Rövid távú emlékezet és munkamemória

Átírás

1 Rövid távú emlékezet és munkamemória Racsmány Mihály Az elmúlt száz évben az emlékezet működésével foglalkozó pszichológiai és fiziológiai elméletek újra és újra arra a következtetésre jutottak, hogy két, különböző időtartományban működő emlékezeti rendszer létezik (James, 89; Hebb, 99; Broadbent, 97; Brown, 98; Atkinson & Shiffrin, 968). A hagyományos felfogás szerint az információk rövid idejű megtartásáért egy tárolási kapacitásában erősen korlátozott, passzív emlékezeti tár felelős (pl. Norman, 97). primácia recencia Brown & Peterson feladat (99): Mássalhangzó sorozatok megjegyzését rövid idejű kitöltött késleltetés is megzavarja. Postman (96) A recencia eltűnik, ha megadályozzuk az ismétlést. Peterson (966) A kitöltött késleltetés csak a recencia hatást tünteti el, a primácia megmarad. Kintsch & Buschke (969): Primácia: szemantikai hasonlóság; Recencia: fonológiai hasonlóság 89-ben Jacobs memória-terjedelem vizsgálat. Az eljárást Brown (98) valamint Peterson és Peterson (99) újították fel, akik kimutatták, hogy mássalhangzókból álló sorozatok emlékezeti megtartása károsodik, ha a tanulás és a felidézés közé egyszerű, másodpercnél hosszabb feladatot iktatunk. Brown (98) elsőként hívta fel arra a figyelmet, hogy kis mennyiségű (az emlékezeti terjedelmen belül) megjegyzendő anyag megtartása is károsodik, ha meggátoljuk az ismétlést. Broadbent (97) kísérleti személyeinek mindkét fülébe - számjegyből álló sorozatokat adva kimutatta, hogy a később elismétlendő szekvenciák felidézése rosszabb, mintegy elhalványulnak a késleltetés miatt. Mindezen eredmények alapján uralkodóvá vált az úgynevezett nyomelhalványulási hipotézis, vagyis az az elképzelés, hogy a rövid távú felejtésért az emlékezeti nyomok gyors hanyatlása a felelős, eltérően a hosszú távú felejtéstől, amelyet az interferencia idéz elő.

2 Brown & Peterson, 99 Melton (96) egységes interferencia elmélete szerint a Brown-Peterson rövid távú felejtési feladatban kapott eredményeket meg lehet magyarázni az interferencia hatásának feltételezésével. Az anyag ismételt bemutatásánál hosszú távú tanulási hatás mutatkozik, éppen ezért gazdaságosabb ugyanazzal a mechanizmussal, nevezetesen az interferenciával magyarázni valamennyi felejtéssel kapcsolatos eredményt. Waugh és Norman (96) számpróba feladat: - számból álló sorozatot adnak a vizsgálati személynek, majd mutatnak neki egy számot a sorozatból és meg kell mondania, hogy milyen szám következik ezután az adott sorozatban. Waugh és Norman kiszorulási hipotézise szerint az elemek száma a döntő a teljesítményben. Hockey (97) azonban kimutatta, hogy passzív stratégiánál a nyomelhalványulási hipotézis érvényesül. P.V. teljesítménye szó-nemszó párok tanulásánál Helyes felidézés Tanulási próbák Kontroll csoport P.V. Baddeley & Hitch, 97 A kísérleti személyeknek egy -6 elemű számsor megtartását kellett végezniük az egyik modalitásban és ezzel párhuzamosan megértési, következtetési és hosszú távú tárolási és előhívási feladatokat a másik modalitásban. Amennyiben a számterjedelmi feladat elérte a 6 elemet a párhuzamosan végzett feladatokban teljesítménycsökkenés jelentkezett, azonban korántsem olyan drámai módon, mint azt az egységes rövid távú emlékezeti kapacitás alapján várni lehetett volna. A modális modell értelmében az STS túlterhelése miatt a számterjedelem feladatban minden elemnövekedés csökkenést kell, hogy okozzon a párhuzamosan végzett feladat teljesítményében. Ezzel szemben Baddeley és Hitch kísérletében három számig (ez körülbelül az átlagos egészséges kapacitás fele) semmilyen hatása nem volt a számterjedelmi feladatnak a megértésre és csak enyén változtatta a hosszú távú emlékezeti tanulást.

