Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Átírás

1 Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, február

2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Dr. Mengyi Roland Elnök Úr részére Tárgy: Tájékoztató Borsod- Abaúj- Zemplén megye turisztikai helyzetéről Tisztelt Elnök Úr! A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének január 14-ei keltezésű III /2014 felkérő levele kapcsán a fenti tárgyú tájékoztatást ezúton küldjük február hónapban Igazgatóságunk a Megyei Közgyűlés felkérésre készített egy időszakot átívelő megyei turisztikai helyzetelemzés februárjában az Igazgatóságunk kizárólag regionális vendégéjszaka mutatók alapján tud megyei turisztikai helyezettel kapcsolatban következtetéseket levonni, tekintettel arra, hogy nem állnak rendelkezésre még településsoros és 2013-as évet érintő egész éves adatsorok. Az összefoglaló a vélhető tendenciáknak, a keresleti piac szolgáltatói szinten érzékelhető változásainak megfogalmazására képes. Az Észak- magyarországi turisztikai régió piaci helyzete 2012-ig A év közötti időszakban a régiós kereskedelmi szálláshelyek teljesítménye egyértelműen pozitív tendenciát mutat. Az adatsor szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai mutatói alapján megállapítható, hogy bővülő szálláskapacitás, stagnáló vendégforgalom mellett, az árbevételek némi növekedést értek el a vizsgált időszakban. 1. táblázat forrás: KSH 1

3 2. táblázat forrás: KSH 3. táblázat forrás: KSH Amennyiben vizsgáljuk a turisztikai szempontból releváns térségi desztinációkat, elmondható, hogy az adott időszakban kapacitásváltozás tekintetében Miskolc és térsége bővülést mutatott. Vendégvolumen vonatkozásában Miskolc és térsége csökkenést, Zemplén- Tokaj-hegyalja térsége kiemelkedő növekedést, Aggtelek és térsége lassú csökkenést mutatott, melyet az alábbi táblázatok szemléltetnek. 2

4 Észak-Magyarország turisztikai térségeinek trendjei Vendégéjszakák számának alakulása térségenként között Forrás: KSH, RMI elemzés Kapacitások, férőhelyek alakulása térségenként között Forrás: KSH, RMI elemzés 3

5 Bevételek alakulása térségenként között Forrás: KSH, RMI elemzés A KSH adatai alapján a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Észak--Magyarországon 2012-ben 4. táblázat éves végleges (fő) Előző évhez viszonyítva (%) belföld külföld összesen belföld külföld összesen Vendég ,6% 109,5% 107% Vendégéjszaka ,1% 109% 107,4% Forrás: KSH 2012-ben tovább folytatódott a növekedés az Észak-magyarországi régióban. A növekedés üteme meghaladja továbbra is az országos átlagot. Mind nemzetközi, mind belföldi piacon pozitív a változás. 4

6 Turisztikai küldő területek vonatkozásában belföldön a legmeghatározóbb térségek: Észak- Alföld, Dél-Alföld, Budapest és környéke, nemzetközi viszonylatban: Lengyelország, Szlovákia, Németország. A vendégforgalom változása 2013-ban 2013-ban mind a belföldi, mind a nemzetközi érdeklődés tovább fokozódott a régiónk iránt, melyet az alábbi január-november havi vendégéjszaka adatok támasztanak alá. Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma a régióban havi friss statisztika 5. táblázat január-november Változás előző évhez képest belföld külföld összesen belföld külföld Összesen Vendégéjszaka ,4% 112,8% 111,5% A KSH adatok alapján elmondható, hogy a évi sikeres turisztikai szezon után, 2013-ban további növekedés (+11,5%) tapasztalható a vendégéjszakák vonatkozásában, januárnovember időszakban a régióban. Ez a növekedés jelentős mértékben meghaladja az országos átlagot, mely +5,5 %. A havi bontásban szereplő adatok alapján elmondható, hogy a korábban stagnáló nyári hónapokban is élénkült az érdeklődés az utazók részéről. Az őszi hónapok növekedése jelentősen meghaladja más turisztikai régióban mért változásokat. Az Észak-magyarországi régió elmúlt éves teljesítménye a magyar desztinációk, turisztikai régiók körében kiemelkedő mind a belföldi +10,4%, mind a külföldi +12,8% vendégéj adatokat illetően. Míg 2012-ben a régió turisztikailag jól elhatárolható térségei más-más irányú és volumenű vendégforgalom változást regisztráltak, addig 2013-ban minden észak-magyarországi turisztikai térség (Nógrád, Gyöngyös-Mátra, Eger és térsége, Miskolc és térsége, Tokaj- Hegyalja térsége, Zemplén térsége, Aggtelek térsége) pozitív folyamatokról számolt be. Ezek az információk egyelőre nem reprezentatív, telefonos szolgáltatói adatközlésből származnak. 5

