Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) Markáns összefüggések találhatóak a nemek szerinti megoszlásokban is: míg a nők 67,2 százaléka jár levelező tagozatra, addig a férfiaknál ez az arány mindössze 56,3 százalék (P = 0,006). Évfolyam szerint viszont elenyészőek az eltérések: az elsőévesek 59,3 százaléka levelezős, a végzősöknél ez az arány 64,8 százalék (P = 0,495; az ASR értékei minden cellában a +/-2,0 között maradnak). 15

16 A finanszírozási forma szerint érzékelhető elmozdulások tapasztalhatóak az elmúlt egy évben: míg ben az államilag finanszírozott hallgatóink aránya meghaladja az egyharmadot (34,8 százalék lásd az I.2.8. ábrát), addig ez az arány tavaly még 27,9 százalék volt 9. I.2.8. ábra: Milyen finanszírozási formában tanul (elsőként megadott) szakján? (%) NV; 2,8 Állami finanszírozású; 34,8 Költségtérítéses; 62,4 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) Lényegesen nagyobb a nők körében az államilag támogatott hallgatók aránya (38,1 százalék szemben a férfiaknál regisztrált 29,0 százalékkal; P = 0,007). Csak árnyalatnyiak a különbségek a vizsgált arányok tekintetében a tagozatok szerint (P = 0,075), míg szakok szerint erős, szignifikáns eltéréseket találtunk (P < 0,001). Különösen magas az államilag finanszírozott hallgatók aránya a Nemzetközi gazdálkodás BA (61,8 százalék) és a Szabad bölcsész BA (53,7 százalék) szakok esetében, míg a Politológia BA (16,7 százalék) valamint a Gazdálkodási és menedzsment BA (15,0 százalék) szakoknál marad el a leginkább az átlagtól (az ASR-ek értéke rendre -2,0 alatt vagy +2,0 fölött találhatóak). A BA szakosok között a másodévesek ( köztes évfolyam ) messze átlag fölötti arányban részesülnek állami támogatásban (itt arányuk 45,5 százalék; ASR = +3,3), míg a kifutó évfolyamoknál feltűnően alacsony a vizsgált arány (mindössze 28,4 százalék; ASR = - 3,3) Lásd: Kabai-Krisztián-Schottner, 2010: Tavaly még arról számoltunk be, hogy a nappali tagozatosok és az elsősök körében magas az államilag támogatottak aránya. (Kabai-Krisztián-Schottner,2010:16.) 16

17 I.2.2. EGYES ALAPVETŐ SZOCIO-DEMOGRÁFIAI TÉNYEZŐK ALAKULÁSA, A KIBOCSÁTÓ CSALÁD A következőkben az aktív hallgatóink néhány alapvető szocio-demográfiai ismérvét vesszük sorra. Az egy évvel korábbi adatainkhoz képest gazdagabb a repertoár : nem csupán életkorukat és lakóhelyüket vizsgálhatjuk meg, hanem elemzéseinket kiterjeszthetjük olyan ismérvekre is, mint a szülők iskolázottsága, a gyermekkori anyagi helyzetük, lakóhelyük. Kitérünk arra is, milyen típusú középiskolában végeztek, de vannak adataink arról is, hogy felmenő rokonaik között vannak-e jelenlegi szakjához kapcsolódó foglalkozásúak 11. Az átlagéletkoruk éppen 30 év alatt van: 29,0 év (tavaly egy évvel alacsonyabb volt ez az érték: 27,9 év). A legidősebb hallgatónk 59 éves, míg a legfiatalabb megkérdezettjeink 18 évesek. A legnagyobb korcsoportot a 23 évesek alkotják (az összes megkérdezett 11,3 százaléka ilyen korú), közel harmaduk (28,7 százalékuk) tartozik a éves korcsoportokba. Az alábbi ábránkon (lásd az I.2.9. ábrát) egy olyan korbontását mutatjuk be aktív hallgatóinknak, amely a legegyenletesebb: majdnem éppen harmadolja őket. I.2.9. ábra: A minta megoszlása életkor szerint (%) NV; 1,7 30 éves és idősebb; 36, éves; 34, éves; 27,9 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) 11 Mindezek az Educatio Kft által kidolgozott országos közös kérdésblokk -ban találhatóak. 17

18 A egyes szakok szerinti átlagéletkor-eltérések szignifikánsak 12. Relatíve a legidősebb csoportot a Politológia BA szakosok alkotják (itt az átlagéletkor 32,03 év), míg az ellenkező póluson a Nemzetközi gazdálkodás BA szakosok helyezkednek el (23,39 év átlagéletkorral lásd az I ábrát). I ábra: Az átlagéletkorok alakulása szakok szerint (átlag év) Összesen 29,02 Politológia BA Összes MA Gazdálkodási és menedzsment BA Emberi erőforrások BA Szociológia BA Andragógia BA 32,03 31,99 31,09 30,90 30,49 30,26 Pénzügy és számvitel BA Kommunikáció és médiatudomány BA Nemzetközi tanulmányok BA Szabad bölcsészet BA 28,48 28,11 27,67 26,86 Nemzetközi gazdálkodás BA 23,39 20,00 22,00 24,00 26,00 28,00 30,00 32,00 34,00 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) Nemek szerint nem tapasztalhatóak lényeges eltérések (P = 0,127), az megállapítható, hogy a nők több mint egy évvel idősebbek (átlagéletkoruk 29,41 év, míg a férfiaké 28,31 év). Tagozat szerint a várt erős, szignifikáns összefüggést találtuk: míg a levelezősök átlagéletkora jelentősen meghaladja a 30 évet (32,99 év), addig a nappali tagozatosoké ennél tíz évvel alacsonyabb (22,26 év P < 0,001). 12 A magas mérési szintű magyarázandó változók mint pl. az életkor esetében az egyes magyarázó kategóriák mint pl. esetünkben a szak szerinti átlageltéréseket a variancia-analízis (ANOVA) segítségével elemezzük. Itt a függetlenség szignifikanciája megállapítása érdekében az F-próbát alkalmazzuk, illetve a Eta-négyzet értékeit tekintjük az összefüggés erőssége mértékének (a magyarázott szórás százalékokban kifejezhető arányát). A szignifikancia különböző fokozatait a Khínégyzet próba esetében alkalmazott kategóriák szerint definiáljuk. Szakok szerint az F-próba elfogadási valószívűsége: P < 0,001, míg az Eta-négyzet értéke6,0 százalék. 18

19 Ugyanakkor évfolyam szerint az eltérések nem szignifikánsak (P = 0,491); az elsőévesek átlagéletkora 28,31 év, a közbülső évfolyamé 29,19 év, míg a végzősöké 29,30 év. Adatainkból az is megállapítható, hogy az államilag támogatott hallgatóink szignifikánsan fiatalabbak (27,52 év az átlagéletkoruk), mint a költségtérítéses társaiké (itt 29,87 év ez az érték P = 0,001). A jelenlegi állandó lakóhely szerinti adatokból kiderül, hogy a hallgatók közel kétharmada budapesti (58,6 százalékuk), további 22,3 százalékuk Pest megyében él (15,6 százalékuk városban, 6,7 százalékuk falun), míg a Központi Régión kívülről csupán a fennmaradó kevesebb mint egyötödük (19,1 százalékuk amelyből 10,7 százalékuk városban, 3,9 százalékuk községekben, végül 4,5 százalékuk egyéb választ jelölt meg lásd az I ábrát 13 ). I ábra: Hol van az Ön állandó lakóhelye (település típusa szerint, érdemben válaszolók; %) Község Pest megyében; 6,7 Egyéb város Pest megyében; 15,6 Város Pest megyén kívül; 10,7 Község Pest megyén kívül; 3,9 Egyéb válasz; 4,5 Budapest; 58,6 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=429) 13 Megjegyezzük, hogy ezeket az adatokat bizonyos fenntartásokkal kell kezelni, hiszen a válaszmegtagadók aránya igen magas: 28,5 százalék. 19

20 Az alapvető jellemzők közül a szak esetében csak elvétve találunk szignifikáns eltéréseket (P = 0,130 a Szabad bölcsész és a Nemzetközi tanulmányok BA szakosok körében szignifikánsan magas a fővárosi hallgatók aránya: meghaladja a 70 százalékot, míg a legalacsonyabb arányokat a Nemzetköz tanulmányok és a Politológia BA szakosok esetében regisztráltunk: 50 százalék alatti értékeket). Nemek szerint szignifikánsak az eltérések (P = 0,019; a nők körében átlag fölötti a fővárosi: 61,9 százalék), hasonló a helyzet a tagozat szerint (P = 0,008; a levelezősök 61,6 százaléka Budapesten él), míg évfolyam és finanszírozási forma szerint nincsenek szignifikáns eltérések. Arra vonatkozóan is vannak adataink 14, hogy a válaszadóknak hol volt az állandó lakóhelyük 14 éves korukban. Ezek szerint alig több mint egyharmaduk 37,9 százalékuk élt gyermekkora lezárásakor Budapesten (lásd az I ábrát). I ábra: Hol volt az Ön állandó lakóhelye (település típusa szerint) 14 éves korában? (%) NT/NV; 4,4 Egyéb település; 57,6 Budapest; 37,9 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) Természetesen a jelenlegi és a korábbi lakóhely között erős összefüggés található: a jelenlegi fővárosiak 57,9 százaléka 14 éves korában is itt élt (közel felük tehát időközben költözött ide). 14 Csak egyszerűbb kategorizálását adjuk azoknak a részletes adatoknak, amelyek a központi kérdések között szerepelnek. 20

21 Válaszadóink kevesebb, mint egyharmada szakközépiskolában érettségizett, legnagyobb hányaduk (54,3 százalékuk) hagyományos gimnáziumban, további 12,8 százalékuk speciális gimnáziumban (8 osztályos szerkezetváltó középiskola, kéttannyelvű gimnázium stb. lásd az I ábrát). I ábra: Milyen típusú középiskolában végzett? (%) Gimnázium (speciális); 12,8 NT/NV; 2,3 Gimnázium (hagyományos); 54,3 Szakközépiskola; 30,5 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) Az alapvető változók szerint markáns eltérések tapasztalhatóak. Szakok szerint az eltérések szignifikánsak (P = 0,018). A szakközépiskolai érettségivel rendelkezők aránya szignifikánsan felül van reprezentálva a Gazdálkodás és menedzsment BA szakosok körében (39,3 százalék; ASR = +2,2), a speciális gimnáziumban végzettek aránya kimagasló (33,3 százalék; ASR = +3,5) a Nemzetközi gazdálkodás BA szakosok körében, de szignifikánsan felülreprezentált a Politológia BA szakosok (26,7 százalék; ASR = +2,2) körében is (lásd az I ábrát). Nemek szerint nincsenek jelentősebb eltérések (P = 0,954), ugyanakkor tagozat szerint erős szignifikáns kapcsolatok tapasztalhatóak (P < 0,001): míg a levelezősök körében a szakközépiskolát végzettek aránya magas (35,8 százalék; ASR = +3,1), a nappali tagozatosoknál a speciális gimnáziumot végzettek vannak szignifikánsan felülreprezentálva (20,0 százalék; ASR = +3,8). 21

22 I ábra: Az egyes szakok megoszlása aszerint, hol végezte középfokú tanulmányait (%) Andragógia BA 2,3% 33,3% 52,9% 11,5% Emberi erőforrások BA 3,6% 36,4% 45,5% 14,5% Gazdálkodási és menedzsment BA 11,5% 39,3% 39,3% 9,8% Kommunikáció és médiatudomány BA 29,3% 61,8% 8,9% Nemzetközi gazdálkodás BA 12,1% 54,5% 33,3% Nemzetközi tanulmányok BA 32,8% 54,1% 13,1% Pénzügy és számvitel BA 31,3% 62,5% 6,3% Politológia BA 20,0% 53,3% 26,7% Szabad bölcsészet BA 4,9% 19,5% 56,1% 19,5% Szociológia BA 35,7% 53,6% 10,7% Összes MA 35,3% 58,8% 5,9% Összesen 2,2% 30,5% 54,3% 13,0% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% NT/NV Szakközépiskola Gimnázium (hagyományos) Gimnázium (speciális) Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) Hasonló módon jelentős eltérések tapasztalhatóak az évfolyam szerint (P = 0,001). Míg az elsősök között a speciális gimnáziumot végzettek aránya magas (19,7 százalék; ASR = +2,8), a végzősöknél a szakközépiskolai érettségivel rendelkezőké emelkedik ki (35,9 százalék; ASR = +2,3), a köztes évfolyamnál a hagyományos gimnáziumban végzettek vannak szignifikánsan felülreprezentálva (68,2 százalék; ASR = +3,7). A finanszírozási forma szerint szintén szignifikáns eltéréseket regisztráltunk (P < 0,001): az államilag támogatottak 21,4 százaléka (ASR = +4,5) rendelkezik speciális gimnáziumi érettségivel, míg a költségtérítésesek 35,3 százaléka (ASR = +2,9) végzett szakközépiskolában. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogyan alakult a szülők iskolai végzettsége a válaszadók 14 éves korában (lásd az I ábrát 2010-ben ilyen kérdés még nem szerepelt a kérdőívünkben). 22

23 I ábra: A szülők iskolai végzettsége a válaszadó 14 éves korában (%) 15,8 egyetem 12,1 22,5 12,8 főiskola 16,3 17,3 9,0 gimnázium 26,6 22,6 27,9 szakközépiskola, technikum 20,9 19,7 szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) 11,9 11,4 23,1 5,4 legfeljebb 8 általános) 9,1 3,7 6,0 NT/NV 3,1 2,8 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 Apa Anya Magasabb iskolázottságú Forrás: Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF ZSKF TKK május (N=600) 23

24 Mint az adatainkból leolvasható, a szülők közül legalább egyikőjüknek egyetemi diplomája volt a válaszadó 14 éves korában 22,5 százalék esetében 15. Ezen belül az apák 15,8 százalékának, míg az anyák 12,1 százalékának volt egyetemi diplomája. Az ellenkező póluson az az 5,4 százalék helyezkedik el, ahol a magasabb iskolázottságú szülőnek is csak általános iskolai végzettsége volt (itt az apák 5,4 százalékának nem volt még szakképzettsége sem, míg az anyáknál 9,1 százalék volt ez az arány). Jellegzetes és más kutatások esetében is jól megfigyelhető eltérések tapasztalhatóak a két szülő iskolázottsága között: míg az anyák körében a gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya relatíve magas (26,6 százalék az apáknál ez az arány mindössze 9,0 százalék), addig az apák erőteljesen felül vannak reprezentálva a szakközépiskolai érettségivel, technikumi végzettséggel rendelkezők (27,9 százalék), de különösen az érettségi nélküli szakmunkásképző, szakiskolai végzettséggel rendelkezők körében (23,1 százalék itt az anyák aránya mindössze 11,9 százalék). Az alapváltozók mentén tapasztalható eltéréseket a magasabb iskolázottságú szülő indikátorának egy összevont változatát alkalmaztuk a könnyebb áttekinthetőség kedvéért. Eszerint az aktív hallgatóink szülei közül legalább egynek volt diplomája a válaszadók 14 éves korában 39,7 százalék esetében (lásd az I ábra Összesen sorát), érettségivel rendelkező 42,2 százalék, míg legfeljebb szakmunkásképzőig jutott 15,5 százalék (2,7 százalék esetében nem volt válasz). Szakok szerint erős, szignifikáns eltéréseket regisztráltunk (P < 0,001): a diplomás szülők aránya magasan felül van reprezentálva a Nemzetközi gazdálkodás (70,6 százalék; ASR = +3,8) és a Nemzetközi tanulmányok BA szakosok körében (63,3 százalék; ASR = +4,0 lásd az I ábrát). Nemek szerint szintén erős, szignifikáns az összefüggés (P = 0,003): míg a nők körében a legalacsonyabb iskolázottságúak vannak felülreprezentálva (17,9 százalék; ASR = +2,5 a férfiaknál ez az arány mindössze 10,3 százalék), addig a diplomás szülők körében a férfiak aránya magas (45,8 százalék; ASR = +2,2 a nők körében ez az arány csupán 36,8 százalék). Tagozat szerint is jelentősek az eltérések (P < 0,001): a nappali tagozatosok 51,4 százalékának diplomás volt legalább az egyik szülő (ASR = +4,4 a levelezősöknél 33,1 százalék a vizsgált arány), míg az alacsonyan iskolázott szülők aránya a levelező tagozatosoknál van jelentősen felülreprezentálva (18,6 százalék; ASR = +3,1 a nappalisok körében a vizsgált arány ennek alig fele: 9,1 százalék). 15 Egy aggregált változót készítettünk, amely a magasabban iskolázott szülő végzettségét tartalmazza. 24

25 I ábra: Az egyes szakok megoszlása aszerint, mi volt a magasabban iskolázott szülő végzettsége a válaszadó 14 éves korában (%) Andragógia BA 2,3% 16,1% 44,8% 36,8% Emberi erőforrások BA 3,6% 16,4% 34,5% 45,5% Gazdálkodási és menedzsment BA 9,8% 14,8% 47,5% 27,9% Kommunikáció és médiatudomány BA,8% 26,4% 51,2% 21,5% Nemzetközi gazdálkodás BA 2,9% 5,9% 20,6% 70,6% Nemzetközi tanulmányok BA 1,7% 5,0% 30,0% 63,3% Pénzügy és számvitel BA 16,9% 46,2% 36,9% Politológia BA 10,0% 40,0% 50,0% Szabad bölcsészet BA 7,1% 7,1% 33,3% 52,4% Szociológia BA 14,3% 53,6% 32,1% Összes MA 17,6% 47,1% 35,3% Összesen 2,7% 15,5% 42,2% 39,7% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% NT/NV szakmunkásképzőig érettségi diploma Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) Nem tapasztaltunk jelentősebb eltéréseket az évfolyam szerint (P = 0,570), legfeljebb az tűnik ki, hogy az elsősök körében érzékelhetően magasabb a diplomás szülők aránya (46,2 százalék; ASR =+1,8). A finanszírozási forma szerint szintén nincs érdemi különbség (P = 0,202), míg a válaszadók jelenlegi lakóhelye szerint kiemeljük, hogy a fővárosi hallgatóink körében szignifikánsan magas a diplomás szülők aránya (46,2 százalék; ASR = +2,8). 25

26 A szülői család anyagi helyzetét a válaszadó 14 éves korában egy 5-fokozatú skálán értékelték a kérdőív kitöltői. Az eredmények az átlagos körül szóródnak, átlagértékük 3,06 (lásd az I ábrát is). I ábra: Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét Ön 14 éves korában? (%) 4 Valamivel jobb az átlagosnál; 24,6 5 Sokkal jobb az átlagosnál; 3,5 NT/NV; 3,7 1 Sokkal rosszabb az átlagosnál; 4,9 2 Valamivel rosszabb az átlagosnál; 16,3 3 Átlagos; 47,2 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) Ha az átlagértékek alakulását megvizsgáljuk az alapvető tényezők mentén, azt tapasztaljuk, hogy szakok szerint nincsenek szignifikáns eltérések (az F-próba elfogadási valószínűsége: P = 0,181; Eta-négyzet = 2,4 százalék). Egyedül a Nemzetközi tanulmányok BA szakosok átlaga haladja meg jelentősebben a teljes minta átlagát (itt az érték 3,34 pont), valamivel átlag fölötti a Politológia BA szakosok értéke is (3,28 pont), míg az ellenkező póluson a Szabad bölcsész BA szakosok találhatók (itt az átlagérték 2,89 pont). Nemek szerint nincsenek jelentősebb eltérések (P = 0,265), hasonló a helyzet az évfolyam esetében is (P = 0,264). Tagozat szerint viszont jól érzékelhető, szignifikáns eltéréseket regisztráltunk (P = 0,002; Eta-négyzet = 1,7 százalék): a nappali tagozatosok átlagértéke jelentősen meghaladja a teljes minta átlagát (3,21 pont), míg a levelező tagozatosoknál valamelyest elmarad attól (2,97 pont). A támogatási forma szintén szignifikáns magyarázó változónak bizonyult (P = 0,027): a várakozásoknak megfelelően az államilag támogatottaké alacsonyabb (2,95 pont), míg a költségtérítéseseké magasabb (3,12 pont) a teljes átlagnál. 26

27 Összességében a megkérdezettek 9,4 százaléka számolt be arról, hogy van a közvetlen felmenői körében olyan személy, aki rendelkezik hasonló szakterületen végzettséggel, illetve azon a területen dolgozik. Ezen belül 2,2 százalék esetében kétgenerációs egybeesés is előfordul (lásd az I ábrát). I ábra: Van a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag? (%) Nincs; 86,3 Igen, csak a nagyszülők között; 1,0 NT/NV; 4,4 Igen, szülők és nagyszülők közt is van kapcsolódó szakmájú Igen, csak a szülők családtag; között; 6,2 2,2 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) Ha megvizsgáljuk az alapvető ismérvek mentén az összefüggéseket, szakok szerint szignifikáns eltérés található (P = 0,028): különösen magas a vizsgált arány a Gazdálkodási és menedzsment BA szakosok körében (kerek 20 százalék; ASR = +3,0), de érzékelhetően (ha nem is szignifikánsan) magas a Nemzetközi gazdálkodás (14,7 százalék) valamint a Pénzügy és számvitel BA szakosok (13,8 százalék) körében. A legalacsonyabb arányokat a Politológia és a Szociológia BA szakosok esetében tapasztalhatunk (egyikőjüknek sincs a felmenőik között hasonló végzettségű lásd az I ábrát). 27

28 I ábra: Az egyes szakok megoszlása aszerint, hogy van a családjában a válaszadóéhoz hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag. (%) Andragógia BA 3,4% 10,3% 86,2% Emberi erőforrások BA 3,6% 10,7% 85,7% Gazdálkodási és menedzsment BA 10,0% 20,0% 70,0% Kommunikáció és médiatudomány BA 2,4% 5,7% 91,9% Nemzetközi gazdálkodás BA 8,8% 14,7% 76,5% Nemzetközi tanulmányok BA 5,0% 5,0% 90,0% Pénzügy és számvitel BA 3,1% 13,8% 83,1% Politológia BA 100,0% Szabad bölcsészet BA 7,1% 7,1% 85,7% Szociológia BA 100,0% Összes MA 5,9% 11,8% 82,4% Összesen 4,3% 9,3% 86,4% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% NT/NV van nincs Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) Figyelmet érdemlő a nemek szerinti eltérés is (P < 0,001): a nem válaszoló férfiak aránya 8,9 százalék, míg a nőknél csupán 1,8 százalék (ASR = +/-4,1). Más jelentősebb, szignifikáns eltérést nem tapasztaltunk a további alapvető tényezők (tagozat, évfolyam és finanszírozási forma) szerint. 28

29 I.3. KÉPZÉSI ADATOK, TOVÁBBTANULÁSI TERVEK Aktív hallgatóink 13,6 százaléka 2007-ben vagy előbb kezdte meg tanulmányait a főiskolán. Esetükben beszélhetünk egyfajta késleltetett befejezésről. A legtöbb hallgató 2008-ban lépett be a képzésbe (35,3 százalék), őket követik a 2009-ben tanulmányaikat megkezdők (26,8 százalékkal), majd a 2010-ben kezdők következnek (21,8 százalék lásd az I.3.1. ábrát). I.3.1. ábra: Melyik évben kezdte meg tanulmányait? (%) 2002, ,3 2004,4 2005, , , , , , ,4 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 Forrás: Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF ZSKF TKK május (N=600) A Nemzetközi tanulmányok BA szakosok körében kerek 30 százalék azok aránya, akik 2007-ben vagy előbb léptek be a ZSKF képzési rendszerébe (ASR = +4,0), míg ez az arány az Andragógia BA szakosok körében a legkisebb (3,4 százalék; ASR = -2,9). Nemek szerint nincsenek szignifikáns eltérések, míg évfolyam szerint megállapítható, hogy a végzősök 27,4 százaléka legalább 4 éve folytatja a főiskolán tanulmányait. 29

30 Az államilag támogatottak körében a vizsgált arány mindössze 5,3 százalék, míg a költségtérítéseseknél 17,4 százalék (ASR = +/-4,2). Tagozat szerint nem tapasztaltunk eltéréseket. Megkérdeztük aktív hallgatóinkat arról is, milyen tanulmányi eredménnyel (osztályzattal) végzi a szakot. Válaszadóink legnagyobb hányada (54,2 százalékuk) önbevallása szerint a jó kategóriába tartozik, további 29,0 százalékuk közepes, 12,6 százalékuk a legjobb kategóriába jeles, kiváló sorolta magát, míg elenyésző hányaduk (1,2 százalékuk) a legrosszabb elégséges -be (lásd az I.3.2. ábrát). I.3.2. ábra: Átlagosan milyen tanulmányi eredménnyel (osztályzattal) végzi Ön ezt a szakot? (%) jeles, kiváló; 12,6 NT/NV; 3,0 elégséges; 1,2 jó; 54,2 közepes; 29,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) Ha átkonvertáljuk az előbbi kategóriákat ( elégséges = 2 stb.), akkor ezeknek az önbevallásos érdemjegyek átlaga: 3,81. Az alapvető változók közül a szakok szerinti eltérések igen jelentősek (P < 0,001; Eta-négyzet = 12,6 százalék). A Szociológia BA szakosok átlaga a legmagasabb (4,25), őket az Andragógia valamint a Kommunikáció és médiatudomány BA szakosok következnek még 4-es átlag fölött. Az ellenkező póluson a Nemzetközi tanulmányok BA szakosok vannak 3,81-es átlaggal (lásd az I.3.3. ábrát). 30

