PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

Átírás

1 A német lakosság magyarországi üdülési szokásai 1998 és 2001 között 1 Összeállította: Török Péter 2 Németország Európa legnagyobb területû és népességû országa, az Európai Unió (EU) egyik vezetô nagyhatalma, amely a kontinens legnagyobb teljesítményû gazdaságával rendelkezik. Németország földrajzi elhelyezkedésébôl és történelmébôl adódóan Magyarországgal hagyományosan szoros gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatokat ápol. A gazdasági, társadalmi és földrajzi adottságai kihatnak az ország turizmusának alakulására is. Németország nemcsak Európa, hanem Magyarország legnagyobb turisztikai küldôpiaca is egyben. Ezért is tartottuk fontosnak, hogy a Turizmus Bulletin jelenlegi számának piac- és országtanulmány sorozatában ismertetésre kerüljenek a németek magyarországi üdüléseinek legfontosabb jellemzôi, úgymint az üdülések száma, jellemzôi, motivációi és az utazók demográfiai jellemzôi. A cikk a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága által négy éve rendszeresen megrendelt, a Forschungsgemeinschaft Urlaub und Reisen e. V. (F.U.R) által készített Reiseanalyse (RA) 1999, 2000, 2001 és 2002 tanulmányokon, valamint a Kutatási Igazgatóság megrendelésére készített, exkluzív kérdések elemzésein alapul, amelyek megfelelô rálátást biztosítanak a német lakosság magyarországi üdüléseinek jellemzôire és az elmúlt években bekövetkezett változásaira. Jelen országtanulmány, a korábbiakhoz hasonlóan, Németország általános földrajzi, gazdasági és turisztikai bemutatásával kezdôdik, amelyet követôen a német lakosság magyarországi üdüléseinek jellemzôi, elmúlt négy évben mutatott változásai, illetve a jövôbeni trendek és a német utazási piacban rejlô turisztikai potenciál kerülnek ismertetésre. 1. Németország általános bemutatása 1.1 FÖLDRAJZI JELLEMZÔK Németország területe megközelítôleg a négyszerese Magyarországénak, mintegy km 2. Az ország Európa 1 A Turizmus Bulletinben korábban a következô tanulmányok jelentek meg a német lakosság magyarországi utazásairól: A keletnémet lakosság magyarországi utazásai, 1999, II. szám; A német lakosság utazási szokásai az RA 2000 kutatás alapján, 2000, IV. szám; A kelet-németek magyarországi utazási szokásai a LEIF felmérése alapján, 2001, I. szám; A kelet-németek utazásai Magyarországra 2001-ben és 2002-ben, 2002, II. szám. 2 Kutató, Magyar Turizmus Rt., Kutatási Igazgatóság 3 Forrás: 4 Forrás: közepén helyezkedik el, és kilenc ország (Dánia, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Franciaország, Svájc, Ausztria, Csehország és Lengyelország), valamint az Északi- és a Baltitenger határolja. Éghajlata területenként változó, de többnyire a hûvös és a tengeri éghajlat jellemzô az országra, a legfontosabb természeti erôforrásai pedig a vasérc, a kôszén, a mészkô, a fa és a lignit. Németország lakossága a júliusi adatok szerint 83,25 millió fô volt. Az országot 91,5%-ban német állampolgárok lakják, de emellett számottevô a török (2,4%), a szerbiai és montenegrói (0,8%), az olasz (0,7%) és a görög (0,4%) állampolgárok aránya a teljes lakosságon belül 3. A legnagyobb vallási közösséget a protestánsok és a római katolikusok alkotják a lakosság 34-34%-ával, de számottevô a mohamedán vallásúak aránya (3,4%) is a német lakosságon belül. Németország közigazgatási rendszere tizenhat szövetségi köztársaságra osztja az országot, amely tartományok a következôk: Alsó-Szászország, Baden-Württemberg, Bajorország, Berlin, Brandenburg, Bréma, Észak- Rajna-Vesztfália, Hamburg, Hessen, Mecklenburg-Vorpommern, Rheinland-Pfalz, Saarland, Szászország, Szászország- Anhalt, Schleswig-Holstein és Türingia. A Német Szövetségi Köztársaság legnagyobb városa a fôváros, Berlin (3,5 millió fô), amelyet Hamburg (2 millió fô), München (1,3 millió fô), Köln (1 millió fô) és Frankfurt (0,7 millió fô) 4 követ. 