AZ EMBERI EMLÉKEZET BME.

Átírás

1 AZ EMBERI EMLÉKEZET BME. Racsmány Mihály MTA-BME Neuropszichológiai Kutatócsoport Irodalom: 1. Előadás Baddeley, A.D. (2001) Az emberi emlékezet. Budapest. Osiris.Kiadó. Schacter, D.L. (1998) Emlékeink nyomában. Háttér Kiadó. Budapest. Az emlékezetkutatás alapfogalmai, története, a felejtés kutatása az elmúlt 120 évben Ebbinghaus: a reproduktív emlékezet koncepciója Schacter, D.L. (2002) Az emlékezet hét bűne: Hogyan felejt és emlékszik az elme? HVG Könyvek, Budapest. Klasszikus emlékezetkutatási kérdések: 1. Miért felejtünk? 1. Az emléknyomok elhalványulnak (Pl. Ebbinghaus, 1880; Jenkins & Dallenbach, 1942) GEV ZUM DAG BIK HOF NID KEB Arcfelismerés és pontosság 2. A hasonló elemek interferenciája megakadályozza a felidézést: betolakodó hibák (pl. McGeoch, 1942; Irwin & Melton, 1944). 3. A korábbi felidézési folyamatok során gátlás alá kerülnek bizonyos emlékek (Bjork, 1989; Anderson, 2001) Arcfelidézés és pontosság 1

2 Az emlékezés csak emléknyom-aktiválás? Az előhívás szerepe. Bartlett és a séma koncepciója Séma: szervezett struktúra, amely magában foglalja a világ bizonyos aspektusaival kapcsolatos tudásunkat és elvárásainkat. A jelentés keresésére tett erőfeszítés. Értelmes anyagok elsajátítása: A szellemek háborúja. Kihagyások és betoldások, mint jellemző hibák. Neisser és a séma forradalma A felejtés csak nyomelhalványulás? Mi van a túloldalán? A séma információt vesz fel és meg is változik ettől az információtól A séma nemcsak a terv, hanem a terv végrehajtója is. Egyszerre a cselekvés mintája, és minta a cselekvéshez. A felejtés csak nyomelhalványulás? Mi van a túloldalán? Az ismerősség érzése 2

3 Endel Tulving és a többszörös emlékezet koncepciója Az epizodikus emlékezet olyan rendszer, amely az időileg szerveződő események vagy epizódok feldolgozását és tárolását végzi, tériidői asszociációkat képezve ezek részei között. (Tulving, 1983, pp. 21.) Klasszikus emlékezetkutatási kérdések: Hányféle emlékezet létezik? JELLEMZŐK EPIZODIKUS SZEMANTIKUS FORRÁS ÉRZÉKSZERVEK MEGÉRTÉS EGYSÉGEI ESEMÉNYEK TÉNYEK REFERENCIA SZELF KÜLVILÁG SZERVEZŐDÉS IDŐI FOGALMI Hányféle emlékezet létezik? Explicit vs. implicit emlékezet Baddeley és Hitch (1974) munkamemória modellje Warrington & McCarthy (1974) Amnéziás vizsgálatok szabad felidézés töredékszó kiegészítés kutya m cs a asztal sz k ny cipő l s Kettős terhelés mellett nem omlik össze a rövid távú emlékezet. Eltérő modalitású pufferek tartják meg és frissítik az információt. Hányféle emlékezet létezik? Rövid távú vs. hosszú távú Az emlékezetkutatás módszerei A MUNKAMEMÓRIA SZERKEZETE (Baddeley, 1986, 1999) VÉGREHAJTÓ FUNKCIÓK (Központi végrehajtó) Manipuláció, Monitorozás, Gátlás Az emlékezeti kísérlet 3 fázisa: Tanulás, Késleltetés, Teszt Tanulás: Értelmetlen betűsorok, szavak, szeriális tanulás, szópárok (AB- AD paradigma), önéletrajzi események, szándékos vagy akaratlan. VERBÁLIS MUNKAMEMÓRIA (Fonológiai hurok) Verbális információ átmeneti tárolása és frissítése TÉRI MUNKAMEMÓRIA (Téri-vizuális vázlattömb) Téri-vizuális információ átmeneti tárolása és frissítése Késlelltetés: rövid távú vagy hosszú távú; feladattal kitöltött; megakadályozott ismétlés; újrakódolási paradigmák (AB-AD). Teszt: szabad felidézés; szeriális felidézés; hívóingeres felidézés; implicit emlékezés, önéletrajzi felidézés, prospektív emlékezés, felismerési tesztek (szabad, kényszerválasztásos) 3

