Az edzéselmélet kialakulása

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az edzéselmélet kialakulása"

Mátyás Hajdu
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Az edzéselmélet kialakulása Készítette: Dénes Gábor Testnevelés-rekreáció Mi is az edzéselm selméletlet Elsı írásos emlékek Kialakulásának szakaszai A A Magyar edzéstudom studomány kialakulása Új j irányzatok 2 1

2 Mi is az edzéselm selmélet? let? Az edzéselm selmélet let magába foglalja azokat az ismereteket (edzéselveket, edzésm smódszereket, edzéseszk seszközöket, ket, új j tudományos felismeréseket, seket, gyakorlati tapasztalatok általánosítását ), amelyek a sportteljesítm tmény fokozására, az elért teljesítm tményszint fenntartására ra vonatkoznak. Az edzéselm selmélet let a sporttudomány egyik elmélete, lete, amelynek tárgyt rgyát t a sportedzés s folyamatának, az egyéni csúcsteljes csteljesítmény elérésének, valamint a versenyzésnek snek a kérdk rdései alkotják. k. Szoros kapcsolatban más m s tudomány nyágakkal vizsgálja a sportbeli felkész szülés s teljes folyamatát, t, leírja a teljesítm tmény-fejlesztésnek, snek, a személyis lyiség g alakításának fıf követelményeit. Ezek alapján n irányelveket, ajánl nlásokat tartalmaz a feladatok optimális megoldására ra. 3 Elsı írásos emlékek Ókor A versenysportbeli felkészülés általános kérdéseivel Kr. e ból Kikkuli-féle tréning könyv foglalkozott. Az ókori edzésmódszertani ismereteket pedig Philostratos: A tréneri tudományról címő 46 oldalas munkája összegezte. Újkor Az újkori sportélet XIX. századi rohamos fejlıdése elsısorban sportági szakkönyvek megjelenését váltotta ki. Pl: Roux(1895), aki megfogalmazta a mőködési alkalmazkodás törvényszerőségeit. Tissié(1889) pedig leírta a testgyakorlás és elfáradás összefüggéseit. 4 2

3 1) Tapasztalati fázisf Kialakulásának szakaszai Az edzıi i munkában és s, a testnevelés- tanításában szerzett tapasztalatok alapján kezdtek kialakulni. Az elsı sportági szakkönyvekben a trénerek és s tanárok leírt rták, hogy mit tapasztaltak a sportolókn knál, vagy sportolói i csoportoknál. 2) Elkülönülési fázisf Sok tudomány képviselk pviselıinek inek felkeltette az érdeklıdését t, hogy miként hat az emberi szervezetre a sport. Saját t tudományukon belül, l, elkülönülten lten kezdték k vizsgálgatni a sportmozgások sok szervezetre gyakorolt hatásait. A kapott adatokból l következtetk vetkeztetéseket vontak le A következtetk vetkeztetések közt k még m g nem volt szerves kapcsolat. 5 3) Összeadódási si fázisf A sportteljesítm tmények tovább javultak Sokrétőbb, megalapozottabb ismeretekre volt szüks kség Edzıi i tapasztalatokat összevetették k a szakért rtık által feltárt ismeretekkel Egyre több t tudás s halmozódott fel 4)Kooper Kooperációs(együttmőködési)fázis A további teljesítm tmény fokozás érdekében, az edzık k kapcsolatba léptek l sport-szaktudom szaktudományok képviselk pviselıivel. ivel. A felvetıdı problémákra együttesen keresték k a megoldást. 6 3

4 5) Integráci ciós( s(összegzıdési)fázis Megkezdıdött egy probléma interdiszciplináris ris megközel zelítése. Az edzéselm selmélet let az edzéstudom studománnyá válás s szakaszába jutott. Több tudomány nyág által feltett kérdésfeltevés, s, összehangolt módszerek keresése se kezdıdött meg. 6) Differenciálódási(elk si(elkülönülési)fázis Az általános edzéstudom studomány még m teljes kialakulásának befejezıdése elıtt életkor -,, sportág-,sportágcsoport gcsoport-,cél-,tulajdonság-és színvonal nvonal-specifikus irányok felé különül el. 7 A magyar edzéstudomány kialakulása I. szakasz Alapvetı jellemzık: egymástól különálló sportági gyakorlati tapasztalatok összegyőjtése; az ebbıl kialakuló testnevelés; szaktudományos érdeklıdés; egészségügyi, orvostudományi, élettani, nevelési megközelítés, és mozgástan lehetıségeinek felismerése II. szakasz( ) Az elsı szakaszban kialakult folyamatok dinamikusabbá váltak. Megindult a sport problémáinak tudományos kutatómunka útján való megközelítése A nemzetközi kutatási eredmények hazai hasznosítása, valamint az edzıképzés. Létrehozták: edzıképzési rendszert, a sporttudomány társadalmi irányító szervezetét, gyermek és serdülık felkészítésével foglalkozó szervezeteket, sportiskolákat 8 4