1.2 NÉMETORSZÁG GAZDASÁGA Németország az elveszített második világháború után két részre szakadt, gazdasága pedig romokban hevert. Az amerikai-brit-francia ellenôrzés alá került nyugati területeken megalapított Német Szövetségi Köztársaságban (NSZK) amerikai segítséggel rövid idô alatt hatalmas ipari potenciát teremtettek, technikailag fejlett ipari övezetek alakultak ki a Rajna mentén és a Ruhr-vidéken. Míg a XX. század második felében az NSZK dinamikusan fejlôdött, és fokozatosan Európa egyik meghatározó politikai-gazdasági hatalmává vált, addig a Szovjetunió ellenôrzése alatt álló Német Demokratikus Köztársaságban (NDK) totalitárius diktatúrát és szocialista tervgazdálkodást építettek. Az október 3-án bekövetkezett újraegyesítést követôen a német gazdaság fejlôdésének dinamikája csökkent, hiszen a kelet-német tartományok integrálása és gazdasági modernizációja tetemes összegekkel terhelte meg a német központi költségvetést. 12 TURIZMUS BULLETIN

2 1.3 A NÉMET GAZDASÁG FONTOSABB ADATAI 2002-BEN 2001 negyedik negyedévében 1996 elsô negyedéve óta elôször csökkent a német gazdaság teljesítménye az elôzô negyedévhez viszonyítva (-0,1%), amely csökkenés 2002 elsô negyedévében tovább folytatódott. A GDP csökkenése 1,2%-os volt 2002 elsô három hónapjában 2001 elsô negyedévéhez képest, amelyet a második és harmadik negyedévben 0,4, illetve 0,9%-os emelkedés ellensúlyozott. Ennek ellenére a német kormányzat módosítani kényszerült a 2002-re kitûzött 0,9%- os GDP növekedési tervein, és a módosított elôrejelzések szerint kis mértékû (0-0,5%-os) növekedést várnak 2002-re a német gazdaságtól. A német gazdaság legfontosabb, megoldás elôtt álló problémája a munkaerôpiac megreformálása és a munkanélküliség csökkentése ben a munkanélküliség fokozatosan emelkedett, decemberben a munkanélküliek száma 4,6 millió fô volt, ami 7,8%-os emelkedés az elôzô év decemberéhez képest, és 10,1%-os munkanélküliségi rátának felel meg. Az inflációs ráta 2002 decemberében 1,1%-os volt. A külkereskedelmi mérleg eközben kedvezôen alakult 2002-ben: az export mértéke elérte a 648,4 mrd eurót (+1,6% 2001-hez képest), míg az import 522,3 mrd euró (-3,8%) volt. A külkereskedelmi mérleg 2002-ben 126,1 mrd eurós többletet mutatott, ami 30,7%-os növekedés az elôzô évhez viszonyítva. Németország legfontosabb külkereskedelmi partnerei Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia és Olaszország. Magyarország számára Németország az elsô számú külkereskedelmi partner az export és az import területén egyaránt, míg a német külkereskedelem szempontjából a bevitel terén a 16. (12,1 mrd euró), a kivitel terén pedig a 15. (10,5 mrd euró) legnagyobb partnere volt hazánk 2001-ben. 2. Németország turizmusa 2.1 A TURIZMUS GAZDASÁGI JELENTÔSÉGE Németországban a turizmus hozzájárulása a GDP-hez közvetlenül 2,6%-os, közvetve pedig 9,2%-os volt 2002-ben a World Travel and Tourism Council (WTTC) becslése szerint. A szektor 1,1 millió fônek (a foglalkoztatottak 2,9%-a) biztosít munkát közvetlenül, és mintegy 4 millió fônek (a foglalkoztatottak 10,4%-a) közvetve. A németországi turizmus kiutazó turizmus orientációját mutatja, hogy a turizmus hozzájárulása az ország legfontosabb makrogazdasági mutatóihoz 2002-ben, illetve azoknak a következô tíz évben várható növekedése minden téren elmarad az Európai Unió hasonló adataitól (1. táblázat). 2.2 BEUTAZÓ TURIZMUS Németországban 17,9 millió külföldi turistát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken 2001-ben, ezzel a világ tizenegyedik és Európa hatodik legnagyobb turisztikai célországa volt a World Tourism Organisation (WTO) adatai alapján. A külföldi turistaérkezésekbôl 17,2 mrd USD bevétele származott az országnak, ami a bevételek alapján hatodik helyet jelent a világ turisztikai desztinációi körében. A 2000-es évhez képest a beutazó turizmus terén visszaesést könyvelhetett el Németország, a turistaérkezések száma 5,9, a bevételek pedig 6,2%-kal csökkentek. A beutazó turisták számának visszaesése elsôsorban a szeptember 11-i terrortámadásnak 2001 utolsó negyedévében