3 Baddeley & Hitch, 97 A feldolgozás és a tárolás két elkülönülő komponens a rövid távú emlékezeten belül. Baddeley és Hitch szerint a rövidtávú emlékezetet munkamemóriaként kell felfogni, amely fenntartja és manipulálja az információt a következetetést, megértést, tanulást igénylő feladatok kivitelezése alatt. Három alapvető jellemzője van:. időleges tárolás egy sor kognitív feladatban,. független információforrásokat hoz interakcióba,. korlátozott kapacitású Fonológiai hurok Conrad (96) STM feladatoknál, vizuális prezentáció mellett a hibák fonológiai (B - D) és nem vizuális természetűek (B -R). Conrad & Hull (96) Fonológiai hasonlósági hatás: B, G, V,P, P, T - Y, H, W, K, R. Baddeley et al. (97) Szóhosszúsági hatás Ellis & Henneley (98) a szóhosszúsági hatás magyarázza a wales-i gyerekek alacsonyabb terjedelmét. Murray (967) artikulációs elnyomási technika, vizuális ingereknél nincs szóhosszúsági és fonológiai hasonlósági hatás, akusztikus ingereknél a fonológiai hasonlósági hatás megmarad. Vallar & Baddeley (98) Az olvasási sebesség és a terjedelem közötti magas korreláció A MUNKAMEMÓRIA SZERKEZETE (Baddeley, 986, 999) A munkamemória modell (Baddeley, 986) vizuális szenzoros feldolgozás Hosszú távú emlékezeti tárolás Hosszú távú emlékezeti hozzáférés akusztikus szenzoros feldolgozás VÉGREHAJTÓ FUNKCIÓK (Központi végrehajtó) Manipuláció, Monitorozás, Gátlás Ikonikus tár Téri-vizuális rövid távú tár Ellenőrző Figyelmi Rendszer Sémák kontrollja Monitorozó és gátló funkciók Prekategorikus akusztikus tár Fonológiai rövid távú tár VERBÁLIS MUNKAMEMÓRIA (Fonológiai hurok) Verbális információ átmeneti tárolása és frissítése TÉRI MUNKAMEMÓRIA (Téri-vizuális vázlattömb) Téri-vizuális információ átmeneti tárolása és frissítése Téri-vizuális kontroll folyamatok Téri-vizuális vázlattömb Központi végrehajtó Artikulációs kontroll folyamatok Fonológiai hurok Motoros kimeneti folyamatok MUNKAMEMÓRIA Motoros kimeneti folyamatok A VERBÁLIS MUNKAMEMÓRIA MÉRŐELJÁRÁSAI Számterjedelem: Nem-szó teszt: limefürék sémernyegvőterec igyotanumazálubirc MUNKAMEMÓRIA-KAPACITÁS ÉS NYELVELSAJÁTÍTÁS A verbális munkamemória nyelvelsajátító eszközként működik. Kisebb kapacitású fonológiai hurok lassabb szókincs elsajátítást eredményez (Baddeley, Gathercole, Papagno, 998) Kisebb verbális munkamemóriájú gyerekek gyengébben teljesítenek az idegen nyelvek tanulásában (Service, 99, 99; Papagno, Vallar, 99)

