TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK"

Átírás

1 A Balaton turizmusának alakulása a statisztikák tükrében Szerzők: Mester Tünde 1 Polgár Judit 2 Kiss Kornélia 3 Jelen tanulmány célja a Balaton turizmusának statisztikák alapján történő vizsgálata. Az elemzés a Központi Statisztikai Hivatal kereskedelmi és magánszálláshelyek forgalmára vonatkozó adataira épül. A Balaton mint turisztikai régió 1998 óta létezik, ennek megfelelően a régió beutazó és belföldi turizmusában bekövetkezett változások az 1998 és év vonatkozásában kerülnek bemutatásra. A régió turizmusának hosszabb távú vizsgálata érdekében, a statisztikai adatgyűjtés módszertani változásait kiküszöbölve, a balatoni turizmus legfontosabb mutatóit az 1990 és 2004 közötti időszakra a Balaton-part vonatkozásában vizsgáljuk. Összefoglalóan elmondható, hogy az elmúlt évtizedben a Balaton régió kereskedelmi és magánszálláshelyeinek vendégforgalmában is számos változás következett be. A régió turisztikai adottságaiból vízparti turizmus adódóan a vendégforgalom erőteljes, de csökkenő szezonalitást mutat. Szemben a külföldi vendégforgalom visszaesésével, a régió a belföldi vendégek körében egyre népszerűbb, nem csupán a hosszabb tartózkodással járó vízparti utazások, de a rövidebb, hosszú hétvégi utazások esetében is. Bevezetés A magyarországi turisztikai régiókat az 1998/28. (V. 13.) IKIM rendelet hozta létre azzal a céllal, hogy a turizmussal kapcsolatos regionális, területi feladatokat a turisztikai régiók keretében lássák el. Az egyes régiók területét a rendelet mellékletében határozták meg (1. ábra). A tanulmány első felében a 156 településből álló Balaton turisztikai régió legfontosabb statisztikai mutatóit vizsgáljuk között, azaz a turisztikai régiók létrehozásától napjainkig. Ezek az adatok azonban nem teszik lehetővé a hosszú távú elemzéseket. Ezt a problémát kiküszöbölendő létrehoztunk egy olyan adatsort, amely alkalmas Magyarország turisztikai régiói 1. ábra a hosszabb távon jelentkező tendenciák érzékeltetésére. Az adatsor a Balaton-part településeinek adatait tartalmazza, amely a különböző Balaton-definíciók legkisebb közös magját jelenti. Figyelembe kell venni, hogy a Balaton-parthoz mint területi egységhez és statisztikai fogalomhoz tartozó települések köre változott a vizsgált tizenöt év során. Az adatgyűjtés módszertani hatásait kivédendő azt a megoldást választottuk, hogy az 1990-ben alkalmazott Balaton-part definíció szerinti 2 településeket vontuk be a megfigyelési körbe, azaz a 2001 és 2004 között publikált, Balaton-partra vonatkozó adatokból kivontuk az újonnan bekerült településekre vonatkozó adatokat. 1. A Balaton turizmusának alakulása között 1.1. A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK FORGALMÁNAK ALAKULÁSA Balaton Forrás: Magyar Turizmus Zrt. 1 Vezető kutató, a Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékelemzési Irodájának munkatársa. 2 Kutató, a Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékelemzési Irodájának munkatársa. 3 Kutatási igazgató, a Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékelemzési Irodájának munkatársa. A Balaton turisztikai régióba látogató vendégek közel háromnegyede választotta a kereskedelmi szálláshelyeket a vizsgált időszak során. A régió kereskedelmi szálláshelyein megszálló vendégek száma az évi 918 ezerről 2005-re ezerre nőtt, amely +20%-os változást jelent. Az közötti gyorsuló ütemű növekedés 2001-ben megtorpant, majd ben a vendégek száma rendre 3%-kal csökkent, ezt azonban a évi 7%-os bővülés kompenzálta. A szállodákban regisztrált vendégszám ennél magasabb mértékben (+31%) növekedett a Balaton turisztikai régióban, ennek következtében a szállodák részesedése a vendégforgalomból az évi 65,3%-ról 2005-re 71,3%-ra nőtt. 2 A különböző Balaton-definíciók és település besorolások részletes ismertetése a kiadvány Tallózó rovatában található. TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM KÜLÖNSZÁM 63