31 I.3.3. ábra: Szakok szerint átlagosan milyen tanulmányi eredménnyel (osztályzattal) végzi a szakot? (átlagok) Szociológia BA 4,25 Andragógia BA Kommunikáció és médiatudomány BA Szabad bölcsészet BA Összes MA 4,07 4,02 3,95 3,90 Nemzetközi gazdálkodás BA Pénzügy és számvitel BA Politológia BA Emberi erőforrások BA Gazdálkodási és menedzsment BA Nemzetközi tanulmányok BA 3,64 3,61 3,60 3,59 3,56 3,53 Összesen 3,81 3,00 3,20 3,40 3,60 3,80 4,00 4,20 4,40 Forrás: Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF ZSKF TKK május (N=600) Nem, tagozat és évfolyam szerint nem tapasztaltunk szignifikáns eltéréseket, míg a finanszírozási forma esetében a várt erős összefüggések mutatkoztak (P < 0,001; Eta-négyzet = 5,8 százalék): míg az államilag támogatottak körében 4,02 nek adódott az átlagérték, addig a költségtérítéseseknél 3,69. Egy másik kérdés kapcsán kiderült, hogy a válaszadóink 47,2 százaléka gondolja úgy, hogy tanulmányi eredményei nagyjából ugyanolyanok, mint a többieké (hasonló szakon, a főiskolán tanulókhoz viszonyítva), valamivel jobbnak ítéli 34,9 százalék, további 7,3 százalékuk sokkal jobbnak tartja teljesítményét társaihoz képest ( valamivel vagy sokkal rosszabb összesen 4,7 százalék szerint tanulmányi eredménye 6,0 százalékuk nem válaszolt). 31

32 Átlagosnál jobb véleménnyel vannak saját tanulmányi teljesítményükről a Kommunikáció és médiatudomány valamint a Politológia BA szakosok, míg a Nemzetközi BA szakosok körében a legalacsonyabb ez a mutató ( jobb az átlagnál az egyik esetben 60 százalék körüli, míg a másik esetben alatta marad a 30 százaléknak). Az államilag támogatottak szintén közel 60 százaléka gondolja átlag fölöttinek tanulmányi munkáját, míg a költségtérítéseseknél ettől messze elmarad a mutató. Továbbtanulási szándékaikat tekintve a válaszadók közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy szándékukban áll folytatni tanulmányaikat: 52,1 százalékuk az adott szakhoz kapcsolódóan, míg további 4,8 százalékuk más szakban gondolkodik, kevesebb mint egyharmaduk (32,0 százalékuk) jelenti ki egyértelműen, hogy nem tanul tovább (lásd az I.3.4. ábrát). I.3.4. ábra: Tervez (további) részvételt MA/MSc képzésben? (%) igen, de egy másik szakomhoz kapcsolódóan; 4,8 nem; 32,0 NT/NV; 9,5 jelenleg is MA/MSc képzésben veszek részt; 1,6 igen, ehhez a szakomhoz (is) kapcsolódóan; 52,1 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) Szakok szerint erős szignifikáns eltérést találtunk (P = 0,001). A Szabad bölcsész (80,5 százalék; ASR = +3,2) valamint a Pénzügy és számvitel BA szakosok (70,6 százalék; ASR = +2,3) esetében a legnagyobb a továbbtanulni szándékozók aránya, míg a Nemzetközi tanulmányok (35,0 százalék; ASR = -3,6) valamint a Kommunikáció és médiatudomány BA szakosok (48,8 százalék; ASR = -2,0) esetében a legkisebb (az MA szakosok esetében is 29,4 százalék még tovább szeretne tanulni; lásd az I.3.5. ábrát). 32

33 I.3.5. ábra: Az egyes szakok megoszlása aszerint, hogy terveznek-e (további) részvételt MA/MSc képzésben. (%) Andragógia BA 6,9% 36,8% 56,3% Emberi erőforrások BA 9,1% 36,4% 54,5% Gazdálkodási és menedzsment BA 11,7% 23,3% 65,0% Kommunikáció és médiatudomány BA 14,6% 36,6% 48,8% Nemzetközi gazdálkodás BA 8,8% 20,6% 70,6% Nemzetközi tanulmányok BA 11,7% 53,3% 35,0% Pénzügy és számvitel BA 6,3% 23,4% 70,3% Politológia BA 6,7% 30,0% 63,3% Szabad bölcsészet BA 19,5% 80,5% Szociológia BA 7,4% 37,0% 55,6% Összes MA 11,8% 58,8% 29,4% Összesen 9,4% 33,8% 56,9% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% NT/NV nem igen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) 33

34 Nemek szerint gyengébb összefüggést regisztráltunk (P = 0,087). A bizonytalanok arányában vannak figyelemreméltó eltérések itt: a nők 11,1 százaléka (ASR = +1,8) nem döntött még ebben a kérdésben, míg a férfiaknál csupán 6,5 százalék ez az arány (ASR = -1,8). Tagozat szerint erősek, szignifikánsak az eltérések (P < 0,001): lényegesen nagyobbak a nappali tagozatosok ambíciói ebben a tekintetben (67,3 százalékuk tervez továbbtanulást; ASR = +3,9), mint a levelezősöké (50,8 százalék; ASR = -3,9). Tanulságosak az évfolyam szerinti eltérések (P = 0,001): az elsőéveseknél 61,6 százalék a továbbtanulni szándékozók aránya (ASR = +1,4; nem tér el szignifikánsan az átlagtól), érzékelhetően emelkedik a másodéveseknél (65,4 százalék; ASR = +2,5), majd lecsökken 49,8 százalékra a végzősöknél (ASR = -3,4). Valamivel kisebb mérvű, de még szignifikáns a támogatási forma szerinti eltérés (P = 0,022): az államilag támogatottak 64,1 százaléka szeretne továbbtanulni, míg az önköltségeseknél 54,4 százalék ez az arány (ASR = +/-2,3). Jelenleg aktív hallgatóink alig 4,0 százaléka tanul más szakon is: kisebb hányaduk a ZSKF-en (0,6%), a legnagyobb arányban az ELTÉ-n (1,3 százalékuk). Adataink szerint nagyobb hányaduk nappali tagozaton (2,2 százalékuk), 1,5 százalék elsőéves, pedagógia szakot említettek a legtöbben. Összességében válaszadóink 10,3 százalékának már van diplomája. Szakok szerint az MA szakokon kívül az Emberi erőforrás BA szakosoknál relatíve a legmagasabb (15,4 százalék; az eltérés nem szignifikáns: ASR = +1,2), míg az Andragógia szakon a legalacsonyabb (4,8 százalék; ASR = -1,8). Tagozat szerint szignifikánsak az eltérések (P = 0,017): a levelezősöknél 12,8 százalék, míg a nappali tagozatosoknál csak 6,9 százalék (ASR = +/-2,2). Más változó mentén nem találtunk szignifikáns összefüggéseket. Nyelvtudásukat tekintve több kérdést is feltettünk aktív hallgatóinknak: hat nyelv esetében kértük, hogy osztályozzon 1-től 5-ig, ahol az 1-es azt jelentette, hogy nem ismerem, míg az 5-ös, hogy nagyon jól ismerem, a többi értékkel árnyalhatta véleményét (volt egy külön kategória: anyanyelve ). Mint a következő ábráról (lásd az I.3.6. ábrát), leolvasható, hogy az angol ismerete kiugróan magas: mindössze 7,8 százaléka vallotta azt válaszadóink közül, hogy nem ismeri. A második legnépszerűbb nyelv a német: 51,3 százalék nem ismeri, a következő nyelvek esetében a nem ismerők aránya meghaladja a 80 százalékot. Az egyéb nyelvek között a legnagyobb gyakorisággal az eszperantó szerepel, kisebb arányban a környező országok nyelvei (szlovák, román, ukrán, szerb és cseh). 34

35 I.3.6. ábra: Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből? (%) angol 7,8 15,3 27,0 29,2 19,7,9 német 51,3 20,1 14,2 10,1 4,2,2 olasz 84,6 9,6 3,31,8,5,2 francia 85,1 6,6 5,22,6,5 orosz 85,2 9,8 3,1,9,4,6 spanyol 88,6 7,8 3,1,1,4 egyéb nyelv 89,2,62,93,13,8,4 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 1 - nem ismeri (NV) nagyon jól ismeri anyanyelve Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) 35

36 Összességében a hét vizsgált nyelv közül egyet sem ismer legalább 4-es szinten (az ötfokozatú skálán) a válaszadók egyharmada (36,5 százalékuk). Aktív hallgatóink közel fele (49,0 százalékuk) egy nyelvet bír számára meggyőző mértékben (tehát jól vagy nagyon jól ismeri, esetleg anyanyelve). További 13,0 százalékuk két nyelvet birtokol (az előbb említett értelemben), 1,4 százalékuk három, míg 0,2 százalékuk négy nyelvet (lásd az I.3.7. ábrát). I.3.7. ábra: Hány nyelvet tud legalább 4-es szinten (az ötfokú skálán)? (%) egyet; 49,0 kettőt; 13,0 hármat; 1,4 négyet;,2 egyet sem; 36,5 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) Szakok szerint jelentős, szignifikáns eltérések tapasztalhatók (P < 0,001). A szak jellegéből eredően a Nemzetközi gazdálkodás BA esetében a legmagasabb a két vagy több nyelvet birtoklók aránya (39,4 százalék; ASR = +4,2), a legalacsonyabb az egy nyelvet sem birtoklók aránya (9,1 százalék; ASR = -3,3). Hasonló okoknál fogva kiemelkedően magas szintű a Nemzetközi tanulmányok BA szakosok nyelvtudása is: 11,5 százalékuk nem birtokol egy nyelvet sem (ASR = -4,3), 67,2 százalékuk egy (ASR = +3,0), további 21,3 százalékuk legalább két nyelvet tud (ASR = +1,6). Az ellenkező pólust az Andragógia (egyet sem birtokol 52,3 százalék; ASR = +3,4), a Gazdálkodás és menedzsment (59,0 százalék; ASR = +3,9) és a Politológia BA szakosok (56,7 százalék; ASR = +2,4) képezi (lásd az I.3.8. ábrát). 36

37 I.3.8. ábra: Az egyes szakok megoszlása aszerint, hogy Hány nyelvet tud legalább 4-es szinten (az ötfokú skálán). (%) Andragógia BA 52,3% 35,2% 12,5% Emberi erőforrások BA 44,6% 41,1% 14,3% Gazdálkodási és menedzsment BA 59,0% 36,1% 4,9% Kommunikáció és médiatudomány BA 33,6% 56,6% 9,8% Nemzetközi gazdálkodás BA 9,1% 51,5% 39,4% Nemzetközi tanulmányok BA 11,5% 67,2% 21,3% Pénzügy és számvitel BA 31,3% 62,5% 6,3% Politológia BA 56,7% 30,0% 13,3% Szabad bölcsészet BA 16,7% 50,0% 33,3% Szociológia BA 40,7% 51,9% 7,4% Összes MA 31,3% 50,0% 18,8% Összesen 36,3% 49,2% 14,5% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% egyet sem egyet többet Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) 37

38 A fenti összetett nyelvtudás-mutató alakulását megvizsgálva más alapváltozók mentén megállapíthatjuk, hogy nemek szerint nincsenek szignifikáns összefüggések (P = 0,160), ugyanakkor tagozat szerint nagyon erősek az eltérések (P < 0,001). Míg a levelezősök közül 44,6 százalék nem tud egy nyelvet sem, míg a nappalisoknál ez az arány mindössze 22,7 százalék (ASR = +/-5,3). Az egy- és több nyelvet birtoklók esetében is jelentősek az arányeltérések: a nappalisok 56,8 százaléka egy, míg több nyelvet 20,5 százaléka tud; ugyanezek az arányok a levelezősöknél: 44,5 illetve 11,1 százalék (az ASR-ek minden esetben meghaladják a +/-2,0 értéket). Tanulságosak az évfolyam szerinti adatok is (P = 0,028): az egy nyelvet sem tudók aránya a végzősöknél 40,5 százalék (ASR = +2,0), a másodéveseknél 37,8 százalék (átlaghoz közeli érték, ASR = +0,4), míg az elsőéveseknél csak 26,9 százalék (ASR = -2,8). A főiskola új belépőinek átlag fölötti nyelvtudását bizonyítja az a tény is, hogy a több nyelvet tudók aránya szignifikánsan magas (kerek 20 százalék; ASR = +2,0). Finanszírozási forma szerint szintén erős összefüggések tapasztalhatóak (P < 0,001): a hiányos nyelvismeretűek aránya az önköltségeseknél 44,4 százalék, míg az államilag támogatottaknál ennek kevesebb mint a fele (19,2 százalék; ASR = +/-6,1). Megfordul az arány a több nyelvet tudók körében: az előző csoport esetében 23,1 százalék, míg az utóbbi esetében 10,2 százalék a vizsgált arány (ASR = +/-4,2). A nyelvtudáshoz részben kapcsolódóan megkérdeztük aktív hallgatóinktól azt is, hogy felsőfokú tanulmányai során tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön. Adataink szerint ennek kicsi az aránya: mindössze 3,7 százaléka hallgatóinknak számolt be erről. Szakok szerint kiugróan magas a Szabad bölcsészet BA szakosok körében a külföldi tanulmányokat folytatók aránya: 13,2 százalék (ASR = +3,1). Nemek szerint szignifikáns eltéréseket regisztráltunk (P = 0,025): míg a nők 5,1 százaléka számolt be külföldi tanulmányokról, a férfiak körében ez az arány mindössze 1,5 százalék (ASR = +/-2,1). Míg tagozat szerint nem tapasztalhatóak jelentősebb eltérések, évfolyam szerint van egy jellegzetes összefüggés: a másodévesek körében 6,8 százalék a vizsgált arány (ASR = +2,1). Egy árnyalattal magasabb a vizsgált arány az államilag támogatott diákok körében is az átlagnál (5,8 százalék; ASR = + 1,7). A következő fejezet mintegy bevezetéseképpen vizsgáljuk meg a külföldi munkavállalást. Közel minden ötödik aktív hallgatónk vállalt már munkát hosszabb-rövidebb ideig külföldön: arányuk 17,2 százalék. Míg szakok és évfolyamok szerint nem tapasztalhatóak szignifikáns eltérések, addig nemek (P = 0,063), de különösen tagozat (P < 0,001) szerint jelentős összefüggéseket regisztráltunk: a nők 19,4 százaléka dolgozott már külföldön (ASR = +1,6), míg a levelező tagozatosok körében 23,0 százalék ez az arány (ASR = +4,4). 38

39 I.4. MUNKÁVAL, ELHELYEZKEDÉSSEL KAPCSOLATOS TERVEK A következőkben azt vizsgáljuk, hogy aktív hallgatóink milyen mértékben kapcsolódtak be a munka világába. Adataink szerint közel kétharmaduk (65,3 százalékuk) dolgozott a megkérdezésük időpontjában, kisebb hányaduk (2,5 százalékuk) esetében ez nem megállapítható (lásd az I.4.1. ábrát). I.4.1. ábra: Jelenleg dolgozik Ön? (%) igen; 65,3 NV; 2,5 nem; 32,2 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) Ha az alapadatok szerinti összefüggéseket megvizsgáljuk, szakok szerint erős, szignifikáns összefüggéseket találunk (P < 0,001). Szignifikánsan átlag fölötti aktivitást tapasztalunk a Szociológia BA szakosok esetében (82,1 százalék; ASR = +1,9), de ha nem is szignifikánsan magas az Emberi erőforrások (71,4 százalék; ASR = +1,0) valamint a kommunikáció és médiatudomány BA szakosok (70,5 százalék; ASR = +1,4) esetében a mutató értéke. A vizsgált szempontból a legalacsonyabb arányokat a Nemzetközi tanulmányok (54,1 százalék; ASR = -1,9), a Pénzügy és számvitel (54,7 százalék; ASR = -1,9) és a Szabad bölcsész BA szakosok (52,4 százalék; ASR = -1,8) körében mértünk (lásd az I.4.2. ábrát). Nemek és finanszírozási forma szerint nincsenek jelentősebb összefüggések (a P értéke ez esetekben jócskán meghaladja a 0,05 os küszöbértéket). 39

40 I.4.2. ábra: Az egyes szakok megoszlása aszerint, hogy dolgozik-e jelenleg. (%) Andragógia BA 1,1% 30,7% 68,2% Emberi erőforrások BA 5,4% 23,2% 71,4% Gazdálkodási és menedzsment BA 4,9% 26,2% 68,9% Kommunikáció és médiatudomány BA,8% 28,7% 70,5% Nemzetközi gazdálkodás BA 50,0% 50,0% Nemzetközi tanulmányok BA 9,8% 36,1% 54,1% Pénzügy és számvitel BA 45,3% 54,7% Politológia BA 26,7% 73,3% Szabad bölcsészet BA 47,6% 52,4% Szociológia BA 17,9% 82,1% Összes MA 5,9% 17,6% 76,5% Összesen 2,5% 32,3% 65,2% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% NV nem igen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) 40

41 Ugyanakkor tagozat szerint a várt erős szignifikáns összefüggések tapasztalhatóak (P < 0,001): míg a levelezősök négyötöde dolgozik (pontosan 80,3 százalékuk? ASR = +10,1), addig a nappali tagozatosok körében mindössze 39,5 százalék ez az arány. Évfolyam szerint is figyelemre méltó eltéréseket tapasztalhattunk (P = 0,051): a másodévesek körében szignifikánsan magas az aktív keresők aránya (71,8 százalék; ASR = +2,0), miközben a két másik évfolyam esetében elmarad az átlagtól (62 százalék körüli értékeket regisztráltunk mindkét esetben; az ASR nem mutat szignifikáns alulreprezentáltságot). Összességében az aktív hallgatóink fele (49,9 százalékuk) dolgozik állandó jellegű és határozott időtartamú ( teljes ) munkaviszonyban, míg a második legnagyobb csoportba (32,2 százalék) azok tartoznak, akik nem dolgoznak. A diákmunka gyakorisága viszonylag alacsony: mindössze 6,1 százalék, további 3,7 százalékuk alkalmi, időszakos megbízásos munkaviszonyról számolt be, megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) munkaviszonnyal 3,3 százalékuk rendelkezik, míg 1,4 százalékuk munkaviszonya meghatározott időtartamra szól (3,5 százalékuk nem válaszolt lásd az I.4.3. ábrát). I.4.3. ábra: Ha jelenleg dolgozik, milyen a munkaviszonya? (%) állandó jellegű és határozatlan időtartamú 49,9 diákmunka, gyakornoki munka 6,1 alkalmi, időszakos megbízás 3,7 megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) 3,3 meghatározott időtartamú 1,4 nem dolgozik 32,2 NV 3,5 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) 41

42 Az is érdekelt bennünket, hogy valójában minek érzik magukat aktív hallgatóink abban a tekintetben, hogy jelentős hányaduk dolgozik és tanul egyszerre. Válaszaik alapján megállapítható, hogy több mint felük (51,6 százalékuk) valójában főfoglalkozású dolgozónak tekinti magát, aki amellett másodsorban tanul is. További egyharmaduk (32,3 százalékuk) esetében ez nem jelent különösebb problémát, hiszen csak tanulnak, míg 12,3 százalékuk főfoglalkozású diáknak tekinti magát, amellett, hogy dolgozik (lásd az I.4.4. ábrát). I.4.4. ábra: Minek tekinti magát inkább? (%) nem dolgozó főfoglalkozású diák; 32,3% NT/NV; 3,8% főfoglalkozású dolgozó (aki tanul is); 51,6% főfoglalkozású diák (aki dolgozik is); 12,3% Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) Szakok szerin a fenti adatok már szinte előre jelezték e tekintetben is jelentős, szignifikáns eltérések találhatóak (P < 0,001). A nem dolgozó főfoglalkozású diákok körében szignifikánsan felül vannak reprezentálva a Nemzetközi gazdálkodás (kerek 50 százalék; ASR = +2,3), a Szabad bölcsész (48,8 százalék; ASR = +2,3) valamint a Pénzügy és számvitel BA szakosok (45,3 százalék; ASR = +2,3). A főfoglalkozású diák, aki dolgozik is kategóriában messze átlag fölötti arányban szerepelnek a Politológia BA szakosok (26,7 százalék; ASR = +2,5), míg az Emberi erőforrás BA szakosok a főfoglalkozású dolgozó, aki tanul kategóriában szerepelnek szignifikánsan átlag fölött (67,9 százalék; ASR = +2,6 lásd az I.4.5. ábrát). 42

43 I.4.5. ábra: Az egyes szakok megoszlása aszerint, hogy jelenleg minek gondolja magát. (%) Andragógia BA 3,4% 17,2% 48,3% 31,0% Emberi erőforrások BA 5,4% 3,6% 67,9% 23,2% Gazdálkodási és menedzsment BA 4,9% 13,1% 55,7% 26,2% Kommunikáció és médiatudomány BA 2,4% 12,2% 56,9% 28,5% Nemzetközi gazdálkodás BA 20,6% 29,4% 50,0% Nemzetközi tanulmányok BA 13,1% 4,9% 45,9% 36,1% Pénzügy és számvitel BA 10,9% 43,8% 45,3% Politológia BA 3,3% 26,7% 43,3% 26,7% Szabad bölcsészet BA 12,2% 39,0% 48,8% Szociológia BA 3,6% 10,7% 67,9% 17,9% Összes MA 5,6% 5,6% 72,2% 16,7% Összesen 3,8% 12,3% 51,6% 32,3% 0% 20% 40% 60% 80% 100% NT/NV főfoglalkozású dolgozó (aki tanul is) főfoglalkozású diák (aki dolgozik is) nem dolgozó főfoglalkozású diák Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) 43

44 Míg nemek, évfolyamok és finanszírozási formák szerint nincsenek szignifikáns eltérések, addig tagozatok szerint a várt erős összefüggéseket regisztráltuk (P < 0,001). I.4.6. ábra: Az egyes tagozatok megoszlása aszerint, hogy jelenleg minek gondolja magát. (%) Összesen 3,8% 12,0% 51,8% 32,3% levelező 5,0% 4,2% 74,5% 16,3% nappali 1,8% 25,5% 12,7% 60,0% 0% 20% 40% 60% 80% 100% NT/NV főfoglalkozású dolgozó (aki tanul is) főfoglalkozású diák (aki dolgozik is) nem dolgozó főfoglalkozású diák Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) A nappali tagozatosok körében a nem dolgozó főfoglalkozású diákok (kerek 60 százalék; ASR = +11,0) és a főfoglalkozású diák, aki dolgozik is (25,5 százalék; ASR =+7,7) vannak szignifikánsan felülreprezentálva, míg a levelezősök körében az előző kategóriába csupán 16,3 százalék, míg az utóbbiba 4,2 százalék került. Ugyanakkor a főfoglalkozású dolgozó, aki tanul is esetükben a legnépesebb kategória (74,5 százalékuk sorolta magát ide; ASR =+14,6), míg a nappalisoknak csak 12,7 százaléka jelölte meg ezt az alternatívát (lásd az I.4.6. ábrát). 44

45 I.5. ELÉGEDETTSÉGI MUTATÓK A különböző, a főiskolai létet meghatározó tényezőkkel kapcsolatos elégedettségi és fontossági mutatók mérésére került sor a decemberi és a májusi aktív hallgatói vizsgálatban is. Miután ugyanazoknak a kérdéseknek a megismétléséről van szó, sokféle összehasonlításra alkalmasak a kapott eredmények. Meg kell vizsgálni, hogy változtak-e a hallgatók preferenciái a fontosság tekintetében a két mérés között eltelt másfél évben? 2009-ben kilenc tényező kapott a fontosság tekintetében 4,5-nél magasabb pontszámot, ezek száma re tizenegyre nőtt. Az egész kérdés-együttesnél, amely harminc kérdésből áll, általánosan megfigyelhető, hogy a válaszadók magasabb pontszámokat adtak arra, hogy egy-egy tényezőt mennyire éreznek meghatározónak a sikeres és jókedvű főiskolai évek garanciájaként. A legfontosabb tényezőként két mérésben az oktatás magas színvonala, jelentsen az bármit is. Ennek fontossági átlagpontszáma 2009-ben 4,85, másfél évvel később 4,95 lett, amelyet sem felülírni, sem továbbfokozni immáron nemigen lehet. Nem biztos, hogy az oktatás magas színvonala mögé sok mindent gondolnak a hallgatóink, de annyi bizonyos, hogy ennek fokozását nem a velük szembeni elvárások fokozásával képzelik el, illetve, hogy azt értenék, hogy a beiratkozók fele az első félév után lemorzsolódik A évi felvétel második legfontosabb tényezője a jó elhelyezkedési lehetőség segítése lett 4,78-as átlagpontszámmal, amely 2009-ben még csak a negyedik legfontosabb szempont volt, 4,69-cel. Ez arra utal, hogy a válság okozta sokk hat a hallgatóinkra, akik a magasabb szakmai végzettségtől várják, hogy a munkaerő-piacon nagyobb, jobb eséllyel induljanak. A 2009-ben még második legfontosabb tényezőként szereplő élvezetes órák kívánsága a hetedik helyre zuhant 2011-re úgy, hogy a fontossága átlagpontszáma, mindössze 0,02-vel lett rosszabb, 4,71-ről, 4,69-re módosulva. Ami a fontosságot illeti, a középmezőnyben végző szép igényes környezet 2009-ben mindössze 4,11, 11- ben pedig 4,39-es átlagponttal szerepel. Erre a kérdésre adott válaszuk is arról győzi meg a kutatókat, hogy a ZSKF hallgatói egyre igényesebbek, a pénzükért többet és jobbat szeretnének. egyetlen pontban csökken a hallgatók elvárása a főiskolával szemben, a könnyen lehessen diplomát szerezni 2009-ben 2,97-es átlagponttal volt fontos a hallgatóknak, ez az érték 2011-re tovább csökkent, mindössze 2,85-öt mértünk az ötfokú skálán. 45