4 Gathercole és munkatársai (997) éves gyerekeknek kellett szó-szó és szó-nem szó párokat tanulniuk. A szó- nem szó párok tanulása nagyon magasan együtt járt a nem-szó ismétlési feladatban nyújtott teljesítménnyel, míg a szó-szó párok tanulásánál nem volt ilyen összefüggés. A fonológiai huroknak az újszerű, idegen szavak elsajátításában betöltött szerepére hívták fel a figyelmet azok a felnőttekkel végzett vizsgálatok, ahol oroszul nem beszélő olasz vizsgálati személyeknek vagy olasz-orosz vagy olasz-olasz szópárokat kellett tanulniuk. A tanulás közben artikulációs elnyomást kellett végezniük, ami kiiktatta a fonológiai hurok működését. Az artikulációs elnyomás nagyon lerontotta az olasz-orosz szópárok tanulását, viszont nem rontotta le az olasz-olasz szópárok elsajátítását, mindez pedig arra utal, hogy az idegen szavak elsajátításában a fonológiai hurok aktívan közreműködik, de a már elsajátított szavak megjegyzésében nem Adams & Gathercole, Azok a gyerekek, akik jobban teljesítenek a verbális munkamemória teszteken, jobbak a szintaktikai feladatokban is, hosszabb kijelentéseket, többmorfémás kifejezéseket produkálnak. Ilyen összefüggés nem mutatható ki a téri-vizuális munkamemória kapacitásában megfigyelhető egyéni különbségekkel kapcsolatban, tehát nem egy általános emlékezeti hatásról van szó (Adams & Willis, ). Ezek az eredmények azt az elképzelést támasztják alá, amely szerint a hosszú távú fonológiai reprezentációk kialakítása az átmeneti tárak kapacitásán múlik (Baddeley, et al., 998) Téri-vizuális vázlattömb Baddeley és munkatársai Brooks F-betű feladat valamint Brooks-mátrix feladatok, verbális és vizuális mondatok *F Logie (986) Az irreleváns beszéd hatás vizuális változatát demonstrálta képzeleti mnemonikai módszerek alkalmazása közben. A vizsgálati személyeknek szavakat kellett megtanulniuk képzeleti képek segítségével, miközben irreleváns képeket vetítettek nekik, s ekkor a teljesítmény nagyon alacsony volt összehasonlítva a kontroll helyzettel, ahol verbális stratégiát használtak a kísérleti személyek és az irreleváns képeknek semmilyen hatásuk nem volt.

5 Corsi-kockák Corsi kockák Knox Cubes Imitation test (9) Corsi, 97: Hebb ismétlődő számterjedelmi tesztjének téri változata. Változat (Eredeti: X 8 cm, cm-es kockák) Nemverbális tanulási zavar: magas verbális, alacsony performatív intelligencia (Rourke, 989) jobbféltekei tanulási zavar (Nichelli & Veneri, 99) gyenge számolási képességek, téri tanulási zavar: szelektív sérülés a Corsi kockákkal mért téri munkamemóriában (Cornoldi et al., 999). Humán genetikai vizsgálatok: a téri munkamemória kapacitásának egyéni különbségeit különálló genetikai faktor határozza meg (Ando et al., ; Hansell, et al., ). Genetikai eredetű fejlődési zavarok és Corsi teljesítmény: Williams-szindróma vs. Down-kór, (Jarrold et al., 998), Turner-szindróma (Buchanan et al., 998), Törékeny X-kromoszóma (Shapiro et al., 99) disszociatív téri munkamemória teljesítmény Corsi kockákkal diagnosztizálva. Corsi, 97 De Renzi et al., 977 De Renzi et al., 97 Kaplan et al., 99 Corsi-kockák

6 Smyth és Scholey (99) Corsi kockák: semmilyen összefüggést nem tudtak kimutatni a kockák egymástól mért távolsága vagy a kísérleti személy és a kockák távolsága és a terjedelmi hanyatlás között. Véleményük szerint a téri ismétlő mechanizmus feltárására kizárólag az interferencia paradigma alkalmas, tehát a tanulás és a felidézés közé kell zavaró feladatokat beiktatni, míg a párhuzamos feladat paradigma nem alkalmazható ebben a kérdésben. 6

7 Smyth és Scholey (99) a téri-vizuális terjedelmi feladatok (négyzetek pozícióját kellett megjegyezni) tanulása és felidézése közé számterjedelmi, hanglokalizációs, mozgásos feladatokat iktattak. Eredményeik szerint a terjedelmi romlás kizárólag attól függött, hogy milyen mértékű téri figyelmi terhelést rótt a személyre a zavaró feladat, míg a motoros feladatnak önmagában nem volt hatása (Smyth & Scholey, 99). Logie és Marchetti (99) a téri szekvenciák megtartása interferál a kézmozgással, míg a színek megtartása nem. Tresch és munkatársai (99) vizsgálatukban az interferencia paradigmát használták és kimutatták, hogy egy közbeiktatott mozgásdiszkriminációs feladat lerontja a pontok helyére történő emlékezést, de nem rontja le a tárgyak formájával kapcsolatos emlékezetet. Ezzel szemben egy közbeiktatott színdiszkriminációs feladat csak a formaemlékezeti terjedelmet rontja le, de érintetlenül hagyja a téri memória terjedelmet. Quinn és Ralston (986) a párhuzamos feladat paradigmát felhasználva kísérleti helyzetet hoztak létre: valamennyi helyzetben a korábban leírt Brooks mátrix volt az elsődleges feladat, a másodlagos feladat pedig lehetett a feladattal kompatibilis (megegyező irányú), nem kompatibilis és random mozgás. Eredményeik szerint a térileg inkompatibilis mozgás szignifikánsan jobban lerontotta az elsődleges feladat teljesítményét, mint a másik két helyzet. Visual Pattern Test Della Sala et al., 997 Phillips & Christie, 977 alapján A téri-vizuális munkamemória felbontása: Della Sala et al., 999: alacsony korreláció (,) a Corsi kockákkal, kettős disszociáció agysérülteknél 7