5 III. Szakasz( ) 1968) Egyes sport-szaktudom szaktudományok(sportélettan,sportpedagógia) gia) egymás s melletti erıteljes tevékenys kenysége A sportbeli felkész szülésben sben érdekelt szervezetek(pl pl:tf,testnevelési si Tudományos Tanács stb.) dolgozóinak egymás s melletti mőködése. m Nádori edzéselm selmélet let c. könyvek IV. Szakasz( ) 1981) Szervezetek kialakulása, Különbözı szaktudományok képviselk pviselıinek inek együttm ttmőködése,formálódása sa jellemezte Nádori Edzéselm selmélet let és s módszertan m c. könyvek V. Szakasz(1981-) A gyakorlati tapasztalatok jój része már m r nem naiv, hanem már m r a szisztematikus megfigyelés s eredménye, és s ez ötvözıdik a folyamatosan bıvülı tudományos kutatási eredményekkel. 9 Új irányzatok Matavejev-féle felkészülési rendszer Az 1950-es évek közepén jelentkezett az egészéves edzés periodizációjára vonatkozó elméletével. Jellemzıi: Nagy terjedelmő, általános kondicionális képzés a felkészülés elején, az alapozó idıszakban. A mozgástechnikai képzés döntıen a versenyidıszakra esett A felkészülési év három nagy periódusra: felkészülési, verseny,átmeneti idıszakra oszlott. Ezek mellett az akkori szovjet élsportolók adataira támaszkodva a csúcsforma kialakulásának 3 fázisát tapasztalta: -A csúcsforma kialakulása -A forma stabilizálódása -A forma csökkenésének fázisa 10 5

6 Új j felkész szülési si irányzat Peter Tschiene hívta fel a figyelmet arra, hogy a csúscteljes scteljesítmény- életkorban lévı nemzetközi zi élvonalbeli sportolókn knál l az edzés terhelésnek növeln velésére alapozott felkész szülés s már m r elérte azokat a határokat, amelyek átlépése túl t l sok kockázattal jár j és s nem vezet teljesítm tménynöveléshez. Célszerőnek láttl tták áttérni a minıségi szemléletre. letre. Boiko szemlélete lete szerint a teljesítm tményfejlıdésre az alábbiak jellemzık: - sportág g specifikus terhelések alkalmazása - nem kell hosszúideig csak ált. edzéseszk seszközöket ket alkalmazni E felfogás s miatt alakult át t egyre több t sportággyakorlata azzal, hogy több lett a verseny, és s a mérkm rkızések, és s ezzel meg növekedett n a speciális terhelések gyakorisága. ga. Verchosanszkij: : Az éves felkész szülés s folyamata: -az un. A blokkban a speciális edzésanyag dominál, az edzés intenzitása jóval j magasabb, mint a Matavejev-féle rendszerben - a B és C blokkban pedig a szerkezeti specializálódás s sebessége az ami fokozódik. 11 Irodalomjegyzék Harsányi László(2000): Edzéstudomány I. Budapest ; Pécs : Dialóg Campus Nádori László(1991): Az edzés elmélete és módszertana. Magyar Testnevelési Egyetem C3%A9let+kialakul%C3%A1sa&btnG=Google+keres%C3%A9s& meta= Háttérképek: 1) oa5.jpg 2) 3) t.jpg 4)5) 6) Attila/kepek/takasago09.jpg&imgrefurl= kkek/takasago.html&h=360&w=480&sz=21&hl=hu&start=15&tb nid=st1oph21tizfm:&tbnh=97&tbnw=129&prev=/images%3fq%3da z%2bedz%25c3%25a9s%26gbv%3d2%26svnum%3d10%26hl% 12 3Dhu 6

7 Ábrák 1) Harsányi László(2000): Edzéstudomány I. Budapest ; Pécs : Dialóg Campus 18 o. 2),3)Harsányi László(2000): Edzéstudomány I. Budapest ; Pécs : Dialóg Campus 19 o. 4),5)Harsányi László(2000): Edzéstudomány I. Budapest ; Pécs : Dialóg Campus 20 o. 13 Köszönöm a figyelmet! Dénes Gábor dene69@citromail.hu

Hasonló dokumentumok

A VERSENYZÉS. A kezdetek. A megfoganás pillanatában van életünk legnagyobb versenye. mindenki nyertes! Szegedi Tudományegyetem.

A VERSENYZÉS. A kezdetek. A megfoganás pillanatában van életünk legnagyobb versenye. mindenki nyertes! Szegedi Tudományegyetem. Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusk gusképzı Kar Testnevelési si és s Sporttudományi Intézet A VERSENYZÉS 1 2007.10.10 Készítette: Csont Attila Testnevelés- rekreáci ció III. évfolyam A kezdetek