2 Az egyre rövidebb utazások iránti kereslet növekedésének nemzetközi trendje, amely fokozottan jelentkezik a vízparti desztinációk körében, megmutatkozik a Balaton turisztikai régióban is, ahol a turizmus alapját a vízparti családi üdülések jelentik. A régió kereskedelmi szálláshelyein mért átlagos tartózkodási idő az évi 5,1 éjszakával szemben 2005-ben 4,0 éjszaka volt. A szállodákat mindvégig alacsonyabb tartózkodási idő jellemezte, ám a változás mértéke is kisebb volt: az évi 4,6 éjszakáról 3,7 éjszakára csökkent a balatoni szállodákban mért átlagos tartózkodási idő. Ennek eredményeként a régióban regisztrált vendégéjszakák száma 6%-os csökkenést mutatott 1998 és 2005 között: a balatoni vendégek ezerrel szemben ezer vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken. A szállodák részesedése a vendégéjszakákból 59,1% (2 739 ezer vendégéjszaka) volt 1998-ban, amely 7,1 százalékponttal növekedett 2005-re, elérve a 66,2%-ot (2 884 ezer vendégéjszaka). A régió turizmusának további fontos sajátossága (a kínálat jellegéből adódóan) a nagyon erős szezonalitás, amely csak kismértékben enyhült az elmúlt 8 év során ban a nyári hónapokban június-augusztus közötti időszak realizálódott a vendégéjszakák 65,1%-a, ben pedig 60,4%-a. Ha a statisztikai adatokat küldő piacok szerint vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a forgalom jelentős mértékű átstrukturálódása következett be 1998 és 2005 között. A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégeinek száma átmeneti növekedés után 2002-ben csökkenni kezdett, miközben a belföldi vendégek száma a év kivételével folyamatosan növekedett. Ennek következtében a belföldi vendégek aránya az évi 44,5%-kal szemben 2005-ben 62,4% volt, 2002-ben a belföldi és külföldi vendégek száma megegyezett a Balaton turisztikai régióban. ezerről ezerre csökkent (-27%), amelynek következtében 2005-re a belföldi vendégéjszakák aránya az évi 30,2%-ról 46,0%-ra nőtt. Ezt a folyamatot a legfontosabb küldő piacoknak a vendégéjszakák száma alapján felállított sorrendje is tükrözi ban a Balaton turisztikai régió legfontosabb küldő piaca Németország volt, a vendégéjszakák 48,9%-át adták a német vendégek. A belföldiek a második helyet foglalták el (30,2%), a harmadik helyen Ausztria (5,2%), a negyediken Hollandia (4,7%), az ötödiken pedig Dánia (1,8%) szerepelt. Ezt követően Németország piaci részesedése folyamatosan csökkent, ezzel párhuzamosan Magyarországé növekedett és 2003-ra a belföldi turisták váltak a régió legjelentősebb csoportjává: részesedésük (38,9%) kismértékben meghaladta a németekét (38,8%) ben a balatoni belföldi vendégéjszakák a teljes forgalom 46,0%-át tették ki, a német vendégek pedig a vendégéjszakák 31,9%-át adták. A további országok sorrendjében is változás következett be: 2003-ban Dánia megelőzte Hollandiát A Balaton helye az ország turizmusában A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek számát tekintve a Balaton turisztikai régió részesedése az évi 16,9%-ról 15,8%-ra csökkent, amely a más régiókban tapasztalt, a Balatonénál dinamikusabb teljesítménynövekedésének köszönhető. A Balaton turisztikai régióban regisztrált átlagos tartózkodási idő 22%-os csökkenése meghaladja az országos átlagot (-10%), azonban 4,0 éjszakával 2005-ben is csaknem másfélszerese az országos átlagnak (1. táblázat) ben mind a vendégek, mind a vendégéjszakák számát tekintve a Balaton régió a második legnépszerűbb magyarországi régió volt. 1. táblázat Az átlagos tartózkodási idő alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, (éjszaka) * Balaton 5,1 5,1 4,8 4,8 4,6 4,5 4,3 4,0 Magyarország 3,1 3,1 3,1 3,1 3,0 2,9 2,9 2,8 * előzetes adat Forrás: KSH / Magyar Turizmus Zrt. A belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 1998-ban 3,4 éjszaka volt a régióban, szemben a külföldi vendégek 6,4 éjszakás átlagos tartózkodási idejével re mindkét csoport esetében csökkent az átlagos tartózkodási idő: a belföldiek körében 2,9 éjszakára, a külföldiek körében 5,7 éjszakára. Ennek eredményeként 1998 és 2005 között a belföldi vendégéjszakák száma ezerről ezerre nőtt (+43%), a külföldi vendégéjszakák száma pedig TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM KÜLÖNSZÁM A Balaton turisztikai régió részesedése a vendégéjszakák számából 18%-kal csökkent 1998 és 2005 között: 1998-ban 27,4% volt, 2005-ben pedig már csak 22,5%, azaz még így is az ország vendégéjszaka forgalmának közel negyedét teszi ki ban a régió szezonalitása ugyanolyan erős volt, mint az ország egészében tapasztalt: a három nyári hónap részesedése a vendégéjszakákból egyaránt 65,1%-ot tett ki re a Balaton turisztikai régióban a nyári hónapok

3 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 Az átlagos tartózkodási idő alakulása a Balaton turisztikai régió kereskedelmi- és magánszálláshelyein, (éjszaka) 2. ábra 0, * Kereskedelmi szálláshely Magánszálláshely * előzetes adat Forrás: KSH / Magyar Turizmus Zrt. részesedése 60,4%-ra, míg az országos átlag 41,9%-ra csökkent, azaz a Balatonnál az országos átlagtól jócskán elmaradó mértékben, de sikerült enyhíteni a turizmus szezonalitását. 3 Az erőteljes szezonalitás mind a beutazó, mind a belföldi vendégforgalomban megfigyelhető. Az eredmények értékelésekor azonban figyelembe kell vennünk, hogy a vízparti családi üdülések magas arányának köszönhetően számottevő mértékben mindaddig nem fog csökkenni a szezonalitás, amíg termékfejlesztéssel és pozícionálással nem sikerül új vendégkört megnyerni a Balatonnak A MAGÁNSZÁLLÁSHELYEK FORGALMÁNAK ALAKULÁSA Balaton 1999 és 2004 között 4 a Balaton turisztikai régió vendégeinek egynegyede választotta a magánszálláshelyeket. A régió magánszálláshelyi vendégeinek száma kisebb-nagyobb mértékben ingadozott, de nem változott számottevő mértékben, a Központi Statisztikai Hivatal mindössze 5%-os csökkenést regisztrált. Ennek hátterében fontos kiemelni, hogy a belföldi vendégek száma 46%-kal bővült, a külföldieké 3 Ennek hátterében többek között a városlátogatások és az egészségturizmus népszerűségének az elmúlt években megfigyelhető dinamikus növekedése áll. 4 A Balaton turisztikai régió magánszálláshelyeinek forgalmi adatait 1999 és 2004 között vizsgáljuk, mivel a szervezett fizetővendéglátás kategóriáját a magánszálláshelyek kategóriája 1998-ban váltotta fel, a évi adatokat pedig 2006 nyarán publikálja a Központi Statisztikai Hivatal. pedig 19%-kal csökkent 1998 és 2004 között, vagyis a belföldi és a külföldi vendégek arányában jelentős átstrukturálódás következett be ben a vendégek 22,1%-a volt magyar, 2004-ben azonban már 33,8%-uk érkezett belföldről; a belföldi vendégkör térnyerése ugyanakkor elmarad a kereskedelmi szálláshelyeken tapasztalttól. A balatoni magánszálláshelyeken megszálló vendégek átlagos tartózkodási ideje erőteljesen, a kereskedelmi szálláshelyekét meghaladó mértékben rövidült 1999 és 2004 között, azaz itt is tapasztalhatóvá vált az a nemzetközi trend, miszerint a turisták az egyre rövidebb utazásokat részesítik előnyben. A vizsgált időszak elején 6,8, a végén 4,8 vendégéjszaka volt az átlagos tartózkodási idő. A belföldi vendégekre vonatkozó mutató az átlagosnál nagyobb mértékben csökkent, így 7,1 éjszaka helyett már csak 3,8 éjszaka volt 2004-ben. A külföldi vendégek az évi 6,8 éjszaka helyett 5,2 éjszakát töltöttek el a balatoni magánszálláshelyeken. Ezzel 2004-re a magánszálláshelyeken mért átlagos tartózkodási idő erősen megközelítette a kereskedelmi szálláshelyeken mért adatot, csupán 0,5 vendégéjszakával haladta meg azt (2. ábra). Az átlagos tartózkodási idő rövidebbé válása és a hosszabb tartózkodási idővel jellemezhető külföldi vendégek arányának csökkenése következtében a Balaton turisztikai régióban regisztrált vendégéjszakák számának (-34%) csökkenési üteme meghaladta a vendégek számának csökkenési ütemét. A belföldi vendégéjszakák száma 21%-os változással 412 ezerre esett vissza, a külföldi vendégéjszakák 38%-os csökkenéssel ezret tettek ki 2004-ben. Ezzel a magánszálláshelyeken eltöltött belföldi vendégéjszakák aránya 27,3%-ra nőtt 2004-re. TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM KÜLÖNSZÁM 65