4 Emlékezetvizsgáló neuropszichológiai tesztek Emlékezeti teszt Auditív Verbális Tanulási Teszt, Rey, magyar változat, Kónya, Verseghi Benton Revised Visual Retention Test (Benton Javított Vizuális Emlékezeti Teszt), Benton, California Verbal Learning Test (Kaliforniai Verbális Tanulási Teszt), Delis et al., Vizsgált emlékezeti komponensek A leggyakrabban használt verbális tanulási teszt. Elsősorban az interferencia hatások kimutatására alkalmas. Vizuális emlékezeti funkciók vizsgálatára kialakított teszt. Másolási, vallamint 5 és 10 perces késleltetést alkalmazó reprodukciós feladatokat tartalmaz. Hasonló struktúrájú, mint az Auditív Verbális Tanulási Teszt. Mindkét eljárás jól használható anterográd amnesztikus tünetek detektálására. A felejtés kutatásának 5 korszaka 1. A konszolidációs hipotézis 2. McGeoch és a blokkolási elmélet 3. Melton és Irwin kitanulási hipotézise 4. Postman válaszgátlási hipotézise 5. Az előhívási gátlás elmélete Ribot (1892) retrográd amnéziában a kevésbé konszolidált emlékek vesznek el. A konszolidációs hipotézis Thorndike (1914) The law of disuse: a gyakorlás erősíti az emléknyomot a használat nélkül eltelt idő gyengíti. Müller és Pilzecker (1900) konszolidációs elmélete A tanulás csak megkezdi az emléknyom kiépítését: további perszeveráció szükséges. Retroaktív interferencia: A közbeiktatott feladat megzavarja a konszolidációt. Jenkins és Dallenbach Alvás és emlékezet értelmetlen szótag elsajátítása 2,4,6,8 órás késleltetés Az alvás minimálisra csökkenti a felejtést Donald Hebb konszolidációs elmélete Hebb kettős nyom elmélete (1949) : spekulatív neurológiai elmélet, reverberáció és konszolidáció (permanens szinaptikus változás). 4

5 McGeoch válasz-versengés elmélete A felejtés annak a következménye, hogy valami mást hívunk elő a célemlék helyett. Az emléknyom reprezentációja nem változik. A közbeiktatott tanulás akár hat hét múlva is bekövetkezhet, ilyen sokáig tartana a konszolidáció? Amnéziánál sokszor feltisztulnak az emlékek: csak átmeneti előhívás zavar lehet: hozzáférhetőség vs. Rendelkezésre állás. AB-AD tanulás, a D válaszok betolakodása jelzi a válaszok vetélkedését. McGeoch: a felejtés 3-faktoros elmélete 1. Faktor: A közbeiktatott tevékenység hatására akkor jelenik meg felejtés, ha a hívóingerekben átfedés van, de a válaszok különbözőek. 2. Faktor: Módosuló ingerlés. Minden, amit tanulunk egy bizonyos ingerkörnyezetben lesz elsajátítva, amely része az emléknek és specifikus ránézve. Bizonyos hívóinger komplexek egyes jegyei vetélkedő válaszokat hívhatnak elő. A nominális és a funkcionális inger megkülönböztetése. 3. Faktor: Keresési stratégiák. A felejtés oka, hogy rossz készletet vizsgálunk át. Az AB - AD paradigma (Calkins, 1894) AB lista AD LISTA TÉRKÉP - LEVES GYUFA - KERÉK VÁSZON - CSILLAG LÁMPA - BOKOR KÖRTE - ÚJSÁG TÁBLA - SZAPPAN SZÓTÁR - FOLYÓ TÉRKÉP - KÖTSZER GYUFA - PUSKA VÁSZON - VONAT LÁMPA - FOTEL KÖRTE - NÁTHA TÁBLA - HAGYMA SZÓTÁR - KORMÁNY AB -AD paradigma: felidézés TÉRKÉP -? GYUFA -? VÁSZON -? LÁMPA -? KÖRTE -? TÁBLA -? SZÓTÁR -? Melton és Irwin (1940): a kitanulási hipotézis A közbeiktatott tanulás gyengíti az eredeti emléknyomot. Kísérlet: a közbeiktatott listát 5, 10, 20 vagy 40 alkalommal mutatták be. A kontroll csoport pihent a köztes időben. A retroaktív gátlás (interferencia) hozzájuk képest lett kiszámítva: kontroll - kísérleti csoport felidézési teljesítmény. Új adatelemzési módszer: 1, az első lista felidézésénél hány betolakodó hiba jelentkezik az első listáról. 2, százalékos felidézés 5