46 Általánosságban elmondható tehát, hogy az aktív hallgatók körében végzett kutatás azt az eredményt hozta, hogy az egyes tényezőkkel szemben többlet-elvárásokat fogalmaztak meg, nagyobb fontosságot tulajdonítanak nekik. A hagyományos oktatási szolgáltatásokon túl fontosabbá váltak a munkaerő-piaci beilleszkedést segítő, vagy éppen kiegészítő szolgáltatások is, a könyvtár kínálatától az álláskeresésben vagy éppen a gyakorlati hely megtalálásban nyújtott segítségig. Ami a felsorolt tényezőkkel kapcsolatos elégedettséget illeti, általánosságban elmondható, hogy az egyes tényezőkkel kapcsolatos elégedettségek szintje is javult, a felsoroltak közül huszonhárom tényezőt jobbnak ítélnek meg a hallgatók 2011-ben, mint másfél évvel korábban. Ilyen javuló elégedettséget mutat például az elektronikus ügyintézés vagy a könyvtári szolgáltatások megítélése. Amennyiben az egyes tényezőkkel való elégedettség és a tényező fontossága között eltérés változásai nézzük, akkor látható jó néhány szignifikáns eltérés (lásd az I.5.5. ábrát). A felsorolt tényezők közül a megfelelő információhoz jutás fontosságának és a vele való elégedettségnek a különbsége 2009 végén még -1,31 átlagpont volt, ami másfél évvel később, 2011 májusában -1,02-re zsugorodott. Ebből arra a következtetésre juthatunk, hogy az említett tényező vonatkozásában határozottan és szignifikánsan csökkent a különbség az elvárások és a nyújtott szolgáltatás között. Hasonló a helyzet az intézetekben nyújtott intézményi ügyintézés vonatkozásában is: itt az különbségek ra javultak, 0,4-del jobb eredményt hozva az előző mérés számolt adataihoz képest. Nem csökkent, hanem növekedett az elvárás és az elégedettség különbsége egy jól működő, aktív diákszervezet iránt, amelynek hiányát a évi adatfelvételnél nem érzékelték a hallgatók, de mintha 2011-re ez fontosabbá vált volna. 46

47 I.5.1. ábra: Mennyire fontosak az egyes tényezők mennyire elégedettek velük? (Átlagok) 01) az oktatás magas színvonala, jól 4,03 4,85 03) érdekes, élvezetes órák 3,55 4,71 08) segítse a megfelelő 3,38 4,69 11) jó elhelyezkedési lehetőséget 3,28 4,67 02) gyakorlatorientált, praktikus oktatás 3,48 4,64 20) jó jegyzetellátás, oktatási 3,75 4,60 07) jó elektronikus ügyintézést 3,74 4,56 15) megalapozott tudással lehessen 3,61 4,54 05) jó intézményi ügyintézés a 3,36 4,51 06) jó intézményi ügyintézés az 3,55 4,48 04) az oktatás feltételeinek magas 4,12 4,39 18) jó tanár-diák viszony 3,85 4,31 23) munkavállalói, családi 3,03 4,29 10) jó továbbtanulási lehetőségek más 3,42 4,24 09) jó továbbtanulási lehetőségeket 3,51 4,15 13) megfelelő szolgáltatásokat 3,20 4,14 12) megfelelő gyakorlati helyet 3,13 4,12 27) kulturált, igényes környezet, szép 4,11 4,52 14) segítsen az elhelyezkedésemben, a 3,08 4,07 19) jó könyvtári szolgáltatások 3,47 3,85 24) jó kutatási, publikációs, 3,23 3,84 26) jó étkezési lehetőségek 3,55 3,47 28) jól működő diák önkormányzat, 3,42 3,41 17) magas szintű szolgáltatásokat 3,34 3,35 21) megfelelő művelődési, 3,22 3,17 25) erős tudományos diákköri 3,11 3,11 Elégedettség (2009) 16) könnyen lehessen diplomát szerezni 3,05 2,97 Fontosság (2009) 22) kollégiumi ellátás biztosítása 2,46 2,50 2,00 3,00 4,00 5,00 Forrás: Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF ZSKF TKK december (N=925) 47

48 I.5.2. ábra: Mennyire fontosak az egyes tényezők mennyire elégedettek velük? (Átlagok) 01) az oktatás magas színvonala, jól 3,97 4,95 11) jó elhelyezkedési lehetőséget 3,41 4,78 02) gyakorlatorientált, praktikus oktatás 3,43 4,76 08) segítse a megfelelő információkhoz 3,73 4,75 07) jó elektronikus ügyintézést 4,03 4,71 20) jó jegyzetellátás, oktatási 3,77 4,70 03) érdekes, élvezetes órák 3,42 4,69 15) megalapozott tudással lehessen 3,66 4,66 06) jó intézményi ügyintézés az 4,05 4,58 04) az oktatás feltételeinek magas 4,26 4,57 05) jó intézményi ügyintézés a 3,47 4,51 10) jó továbbtanulási lehetőségek más 3,64 4,48 18) jó tanár-diák viszony 4,04 4,41 27) kulturált, igényes környezet, szép 4,54 4,39 09) jó továbbtanulási lehetőségeket 3,90 4,36 23) munkavállalói, családi 3,33 4,32 13) megfelelő szolgáltatásokat 3,44 4,29 12) megfelelő gyakorlati helyet 3,24 4,26 19) jó könyvtári szolgáltatások 3,58 4,25 14) segítsen az elhelyezkedésemben, a 3,21 4,11 24) jó kutatási, publikációs, 3,45 4,05 26) jó étkezési lehetőségek 3,62 3,84 28) jól működő diák önkormányzat, 3,39 3,72 25) erős tudományos diákköri 3,50 3,43 17) magas szintű szolgáltatásokat 3,39 3,69 21) megfelelő művelődési, szórakozási, 3,24 3,36 Elégedettség (2011) 22) kollégiumi ellátás biztosítása 2,49 2,90 16) könnyen lehessen diplomát szerezni 3,37 Fontosság (2011) 2,85 2,00 3,00 4,00 5,00 Forrás: Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF ZSKF TKK május (N=600) 48

49 I.5.3. ábra: Mennyire fontosak az egyes tényezők 2009 és 2011 összehasonlítása. (Átlagok) 01) az oktatás magas színvonala, jól 4,95 4,85 11) jó elhelyezkedési lehetőséget 4,78 4,67 02) gyakorlatorientált, praktikus oktatás 4,76 4,64 08) segítse a megfelelő 4,75 4,69 07) jó elektronikus ügyintézést 4,71 4,56 20) jó jegyzetellátás, oktatási 4,70 4,60 03) érdekes, élvezetes órák 4,69 4,71 15) megalapozott tudással lehessen 4,66 4,54 06) jó intézményi ügyintézés az 4,58 4,48 04) az oktatás feltételeinek magas 4,57 4,39 05) jó intézményi ügyintézés a 4,51 4,51 10) jó továbbtanulási lehetőségek más 4,24 4,48 18) jó tanár-diák viszony 4,41 4,31 27) kulturált, igényes környezet, szép 4,11 4,39 09) jó továbbtanulási lehetőségeket 4,36 4,15 23) munkavállalói, családi 4,32 4,29 13) megfelelő szolgáltatásokat 4,29 4,14 12) megfelelő gyakorlati helyet 4,26 4,12 19) jó könyvtári szolgáltatások 3,85 4,25 14) segítsen az elhelyezkedésemben, a 4,11 4,07 24) jó kutatási, publikációs, 4,05 3,84 26) jó étkezési lehetőségek 3,47 3,84 28) jól működő diák önkormányzat, 3,41 3,72 25) erős tudományos diákköri 3,11 3,43 17) magas szintű szolgáltatásokat 3,39 3,35 21) megfelelő művelődési, 3,36 3,17 22) kollégiumi ellátás biztosítása 2,50 2,90 16) könnyen lehessen diplomát szerezni 2,85 2, ,00 3,00 4,00 5,00 Forrás: Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF 2009 és ZSKF TKK; december ( N=925) és május (N=600) 49

50 I.5.4. ábra: Mennyire elégedettek az egyes tényezőkkel 2009 és 2011 összehasonlítása. (Átlagok) 27) kulturált, igényes környezet, szép 4,54 4,52 04) az oktatás feltételeinek magas 4,26 4,12 06) jó intézményi ügyintézés az 3,55 4,05 18) jó tanár-diák viszony 4,04 3,85 07) jó elektronikus ügyintézést 3,74 4,03 01) az oktatás magas színvonala, jól 3,97 4,03 09) jó továbbtanulási lehetőségeket 3,51 3,90 20) jó jegyzetellátás, oktatási 3,77 3,75 08) segítse a megfelelő információkhoz 3,38 3,73 17) magas szintű szolgáltatásokat 3,34 3,69 15) megalapozott tudással lehessen 3,66 3,61 10) jó továbbtanulási lehetőségek más 3,64 3,42 26) jó étkezési lehetőségek 3,62 3,55 19) jó könyvtári szolgáltatások 3,58 3,47 25) erős tudományos diákköri 3,11 3,50 05) jó intézményi ügyintézés a 3,47 3,36 24) jó kutatási, publikációs, 3,45 3,23 13) megfelelő szolgáltatásokat 3,20 3,44 02) gyakorlatorientált, praktikus oktatás 3,43 3,48 03) érdekes, élvezetes órák 3,42 3,55 11) jó elhelyezkedési lehetőséget 3,41 3,28 28) jól működő diák önkormányzat, 3,39 3,42 16) könnyen lehessen diplomát szerezni 3,05 3,37 23) munkavállalói, családi 3,03 3,33 12) megfelelő gyakorlati helyet 3,24 3,13 21) megfelelő művelődési, szórakozási, 3,24 3,22 14) segítsen az elhelyezkedésemben, a 3,21 3,08 22) kollégiumi ellátás biztosítása 2,49 2, ,00 3,00 4,00 5,00 Forrás: Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF 2009 és ZSKF TKK; december ( N=925) és május (N=600) 50

51 I.5.5. ábra: Különbségek: elégedettség - fontosság (Átlagok eltérései, 2009 és 2011) (Az átlageltérések szignifikanciája: (**) 99 %-os szignifikanciaszinten; (*) 95-98%-os szignifikanciaszinten) 11) jó elhelyezkedési lehetőséget biztosítson az itt szerzett -1,37-1,39 02) gyakorlatorientált, praktikus oktatás -1,33-1,16 03) érdekes, élvezetes órák -1,27-1,15 05) jó intézményi ügyintézés a Tanulmányi Osztályon -1,04-1,15 08) segítse a megfelelő információkhoz jutást (**) -1,02-1,31 12) megfelelő gyakorlati helyet biztosítson a szakmai -1,02 -,99 15) megalapozott tudással lehessen diplomát szerezni -1,00 -,94 23) munkavállalói, családi kötelezettségek összehangolása -1,27 -,99 01) az oktatás magas színvonala, jól felkészült tanárok -,97 -,82 20) jó jegyzetellátás, oktatási segédanyagokhoz való -,93 -,85 14) segítsen az elhelyezkedésemben, a -,89 -,99 13) megfelelő szolgáltatásokat nyújtson a karrierem -,84 -,94 10) jó továbbtanulási lehetőségek más felsőoktatási -,84 -,82 07) jó elektronikus ügyintézést biztosítson -,68 -,83 19) jó könyvtári szolgáltatások (*) -,67 -,38 24) jó kutatási, publikációs, tudományos előrehaladási -,61 -,61 06) jó intézményi ügyintézés az Intézetben (**) -,93 -,53 09) jó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson a főiskolán -,46 -,64 22) kollégiumi ellátás biztosítása (**) -,41 -,04 18) jó tanár-diák viszony -,37 -,46 28) jól működő diák önkormányzat, aktív diákszervezet (**) -,34,01 04) az oktatás feltételeinek magas szintű biztosítása -,31 -,26 26) jó étkezési lehetőségek (*) -,22,08 21) megfelelő művelődési, szórakozási, sportolási -,12,05 25) erős tudományos diákköri mozgalom (TDK),07,00 27) kulturált, igényes környezet, szép épület (*) Különbség 2011,15,42 17) magas szintű szolgáltatásokat nyújtson a végzett Különbség ,01,29 16) könnyen lehessen diplomát szerezni (**),09,52-2,00-1,50-1,00 -,50,00,50 1,00 Forrás: Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF 2009 és ZSKF TKK; december ( N=925) és május (N=600) 51

52 I.6. AZ ELÉGEDETTSÉG ALAKULÁSA AZ ALAPADATOK MENTÉN Ha a hallgatóink véleményét aszerint vizsgáljuk a korábban felsorolt kérdésekben, hogy melyik intézetben tanulnak, találunk néhány összefüggést, amelyek szignifikánsnak tekinthetők. Az egyes tényezőkkel való elégedettség mérésekor szignifikáns különbséget tapasztaltunk az oktatás magas színvonala kérdésre adott válasznál. Az átlag 3,97, de amíg az NPTI hallgatói 4,20-a, a KMI-sek csak mindössze 3,85-ös átlagot érzékelnek. Ami az élvezetes órákat illeti, a 3,43-as átlag magába foglalja az NPTI-s 3,69-et és a GVI-s 3,29-et is (bár nem biztos, hogy az élvezetes órák annyira könnyen megvalósíthatóak a száraz gazdasági órákon is ). (Lásd I.6.1-I.6.2. ábrát.) Az oktatás feltételeinek magas szintű biztosítása szintén az NPTI-n sikerül jobban, a legkevésbé pedig a KMI-ben (átlag: 4,26; 4,48, illetve 4,19). Az intézményi ügyintézés az intézetekben legjobban az NPTI-ben (4,21), legkevésbé a GVI-ben( 3,92) váltja ki a megkérdezettek elégedettségét, 4,05-ös átlagérték mellett. A továbbtanulási lehetőségek, úgy tűnik, szintén az NPTI hallgatói számára látszanak nyitottnak, legkevésbé pedig a GVI-sek látják ennek esélyét (átlag: 3,90; illetve 4,13 és 3,71) A könnyen lehessen diplomát szerezni-re a GVI és a KMI hallgatói egyaránt 3,46-os átlagpontot adtak, míg ez az NPTI-seknél 2,96, az összátlag 3,37 mellett. (Lásd I.6.3-I.6.4. ábrát.) A jó tanár-diák viszonyról szintén az NPTI hallgatói számoltak be az átlagot szignifikánsan meghaladó mértékben, míg ezt kevéssé érzékelik a GVI-hez kapcsolódók (átlag 4,04, illetve 4,26 és 3,91) Az erős tudományos diákköri mozgalom a KMI-sek szívügye,(3,69), kevésbé fontos a GVI-ben (3,33), illetve az NPTIben (3,38) tanulóknak (átlag: 3,50). A kulturált igényes környezetre, szép épületre az NPTI és a KMI hallgatói figyelnek jobban (4,61), míg a GVI-sek kevésbé (4,41), 4,54-es átlagpont mellett.(lásd I.6.5-I.6.6 ábrát.) Az intézetekben folyó ügyintézés minőségét a májusi kérdőívben tizenegy szempont szerint vizsgáltuk. A átlagban 4,0 körüli eredmények néhány esetben mutatnak szignifikáns különbségeket a különböző intézetek ügyintézési gyakorlatát megítélő válaszokban. A munkatársak szakszerűsége 4,28-as átlagpontja mögött az NPTI 4,50-es és a GVI 4,11-es átlaggal szerepel. A munkatársak elérhetőségét a KMI ajtaján kopogtatók 4,20-ra, a NPTI-én pedig 3,85-re pontozták, az átlag= 4,07 mellett. Gyenge szignifikáns eltérések mutathatók ki az információhoz jutás gyorsaságában az egyes intézetek ügyintézési gyakorlatában, a pontosan négyes (4,0) átlag mögött a KMI 4,10-dal, a GVI 3,84-dal szerepel. (Lásd I.6.7. ábrát.) 52

53 I.6.1. ábra: Mennyire fontosak az egyes tényezők intézetenként (Átlagok I. rész) 01) az oktatás magas színvonala, jól felkészült tanárok 02) gyakorlatorientált, praktikus oktatás 03) érdekes, élvezetes órák 04) az oktatás feltételeinek magas szintű biztosítása 05) jó intézményi ügyintézés a Tanulmányi Osztályon 06) jó intézményi ügyintézés az Intézetben 07) jó elektronikus ügyintézést biztosítson 08) segítse a megfelelő információkhoz jutást 09) jó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson a főiskolán belül (master, Ph.D) 10) jó továbbtanulási lehetőségek más felsőoktatási intézményben 11) jó elhelyezkedési lehetőséget biztosítson az itt szerzett diploma 12) megfelelő gyakorlati helyet biztosítson a szakmai gyakorlathoz 13) megfelelő szolgáltatásokat nyújtson a karrierem építéséhez 14) segítsen az elhelyezkedésemben, a munkahelykeresésben 4,95 4,99 4,94 4,93 4,76 4,80 4,71 4,79 4,69 4,73 4,73 4,64 4,57 4,64 4,56 4,55 4,51 4,63 4,46 4,52 4,58 4,70 4,56 4,54 4,71 4,76 4,68 4,72 4,75 4,75 4,77 4,72 4,36 4,35 4,39 4,34 4,48 4,41 4,47 4,54 4,78 4,86 4,72 4,82 4,26 4,38 4,09 4,41 4,29 4,40 4,21 4,34 4,11 4,33 4,09 4,03 2,00 3,00 4,00 5,00 Összesen NPTI KMI GVI Forrás: Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF ZSKF TKK május (N=600) 53

54 I.6.2. ábra: Mennyire fontosak az egyes tényezők intézetenként (Átlagok II. rész) 15) megalapozott tudással lehessen diplomát szerezni 16) könnyen lehessen diplomát szerezni 17) magas szintű szolgáltatásokat nyújtson a végzett hallgatóinak, törődjön velük 18) jó tanár-diák viszony 19) jó könyvtári szolgáltatások 20) jó jegyzetellátás, oktatási segédanyagokhoz való hozzájutás lehetősége 21) megfelelő művelődési, szórakozási, sportolási lehetőségek biztosítása 22) kollégiumi ellátás biztosítása 23) munkavállalói, családi kötelezettségek összehangolása a tanulmányokkal 24) jó kutatási, publikációs, tudományos előrehaladási lehetőségek biztosítása a diákoknak 25) erős tudományos diákköri mozgalom (TDK) 26) jó étkezési lehetőségek 27) kulturált, igényes környezet, szép épület 28) jól működő diák önkormányzat, aktív diákszervezet 4,66 4,54 4,72 4,65 2,85 2,85 2,79 2,92 3,39 3,62 3,28 3,42 4,41 4,67 4,46 4,21 4,25 4,24 4,35 4,13 4,70 4,85 4,72 4,61 3,36 3,39 3,26 3,46 2,90 2,91 2,71 3,12 4,32 4,26 4,28 4,40 4,05 4,36 4,12 3,82 3,43 3,76 3,38 3,35 3,84 3,91 3,71 3,95 4,39 4,57 4,39 4,31 3,72 4,01 3,58 3,76 2,00 3,00 4,00 5,00 Összesen NPTI KMI GVI Forrás: Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF ZSKF TKK május (N=600) 54

55 I.6.3. ábra: Mennyire teljesül a ZSKF-en intézetenként (Átlagok I. rész) (Az átlageltérések szignifikanciája: (**) 99 %-os szignifikanciaszinten; (*) 95-98%-os szignifikanciaszinten) 01) az oktatás magas színvonala, jól felkészült tanárok (**) 02) gyakorlatorientált, praktikus oktatás (*) 03) érdekes, élvezetes órák (**) 04) az oktatás feltételeinek magas szintű biztosítása (**) 05) jó intézményi ügyintézés a Tanulmányi Osztályon 06) jó intézményi ügyintézés az Intézetben (**) 07) jó elektronikus ügyintézést biztosítson 08) segítse a megfelelő információkhoz jutást 09) jó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson a főiskolán belül (master, Ph.D) (**) 10) jó továbbtanulási lehetőségek más felsőoktatási intézményben 11) jó elhelyezkedési lehetőséget biztosítson az itt szerzett diploma 12) megfelelő gyakorlati helyet biztosítson a szakmai gyakorlathoz 13) megfelelő szolgáltatásokat nyújtson a karrierem építéséhez 14) segítsen az elhelyezkedésemben, a munkahelykeresésben 3,97 4,20 3,85 4,01 3,43 3,63 3,31 3,45 3,42 3,69 3,43 3,29 4,26 4,19 4,25 3,47 3,50 3,56 3,35 4,05 4,21 4,09 3,92 4,03 4,11 4,00 4,02 3,73 3,84 3,76 3,63 3,90 4,13 3,98 3,71 3,64 3,60 3,63 3,67 3,41 3,44 3,32 3,51 3,24 3,03 3,32 3,24 3,44 3,41 3,38 3,54 3,21 3,21 3,21 3,22 4,48 2,00 3,00 4,00 5,00 Összesen NPTI KMI GVI Forrás: Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF ZSKF TKK május (N=600) 55

56 I.6.4. ábra: Mennyire teljesül a ZSKF-en intézetenként (Átlagok II. rész) (Az átlageltérések szignifikanciája: (**) 99 %-os szignifikanciaszinten; (*) 95-98%-os szignifikanciaszinten) 15) megalapozott tudással lehessen diplomát szerezni (*) 16) könnyen lehessen diplomát szerezni (**) 17) magas szintű szolgáltatásokat nyújtson a végzett hallgatóinak, törődjön velük 18) jó tanár-diák viszony (**) 19) jó könyvtári szolgáltatások 20) jó jegyzetellátás, oktatási segédanyagokhoz való hozzájutás lehetősége 21) megfelelő művelődési, szórakozási, sportolási lehetőségek biztosítása 22) kollégiumi ellátás biztosítása 23) munkavállalói, családi kötelezettségek összehangolása a tanulmányokkal 24) jó kutatási, publikációs, tudományos előrehaladási lehetőségek biztosítása a diákoknak (*) 25) erős tudományos diákköri mozgalom (TDK) (**) 26) jó étkezési lehetőségek (**) 27) kulturált, igényes környezet, szép épület (**) 28) jól működő diák önkormányzat, aktív diákszervezet 2,49 2,47 2,38 2,81 2,96 3,66 3,81 3,53 3,74 3,37 3,46 3,46 3,69 3,49 3,79 3,65 4,04 4,05 3,91 3,58 3,75 3,59 3,49 3,77 3,88 3,75 3,75 3,24 3,21 3,24 3,25 3,33 3,39 3,41 3,21 3,45 3,26 3,55 3,41 3,50 3,38 3,69 3,33 3,62 3,90 3,62 3,48 3,39 3,26 3,36 3,48 4,26 4,54 4,61 4,61 4,41 2,00 3,00 4,00 5,00 Összesen NPTI KMI GVI Forrás: Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF ZSKF TKK május (N=600) 56

57 I.6.5. ábra: Különbségek: elégedettség - fontosság intézetenként (Átlagok I. rész) 01) az oktatás magas színvonala, jól felkészült tanárok 02) gyakorlatorientált, praktikus oktatás 03) érdekes, élvezetes órák 04) az oktatás feltételeinek magas szintű biztosítása 05) jó intézményi ügyintézés a Tanulmányi Osztályon 06) jó intézményi ügyintézés az Intézetben 07) jó elektronikus ügyintézést biztosítson 08) segítse a megfelelő információkhoz jutást 09) jó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson a főiskolán belül (master, Ph.D) 10) jó továbbtanulási lehetőségek más felsőoktatási intézményben 11) jó elhelyezkedési lehetőséget biztosítson az itt szerzett diploma 12) megfelelő gyakorlati helyet biztosítson a szakmai gyakorlathoz 13) megfelelő szolgáltatásokat nyújtson a karrierem építéséhez 14) segítsen az elhelyezkedésemben, a munkahelykeresésben Összesen NPTI KMI GVI -1,33-1,17-1,40-1,34-1,27-1,30-1,35-1,37-1,42-1,40-1,31-1,35-0,98-0,79-1,09-0,92-1,04-1,13-0,90-1,17-1,02-0,91-1,01-1,09-1,17-1,04-1,12-1,02-0,84-0,81-0,84-0,87-0,85-0,99-0,83-0,80-0,90-0,88-0,81-0,53-0,49-0,47-0,62-0,68-0,65-0,68-0,70-0,77-0,31-0,16-0,37-0,30-0,46-0,22-0,41-0,63-2,00-1,80-1,60-1,40-1,20-1,00-0,80-0,60-0,40-0,20 0,00 Forrás: Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF ZSKF TKK május (N=600) 57