8 A téri munkamemória fejlődése N = 96 ( év) Corsi VPT - 6 év - év - év P <. Shallice és Vallar (99) Topográfiai amnézia 7-9 év Korfüggő emlékezeti hanyatlásnál jellemző. Idősek kevesebb támpontot jegyeznek meg, a felidézés szekvenciája nem követi az eredeti szekvenciasort, rosszabbul becslik meg a szögeket és távolságokat (Lipman, 99, Ohta et al. 99). Mr. Smith esete Hanley és Davis, 99 olyan betegről számoltak be, akik verbális munkamemória feladatokban kársodott teljesítményt produkáltak. A csökkent verbális munkamemória terjedelem szavak, számok, betűk szeriális felidézésében is megmutatkozott, de csak auditoros bemutatás esetén, vizuális bemutatásnál lényegesen jobb volt a betegek teljesítménye. A betegek rossz verbális munkamemória teljesítménye sem a beszédpercepció, sem a beszédprodukcó deficitjéből nem származhatott. A betegek a téri-vizuális munkamemória feladatokban az egészséges kontroll személyek szintjén teljesítettek, ami a két munkamemória független lokalizációját támasztja alá. 8

9 Shallice és Vallar (99) A verbális munkamemória-deficitben szenvedő betegek jobb teljesítményt produkáltak, ha vizuálisan bemutatott betűket kellett megjegyezniük, viszont ha hibáztak, akkor vizuális (pl. O és Q összekeverése) és nem fonológiai (P és V összekeverése) hibákat vétettek, ami eltér attól a korábban már említett eredménytől, hogy az egészséges személyeket vizuálisan bemutatott betűk esetében fonológiai hibák jellemzik Vallar & Papagno, 99 A verbális munkamemória kapacitás patológiás csökkenését nem lehet a fonológiai analízis károsodásának tulajdonítani, ezek a betegek ugyanis jól teljesítenek a mássalhangzó-magánhangzó megkülönböztetési vagy a fonéma kategorizációs feladatokban. A verbális és téri-vizuális munkamemória disszociatív sérülése A verbális munkamemória-deficitben szenvedő betegek jobb teljesítményt produkáltak, ha vizuálisan bemutatott betűket kellett megjegyezniük, viszont amikor hibáztak, akkor vizuális (pl. O és Q összekeverése) és nem fonológiai (pl. P és V összekeverése) hibákat vétettek. A verbális munkamemória-kapacitás patológiás csökkenését nem lehet a fonológiai analízis károsodásának tulajdonítani, ezek a betegek ugyanis jól teljesítenek a mássalhangzó-magánhangzó megkülönböztetési vagy a fonéma kategorizációs feladatokban (Vallar & Papagno, 998). A betegek a téri-vizuális munkamemória feladatokban az egészséges kontroll személyek szintjén teljesítettek, ami a két munkamemória független lokalizációját támasztja alá. A verbális és téri-vizuális munkamemória disszociatív sérülése Szelektív verbális munkamemória-deficitben szenvedő betegek auditoros ingerek megtartásánál, ahol az ingerek és a felidézés közé feladattal kitöltött késletetést illesztettek, abnormálisan meredek felejtési görbét produkáltak, és nem mutattak recencia hatást, még akkor sem, ha kifejezetten úgy instruáltákőket, hogy a görbe recencia részéből (ez a lista utoljára tanult része) hívják elő először az elemeket (Shallice & Vallar, 99). Normális recencia hatást jelentkezett náluk is, ha az ingereket vizuálisan mutatták nekik. Szóhosszúsági hatást sem vizuálisan sem auditorosan nem lehetett kimutatni náluk, vagyis teljesítményük pont olyan volt, mint az egészséges személyeké artikulációs elnyomási helyzetben (Vallar & Baddeley, 98). A verbális munkamemória-deficit következtében epizodikus emlékezeti zavar nem jelentkezett, sem anterográd sem retrográd amnéziás tünetek nem fordultak elő. A verbális és téri-vizuális munkamemória disszociatív sérülése A verbális munkamemória deficitben szenvedő betegek nagyon rosszul teljesítettek a szavakból és idegen szavakból álló páros asszociációs tanulási helyzetekben (lásd Baddeley et al., 998). Verbális munkamemória károsodásban szenvedő betegeknél kivétel nélkül bal oldali léziót találtak, elsősorban a bal inferior parietális kéregben (gyrus supramarginalis és környéke), valamint a frontális lebenyben, a Broca-mező környékén volt sérülés (Shallice & Vallar, 99; DeRenzi & Nichelli, 97). Későbbi esettanulmányokban károsodott verbális munkamemória teljesítményt találtak bal féltekei alsó parietális és bal középső/felső temporális lézió esetén, valamint olyan esetekben, ahol a bal oldali sérülés a frontális kéregre, a gyrus paraventricularis és az anterior insula vidékére is kiterjedt (Vallar, DiBetta, & Silveri, 997, Henson, ). A verbális és téri-vizuális munkamemória disszociatív sérülése Basso és munkatársai (98) P.V. nevű betege bal frontális és parietális lebeny sérülése után, a korábban leírt betegekhez hasonlóan, károsodott teljesítményt mutatott a szám- és szóterjedelem feladatokban, de teljesen normális teljesítményt a téri terjedelmi feladatokban (pl. Corsi-kockák). Hanley és munkatársai (99) által leírt E.L.D. nevű betegnek jobb parietális haematomát követően súlyosan károsodott a Corsi-kockákon mutatott teljesítménye, de teljesen ép volt a számterjedelme. Levine, Warach és Farah (98) kettős disszociácót találtak a tárgyakkal és a téri információkkal kapcsolatos rövid távú emlékezeti funcióknál. A tárgyakkal kapcsolatos rövid távú emlékezeti deficit kétoldali temporo-okcipitális sérülésnél, míg a téri információkkal kapcsolatos károsodás bilaterális parieto-okcipitális sérülést követően jelenkezett. 9