4 A Balaton helye az ország turizmusában A Balaton turisztikai régió részesedése a magánszálláshelyek vendégforgalmából a vendégek számát alapul véve 52,4% volt a vizsgált időszak elején, a végére 46,7%-ra csökkent, amely a régió forgalmának visszaesése mellett a többi régióban bekövetkezett forgalombővülésnek köszönhető. A balatoni magánszálláshelyeken megszálló turisták átlagos tartózkodási ideje 1999 és 2004 között rendre meghaladta az országos átlagot (1999: 6,3 éjszaka, 2004: 4,5 éjszaka), azonban a két adatsor közötti távolság egyre csökken. Ennek következtében a régió vendégéjszakák alapján mért részesedése a vendégforgalom alapján vizsgált részesedésnél nagyobb mértékben, 56,7%-ról 48,8%-ra változott A KERESKEDELMI ÉS MAGÁNSZÁLLÁSHELYEK KAPACITÁSÁNAK ALAKULÁSA Balaton A régió kereskedelmi férőhelyeinek kapacitása az évi 86,7 ezerről 2005-re 18%-kal 102 ezerre bővült ban (-2%) és 2004-ben (-4%) némi visszaesés volt tapasztalható, ettől eltekintve a növekedés folyamatos volt. A kereskedelmi szálláshelyeken belül a szállodák részesedése kis mértékben, 34,9%-ról 34,7%-ra csökkent 2005-re, miközben a balatoni szállodák férőhely kapacitása 17%-kal 35,3 ezerre növekedett. A szállodák között a négycsillagos házak férőhelyeinek száma több mint háromszorosára bővült, részesedésük az 1998-as 8,6%-ról 24,4%-ra növekedett. A háromcsillagos szállodák esetében a férőhely kapacitás 40%-kal közel 17 ezerre bővült, részesedésük a szállodákon belül 39,7%-ról 47,6%-ra nőtt. Az egy- és kétcsillagos házak férőhelyeinek száma a vizsgált időszakban csökkent. A gyógyszállodák kapacitása 1999 és 2005 között a hétszeresére növekedett, míg a wellness szállodák férőhely kapacitása egy év alatt közel a duplájára nőtt (+77%) 5. Az egyéb kereskedelmi szálláshelyek közül a panziók (+53%) és az üdülőházak (+39%) kapacitása bővült, a turistaszállók (-53%) és a nagy részesedéssel rendelkező kempingek (-17%) férőhelyeinek száma csökkent. A kempingek esetében az SCD-csoport által tervezett beruházások a férőhelyek számának bővülését és a szolgáltatások minőségének növekedését, vagyis a kínálat átalakításával közvetve a forgalom növekedését eredményezheti a jövőben. A Balaton turisztikai régió magánszálláshelyeinek férőhely kapacitása lassuló ütemben bővült 1999 és 2002 között, majd csökkent re összességében az 1999-es 144,7 ezerről 9,6%-kal 158,5 ezerre növekedett A Balaton helye az ország turizmusában A Balaton kereskedelmi szálláshelyeinek részesedése az ország férőhely kapacitásából a férőhelyek számának számottevő bővülése következtében 30,2%-ról 37,1%-ra nőtt, a többi régióban 1998 és 2003 között megvalósult fejlesztések ellenére is. A balatoni egycsillagos szállodák részesedése bővült a legnagyobb mértékben (18,6%-ról 35,5%-ra), azaz a kapacitás- csökkenés mértéke (-11%) jóval elmaradt az országos átlagtól (-54%). Ezen kívül a balatoni négycsillagos szállodák (17,9%-ról 28,9%-ra) és panziók (11,1%-ról 15,3%-ra) részesedése növekedett a vizsgált időszakban ben a Balaton turisztikai régió magánszálláshelyeinek férőhely kapacitása az ország teljes magánszálláshelyi férőhely kapacitásának 72%-át tette ki. A régió részesedése folyamatosan csökkent, 2003-ban 68%-ot ért el, 2004-re már csak 66%-ot. A csökkenés két tényezőnek volt köszönhető: a Balaton magánszálláshelyi kapacitás szűkült, miközben gyakorlatilag az összes többi régió magánszálláshelyinek kapacitása bővült. 2. A Balaton legfontosabb turizmus statisztikai mutatóinak alakulása között A hosszabb távon jelentkező tendenciák érzékeltetésére az egyes Balaton-definíciók legszűkebb közös magját képező Balaton-part adatsorának vizsgálatát választottuk. Mivel azonban ez a kategória is változott 1990 és 2004 között, az elemzés során ennek hatásait úgy küszöböltük ki, hogy az 1990-ben alkalmazott definíció szerint ide tartozó településeket vettük figyelembe. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a 2001 és 2004 között publikált, Balaton-partra vonatkozó adatokból kivontuk az újonnan bekerült tíz településre, nevezetesen az Alsópáhokra, Balatonőszödre, Balatonszabadira, Cserszegtomajra, Felsőörsre, Felsőpáhokra, Hévízre, Kőröshegyre, Lovasra és Rezire vonatkozó adatokat. A továbbiakban Balatonpart alatt ezt az általunk mesterségesen létrehozott, az egyes Balaton-definíciók legszűkebb, közös magját jelentő településhalmazt értjük A BALATON-PARTI KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK FORGALMÁNAK ALAKULÁSA A 2. táblázat adatai alapján a Balaton-parti kereskedelmi szálláshelyen megszállók aránya valamelyest csökkent a vizsgált időszak során (79,9%-ról 72%-ra). A változás mögött az áll, hogy manapság a belföldi vendégek jóval 5 Gyógyszállodák 1999 óta, wellness-szállodák 2004 óta működnek. 66 TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM KÜLÖNSZÁM 6 A Belügyminisztérium adatai szerint az elmúlt években a külföldiek mintegy ingatlant vásároltak a tó környékén.

