svizsgálat Analysis/Assessmentssessment

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "svizsgálat Analysis/Assessmentssessment"

Balázs Szilágyi
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Életciklus elemzés s (LCA) /hatásvizsg svizsgálat Life Cycle Analysis/Assessmentssessment

2 Az életciklus-elemzés s (LCA) alapfogalmai Életciklus: Egy termék k (folyamat, szolgáltat ltatás) környezeti hatásrendszer srendszerének nek egymást követk vetı szakaszai: a nyersanyagbeszerzést stıl, vagy a természeti erıforr forrás s keletkezésétıl l kiindulva a használati idıszakon át t a hulladékk kká válást követı újrahasznosításig sig vagy ártalmatlanításig. Életciklus-értékelés, elemzés s (LCA): szisztematikus, számszer mszerő értékelés egy termék k (folyamat, szolgáltat ltatás) környezeti k hatásrendszer srendszeréhez tartozó bemenet (input), kimenet (output) és s a potenciális környezeti k hatásokra vonatkozóan, an, a teljes életciklusa folyamán.

3 Az életciklus-elemzés s (LCA) alapfogalmai Termék k rendszer: anyagilag és s energetikailag összefüggı folyamat egységek gek győjtem jteménye, melyek egy vagy több t meghatározott funkcióval rendelkeznek. Funkcionális egység (MSZ ISO 14040, 1997): Egy termék k rendszer mennyiségi megjelenése, amely referenciaegységk gként szolgál l a tanulmányban: nyban: (pl. 1 liter friss tej, 1MJ energia) Környezeti tényezt nyezı: A vállalat v tevékenys kenységeinek, termékeinek, szolgáltat ltatásainak olyan eleme, amely kölcsk lcsönhatásba kerülhet a környezettel.

4 Az életciklus-elemzés s (LCA) alap- egységei gei Életciklus leltár r analízis: az LCA része, az adott termék k (folyamat, szolgáltat ltatás) életciklusa alatti összes input és s output meghatároz rozása céljából Életciklus hatásbecsl sbecslés: s: az LCA azon szakasza, mely a termék k (folyamat, szolgáltat ltatás) potenciális környezeti k hatásainak jelentıségét és nagyságát értelmezi és értékeli. Életciklus értelmezés: az LCA fázisa, f melyben a leltár r analízist és/vagy a hatásbecsl sbecslést st összevetik a cél c és s a hatáster sterület meghatároz rozásával következtetk vetkeztetések és s ajánl nlások céljából. l.

5 A teljes életút t szakaszai: nyersanyagok kitermelése és s feldolgozása, gyárt rtás, száll llítás és s terjesztés, s, használat, újrafelhasználás, s, újrahasznosítás, s, hulladék k elhelyezése:kezel se:kezelés, s, ártalmatlanítás.

6 A MEZİGAZDAS GAZDASÁGI GI LCA Life-Cycle Analysis A mezıgazdas gazdasági gi LCA két k t fıf részbıl áll: A.) Inputok pl. mőtrm trágyák peszticidek elıáll llítása, gépesg pesítés, s, száll llítás és üzemanyag felhasználás s a különbk nbözı tevékenys kenységek során B.) A mezıgazdas gazdasági gi termék k elıáll llításának teljes folyamata FONTOS: A mezıgazdas gazdasági gi rendszerek komplex jellege miatt még m g bizonytalanságok vannak az LCA módszerm dszerében.

7 A mezıgazdas gazdasági gi LCA értékelésben szereplı környezeti hatások A légkl gkörbe, vízbe v és s a talajba kerülı emissziók és s környezeti k hatásaik A nem megújul juló energia-fogyaszt fogyasztás Föld-használat Hulladékok képzk pzıdése Az ökoszisztémákat kat érı közvetlen fizikai hatás

8 A MEZİGAZDAS GAZDASÁGI GI LCA 4 FİF LÉPÉSE A.) A vizsgálat tárgyt rgyának és s céljc ljának meghatároz rozása - a rendszer modelljének leírása B.) A leltár r számszer mszerősítése se minden tevékenys kenységre vonatkozó informáci ció számszer mszerő adatai C.) A hatás s becslése se - A különbk nbözı emissziók és s az erıforr források felhasználása sa kategóri riák k szerint (pl.talaj( savanyodás, s, eutrofizáci ció) D.) Az eredmények interpretáci ciója (értelmez( rtelmezése) - a környezeti k hatások és s a következmk vetkezmények felmérése

9 A mezıgazdas gazdasági gi LCA utolsó lépése a környezeti hatások felmérése az erıforr források felhasználása sa és s a leltár r analízis zisébıl kiszámított emissziók k megállap llapítása. Ehhez szüks kség g van a növénytermesztn nytermesztésre, sre, állattartásra, energia-felhaszn felhasználásra, sra, a gazdaság üzemeltetésére, a földf ld- és vízhasználatra, a talaj-min minıségére vonatkozó összes tevékenys kenység g adataira.

10 A mezıgazdas gazdasági gi LCA során számszer mszerősítendı leltár-elemz elemzés s fıf adatai Inputs Farming system Outputs Farming raw material operations: products tillering machinery sowing wastes fertilizing harvesting energy/fuels emissions into air/water others others others

11 A nemzetközi zi együttm ttmőködés jellemzıi Regionális és s globális lis koordináci ció Egyezmények, határozatok, cselekvési si programok, közös k célkitőzések Kötelezıen en elıírt vállalv llalások

12 Fontosabb nemzetközi zi környezetvk rnyezetvédelmi egyezmények 1972 Stockholm Környezetvédelmi ENSZ-vil világkonferencia 1979 Genf A határokon át t terjedı légszennyezıdés csökkent kkentése 1985 Helsinki A SO 2 -kibocsátás s csökkent kkentése 1985 Montreal Az ózont károsk rosító anyagok csökkent kkentése 1986 Bern Az európai vadon élı állat- és s növényfajok n nyfajok védelme (Magyarország g 1990-ben csatlakozott) 1987 A Brundtland-bizotts bizottság jelentése (Our( Common Future) A fenntartható fejlıdés s definiálása 1991 Espoo Az országhat ghatárokon átterjedı környezeti hatások vizsgálata 1992 Helsinki A határvizek védelmev 1992 Rio de Janeiro Az ENSZ környezetvk rnyezetvédelmi világkonferenci gkonferenciája (biodiverzitás stb.) 1997 Kyoto A CO 2 kibocsátás s visszaszorítása sa (USA nem csatlakozott) 2002 Johannesburg Az ENSZ 3. világkonferenci gkonferenciája (milleniumi( célok) 2007 Az EU REACH rendelete (Registration( Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals) 2009 Koppenhága Az ENSZ klímakonferenci makonferenciája 2012 Rio de Janeiro Az ENSZ 4. világkonferenci gkonferenciája (kötelezetts telezettségvállalások elmaradtak) 2013 Budapest Az ENSZ vízvv zvédelmi világtal gtalálkozója

13 A nemzetközi zi koordináci ció és s a stratégi giák fejlesztése se Az országhat ghatárokon átterjedı környezeti hatások felmérésére re szolgáló nemzetközi zi koordináci ció az Espoo Convention (1991) alapján A környezeti k hatások felmérése (Environmental( Impact Assessments, EIA) számos tanulmány, ny, vizsgálat alapján, a továbbfejleszt bbfejlesztés érdekében. Az Espoo egyezményben résztvevr sztvevı országok számára kötelezk telezı a környezeti k hatás-vizsg vizsgálatok készítése se és s a nemzetközi zi kooperk ooperáció a környezetvédelem továbbfejleszt bbfejlesztése se céljc ljából, l, minden olyan területen, amely a szomszédos ország g környezeti k állapotára hatással lehet.

14 Az EU Víz V z Keretirányelve dec. 22. A Víz V z Keretirányelv : az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jój állapotba kell hozni minden felszíni és s felszín n alatti vizet, és s fenntarthatóvá kell tenni a jój állapotot. A Keretirányelv elıírásai szerint a fıf környezeti célkitc lkitőzés: - a felszíni és s a felszín n alatti vizek jój állapotának elérése legkésıbb 2015-ig és - a vizek állapota romlásának megelızése.

15 A vizek jój állapotát t 2015-ig kell elérni az ehhez szüks kséges intézked zkedési programok végrehajtásával. Egyes intézked zkedéseket ennél l elıbb kell végrehajtani v akkor, ha a Keretirányelvben hivatkozott irányelvek az intézked zkedések megtétel telére korábbi idıpontokat határoznak meg (pl. Települési Szennyvizek Irányelv, Nitrát Irányelv, stb.).

Hasonló dokumentumok

Aszály és Szárazodás Magyarországon Tudományos Konferencia, Kecskemét

Aszály és Szárazodás Magyarországon Tudományos Konferencia, Kecskemét Nemzetközi zi előzm zmények és kapcsolódások sok az aszály és s a szárazod razodás vonatkozásában Prof. Em. Dr. Vermes LászlL szló