10 A munkamemória alrendszerek korrelációja N = 96 ( év) Agysérültek munkamemória vizsgálatai (N = 78) Corsi B VPT B Álszó teszt N Életkor Jobb/Bal/Bilat. Corsi A,7,7, Frontális sérülés, (,78) 6// Temporális sérülés, (,9) 6/6/8 VPT A,7,8, Parietális sérülés 8, (,) // A munkamemória alrendszerek korrelációja (N = 78) Corsi B VPT B Álszó teszt Corsi A,7, -,6 VPT A,,77 -,7 Awh és munkatársai (996) Verbális Sternberg feladatot adtak kísérleti személyeiknek, amelyben -9 elemű ingersorozatokat néhány másodperc múlva egy tesztinger követ, amiről el kell dönteni, hogy szerepelt-e az előtte látott sorozatban. A feladat végzése közben a bal féltekei Brodmann (BA) 7/ területeken a parietális kortexben, valamint a frontális területeken a BA 6 premotoros és BA (Broca-mező) régiókban jelentkezett aktivitás. A többkomponensű munkamemória modell mellett szóló bizonyítékok Kísérleti hatások (pl. fonológiai hasonlósági, szóhosszúsági hatás, párhuzamosan terhelhető munkamemória alrendszerek (lásd Baddeley, ). Neuropszichológiai esetek: a munkamemória komponensek disszociatív sérülései (lásd Vallar & Shallice, 999). Kognitív idegtudományi eredmények: a munkamemória rendszerek terhelése eltérő neuronhálozatokat aktivál (lásd Henson, ). Fonológiai tár Artikulációs frissítés Vizuális tár (cache) Téri-vizuális frissítés Központi végrehajtó