7 Vendégéjszakák változása 2013-ban szálláshelyek, attrakciók, térségek vonatkozásában Módszertani megközelítésünk szerint a megyében működő legnagyobb kapacitással rendelkező szálláshelyek, - a szálláshelyek cc. 20%-a -, bonyolítja a regisztrált vendégforgalom 80%-át. Ennek értelmében a náluk jelentkező változások meghatározzák a megyei folyamatokat is. A lekérdezés folyamán 5 hotelt vontunk be a vizsgálatba. A válaszadók szerint a évben 5-12%-os vendégforgalom bővülést regisztráltak az általuk működtetett szálláshelyen. Nem minden esetben korrelálnak a szálláshelyek vendégforgalmi adatai az attrakciók, programok látogatottsági adataival, ezért külön lekérdezés történt a vonzerőként funkcionáló programgazdák körében, összesen 10 partner bevonásával. A partnerek között fürdők, várak, fesztiválgazdák, múzeumok, kalandparkok stb. üzemeltetői szerepeltek. Elmondásuk szerint 5-20%-os látogatóforgalom növekedés volt tapasztalható 2013-ban. Desztináció típusú visszajelzéseket is gyűjtöttünk arra vonatkozóan, hogy alá tudjuk támasztani azt a hipotézisünket, miszerint a megyei folyamatok az országos pozitív folyamatokkal, valamint a régiós keresletbővüléssel paralel módon pozitív tendenciát mutatnak. A kérdések arra irányultak, hogy: 1. Hogyan változott a desztinációban a vendégek és vendégéjszakák száma, milyen okok állnak a háttérben? Történt-e elmozdulás a tartózkodási időben? 2. Hogyan alakult a szálláshelyek árbevétele? 3. Melyek a leglátogatottabb attrakciók, programok? Mely szálláshely szegmens a legkeresettebb? Vannak-e új célcsoportok? Miskolc és térsége A regisztrált vendégforgalom növekedett, az árbevétel vonatkozásában inkább stagnálásról számolnak be a megkérdezett szolgáltatók. A SZÉP Kártya felhasználás növekszik a térségben, ami jelentősen segíti a vendégforgalom fehérítését. A leglátogatottabb attrakciók a Barlangfürdő és a Lillafüredi Kisvasút. A Diósgyőri Vár rekonstrukciója miatt elmaradtak a látogatók, de várhatóan ez egy ideiglenes állapot. A kereslet egyre élénkül az országos trendeknek megfelelően a magasabb kategóriájú szálláshelyek iránt. Új célcsoport az orosz utazóközönség. 6

8 Zemplén és térsége Zemplén az egyik legdinamikusabban fejlődő térsége a régiónak ban a térség településein minden idők legnagyobb vendégforgalmát regisztrálták. A legmeghatározóbb attrakció a Kalandpark, melyet szorosan követnek a kulturális programok. A tartózkodási idő a TDM szervezet felmérése szerint 1 nappal növekedett, mely igen kimagasló teljesítmény a mai trendeket figyelembe véve. Tokaj-Hegyalja térsége Az idegenforgalmi adóbevételek 18-20%-kal növekedtek a térségben, melynek hátterében a vendégforgalom bővülése és/vagy kifehéredése is állhat. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma növekedést mutat. A látogatóforgalom a rendezvények kapcsán mérhetően növekedett 2013-ban. A tartózkodási idő jelentősen elmarad az országos átlagtól (2,8 nap), belföldiek esetében 1,3 nap, külföldiek esetében 1,8 nap. A lengyel vendégek mellett érzékelhető a növekedés az orosz szegmensben. (Megjegyzés: a Világörökségi Kezelési Terv készítése kapcsán a térségre vonatkozó turisztikai helyzetképelemzés is készült.) Sárospatak Növekvő érdeklődés jellemzi a település idegenforgalmát. A vendégforgalom az elmúlt években növekedett a szálláshelyeken. A Végardó Fürdő látogatottsága kiemelkedően jó. Meghatározó szegmens a lengyel és a szlovák vendégkör. A családi szegmens növekszik a desztinációban. Mezőkövesd A vendégforgalom stagnál mind a szálláshelyeken, mind a fürdőben. A rendelkezésre álló adatok szerint a lengyel forgalom némi visszaesést mutat annak ellenére, hogy a település komolyan foglalkozik a küldő piaccal. A Zsóry Fürdő munkálatai befejeződtek, mely kedvezően fog hatni a következő év forgalmára. Aggtelek és térsége A évhez képest növekedett a vendégforgalom a szálláshelyeken 2013-ban, a növekedés 5%-os. Hasonló tendencia érzékelhető a programokon: a Nemzeti Park programjain: a népszerű barlangokban és a hucul lovas programokon. A növekedés háttérében a némileg megnövekedett marketing források állnak. A családi szegmens érdeklődése erősödik, az osztálykirándulások száma viszont érzékelhetően csökken. 7

9 Tisza-tó Az elmúlt 10 évben jelentős változás a turisztikai kínálatban, infrastruktúrában nem történt. Mérhető, számottevő adatok nem keletkeznek a térségben. Mindennek ellenére potenciál húzódik a Tisza parti településekben. Indokolt lenne a Tisza-tavi turisztikai régió fő vonzerőivel szinergiában működtethető vonzó projektek kidolgozására, menedzselésére (pl. kerékpárút, érdekes pihenőpontok, naturista-öko kemping, egyedi tematikus ökoturisztikai bemutatóhelyek stb.), melyekkel bekapcsolhatóvá válnának a települések a turizmus vérkeringésébe. Összegezve Borsod-Abaúj-Zemplén megye a második legjobban teljesítő megye a régióban Heves után, Nógrád megye előtt. A kereslet bővülése tapasztalható minden térségben. A növekedés várhatóan tovább tart, akár az országos átlagot meghaladó mértékben 2014-ben. A Magyar Turizmus Zrt. regionális üzleti tervei szerint 2014-ben további 2%-os bővülést szeretnénk elérni, mely további 30 ezer vendégéjszakát jelent a régió kereskedelmi szálláshelyeinek. Tekintettel a KSH adatközlésének körülményeire Igazgatóságunk minden fórumon szorgalmazza egy regionális turisztikai kutatás indítását, mely elsősorban belföldi imázs és ismertség kutatásra, motivációkutatásra és a jövőbeni, a régiót érintő utazási tervek megismerésére irányulna. Magyar Turizmus Zrt Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Eger, február 3. 8