5 A kereskedelmi szálláshelyeken és a szállodákban megszálló Balaton-parti vendégek aránya 1990-ben és 2004-ben (%) 2. táblázat Kereskedelmi szálláshelyen megszállók aránya Szállodában megszállók aránya Szállodahasználat aránya kereskedelmi szálláshelyen belül Vendégek összesen 79,9 72,0 31,7 41,8 39,7 58,1 Külföldi vendégek 82,0 61,6 33,8 34,5 41,2 55,8 Belföldi vendégek 72,4 81,8 24,5 48,7 33,9 59,6 Forrás: KSH / Magyar Turizmus Zrt. nagyobb arányban (81,8%, 9,4 százalékpontos növekedés) választják a kereskedelmi szálláshelyeket, mint tizenöt évvel korábban, míg a külföldi vendégek 20 százalékponttal kisebb arányban teszik ezt (61,6%). A szállodában megszállók aránya 31,7%-ról 41,8%-ra növekedett 1990 és 2004 között a belföldi vendégek számottevően nagyobb arányban választják ezt a szállástípust, mint tizenöt évvel korábban. A Balaton-parti kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 1990 és 2004 között jelentősen átalakult. A szállodák vendégforgalma 84%-kal, a kereskedelmi szálláshelyeké 26%-kal bővült a vizsgált 15 év során és 1992 között 13-14%-kal csökkent a Balaton-parti vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken, ami jórészt a kelet-európai régióban lezajlott politikai-gazdasági változásoknak tudható be ban újra fellendült a vendégforgalom, két éven át 10% fölötti éves növekedési ütemet érve el, azonban 1995-ben a balkáni háborúnak, illetve a kedvezőtlen magyar gazdasági helyzetnek köszönhetően megtorpant a fellendülés től 5% alatti, lassuló ütemű bővülés jellemezte a Balaton-parti kereskedelmi szálláshelyek vendégszámát ben megállt a Balaton-parti forgalom bővülése, 2002 után pedig csökkenni kezdett ben a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma 6%-kal maradt el az előző évitől. A szállodák esetében is hasonló tendenciák jelentkeztek, azonban a hatások mérsékeltebbek voltak: a vizsgált időszak elején csak két évig tartott a visszaesés és 2002 után is lassabb csökkenési ütem jellemezte ezt a szállástípust, mint a kereskedelmi szálláshelyeket általában ben a szállodai vendégek száma 4%-kal maradt el a évitől. A vizsgált tizenöt év során a külföldi vendégek száma egyharmadával csökkent a Balaton-parti kereskedelmi szálláshelyeken, a szállodákban pedig tizedével. A forgalomcsökkenés zömmel 2001 után következett be, 2004-ben a szállodák külföldi vendégeinek száma 13%-kal, a kereskedelmi szálláshelyeken megszálló külföldiek száma 15%-kal maradt el az egy évvel korábbi értéktől. A Balaton-parti kereskedelmi szálláshelyeken a belföldi vendégek száma 3,6-szorosára növekedett a vizsgált időszakban, a szállodákban pedig 6,3-szor több magyar szállt meg 2004-ben, mint 1990-ben. A növekedés az 1995-ös és a 2001-es megtorpanás kivételével folyamatos volt. A forgalmi adatok alakulását megmagyarázza, hogy a belföldi és külföldi vendégek arányában jelentős változás következett be a vizsgált tizenöt év során. Míg 1990-ben a belföldi vendégek aránya 17,4% volt a szállodákban és 20,4% a kereskedelmi szálláshelyeken, addig 2004-ben a Balaton-parti szállodák vendégeinek 60,1%-a, a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek pedig 58,5%-a volt magyar. A Balaton-parti kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek átlagos tartózkodási ideje 6,0 éjszaka volt 1990-ben, ami két éjszakával csökkent 2004-re. A szállodák esetében a változás sokkal kisebb mértékű volt, az 1990-es 3,7 éjszakával szemben 3,4 éjszaka volt 2004-ben az átlagos tartózkodási idő. A külföldi vendégek valamelyest hosszabb időt (4,4 éjszaka) töltöttek a szállodákban az időszak végén, mint az elején (3,9 éjszaka), a kereskedelmi szálláshelyeken azonban átlagosan 6,6 éjszaka helyett csak 5,4 éjszakát töltöttek. A belföldi vendégek esetében a szállodai átlagos tartózkodási idő változatlan volt: néhány évnyi átmeneti növekedés után újra 2,7 éjszaka lett, a kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégei azonban a tizenöt évvel korábbi 3,6 éjszaka helyett már csak 3,1 éjszakát töltöttek a Balaton-parton. Az utazások egyre rövidebbé válásának nemzetközi trendje mellett a lényegesen hosszabb átlagos tartózkodási idejű külföldi vendégek arányának csökkenése alakította a Balaton-parti kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak számát. A szállodákban eltöltött vendégéjszakák száma 69%-kal bővült 1990 és 2004 között, míg a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma 15%-kal csökkent. A külföldi szállodai vendégéjszakák száma némi átmeneti növekedés után 2004-re visszatért az 1990-es szintre. A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak száma tizenöt év alatt a felére csökkent, a csökkenés a kilencvenes évek elejére és a 2000-t követő TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM KÜLÖNSZÁM 67