6 Retroaktív gátlás, mint a közbeiktatott tanulás következménye Retroaktív gátlás, mint a közbeiktatott tanulás következménye (Melton és Irwin, 1940) A retroaktív gátlás a közbeiktatott próbák számával nőtt 20 próbáig, majd stabil maradt. A betolakodás 10 próbáig nőtt, majd egyenletesen csökkent! Amennyiben a betolakodó hibák jelzik a versengést, akkor a retroaktív gátlás jelentős részéért egy további tényező (X faktor) a felelős. Az X faktor az eredeti emléknyomok gyengülésének következménye. Modified modified free recall (MMFD) Barnes és Underwood (1959) TÉRKÉP -? -? GYUFA -? -? VÁSZON -? -? LÁMPA -? -? KÖRTE -? -? A proaktív interferencia hatása Underwood (1957) Miért felejtjük el az információ 75%-át 24 órán belül? Ilyen rövid idő alatt ennyi hasonló új információ? A korábbi tanulás avarja konszolidációt. Postman (1968) A válasz-készlet gátlási hipotézis A kísérleti személyek az AD válaszok tanulása alatt kialakítanak egy stratégiát az AB válaszok elkerülésére. Ha csak egy választ kérünk, akkor az erősebb válasz a gyengébb elé tolakodik. Amennyiben az AD válaszokat megadják csökken a retroaktív interferencia. Bjork és az előhívási gátlás koncepciója A korábban releváns, de az adott célok szempontjából irreleváns emlékezeti elemek gátlás alá kerülnek. Vagyis korlátozott lesz a hozzáférésük, anélkül, hogy ez befolyásolná a rendelkezésre állásukat. A gátlás aktív szupressziót jelent, vagyis a gátlás nem automatikus következménye más kapcsolatok megerősödésének. 6

7 Előzmények: az epizodikus előhívás kísérleti vizsgálata W. Brown (1923) Brown (1923) ismételt felidézés: reminiszcencia és hipermnézia Tulving (1967) A felidézés önmagában is javítja a teljesítményt: TFTFTF = TFFF A felidézési százalék ugyanannyi az ismételt felidézésnél, a felidézett szavak azonban változtak: rendelkezésre állás vs. elérhetőség Test 1 Test 2 Államok Szólista Tulving és Pearlstone (1966) hívóingeres felidézési paradigma T2 T hipermnézia A kódolás specifikusságának elve (Tulving és Osler, 1968) a specifikus hívóingerek csak akkor facilitálják a felidézést, ha egy időben kerültek kódolásra a célemlékkel Tesztek közötti felejtés Új elem T2-n reminiszcencia Felidézési arány Tulving és Pearlstone (1966) 48 szó 24 kategóriából Szabad felidézés 19.3 Hívóingeres felidézés 35.9 Tanulási hívóingerek Nincs A: Test B: Élénk Tulving és Osler (1968) Előhívási hívóingerek Nincs A cue Test B cue Élénk A és B cue Test és Élénk A és B: test és élénk Kódolási feltétel A B Kódolási/Előhívási paradigma Előhívási feltétel A B A-A A-B B-A B-B Kódolás/előhívási paradigma: A verbális kontextus manipulálása: Thomson és Tulving, Milyen feltételek mellett hatékony egy hívóinger? Bilodeau és Blick, 1965: Ha a fekete szót nem kapcsolódó szavakkal együtt tanulják meg, akkor a fehér szóra jobb a felidézés, mint szabad felidézésnél. Thomson és Tulving (Exp. 2., 1970) Tanulási szakasz: FEKETE vagy vonat-fekete. A személyeknek a nagybetűs szavakat kellett megtanulniuk (24 szó). Három felidézési feltétel: szabad felidézés, gyenge hívóinger (vonat-???), erős hívóinger (fehér-???). 7