kifejtett hatásának és a 2000-es év kiváló turisztikai eredményeivel magyarázható (pl.: Hannoveri Expo). Németország legfontosabb küldôpiacai a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái alapján Hollandia (5,5 millió vendégéjszaka), az Egyesült Államok (4,2 millió vendégéjszaka) és Nagy-Britannia (3,5 millió vendégéjszaka) voltak táblázat A turizmus hozzájárulása az egyes gazdasági mutatókhoz Németországban és az Európai Unióban 2002-ben és 2012-ben % Németország EU Éves Éves (%) (%) növekedés (%) (%) (%) növekedés (%) GDP (közvetlen) 2,6 2,6 2,1 3,8 4,1 3,3 GDP (közvetett) 9,2 9,9 3,0 10,8 11,7 3,5 Foglalkoztatottság (közvetlen) 2,9 2,9 0,2 4,2 4,5 1,4 Foglalkoztatottság (közvetett) 10,4 11,3 1,1 11,9 13,0 1,4 Kormányzati kiadások 2,3 2,3 0,7 3,2 3,2 1,8 Befektetések 8,8 9,0 3,4 10,3 10,4 3,4 Forrás: WTTC 5 Forrás: TURIZMUS BULLETIN 13

3 3. A német lakosság utazási szokásai A német lakosság utazásairól négy forrásból, a WTO és a Német Statisztikai Hivatal statisztikáiból, illetve az IPK International és a F.U.R. adataiból állnak rendelkezésünkre információk. A német lakosok utazásairól a legrészletesebb információkat a F.U.R. tanulmányai nyújtják. A Magyar Turizmus Rt. rendelkezésére álló, a F.U.R. által készített tanulmányokhoz az adatfelvételt az adott évet követô januárban és februárban végzik 8000 német háztartás megkérdezésével, reprezentatív mintán, személyes interjúk formájában. A megkérdezés során felmérik a háztartások 14 évnél idôsebb tagjai körében az elmúlt évben tett üdülések (a legalább öt napig tartó szabadidôs célú utazás) és rövid üdülések (2-4 napos szabadidôs célú utazás) számát, továbbá az üdülések esetében a célországot és a legfontosabb jellemzôket, illetve az üdülôk esetében a demográfiai adatokat. Az üdüléseken belül kiemelten kezelik a fônyaralásokat, amelyet a válaszadó jelöl meg az adott háztartás elsô számú üdüléseként, és az összes üdüléshez képest részletesebb felmérést készítenek róluk. A kutatás eredményeinek elemzése során figyelembe kell venni, hogy az információk többségénél a 14 évnél idôsebb német lakosok belföldi és külföldi üdüléseire, azaz a kutató cég definíciója szerint a legalább öt napig tartó szabadidôs célú utazásokra vonatkoznak. A F.U.R szerint németországi üdülések száma 1990 és 2001 között 1994-ben érte el a legmagasabb értéket, abban az évben a német lakosok 67,2 millió utazáson vettek részt. A német üdülések száma az 1994-et követô két évben jelentôsen csökkent, majd 1997 és 2001 között 62,2 és 63,4 millió üdülés között ingadozott (1. ábra) ben 63,4 millió üdülésen vettek részt a németek, ami 1,2 milliós növekedés 2000-hez képest. Az üdüléseken belül a fônyaralások száma 48,8 millió volt 2001-ben, amely érték megközelítette az 1994-es és 1995-ös rekordértéket (49 millió fônyaralás), azonban a további üdülések száma jelentôsen, 18,2 millióról 14,6 millióra csökkent 1994 és 2001 között ben a 63,4 millió üdülés mellett 58,1 millió rövid (2-4 napos) üdülésen vettek részt a német utazók, így az összes szabadidôs célú utazás száma elérte a 121,5 milliót. 3.1 BELFÖLDI TURIZMUS A F.U.R ben végzett felmérése szerint 2001-ben a német üdülések 29%-a, mintegy 18,5 millió üdülés zajlott az ország határain belül. A belföldi úti célok aránya fokozatosan csökkent az elmúlt évek során, 1995-ben még az üdülések 34%-a, azaz 21,9 millió üdülés volt belföldi üdülés. A németek belföldi üdüléseinek legkedveltebb úti céljai Bajorország (4,4 millió üdülés), Schleswig-Holstein (2,5 millió üdülés), Baden-Württemberg (2,4 millió üdülés) és Mecklenburg-Vorpommern (2,3 millió üdülés) voltak ben. Az üdülések átlagos hossza 11,8 nap volt, kevesebb mint az összes üdülésnél mért 13,8 nap. A német kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszaka adatai alapján elmondható, hogy 2001-ben az összes vendégéjszaka 88,4%-át, mintegy 288,7 millió vendégéjszakát (+0,7% 2000-hez képest) a német vendégek adták. A német vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 90,5 millió A németek belföldi és külföldi üdülései összesen, ábra ,4 10,2 12,9 16,4 18,2 15,5 15,9 15,2 14,9 14,6 13,8 14, ,2 41,5 44,7 47,0 49,0 49,0 45,3 47,0 48,5 48,0 48,4 48, Fôüdülések További üdülések 14 TURIZMUS BULLETIN

4 millió volt, ami 0,2%-os emelkedés az elôzô évhez viszonyítva. A legkedveltebb városi úti célok Németország legnagyobb városai voltak a kereskedelmi szálláshelyek adatai alapján: a legtöbb vendégéjszakát Berlinben (11,35 millió), Münchenben (7,6 millió), Hamburgban (4,77 millió), Frankfurtban (4,3 millió) és Kölnben (3,3 millió) töltötték. 3.2 KIUTAZÓ TURIZMUS Németország Európa legnagyobb turisztikai küldôpiaca, 2001-ben 57,9 millió külföldi utazáson 6 vettek részt a német lakosok, és összesen 45,9 mrd USD-t költöttek 7 a külföldi utazásaik során. A F.U.R felmérései alapján elmondható, hogy a külföldi üdülések száma fokozatosan növekszik: 1995 és 2001 között 42,6 millióról 44,9 millióra emelkedett a külföldi üdülések száma Németországban, míg a külföldi üdülések aránya az összes üdülésen belül 1990 és 2001 között 58%-ról 71%-ra nôtt. 2. ábra A németek külföldi üdüléseinek száma, ,0 44,9 44,5 44,6 44,5 44,0 43,5 44,0 43,0 42,5 42,6 42,8 42,7 42,0 41,5 41, A német lakosok külföldi üdüléseinek legkedveltebb úti céljai Spanyolország (8,6 millió üdülés), Olaszország (6 millió üdülés), Ausztria (4,8 millió üdülés), Franciaország (2,5 millió üdülés), Görögország (2,2 millió üdülés), Hollandia (1,4 millió üdülés) és Magyarország (1,3 millió üdülés) voltak 2001-ben. A F.U.R a 2002-es évre vonatkozó fontosabb adatait elôször a március között megrendezésre kerülô berlini ITB vásáron ismerteti, a hamburgi Freizeit-Forschungsinstitutnak a német utazási piac évi elôzetes eredményeirôl szóló elemzésének a fôbb adatai azonban a rendelkezésünkre állnak. Az adatok alapján kijelenthetô, hogy a német lakosság utazási kedve a szeptember 11-i terrortámadás és a gazdasági nehézségek ellenére nem csökkent 2002-ben. A külföldi úti célok között továbbra is Spanyolország (13,9%), Olaszország (8,3%) és Ausztria (6,4%) vezet, míg Magyarország részesedése a német üdülési piacon, 2001-hez hasonlóan, tovább csökkent, és 2,1%-ról 1,7%-ra esett vissza. 6 Forrás: IPK International, European Travel Monitor Forrás: WTO 4. A németek magyarországi üdüléseinek jellemzôi A német lakosság magyarországi üdüléseirôl az 1998 és 2001 közötti idôszakból részletes adatok állnak a rendelkezésünkre a F.U.R tanulmányaiból. Ezen adatok alapján elemezzük a német üdülések számát és legfontosabb jellemzôit, úgymint az üdülés hosszát, idôpontját, típusát, szervezettségét, résztvevôinek számát, illetve az igénybe vett közlekedési eszközt és a szálláshely típusát. Az adatok lehetôvé teszik a magyarországi üdülések jellemzôinek legfontosabb változásainak nyomon követését a vizsgált négy évben és a magyarországi üdüléseknek az összes német üdüléssel való összevetését. 4.1 A MAGYARORSZÁGI UTAZÁSOK SZÁMA A KSH adatai szerint a Magyarországra látogató németek száma az elmúlt évtizedben 1993-ban mutatta a legmagasabb értéket (4,14 millió fô), azóta a hazánkba érkezô német látogatók száma fokozatosan csökkent, mindössze 1997-ben (+0,3%) és 1998-ban (+0,2%) emelkedett csekély mértékben ben 2,74 millió német állampolgár lépett be Magyarország területére, azonban ez az érték a turisták száma mellett tartalmazza az egynapos kirándulók és átutazók számát is (2. táblázat). 2. táblázat A Magyarországra látogató németek száma, Látogatók Változás az elôszáma zô évhez képest ,1% , ,1% ,2% ,5% , ,3% ,2% ,8% , ,9% ,3% Forrás: KSH Az IPK International felmérése szerint 1,79 millió német utazás úti célja volt Magyarország 2001-ben. A F.U.R magyarországi üdülésekre vonatkozó adatai alapján a vizsgált négy év közül a legtöbb magyarországi üdülést ben realizálták a német turisták Magyarországon, mintegy 1,65 milliót ben 1,28 millió német üdült Magyaror- TURIZMUS BULLETIN 15

5 A magyarországi és az összes német üdülô, illetve üdülés száma (millió), táblázat Magyarország: üdülôk száma 1,54 1,23 1,56 1,28 üdülések száma 1,57 1,28 1,65 1,31 fônyaralások száma 1,32 1,06 1,38 1,14 Összes német üdülô száma 48,49 48,03 48,43 48,78 üdülés száma 63,43 62,60 62,24 63,41 fônyaralás száma 48,49 48,03 48,43 48,78 Magyarország részesedése az összes üdülôbôl 3,18% 2,56% 3,22% 2,62% üdülésbôl 2,48% 2,04% 2,65% 2,07% fônyaralásból 2,72% 2,21% 2,85% 2,34% szágon (-18% 2000-hez képest), akik összesen 1,31 millió üdülésen vettek részt (-2). Magyarországon realizálódott az összes német üdülés 2,07%-a, ami azt jelenti, hogy hazánk a hetedik legnépszerûbb üdülési célország volt ben Németországban. A F.U.R adatai szerint a 2001-ben hazánkban üdülô németek 31,5%-a elôször járt Magyarországon. Az összes német üdülô 31,6%-a járt már korábban az adott desztinációban, amely majdnem azonos érték a Magyarország esetében mért értékkel. A Magyarországra elôször ellátogatók száma emelkedett a 2000-es évhez képest (28,1%). A németek magyarországi üdüléseinek 87%-a az utazó 8 14,3 13,3 17,8 16,6 33,1 32,9 29,1 számára fônyaralás volt, az üdülések 11%-a volt második számú, 2%-a pedig harmadik vagy negyedik számú üdülés. Az összes német üdülés 76,9%-áról mondták azt, hogy az volt az utazó számára a fônyaralás 2001-ben. A fônyaralásokon belül Magyarország mint úti cél részesedése 2,34%- os volt 2001-ben, magasabb mint az összes üdülésen belül (2,07%). Az elmúlt évek során fokozatosan csökkent a magyarországi üdüléseken belül a nem fônyaralásoknak tekintett utazások száma. Amíg 1998-ban a harmadik vagy további üdülések aránya 5,4% volt, addig 2001-ben ugyanez az érték 2%. Magyarország számára tehát a fônyaralás melletti, második, harmadik számú üdülések terén van nagyobb növekedési lehetôség a német utazási piacon. A németek magyarországi üdüléseinek idôpontja, ,9 24,5 18,1 3. ábra ,9 28,6 22,7 21,9 35, ,5 15,1 12,4 27,5 18,3 17,6 8,7 9, összes német utazás január május június július augusztus szeptember december TURIZMUS BULLETIN

6 4.2 A MAGYARORSZÁGI ÜDÜLÉSEK IDÔPONTJA A német lakosok magyarországi üdüléseinek 77,1%-a a nyári hónapokban realizálódott 2001-ben, amely lényegesen nagyobb idôbeli koncentrációt mutat, mint az összes német üdülés esetében (48%) és 2000 között az üdülések idôpontjának koncentrációja fokozatosan, 76,8%-ról 64,5%-ra csökkent, azonban 2001-ben elsôsorban a júliusi (35,8%) és az augusztusi (28,9%) üdülések arányának jelentôs növekedésének következtében a nyári üdülések aránya az 1998-as szint fölé ugrott. A németek magyarországi üdüléseinek a nyáron belüli fôszezonra, azaz július második felére és augusztus elsô felére történô koncentrációja a vizsgált négy év során minden évben csökkent, amíg 1998-ban az üdülések 45%-át töltötték a jelzett négy hét során hazánkban, addig ben ez az érték mindössze 27,8% volt. Elmondható tehát, hogy a németek magyarországi üdüléseinek továbbra is elsôsorban a nyári hónapok az elsôdleges idôpontjai, viszont a nyári hónapokon belül egyenletesebb eloszlást mutatnak. 4.3 A MAGYARORSZÁGI ÜDÜLÉSEK SZERVEZETTSÉGE A magyarországi üdülések legnagyobb része az utazási irodák és tour operátorok bevonása nélkül, az utazók saját szervezésében elôzetes szálláshelyfoglalással (38,7%) vagy anélkül (30,7%) realizálódott. Az utazási szektor közvetítôinek bevonásával szervezett magyarországi üdülések aránya, az összes német üdülés trendjéhez hasonlóan, fokozatosan emelkedett 1998 és 2000 között, azonban ben, szintén az összes német üdüléshez hasonlóan, emelkedett a saját szervezésû üdülések aránya. A szervezett üdülések aránya a magyarországi üdüléseken belül azonban lényegesen alacsonyabb (30,6%), mint az összes német üdülés esetében (45,1%), mivel a németek körében régóta kedvelt és ismert úti cél Magyarország ,0 33,2 29,4 13,3 45,0 12,5 9,5 13,2 34,5 33,2 38,7 8,5 23,7 30,7 13,5 17,1 A saját szervezésû üdüléseken belül 1999 és 2001 között fokozatosan csökkent a szervezés nélküli utazás aránya (45%-ról 30,7%-ra) és emelkedett a saját szálláshely-foglalások aránya (29,4%-ról 38,7%-ra). A csomagtúrák arányának 1998 és 2000 között mutatott 14,2%-os emelkedése azonban 2001-re megtorpant, és 6,6%-kal csökkent a csomagtúrák részesedése a magyarországi üdüléseken belül (4. ábra). 4.4 A MAGYARORSZÁGI ÜDÜLÉSEK SORÁN IGÉNYBE VETT KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖK A németek magyarországi üdüléseinek megközelítôleg négyötöde esetében személygépkocsival érkeznek hazánkba, mivel hazánk a két ország közelsége miatt közúton gyorsan és biztonságosan megközelíthetô. Emellett népszerû még a buszos üdülés is a magyarországi üdülések esetében, 2001-ben az üdülések 15,5%-ával. A buszos üdülések aránya azonban 1999 és 2001 között fokozatosan csökkent. A közúti közlekedés aránya a magyarországi üdüléseken belül magasabb, mint az összes németországi üdülések esetében, viszont a vonat és a repülô részesedése lényegesen alacsonyabb. 4.5 A MAGYARORSZÁGI ÜDÜLÉSEK SORÁN IGÉNYBE VETT SZÁLLÁSHELYEK A hazánkban üdülô németek elsôsorban bérelt (41,4%), vagy saját (5,5%) nyaralóban szálltak meg üdülése során és 2000 között fokozatosan, 3,9%-ról 11,1%-ra emelkedett a saját nyaralóban üdülôk aránya, azonban 2001-re ez az arány majdnem a felére (5,5%) csökkent. Ebbôl arra lehet következtetni, hogy a hazánkban saját nyaralóval rendelkezôk a korábbi több rövidebb nyaralás helyett egy hosszabb üdülésen vesznek részt, valamint gyak- A németek magyarországi üdüléseinek szervezettsége, összes német utazás ,8 29,0 15,2 29,9 csomagtúra 4. ábra közvetlen szálláshelyfoglalás szálláshelyfoglalás utazási irodában nincs foglalás TURIZMUS BULLETIN 17

7 A németek magyarországi üdüléseinek során igénybe vett közlekedési eszközök, ábra , 1,4 0,2 1,4 14,7 17,3 3,8 2,3 1,6 4,9 16,1 0,3 79,0 78,8 77,1 79,3 1,7 0,7 15,5 2,8 3,6 33,7 9,7 6,7 46, összes német utazás, 2001 egyéb repülô busz vonat autó rabban adják ki vagy bocsátják ismerôseik rendelkezésére nyaralójukat, mivel a bérelt nyaralók és rokonoknál/ismerôsöknél megszálló üdülôk aránya jelentôsen emelkedett 2000 és 2001 között. A szállodák aránya a magyarországi üdülések esetében fokozatosan 20,7-rôl 26,9%-ra emelkedett a vizsgált négy év során, azonban a részesedése még így is alacsonyabb, mint az összes német üdülés esetében (43,3%). A panziók részesedése jelentôsen 13,3%-ról 3,6%-ra visszaesett 1998 és 2001 között, míg a kempingek részesedése esetében az 1998 és 2000 között megfigyelhetô csökkenés 2001-ben megtorpant, sôt valamelyest növekedett a kempingek részesedése. A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek német vendégforgalmának adatai nem minden esetben követik a F.U.R magyarországi üdülésekre vonatkozó adatainak változását, mivel a KSH és a F.U.R adatai más-más területekre vonatkoznak. A KSH adatai szerint a német vendégforgalom 1991 és 2002 között összességében jelentôsen csökkent, az elmúlt tizenkét év során a vendégforgalmi adatok a legmagasabb értéket 1991-ben, a legalacsonyabbat pedig 2002-ben mutatták (4. táblázat). A kereskedelmi szálláshe- 6,7 5,4 4,7 5,9 9,8 6,4 4,8 9 3,4 7,5 9,8 12,4 8 13,3 9,6 3,6 12,0 7 21,2 25,7 26,9 20,7 5 7,1 10,0 6,4 8,7 43,3 4 3,9 8,7 11,1 5, ,0 40,0 34,0 41, TURIZMUS BULLETIN 6. ábra A németek magyarországi üdülései során igénybe vett szálláshelyek, ,4 4,9 18,8 összes német utazás 2001 bérelt nyaraló panzió saját nyaraló rokon / ismerôs kemping / lakókocsi egyéb hotel

8 A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek német vendégforgalma, táblázat Magyarország: üdülôk száma 1,54 1,23 1,56 1,28 üdülések száma 1,57 1,28 1,65 1,31 fônyaralások száma 1,32 1,06 1,38 1,14 Összes német üdülô száma 48,49 48,03 48,43 48,78 üdülés száma 63,43 62,60 62,24 63,41 fônyaralás száma 48,49 48,03 48,43 48,78 Magyarország részesedése az összes üdülôbôl 3,18% 2,56% 3,22% 2,62% üdülésbôl 2,48% 2,04% 2,65% 2,07% fônyaralásból 2,72% 2,21% 2,85% 2,34% lyek német vendégeinek és vendégéjszakáinak száma 1991 és 1995 között fokozatosan csökkent, majd két éven keresztül emelkedett, 1997-re megközelítve a rekordévnek számító 1991-es értékeket ban és 2002-ben is nagy mértékû visszaesés következett be a kereskedelmi szálláshelyek német vendégforgalmában, így 2002-ben az elmúlt tizenkét év legalacsonyabb értékét regisztrálta a KSH ben, az elôzetes adatok szerint, a kereskedelmi szálláshelyeken 782,9 ezer német vendéget (a külföldi vendégek 26,6%-a) és 3 878,7 ezer vendégéjszakát (38,4%) regisztráltak, ami 9, illetve 11,7%-os visszaesést jelent a es évhez képest, azonban a visszaesés mértéke elmarad a Freizeit-Forschungsinstitut magyarországi üdülések esetében mért megközelítôleg 2-os visszaeséstôl. A német vendégek átlagosan 4,95 éjszakát töltöttek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken, amely a dán vendégek után a második legmagasabb érték volt 2002-ben. 4.6 A MAGYARORSZÁGI ÜDÜLÉSEK IDÔTARTAMA A németek magyarországi üdüléseinek átlagos tartózkodási ideje 15,2 nap volt, amely a vizsgált négy év során a legmagasabb érték: 1998-ban 14,2, 1999-ben 14, 2000-ben pedig 14,9 nap volt az átlagos tartózkodási idô. A magyarországi átlagos tartózkodási idô valamelyest meghaladja az összes német üdülés esetében mért 13,8 napot. A Magyarországon üdülô németek a leggyakrabban 7. ábra A németek magyarországi üdüléseinek idôtartama, ,7 5,4 7,5 5,7 6,6 9 23, vagy több nap 14,8 20,2 19,0 17,6 22, nap nap 35,8 37, nap 42,6 45,2 5 41,5 5 8 nap 4 16,1 3 18,7 2 14,8 15, ,1 25,4 1 16,7 14,2 8, összes német utazás, 2001 TURIZMUS BULLETIN 19

9 A magyarországi üdüléseken résztvevôk számának megoszlása, ,5 13,2 13,3 20,5 22,4 18,1 10,6 28,7 23,3 26,9 15,5 20,1 11,2 20,5 14,2 42,6 39,5 39,1 30,3 31,1 5,5 7,4 6,0 5,4 10, összes német utazás, ábra öten, vagy többen négyen hárman ketten egyedül (41,5%) napot tartózkodnak hazánkban, emellett egyaránt gyakori a napos (22,1%) és a 9-12 napos üdülés (22%). 4.7 A MAGYARORSZÁGI ÜDÜLÉSEK RÉSZTVEVÔI Magyarországra a legtöbben, az összes német üdüléshez hasonlóan, kettesben utaznak (31,1%), azonban a két fôs utazások részesedése alacsonyabb, mint az összes német üdülés esetében (42,6%). Ezzel ellentétben a négy- (26,9%), illetve öt vagy több (22,4%) résztvevôvel zajló üdülések aránya lényegesen magasabb Magyarország esetében, mint az összes német üdülésnél. A legalább négy fô részvételével zajló üdülések aránya fokozatosan emelkedett a vizsgált négy évben, 1998-ban a magyarországi üdülések 35,1, 2001-ben pedig a 49,3%-án vett részt legalább négy fô A magyarországi üdülések gyermek résztvevôinek aránya, ,8 40,6 39,6 38,7 9. ábra 30 29, ,325,0 25, ,5 21,1 25, , ,3 5 8,4 5,5 8, év alatti 6 13 éves 14 éves, vagy a feletti gyermekkel utazott 9,5 15,8 13,5 30,1 összes német utazás, TURIZMUS BULLETIN

10 A magyarországi üdülések esetében a gyermekkel utazók arányának (46,8%) az összes német üdüléshez (30,1%) viszonyított magasabb részesedése alátámasztja, hogy hazánk a családi üdülések kedvelt célországa Németországban. Magyarország esetében a kisgyermekkel (hat évnél fiatalabb) üdülôk aránya (8,2%) alacsonyabb, mint az összes német üdülés esetében (9,5%), azonban a 6-13 éves (25%) és a 14 éves vagy idôsebb (29,9%) gyerekkel üdülôk aránya jelentôsen magasabb volt 2001-ben, mint az összes német üdülés esetében. A gyermekes üdülések aránya 1998 és 2000 között fokozatosan 40,6%-ról 38,7%-ra csökkent, azonban 2001-ben jelentôsen megnôtt az arányuk a magyarországi üdüléseken belül. 4.8 A MAGYARORSZÁGI ÜDÜLÉSEK TÍPUSA A német lakosság 2001-es üdüléseirôl készült F.U.R. felmérésben megkérdezték a válaszadókat az üdülés jellemzôirôl, illetve meg kellett határozni egy, az utazásra leginkább jellemzô üdüléstípust. A magyarországi üdülésekkel kapcsolatban átlagosan 2,45 jellemzôt említettek, szemben az összes német üdülés estében mért átlagosan 2,34 jellemzôvel. A fôbb célországok közül mindössze Franciaország esetében említettek átlagosan több jellemzôt (átlagosan 2,48), ami a magyarországi üdülések sokszínûségét mutatja. A magyarországi üdülések fô jellemzôi között a családi üdülés (21,9%), a pihenés (20,1%) és a strandolás/napozás (18,6%) áll az elsô három helyen, hasonlóan az összes német üdüléshez, ahol szintén az elôbb említett típusú üdülések a legnépszerûbbek, azonban a magyarországi üdülésekhez képest fordított sorrendben. Az adatok könnyebb elemezhetôségét szolgálja az 5. táblázat negyedik oszlopa, amely azt mutatja, hogy az egyes üdülés-típusokon belül hány százalék Magyarország részesedése. Hazánknak a legnagyobb részesdése a negyedik legnépszerûbb magyarországi üdüléstípusnak, a gyógyüdülésnek van: az összes üdülésen belüli részesedéssel (2,1%) szemben Magyarország megközelítôleg négyszer nagyobb részesedéssel rendelkezik a német lakosok gyógyüdülésein belül. Emellett az összes üdülésnél mért aránynál Magyarország a családi üdülések (4,2%), a városnézések (3,5%), a csoportos-, party üdülések (2,4%) és a pihenés célú üdülések (2,3%) esetében rendelkezik az átlagosnál nagyobb részesedéssel. Ezzel szemben hazánk olyan üdüléstípusok esetében is az átlagosnál alacsonyabb részesedéssel rendelkezik, amelyek terén jó adottságokkal bír, úgymint az aktív üdülés (0,2%), a természetközeli üdülés (0,3%) vagy a kulturális üdülés (0,4%). 5. táblázat A magyarországi és az összes német üdülés típusa, illetve Magyarország részesedése az egyes üdülés típusokon belül Üdülés típusa A magyar- Az összes Magyarország A magyar- Az összes német országi üdülé- német üdülés részesedése az országi üdülé- üdülés típusai sek fô típusa fô típusa egyes üdülés- sek típusai típusokon belül gyógyüdülés 12,4% 3,3% 7,8% 20,2% 8,5% családi üdülés 21,9% 10,9% 4,2% 33,6% 22,1% városnézô utazás 4,6% 2,7% 3,5% 9,7% 9,4% csoportos-, party üdülés 4,1% 3,6% 2,4% 9,5% 11,5% pihenés 20,1% 18,3% 2,3% 54,2% 42,4% körutazás 3,1% 3,3% 1,9% 5,9% 7,5% strandolás / napozás 18,6% 20,1% 1,9% 44,2% 37,5% felfedezô-, kalandtúra 5,5% 6,9% 1,6% 21,5% 20,9% egyéb 3,1% 4% 1,6% 6,8% 7,7% rokon-, barátlátogatás 4,5% 8,3% 1,1% 8,6% 13,3% kulturális üdülés 0,4% 2,2% 0,4% 2,6% 7,5% természetközeli üdülés 1,1% 7,1% 0,3% 19,9% 24% aktív üdülés 0,6% 7,8% 0,2% 6,7% 17,7% tanulóút 0, 1,5% 0, 1,3% 3,6% Összesen 2,1% 244,7% 233,6% TURIZMUS BULLETIN 21

11 4.9 A MAGYARORSZÁGI ÜDÜLÉSEK KÖLTSÉGEI A magyarországi üdülések átlagos költsége 2513 DM/üdülés, illetve 1089 DM/fô volt 2001-ben. Mindkét mutató terén elmarad hazánk az összes német üdülés átlagos költésétôl 2001-ben (5. táblázat). A magyarországi üdülések számának 1998 és 1999, valamint 2000 és 2001 közötti csökkenésével párhuzamosan mindkét idôszakban az átlagos költség is lecsökkent, azaz megállapítható, hogy Magyarország ezen idôszakokban a magasabb költésû turisták körében veszített népszerûségébôl. A magyarországi üdülések költségeinek megoszlása, 1998 Az üdülések költéseit kategóriákra bontva megállapítható, hogy a magyarországi üdüléseknek az 5000 DMnél drágább és az 1000 DM-nél olcsóbb üdülések kivételével minden költség-kategóriában magasabb a részesedése, mint az összes német üdülésnek (10. ábra). Azonban az 5000 DM-nél drágább üdülések terén mutatott jelentôs eltérés (az összes német üdülésnél 14,5%, a magyarországi üdüléseknél pedig 3,5%) az üdülések átlagos költségének 419 DM-es eltéréséhez vezetett. 10. ábra ,0 3,5 9,3 8,2 8,3 3,5 9,3 11,5 12,2 11,9 19,2 23,8 30,6 36,7 28,0 14,7 10,2 17,1 28,0 22,7 26,8 25,2 25,1 26, ,1 19,4 10,1 7,0 12, összes utazás 2001 < 1000 DM DM DM DM DM > 5000 DM A Magyarországon üdülô németek átlagos költése (német márka), táblázat Összes üdülés 2001 egy utazásra jutó költés egy fôre jutó költés Irodalomjegyzék 1 Forschungsgemeinschaft Urlaub und Reisen e. V. RA 1999, 2000, 2001, KSH Idegenforgalmi statisztikai évkönyv 1995, 2000, 2001 Internetes források: 1 CIA The World Factbook 2002 Germany 2 Federal Statistical Office Germany 3 World Tourism Organisation 4 World Travel and Tourism Council 22 TURIZMUS BULLETIN