58 I.6.6. ábra: Különbségek: elégedettség - fontosság intézetenként (Átlagok II. rész) 15) megalapozott tudással lehessen diplomát szerezni 16) könnyen lehessen diplomát szerezni 17) magas szintű szolgáltatásokat nyújtson a végzett hallgatóinak, törődjön velük 18) jó tanár-diák viszony 19) jó könyvtári szolgáltatások 20) jó jegyzetellátás, oktatási segédanyagokhoz való hozzájutás lehetősége 21) megfelelő művelődési, szórakozási, sportolási lehetőségek biztosítása 22) kollégiumi ellátás biztosítása 23) munkavállalói, családi kötelezettségek összehangolása a tanulmányokkal 24) jó kutatási, publikációs, tudományos előrehaladási lehetőségek biztosítása a diákoknak 25) erős tudományos diákköri mozgalom (TDK) 26) jó étkezési lehetőségek 27) kulturált, igényes környezet, szép épület 28) jól működő diák önkormányzat, aktív diákszervezet Összesen NPTI KMI GVI -1,00-0,73-1,19-0,91-0,93-0,97-0,97-0,86-0,67-0,49-0,76-0,64-0,74-0,99-0,87-0,87-1,19-1,10-0,75-0,60-0,37-0,41-0,41-0,30-0,57-0,41-0,12-0,18-0,02-0,21-0,41-0,10-0,24-0,38-0,13-0,22-0,28-0,02-0,22-0,01-0,09-0,47-0,33 0,11 0,07 0,30 0,23 0,31 0,15 0,04 0,22 0,10 0,52 0,67 0,54 0,51-2,00-1,50-1,00-0,50 0,00 0,50 1,00 Forrás: Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF ZSKF TKK május (N=600) 58

59 I.6.7. ábra: Mennyire elégedett az Intézetek ügyintézésével? intézetenként (Átlagok) (Az átlageltérések szignifikanciája: (**) 99 %-os szignifikanciaszinten; (*) 95-98%-os szignifikanciaszinten) a Mennyire megfelelő az információhoz jutás gyorsasága? (*) 3,84 4,00 4,07 4, b Milyen a kapott információk minősége (megfelel az elvárásoknak)? 4,08 4,16 4,06 4, c Mennyire biztosított az elektronikus ügyintézés lehetősége? 4,18 4,07 4,20 4, d Mennyire megfelelő az elektronikus ügyintézés? 4,13 4,14 4,02 4, e Mennyire szakszerű a munkatársak tevékenysége? (**) 4,11 4,28 4,32 4, f Mennyire kedvesek, segítőkészek a munkatársak? 4,25 4,34 4,24 4, g Mennyire teljes az ügyintézés (nem küldenek tovább)? 4,07 4,18 4,04 4, h Mennyire elérhetőek a munkatársak, amikor szükséges? (**) 3,85 4,07 4,20 4, i Mennyire időigényes az ügyintézés? 3,89 3,79 3,99 3, j Mennyire van összhangban a másik ügyintézési hellyel (TO - Intézeti)? 3,37 3,60 3,68 3, k Összességében mennyire elégedett az ügyintézéssel? 4,13 4,22 4,12 4,09 3,00 4,00 5,00 Összesen NPTI KMI GVI Forrás: Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF ZSKF TKK május (N=600) 59

60 A ZSKF-fel való elégedettség tényezőinek vizsgálata évfolyamonként jó néhány ponton mutat szignifikáns eltéréseket. Sajnos általánosan megállapítható, hogy mintha a magasabb évfolyamba lépés együtt járna valamiféle illúzióvesztéssel is, szinte kizárólag olyan eltérések találtunk, ahol egy-egy tényező megvalósulásában az elsősök jobban, a végzőkön pedig kevésbé hisznek, míg a köztes évfolyamra járók vélemény átlag körülinek mondható. Ha azokat a válaszokat nézzük végig, ahol az eltérések szignifikánsnak bizonyultak, az alábbi eredményt kapjuk: Az oktatás magas színvonalát illetően 3,97-es átlagpontot mértünk, amelyet az elsősök 4,21-re, a végzősök pedig 3,89-re pontoztak. A gyakorlatorientált, praktikus oktatás 3,43-as átlagpontja mögött az elsősök 3,84-es, a végzősök 3,28-as osztályzata áll, míg az oktatás feltételeinek magas szintű biztosításában elért 4,26 mögött a köztes évfolyamra járók 4,06-ja és az elsősök 4,43-a húzódik. A jó intézményi ügyintézés a tanulmányi osztályon az elsősök körében 3,73-t, a végzősöknél 3,29-et jelent az átlag 3,47 mögött. Hogy az itt szerzett diploma valóban jó elhelyezkedési lehetőséget biztosít-e, erről a végzősök 3,22-es átlagponttal, az elsősök pedig 3,65-tel osztályozva alakult ki a 3,41-es átlag. Nagy eltérés húzódik meg a válaszok között aszerint, hogy melyik évfolyamról érkeztek a megfelelő gyakorlati hely biztosításának kérdésében. Csaknem egy egész osztályzattal értékelték rosszabbra a végzős évfolyamra járók, mint az elsősök: 2,96, illetve 3,73, amelyből a 3,24-es átlag kialakult.a karrier-építésben biztosítandó szolgáltatásokkal is kevésbé elégedettek a végzősök (3,29), mint az első évfolyamra járók (3,73), az átlag: 3,44. Abban, hogy a főiskola segítséget nyújtson az elhelyezkedésben, szintén az elsősök hisznek jobban: (3,54), a végsősök kevésbé (3,06), az átlag 3,21 mellett. Szignifikáns eltérés mutatkozik abban a kérdésben is, hogy csak megalapozott tudással lehessen diplomát szerezni. Erre adott válaszaikkal a 3,66-os átlaghoz az elsősök 4,05-ot, a végzősök mindössze 3,53-at adnak hozzá! Ami az erős tudományos diákköri mozgalmat illeti, ez a köztes évfolyamra járók számára a legfontosabb, talán azért, mert részesei voltak a 2011-ben, a ZSKF-en megrendezett OTDK Konferencia lebonyolításának, hallottak a társaik sikereiről, és így a 3,50-es átlagot szignifikáns mértékben meghaladóan, 3,76-dal támogatják azt (átlagpont: 3,50). A szellem táplálása mellett a test is megkaphatja a neki járót!. A jó étkezési lehetőségek a köztes évfolyamra járóknak a legfontosabbak (3,88), az elsősöknek kevésbé (3,74), míg a végzősöknek a legkevésbé (3,42), 36,2-os átlagpont mellett. Gyenge szignifikancia érhető tetten a megfelelő művelődési, szórakozási és sportolási lehetőségek biztosítása kapcsán megfogalmazott elégedettségi átlagok között. Míg a végzősök számára ez kevésbé fontos (3,11), addig a két másik csoport 3,38-as átlagpontjával pozitív irányba tér el a 3,24-es átlagtól. (Lásd I.6.8 és I.6.9. ábrát.) 60

61 I.6.8. ábra: Mennyire teljesül a ZSKF-en évfolyamonként (Átlagok I. rész) (Az átlageltérések szignifikanciája: (**) 99 %-os szignifikanciaszinten; (*) 95-98%-os szignifikanciaszinten) 01) az oktatás magas színvonala, jól felkészült tanárok (**) 02) gyakorlatorientált, praktikus oktatás (**) 03) érdekes, élvezetes órák 04) az oktatás feltételeinek magas szintű biztosítása (**) 05) jó intézményi ügyintézés a Tanulmányi Osztályon (**) 06) jó intézményi ügyintézés az Intézetben 07) jó elektronikus ügyintézést biztosítson (*) 08) segítse a megfelelő információkhoz jutást 09) jó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson a főiskolán belül (master, Ph.D) (*) 10) jó továbbtanulási lehetőségek más felsőoktatási intézményben 11) jó elhelyezkedési lehetőséget biztosítson az itt szerzett diploma (**) 12) megfelelő gyakorlati helyet biztosítson a szakmai gyakorlathoz (**) 13) megfelelő szolgáltatásokat nyújtson a karrierem építéséhez (**) 14) segítsen az elhelyezkedésemben, a munkahelykeresésben (**) 3,97 3,89 3,93 4,21 3,43 3,28 3,34 3,84 3,42 3,47 3,31 3,47 4,26 4,29 4,07 4,43 3,47 3,29 3,59 3,73 4,05 4,01 4,10 4,06 4,03 3,92 4,15 4,10 3,73 3,71 3,78 3,70 3,90 3,78 4,05 3,98 3,64 3,54 3,71 3,78 3,41 3,22 3,57 3,65 3,24 2,96 3,43 3,73 3,44 3,29 3,55 3,73 3,21 3,08 3,25 3,54 2,00 3,00 4,00 5,00 Összesen végzős köztes elsős Forrás: Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF ZSKF TKK május (N=600) 61

62 I.6.9. ábra: Mennyire teljesül a ZSKF-en évfolyamonként (Átlagok II. rész) (Az átlageltérések szignifikanciája: (**) 99 %-os szignifikanciaszinten; (*) 95-98%-os szignifikanciaszinten) 15) megalapozott tudással lehessen diplomát szerezni (**) 16) könnyen lehessen diplomát szerezni 17) magas szintű szolgáltatásokat nyújtson a végzett hallgatóinak, törődjön velük 18) jó tanár-diák viszony 19) jó könyvtári szolgáltatások 20) jó jegyzetellátás, oktatási segédanyagokhoz való hozzájutás lehetősége (**) 21) megfelelő művelődési, szórakozási, sportolási lehetőségek biztosítása (*) 22) kollégiumi ellátás biztosítása 23) munkavállalói, családi kötelezettségek összehangolása a tanulmányokkal 24) jó kutatási, publikációs, tudományos előrehaladási lehetőségek biztosítása a diákoknak 25) erős tudományos diákköri mozgalom (TDK) (**) 26) jó étkezési lehetőségek (**) 27) kulturált, igényes környezet, szép épület 28) jól működő diák önkormányzat, aktív diákszervezet 2,49 2,49 2,36 2,66 3,66 3,53 3,63 4,05 3,37 3,34 3,27 3,57 3,69 3,61 3,67 3,92 4,04 4,07 3,90 4,13 3,58 3,54 3,51 3,80 3,77 3,85 3,57 3,85 3,24 3,11 3,37 3,38 3,33 3,26 3,41 3,40 3,45 3,36 3,54 3,51 3,50 3,38 3,76 3,43 3,62 3,42 3,88 3,74 3,39 3,35 3,45 3,41 4,54 4,57 4,48 4,53 2,00 3,00 4,00 5,00 Összesen végzős köztes elsős Forrás: Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF ZSKF TKK május (N=600) 62

63 A szolgáltatások minőségével kapcsolatosan megfogalmazott véleményekben jól látszanak az eltérések aszerint, hogy a megkérdezett milyen tagozaton folytatja a tanulmányait. Az adatok elemzésekor egyértelmű, hogy a levelező tagozaton tanuló hallgatóink általában elégedettebbek, mint a nappalisok. Több kérdésben a vélemények eltérése szignifikáns a tagozat szerinti elemzésben. Az érdekes, élvezetes órákkal a levelező tagozaton tanulók inkább elégedettek, a 3,51-es átlagpontszámukkal, míg a nappali tagozatosok kevésbé (3,26), átlag: 3,42. Az oktatás feltételeinek magas szintű biztosításában elért 4,26 mögött a levelezősök 4,33-a és a nappalisok 4,21-e húzódik. A jó intézményi ügyintézés a tanulmányi osztályon (3,69), az intézetben (4,13) és elektronikusan (4,12) is inkább a levelező tagozaton tanulók igényeit szolgálja ki jobban, az áltaghoz képest szignifikáns eltéréssel. A megfelelő információhoz jutásban (átlag: 3,73, levelezők:3,86) szintén a levelező tagozatosok az elégedettebbek, valamint a más intézményben való továbbtanulás lehetőségében átlag: 3,64, levelezők:3,72, abban, hogy megalapozott tudással lehessen diplomát szerezni átlag: 3,66, levelezők:3,80), a jó könyvtári szolgáltatások biztosításában átlag: 3,58, levelezők:3,81), a megfelelő művelődési, szórakozási és sportolási lehetőségek biztosításában átlag: 3,24, levelezők:3,51), a kollégiumi ellátásban átlag: 2,49, levelezők:2,69), sőt még a munkavállalói, családi kötelezettségek összehangolhatóságában a tanulmányokkal átlag: 3,33, levelezők:3,44) is. (Lásd az I és az I ábrát.) A válaszok között csak viszonylag kevés szignifikáns eltérést tapasztaltunk akkor, amikor a nemek szerinti eltérésekkel összefüggésekben vizsgálódtunk. Így a nők három, a férfiak két részkérdésben mutatkoztak szignifikánsan elégedettebbnek. Az, hogy jó elhelyezkedési lehetőséget biztosítson az itt szerzett diploma 3,41-es átlagpontjához képest a nők 3,50-ra értékelték, szintén nekik fontosabb a kulturált, igényes környezet, a szép épület is (átlag: 4,54, nők: 4,60), valamint a jól működő diákszervezetről is ők számoltak be (átlag:3,39, nők: 3,48). Ami a férfiakat illeti két tényezővel elégedettebbek szignifikánsan: az egyik a jó intézményi ügyintézés a tanulmányi osztályon (átlag: 3,47, férfiak: 3,75), a másik a jó könyvtári szolgáltatások (átlag: 3,58, férfiak: 3,75). (Lásd az I és az I ábrát.) 63

64 I ábra: Mennyire teljesül a ZSKF-en tagozatonként (Átlagok I. rész) (Az átlageltérések szignifikanciája: (**) 99 %-os szignifikanciaszinten; (*) 95-98%-os szignifikanciaszinten) 01) az oktatás magas színvonala, jól felkészült tanárok 02) gyakorlatorientált, praktikus oktatás 03) érdekes, élvezetes órák (**) 04) az oktatás feltételeinek magas szintű biztosítása (**) 05) jó intézményi ügyintézés a Tanulmányi Osztályon (**) 06) jó intézményi ügyintézés az Intézetben (**) 07) jó elektronikus ügyintézést biztosítson (**) 08) segítse a megfelelő információkhoz jutást (**) 09) jó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson a főiskolán belül (master, Ph.D) (*) 10) jó továbbtanulási lehetőségek más felsőoktatási intézményben (**) 11) jó elhelyezkedési lehetőséget biztosítson az itt szerzett diploma (*) 12) megfelelő gyakorlati helyet biztosítson a szakmai gyakorlathoz 13) megfelelő szolgáltatásokat nyújtson a karrierem építéséhez 14) segítsen az elhelyezkedésemben, a munkahelykeresésben 3,97 4,02 3,89 3,43 3,47 3,34 3,42 3,51 3,26 3,47 3,06 3,48 4,26 4,33 4,14 3,69 4,05 4,13 3,89 4,03 4,12 3,84 3,73 3,86 3,90 3,97 3,78 3,64 3,72 3,49 3,41 3,49 3,27 3,24 3,29 3,15 3,44 3,49 3,37 3,21 3,24 3,17 2,00 3,00 4,00 5,00 Összesen levelező nappali Forrás: Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF ZSKF TKK május (N=600) 64

65 I ábra: Mennyire teljesül a ZSKF-en tagozatonként (Átlagok II. rész) (Az átlageltérések szignifikanciája: (**) 99 %-os szignifikanciaszinten; (*) 95-98%-os szignifikanciaszinten) 15) megalapozott tudással lehessen diplomát szerezni (**) 3,38 3,66 3,80 16) könnyen lehessen diplomát szerezni (**) 3,37 3,27 3,54 17) magas szintű szolgáltatásokat nyújtson a végzett hallgatóinak, törődjön velük 3,69 3,68 3,70 18) jó tanár-diák viszony 4,04 4,03 4,04 19) jó könyvtári szolgáltatások (**) 3,14 3,58 3,81 20) jó jegyzetellátás, oktatási segédanyagokhoz való hozzájutás lehetősége (*) 3,77 3,84 3,64 21) megfelelő művelődési, szórakozási, sportolási lehetőségek biztosítása (**) 2,77 3,24 3,50 22) kollégiumi ellátás biztosítása (**) 2,23 2,49 2,69 23) munkavállalói, családi kötelezettségek összehangolása a tanulmányokkal (**) 3,12 3,33 3,44 24) jó kutatási, publikációs, tudományos előrehaladási lehetőségek biztosítása a diákoknak 3,45 3,47 3,40 25) erős tudományos diákköri mozgalom (TDK) 3,50 3,54 3,43 26) jó étkezési lehetőségek 3,31 3,62 3,77 27) kulturált, igényes környezet, szép épület 4,54 4,58 4,46 28) jól működő diák önkormányzat, aktív diákszervezet 3,05 3,39 3,59 2,00 3,00 4,00 5,00 Összesen levelező nappali Forrás: Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF ZSKF TKK május (N=600) 65

66 I ábra: Mennyire teljesül a ZSKF-en nemenként (Átlagok I. rész) (Az átlageltérések szignifikanciája: (**) 99 %-os szignifikanciaszinten; (*) 95-98%-os szignifikanciaszinten) 01) az oktatás magas színvonala, jól felkészült tanárok 02) gyakorlatorientált, praktikus oktatás 03) érdekes, élvezetes órák 04) az oktatás feltételeinek magas szintű biztosítása 05) jó intézményi ügyintézés a Tanulmányi Osztályon (**) 06) jó intézményi ügyintézés az Intézetben 07) jó elektronikus ügyintézést biztosítson 08) segítse a megfelelő információkhoz jutást 09) jó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson a főiskolán belül (master, Ph.D) 10) jó továbbtanulási lehetőségek más felsőoktatási intézményben 11) jó elhelyezkedési lehetőséget biztosítson az itt szerzett diploma (**) 12) megfelelő gyakorlati helyet biztosítson a szakmai gyakorlathoz 13) megfelelő szolgáltatásokat nyújtson a karrierem építéséhez 14) segítsen az elhelyezkedésemben, a munkahelykeresésben 3,97 4,00 3,92 3,43 3,44 3,39 3,42 3,47 3,34 4,26 4,30 4,19 3,47 3,33 3,75 4,05 4,08 3,98 4,03 4,03 4,01 3,73 3,73 3,72 3,90 3,88 3,95 3,64 3,68 3,56 3,41 3,50 3,20 3,24 3,22 3,27 3,44 3,49 3,36 3,21 3,25 3,13 2,00 3,00 4,00 5,00 Összesen nő férfi Forrás: Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF ZSKF TKK május (N=600) 66

67 I ábra: Mennyire teljesül a ZSKF-en nemenként (Átlagok II. rész) (Az átlageltérések szignifikanciája: (**) 99 %-os szignifikanciaszinten; (*) 95-98%-os szignifikanciaszinten) 15) megalapozott tudással lehessen diplomát szerezni 16) könnyen lehessen diplomát szerezni 17) magas szintű szolgáltatásokat nyújtson a végzett hallgatóinak, törődjön velük 18) jó tanár-diák viszony 19) jó könyvtári szolgáltatások (*) 20) jó jegyzetellátás, oktatási segédanyagokhoz való hozzájutás lehetősége 21) megfelelő művelődési, szórakozási, sportolási lehetőségek biztosítása 22) kollégiumi ellátás biztosítása 23) munkavállalói, családi kötelezettségek összehangolása a tanulmányokkal 24) jó kutatási, publikációs, tudományos előrehaladási lehetőségek biztosítása a diákoknak 25) erős tudományos diákköri mozgalom (TDK) 26) jó étkezési lehetőségek 27) kulturált, igényes környezet, szép épület (**) 28) jól működő diák önkormányzat, aktív diákszervezet (**) 2,49 2,49 2,50 3,66 3,69 3,61 3,37 3,31 3,48 3,69 3,66 3,75 4,04 4,00 4,11 3,58 3,50 3,75 3,77 3,76 3,80 3,24 3,29 3,15 3,33 3,31 3,38 3,45 3,44 3,45 3,50 3,46 3,57 3,62 3,62 3,61 3,39 3,48 3,22 4,54 4,60 4,43 2,00 3,00 4,00 5,00 Összesen nő férfi Forrás: Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF ZSKF TKK május (N=600) 67

68 Szakonként vizsgáltuk azt, hogy mennyire tartják hallgatóink fontosnak és megvalósulónak a különböző szempontokat az oktatás folyamán. Az, hogy Az oktatás magas színvonala, jól felkészült tanárok mennyire fontos, mutatja a 4,95-os átlag, amely rendkívül csekély szórással áll össze, 5.0-t adtak a politológia BA hallgatók, 4,87-ot a pénzügy és számvitel szakosok. A szempont megvalósulásában a 3,97-os átlagpont mögött a legelégedettebbekként a nemzetközi tanulmányok szakosok (4,22), a politológiát hallgatók (4,16) és a mesterképzésben résztvevők (4,15) állnak. A másik véglet, akik a legkevésbé elégedettek: a kommunikáció- és médiatudományt hallgatók (3,74), a szabad bölcsészek és az andragógia (3,95) szakosok (Lásd: az I ábrát) Érdekes, élvezetes órák szükségessége szintén nem kérdőjelezhető meg a megkérdezettek véleménye alapján: erre összesen 4,69-os átlagpontot adtak. Leginkább a mesterképzésben résztvevők (4,94), a szabad bölcsészek (4,91) és a politológia szakosok (4,89) igénylik ezt. Legkevésbé vágynak érdekes, élvezetes órákra az emberi erőforrás (4,57) a szociológus (4,59) és a pénzügy és számvitel (4,62) szakosok. Ami kívánságok teljesülését illeti ezen a területen, az átlagosztályzat 3,42, amelynek elégedetlenebb oldalán az emberi erőforrás (3,06), a nemzetközi gazdálkodás és a pénzügy-számvitel (egyaránt 3,29) szakosok állnak. A legérdekesebb, legélvezetesebb órákról a nemzetközi tanulmányok hallgatói (3,81), a szociológusok (3,77) és a mesterképzésben résztvevők (3,57) számoltak be. (Lásd: az I ábrát) A jó tanár-diák viszony szükséges voltáról nagyon pozitívan nyilatkoztak a megkérdezettek, ez összesen 4,41-os átlagpontot kapott. Leginkább szükségét érzik ennek a politológia (4,91), a szociológia (4,68) szakosok, valamint a mesterképzésben résztvevők. Nem érzik ennyire fontosnak ezt a tényezőt az emberi erőforrás (3,75), a gazdálkodás és menedzsment (4,28) és a pénzügyi és számvitel (4,35) szakon tanulók. A megvalósulása ennek a tényezőnek eléggé közel esik a szükségeshez, összesen 4,04-dal. A jó tanár-diák viszonyt leginkább a szociológusok (4,60), a mesterképzésben tanulók (4,31) valamint a nemzetközi tanulmányok és a politológia szakosok (4,25 egyaránt) érzik megvalósultnak a ZSKF-en, legkevésbé pedig az emberi erőforrás (3,69), a nemzetközi gazdálkodás (3,78) és a kommunikáció- és médiatudomány hallgatói. (Lásd: az ábrát) 68

69 I ábra: Az oktatás magas színvonala, jól felkészült tanárok szakonként (Átlagok) ÖSSZESEN 3,97 4,95 Összes Ma 4,15 4,97 Szociológia BA 3,99 4,95 Szabad bölcsészet BA 3,83 4,98 Politológia BA 4,16 5,00 Pénzügy és számvitel BA 3,97 4,87 Nemzetközi tanulmányok BA Nemzetközi gazdálkodás BA 4,11 4,22 4,99 4,98 Kommunikáció és médiatudomány BA 3,74 4,94 Gazdálkodási és menedzsment BA Emberi erőforrások BA Andragógia BA 4,01 4,01 3,95 4,94 4,97 4,93 3,00 4,00 5,00 Teljesül (P = 0,152) Szükséges (P = 0,383) Forrás: Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF ZSKF TKK május (N=600) 69

70 I ábra: Érdekes, élvezetes órák szakonként (Átlagok) ÖSSZESEN 3,42 4,69 Összes Ma 3,57 4,94 Szociológia BA 3,77 4,59 Szabad bölcsészet BA 3,54 4,91 Politológia BA 3,40 4,89 Pénzügy és számvitel BA 3,29 4,62 Nemzetközi tanulmányok BA 3,81 4,62 Nemzetközi gazdálkodás BA Kommunikáció és médiatudomány BA 3,29 3,30 4,67 4,70 Gazdálkodási és menedzsment BA 3,49 4,70 Emberi erőforrások BA 3,06 4,57 Andragógia BA 3,43 4,72 3,00 4,00 5,00 Teljesül (P = 0,002) Szükséges (P = 0,148) Forrás: Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF ZSKF TKK május (N=600) 70

71 I ábra: Jó tanár-diák viszony szakonként (Átlagok) ÖSSZESEN 4,04 4,41 Összes Ma Szociológia BA 4,31 4,60 4,67 4,68 Szabad bölcsészet BA 4,08 4,48 Politológia BA 4,24 4,91 Pénzügy és számvitel BA 4,03 4,35 Nemzetközi tanulmányok BA 4,25 4,59 Nemzetközi gazdálkodás BA 3,78 4,49 Kommunikáció és médiatudomány BA Gazdálkodási és menedzsment BA 3,93 4,03 4,28 4,40 Emberi erőforrások BA 3,69 3,75 Andragógia BA 4,01 4,44 3,00 4,00 5,00 Teljesül (P = 0,017) Szükséges (P = 0,001) Forrás: Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF ZSKF TKK május (N=600) 71

72 I ábra: Megalapozott tudással lehessen diplomát szerezni szakonként (Átlagok) ÖSSZESEN 3,66 4,66 Összes Ma 4,06 4,59 Szociológia BA 3,67 4,76 Szabad bölcsészet BA 3,39 4,74 Politológia BA 3,78 4,28 Pénzügy és számvitel BA Nemzetközi tanulmányok BA 3,77 3,75 4,67 4,62 Nemzetközi gazdálkodás BA 3,21 4,67 Kommunikáció és médiatudomány BA 3,41 4,72 Gazdálkodási és menedzsment BA 4,02 4,65 Emberi erőforrások BA Andragógia BA 3,72 3,72 4,60 4,70 3,00 4,00 5,00 Teljesül (P = 0,044) Szükséges (P = 0,636) Forrás: Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF ZSKF TKK május (N=600) 72

73 I ábra: Erős tudományos diákköri mozgalom (TDK) szakonként (Átlagok) ÖSSZESEN Összes Ma Szociológia BA Szabad bölcsészet BA 3,50 3,43 3,47 3,60 3,44 3,85 3,95 3,99 Politológia BA 3,10 4,49 Pénzügy és számvitel BA Nemzetközi tanulmányok BA Nemzetközi gazdálkodás BA 3,04 3,65 3,46 3,44 3,53 3,69 Kommunikáció és médiatudomány BA Gazdálkodási és menedzsment BA 3,26 3,28 3,71 3,65 Emberi erőforrások BA 2,63 3,15 Andragógia BA 3,34 3,52 2,50 3,50 4,50 Teljesül (P = 0,014) Szükséges (P = 0,002) Forrás: Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF ZSKF TKK május (N=600) 73

74 Azt, hogy megalapozott tudással lehessen diplomát szerezni nagyon fontosnak érzik a hallgatóink, ez a kérdés 4,66-os átlagpontot kapott. Akik ezt ezen belül leginkább annak gondolják, a szociológus (4,76), a szabad bölcsész (4,74) és a kommunikáció- és médiatudomány (4,72) szakon tanulók. Kevéssé biztosak ebben a politológiát hallgatók (4,28), az emberi erőforrás szakosok (4,60) és a mesterképzésben résztvevők (4,59). A megalapozott tudásra épülő diploma a válaszadóktól a megvalósulást firtató kérdésre 3,66-os átlagosztályzatot kapott. Ebben nagyon hisznek a mesterképzésben tanulók (4,06), a nemzetközi tanulmányok (4,02) és a politológia (3,78) szakosok. A legrosszabb osztályzatot ez a kérdés a nemzetközi gazdálkodás (3,21), a szabad bölcsész (3,39) és a kommunikáció- és médiatudomány (3,41) hallgatóitól kapta. (Lásd: az I ábrát) Az erős tudományos diákköri mozgalom az egyelten az itt felsoroltak közül, ahol az a helyzet áll elő, hogy a megkérdezett hallgatók egy árnyalatnyival jobbra ítélik a megvalósulását, mint amennyire egyáltalán igényt tartanak a kell 3,43-ot, a van 3,50-t kapott.. A TDK nagyon fontos a politológusok (4,49), a mester szakosok (3,95) és a szociológusok (3,85) számára, legkevésbé az emberi erőforrás (2,63), a kommunikáció- és médiatudomány (3,26) és az andragógia (3,34) szakosok számára szükséges. A TDK-mozgalom eredményeinek leginkább a szabad bölcsészek (3,99), a kommunikáció- és médiatudomány (3,26),és a pénzügy és számvitel szakosok örülnek, míg az emberi erőforrás (3,15), a politológia (3,10) és a gazdálkodás és menedzsment (3,28) szakosokat inkább hagyja hidegen. (Lásd: az I ábrát) 74

75 I.7. AZ AKTÍV HALLGATÓI VÉLEMÉNYE A PÁRBESZÉD-MODELLRŐL A második éve folyó kutatásunk egyik legfontosabb célkitűzése az eredmények egyfajta visszacsatolása a gyakorlatba. Éppen ezért 2011 tavaszán az aktív hallgatók kérdőívének végére beillesztettük azokat a legfontosabb eredményeket, amelyek az elmúlt évi kutatásainkból születtek (lásd az 1. Mellékletben a Párbeszéd-modell koncepcióját és a Pókháló-ábrát ). Arra voltunk kíváncsiak, hogyan reagálnak rá a hallgatók egyáltalán felkelti-e érdeklődésüket. Az eredményeink azt mutatják, hogy válaszadóink közel egyharmada (32,2 százalékuk) pozitívan reagált felkérésünkre: átnézték eddigi eredményeinket és véleményt nyilvánítottak azokról. Mint az I.7.1. ábra adataiból kitűnik, elsősorban tagozat szerint tapasztalhatóak lényegesebb (szignifikáns: P = 0,010) eltérések: a levelező tagozatos aktív hallgatóink körében érezhetően magasabb az érdeklődés (35,9 százalék), míg a nappali tagozatosoknál ennél jóval alacsonyabb (25,7 százalék). Nemek szerint csak árnyalatnyi eltéréseket mértünk (P = 0,216), itt mintha a nők körében jártunk volna nagyobb sikerrel. Évfolyam szerint még haloványabbak a különbségek (P = 0,341), de gyenge a szignifikanciája a szakok szerinti összefüggéseknek is (P = 0,414). Az mindenesetre kellemes meglepetés, hogy Szociológia BA szakos hallgatóink érdeklődése a legmagasabb fokú (41,8 százalékuktól kaptunk pozitív visszajelzéseket), de tanulságos a Politológia és a Szabad bölcsészet BA szakos hallgatók markáns elzárkózása is. A nyitott kérdésünkre adott válaszok feldolgozására is vállalkoztunk, mégpedig a korábban már bevált hívószavas módszert alkalmaztuk. Összesen 54 válasz érkezett, amelyek mind tartalmukban, mind pedig terjedelmükben igen eltérőek. Áttanulmányozva a válaszokat az alábbi gyűjtőszavak keletkeztek: hasznos 11 említés; jó, kitűnő, szuper 25 említés; fontos, tetszik, várom, remélem, szép, támogatandó, segítek 15 említés; egyéb válasz 4 említés; de, bár, csak 4 említés (ebben az esetekben a válaszadók kétségeiknek is hangot adtak. Összefoglalva tehát, a diplomás pályakövetési rendszer koncepciója és megjelenítése általában érdekli az aktív hallgatók azon részét, akik erre a kérdésre szöveges feleletet adtak. Jó a véleményük, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a többség nem válaszolt! 75

76 I.7.1. ábra: Érdekli-e önt a ZSKF Diplomás Pályakövető Rendszerének koncepciója és egyes eredményei? (azok aránya, akiket érdekel; %) NEM (P = 0,216) Nő 33,9 Férfi 29,0 TAGOZAT (P = 0,010) Levelező 35,9 Nappali 25,7 ÉVFOLYAM (P = 0,341) Végzős 32,4 Köztes 35,7 Elsős 27,8 SZAK (P = 0,414) Szociológia (BA) Gazdálkodási és menedzsment (BA) 39,6 41,8 Összes (MA) Emberi erőforrások (BA) Nemzetközi tanulmányok (BA) Andragógia (BA) Pénzügy és számvitel (BA) Kommunikáció és médiatudomány (BA) 36,7 35,2 35,1 34,2 33,0 30,5 Nemzetközi gazdálkodás (BA) 25,6 Szabad bölcsészet (BA) Politológia (BA) 17,6 19,4 Összesen 32,2 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=600) 76

77 A második nyitott kérdés, amelyre vártuk a választ: Mi a véleménye az adatokról? Ebben a kérésben 46 hallgatói véleményt tudtunk feldolgozni, amelyek közül a legtöbb általában beszél a kompetenciákról, vagy éppen valamelyik konkrét kompetencia helyzetét elemzi. A második leggyakoribb említés arról szól, hogy kissé bonyolult az ábra, sokkal több idő és fáradság kellene az alapos áttanulmányozásához, míg a válaszadók egy harmadik csoportja épp úgy, mint az előző kérdésnél, tetszésének ad hangot, amelyről néhol még az sem derül ki, hogy a ZSKF-nek vagy az alkalmazott módszereknek szól-e? Néhányan a problémát a munkáltatók nyakába varrják, illetve a munkahelyek hiányával magyarázzák, míg egy kisebb csoport be nem sorolható, egyéb választ adott. Kompetenciákat 28 válaszelemben említenek a megkérdezettek (néhányan többet is); Az ábra bonyolultsága, értelmezési problémák 10 alkalommal jelennek meg; A lelkendezők csoportja 10 említés; A munkáltatók felelősségét, elvárásainak irreális voltát, a munka világának másféleségét 5 válaszban említik fel. Egyéb válasz 4 említés. 77

78 II. VÉGZETT HALLGATÓK A ZSKF-EN II.1. A KUTATÁS MÓDSZERTANÁRÓL Az online kérdőíves adatfelvételt a Pegazus pályázat Diplomás Pályakövető Kutatások a ZSKF-en című kutatás-sorozat keretein belül a ZSKF Társadalomtudományi Kutatóközpontja készítette a ZSKF-en ban, 2008-ban és 2010-ben végzett volt hallgatók körében május 29. és június 18. között. Az adatfelvétel három fázisban történt: (1) Az első fázisban az ETR-ben a három kijelölt évben végzett hallgatóként szereplő 2444 személy (alappopuláció) címeit mintegy 20 telefonos interjú révén 2234 főre aktualizáltuk (91,4%), akik május 31-én egy levelet kaptak, amelyben közöltük az online kérdőív linkjét; a visszaküldés határidejét június :00 órában jelöltük meg. Ezt megelőzően a ZSKF honlapján aktualizáltuk a Diplomás Pályakövetés felületünket, amelyen megtalálhatóak a DPR kutatás-sorozatunk tervei, célkitűzései, korábbi eredményei. Felkértük volt hallgatóinkat, hogy népszerűsítsék itt végzett ismerőseik körében is a kutatásban való aktív részvételt. A megadott határidőre 217 fő töltötte ki a kérdőívet. (2) A következő lépésben június 7-én egy emlékeztető levelet juttattunk el mind a 2234 volt hallgatónknak az ETR rendszerén keresztül, melyben június :00 órát adtunk meg határidőnek. A beérkezett 97 kérdőívvel együtt 314-re növekedett mintánk összetételét a korábban előkészített mintatervező mátrixban 16 kísértük figyelemmel négy dimenzióban, az alapvető ( kvóta ) adatok szerint. (3) A minta megoszlásait figyelembe véve június 15. és 20. között hallgatóink 58 telefonos interjút készítettek azokban a minta-cellákban, ahol nem érkezett be egyetlen kérdőív sem, illetve a 3-as értéket meghaladták a súlyok. Az immáron 372 főre növekedett mintán (az elért volt hallgatóink 16,7%-a válaszolt) elvégeztük az SPSS adatfájl négyszempontú súlyozását. Az összehasonlító adatokból kitűnik, hogy az eltérések igen csekélyek, így a minta reprezentatívnak tekinthető (lásd az 1. táblázatot). 16 A ZSKF TKK által kidolgozott Minta-tervező rendszerről lásd bővebben: 78

79 II.1. táblázat: A három végzett évfolyam alappopulációjának és a vizsgálati mintának a megoszlása a négy alapvető (kvóta) változó szerint. Végzés éve Alappopuláció Minta Elemszám Százalék Elemszám Százalék , , , , , ,4 Nem férfi , ,4 nő , ,6 Szak Andragógia (BA) 92 3,8 14 3,8 Emberi erőforrások (BA) 64 2,6 10 2,6 Emberi erőforrások kiegészítő (BA) 24 1,0 4 1,0 Gazdálkodási és menedzsment (BA) 35 1,4 5 1,4 Humánerőforrás-menedzser (A) , ,6 Kommunikáció és médiatudomány (BA) 192 7,9 29 7,9 Kommunikáció-művelődésszervező (A) 209 8,6 32 8,6 Művelődésszervező (A) , ,4 Nemzetközi gazdálkodás (BA) 10 0,4 2 0,4 Nemzetközi kapcsolatok (A) , ,2 Nemzetközi tanulmányok (BA) 31 1,3 5 1,3 Pénzügy és számvitel (BA) 45 1,8 7 1,8 Politológia (BA) 27 1,1 4 1,1 Szabad bölcsészet (BA) 76 3,1 12 3,1 Szociológia (BA) 12 0,5 2 0,5 Összes (MA) 30 1,2 5 1,2 Tagozat nappali , ,2 levelező , ,8 Összesen , ,0 A közölt adataink a teljes megkérdezettek (372 fő) körében nem térhetnek el nagyobb mértékben, mint +/- 5,2 százalékpont ahhoz képest, mintha mindenkit megkérdeztünk volna. (Ha valamely részsokaságra vonatkoznak adataink, ott természetesen a részminta nagyságának függvényében növekednek a hibahatárok.) 79

80 II.2. ALAPADATOK II.2.1. A KVÓTA-ADATOK Adatfelvételünk reprezentativitását négy ismérv a megkérdezettek neme, a tagozat a végzés éve, és a szak szerint követtük nyomon illetve biztosítottuk. Ezeket az adatokat elemezzük a továbbiakban. Megvizsgáljuk azt is egyszerűbb statisztikai eszközök segítségével, milyen összefüggéseket mutatnak az egyes ismérvek 17. Mint azt a fentiekben közölt 1. táblázat adatai is mutatják, a ZSKF volt hallgatói körében elsöprő többséget képviselnek a nők: arányuk az érintett három végzett évfolyamban (2006, 2008 és 2010) közel négyötöd (a populáció adatai szerint 78,5 százalék). A 372 fős mintában arányuk alig tér el ettől: 78,6 százalék (lásd a II.2.1. ábrán megjegyezzük, hogy az elemzéseink során ez utóbbi arányszámot használjuk 18 ). A továbbiakban nyomon követjük más ismérvek, kérdések mentén is a válaszadóink nemek szerinti megoszlását. II.2.1. ábra: A minta megoszlása nemek szerint (%) férfi; 21,4 nő; 78,6 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=372) 17 Lásd a kereszttábla-elemzésekről bővebben az I.2.5. ábránál. 18 Az egy évvel ezelőtti adatfelvételünk során a ben végzetteknél a nők aránya ennél egy árnyalattal magasabb volt: 79,4 százalék. Lásd: Kabai Krisztián Schottner, 2010:

81 A válaszadók tagozat szerinti arányai azt mutatják, hogy a vizsgált három évben levelező tagozaton végzett volt hallgatóink valamivel több, mint háromnegyede: a teljes populációban 69,9 százalék; a mintánkban 69,8 százalék (ez utóbbival dolgozunk a további elemzések során lásd a 2.2. ábrát 19 ). II.2.2. ábra: A minta megoszlása tagozat szerint (%) nappali; 30,2 levelező; 69,8 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=372) A tagozatokon belüli nemek szerinti megoszlások szignifikáns eltéréseket mutatnak 20 : a nappali tagozatosok között érzékelhetően több a férfi (27,7 százalék), mint a levelezősök között (itt 18,8 százalék). A végzés éve szerint a populáció adatai a következőképpen alakulnak: 2006-ban végzett a 2444 hallgató 36,0 százaléka; 2008-ban 30,5 százalék, míg 2010-ben 33,5 százalék. A II.2.3. ábránkon nyomon követhető a mintánk alakulása (az eltérések itt is minimálisak). 19 Az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest itt jelentős eltérések tapasztalhatóak: akkor a levelezősök aránya 77,4 százalék volt. Lásd: Kabai Krisztián Schottner, 2010: A nem és tagozat szerint készített kereszttáblában a Khí-négyzet próba elfogadási valószínűsége: P=0,040; az ASR-ok értéke +/- 1,9. 81

82 II.2.3. ábra: A minta megoszlása a végzés éve szerint (%) 2010-ben végzett; 33, ban végzett; 36, ban végzett; 30,5 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=372) Ha megvizsgáljuk az egyes végzett évfolyamokat nemek szerint, az eltérések nem szignifikánsak, ugyanakkor a 2010-ben végzettek körében egy árnyalattal magasabb (25,8 százalék) a férfiak aránya 21. Annál jelentősebb eltérések tapasztalhatóak tagozat szerint 22 : míg 2006-ban a végzettjeink kerek 80 százaléka volt levelező tagozatos, addig 2009-ben ez lecsökkent 67,5 százalékra, 2010-ben a vizsgált arány ennél is alacsonyabb volt (60,5 százalék lásd a II.2.4. ábrát is). 21 Az ASR értéke itt +1,4; P = 0, A Khí-négyzet próba elfogadási valószínűsége: P = 0,002; az ASR-ek 2006-ban +3,3; 2010-ben -2,7. 82

83 II.2.4. ábra: Az egyes végzett évfolyamok tagozat szerint (%) Összesen 30,3% 69,7% 2010-ben végzett 39,5% 60,5% 2008-ban végzett 32,5% 67,5% 2006-ban végzett 20,0% 80,0% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Nappali Levelező Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=372) A szakok szerinti megoszlást a következő ábránkon mutatjuk be (lásd a II.2.5. ábrát). A populáció adatai szerint a vizsgált három végzős évfolyamon belül a legtöbben a Humánerőforrás-menedzser (A) szakon végeztek a ZSKF-en: arányuk 31,6 százalék a mintán belül 31,5 százalék. Őket követik a Nemzetközi kapcsolatok A szakosok (mindkét esetben 18,2 százalék, majd a Művelődésszervező A szakosok (15,6 illetve 15,4 százalék) következnek. Rajtuk kívül minden más csoport aránya elmarad a 10 százaléktól. A legkisebb csoportok (az Emberi erőforrás BA, a Gazdálkodás és menedzsment BA, a Nemzetközi gazdálkodás BA, a Nemzetközi tanulmányok BA, a Pénzügy és számvitel BA, a Politológia BA, a Szociológia BA, valamint az összes MA szakosok) aránya nem haladja meg a 3 százalékot így őket a továbbiakban az Egyéb szakok -ba vonjuk össze elemzéseink során. 83

84 II.2.5. ábra: A minta megoszlása szakok szerint (%) Humánerőforrás-menedzser (A) 31,6 Nemzetközi kapcsolatok (A) 18,2 Művelődésszervező (A) 15,4 Kommunikáció-művelődésszervező (A) Kommunikáció és médiatudomány (BA) 7,9 8,6 Andragógia (BA) Szabad bölcsészet (BA) Emberi erőforrások (BA) Pénzügy és számvitel (BA) Gazdálkodási és menedzsment (BA) Nemzetközi tanulmányok (BA) Összes (MA) Politológia (BA) Emberi erőforrások kiegészítő (BA) Szociológia (BA) Nemzetközi gazdálkodás (BA) 3,8 3,1 2,6 1,8 1,4 1,3 1,2 1,1 1,0 0,5 0,4 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=372) A végzés éve szerinti bontásban világosan előtűnnek a főiskola kibocsátott hallgatóinak szakok szerinti eltérései amely adatok híven tükrözik a ZSKF képzési területeinek jelentősebb átalakulásait (lásd a II.2.1. táblázatot). Míg a évben végzettek több mint felét (54,5 százalékát) a Humánerőforrás-menedzser szakon végzettek adták (a kisebb elemszámú Emberi erőforrás BA szakosokat is besoroltuk ide), addig az e szakokon végzettek aránya 2010-ben már csupán 11,3 százalék volt. Hasonló bár nagyobb arányú csökkenések figyelhetőek meg a Művelődésszervező A szakon (25,9 százalékról 0,8 százalékra). A Kommunikáció és művelődésszervező illetve a Művelődésszervező A szakokat mintegy felváltotta a Kommunikáció és médiatudomány BA szak. Jelentősebb hullámzás tapasztalható a Nemzetközi kapcsolatok A szak esetében (2008-ban a végzettek negyede 24,8 százalékuk tartozott e csoportba, míg előtte és utána szemmel láthatóan kisebb volt ez az arány. Közben számtalan új szak jelentkezett: a 2010-ben végzettek között már viszonylag nagyobb számban találhatók Szabad bölcsész BA szakosok, illetve Egyéb szakok (lásd fentebb e csoport definícióját). 84

85 II.2.1. táblázat: Az egyes éveken belül a végzettek szakok szerinti megoszlása (%) Szakok Összesen Andragógia (BA) 0,0% 0,0% 11,3% 3,8% Humánerőforrás-menedzser (A és Emberi erőforrás BA) 54,5% 38,1% 11,3% 35,0% Kommunikáció és médiatudomány (BA) 0,0% 0,0% 23,4% 7,8% Kommunikáció-művelődésszervező (A) 3,0% 16,8% 6,5% 8,4% Művelődésszervező (A) 25,4% 20,4% 0,8% 15,6% Nemzetközi kapcsolatok (A) 17,2% 24,8% 13,7% 18,3% Szabad bölcsészet (BA) 0,0% 0,0% 9,7% 3,2% Egyéb szakok 0,0% 0,0% 23,4% 7,8% Összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=372) Érdemes egy pillantást vetni a szakok nemek szerinti megoszlására (lásd a 2.6. ábrát 23 )! A nagyobb létszámú csoportok esetében igen jelentős a női arány. Különösen alacsony a férfiak aránya az emberi erőforrások szakon: mindössze 14,3 százalék, de hasonlóan nagyok az arányeltérések nemek szerint a művelődésszervezőknél és az andragógusoknál (14,9 illetve 15,4 százalék). A kommunikáció és médiatudomány szak esetében valamelyest kiegyenlítettebbek az arányok (27,3 százalék itt a férfiak aránya), de a kisebb létszámú szakoknál néha egészen szélsőséges adatokkal is találkozhatunk (lásd pl. a vallástudomány szakot, ahol csak férfiak végeztek 2009-ben). Miközben a nemenkénti különbségek elenyészőek (P = 0,421), addig a tagozatok szerinti eltérések erősen szignifikánsak (P < 0,001) szakonként. Mint az a következő ábra adataiból is kiderül, a Szabad bölcsészet BA szakosok több mint fele nappali tagozaton végzett (bár e csoport elemszáma igen csekély!), addig a Művelődésszervező A szakosok mindegyike, de a Humánerőforrás-menedzser A szakosok (ide soroltuk az Emberi erőforrás BA szakosokat is) több mint kétharmada levelezőn végzett (lásd a II.2.6. ábrát). 23 A Khí-négyzet próba elfogadási valószínűsége 0,001 alatti de a kis elemszámú (5-nél kevesebb válaszadót tartalmazó) aránya magas (40,9 százalék)! 85

86 II.2.6. ábra: Az egyes szakok tagozat szerinti megoszlása (%) Összesen 30,2% 69,8% Szabad bölcsészet (BA) 58,3% 41,7% Nemzetközi kapcsolatok (A) 45,6% 54,4% Andragógia (BA) 42,9% 57,1% Egyéb szakok 37,9% 62,1% Kommunikáció-művelődésszervező (A) 37,5% 62,5% Kommunikáció és médiatudomány (BA) 31,0% 69,0% Humánerőforrás-menedzser (A és Emberi erőforrás BA) 27,7% 72,3% Művelődésszervező (A) 0% 100,0% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Nappali Levelező Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=372) Néhány összefüggést érdemes felidézni az egy évvel korábbi adatainkból: a ben végzettek körében a Humánerőforrás-menedzser A szakosok voltak a legtöbben (40,9 százalék); a nemek szerinti megoszlások szakonként jelentősebb eltéréseket mutattak: a Művelődésszervező A szakosok körében a férfiak aránya mindössze 14,9 százalék volt, addig a Politológia BA szakosoknál kerek 50 százalék, a Vallástudomány BA szakosoknál pedig 100,0 százalék (lásd: Kabai-Krisztián-Schottner, 2010:69). A következőkben a végzett hallgatóink egyes alapvető szocio-demográfiai jellemzőit vesszük sorra, megvizsgáljuk a főbb összefüggéseket a fenti mutatók mentén. 86

87 II.2.2. EGYES ALAPVETŐ SZOCIO-DEMOGRÁFIAI TÉNYEZŐK ALAKULÁSA A vizsgált három diplomás évfolyam átlagéletkora 33,5 év nem egészen fél évvel tér el a tavalyitól (akkor 33,9 év volt lásd Kabai-Krisztián-Schottner, 2010:71). A legfiatalabb 22, míg a legidősebb 65 éves volt. A következő korcsoportokat különítettük el: éves (33,4 százalék), éves (26,9 százalék) valamint 35 éves és idősebb (nem válaszolt 6,3 százalék lásd a II.2.7. ábrát). II.2.7. ábra: A minta megoszlása életkor szerint (%) NV; 6,3 35 éves kortól; 33,5 29 éves korig; 33, éves; 26,9 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=372) Nemek szerint alig tapasztalhatóak eltérések 24 : a férfiaknál 33,9 míg a nőknél 33,2 év az átlagéletkor. Annál jelentősebbek a tagozat és a végzés éve szerinti különbségek. A 2006-ban végzettek átlagéletkora 36,6 év, a 2008-ban végzetteké 32,4 év. míg a 2010-ben végzetteké 31,1 év tehát közel 2-4 évvel fiatalabbak az egyes évfolyamok A variancia-analízisről lásd bővebben az I.2. fejezetben. A nemek szerinti eltérések nem szignifikánsak (az F-próba elfogadási valószínűsége: P=0,421), a magyarázott szórás mindössze 0,7 százalék. 25 Az F-próba elfogadási valószínűsége 0,001 alatt van erős szignifikáns eltérések; a magyarázott szórás (az Eta-négyzet értéke) pedig 8.7 százalék igen magas. 87

88 A tagozatok szerinti korkülönbségek szintén markánsan eltérnek egymástól 26 : miközben a a nappali tagozaton végzettek átlagéletkora 26,1 év, addig a levelezősöké ennél éppen tíz évvel magasabb: 36,6 év. II.2.8. ábra: Az egyes korcsoportok arányai tagozat szerint (%) Összesen 6,2% 33,3% 26,9% 33,6% Levelező 5,4% 11,5% 35,8% 47,3% Nappali 8,0% 83,9% 6,3% 1,8% 0% 20% 40% 60% 80% 100% NV 29 éves korig éves 35 éves kortól Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=372) Tanulságosak a szakok szerinti életkor-eltérések is 27. A következő ábránkon az egyes szakok szerinti átlagéletkorok és a szórások alakulása kísérhető nyomon (lásd a II.2.9. ábrát). Míg a Művelődésszervező A szakon végzettek bizonyultak relatíve a legidősebbeknek (37,9 év átlagéletkorral), addig a Szabad bölcsész BA szak végzettjei viszonylag a legfiatalabbak (29,3 év átlagéletkorral). Feltűnő az is, hogy az Andragógia BA szakosoknál a legnagyobb az életkor szóródása (11,33 év ), míg a leghomogénebb életkor szerint a Kommunikáció és művelődésszervező A szak (a szórás itt csupán 3,74 év ). 26 P < 0,001; a magyarázó erő rendkívül magas: 34,0 százalék. Megjegyezzük, hogy az előző évi vizsgálatainknál hasonló eltéréseket regisztráltunk. 27 P < 0,001, miközben a magyarázott szórás aránya 11,0 százalék. 88

89 II.2.9. ábra: Az egyes szakok végzettjeinek átlagéletkora, az értékek szóródása. Összesen 8,20 33,5 Művelődésszervező (A) 8,10 37,9 Humánerőforrás-menedzser (A és Emberi erőforrás BA) 8,11 35,0 Andragógia (BA) Egyéb szakok Nemzetközi kapcsolatok (A) 6,77 9,54 11,33 31,8 31,7 33,4 Kommunikáció-művelődésszervező (A) 3,74 30,5 Kommunikáció és médiatudomány (BA) 6,66 29,5 Szabad bölcsészet (BA) 10,54 29,3 Szórás Átlag 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=372) A megkérdezettek jelenlegi lakóhely szerinti megoszlások a következőképpen alakulnak (lásd a II ábrát is): valamivel több, mint felük (58,0 százalékuk) a fővárosban él, míg 42,0 százalékuk vidéken, illetve külföldről érkezett (arányuk az összes megkérdezett körében 13,7 százalék). 89

90 II ábra: A minta megoszlása jelenlegi lakóhely szerint (%) Vidék (külföld); 42,0 Főváros; 58,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=372) Nemek szerint jelentősebb eltérések tapasztalhatóak a jelenlegi lakóhelyet vizsgálva (P=0.052) 28. A fővárosi válaszadók körében érzékelhetően felül vannak reprezentálva a férfiak (körükben 68,6 százalék a budapesti míg a nőknél 54,8 százalék a vizsgált arány). A tagozat szerinti eltérések szignifikánsak (P=0,023): a nappali tagozatosok körében magas a fővárosiak aránya (69,2 százalék; ASR = +2,1), a levelezősöknél a vizsgált arány mindössze 54,1 százalék (ASR = -2,1). A végzés éve szerint nincsenek érdemi eltérések (P = 0,317). Szakok szerint sem tapasztalhatóak szignifikáns összefüggések (P=0,119), de néhány figyelemre méltó eltérést azért találtunk: míg az Andragógia BA szak esetében a fővárosiak aránya gyakorlatilag 100 százalék (ASR = +2,6), addig az ellenkező póluson a Humánerőforrás-menedzser A szak esetében csupán 50,6 százalék (ASR = -1,8). 28 Az ASR értékei: +/-1,8. 90

91 Ha összehasonlítjuk azokkal az adatokkal, amelyek a 14 éves korukra vonatkoznak, megállapíthatjuk, hogy jelentősen nőtt a fővárosiak aránya: a korábbiakban kevesebb, mint felük élt Budapesten (47,5 százalékuk; lásd a II ábrát). Összességében a mai fővárosiak 84,0 százaléka élt gyermekkorában is ugyanitt. II ábra: A minta megoszlása jelenlegi lakóhely 14 éves korában (%) Vidék (külföld); 52,5 Főváros; 47,5 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=372) A hallgatók közel fele (41,1 százalékuk) hagyományos 4 osztályos gimnáziumba szerezte meg érettségi bizonyítványát, szakközépiskolában 46,1 százalék, ún. szerkezetváltó középiskolában (a 6-8 osztályos gimnáziumban; de ide soroltuk az egyéb speciális középfokú oktatási intézményeket így a két-tannyelvű középiskolákat, a technikumokat és nemzetiségi gimnáziumokat is) összesen 7,4 százalék szerzett érettségit (5,4 százalék nem válaszolt kérdésünkre - lásd a II ábrát). Nemek szerint nem tapasztaltunk jelentősebb eltéréseket (P=0,274), hasonló a helyzet a végzés éve szerint is.(p = 0,118). Tagozat szerint viszont erősen szignifikánsak az eltérések (P < 0,001): a nappali tagozatosok mindössze 28,2 százaléka szerezte szakközépiskolában az érettségijét, míg a levelező tagozatosoknál a vizsgált arány ennek majd kétszerese, 57,0 százalék (ASR = +/-4,9). 91

92 II ábra: A középiskolai érettségi megszerzésének helye (%) Szakközépiskola 46,1 Gimnázium (hagyományos 4 osztályos) 41,1 Szerkezetváltó középiskola (6-8 osztályos) 7,4 NV 5,4,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=372) A szakok szerinti eltéréseket is érdemes szemügyre venni (P < 0,001): a szakközépiskolában végzettek aránya igen magas a Humánerőforrás-menedzser A szakosok körében (59,2 százalék; ASR = +2,9), de jóval átlag feletti a Művelődésszervező A szakosoknál is (61,4 százalék; ASR = +2,1). Az ellenkező póluson a Nemzetközi kapcsolatok A szak (25,8 százalékkal; ASR = -4,1) található. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogyan alakult a szülők iskolai végzettsége a válaszadók 14 éves korában (lásd az II ábrát). Mint az adatainkból leolvasható, a szülők közül legalább egyikőjüknek egyetemi diplomája volt a válaszadó 14 éves korában 19,3 százalék esetében 29. Ezen belül az apák 14,6 százalékának, míg az anyák 8,4 százalékának volt egyetemi diplomája. Az ellenkező póluson az a 2,1 százalék helyezkedik el, ahol a magasabb iskolázottságú szülőnek is csak 8 általános iskolai végzettsége volt (itt az apák 5,0 százalékának nem volt még szakképzettsége sem, míg az anyáknál 8,4 százalék volt ez az arány. Míg az anyák körében a gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya relatíve magas (18,5 százalék az apáknál ez az arány mindössze 8,9 százalék), addig az apák erőteljesen felül vannak reprezentálva a szakmunkásképzővel rendelkezők körében (esetükben 24,5 százalék ez az arány, míg az anyáknál 16,9 százalék). 29 Egy olyan aggregált változót készítettünk, amely a magasabban iskolázott szülő végzettségét tartalmazza. 92

93 II ábra: A szülők iskolai végzettsége a válaszadó 14 éves korában (%) 14,6 egyetem 8,4 19,3 9,9 főiskola 11,2 13,3 8,9 gimnázium 18,5 18,5 24,8 szakközépiskola, technikum 28,3 24,5 szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) 16,9 16,0 24,5 5,0 legfeljebb 8 általános) 8,4 2,1 12,3 NT/NV 8,2 6,3 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 Apa Anya Magasabb iskolázottságú Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=372) 93

94 Az alapváltozók mentén tapasztalható eltéréseket a magasabb iskolázottságú szülő indikátorának egy összevont változatát alkalmaztuk (három kategóriát alakítottunk ki: szakmunkásképzőig, érettségi, diploma ). Eszerint az aktív hallgatóink szülei közül legalább egynek volt diplomája a válaszadók 14 éves korában 33,0 százalék esetében (lásd a II ábra Összesen sorát), érettségivel rendelkező 42,7 százalék, míg legfeljebb szakmunkásképzőig jutott 18,1 százalék (6,2 százalék esetében nem volt válasz). Szakok szerint erős, szignifikáns eltéréseket regisztráltunk (P < 0,001): a diplomás szülők aránya magasan felül van reprezentálva a Nemzetközi kapcsolatok A szak esetében (kerek 50 százalék; ASR = +3,3), míg a Művelődésszervező A szakosoknál a legalacsonyabb ez az érték (17,5 százalék; ASR = -2,7). A legalacsonyabban iskolázott szülők aránya a Humánerőforrás-menedzser A szakosoknál (24,4 százalék; ASR = +2,3) és az egyéb szakosoknál (31,0 százalék; ASR = +1,9) haladja meg szignifikánsan az átlagot (lásd a II ábrát). Nemek szerint szintén erős, szignifikáns az összefüggés (P<= 0,001): míg a nők körében az érettségizett szülő vannak felülreprezentálva (47,3 százalék; ASR = +3,1 a férfiaknál ez az arány mindössze 27,8 százalék), addig a diplomás szülők aránya a férfiak körében magas (40,5 százalék; ASR = +1,7 a nők körében ez az arány csupán 30,5 százalék). Tagozat szerint is jelentősek az eltérések (P < 0,001): a nappali tagozatosok 45,5 százalékának diplomás volt legalább az egyik szülő (ASR = +3,5 a levelezősöknél 27,0 százalék a vizsgált arány), míg az alacsonyan iskolázott szülők aránya a levelező tagozatosoknál van jelentősen felülreprezentálva (22,0 százalék; ASR = +3,0 a nappalisok körében a vizsgált arány ennek jóval kevesebb mint fele: 8,9 százalék). Nem tapasztaltunk szignifikáns eltéréseket a végzés éve szerint (P = 0,396). A szülői család anyagi helyzetét a válaszadó 14 éves korában egy 5-fokozatú skálán értékelték a kérdőív kitöltői. Az eredmények az átlagos körül szóródnak, átlagértékük 2,98 (lásd a II ábrát is). Ha az átlagértékek alakulását megvizsgáljuk az alapvető tényezők mentén, azt tapasztaljuk, hogy szakok szerint nincsenek szignifikáns eltérések (az F-próba elfogadási valószínűsége: P = 0,570; Eta-négyzet = 1,7 százalék). Egyedül a Szabad bölcsész BA szakosok átlaga haladja meg jelentősebben a teljes minta átlagát (itt az érték 3,14 pont),, míg az ellenkező póluson az egyéb szakosok találhatók (itt az átlagérték 2,70 pont). 94

95 II ábra: Az egyes szakok megoszlása aszerint, mi volt a magasabban iskolázott szülő végzettsége a válaszadó 14 éves korában (%) Összesen 6,2% 18,1% 42,7% 33,0% Nemzetközi kapcsolatok (A) 2,9% 10,3% 36,8% 50,0% Egyéb szakok 10,3% 31,0% 20,7% 37,9% Szabad bölcsészet (BA) 9,1% 9,1% 45,5% 36,4% Humánerőforrás-menedzser (A és Emberi erőforrás BA) 9,9% 24,4% 34,4% 31,3% Kommunikáció és médiatudomány (BA) 6,9% 17,2% 44,8% 31,0% Kommunikációművelődésszervező (A) 6,5% 64,5% 29,0% Andragógia (BA) 21,4% 50,0% 28,6% Művelődésszervező (A) 17,5% 64,9% 17,5% 0% 20% 40% 60% 80% 100% NT/NV szakmunkásképzőig érettségi diploma Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=372) Nemek szerint jelentősebb eltérések vannak (P = 0,020): szemmel láthatóan a férfiak családi háttere ebből a szempontból kedvezőbben alakult (náluk a vizsgált átlagérték 3,19 pont, míg a nőknél 2,93). Nem találtunk viszont különösebb eltéréseket a végzés éve (P = 845) és a szak szerint (itt a a P = 0,570). A tagozatok szerinti különbségek viszont jól érzékelhetőek, szignifikánsak (P < 0,001; Eta-négyzet = 6,3 százalék): a nappali tagozatosok átlagértéke jelentősen meghaladja a teljes minta átlagát (3,31 pont), míg a levelező tagozatosoknál valamelyest elmarad attól (2,84 pont). 95

96 II ábra: Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét Ön 14 éves korában? (%) Az átlagosnál valamivel rosszabb; 18,0 Az átlagosnál sokkal rosszabb; 4,7 NT/NV; 6,8 Nagyjából átlagos; 48,1 Az átlagosnál valamivel jobb; 19,7 Az átlagosnál sokkal jobb; 2,8 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=372) Összességében a megkérdezettek 8,4 százaléka számolt be arról, hogy van a közvetlen felmenői körében olyan személy, aki rendelkezik hasonló szakterületen végzettséggel, illetve azon a területen dolgozik. Ezen belül 1,6 százalék esetében kétgenerációs egybeesés is előfordul (lásd a II ábrát). Ha megvizsgáljuk az alapvető ismérvek mentén az összefüggéseket, szakok szerint erős szignifikáns eltérés található (P < 0,001): különösen magas a vizsgált arány a Kommunikáció-művelődésszervező A szakosok körében (31,2 százalék; ASR = +4,9), de érzékelhetően (ha nem is szignifikánsan) magas az Művelődésszervező A és a Nemzetközi kapcsolatok A szakosok esetében tapasztalhatunk (egyikőjüknek sincs a felmenőik között hasonló végzettségű). Csekélyek a nemek szerinti eltérések (P = 0,320), de nem találunk érdemi összefüggéseket a vizsgált szempontból a végzés éve (P = 0,596) és a tagozat szerint sem (P = 0,186; egy árnyalattal nagyobb a nappali tagozatosok között azok aránya, akiknek van a felmenői között olyan személy, aki hasonló végzettséggel rendelkezik (esetükben 10,7 százalék a vizsgált arány, míg a levelezősöknél 7,3; ASR = +/- 1,1) 96

97 II ábra: Van a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag? (%) Igen, szülők és nagyszülők közt is van kapcsolódó szakmájú családtag; NT/NV; 6,5 1,6 Igen, csak a szülők között; 6,0 Nincs; 85,1 Igen, csak a nagyszülők között;,8 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=372) 97

98 II.3. MUNKAHELY Miután hallgatóink egy jelentős része dolgozott már tanulmányai befejezése előtt is mint ez a későbbiekből kiderül, igen fontos kérdés: vajon a főiskola hallgatójaként minek érezte magát elsősorban: főfoglalkozású diáknak, vagy már akkor is főfoglalkozású dolgozónak aki tanul is. Mint adatainkból kiderül, kétharmaduk (67,4 százalékuk) tulajdonképpen már a tanulás évei alatt is nagyobb részt beintegrálódott a munka világába, és csak egyharmaduk (28,4 százalékuk) érezte magát diáknak (4,2 százalékuk nem tudott válaszolni a kérdésünkre lásd a II.3.1. ábrát). II.3.1. ábra: Minek érezte magát elsősorban, amikor még a főiskolán tanult? (%) NT/NV; 4,2 Főfoglalkozású diáknak; 28,4 Főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is); 67,4 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=372) Nagyon markáns eltérések tapasztalhatóak minden alapváltozó mentén. Nemek szerint (P < 0,001) elsősorban a nőkre jellemző, hogy már dolgozóként érte meg a tanulás éveit (köreikben e csoport aránya 69,9 százalék, míg a férfiaknál mindössze 58,2 százalék; ASR = +/- 2,0). 98

99 Tagozat szerint (itt is P < 0,001) több mint tízszeresek az eltérések: a levelezősök 93,4 százaléka érezte magát dolgozónak, míg a nappalisoknak mindössze 8,0 százaléka (ASR = +/-16,1). A főfoglalkozású diákok csoportjában megfordul az arány: a levelezősök 3,9 százalékával szemben a nappalisoknál 84,8 százalék a vizsgált arány (ASR = +/- 15,9). A szakok szerinti eltérések egyértelműen összekapcsolódnak ezzel: ahol több a levelezős, ott a főfoglalkozású dolgozók aránya is átlag feletti (ilyen a Nemzetközi kapcsolatok A szak: 96,5 százalékuk sorolta magát ide míg az ellenkező pólust a Szabad bölcsész BA szakosok alkotják, ahol a vizsgált arány mindössze 33,3 százalék). Meglepő viszont az adatok végzés éve szerint tapasztalható trendszerű alakulása: míg a 2006-ban végzettek alig 20,9 százaléka érezte főfoglalkozású diáknak magát, a két évvel később végzetteknél már 28,9 százalék számolt be erről, míg a frissen végzetteknél 35,8 százalék volt ez az arány. Természetesen a legközvetlenebb kapcsolatban ezzel a kérdéssel a munkahely megléte hozható: megkérdezettjeink 69,9 százalékának az abszolutórium megszerzésekor már volt állása (lásd a II.3.2. ábrát) és közülük 91,5 százalék gondolta magát főfoglalkozású dolgozónak. II.3.1. ábra: Volt-e már állása az abszolutórium megszerzése idején? (%) NV; 3,6 Nem volt; 26,5 Igen, volt; 69,9 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=372) 99

100 A különböző alapismérvek szerinti eltérések egybecsengenek az előző kérdés során tapasztaltakkal (a P minden esetben alatta maradt a 0,001 értéknek): a levelezősök 91,9 százalékának volt már állása a kérdéses időpontban, míg a nappali tagozatosoknál mindössze 18,8 százalék volt ez az arány (ASR = +/- 14,1). Inkább a nőkre jellemző az állás megléte (74,3 százalék szemben a férfiaknál regisztrált 54,4 százalékos aránnyal; ASR = +/-3,4); a végzés éve szerint a korábban diplomát szerzetteknél nagyobb arányban volt jellemző a korai munkába állás (a 2006-ban végzetteknél még 79,9 százalék volt a vizsgált arány, a 2008-ban végzetteknél 70,8 százalék, míg a két évvel később végzetteknél már csak 58,5 százalék). Szak szerint a Művelődésszervezők 94,7 százaléka rendelkezett abszolutóriuma megszerzésekor állással, míg a Szabad bölcsész BA szakosoknál alig 33,3 százalék volt ez az arány. A következőkben csak azokat vizsgáljuk meg, akik tanulmányaik befejezésekor már állásban voltak (összesen 260 személyről van szó). Elsőként az állás megszerzésének módjára voltunk kíváncsiak (az eredményeket lásd a II.3.2. ábrán). II.3.2. ábra: Hogyan jutott hozzá ehhez az álláshoz? (Akinek volt állása az abszolutórium megszerzésekor; %) Egyéb személyes ismeretség révén 33,1 Álláshirdetésre jelentkezett 28,2 Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát Korábbi munkakapcsolat révén 11,6 13,2 Gyakorlati helyén alkalmazták 4,6 Intézményi karrieriroda, állásbörze révén 2,4 Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte 2,3 NV 4,7 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=260) Mint adatainkból is kiderül, a legnagyobb jelentősége a személyes kapcsolatoknak volt: 33,1 százalékuk ezt jelölte meg az első helyen (egyválaszos volt a kérdés). 100

101 Az álláshirdetésre jelentkezés a második leggyakrabban említett forma (28,2 százalékuk jelölte meg), a korábbi munkakapcsolat illetve a jelentkezés a munkáltatónál már lényegesen ritkábban fordult elő (11-14 százalék között mozog a két arány), a karrieriroda, az állásbörze illetve a gyakorlati hely elenyésző arányban szerepel a válaszok között (2-5 százalék között), végül a legritkábban az önfoglalkoztatást említették (alig több, mint 2 százalékuk; 4,7 százalék nem válaszolt a kérdésre). A munkahelykeresés módjában nem igazán fedezhetőek fel különbségek szak, tagozat, végzés éve vagy nem szerint. Megfigyelhető az is, hogy a legtöbbjük esetében a végzett tanulmányok szakterülete kevéssé kapcsolódott munkájukhoz: mindössze 4,9 százalékuk számolt be arról, hogy az illeszkedés teljes volt, legtöbben (47,5 százalékuk) saját és a kapcsolódó szakterületek együttesét jelölte meg, míg 40,5 százalékuk szerint ehhez a munkához egészen más illetve bármilyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg. Majdnem mindannyian állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonyról számoltak be (93,4 százalékuk), elenyésző volt az alkalmi vagy megbízásos jellegű munka (1,1 százalék), de a határozott idejű munkaviszonnyal rendelkezők aránya is csak 4,0 százalék volt. Természetesen közülük a legtöbben (96,6 százalékuk) abban az időszakban főfoglalkozású dolgozónak tekintette magát (aki tanul is ). Visszatérve a teljes válaszadói körre, kiderült, hogy abszolutóriuma megszerzésekor közel harmaduk (28,7 százalékuk) keresett munkát (lásd a II.3.3. ábrát). II.3.3. ábra: Keresett-e állása az abszolutórium megszerzése után? (%) Nem, mert folytatta tanulmányait; 3,2 Nem, mert már akkor is dolgozott; 59,1 NV; 4,5 Nem, egyéb okból; 4,5 Igen, keresett munkát; 28,7 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=372) 101

102 Akik az abszolutórium megszerzését követően munkát kerestek (összesen 107 fő a mintában), 14,6 százalékuk szinte azonnal (egy hónapon belül) talált munkát, további 63,6 százalékuk ennél tovább próbálkozott végül sikerrel, míg 16,9 százalékuk arról számolt be, hogy azóta sincs munkája (5,0 százalékuk nem válaszolt a kérdésünkre). A keresés módját illetően a legtöbbjük álláshirdetésre jelentkezett (27,8 százalékuk), a személyes ismeretséget 22,1 százalékuk említette, míg a munkáltatónál jelentkezett 11,6 százalékuk. Hogy a betöltött állás mennyiben felelt meg végzettségének, mindössze 11,1 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy teljesen illeszkedik, további 35,5 százalékuk saját és kapcsolódó szakterületek illeszkedéséről nyilatkozott. A munkaviszony jellegét illetően közel felük (49,7 százalékuk) állandó jellegű és határozatlan idejű munkaerő-piaci státuszról számolt be, 17,5 százalékuk esetében határozatlan idejű volt a munkaviszonya, míg 2,8 százalék alkalmi megbízással dolgozott (30,0 százalékuk nem válaszolt). A jelenlegi munkaerő-piaci státusza a következőképpen alakul az összes megkérdezettünknek: legnagyobb részük (76,9 százalékuk) alkalmazott, mintegy 4,6 százalékuk munkanélküli, további 10,3 százalékuk inaktív (tanuló, gyermekével van otthon, háztartásbeli stb.), mindössze 4,2 százalékuk önfoglalkoztató (lásd a részletesebb adatokat a II.3.4. ábrán).) II.3.4. ábra: Mi a jelenlegi munkaerő-piaci státusza? (%) Alkalmazott 76,9 GYES-en, GYED-en (GYET-en) van 6,4 Munkanélküli 4,6 Vállalkozó 2,6 Nappali tagozaton tanuló diák 2,3 Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó 1,8 Háztartásbeli, egyéb inaktív (eltartott) 1,4 NT/NV Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=260) 102

103 Összességében 1,4 százalékuk számolt be arról, hogy még eddig sohasem dolgozott, további 8,9 százalékuknak jelenleg ugyan nincs munkája, de korábban volt. Fő munkaviszonyukat tekintve 4,2 százalékuk alkalmi, vagy megbízásos jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) munkát végez, 5,3 százalékuknak határozott idejű, míg 78,5 százalékuknak határozatlan idejű állandó jellegű munkája van. Ez utóbbi csoporton belül 16,7 százalékuk köztisztviselő, közalkalmazott, további 10,4 százalékuk állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja (65,4 százalékuk más helyen dolgozik illetve 7,5 százalékuk nem válaszolt kérdésünkre). Mindent egybevéve tehát válaszadóink 81,5 százaléka dolgozott a megkérdezése időpontjában, amely szakonként igen nagy eltéréseket mutat (P = 0,035) lásd a II.3.5. ábrát). II.3.5. ábra: Az egyes szakok megoszlása aszerint, mi volt a magasabban iskolázott szülő végzettsége a válaszadó 14 éves korában (%) Összesen 18,5% 81,5% Kommunikációművelődésszervező (A) 9,7% 90,3% Művelődésszervező (A) 12,1% 87,9% Nemzetközi kapcsolatok (A) 13,2% 86,8% Humánerőforrás-menedzser (A és Emberi erőforrás BA) 19,8% 80,2% Egyéb szakok 20,7% 79,3% Kommunikáció és médiatudomány (BA) 27,6% 72,4% Andragógia (BA) 28,6% 71,4% Szabad bölcsészet (BA) 50,0% 50,0% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Nem dolgozik Dolgozik Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=372) 103

104 A legnagyobb a vizsgált arány a Kommunikáció művelődésszervező A szakosoknál (90,3 százalék), míg az ellenkező póluson a Szabad bölcsészet BA szakosok találhatók (alig 50 százalék köreikben a vizsgált arány). Tagozat szerint is szignifikánsak az eltérések (P = 0,007): míg a nappalisok 73,2 százaléka számít aktív keresőnek, a levelezősöknél 84,9 százalék ez az arány (ASR = +/-2,7). A végzés éve szerinti arányok igen meglepő módon alakulnak: a legnagyobb az aktív keresők aránya a 2008-ban végzettek körében (88,6 százalék), ettől elmarad a korábban végzetteké (82,8 százalék) és a legalacsonyabb a 2010-ben végzetteknél (73,4 százalék; P = 0,009). Nincs szignifikáns eltérés nemek szerint (P = 0,109), de egy árnyalattal magasabb a nők gazdasági aktivitása a férfiakénál (82,9 százalék versus 75,9 százalék). Az aktív keresők (összességében 302 fő a mintában) körében a továbbiakban megvizsgáljuk a munkájuk, munkavégzésük egyes körülményeit, jellegzetességeit. Először azt vesszük alaposabban górcső alá, mennyiben felel meg a végzettsége jelenlegi munkájának. A következő ötfokú skálán osztályoztak megkérdezetteink (lásd a II.3.6. ábrát). II.3.6. ábra: Milyen mértékben használja munkájában a tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett képességeket? (Csak aktív keresők; %) 3 Közepes mértékben; 31,2 4 Nagymértékben; 15,6 5 Teljes mértékben; 4,2 2 Kevéssé; 30,4 1 Egyáltalán nem; 18,2 NT/NV;,4 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=302) 104

105 A vizsgált ötfokú skálán az átlagérték 2,57 pontnak adódott (szórása 1,09). Nemek szerint nem tapasztaltunk szignifikáns eltéréseket az aktív keresők körében (P = 0,227), hasonló a helyzet a tagozat (P = 0,738) és a végzés éve szerint is ( itt P = 0,115). A szakok szerinti eltérések annál markánsabbak (P = 0,005). A következő ábrán azt mutatjuk be, hogyan alakulnak az átlagértékek szakonként (lásd a II.3.7. ábrát). II.3.7. ábra: Milyen mértékben használja munkájában a tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett képességeket szakonként. (Csak aktív keresők; átlagok az ötfokú skálán) Humánerőforrás-menedzser (A és Emberi erőforrás BA) Kommunikáció és médiatudomány (BA) Egyéb szakok 2,74 2,70 2,85 Nemzetközi kapcsolatok (A) Andragógia (BA) Kommunikáció-művelődésszervező (A) 2,48 2,47 2,46 Művelődésszervező (A) 2,18 Szabad bölcsészet (BA) 1,54 Összesen 2,57 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=302) A különbségek igen jelentősek: míg a Humánerőforrás-menedzser A szakosok értéke jóval meghaladja az átlagértéket (2,85 pont), addig a Szabad bölcsészet BA szakosoknál ennek alig több mint a fele (1,54 pont). A megkérdezettek 31,6 százaléka szerint munkájuk nem igényel felsőfokú végzettséget, míg 9,9 százalékuk szerint egyetemi diploma vagy egyéb posztgraduális képzésre van (lenne) hozzá szükség. Néhány további jellegzetességét tekintsük át az aktív kereső válaszadók munkahelyeinek. Nagyobb részük (62,6 százalékuk) magántulajdonban lévő vállalatnál, cégnél dolgozik, 27,2 százalék esetében teljesen, 6,7 százaléknál pedig részben állami tulajdonú a munkáltatója. Külföldi tulajdonban van a munkahelyek 24,9 százaléka, teljesen magyar tulajdonban 56,4 százaléka, míg 13,2 százalék vegyes tulajdonú. Nagyobb legalább ezer főt alkalmazó cégben dolgozik az aktív keresők 26,9 százaléka, 50 alatti a cégek 28,9 százaléka. 105

106 Ágazatok szerint az aktív kereső válaszadóink munkahelye a következőképpen oszlik meg (lásd a II.3.8. ábrát). II.3.8. ábra: Mi a munkahelye ágazata? (Csak aktív keresők; átlagok az ötfokú skálán) Pénzügyi, biztosítási tevékenység 13,8 Információ, kommunikáció (pl. távközlés, számítógépes szolgáltatások, kiadói Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Kereskedelem, gépjárműjavítás (minden nagy- és kiskereskedelem, illetve gépjárművek Egyéb szolgáltatás (pl. érdekképviselet, szakszervezet, politika, háztartásicikk-javítás, Szállítás, raktározás (pl. vasúti, közúti, légi személy- és áruszállítás és postai tevékenység) 7,3 6,8 6,2 9,2 13,6 Oktatás 5,7 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (pl. eszköz, illetve munkaerő- Művészet, szórakoztatás, szabadidő (pl. múzeum, szerencsejáték, sport, művészet) Feldolgozóipar (pl. élelmiszer, ruházat, építőanyag, szerszám, gépgyártás, 5,1 5,0 4,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 4,1 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (ezek termelése, ellátása, 3,4 Építőipar Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (pl. piackutatás, fordítás/tolmácsolás, jogi, üzleti Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2,4 2,0 2,6 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelés, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ingatlanügyletek (pl. ingatlan adás-vétele, ügynökség) NT/NV 1,0,9,7 1,1 0,0 5,0 10,0 15,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=302) 106

107 A leggyakoribb ágazatnak számít a pénzügyi, biztosítási tevékenység (13,8 százalékuk dolgozik ilyen területen), továbbá az információ, kommunikáció szektor (válaszadóink 13,6 százaléka helyezkedett el ilyen jellegű cégeknél). Viszonylag alacsony az oktatás (5,0 százalék), míg a legkisebb gyakorisággal az ingatlanügyletek szektora fordul elő (mindössze 0,7 százalék). 107

108 II.4. JÖVEDELEM, ELÉGEDETTSÉGI-ADATOK Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan alakul a végzettjeink keresete, az ún. normál fizetése (egy átlagosnak számító hónapban a főállásból származó havi nettó keresete). Mint adatainkból kiderül, átlagosan 192 ezer forintot visznek haza az aktív keresők (lásd a II.3.9. ábra Összesen sorát). Meglepően kicsi a nemek szerinti eltérés (P =0,892): kevesebb, mint 3 ezer forint. Annál jelentősebbek más ismérvek szerint a szóródás. Tagozat szerint a legjelentősebb (P = 0,001): itt a levelezősök havi nettó keresete több mint 50 ezer forinttal meghaladja a nappali tagozatosokét. Markánsak a végzés éve szerinti különbségek is (P = 0,002): ahogy a végzettség megszerzését tekintve haladunk vissza az időben, úgy nő a fizetés (a két szélső pólus között a különbség meghaladja a havi 60 ezer forintot). Bár a szakok szerinti eltérések szignifikancia-szintje valamivel elmarad a fentebb említett értékektől (P = 0,020), de a két szélső pólus között (Nemzetközi kapcsolatok illetve Andragógia BA szakok) a különbség megközelíti a havi 80 ezer forintot. A jövedelmi viszonyok objektív adatai mellett kíváncsiak voltunk az aktív keresők munkahelyi elégedettségnek különböző aspektusaira is. Hat szempontból osztályozták válaszadóink munkahelyi körülményeiket (az eredményeket lásd a II.4.2. ábrán). Először a munka szakmai, tartalmi részét értékelté, ahol a négyfokú skála a következőképpen épült fel: 4 = teljesen elégedett ; 3 = elégedett ; 2 = elégedetlen ; 1 = teljesen elégedetlen. A megkérdezettek közel egyharmada (32,9 százalékuk) a legkedvezőbb kategóriát jelölte meg, további 43,1 százalékuk elégedett volt jelenlegi munkájával a vizsgált szempontból. Összességében alig haladja meg az elégedetlenek aránya a 20 százalékot, ezen belül is a legkedvezőtlenebb kategóriát alig 4,0 százalékuk jelölte meg (2,1 százalék esetében nem kaptunk érdemi választ). Ha átlagoljuk a pontszámokat, akkor összességében a munkavállalók tevékenységük szakmai, tartalmi részére 3,07 pontot adta. 108

109 II.4.1. ábra: Átlagos havi nettó jövedelem alapvető tényezőnként (Ft érdemben válaszolók) NEM (P = 0,892) Nő Férfi TAGOZAT (P = 0,001) Levelező Nappali VÉGZÉS ÉVE (P = 0,002) SZAK (P = 0,020) Nemzetközi kapcsolatok (A) Humánerőforrás-menedzser (A és Emberi erőforrás BA) Egyéb szakok Művelődésszervező (A) Szabad bölcsészet (BA) Kommunikáció és médiatudomány (BA) Kommunikáció-művelődésszervező (A) Andragógia (BA) Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=302) 109

110 A következő tényező a szakmai előmenetel, a karrierépítés lehetősége volt. Ezzel kapcsolatban már sokkal kedvezőtlenebbül alakultak a vélemények: az átlagérték itt a legalacsonyabb (2,58 pont), az elégedetlenek aránya közelít az 50 százalékhoz (13,3 százalékuk teljesen elégedetlen, további 30,3 százalékuk elégedetlen munkájának ezen aspektusával); a teljesen elégedettek aránya mindössze 16,3 százalék). II.4.2. ábra: Mennyire elégedett a munkahelye, munkája egyes tényezőivel? (aktív keresők; %) a munka összességét tekintve (Átlag = 2,96) 2,63,5 17,4 56,5 20,1 a munka tárgyi körülményei (Átlag = 3,18) 4,6 5,5 10,9 39,9 39,0 a munka személyi körülményei (Átlag = 3,17) 3,8 5,8 12,3 38,0 40,1 jövedelem, juttatások (Átlag = 2,74) 2,2 6,9 29,3 43,8 17,9 szakmai presztízs (Átlag = 2,76) 2,4 8,7 28,0 38,7 22,2 szakmai előmenetel, karrierépítés (Átlag = 2,58) 3,1 13,3 30,3 37,0 16,3 a munka szakmai, tartalmi része (Átlag = 3,07) 2,14,0 17,9 43,1 32,9 0% 20% 40% 60% 80% 100% NT/NV teljesen elégedetlen elégedetlen elégedett teljesen elégedett Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=302) 110

111 A végzett munka szakmai presztízsének megítélése esetében egy árnyalattal kedvezőbb az összkép (az átlag itt 2,76 a négyfokú skálán), de még mindig nagy a teljesen elégedetlenek aránya (8,7 százalék). Az átlagot tekintve a jövedelmi, juttatási viszonyok megítélése nagyon hasonló (2,74 pont), de itt a teljesen elégedettek aránya viszonylag alacsony (19,9 százalék). A munka személyi és tárgyi körülményeivel lényegében a döntő többség elégedett (3,17 illetve 3,18 pont a két átlagérték), és itt közel 40 százalék a nagyon elégedettek aránya mindkét esetben, miközben az ellenkező véleményen ennek alig több mint egytizede van csupán. Megkértük arra is válaszadóinkat, hogy a munka összességét tekintve osztályozzák helyzetüket, viszonyaikat. Itt a négyfokú skálán mért átlagérték 2,96 pontnak adódott, amely mögött az húzódik meg, hogy körülbelül a munkavállalók egyötöde (20,9 százalékuk) nem érzi jól magát a munkahelyén, ezzel szemben a relatíve elégedettek aránya jóval magasabb: 76,6 százalék (2,6 százalékuk nem válaszolt). Ez az összesített mutató talán a legalkalmasabb arra, hogy megvizsgáljuk a munkavállaló végzett hallgatóink körében: összességében hogyan boldogulnak a munka világában, mennyire térnek el az egyes csoportjaik szerint ezek a vélemények. A következő ábrán azt mutatjuk be, hogyan alakulnak az átlagértékek nem, tagozat, végzés éve és szakok szerint (lásd a II.4.3. ábrát). A nemek szerinti eltérések gyengén szignifikánsak (P = 0,075), szemben a jövedelem-adatokkal, ahol nem találtunk nemenként lényegesebb eltéréseket. A szubjektív értékítéletek alapján megállapíthatjuk, hogy a nők egy árnyalattal kedvezőbben ítélik meg munkakörülményeiket összességében, de nem rosszabbak jövedelmi viszonyaik sem. Az objektív és szubjektív értékítéletek együttes mérlege azt bizonyítja, hogy női végzettjeink egy árnyalattal talán sikeresebbek férfi kollégáikhoz képest a munka világában. Tagozat szerint az objektív jellegű jövedelmi adatok szerint lényegesen kedvezőbben alakul a levelező tagozaton végzett hallgatóink sorsa, melyet igazán nem ellensúlyoz a munkakörülmények egy árnyalattal kedvezőtlenebb megítélése (az összefüggések elfogadásának valószínűsége itt igen csekély: P = 0,480). Megállapíthatjuk tehát, hogy a levelező tagozatosok beilleszkedése tűnik sikeresebbnek. Alig fedezhetőek fel a végzés éve szerinti eltérések a vizsgált mutató tekintetében (P = 0,134). igazából nincs tehát, ami ellensúlyozná a jövedelmi viszonyok mentén megfigyelhető előnyét a legkorábban végzettjeinknek. 111

112 II.4.3. ábra: Mennyire elégedett a munka összességét tekintve alapvető tényezőnként (átlagértékek a négyfokú skálán érdemben válaszolók) NEM (P = 0,075) Nő 2,99 Férfi 2,80 TAGOZAT (P = 0,480) Levelező Nappali 2,94 3,01 VÉGZÉS ÉVE (P = 0,134) ,03 3, ,84 SZAK (P = 0,580) Szabad bölcsészet (BA) Egyéb szakok 3,27 3,24 Kommunikáció-művelődésszervező (A) Kommunikáció és médiatudomány (BA) Művelődésszervező (A) Andragógia (BA) Nemzetközi kapcsolatok (A) Humánerőforrás-menedzser (A és Emberi erőforrás BA) 3,00 2,98 2,97 2,95 2,90 2,89 Összesen 2,96 2,50 3,00 3,50 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=302) 112

113 Meglepően kicsik a szakok szerinti eltérések is (P = 0,580); csak a Szabad bölcsészet BA és az egyéb szakosok emelkednek ki a többiek közül munkához kapcsolódó szubjektív értékítéleteik tekintetében. Miután ez utóbbi csoport jövedelmi viszonyai átlagosak (szemben a szabad bölcsészekkel, akik átlag alatti keresetről számoltak be), a mérleg az ő javukra billen. 113

114 II.5. KOMPETENCIÁK Az idei adatfelvétel immáron a második volt, amikor végzett hallgatóink kérdőíveiben szerepeltek a kompetenciákra vonatkozó kérdések. Miután az egy évvel ezelőtti elemzéseinkben részletekbe menően foglalkoztunk az eredményekkel, itt csupán néhány kiegészítést teszünk az ott leírtakhoz képest (lásd erről: Kabai-Krisztián-Schottner,2010: ). Egyrészt kiemeljük, hogy eredeti elképzeléseinknek megfelelően három szereplőt vonunk be a kompetencia-vizsgálatainkba: a végzett, az aktív hallgatókat és a munkáltatókat. E két utóbbi esetében kétévente csak egyszer kérdezzük őket a 30 kompetenciáról, a következő évben eljuttatjuk számukra az eredményeinket és azok kapcsán teszünk fel kérdéseket (lásd fentebb az aktív hallgatóknál az I.7. fejezetet). A végzett hallgatóinkat viszont minden évben szerepelnek a kompetencia-kérdések (emellett itt is megvalósul egyfajta visszacsatolás lásd a következő II.6. fejezetet). Különösen indokolja ezt a metódust az a körülmény, hogy végzett hallgatóinknál csak azokat kérdezhetjük meg a szükséges kompetenciákról, akik eredeti (a ZSKF-en) szerzett végzettségüknek megfelelő munkát végeztek. Így 2010 tavaszán 211 érdemi választ tudtunk regisztrálni, amelyhez az idén további 139-et tehettünk hozzá. Immáron 350 főre nőtt a mintánk, amely alkalmassá válhat a szakok szerinti elemzésekre is. Az is indokolja az évente megismétlődő adatfelvételt, hogy mindig három végzett évfolyamot kérdezünk egy-egy éves elcsúsztatással (tehát tavaly a ben végzetteket, míg az idén a es csoportok kerültek be a mintánkba), tehát nem merül fel az egy éven belüli ismétlése a vizsgálatnak, hanem az egyik évben felvett adatok kiegészíthetők a másikkal. Így teszünk most is: az alábbi ábrákban egyrészt bemutatjuk a kibővített végzett hallgatói kompetenciaadatainkat (lásd a II.5.1. ábrát), másrészt ezeket hozzáillesztjük a tavalyi aktív hallgatói és munkáltatói adatokhoz (lásd a II.5.2. pókháló-ábránkat. 114

115 II.5.1. ábra: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor mennyire szükséges? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkezett/szükséges; 5 = nagyon nagy mértékben rendelkezett/szükséges) - Szűrt 30. ÁTLAGOK: 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 03 Innovatív készség, újító szellem 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 05 Nagy munkabírás, kitartás 06 Beszédkészség 07 Íráskészség, fogalmazási készség 08 Kézügyesség 09 Nyelvtudás 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 11 Emberi konfliktusok kezelése 12 Konfliktustűrés 13 Együttműködés egy csapattal 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 15 Munkaszervezés 16 Előrelátás, tervezőkészség 17 Mások szakmai vezetése 18 Mások irányítása, utasítása 19 Gyakorlati szakismeret 20 Tanulási képesség 21 Precizitás, részletekre figyelés 22 Időbeosztás 23 Kritikai gondolkodás 24 Önálló munkavégző képesség 25 Alkalmazkodóképesség 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 29 Fegyelem, szabályok követése 30 Általános tájékozottság, műveltség 2,03 2,90 2,99 3,08 3,04 3,03 3,86 4,03 3,59 3,75 3,43 3,94 3,62 3,63 4,03 4,40 4,32 4,38 4,15 4,50 4,21 4,35 3,24 3,40 3,48 4,13 4,31 3,92 4,40 3,80 4,37 4,22 4,25 3,88 4,01 3,94 4,24 3,91 4,11 3,73 3,67 4,20 4,17 4,03 4,12 4,37 3,95 4,28 4,33 4,53 4,19 4,34 4,14 4,34 4,14 4,38 4,15 4,22 4,12 4,19 4,05 4,05 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 Rendelkezett Szükséges Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF és Tavasz. Végzett hallgatók (N=350) 30 Csak azokat vontuk be, akiknek van vagy volt már az itt szerzett szakhoz kapcsolódó munkahelyük. 115

116 II.5.2. ábra A kiegészített pókháló ábra : Mennyire rendelkeztek az egyes kompetenciákkal végzésükkor a volt hallgatóink (aktívaknál: jelenleg ) illetve mennyire szükségesek a (aktívaknál: leendő ) munkájukhoz? A kettő különbségének átlagértékei az ötfokozatú skálán; a munkáltatók, a végzett hallgatók és az aktív hallgatók adatai szerint. 30 Általános tájékozottság, műveltség (-0,04) 12 Konfliktustűrés (-0,02) 17 Mások szakmai vezetése (+0,63) 18 Mások irányítása, utasítása (+0,54) 24 Önálló munkavégző képesség (-0,67) 0,50 0,25 0,00-0,25-0,50-0,75-1,00-1,25-1,50 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. (-0,64) 13 Együttműködés egy csapattal (-0,58) 20 Tanulási képesség (-0,57) 05 Nagy munkabírás, kitartás (-0,57) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség (-0,11) 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (-0,27) 07 Íráskészség, fogalmazási készség (-0,55) 16 Előrelátás, tervezőkészség (-0,50) 06 Beszédkészség (-0,38) 22 Időbeosztás (-0,39) 09 Nyelvtudás (-0,42) Munkáltatók (N=205) Végzett hallgatók (munkavállalók) (N=350) Aktív hallgatók (N=497) Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK Végzett és aktív hallgatók, valamint a munkáltatók. 116

117 Lássuk ez utóbbi ábrát tegyünk egy rövid értelmezési próbát! A munkáltatók (összesen 205 cég) azon képviselői, akik szorosabb kapcsolatban vannak a munkavállalókkal (az ún. közvetlen termelésirányítók ) osztályozták a munkavállalóikat a megadott szempontok szerint. Vegyük konkrétan az Önálló munkavégző képességet (a 24. tételt a kompetencia-listánkon). Véleményük szerint ez a készség az ötfokú skálán 4,37 pont mértékben szükséges a sikeres munkavégzéshez. Ezzel szemben a végzett hallgatóink átlagosan 3,50 mértékben rendelkeztek velük véleményük szerint, amikor munkába léptek náluk. A hiány tehát -0,87 nak adódik. A munkavállalóik (végzett hallgatóink, két év adatfelvételei során 350-en kerültek be az összesített mintánkba) ennek a kompetenciának a fontosságát 4,52 pontra értékelik átlagosan. Szerintük a munkába lépésükkor 4,34 pontnyi mértékben rendelkeztek vele tehát az általuk érzékelt hiány mindössze -0,17 pont az ötfokú skálán. Az aktív hallgatóink (közülük 497-en válaszoltak érdemben kérdéseinkre) megítélése szerint az önállóság fontossága a munkavégzés során 4,59 pont, eddigi tanulmányaik során ők ezt a képességet 4,19 pont mértékben sajátították el vagyis még -0,40 pontnyi hiányt kell ledolgozniuk a továbbiakban megítélésük szerint. Mint az ábráról is leolvasható, a munkáltatók és a munkavállalók véleménye e tekintetben a hiányról mintegy 0,67 pontnyira tér el egymástól. Az aktív hallgatók is tévesen úgy gondolják, hogy már most nagyobb részét elsajátították ennek a készségnek. Hasonló módon részletes elemzéseknek vehetjük alá az ábra egyéb adatait. A legfontosabb következménye egy ilyen ábra bemutatásának egy órán az lehet, hogy a tanár felhívja a hallgatói figyelmét: ebben a tekintetben a végzettek és a munkáltatóik adatai egyértelműen utalnak e kompetencia hiányos elsajátítására és ezt a hallgatók is hibásan észlelik. Tehát sokkal többet kell ezzel foglalkozni a következőkben. Megbeszélik: milyen feladatokat hogyan kell a továbbiakban megoldaniuk, hogy ez a kompetenciájuk növekedjen. Arra is felhívhatja a figyelmüket, hogy a munka világába való belépésükkor érdemes azokra az extra erőfeszítéseikre hivatkozniuk, amelyeket ezen készségeik fejlesztése érdekében célirányosan és tudatosan, tanáraik ösztönzésére kifejtettek tanulmányaik során. Mondanunk sem kell, hogy egy felvételi beszélgetés során ez milyen jól jöhet egy állásra pályázó végzett hallgatónknak Nem minden tanulság nélkül való a végzett hallgatóink számára sem ezeknek az eredményeknek a bemutatása: ráébredhetnek annak okaira, hogy miért elégedetlenek velük a főnökeik. Mi az, amit eddig talán nem is sejtettek, hogy változtatni kellene a munkájuk során, hogy sikeresebben beilleszkedjenek, karriert építsenek munkahelyükön. De a munkáltatók számára is fontosak lehetnek adatainkkal szembesülve azok a felismerések, hogy a munkavállalóikkal szemben kialakult kölcsönös elégedetlenségek mögött az húzódhat meg, hogy beosztottjaik nem is sejtik, hogy ők miért elégedetlenek velük. 117

118 II.6. A VÉGZETT HALLGATÓK VÉLEMÉNYE A PÁRBESZÉD-MODELLRŐL Mint azt jeleztük már az aktív hallgatók adatainak elemzése kapcsán, egyik legfontosabb célkitűzése az idei aktív és végzett hallgatói kutatásainknak az volt, hogy letapogassuk : milyen a fogadókészség az eredményeink visszacsatolásátra a gyakorlatba. Éppen ezért a végzett hallgatóink idei kérdőívének végére is felkerült a Párbeszéd-modell koncepciója és a Pókháló-ábra, amely a kompetencia-méréseink legfontosabb eredményeit foglalja magába (lásd a 2. Mellékletben). A következőkben a II.6.1. ábra adatai kapcsán kitérünk arra, milyen eredménnyel járt kísérletünk, de bemutatjuk a címszavas elemzésünk néhány megállapítását is. Összességében megállapítható, hogy a végzett hallgatóink közel fele (48,8 százalékuk) pozitívan reagált felkérésünkre, érdeklődést mutatott a koncepciónk és az eredményeink iránt. Az egyes csoportok szerint nem találtunk szignifikáns eltéréseket az érdeklődés tekintetében. Különösen a tagozat esetében voltak nagyon kiegyenlítettek az adatok (itt a P értéke meghaladta a 0,8 at is). Nagyon óvatosan néhány jellegzetes eltérésre azért felhívjuk a figyelmet azzal együtt, hogy jelezzük: további kutatásokra van szükség az átlag-eltérések mögött meghúzódó jelenségek pontos felderítéséhez, értelmezéséhez. Talán egy árnyalattal eredményesebbek voltunk a férfihallgatóink körében: 54,0 százalékuk reagált pozitívan (szemben a nők 47,4 százalékos arányával). Tagozat szerint semmit nem tudunk mondani, de a végzés éve sem igazít el bennünket. Szakok szerint is csak a jellegzetes szélső pólusokra utalhatunk: míg az Andragógia BA szakosok körében az érdeklődők aránya közel kétharmad (64,6 százalék), addig a Művelődésszervező A szakosoknál ennek alig a fele (33,9 százalék). A nyitott kérdéseinkre adott válaszoknak itt is elvégeztük a tartalomelemzését. Az első kérdés így hangzott: Mi a véleménye a koncepciónkról? Erre a kérdésre a megkérdezettek csupán kisebb része válaszolt. A válaszokat ismét, miként azt az aktív hallgatók válaszainál is tettük, hívószavak szerint dolgoztuk fel. Ennél a megkérdezett csoportnál is inkább a pozitív értékelések kerülnek előtérbe, de többféle szempont szerint válaszolnak, mint az aktív hallgatók, válaszaik nehezebben sorolhatók csoportokba. Néhol kifejezetten a főiskolára, az ott folyó oktatásra fogalmaznak meg véleményt, amelyben nem esik szó a kompetenciapárbeszédről. 118

119 II.6.1. ábra: Érdekli-e önt a ZSKF Diplomás Pályakövető Rendszerének koncepciója és egyes eredményei? (azok aránya, akiket érdekel; %) NEM (P = 0,298) Nő 47,4 Férfi 54,0 TAGOZAT (P = 0,810) Levelező Nappali 48,4 49,8 VÉGZÉS ÉVE (P = 0,200) , , ,1 SZAK (P = 0,179) Andragógia (BA) 64,6 Egyéb szakok Humánerőforrás-menedzser (A és Emberi erőforrás BA) Nemzetközi kapcsolatok (A) Kommunikáció és médiatudomány (BA) 50,2 48,9 53,8 58,3 Szabad bölcsészet (BA) Kommunikáció-művelődésszervező (A) 40,6 40,0 Művelődésszervező (A) 33,9 Összesen 48,8 30,0 50,0 70,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=

120 A következő válasz-csoportokat különítettük el: hasznos 9 említés; jó, kitűnő, szuper 18 említés; fontos, tetszik, várom, remélem, szép 7 említés; a döntő szempontok másutt/a munkáltatónál vannak 4 említés; egyéb válasz 2 említés; de, ámbár, ugyanakkor, csak 7 említés. Ebben az esetben a válaszadó bizonyos szempontokból kifejezi a kétségeit, a kételkedését. A második nyitott kérdésben arra kerestük a választ, hogy: Mi a véleménye az adatokról? Erre a kérdésre 34 hosszabb-rövidebb válasz érkezett. A válaszok csoportokba sorolását megnehezíti, hogy többen ebben a kérdésben sem az adatokra koncentráltak, hanem véleményt mondtak a főiskolai éveikről, a diplomájuk maguk által megítélt értékéről stb. így válaszaik viszonylag nehezen értelmezhetőek. A következő válaszcsoportok alakultak ki: Kompetenciákat 17 válaszelemben említenek a megkérdezettek (néhányan többet is) Az ábra bonyolultsága, értelmezési problémák, nem érdekli, nem tanulmányozza át 5 alkalommal jelennek meg; A lelkendezők csoportja: 7 említés; A munkáltatók felelősségét, elvárásainak irreális voltát, a munka világának másféleségét 6 válaszban említik; Egyéb válasz: 3 említés; de, ámbár, ezzel szemben : 6 említés, ismét azoktól, akiknek a válaszaiban ambivalens elemek fogalmazódnak meg. A viszonylag nagyszámú kétkedő válaszát úgy lehet összefoglalni, hogy a koncepció nagyon jó, de minek?, az igazán fontos dolgok nem itt dőlnek el. 120

121 1. MELLÉKLET: A MODELL KONCEPCIÓJA ÉS A PÓKHÁLÓ-ÁBRA MEGÚJÍTHATÓ-E A FELSŐOKTATÁS? MIRE JÓ A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER FELSŐFOKON? EDDIG az oktatási intézmények olyan üzemek voltak, amelyek nem maguk értékesítették a terméküket, hanem ezt tegyük hozzá: felelőtlenül nagyobbrészt rábízták a végzett hallgatóikra! Mi a Diplomás Pályakövető Rendszer keretein belül ezen változtatni kívánunk! A KUTATÁS-SOROZATUNK ALAPKONCEPCIÓJA, MODELLJE: A évi Felsőoktatási törvény kötelezően előírja minden egyetem, főiskola számára, hogy kövessék nyomon a végzett hallgatóik sorsát: kérdezzék meg őket, hogyan boldogulnak a munka világában! Ezt nevezzük Diplomás Pályakövető Rendszer -nek. Mi ezt TOVÁBBFEJLESZTETTÜK és ennek keretein belül az egyes szakok/szakmák/hivatások jellegzetességeit vizsgáljuk a kompetenciák nyelvén (online kérdőíveink segítségével). Megkeressük volt hallgatóinkat (a munkavállalókat), munkáltatóikat, megkérdezzük az adott szakmához/hivatáshoz SZÜKSÉGES készségeket, kompetenciákat (30 kompetencia esetében egy ötfokú skálát alkalmazunk); majd rákérdezünk arra is, hogy milyen mértékben RENDELKEZNEK ezekkel a kompetenciákkal a végzettjeink. Hasonló módon megkérdezzük aktív hallgatóinkat is: mit gondolnak leendő hivatásuk gyakorlásához milyen mértékben van szükség az egyes kompetenciákra, illetve jelenleg milyen mértékben rendelkeznek ezekkel. AZ EREDMÉNYEKET VISSZACSATOLJUK A FELSŐOKTATÁSBA: Megismertetjük az oktatókkal a kutatási eredményeket, felhívjuk a figyelmüket, mire kell különösebb hangsúlyt fektetni az oktatásban, hogy a végzettjeink jobban beváljanak, sikeresebben elhelyezkedjenek a munka világában. De bemutatjuk eredményeinket az aktív, a volt hallgatóinknak és munkáltatóiknak is. Megbeszéljük velük (egyfajta PÁRBESZÉDET FOLYTATUNK ), valójában mi is akadályozza a felsőoktatásunk hatékonyságát, kikérjük véleményüket, tanácsaikat, mit kell másképpen csinálnunk, hogy elháruljanak az akadályok végzettjeink karrierje elől. Az Interneten a leendő hallgatóink is megismerkedhetnek a modellünkkel, elképzeléseinkkel és eredményeinkkel. E MODELL KERETEIN BELÜL TEHÁT AZT KÍNÁLJUK HALLGATÓINKNAK, hogy a mi intézményeinkben úgy készülhetnek leendő hivatásukra, hogy ismerik a munkáltatók elvárásait és a tanáraik is ennek tudatában oktatják őket. A MODELL KIDOLGOZÓI ÉS ALKALMAZÓI EGY TÁMOP ( PEGAZUS ) PÁLYÁZAT KERETEIN BELÜL: A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA (ZSKF) ÉS PARTNEREI: ANDRÁSSY GYULA BUDAPESTI NÉMET NYELVŰ EGYETEM (ANNYE); APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA (AVKF); WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA (WJLF). A KUTATÁS-SOROZAT LEBONYOLÍTÁSA ÉS A MODELL KIÉPÍTÉSE A ZSKF TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONTJA (ZSKF TKK) ÉS A KONZORCIUMI DPR KUTATÓCSOPORT () KERETEIN BELÜL ZAJLIK. * * * 121 (2010. Augusztus)

122 1. ábra: SPECIÁLIS KOMPETENCIA-HIÁNYOK: Mennyire RENDELKEZETT az egyes kompetenciákkal végzésekor (aktívaknál: jelenleg ) MÍNUSZ mennyire SZÜKSÉGESEK a (aktívaknál: leendő ) munkájához? A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán. Szűrt 31. A munkáltatói és a végzett hallgatói VÉLEMÉNY-ELTÉRÉSEK, 16 kompetencia (Zárójelekben a számok: a munkáltatói és a végzett hallgatói vélemények eltérései arról, hogy mekkora a kompetencia-hiány ; az ábrán a 0 érték = nincs hiány, pontosan annyival rendelkeznek, amennyi szükséges lásd a nyilat.) 24 Önálló munkavégző képesség (-0,70) 17 Mások szakmai vezetése 0,50 07 Íráskészség, fogalmazási (+0,59) 0,25 készség (-0,69) 18 Mások irányítása, 13 Együttműködés egy 0,00 utasítása (+0,50) csapattal (-0,61) -0,25-0,50 04 Probléma-megoldási 30 Általános tájékozottság, -0,75 készség, leleményesség műveltség (+0,07) (-0,56) -1,00 12 Konfliktustűrés (-0,03) -1,25-1,50 05 Nagy munkabírás, kitartás (-0,54) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség (-0,08) 09 Nyelvtudás (-0,52) 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (-0,41) 16 Előrelátás, tervezőkészség 20 Tanulási képesség (-0,43) 21 Precizitás, részletekre (-0,42) 22 Időbeosztás (-0,42) figyelés (-0,43) Munkáltatók (N=170) Végzett hallgatók (N=231) Aktív hallgatók (N=497) Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK Tavasz és Ősz Végzett és aktív hallgatók, valamint a munkáltatók Március 31 Munkáltatói és végzett hallgatói VÉLEMÉNY-ELTÉRÉSEK: pl. az Önálló munkavégző képesség 24-es kompetencia esetében: a munkáltatók szerint -0,87 a hiány, míg a végzett hallgatóknál csak -0,17 (lásd a IV.6. ábrát; e kettő között a különbség -0,70 pont az ötfokú skálán; lásd még a IV.2. és a IV.4. ábrákat is). Ugyanakkor a Mások szakmai vezetése 17-es kompetencia esetében a munkáltatók szerint túlképzés folyik a felsőoktatásban, mivel szerintük +0,48 ez esetben a többlet. A végzett hallgatók -0,11 hiányt észleltek (a különbség +0,59 pont), míg az aktív hallgatók szerint -0,58 pont a pótlandó hiány. Kedvező fejlemény, hogy pl. az Általános tájékozottság, műveltség 30-as kompetencia esetében a munkáltató és a végzett is igen elégedett: -0,03 az előbbinél, -0,11 az utóbbinál a hiányérzet (közel tehát az ideális 0-hoz, és a véleménykülönbség is mindössze 0,07 pont). (A végzett hallgatók közül csak azokat vontuk be a vizsgálatba, akiknek van vagy volt már az itt szerzett szakhoz kapcsolódó munkahelyük.) 122

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR0_hm (Hallgatói mot. 0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 0% 50% 0% 5% Jobb pólus n=mennyiség

Részletesebben

HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG- VIZSGÁLATOK, ZSKF 2009. ALAPADATOK ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KABAI IMRE

HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG- VIZSGÁLATOK, ZSKF 2009. ALAPADATOK ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KABAI IMRE ZSKF TKK HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG- VIZSGÁLATOK, ZSKF 2009. ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KABAI IMRE KÉSZÜLT A PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK A ZSKF-EN KERETÉN BELÜL ZSIGMOND

Részletesebben

GDF felmérések DPR2015_hm(Hallgatói mot.2015) () Válaszadók száma = 177. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2015_hm(Hallgatói mot.2015) () Válaszadók száma = 177. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR2015_hm(Hallgatói mot.2015) () Válaszadók száma = 177 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 25% 0% 50% 0% 25% Jobb pólus

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA AVKF KUTATÁS 1. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER AVKF Aktív Hallgatók 2011 tavasz KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A ZSKF TKK-VAL

Részletesebben

DIPLOMA ELŐTT, DIPLOMA UTÁN

DIPLOMA ELŐTT, DIPLOMA UTÁN WJLF KUTATÁS DIPLOMA ELŐTT, DIPLOMA UTÁN AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK A WJLF-EN A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER EREDMÉNYEIBŐL WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A ZSKF TKK-VAL KÉSZÜLT A

Részletesebben

Kutatási jelentés. 2014. február

Kutatási jelentés. 2014. február Kutatási jelentés A Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszerében az aktív hallgatók között lebonyolított 2013. évi motivációs kutatás eredményei 2014. február Tartalom Vezetői összefoglaló...

Részletesebben

BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA

BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA FELMÉRÉS A 212 TAVASZÁN AKTÍV ELSŐ-, MÁSOD- ÉS HARMADIK FÉLÉVES SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSÉN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK KÖRÉBEN 212. TÁMOP-4.1.1/A-/2/KMR-2-4 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL

KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL ZSKF TKK KÖNYVEK 2. HAVASI ÉVA: KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL. ZSKF DPR ÖSSZEFOGLALÓ KÖTET 2009 2011. ZSKF TKK KÖNYVEK 2. KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL A ZSKF DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSÉNEK EREDMÉNYEIBŐL 2009-2011.

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI 2015.07.07. A téma A kérdésfelvetés és a kutatás bemutatása:

Részletesebben

RKK_H. Válaszadók száma = 157. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

RKK_H. Válaszadók száma = 157. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% RKK_H Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt. tart.=tartózkodás

Részletesebben

DPR_NK_2013 MSC KREH. Válaszadók száma = 7. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_2013 MSC KREH. Válaszadók száma = 7. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_0 MSC KREH Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Hallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló

Hallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló Hallgatók 2011 Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011 Módszertani összefoglaló Készítette: Veroszta Zsuzsanna PhD 2012. március 1. Az adatfelvétel

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Diplomás Pályakövető Rendszer Aktív hallgatók elemzése Készítette: Séd Levente a ZMNE Karrier Iroda megbízásából 2011. augusztus 1. Az alapsokaság A felmérés alapsokasága

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

NK_GT EGPSZ DPR_2014_hallgato_NK. Válaszadók száma = 9. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

NK_GT EGPSZ DPR_2014_hallgato_NK. Válaszadók száma = 9. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% NK_GT EGPSZ DPR_0_hallgato_NK Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

NK_GT NELL DPR_2014_hallgato_NK. Válaszadók száma = 21. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

NK_GT NELL DPR_2014_hallgato_NK. Válaszadók száma = 21. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% NK_GT NELL DPR_0_hallgato_NK Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT DIPLOMÁS PÁLYA- KÖVETÉS AVKF DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS AVKF 2010. TAVASZ VÉGZETT HALLGATÓK ALAPADATOK ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KONZORCIUMI DPR KUTATÓCSOPORTJA KÉSZÜLT A PEGAZUS

Részletesebben

Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2011

Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2011 Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2011 DPR intézményi online kutatások kötelező kérdésblokkja Hallgatók 2011 [INTÉZMÉNYI KÉPVISELŐNEK:] KÉRJÜK, OLVASSA EL A MELLÉKELT TÁJÉKOZTATÓT! Kedves

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Ki fizeti a részidős hallgatók felsőoktatási tanulmányait? 1

Ki fizeti a részidős hallgatók felsőoktatási tanulmányait? 1 154 kutatás közben W Ki fizeti a részidős hallgatók felsőoktatási tanulmányait? 1 A kutatásban azt vizsgáljuk, hogy az észak-alföldi konvergencia régió két felsőoktatási intézményében (Debreceni Egyetem,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

Kutatási jelentés. 2013. március

Kutatási jelentés. 2013. március Kutatási jelentés A Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszerében az aktív hallgatók között lebonyolított 2012. évi motivációs kutatás eredményei 201. március Tartalom Vezetői összefoglaló...

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Az osztatlan tanárképzésre a 2013. évi normál eljárásban 17 intézmény 39 karára2

Az osztatlan tanárképzésre a 2013. évi normál eljárásban 17 intézmény 39 karára2 Ercsei Kálmán Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, kutató/elemző Jelentkezők, ek, alkalmassági vizsgák a számok tükrében Rövid írásunk a pedagógusképzésre és ek adatait, továbbá a vizsgával kapcsolatos

Részletesebben

Alcsoport DPR_2014_hallgato_FOK. Válaszadók száma = 14. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

Alcsoport DPR_2014_hallgato_FOK. Válaszadók száma = 14. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% Alcsoport DPR_0_hallgato_FOK Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián

Részletesebben

Hallgatók 2011. Kutatási zárótanulmány. Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás. Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály

Hallgatók 2011. Kutatási zárótanulmány. Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás. Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Hallgatók 2011 Kutatási zárótanulmány Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Készítette: Veroszta Zsuzsanna PhD 2012 március Tartalom I. A kutatásról...

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2

Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2 Szolnoki Tudományos Közlemények XV. Szolnok, 2011. Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2 VIDÉKI FELSŐOKTATÁS HELYZETE AZ ALFÖLDÖN A Szent István Egyetem hálózatos felépítése, térbelisége, többkarúsága ideális

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

DPR_hallg._OEC_FOK. Válaszadók száma = 27. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%

DPR_hallg._OEC_FOK. Válaszadók száma = 27. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25% DPR_hallg._OEC_FOK Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % 0% 0% 0% % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

SZIGET-KUTATÁS 2011. KABAI IMRE KRISZTIÁN VIKTOR

SZIGET-KUTATÁS 2011. KABAI IMRE KRISZTIÁN VIKTOR ZSKF TKK FÜZETEK 10. SZIGET-KUTATÁS 2011. KABAI IMRE KRISZTIÁN VIKTOR ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KONZORCIUMI DPR KUTATÓCSOPORTJA KÉSZÜLT A PEGAZUS PROJEKT TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-

Részletesebben

Aktív hallgatói tanulmány a kutatási eredmény elemzése az Educatio által biztosított kötelező kérdőív kitöltése alapján

Aktív hallgatói tanulmány a kutatási eredmény elemzése az Educatio által biztosított kötelező kérdőív kitöltése alapján Aktív hallgatói tanulmány a kutatási eredmény elemzése az Educatio által biztosított kötelező kérdőív kitöltése alapján Nemzeti Közszolgálati Egyetem Diplomás Pályakövető Rendszer Szerzők: Séd Levente,

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

A felsőoktatás szociális dimenziója. A Eurostudent V magyarországi eredményei

A felsőoktatás szociális dimenziója. A Eurostudent V magyarországi eredményei A felsőoktatás szociális dimenziója. A Eurostudent V magyarországi eredményei A felsőoktatás szociális dimenziója A Eurostudent V magyarországi eredményei Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Részletesebben

Centura Szövegértés Teszt

Centura Szövegértés Teszt Centura Szövegértés Teszt Megbízhatósági vizsgálata Tesztfejlesztők: Megbízhatósági vizsgálatot végezte: Copyright tulajdonos: Bóka Ferenc, Németh Bernadett, Selmeci Gábor Bodor Andrea Centura Kft. Dátum:

Részletesebben

A fentiekben hivatkozott rendelet több pontban is érintette az alap- és mesterszakok képzési és kimeneti követelményét.. ALAPKÉPZÉSI SZAKOK

A fentiekben hivatkozott rendelet több pontban is érintette az alap- és mesterszakok képzési és kimeneti követelményét.. ALAPKÉPZÉSI SZAKOK Tájékoztató Az oktatási és kulturális miniszter 24/2010. (V. 14.) OKM rendelete az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosításáról A

Részletesebben

A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben

A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben Sansumné Molnár Judit ecomojud@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem VI. Magyar Földrajzi Konferencia Kockázat Konfliktus Kihívás

Részletesebben

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A székesfehérvári beruházások megítélése 2014. április 14. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer

B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer 1. Támogatandó szakmai követelmények - pályakövető kutatások A pályakövetési vizsgálatok főbb elemei: hallgatói

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

A telephely létszámadatai:

A telephely létszámadatai: Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve

Részletesebben

A Dunaújvárosi Főiskola 2010. és 2011. évi DPR kutatásainak összefoglalója

A Dunaújvárosi Főiskola 2010. és 2011. évi DPR kutatásainak összefoglalója A Dunaújvárosi Főiskola 2010. és 2011. évi DPR kutatásainak összefoglalója A Dunaújvárosi Főiskola 2010. és 2011. évi DPR kutatásainak összefoglalója Szerzők: Dr. Bacsa-Bán Anetta Juhász Ibolya A könyv

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

Hallgatói elégedettségi felmérés

Hallgatói elégedettségi felmérés Hallgatói elégedettségi felmérés 2012/2013. tanév 1. és 2. félév Kérdések k4 k5 k6 k7 k8 k9 k10 k11 k12 k13 k14 Az oktató mennyire felkészült az órákra? Mennyire érthető az oktató által átadott ismeret?

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A WJLF-EN

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A WJLF-EN DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A WJLF-EN OKTATÁSI FÓKUSZCSOPORT WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA, 2011. SZEPTEMBER ZSKF-ANNYE-AVKF-WJLF PEGAZUS PROJEKT TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 A TÁMOP ÉS A DPR Társadalmi

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 II. HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! A most következő kérdések az Ön felsőfokú tanulmányaival lesznek kapcsolatosak.

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Tisztelt Végzős Hallgatónk!

Tisztelt Végzős Hallgatónk! Tisztelt Végzős Hallgatónk! Jelen kérdőív kitöltésével Ön hozzájárul aoz, hogy az ELTE Informatikai Kara oktatási tevékenységétán folyó képzéseket és a hallgatók igényeihez optimálisan illeszkedő A kérdőívek

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Rádióhallgatási szokások Székesfehérváron 01. december 1. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM TÁMOP-4.1.1./A-10/2/KMR - 2010-0013 A PPKE MENEDZSMENTJÉNEK KÖZPONTI FEJLESZTÉSE DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER

TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM TÁMOP-4.1.1./A-10/2/KMR - 2010-0013 A PPKE MENEDZSMENTJÉNEK KÖZPONTI FEJLESZTÉSE DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM TÁMOP-4.1.1./A-10/2/KMR - 2010-0013 A PPKE MENEDZSMENTJÉNEK KÖZPONTI FEJLESZTÉSE DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER BESZÁMOLÓ a Pázmány Péter Katolikus Egyetem TÁMOP 4.1.1.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

BUDAPESTI KOMMUNUKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA SZAKKÉPZÉSEIN AKTÍV HALLGATÓK KÖRÉBEN

BUDAPESTI KOMMUNUKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA SZAKKÉPZÉSEIN AKTÍV HALLGATÓK KÖRÉBEN BUDAPESTI KOMMUNUKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA FELMÉRÉS A 2011 TAVASZÁN A BKF SZAKKÉPZÉSI KÖZPONT FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSEIN AKTÍV HALLGATÓK KÖRÉBEN 2011. TÁMOP-4.1.1/A-10/2/KMR-2010-0004 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS,

Részletesebben

MÓDSZERTANI LEÍRÁS DIPLOMÁS KUTATÁS 2010. A vizsgálat keretei. A kutatás alapsokasága. Az adatfelvétel módszere

MÓDSZERTANI LEÍRÁS DIPLOMÁS KUTATÁS 2010. A vizsgálat keretei. A kutatás alapsokasága. Az adatfelvétel módszere FÜGGELÉK FÜGGELÉK DIPLOMÁS KUTATÁS 2010 MÓDSZERTANI LEÍRÁS A vizsgálat keretei A Diplomás kutatás 2010 adatfelvétele az Országos Diplomás Pályakövetési Rendszer kutatási programjának keretében zajlott

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KONZORCIUMI DPR KUTATÓCSOPORTJA

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KONZORCIUMI DPR KUTATÓCSOPORTJA ZSKF TKK ELSŐÉVESEK VIZSGÁLATA ZSKF 2010. ALAPADATOK ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KONZORCIUMI DPR KUTATÓCSOPORTJA KÉSZÜLT A PEGAZUS PROJEKT TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011

Részletesebben

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Egy oktatási intézmény életében különös jelentőséggel bírnak az egyetemi nyílt napok, hiszen ez kiváló lehetőség arra, hogy

Részletesebben

Vélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai

Vélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai Közép-európai közvélemény: Vélemények az oktatás színvonaláról és az oktatási rendszer mobilitási funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai államokban A Central European Opinion Research Group (CEORG)

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Miért érdemes továbbtanulni? Mert a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magasabb jövedelmet érhetnek el, több munkalehetőség közül választhatnak,

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2013-ban végzett hallgatók

A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2013-ban végzett hallgatók A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2013-ban végzett hallgatók Az adatfelvételt és a kutatást végezte: Füleki Beáta és Hranecz Krisztián A tanulmányt

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

DPR_2011_hallgatoi_FOK. Válaszadók száma = 17. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_2011_hallgatoi_FOK. Válaszadók száma = 17. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% Jelentéskészítő, DPR_0_hallgatoi_FOK DPR_0_hallgatoi_FOK Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála % Hisztogram

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje...

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje... Szolnoki Főiskola Személyes kutatás a 2007 2009-ben végzett hallgatók körében 2011. Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12 1. Adatfelvétel módja

Részletesebben

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 5 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Hajdu Tamás 1 Kertesi Gábor 1 Kézdi Gábor 1,2 1 MTA KRTK KTI 2 CEU Szirák 2014.11.29. Hajdu - Kertesi

Részletesebben

Központi diplomás pályakövető program (DPR)

Központi diplomás pályakövető program (DPR) TÁMOP 4.1.3 DPR Központi diplomás pályakövető program (DPR) avagy amit a VAS elbír Fodor Szabolcs 11. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás 2011. január 21. Tudja Ön pontosan, hogy mennyi ma Magyarországon

Részletesebben

Jelentés a KTK évi nyílt napi rendezvényén. kitöltött kérdőívek alapján

Jelentés a KTK évi nyílt napi rendezvényén. kitöltött kérdőívek alapján Jelentés a KTK 2016. évi nyílt napi rendezvényén kitöltött kérdőívek alapján A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2016. január hónapban több aktuális esemény mellett- a leendő hallgatóira is fókuszált. Ennek

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVI. ÉVFOLYAM 2010 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Meiszter Judit: vizsgák után ábrák, táblázatok 1 Meiszter Judit Vizsgák után A 2008/2009-es tanévben, iskolarendszerű

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN Papp Z. Attila Csata Zsombor Külhoni magyar doktoranduszok: nemzetközi kontextusok és Kárpát-medencei jellegzetességek 1 1. Bevezető Talán nem szükséges bizonyítani,

Részletesebben