11 A munkamemória komponenseinek idegrendszeri reprezentációja (Smith & Jonides,996,998) VÉGREHAJTÓ FUNKCIÓK (Br 6, 9, 6) VERBÁLIS MUNKAMEMÓRIA (bal félteke Br 6,,) TÉRI MUNKAMEMÓRIA (jobb félteke Br 7,,7) Bishop, 99, Bishop, et al., 996; Temple, 997 A specifikus nyelvi károsodás (SLI - Specific Language Impairment) esetében lelassult nyelvi fejlődés figyelhető meg a gyerekeknél, szintaktikai és morfológiai hibázások egyaránt előfordulnak, és mind a produktív, mind pedig a receptív szókincs elmarad az életkoruknak megfelelő szinttől. Számos vizsgálat mutatott ki károsodott verbális munkamemória terjedelmet olyan SLI-os gyerekeknél, akik a fonológiai tudatosság teszteken az életkoruknak megfelelő szinten teljesítettek, így ezeknél a gyerekeknél a deficitet nem lehetett a szenzoros feldolgozás károsodásának tulajdonítani Williams-szindróma Egy másik, igen sok figyelmet kiváltó genetikai fejlődési rendellenesség. Williams-szindróma: bizonyíték a nyelv modularitása mellett? Ebben a fejlődési zavarban a nyelvi és a téri kogníció disszociációja figyelhető meg (Bellugi et al., ) Down szindróma versus Williams szindróma Williams szindróma: Arcvonások Nagyjából ugyanolyan mértékű értelmi fogyatékosság Nagyon eltérő nyelvi képességek Érv a nyelv modularitása mellett? DS speciális nyelvi sérülés vagy WSz szelektív érintetlenség? Mikrodeléció 7. kromoszómán, / Duzzadt, kiugró ajkak csillag alakú íriszminta széles száj, apró fogak, köztük nagy rések lapos orrnyereg pisze orr/előreálló orrlukak

12 A mikrodeléció kb. gént érint Williams szindróma Etetési és táplálkozási nehézségek Kardiovaszkuláris betegségek Gyerekkori hiperkalcémia IQ átlag ( 9) gyenge mozgáskoordináció hiperacusis rekedt, érdes hang fejlődési elmaradás (magasság, testsúly) Williams szindróma Hiperszociábilisek: barátkozóak és nyitott természetűek idegenekkel szemben is, felnőttekhez túlságosan kedvesek, nagyon empatikusak Koncentrálóképességük korlátozott, gyakran hiperaktívak Rendkívül szorongóak és aggodalmaskodóak Bizonyos tárgyakhoz, témákhoz mániákusan kötődhetnek A WSz agy anatómiája Normális agytérfogat 8%-a Nagyagy: Más agyterületekhez képest kicsi Anterior és limbikus területek: Kicsi, de más agyterületekhez képest arányosan normális Kisagy Más területekhez képest nagy Deformációk a dorzális területeken Kevesebb szürkeállomány Több agyterületen is az idegsejtek rendellenes rétegződése, orientációja, sűrűsége és mérete Nyelv? Williams szindróma Affektív rendszerek? Mozgásos képességek? IQ körüli tartományban Jó nyelvi kifejezőkészség, Látható nehézség a nagy- és a finommozgásokban téri konstruktív képességek súlyos deficit, de tériperceptuális képesség mentális kornak megfelelő problémamegoldás és tervezés súlyos zavara érintetlen arcfeldolgozás viszonylag ép társas megismerési képességek Számolási nehézségek

13 WSz DSz Téri vizuális feldolgozás A téri kogníció deficitje Williams-szindrómában Súlyos lemaradás a térivizuális problémamegoldásban Mozaik Próba (MAWGYI) 6 Téri munkamemória teljesítmény,,,6,6 Corsi életkori kont. verbális kont. téri kont. WMS csop. Téri munkamemória teljesítmény Rey / téri tanulási feladat 6,,,6,6 Corsi életkori kont. verbális kont. téri kont. WMS csop.