6 A vendégéjszakák számának alakulása a Balaton-parti kereskedelmi szálláshelyeken és szállodákban, ábra Külföldi szállodai Külföldi kereskedelmi szálláshelyi Belföldi szállodai Belföldi kereskedelmi szálláshelyi Forrás: KSH / Magyar Turizmus Zrt. évekre koncentrálódott. A belföldi vendégéjszakák száma a szállodákban és általában a kereskedelmi szálláshelyeken szinte folyamatosan növekedett (3. ábra) A BALATON-PARTI MAGÁNSZÁLLÁSHELYEK FORGALMÁNAK ALAKULÁSA A rendszerváltás óta eltelt tizenöt évben jelentős mértékben átalakult a Balaton-parti magánszálláshelyek forgalma is, mégpedig a kereskedelmi szálláshelyekétől eltérő módon 7. A Balaton-parti magánszálláshelyek vendégei az összes szálláshely vendégeinek 20,1%-át tették ki ben, 2004-re ez az arány 28,0%-ra növekedett. A bővülés mögött a forgalom átrendeződése áll: 1990-ben a Balatonparti külföldi vendégek 18,0%-a, 2004-ben pedig 38,4%-a választotta a magánszálláshelyeket. Ezzel szemben a magánszálláshelyen megszálló belföldi vendégek évi 27,6%-os aránya 18,2%-ra csökkent 2004-re. A magánszálláshelyek vendégeinek száma 1990 és 1997 között folyamatosan csökkent, 1998-ban az említett módszertani változásnak köszönhetően tizenkétszeresére növekedett, között lényegében változatlan maradt: 280 ezer fő körül mozgott. Küldő piacok szerint vizsgálva jelentős változásokat láthatunk. A magánszálláshelyek vendégforgalmán belül 7 A változások ismertetése előtt fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az adatsor alakulását egy módszertani változtatás is befolyásolja: 1998-ban a szervezett fizetővendéglátás kategóriát felváltotta a magánszállásadás kategóriája, amelynek két fő csoportja a fizetővendéglátás és a falusi szállásadás. 68 TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM KÜLÖNSZÁM a belföldi vendégek arányának növekedése elmaradt a kereskedelmi szálláshelyeken mérttől: 1990-ben 30,8% volt, 2004-re elérte a 33,5%-ot. Mind a külföldi, mind pedig a belföldi vendégek száma csökkent 1990 és 1997 között. Míg 1998 után 230 ezer fő körül mozgott a külföldi vendégforgalom a magánszálláshelyeken, addig a évi 24%-os visszaesés után már csak a 190 ezer fős szintet érte el. A tizenöt év során összesen 87%-kal bővült a külföldi vendégek száma. Ezzel a Balaton-parti szállodákban és a magánszálláshelyeken megszálló külföldi vendégek száma nagyságrendileg azonossá vált. A belföldi vendégek száma 1998-tól kisebb-nagyobb ingadozásokkal folyamatosan növekedett 2004-ig, így a teljes vizsgált időszakban több mint megduplázódott: 112%-kal bővült. Ezzel együtt 2004-ben a Balaton-parti szállodákban megszálló belföldi vendégek száma közel a duplája a magánszálláshelyeken megszállókénak, ugyanakkor természetesen ezek az adatok sem a külföldi, sem pedig a belföldi turisták esetében nem tartalmazzák a saját ingatlanban és a rokonoknál és barátoknál megszálló turisták számát. 8 8 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság által 2005-ben készített felmérés eredményei szerint a nyaralóval, második lakással rendelkező belföldi lakosság 26,9%-ának van nyaralója a Balatonnál; a Balatonnál valaha már járt magyarok közel egyharmadának (30,4%- ának) van olyan rokona, ismerőse, akinek a balatoni nyaralójában pihenhet. A Belügyminisztérium megyék szerint gyűjtött adatai szerint a külföldiek ingatlanszerzése az elmúlt években folyamatosan csökkenést mutatott a Balatonnál. A Balaton régiót érintő három megyében Somogy, Veszprém és Zala megyékben a külföldiek által megszerzett új ingatlanok száma 2004-ben 1332 volt, szemben a évi 2168 ingatlannal.