8 Thomson és Tulving, Milyen feltételek mellett hatékony egy hívóinger? Kódolás/előhívási paradigma: A fizikai kontextus manipulálása Godden és Baddeley (1975) búvárok kontextusfüggő tanulása: csak a felidézésre van hatással, a felismerésre nincs. Tanulási kontextus Nincs hívóinger Gyenge hívóinger Erős hívóinger Nincs hívóinger (FEKETE) Smith et al. (1978) a fizikailag kongruens környezet segíti a felidézést: 80 szó (10 kategóriából) két, számos dimenzióban (méret, berendezés) eltérő szobában volt a tanulás és a felidézés.24 órával később szabad felidézés. Smith (1979, Exp. 2) A környezeti manipuláció hatása eliminálható, ha a k.sz.-ek elképzelik a tanulási környezetet. Gyenge hívóinger (vonat- FEKETE) Fernandez és Glenberg (1985) valós körülmények között nem tudta replikálni Smith et al. (1978) eredményeit. Saufley et al. (1985) a kontextus hatás nem jelenik meg felismerési teszteken. Eich et al. (1985) Miért replikálható nehezen a fizikai kontextus hatása a felidézésre? 24 szó integratív vs. izolált képzeleti instrukcióval (48 órás késleltetés!!) Képzeleti feltétel Szabad felidézés (kontextus) Felismerés (kontextus) Azonos Különböző Azonos Különböző izolált integratív Kódolás/előhívási paradigma: Állapotfüggő előhívás: Eich et al. 1975, marihuána és felidézés Tanulás Teszt Szabad felidézés Hívóingeres felidézés Placebo Placebo Placebo Drog Drog Placebo Drog Drog Kódolás/előhívási paradigma: Hangulatfüggő előhívás Bower (1981) hangulatfüggő emlékezeti hatások hipnózisban. Blaney, 1986 áttekintésében: Számos kísérlet nem tudta replikálni a hangulatfüggő hatást. Eich és Metcalfe ((1989) tanult és generált szavak közötti különbség: Hangulat változtatás zenével (skáláztatás). Majd tanulás (olvasás: hideg) vagy generálás (meleg-???). Kódolási feltétel Eich és Metcalfe (1989) Előhívás Olvasott szavak Előhívás Generált szavak Vidám Szomorú Vidám Szomorú Vidám Szomorú

9 Azonos-e az epizodikus emlékezet az önéletrajzi emlékezettel? Az önéletrajzi emlékek különböző típusú tudásformákból épülnek fel. Gyakran szenzoros-perceptuális jellegű elemeket is tartalmaznak, máskor absztraktak és kontextus nélküliek, inkább az egyén élettörténetéhez, mint egy specifikus eseményhez kapcsolódnak. Gyakran pontatlanok és az eredeti epizód helyett más forrásból származó tudást tartalmaznak. Önéletrajzi emlékezet Johnson et al. (1988) A valódi önéletrajzi emlékek sokkal több perceptuális jeggyel (vizuális, akusztikus, szaglási) rendelkeznek, mint az elképzelt események Brewer (1988) Random felidézési kísérlet: 7 pontos skálán osztályozni a perceptuális élénkséget, a vizuális élénkség együtt jár a felidézés magabiztosságával Cermak és O Connor (1983) retrográd amnéziás esetek, ahol a tematikus tudáshoz hozzáférnek, de a specifikus emlékek hiányoznak. Linton (1986) A témák olyan egységesítő aspektusai egy személy életének, amelyek tükrözik a szignifikáns, gyakran előforduló szituációkat. Conway hierarchikus önéletrajzi emlékezeti modellje Conway: Strukturális modell Life Story Life Story Schema Work Schema Relationship Schema Lifetime Periods School friends Working at ŌXÕ At University Living with ŌMÕ At University Working at ŌYÓ At University Others (relationships) Locations (classes, etc.) Activities (projects) Goals (personal-collective) Married to ŌNÕ Others (relationships) Locations (classes, etc.) Activities (projects) Goals (personal-collective) General Events Film Club Prof. ŌA.Õ Az önéletrajzi emlékezet általános emlékeket és szenzoros-perceptuális felvételeket egyaránt tartalmaz: ezek csak akkor maradnak fenn hosszú ideig, ha hozzá kapcsolódnak a magasabb szintekhez. Az általános események: helyekkel, aktivitásokkal, érzésekkel és másokkal kapcsolatos ismereteket tartalmaznak: forgatókönyvek (AK). Ezeken keresztül a perceptuális részletek és az életperiódusok is. Ez utóbbiak jól kanalizálják az emlékek keresését, számos életsztori sémát tartalmaznak és általában értékelő (pozitív vagy negatív) tudást is tartalmaznak. Union Building Project/Thesis Meeting ŌNÕ Sensory-Perceptual Episodic Memories Az élettartam periódusok nem felsorolásszerű listák, sok közöttük az átfedés, párhuzamosan is indexelhetnek általános emlékeket A fenomenológiai.felvételek nem komplett történetek, hanem perceptuális fragmentumok. Conway: Strukturális modell Kétféle előhívás lehetséges: 1, közvetlen elérés: Egy hívóinger közvetlenül megfelel vagy aktivál egy esetspecifikus tudásegységet. 2, generatív előhívás: az önéletrajzi emlékek érzékenyek a hívóingerekre, ezek lehetnek külső vagy belső forrás termékei. A legtöbb hívóinger életperiódus vagy általános esemény tudást aktivál. Három fázisa van: 1. kontextus létrehozás vagy elaboráció 2. tudásstruktúrák keresése 3. Az elért output kiértékelése Conway et al.,

10 Conway et al. (2000) Az önéletrajzi emlékezés elektrofiziológiai korrelátumai (piros = negativitás (aktivitás); kék = pozitivitás (deaktiváció) További idegtudományi adatok az önéletrajzi előhívással kapcsolatban 1. Az előhívás megkezdése előtt: bilaterális prefrontális aktiváció növekedés: előhívási üzemmód. 2. Az előhívás megkezdésekor a negativitás a frontális kéregben nő, majd poszterior területekre terjed át (ezek ezt megelőzően deaktivált állapotban voltak). 3. Miután a személyek jelezték, hogy hogy fejben tartják az emléket nagyon erős bilaterális, centrális frontális negativitás. Ezt nevezik Conway és munkatársai emlékezet működtetési potenciálnak (memory engagement potential MEP), frontális és jobb oldali poszterior temporális aktiváció. Ez utóbbi a szenzoros információ aktiválására utal. Andreasen et al. (1995, 1999) PET vizsgálatok egyedi, specifikus ÖE előhívás közben: bal DLPF, anterior és mediális frontális aktivitás és valamint precuneus és g. cinguli (retrosplenialis) aktivitás. Fink et al. (1996) PET vizsgálat: emocionális emlékek a gyerekkorból: jobb prefrontális és temporális aktivitás (pl. amygdala, HK) Maguire és Mummery (1999) bal prefrontális, temporális aktivitás önéletrajzi emlékek igazolása alatt. Mi a különbség az epizodikus és az önéletrajzi emlékezet között? Az epizodikus emlékezet a néhány perccel vagy órával korábban történt események átmeneti tárolására szolgál. Funkciója: az éppen aktuális célok és tervek aktívan tartása (működő Szelf aktiválása!). Ahogy a figyelem más aktivitás felé fordul egy fenomenológiai felvétel jön létre, ezt hozzá kell kötni a magasabb szerveződésű önéletrajzi emlékekhez, különben elvész. Conway esetspecifikus tudás szintje felel meg az epizodikus emlékezetnek, ezek a kurrens célokat tartalmazzák. Az epizodikus emlékezet az önéletrajzi emlékezethez hasonlóan erősen hívóinger érzékeny. A generatív elérés nem lehetséges, csakis közvetlen elérés létezik. Mivel az epizodikus emlék idői egységekbe tördelt és mivel nincs absztrakt konceptuális struktúrába rendezve itt akár a hívóinger-független elérés is létrejöhet. primácia recencia Brown & Peterson feladat (1959): Mássalhangzó sorozatok megjegyzését rövid idejű kitöltött késleltetés is megzavarja. Postman (1965) A recencia eltűnik, ha megadályozzuk az ismétlést. Peterson (1966) A kitöltött késleltetés csak a recencia hatást tünteti el, a primácia megmarad. Kintsch & Buschke (1969): Primácia: szemantikai hasonlóság; Recencia: fonológiai hasonlóság Brown & Peterson,