14 Az első bemutatáskor helyesen felidézett pozíciók száma (Rey /),9,6,, felidézett pozíciók Felidézett pozíciók Életkori kontroll Verbális kontroll Téri kontroll WS csoport életkori kont. verbális kont. téri kont. WMS csoport Tanulási próbák Résztvevők Rey 8/6 (Racsmány et al., ) WSz VC Életkor (év), (SD=,) 7, (SD=,) Peabody pont 99, (SD=8,), (SD=6,) Fiú Lány 8 8 A WS csoport Rey / és a mentális kontroll Rey 8/6 százalékos teljesítményének összehasonlítása LOCATION LEARNING TEST Bucks et al.,. százalékos felidézés 8 6 Verbális kontroll WS csoport Tanulási próbák

15 Location Learning Test Tanulási index DISZKRIMINÁCIÓS INDEX (FELISMERÉSI TALÁLAT TÉVES RIASZTÁS) Hibás pozíciók próba. próba. próba.próba.próba késleltetett WMS Kontroll M.P. F.L L.T V.A M.Zs T.J M.A K.D M.K B.K V.Zs T.N K.N N.G P.K K.A WMS csoport Rey AVLT Verbális Tanulási Index A munkamemória kapacitás változása Idősebb gyerekek hosszabb szólistát tudnak visszamondani. Nagyobb tároló kapacitás vagy jobb stratégia használat? felidézett szavak próba. próba. próba.próba.próba B lista 6. próba WS Kontroll Az STM terjedelme annyi információ, amennyit,8 sec alatt meg tudunk ismételni. Lineáris összefüggés az STM terjedelme és a beszédsebesség között. Az idősebb gyerekek többet profitálnak lexikális ismereteikből: virtuális STM, az LTM-STM vita. Cowan, 997, artikulációs elnyomásnál éves színvonalra zuhan a teljesítmény.

16 A munkamemória kapacitás változása Ornstein et al (97) 7-9 éves kor alatt nincs spontán ismételgetés, nagyobb erőfeszítést igényel. Cowan,99, -8 éves kor között a szavak közötti szünet rövidül (csak felidézésnél). A szünet az emlékezeti keresést tükrözi éveseknél,8 sec, míg 8 éveseknél, sec a szavak közötti különbség. Tipper (989) 7 éves kor előtt nincs negatív priming, 9- éves kor előtt nincs irányított felejtés. Fejlődési zavarok és WM sérülés: diszlexia és SLI. ELŐHÍVÁSI STRATÉGIÁK FEJLŐDÉSE Az életkori különbségek markánsabbak a szabad felidézési helyzetekben Heizel és Ritter: X mátrixban kell tárgyakat elrejteni, a gyerekek már a kódolásnál nem veszik figyelembe a jó stratégiákat (metaemlékezet hiánya) évesek nem használják az externális hívóingereket. Gathercole és Hitch (99) Az, hogy az iskoláskorúnál fiatalabb gyerekek verbális rövid távú emlékezete jóval kisebb terjedelmű, mint az iskola megkezdése után, a szubvokális ismétlés minőségi és nemcsak mennyiségi változásával magyarázható. Elképzelésük szerint a fonológiai kódokat folyamatosan és szekvenciálisan absztrakt gesztusokká alakítjuk, ez irányítaná az artikulációt, amennyiben a személynek ilyen vagy olyan okból ki kellene mondania a célhangokat. A fiatalabb gyerekek ezt a készséget folyamatos ismételgetéssel sajátítanák el és ebből a reflexes mechanizmusból folyamatosan alakulna ki a stratégiai kontroll. ELŐHÍVÁSI STRATÉGIÁK FEJLŐDÉSE Flavell: - évesek kevesebbet ismételgetnek: fel kell erre szólítani őket Ornstein: nem teremtenek összeköttetéseket a kódolás alatt Random bemutatásnál: 6. évnél korábban véletlenszerű csoportosítás a felidézésnél 7-8 éves korig nagyon erősen függenek a kontextustól, az új hívóingerek nem segítenek ELŐHÍVÁSI STRATÉGIÁK FEJLŐDÉSE Nagy életkori különbségek vannak az emlékezet monitorozásában: 6. év előtt nem módosítják kódolási stratégiájukat a teljesítményükkel kapcsolatos visszajelzések alapján. Érzékenyek a téves információkra: kierőszakolt konfabuláció: Ackil és Zaragoza, - évesek saját hamis válaszaikat később tévesen felismerik. Ceci: téves felidézés fejlődése Forrás monitorozási kísérletek:, a gyerekeket bizonyos akciók kivitelezésére instruáljuk;, elképzeltetünk velük eseményeket A vizualizáció megjelenik a későbbi felidézésben (baleset) Interjú: állító kérdések tartalmát tíz hét múlva 8%-ban felidézik ( évesek) Szuggesztív kérdések meg nem történt eseményekről ( hét múlva %, hét múlva %). 6