7 A magánszálláshelyek vendégeinek átlagos tartózkodási ideje közel a felére csökkent a vizsgált tizenöt év során: 1990-ben 12,8 éjszaka volt, 2004-ben már csak 4,5 azaz nem sokkal haladja meg a kereskedelmi szálláshelyeken és a szállodákban mért tartózkodási időt és 2004 között a külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 60%-kal 4,8 vendégéjszakára, a belföldi vendégeké pedig 72%-kal 3,9 éjszakára csökkent. Ennek következtében a Balatonparti magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 1998 után a Balaton-parti szállodákban regisztrált vendégéjszakák szintjén mozog, a vizsgált periódusban összesen 31%-kal ezerre csökkent. A külföldi vendégéjszakák száma kisebb mértékben, 26%-kal egymillió alá (915 ezer), a belföldi vendégéjszakák száma pedig 51%-kal 375 ezer alá csökkent a vizsgált 15 év során A BALATON-PARTI SZÁLLÁSHELYEK KAPACITÁSÁNAK ALAKULÁSA A Balaton-parti szálláshelyek férőhelyeinek száma 1990 és 2002 között folyamatosan, ám egyre lassuló ütemben bővült. A növekedés a kereskedelmi szálláshelyeknek, azon belül is jellemzően a szállodáknak volt köszönhető. A kapacitásbővülés üteme 2002-ben kiemelkedő volt a kereskedelmi szálláshelyek esetében, több, feltehetőleg a Széchenyi-tervnek köszönhető fejlesztés zárult le akkor, utána viszont csökkenés kezdődött. Összességében 1990 és 2004 között a szállodák férőhely kapacitása 169%-kal, a kereskedelmi szálláshelyeké pedig 44%-kal bővült. A magánszálláshelyek esetében némiképp eltérő a helyzet: 1990 és 1997 között szinte folyamatosan csökkent a szervezett fizetővendéglátás férőhely kapacitása. Az 1998-as módszertani változtatások következtében a szervezett fizetővendéglátás kategória helyébe a magánszálláshelyek (fizetővendéglátás és falusi szállásadás) léptek és 2002 között a magánszálláshelyek férőhelyeinek száma is lassuló ütemben növekedett, 2002 után pedig itt is csökkenés tapasztalható. 3. Összefoglaló megállapítások A statisztikai adatok elemzése alapján a következő tendenciák jellemzik a Balaton turizmusát: az átlagos tartózkodási idő csökkenésének nemzetközi trendje megjelenik mind a kereskedelmi, mind pedig a magánszálláshelyek forgalmában, a régió küldő piacainak jelentős mértékű átstrukturálódása következett be az elmúlt tizenöt évben: a belföldi turisták váltak a régió legfontosabb vendégeivé, a külföldi turisták száma és aránya egyaránt csökken, a régió turizmusának szezonalitása nem enyhült olyan mértékben, mint az ország egészében, ez azonban részben a régió adottságainak logikus következménye, a magánszálláshelyek népszerűsége a belföldi vendégek körében egyre csökken, míg a külföldi vendégek körében egyre növekszik a vizsgált tizenöt év során, ugyanakkor a tartózkodási idő csökkenése hoszszabb távon különösen nagymértékű volt, mára nincs számottevő különbség a magán- és a kereskedelmi szálláshelyek átlagos tartózkodási ideje között, a keresletnek megfelelően a szálláshely kínálat is átalakult: a (magasabb kategóriájú és gyógy, illetve wellness) szállodai, valamint panzió és üdülőház kapacitások bővülése mellett a kempingek és turistaszállók férőhelyeinek száma csökken. Felhasznált irodalom Kiss Kornélia Sulyok Judit: A magyar turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben, Turizmus Bulletin, VII. évf. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal: Regionális statisztikai adatok, Központi Statisztikai Hivatal: Idegenforgalmi Statisztikai Évkönyv Magyar Turizmus Zrt.: Turizmus Magyarországon Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóság: A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében, Turizmus Bulletin, VII. évf. 1. szám Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóság: A magyar turisztikai régiók forgalma 2003-ban, Turizmus Bulletin, VIII. évf. 2. szám További információ: Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékelemzési Iroda, telefon: (1) , fax: (1) , honlap: ( > Szakmai oldalak > Piackutatások és Turizmus Bulletin). TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM KÜLÖNSZÁM 69

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai

Részletesebben

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az

Részletesebben

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma 2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai

Részletesebben

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1 2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2013 júniusában a kereskedelmi

Részletesebben

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA A BALATONI RÉGIÓBAN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 12 550 12 311 12 760 12 810 13 463 12 646 100,8%

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint 2011-ben világviszonylatban Ausztrália & Óceánia, Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika szállodái

Részletesebben

BALATONI IDEGENFORGALOM SZEPTEMBER VÉGÉN

BALATONI IDEGENFORGALOM SZEPTEMBER VÉGÉN Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága BALATONI IDEGENFORGALOM 2007. SZEPTEMBER VÉGÉN Veszprém, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság, 2007 ISBN 978-963-235-147-6

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január február 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2014 februárjában a kereskedelmi

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA ORSZÁGOSAN 2008 2010 2012 2013 2017 2018 2018/2008 2018/2012 2018/2013 2018/2017 Szobaszám (db) 50 669 54

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal végleges

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Szerző: Dr. Behringer Zsuzsanna 1 Kiss Kornélia 2 Magyarországon kilenc turisztikai régió található, régiónként egységes és egymástól jól megkülönböztethető

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A szálláshelyek forgalma

Részletesebben

A BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA BUDAPESTEN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 16 122 18 005 18 816 19 101 19 594 19 823 123,0% 105,4% 103,8%

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

tények és elôrejelzések

tények és elôrejelzések A Balaton régió turizmusa a számok tükrében, különös tekintettel a német, a dán és a cseh vendégforgalom alakulására Szerzô: Sulyok Judit 1 A Magyar Turizmus Zrt. 28-ban is folytatja Külképviselôk a régiókban

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január augusztus 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január-május