11 P.V. teljesítménye szó-nemszó párok tanulásánál Helyes felidézés Tanulási próbák Kontroll csoport P.V. A munkamemória modell (Baddeley, 1986) vizuális szenzoros feldolgozás Ikonikus tár Téri-vizuális rövid távú tár Téri-vizuális kontroll folyamatok Téri-vizuális vázlattömb Motoros kimeneti folyamatok Hosszú távú emlékezeti tárolás Hosszú távú emlékezeti hozzáférés Ellenőrző Figyelmi Rendszer Sémák kontrollja Monitorozó és gátló funkciók Központi végrehajtó MUNKAMEMÓRIA akusztikus szenzoros feldolgozás Prekategorikus akusztikus tár Fonológiai rövid távú tár Artikulációs kontroll folyamatok Fonológiai hurok Motoros kimeneti folyamatok A többkomponensű munkamemória modell mellett szóló bizonyítékok Kísérleti hatások (pl. fonológiai hasonlósági, szóhosszúsági hatás, párhuzamosan terhelhető munkamemória alrendszerek (lásd Baddeley, 2001). Neuropszichológiai esetek: a munkamemória komponensek disszociatív sérülései (lásd Vallar & Shallice, 1999). Kognitív idegtudományi eredmények: a munkamemória rendszerek terhelése eltérő neuronhálozatokat aktivál (lásd Henson, 2001). Fonológiai tár Artikulációs frissítés Vizuális tár (cache) Téri-vizuális frissítés Központi végrehajtó A verbális munkamemória szerepe a nyelvelsajátításban 1. Baddeley, Gathercole, Papagno (1998): A fonológiai munkamemória nyelvelsajátító eszközként működik. Kisebb kapacitású fonológiai hurok lassabb szókincs elsajátítást eredményez. 2. Service (1992) Alacsonyabb verbális munkamemóriájú gyerekek gyengébben teljesítenek az idegennyelv tanulásban. 3. Papagno és Vallar (1995) jelentős különbség van a több nyelvet beszélők és az idegennyelvet nem beszélők között a fonológiai hurok kapacitásában. 4. Gathercole, Baddeley (1990) Alacsony verbális munkamemória kapacitású 5 éves gyerekek gyengébben tanulnak ismeretlen neveket játékállatokhoz, ismert nevek esetében nincs különbség. A munkamemória működése és funkciója: vitatott kérdések Számos szövegmegértési, komputációs modell szerint a munkamemória egységes rendszer korlátozott kapacitással, nincsenek alrendszerek (Just & Carpenter, 1992; Lovett et al., 1999; Engle et al., 1999; Young & Lewis, 1999). A korlátozott kapacitású munkamemória alrendszerek nem befolyásolják a hosszú távú reprezentációk kialakulását (Cowan, 1999; Ericsson & Kintsch, 1995). A verbális munkamemória alrendszerben megfigyelhető egyéni különbségek meghatározzák a szókincs és a morfológiai ismeretek elsajátításának ütemét (Baddeley et al., 1998; Gathercole net al., 1999; Adams & Willis, 2001). 11

12 A verbális munkamemória tesztje: Számterjedelem feladat A VERBÁLIS MUNKAMEMÓRIA MÉRŐELJÁRÁSAI Számterjedelem: Nem-szó teszt: limefürék sémernyegvőterec igyotanumazálubirc A verbális munkamemória-deficit neuropszichológiai tünetei Károsodott teljesítmény számterjedelem és nem-szó teszten. Vizuálisan bemutatott betű-és szólista tanulásnál vizuális és nem fonológiai hibák. Fonológiai diszkriminációs zavar nincs. Rámutatásnál is károsodott verbális terjedelem (nem reprodukciós károsodás). Auditorosan adott ingereknél abnormálisan meredek felejtési görbe. A téri munkamemória zavarai Téri munkamemória: 1, a viselkedés irányítása változó téri körülmények között; 2, a hosszú távú téri emlékezet mozgósítása. Parietális sérülés (Br = 7, 40): károsodik a téri információk elsajátítása és a régi téri emlékek mozgósítása, a mintázatok megjegyzése gyakran érintetlen (Mr. Smith, E.L.D) Vizuálisan bemutatott ingerekre nincs fonológiai hasonlósági hatás. A vizuális munkamemória vizsgálómódszere Visual Pattern Test (Della Sala et al., 1999) A vizuális munkamemória vizsgálómódszere Visual Pattern Test (Della Sala et al., 1999) 12

13 A vizuális munkamemória vizsgálómódszere Visual Pattern Test (Della Sala et al., 1999) A vizuális munkamemória vizsgálómódszere Visual Pattern Test (Della Sala et al., 1999) Corsi-kockák A TÉRI MUNKAMEMÓRIA MÉRŐELJÁRÁSA Mitchell (1993) 3-12 év között az életkornak nincs hatása az implicit feladatok javulására (pontosság és latencia). Szeriális reakcióidő vizsgálatnál az explicit helyzetben életkori hatás (1997). Gulya et al (2002) Lásd ábrák, az emlékezetre eltérő hatása van az életkornak a feladat természetétől függően. A DNMS feladat, mint a korai explicit emlékezet prototipikus vizsgálati helyzete Néhány hónapos gyerekeknél és majmoknál is jól alkalmazható habituációs paradigmaként (Bachevalier, 1990). 3-4 hónapos HK sérült állatok jó teljesítmény a CD és károsodott a DNMS feladaton. 13

14 Emlékezeti feladatok néhány hónapos gyerekeknél Páros összehasonlítás: Fagan (1970) Ismerősség és nézéspreferencia. 50% baseline: ennél hosszabb nézési idő a felismerés bizonyítéka. Habituációs feladat: Ismételt ingerbemutatás, amíg a gyerek érdeklődése nem csökken, ekkor új inger bemutatása. Hosszú-távú familiarizációs feladat: a végső tesztet (1 nappal) megelőzően újra bemutatják az elemeket (reaktiválás) DNMS feladat: A teszthelyzetben a jutalom mindig az új tárgy alatt található. Operáns kondícionálási feladat gyerekeknek Rúgó-paradigma: 2-6 hónapos gyerekeknél a rugdalással mozgatott játékok a baseline 1,5- szeresésre emeli a rúgás mennyiségét. Később, ha felismerik a játékot újra megemelkedik a rúgás mennyisége (Rovee-Collier). 6 hónapnál idősebbeknek: vonat feladat. Késleltetett utánzás: bábu feladat: Piaget szerint hónap között jelenik meg a késleltetett utánzás. Meltzoff: 9 hónapos gyerekek is képesek rá. Barr et al. (1999) 6 hónapos gyerekek is meg tudják csinálni. Páros összehasonlítás: Rose (1981) 6 hónaposoknál van azonnali megtartás, de 75 s után már nincs, s 9 hónaposoknál és 1 hét 2 éveseknél. Arcokra nagyobb a megtartási idő. Ha több sorozatban tanítják az ingereket megnő a megtartási idő, akár 2 nap is lehet 6 hónaposoknál. Habituáció: s közötti megtartási időt találnak, bár szívritmus és EEG segítségével már 24 órás habituációs választ is kaptak (Thomas és Lykins, 1995). Hosszú távú familiarizáció: DeCasper és Spence (1986) a szülés előtti 6 hétben az anyáknak egy meghatározott mesét kellett felolvasniuk, a szülés utáni 56 órán belül a gyerekek fejhallgatón hallgatták ezt vagy egy másik történetet. A hang nem számított csak a szöveg, többet szoptak az ismert szövegre. Gyakran a laboratóriumi tesztelés elfedi a valódi teljesítményt, túl sok új környezeti elem. Vizuális elvárás: Smith (1984) 4 ajtót kellett fixálni 5 hónaposoknak, egy villany gyulladt fel időnként valamelyik fölött, majd kinyíltak és egy ábra volt látható, tesztnél a fény után az ajtó nem nyílt ki, a gyerekek a helyes sorrendben néztek az ajtóra. Canfield (1993) jobb-bal szekvenciákban fényfelvillanás, 3 hónaposok a jó helyre néznek a z inger megérkezése előtt. Klasszikus kondícionálás: Watson és Rayner (1917), 11 hónapos Albert, társítás és generalizáció, 10 nappal a teszt után kioltás, ami felépült egyszeri társítás után. Little et al (1984) 10, 20, 30 napos babákkal szempillacsapási kondícionálás, 10 nappal később a 10 napos nem, de a 20, 30 naposak még mindig mutatták a tanulást. Operáns kondícionálás: Rovee-Collier et al., (1976, 83) 2-3 hónapos gyerekek is diszkriminatív választ adnak 24 óra múlva a különböző mozgó mobilokra. Timmons (1994) 6 hónapos korban integrálódnak az emlékek egy emlék-hálózatba. Más köztes emlékek is újraaktiválják a tanultakat. Specifikus epizód felidézése A késleltetett utánzásos helyzetben 6 hónapos gyerekek képesek egyedi epizódok felidézésére. A rúgó-paradigma segítségével 3 hónapos gyerekeknél is kimutatható, hogy egyedi epizódokra reagálnak. 14

15 Ontogenetikai változások a megtartásban Az LTM tartóssága: Az életkor növekedésével egyre hosszabb késleltetéssel képesek az emlékezeti feladatokat megoldani.az újraaktiválás jelentős mennyiségi növekedést eredményez. Fokozatos növekedés figyelhető meg az előhívás sebességében is, a prime megjelenése után egyre gyorsabban produkálják a választ (12 hónaposok már azonnal). Fokális hívóinger: 2-6 hónap között nem generalizálnak új mobilra vagy vonatra, a hatékony prime is hiperspecifikus, (egy tárgyban sem lehet eltérés.) -12 hónaposok már új tárgyakra is kiterjesztik a tanulást, de csak 1-14 napos késleltetésnél. A munkamemória kapacitás változása Idősebb gyerekek hosszabb szólistát tudnak visszamondani. Nagyobb tároló kapacitás vagy jobb stratégia használat? Az STM terjedelme annyi információ, amennyit 1,8 sec alatt meg tudunk ismételni. Lineáris összefüggés az STM terjedelme és a beszédsebesség között. Az idősebb gyerekek többet profitálnak lexikális ismereteikből: virtuális STM, az LTM-STM vita. Cowan, 1997, artikulációs elnyomásnál 5 éves színvonalra zuhan a teljesítmény. A munkamemória kapacitás változása Ornstein et al (1975) 7-9 éves kor alatt nincs spontán ismételgetés, nagyobb erőfeszítést igényel. Cowan,1992, 4-8 éves kor között a szavak közötti szünet rövidül (csak felidézésnél). A szünet az emlékezeti keresést tükrözi 4 éveseknél 0,38 sec, míg 8 éveseknél 0,23 sec a szavak közötti különbség. Tipper (1989) 7 éves kor előtt nincs negatív priming, 9-10 éves kor előtt nincs irányított felejtés. Fejlődési zavarok és WM sérülés: diszlexia és SLI. ELŐHÍVÁSI STRATÉGIÁK FEJLŐDÉSE Az életkori különbségek markánsabbak a szabad felidézési helyzetekben Heizel és Ritter: 14 X 14 mátrixban kell tárgyakat elrejteni, a gyerekek már a kódolásnál nem veszik figyelembe a jó stratégiákat (metaemlékezet hiánya) 3 évesek nem használják az externális hívóingereket ELŐHÍVÁSI STRATÉGIÁK FEJLŐDÉSE Flavell: 3-4 évesek kevesebbet ismételgetnek: fel kell erre szólítani őket Ornstein: nem teremtenek összeköttetéseket a kódolás alatt Random bemutatásnál: 6. évnél korábban véletlenszerű csoportosítás a felidézésnél 7-8 éves korig nagyon erősen függenek a kontextustól, az új hívóingerek nem segítenek ELŐHÍVÁSI STRATÉGIÁK FEJLŐDÉSE Nagy életkori különbségek vannak az emlékezet monitorozásában: 6. év előtt nem módosítják kódolási stratégiájukat a teljesítményükkel kapcsolatos visszajelzések alapján. Érzékenyek a téves információkra: kierőszakolt konfabuláció: Ackil és Zaragoza, 3-4 évesek saját hamis válaszaikat később tévesen felismerik. 15

16 Ceci: téves felidézés fejlődése Forrás monitorozási kísérletek: 1, a gyerekeket bizonyos akciók kivitelezésére instruáljuk; 2, elképzeltetünk velük eseményeket A vizualizáció megjelenik a későbbi felidézésben (baleset) Interjú: állító kérdések tartalmát tíz hét múlva 58%-ban felidézik (5 évesek) Szuggesztív kérdések meg nem történt eseményekről (2 hét múlva 42%, 10 hét múlva 55%). 16