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január-május Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA Veszprém, 2007. július Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság, 2007 Igazgató: Szemes Mária Tájékoztatási

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA 2007. január - december Veszprém, 2008. február Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság, 2008 Igazgató:

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Összeállította a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága 36 TURIZMUS BULLETIN 1. Bevezetés A turisztikai régiók vendégforgalmára vonatkozóan 1998 óta

Részletesebben

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a 1. Bevezetés A 4/2000. (II.2.) GM rendeletben foglaltak szerint Magyarországon 2000. február 2. óta hivatalosan

Részletesebben

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI A MAGYAR LAKOSSÁG 2006. ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI dr. Galla Gábor, vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2006. június 7. STABILAN NÖVEKVŐ BELFÖLDI KERESLET 2005-BEN MINDEN KORÁBBINÁL TÖBB BELFÖLDI

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Észak- és Kelet-Magyarország folyóparti településeinek turizmusa, 2000 2008 Tóth Géza 1 Dávid Lóránt 2 Ujvári Krisztina 3 A népszerű vízi turizmus és kiemelten a vízparti települések turizmusa mint mindenhol,

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január decembere között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz

Részletesebben

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, IV. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1124,9 milliárd Ft

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, IV. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1124,9 milliárd Ft 441,2 458,3 508,8 563,3 605,0 622,5 644,7 610,7 580,4 601,9 625,3 623,0 Az agrárfinanszírozás aktuális helyzete az AM adatgyűjtése alapján (2018. IV. negyedév) Az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak

Részletesebben

A balatoni turizmusgazdaság és vendégforgalom elemzése ill. a turisztikai területi tervezés kapcsolata

A balatoni turizmusgazdaság és vendégforgalom elemzése ill. a turisztikai területi tervezés kapcsolata A balatoni turizmusgazdaság és vendégforgalom elemzése ill. a turisztikai területi tervezés kapcsolata Tóth Zoltán PhD,docens BGE KVIK Turizmus Tanszék, Közgazdász, PhD: 2003 (PTE, Regionális politika

Részletesebben

A magyar lakosság utazási szokásai

A magyar lakosság utazási szokásai A magyar lakosság utazási szokásai A rendszerváltást követően, 1990-ben a határok átjárhatósága eredményeként a magyar lakosság külföldi utazásainak száma jelentősen emelkedett, míg a belföldi turizmus

Részletesebben

ÉszakMagyarország. Marketingterv.

ÉszakMagyarország. Marketingterv. ÉszakMagyarország Marketingterv 2009 Észak- Magyarország Marketingterv 2009 Eger a 8. a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló városok listáján. A régióban Eger, Miskolc,

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon.

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon. Itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2007 Végleges adatokkal www.itthon.hu Turizmus Összefoglaló adatok 1 A magyarországi turizmus főbb mutatói *Zárójelben a szállodák vendégforgalmi adatai. 2006

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚL IDEGENFORGALMA január - december

KÖZÉP-DUNÁNTÚL IDEGENFORGALMA január - december Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága KÖZÉP-DUNÁNTÚL IDEGENFORGALMA 2007. január - december Veszprém, 2008. február Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság, 2008 Igazgató: Szemes

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Turizmus Bulletin. Felelős kiadó: Dr. Galla Gábor vezérigazgató Főszerkesztő: Kiss Kornélia kutatási igazgató Szerkesztő: Polgár Judit kutató

Turizmus Bulletin. Felelős kiadó: Dr. Galla Gábor vezérigazgató Főszerkesztő: Kiss Kornélia kutatási igazgató Szerkesztő: Polgár Judit kutató IMPRESSZUM Turizmus Bulletin A MAGYAR TURIZMUS RT. NEGYEDÉVENTE MEGJELENŐ SZAKMAI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA X. évfolyam, 1. szám Megjelenés: 2006. március Lapzárta: 2006. január Felelős kiadó: Dr. Galla

Részletesebben

Balatoni idegenforgalom 2009. szeptember végén

Balatoni idegenforgalom 2009. szeptember végén Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. november Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-269-5 Balatoni idegenforgalom 2009. szeptember végén Tartalom Bevezető... 2 Szálláshely-kapacitás... 2 Foglalkoztatottság...

Részletesebben

AZ IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

AZ IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA AZ IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON MISKOLC, 2005. december 21. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2005 ISBN 963 215 906

Részletesebben

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt.

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt. A magyar lakosság 2004. évi utazási szokásai 2005 VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ www.itthon.hu Magyar Turizmus Rt. www.hungary.com A magyar lakosság utazási szokásairól a Magyar Turizmus Rt. éves gyakorisággal végez

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január novemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január novemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január novemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január november között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz hasonlóan

Részletesebben

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban) 199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.- IV. közötti időszakban nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata

Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.

Részletesebben

Magyarország turizmusának alakulása 2006-ban

Magyarország turizmusának alakulása 2006-ban Magyarország turizmusának alakulása 2006-ban Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Csoportja 1 2006-ban az egy évvel korábbinál 6,2%-kal több, összesen 41 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra.

Részletesebben

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2005. november 30. KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN 963 215 895

Részletesebben

Négy balatonparti szálláshely vendégforgalmának elemzése

Négy balatonparti szálláshely vendégforgalmának elemzése Pintér Gábor 1 - Hegedűsné Baranyai Nóra 2 Négy balatonparti szálláshely vendégforgalmának elemzése Research of guest service of four apartments at Lake Balaton pg@georgikon.hu 1 Pannon Egyetem, Georgikon

Részletesebben

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:

Részletesebben

Tájékoztató a Mátra Térségi TDM Turisztikai Nonprofit Kft évi szakmai tevékenységéről

Tájékoztató a Mátra Térségi TDM Turisztikai Nonprofit Kft évi szakmai tevékenységéről Ikt. sz.: 14-2/2017/203 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tájékoztató a Mátra Térségi TDM Turisztikai Nonprofit Kft. 2016. évi szakmai tevékenységéről Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, III. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1118,6 milliárd Ft

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, III. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1118,6 milliárd Ft Az agrárfinanszírozás aktuális helyzete az AM adatgyűjtése alapján (2018. III. negyedév) Az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak (mezőgazdasági és élelmiszeripar összesen) 2018. III. negyedévének

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

A M AGYAR T URIZMUS R T. TÁJÉKOZTATÓJA

A M AGYAR T URIZMUS R T. TÁJÉKOZTATÓJA Magyar Turizmus Rt. 1012 Budapest, Vérmezô út 4. Tel.: (06-1)488-8700 Fax: (06-1)488-8600 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu A M AGYAR T URIZMUS R T. TÁJÉKOZTATÓJA A HÓNAP KÜLDŐ ORSZÁGA

Részletesebben

itthon Turizmus otthon van Magyarországon MAGYARORSZÁG Itthon otthon van

itthon Turizmus otthon van Magyarországon MAGYARORSZÁG  Itthon otthon van itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2004 www.itthon.hu Itthon otthon van MAGYARORSZÁG Kedves Olvasó! Köszöntjük Önt a magyar turizmusirányítás és az egész turisztikai szakma nevében. A legfrissebb

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚNIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

A magyarországi idegenforgalmi régiókról

A magyarországi idegenforgalmi régiókról DR. TÓTH GÉZA Bevezetés A magyarországi idegenforgalmi régiókról Hazánkban a területbeosztás új egységeként 1998-ban jelentek meg az idegenforgalmi régiók (28/1998. (V.13.) IKIM-rendelet, melyet a 4/2000

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 2006 2010

területi Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 2006 2010 területi V. évfolyam 5. szám 211. július 26. 211/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 26 21 A tartalomból 1 A nemzetközi turisztikai

Részletesebben

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI KISS KORNÉLIA MAGYAR TURIZMUS ZRT. ADATFORRÁSAINK Másodlagos adatok? UN World Tourism Organization (UNWTO)? Japan National Tourist Organization? European Travel Commission?

Részletesebben

CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA

CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA Éves jelentés CIB Befektetési Alapkezelő Rt. Forgalmazó, Letétkezelő: CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. 2004 1/9 1. Alapadatok 1.1. A CIB Ingatlan Alapok Alapja Megnevezése:

Részletesebben

Turizmus Magyarországon 2012

Turizmus Magyarországon 2012 MInden élménnyel több leszel itthon.hu Turizmus előzetes adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2011) Európa (534,8; +3,3%) Afrika (52,3; 6,2%) Amerika (162,1;

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel

MInden élménnyel több leszel MInden élménnyel több leszel Turizmus ELŐZETES adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2012) Európa (562,8; +5,4%) Afrika (56,1; +5,6%) Amerika (168,9; +3,6%) Ázsia

Részletesebben

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu Dél-Alföld Marketingterv 2009 Dél-Alföld Marketingterv 2009 A régióban Gyula, Szeged, Kecskemét, Kiskunmajsa, Orosháza és Békéscsaba a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló

Részletesebben

A szenior korosztály utazási szokásai

A szenior korosztály utazási szokásai A szenior korosztály utazási szokásai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából 2004-ben lebonyolított, a magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatás 1 adataiból elemzés készült a szenior korosztály, azaz

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- MÁJUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS MAGYARORSZÁGON EREDMÉNYEK ÉS ÉRDEKESSÉGEK

AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS MAGYARORSZÁGON EREDMÉNYEK ÉS ÉRDEKESSÉGEK AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS MAGYARORSZÁGON EREDMÉNYEK ÉS ÉRDEKESSÉGEK Dr. Ruszinkó Ádám elnök, Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület Reggeli sajtóbeszélgetés a Szamosban, 2018. VII. 3. 1 Az egészségturizmus

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Magyarország turisztikai. Tartalom. régiói, 2015 A magánszállásadás térségi jellemzői. 1. Bevezető...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Magyarország turisztikai. Tartalom. régiói, 2015 A magánszállásadás térségi jellemzői. 1. Bevezető...2 2017. január Magyarország turisztikai régiói, 2015 A magánszállásadás térségi jellemzői STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Bevezető...2 2. Összefoglalás...2 3. Magyarország turisztikai régiói, 2015...4 3.

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon

Turizmus. Magyarországon Turizmus www.itthon.hu előzetes adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (502,8; +6,0%) Afrika (49,8; 0,0%) Amerika (156,2; +4,2%) Ázsia (216,0; +5,6%)

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I XI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I XI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I XI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 január november között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar, lakásépítés... 5 Turizmus...

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci A hónap h küldk ldo országa 25. szeptember Spanyolország Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Rt. A prezentáci ció készítéséhez felhasznált lt adatok Másodlagos adatok (199625)? World Tourism

Részletesebben

Külföldi vendégforgalom a magyarországi régiók kereskedelmi szálláshelyein

Külföldi vendégforgalom a magyarországi régiók kereskedelmi szálláshelyein Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. augusztus Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-258-9 Külföldi vendégforgalom a magyarországi régiók kereskedelmi szálláshelyein Tartalom A magyarországi kereskedelmi

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2012 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2012 decemberében a kereskedelmi szálláshelyet

Részletesebben

Magyarországi szálláshelyek nemzetiségi éves adatainak áttekintése.

Magyarországi szálláshelyek nemzetiségi éves adatainak áttekintése. Magyarországi szálláshelyek nemzetiségi 2010-2015 éves adatainak áttekintése Szerző hipotézise: A megbízható küldő országok vendégéjszaka növekedését felerősítik és eltorzítják a rövidtávú nem megalapozott

Részletesebben

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT.

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA CSEHORSZÁG KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. CSEHORSZÁG Területe: 78 866 km 2 Lakosainak száma: 1,2 millió

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben