A magyar lakosság utazási szokásai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar lakosság utazási szokásai"

Átírás

1 A magyar lakosság utazási szokásai A rendszerváltást követően, 1990-ben a határok átjárhatósága eredményeként a magyar lakosság külföldi utazásainak száma jelentősen emelkedett, míg a belföldi turizmus visszaesett. A kiutazások száma azonban a rendszerváltást követő évek növekedését követően 1994 után csökkeni kezdett (1. ábra), hiszen a külföldi utazás vesztett újszerűségéből, bár a világturizmus tendenciái alapján megfigyelhető, hogy a napról-napra megjelenő új desztinációk újabb és újabb látogatókat csábítanak külföldi utazásra. 1. ábra A kiutazások szám ának alakulása Magyarországon, (ezer fő ) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Ami a belföldi kereslet alakulását illeti, fontos megemlíteni, hogy a korábbi támogatások jelentős része csökkent, a kedvezményes üdülési lehetőségek - például vállalati üdülőkben, gyermektáborokban - többsége megszűnt. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött belföldi vendégéjszakák számát alapul véve 1991-től azonban a belföldi turizmus szinte folyamatos emelkedést mutatott csak 2001-ben figyelhető meg enyhe visszaesés, így elmondható, hogy Magyarországon is elindult a belföldi turizmus fejlődése (2. ábra). 1

2 2. ábra Belföldi forgalom a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken, (ezer vendég és ezer vendégéjszaka) Vendégéjszaka kereskedelmi szálláshelyen Vendégéjszaka szállodában 4000 Vendég kereskedelmi szálláshelyen Vendég szállodában Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A magyar lakosság utazási szokásairól a Magyar Turizmus Rt. megbízásából első alkalommal 1997-ben készült felmérés. A felmérés eredményei szerint ebben az évben a háztartások 34%- a utazott el legalább egy alkalommal belföldre vagy külföldre, ezen belül a csak belföldön utazók aránya 71% volt. Az otthon maradás oka elsősorban anyagi, illetve egészségügyi volt, de szerepet játszott az időhiány is. A megkérdezettek 23%-a egyik utazását sem minősítette főnyaralásnak, 54% belföldi utat, 23% pedig külföldi utat jelölt meg főnyaralásként 1. A belföldi és a külföldi utazások, a felmérés adatai szerint, sok esetben kizárták egymást, hiszen a mind belföldi, mind külföldi utazáson részt vettek aránya mindössze 15% volt. A magyar lakosság utazási szokásainak megismerésében a következő állomást az a kutatás jelentette, amelyet a Magyar Turizmus Rt októberében végeztetett el a magyar háztartások körében, a megelőző 12 hónap utazásaira vonatkozóan. A vizsgált időszakban a háztartások 62%-ában fordult elő minimum egy olyan utazás, amelynek során a háztartás legalább egy tagja legalább egy éjszakát távol töltött lakóhelyétől, ami az 1997-es utazási gyakorisághoz képest jelentős növekedést jelez. A nem utazók ismét elsősorban anyagi, másodsorban egészségügyi okok miatt maradtak otthon. A vizsgálatot 1 Főnyaralás lehetett minden olyan utazás, amelynek hossza legalább négy éjszaka volt, és amelyen többtagú háztartás esetében legalább két tag részt vett. Feltétel volt azonban az,hogy a megkérdezett főnyaralásnak tartsa az adott utazást. 2

3 megelőző 12 hónapban megtett utak 87%-ának belföldi, 13%-ának határokon túli volt a fő úti célja. Belföldi turizmus 2002-ben a kereskedelmi szálláshelyeken 3022 ezer belföldi vendéget regisztráltak, akik összesen 7726 ezer éjszakát töltöttek el, míg 1990-ben 1607 ezer vendéget és 3403 ezer éjszakát regisztráltak. A kereskedelmi szálláshelyeken belül a szállodák igénybevétele növekvő tendenciát mutatott az elmúlt években, ami a belföldi turisztikai kereslet magasabb színvonalú szolgáltatások irányába való eltolódását jelzi ben a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakáknak 40,4%-át tették ki a szállodai vendégéjszakák, ugyanez az arány 2002-ben viszont 52,7% volt. A belföldi vendégek átlagos tartózkodási idejét vizsgálva kis mértékű növekedés állapítható meg az elmúlt évtizedben: míg 1990-ben az átlagos tartózkodási idő 2,1 napot tett ki, addig 2002-re 2,6 napra nőtt. Ezzel párhuzamosan a turisztikai kereslet szerkezeti átalakulásának kedvező trendjét jelzi az is, hogy a szállodákban regisztrált átlagos tartózkodási idő jelentős mértékben növekedett: míg 1990-ben 1,8 nap volt, 2002-re elérte a 2,5 napot. A szállodák belföldi vendégeinek száma 1990 után 1991, 1995 és 2001 kivételével folyamatosan emelkedett, az évtized elején nagyobb mértékben (1993-ban 23,2%-kal), ezt követően kevésbé, azonban továbbra is jelentősen (1999-ben például 9,8%-kal). A szállodai vendégéjszakák száma a vendégek számához hasonlóan alakult az elmúlt években, 1991, 1995 és 2001 kivételével növekedés volt tapasztalható. A vendégéjszakák száma a vendégek számánál dinamikusabban emelkedett (1999-ban például 11,8%-kal), annak következtében, hogy a szállodákban az átlagos tartózkodási idő az időszak alatt jelentős mértékben növekedett. A belföldi és külföldi vendégforgalom szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy a vizsgált időszak során a külföldi vendégek és az általuk eltöltött éjszakák aránya fokozatosan csökkent mind a kereskedelmi szálláshelyek, mind azon belül a szállodák vendégforgalmában. Ennek következtében a kereskedelmi szálláshelyeken 2002-re a vendégek esetében többségbe kerültek a belföldiek (50,6%) és a belföldi vendégéjszakák (43,3%) aránya is jelentősen meghaladta az 1990-es értéket, amikor a belföldi vendégek aránya 32%, a vendégéjszakáké 24% volt (3. ábra). 3

4 3. ábra A belföldi forgalom részesedése a kereskedelmi szálláshelyek forgalmából*, (%) 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% *fizető vendéglátás nélkül Belföldi vendégéjszaka % Belföldi vendég % Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A kereskedelmi szálláshelyeken belül csak a szállodák belföldi vendégforgalmát vizsgálva hasonló tendencia figyelhető meg, mint az összes kereskedelmi szálláshely esetében: 1990 és 2002 között jelentősen növekedett a belföldi forgalom aránya a teljes forgalomban. Míg ben a belföldi vendégek részesedése 23%, a belföldi vendégéjszakáké 18% volt, addig ben az összes vendég 40%-a érkezett belföldről és a szállodai vendégéjszakák több mint 35,4%-át belföldi vendégek töltötték el. Külön megvizsgálva a szervezett belföldi turizmus forgalmát, a statisztikai adatok alapján látható, hogy az közötti időszakban 2 a belföldi, szervezett utazáson résztvevő látogatók száma 300 ezer fő körül ingadozott (4. ábra). 2 A szervezett belföldi turizmus adatait a Központi Statisztikai Hivatal 1994 óta publikálja. 4

5 4. ábra 1200 A szervezett belföldi turizmusban résztvevők számának alakulása, * (ezer fő) Vendégéjszakák Látogató *A KSH 1994 előtti adatokat nem publikált Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A Magyar Turizmus Rt es felmérése szerint - az utazásokat családi és egyéni utazásokra bontva - megfigyelhető volt, hogy a családi utazások legkedveltebb úti célja a Balaton (31,8%), ezt követte az Északi-középhegység, Budapest és a Dunakanyar. A családi utazások többségénél a fő motivációt az üdülés/nyaralás, valamint a rokonok és a barátok meglátogatása jelentette. Az igénybevett szálláshely elsősorban a rokonok, barátok által rendelkezésre bocsátott, ingyenes szállás volt, az igénybevett közlekedési eszközöknél első helyen a személygépkocsi, majd a vonat és az autóbusz szerepelt. A családi utak 86%-át a családok maguk szervezték. Az utazások háromnegyede 7 napig tartott, a belföldi családi utak átlagos hossza 6,7 nap volt. Az utak többsége a nyári hónapokra kiemelten júliusra és augusztusra koncentrálódott. Az egyéni belföldi utazások legfőbb célpontját is a Balaton jelentette, a második helyen azonban a családi utaktól eltérően a főváros szerepelt. A motivációk sorában az első szintén a nyaralás/üdülés, ezt követi a rokonlátogatás, megjelenik a hivatalos/üzleti út, illetve jelentős még a hétvégi kikapcsolódás. Közlekedési eszközként az egyéni utazók is elsősorban személygépkocsit, vonatot és autóbuszt vettek igénybe. Az egyéni utak 55%-a 3 napnál rövidebb volt, 29%-uk pedig 4-7 napig tartott, így összességében az utazások átlagos 5

6 hossza 5,4 napot tett ki. A családi utazásokhoz hasonlóan a szervezés elsősorban itt is egyéni volt, utazási iroda a belföldi egyéni utak mindössze 2%-ában vett részt szervezőként. Ami a főnyaralásként megnevezett belföldi utazásokat illeti, ezek elsődleges úti célja a Balaton, a gyógyfürdők és az Északi-középhegység volt. Az utazások 63%-ában a fő motivációt a nyaralás/üdülés jelentette, a tartózkodás alatt végzett tevékenységek között kiemelendő a kirándulás, a természetjárás, a strandolás és a fürdés. Az igénybevett szálláshelyeknél első helyen az ingyenes szállás állt, ebben a kategóriában jelentős szerepet kapott a saját nyaraló is. A főnyaralások átlagos hossza egy hét volt, az utak a nyári hónapokra elsősorban júliusra és augusztusra koncentrálódtak. Az utazási döntésben jelentős szerepet játszott a rokonok, barátok meghívása, az úti cél adottságai, illetve a korábbi tapasztalatok. A Magyar Turizmus Rt ben végzett felmérése szerint a belföldre utazók körében a legnépszerűbb desztináció a Budapest-Közép-Dunavidék volt (az összes úti cél 21%-a ebben a régióban volt található), ezt követte a Balaton (15%) és a Dél-Alföld (14%) (5. ábra). A felkeresett desztinációk népszerűségi sorrendje tehát némiképpen átalakult 1997-hez képest, a Balaton elvesztette vezető szerepét, ami arra utal, hogy a jelentősen megnövekedett utazási gyakoriság elsősorban a rövidebb, elsősorban hétvégi utazások népszerűsége növekedésének köszönhető. 5. ábra A belföldi turisták úti céljainak megoszlása, 2000 (%) Tisza-tó 3% Dél-Alföld 14% Budapest-Közép-Dunavidék 23% Észak-Alföld 9% Balaton 16% Észak-Magyarország 13% Dél-Dunántúl 6% Közép-Dunántúl 11% Nyugat-Dunántúl 5% Forrás: Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T. 6

7 A belföldi utazások időpontját tekintve megállapíthatjuk, hogy a legnépszerűbbek a májusaugusztusi, azaz az iskolai szünetre és a turisztikai főszezonra eső utak. Az utazások több mint harmadának (38%) rokoni/baráti látogatás volt a legfontosabb célja, de sokan (25%) jelölték meg elsődleges célként a nyaralást/üdülést, illetve a hétvégi kikapcsolódást (16%) is. Az üzleti, hivatalos út mindössze 3%-kal szerepelt. A fő motivációk jelentőségének megoszlását a 1. táblázat mutatja be. Az 1997-es adatokkal összehasonlítva az utazók motivációit megfigyelhető, hogy változatlanul jelentős szerepet játszik a nyaralás/üdülés és a rokonok, barátok meglátogatása, a hétvégi kikapcsolódás iránti igény azonban három évvel korábban még nem jelent meg ilyen hangsúlyosan táblázat A legfontosabb utazási motivációk, 2000 (az összes utazás %-ában) Motiváció Említések aránya (%) Rokoni vagy baráti látogatás 38 Nyaralás/üdülés 25 Hétvégi kikapcsolódás 16 Hobby tevékenység 4 Üzleti, hivatalos út 3 Gyógyüdülés, fitness, wellness 2 Sporttevékenység 1 Városlátogatás 1 Kulturális eseményen való részvétel 1 Incentive utazás 1 Ösztöndíj, tanfolyamokon, szakmai táborokban való 1 részvétel Forrás: Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T. Az utazások döntő többsége alatt a megkérdezettek egy helyen tartózkodtak (89%), ritkán fordult elő csillagtúra (7%), körutazás (2%), több helyszín felkeresése (2%), vagy egy helyben való pihenéssel kombinált körutazás (1%). Az utazók utazásaik során elsősorban ingyenes magánszállást vettek igénybe, ezt követte a saját nyaraló, majd a szálloda és a kemping. A fizető magánszállás, a vállalati üdülő, az ifjúsági szállás, a panzió, illetve a vadkemping, az apartman és a turistaszállás viszonylag kis szerepet játszott (6. ábra). Az utazások csaknem kétharmadánál (60%) a válaszadó maga 7

8 oldotta meg az étkezését, teljes ellátás pedig az utak harmadát (35%) jellemezte. A félpanzió és a csak reggeli igénybevétele nem volt jelentős. 6. ábra Ifjúsági szállás 2% Panzió 2% Vadkemping 1% Az utazók által igénybevett szállás típusa, 2000 (%) Apartman 1% Turistaszállás 1% Egyéb 5% Vállalati üdülő 3% Fizető magánszállás 3% Kemping 4% Szálloda 4% Saját üdülő 13% Ingyenes 61% Forrás: Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T., 2000 Az úti cél eléréséhez 2000-ben, 1997-hez hasonlóan, a megkérdezettek elsősorban személygépkocsit vettek igénybe, ezt követte a vonat és a menetrendszerű busz. A bérelt busz, a hajó és a kerékpár az utazások 1-3%-ában játszott szerepet (7. ábra). 3 Fontos megjegyezni, hogy az 1997-es felmérés a évi kutatástól kissé eltérő kategóriákat használt. 8

9 7. ábra Az úti cél eléréséhez igénybevett közlekedési eszköz megoszlása, 2000 (%) Bérelt busz 3% Hajó 1% Kerékpár 1% Egyéb 2% Menetrendszerű busz 16% Személygépkocsi 52% Vonat 25% Forrás: Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T., 2000 A belföldi utazások között a rövid, 2-3 éjszakás gyakorlatilag egy hétvégét meg nem haladó utazások játszották a legfontosabb szerepet (az utak 44%-ában). A lakosság 23%-a utazott egy éjszakára, 13%-uk 4-5 éjszakára, 10% 6-7 éjszakára, 8% 8-14 éjszakára, 2% pedig éjszakára. Mindennek eredményeként a belföldi utazások során a turisták átlagosan 4,1 éjszakát töltöttek a felkeresett helyszínen. A magyar utazók 2000-ben utazásaik alatt elsősorban rokonaikat, barátaikat látogatták meg (erre utal az ingyenes magánszállás kiemelkedően magas arányú igénybevétele is), nagy népszerűségnek örvendett azonban a természetjárás és a fürdés is, illetve némileg kisebb mértékben a kertészkedés (ami elsősorban a hobbytelkek, saját nyaralók felkereséséhez kapcsolódó tevékenység). Az utazás alatt végzett legfontosabb tevékenységek körét a 2. táblázat illusztrálja. 9

10 2. táblázat Az utazás alatt végzett legfontosabb tevékenységek, 2000 (%) Tevékenység Említések aránya (%) Rokonok, ismerősök felkeresése 44 Kirándulás, természetjárás 33 Strandolás, fürdés 32 Kertészkedés, kerti munka 25 Hobby tevékenység 15 Szórakozás, diszkó, tánc 14 Műemlékek, kastélyok meglátogatása 11 Múzeumlátogatás 7 Vásárlás 7 Vízisport 6 Kerékpározás 6 A helyi ételspecialitások megkóstolása, borkóstolás 5 Természetvédelmi terület felkeresése 5 Népi kulturális örökség megtekintése 4 Egyéb kulturális rendezvények meglátogatása 4 Tárgyaláson, konferencián, tréningen való részvétel 4 (Gyógy)fürdő, wellness, fitness program 4 Színház, opera, hangverseny látogatás 3 Tanulás, szakmai táborban való részvétel 2 Egyéb sport 2 Világörökség megtekintése 1 Lovaglás 1 Egyéb tevékenység 6 Forrás: Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T. Az utak több mint felét (57%) a család maga szervezte, ezt követték - 23%-kal - a megkérdezett által egyedül szervezett utak, a család és az útitársak által szervezett utak (7%), illetve a munkahely vagy az iskola szervezésében létrejött utak (5%). Az utazási irodákat az utazók 93%-ban szállásfoglalás, 72%-ban pedig az étkezés megszervezése céljából vonták be. 10

11 Jóval kisebb arányban szerepelt a belépők, bérletek vásárlása és az utaztatás (15%), illetve a helyi programok, kirándulások szervezése (4%). Az utazás költségéről is számot adó háztartásokban 2000-ben átlagosan Ft-ot költöttek egy útra, az egy főre eső fajlagos költés Ft volt. Az egyes belföldi régiókban eltérően alakult az utazók költése: a legmagasabb összegeket - mind utanként, mind pedig utazónként - a Balaton régióban kellett kifizetni, a legkisebb költséggel pedig a Dél-Alföldön tudtak a megkérdezettek utazni (8. ábra). 8. ábra A belföldi utazás költségei az egyes régiókban, 2000 (Ft) Balaton Ft/utazás Ft/fő Forrás:Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T., 2000 Kiutazó turizmus 2002-ben megközelítőleg 13 millió magyar látogatott külföldre, ami 2001-hez képest a kiutazások számában jelentős, 16,1%-os növekedést jelent és 2002 között a külföldre látogató magyarok számának alakulását a 6.1. ábra mutatja. Mint az az ábráról leolvasható, az 1991-es és 1994-es csúcsot követően a kiutazók száma jelentősen visszaesett, majd 1999-től újra növekedésnek indult. Az ETC (European Travel Commission, Európai Utazási Bizottság) közötti időszakra vonatkozóan rendelkezésre álló adatai szerint a magyar kiutazók esetében a legnépszerűbb külföldi úti célok között egyaránt találhatunk szomszédos országokat 11

12 (Románia, Ausztria) és hagyományos tengerparti üdülőhelyeket (Olaszország, Görögország) (3. táblázat). Az úti célok népszerűsége az évtized során természetesen változott: Horvátország és Görögország látogatottsága például folyamatosan növekedett 1996 és 2002 között, Németországé és Ausztriáé viszont ingadozást, illetve enyhe csökkenést mutatott. Az egyes kontinenseket vizsgálva megállapítható, hogy a magyar kiutazó forgalomban egyértelműen Európa a domináns desztináció. 3. táblázat A Magyarországról külföldre utazók száma (ezer fő)* A legkedveltebb úti célok** Olaszország Románia Ausztria Németország Horvátország Görögország Kontinensek Európa Afrika Amerika Ázsia és Ausztrália Összesen *Az adatok a 15 éves és annál idősebb népességre vonatkoznak, és csak 1996-tól állnak rendelkezésre. A táblázat tartalmazza a magyarok azon külföldre történő utazásait, amelyek: legfeljebb egy naptári éven belül lezajlanak, külföldi utazásként regisztráltak, abban az esetben is, ha részben belföldre irányulnak, lehetnek üdülések, rokon- és barátlátogatások vagy egyéb magán célú utazások és üzleti utak, kivéve ha az utazás egyetlen célja az utazás teljes időtartamát igénybe vevő tanulás vagy munkavállalás. ** Az országok sorrendjét a 2002-es adatok szerint alakítottuk ki. Forrás: IPK International, European Travel Monitor, ETC Pool Report Amennyiben a Magyar Turizmus Rt. adatai alapján a 2000-es külföldi főnyaralásokat vizsgáljuk, megállapítható, hogy ezen utak döntő hányada Európa felé (88%) irányult, a célországok rangsorát pedig három tengerparti ország vezette: Olaszország (20%), Görögország (17%) és Horvátország (16%). Az Európán kívüli országok között az Amerikai Egyesült Államok (4%) és Tunézia (3%) volt a legnépszerűbb. 12

13 Az összes külföldi utazás döntő többségét egy helyen töltötték a turisták (57%), ezt a csillagtúrák (20%), körutazások (14%) népszerűsége, illetve a több úti cél felkeresése egy utazás során (6%) követte. A külföldi utazáson résztvevők motivációit vizsgálva megállapítható, hogy 2000-ben a leggyakoribb a nyaralási/üdülési cél volt (41%), ezt követően legtöbben rokonokat és barátokat látogattak meg (15%). A nyaralás során az utazók tevékenységei között legtöbbször a kirándulás (52%), a műemlékek felkeresése (45%), a strandolás (38%), a gasztronómiai élmények (34%) és a múzeumlátogatás (26%) fordul elő. A külföldi utaknál egyébként nagyobb arányban figyelhetjük meg a kikapcsolódás mellett az új ismeretek szerzésének igényét, a felkeresett kultúrák iránti érdeklődést, mint a belföldi utazások esetében. Az egy útra eső tartózkodási idő a külföldi utazások esetében átlagosan 8 éjszaka volt, az utak jelentős része több mint egy hétig tartott. A külföldi utazás során 2000-ben igénybevett szállást és ellátást tekintve megfigyelhető, hogy az utazók elsősorban szállodában (27%), ingyenes magánszálláson (26%), apartmanban (18%) és kempingben, illetve fizető magánszálláson (8-8%) szálltak meg. Bár a külföldi úti célok esetében többségben voltak azok, akik ellátásukat maguk oldották meg (44%), a határokon túli utazások során inkább volt jellemző a teljes ellátás (30%) és a félpanzió (18%) igénybevétele, valamint a csak reggeli (7%) is lényegesen nagyobb arányt képviselt, mint a belföldi utak esetében. A külföldre utazó magyarok 2000-ben elsősorban a közúti közlekedést választották (41%), ezt követi a bérelt autóbusz (33%), a repülőgép (17%), a vonat (9%) és a hajó (3%). A külföldi utak megszervezése jellemzően a család (22%), illetve a munkahely vagy az iskola által (19%) történt. Jelentős volt azonban az utazási irodák szerepe is, hiszen azok a külföldi utak mintegy 16%-át szervezték teljes mértékben, és további 12% megszervezésében is részt vettek. Az igénybevett szolgáltatások között leggyakrabban a szállás (90%) és az utaztatás (77%) szerepelt, azt követően pedig az étkezés (72%), illetve a belépők és a bérletek előzetes megvásárlása (44%). A külföldi főnyaraláson résztvevők közül 2000-ben legtöbben útikönyvekből (47%) szereztek információt, illetve az utazási irodák prospektusait (42%) és az úti célt személyesen ismerők tanácsait (42%) vették igénybe, de az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kap az Interneten (9%) való tájékozódás is ben az egy külföldi útra eső összköltség átlagosan forint volt, ami egy főre vetítve forintot jelent (3. táblázat). Az utazási ráfordítások megoszlását tekintve első helyen a szállás és az étkezés állt. 13

14 A külföldi utazások költségének alakulása a főbb célterületek esetében, 2000 Úti cél Ft/utazás Ft/fő 3. táblázat Spanyolország Görögország Horvátország Olaszország Németország Ausztria Románia Átlagosan Forrás: Magyar Turizmus Rt. A KSH adatai szerint a szervezetten külföldre látogató magyarok száma összességében mintegy 68,0%-kal növekedett 1990 és 2002 között, annak ellenére, hogy 1997-ben, 1999-ben és 2001-ben kisebb visszaesések következtek be az előző évhez képest (10. ábra). Mindazonáltal megállapítható, hogy a vizsgált időszak végére a szervezetten külföldre látogató magyarok száma nagyságrendileg (évente félmillió fő körüli érték) megegyezett a hasonló keretben hazánkba látogató külföldiekével. 10. ábra 650 A szervezett formában kiutazó magyarok száma, (ezer fő) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 14

15 A szervezett formában kiutazó magyarok arányát az összes kiutazóhoz viszonyítva a 11. ábra szemlélteti, jelezve egyúttal azt is, hogy a szervezett kiutazóforgalom általában dinamikusabban bővült az időszak során, mint a teljes kiutazóforgalom. 11. ábra 6,00 A szervezett turizmus keretében kiutazók aránya a teljes kiutazó forgalomban, (%) 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 l Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Az közötti időszakban a szervezetten utazó magyarok által külföldön eltöltött vendégéjszakák száma (kisebb átmeneti visszaesésekkel) dinamikusan növekedett, 2002-re az 1990-es érték több mint háromszorosát érte el (12. ábra). 15

16 12. ábra A szervezett kiutazók vendégéjszakáinak alakulása, (ezer éjszaka) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A szervezett formában kiutazók átlagos tartózkodási ideje az közötti időszakban 3,2 és 6,8 nap között alakult, ami összességében elmarad a magyar háztartások külföldi útjainak átlagosan 8 éjszakás tartózkodási idejétől. 16

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság

Részletesebben

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar

Részletesebben

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt.

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt. A magyar lakosság 2004. évi utazási szokásai 2005 VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ www.itthon.hu Magyar Turizmus Rt. www.hungary.com A magyar lakosság utazási szokásairól a Magyar Turizmus Rt. éves gyakorisággal végez

Részletesebben

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság utazási szokásai, 2005 A Magyar Turizmus Rt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi utazásai

A magyar lakosság belföldi utazásai Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóság A magyar lakosság belföldi utazásai Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság külföldi utazásai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt.

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A szenior korosztály utazási szokásai

A szenior korosztály utazási szokásai A szenior korosztály utazási szokásai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából 2004-ben lebonyolított, a magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatás 1 adataiból elemzés készült a szenior korosztály, azaz

Részletesebben

Összefoglaló. Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság

Összefoglaló. Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóság Összefoglaló Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság utazási szokásai, 0 Készítette: a Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI A MAGYAR LAKOSSÁG 2006. ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI dr. Galla Gábor, vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2006. június 7. STABILAN NÖVEKVŐ BELFÖLDI KERESLET 2005-BEN MINDEN KORÁBBINÁL TÖBB BELFÖLDI

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2012. április 4. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2011-ben 2011-ben a magyar

Részletesebben

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma 2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A belföldi turizmus jellemzõi a turisztikai régióban A Magyar Turizmus Rt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság Budapest, Magyarország legfontosabb, nemzetközileg is ismert

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal végleges

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

A magyar lakosság utazási szokásai, 2010

A magyar lakosság utazási szokásai, 2010 1 A magyar lakosság utazási szokásai, 2010 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci A hónap h küldk ldo országa 25. szeptember Spanyolország Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Rt. A prezentáci ció készítéséhez felhasznált lt adatok Másodlagos adatok (199625)? World Tourism

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január február 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2014 februárjában a kereskedelmi

Részletesebben

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1 2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2013 júniusában a kereskedelmi

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

Turizmus Bulletin. szakmai és tudományos folyóirata XIII. évfolyam, 2. szám Megjelenés: augusztus Lapzárta: július

Turizmus Bulletin. szakmai és tudományos folyóirata XIII. évfolyam, 2. szám Megjelenés: augusztus Lapzárta: július Impresszum Turizmus Bulletin A Magyar Turizmus ZRt. szakmai és tudományos folyóirata XIII. évfolyam, 2. szám Megjelenés: 2009. augusztus Lapzárta: 2009. július Felelős kiadó: Dr. Róna Iván vezérigazgató

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

A magyar háztartások utazási aktivitása (részvételi arány a háztartások százalékában)

A magyar háztartások utazási aktivitása (részvételi arány a háztartások százalékában) Magyar Turizmus Zrt. 1012 Budapest, Vérmezo út 4. Tel.: (06-1)488-8700? Fax: (06-1)488-8600 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu? www.itthon.hu 2006. március 16. A MAGYAR TURIZMUS ZRT. TÁJÉKOZTATÓJA A

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6. TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások

Részletesebben

A MAGYAR LAKOSSÁG UTAZÁSI TERVEI A MÁJUS SZEPTEMBERI IDŐSZAKRA

A MAGYAR LAKOSSÁG UTAZÁSI TERVEI A MÁJUS SZEPTEMBERI IDŐSZAKRA A MAGYAR LAKOSSÁG UTAZÁSI TERVEI A 2011. MÁJUS SZEPTEMBERI IDŐSZAKRA A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Kft. 1 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel

MInden élménnyel több leszel MInden élménnyel több leszel Turizmus ELŐZETES adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2012) Európa (562,8; +5,4%) Afrika (56,1; +5,6%) Amerika (168,9; +3,6%) Ázsia

Részletesebben

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Szerző: Dr. Behringer Zsuzsanna 1 Kiss Kornélia 2 Magyarországon kilenc turisztikai régió található, régiónként egységes és egymástól jól megkülönböztethető

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Turizmus Magyarországon

Turizmus Magyarországon Turizmus Magyarországon 2003 Általános információk Magyarországról Terület: 93 030 km 2 Lakosság: 10 116 742 fő (2004. január 1.) Népsűrűség: 109,0 fő/km 2 Főváros: Budapest terület: 525 km 2 lakosság:

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január augusztus 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út?

Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út? Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út? Mártonné Máthé Kinga Magyar Turizmus Zrt. Belföldi igazgató Mitől ÚT? Apró értékek láncra-fűzése Azonos rendezőelv

Részletesebben

Sokáig voltam távol?

Sokáig voltam távol? Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. július Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás helye a nemzetgazdaságban...5 2.1. Makrogazdasági

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

Jelentés a turizmus és vendéglátás évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus és vendéglátás évi teljesítményéről Jelentés a turizmus és vendéglátás 2016. évi teljesítményéről 2 Jelentés a turizmus és vendéglátás 2016. évi teljesítményéről Tartalom Összefoglalás...3 1. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás helye

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon végleges adatokkal

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon végleges adatokkal MInden élménnyel több leszel Turizmus végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2012) Európa (563,8; +5,6%) Afrika (55,9; +5,4%) Amerika (168,2; +3,4%) Ázsia

Részletesebben

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI KISS KORNÉLIA MAGYAR TURIZMUS ZRT. ADATFORRÁSAINK Másodlagos adatok? UN World Tourism Organization (UNWTO)? Japan National Tourist Organization? European Travel Commission?

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január decembere között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz

Részletesebben

Turizmus Magyarországon

Turizmus Magyarországon Turizmus Magyarországon HELYZETELEMZÉS 1 1. A turizmus jelentősége Magyarországon A turizmus Magyarországon jelentős mértékben járul hozzá a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez. A Központi

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon

Turizmus. Magyarországon Turizmus www.itthon.hu végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (504,0; +6,2%) Afrika (49,9; +0,4%) Amerika (156,6; +3,9%) Ázsia (216,9; +6,1%)

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon

Turizmus. Magyarországon Turizmus www.itthon.hu előzetes adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (502,8; +6,0%) Afrika (49,8; 0,0%) Amerika (156,2; +4,2%) Ázsia (216,0; +5,6%)

Részletesebben

Piac- és országtanulmány

Piac- és országtanulmány Kedves Olvasók! A Magyar Turizmus Zrt. igen sokrétû marketingtevékenységet végez mind belföldön, mind nemzetközi küldôpiacainkon. Munkánk eredményességét folyamatosan monitorozzuk, nagyobb kampányaink

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon.

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon. Itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2007 Végleges adatokkal www.itthon.hu Turizmus Összefoglaló adatok 1 A magyarországi turizmus főbb mutatói *Zárójelben a szállodák vendégforgalmi adatai. 2006

Részletesebben

Turizmus Magyarországon 2012

Turizmus Magyarországon 2012 MInden élménnyel több leszel itthon.hu Turizmus előzetes adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2011) Európa (534,8; +3,3%) Afrika (52,3; 6,2%) Amerika (162,1;

Részletesebben

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2005. november 30. KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN 963 215 895

Részletesebben

TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2016

TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2016 TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2016 ELŐZETES ADATOKKAL TÉNYEK ÉS ADATOK A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2016/2015) Világ (1 235,0; +3,9%) Európa (619,7; +2,0%) Afrika (58,2; +8,1%) Amerika (200,9;

Részletesebben

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL 2013. március 14. SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából kétévente készül reprezentatív felmérés a magyarok utazási szokásairól. A 2012 decemberében

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR - SZEPTEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6

Részletesebben

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a 1. Bevezetés A 4/2000. (II.2.) GM rendeletben foglaltak szerint Magyarországon 2000. február 2. óta hivatalosan

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚLIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés a turizmus 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...4 2. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Részletesebben

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT.

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA CSEHORSZÁG KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. CSEHORSZÁG Területe: 78 866 km 2 Lakosainak száma: 1,2 millió

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

A nemzetközi turistaérkezések száma megközelítette az egymilliárdot 2016 első kilenc hónapjában

A nemzetközi turistaérkezések száma megközelítette az egymilliárdot 2016 első kilenc hónapjában Budapest, 2016. november 30. A nemzetközi turistaérkezések megközelítette az egymilliárdot 2016 első kilenc hónapjában MEGJELENT A WORLD TOURISM BAROMETER A Turisztikai Világszervezet (United Nations World

Részletesebben

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA 2007. január - december Veszprém, 2008. február Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság, 2008 Igazgató:

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.- IV. közötti időszakban nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan

Részletesebben

A célcsoport számokban

A célcsoport számokban I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint a világ szállodaiparában 2012 első két hónapjában az elmúlt évhez hasonlóan,

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- MÁRCIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1.

Részletesebben

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi TREND RIPORT A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első nyolc hónapjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről Internetes kiadvány www.ksh.hu 2013. július Tartalom Tartalom 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 2. A lakosság belföldi

Részletesebben

Turizmus Bulletin. Felelős kiadó: Dr. Galla Gábor vezérigazgató Főszerkesztő: Kiss Kornélia kutatási igazgató Szerkesztő: Polgár Judit kutató

Turizmus Bulletin. Felelős kiadó: Dr. Galla Gábor vezérigazgató Főszerkesztő: Kiss Kornélia kutatási igazgató Szerkesztő: Polgár Judit kutató IMPRESSZUM Turizmus Bulletin A MAGYAR TURIZMUS RT. NEGYEDÉVENTE MEGJELENŐ SZAKMAI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA X. évfolyam, 1. szám Megjelenés: 2006. március Lapzárta: 2006. január Felelős kiadó: Dr. Galla

Részletesebben

Franciaország. Marketingterv

Franciaország. Marketingterv Franciaország Marketingterv 2009 Franciaország Marketingterv 2009 Franciaország a harmadik legfontosabb európai küldőpiac. A franciák külföldi utazásainak száma 2007-ben 6%-kal növekedett, a szabadidős

Részletesebben

ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007.

ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007. ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007. Kiss Kornélia kutatási csoportvezető Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. március m 13. A kampányévet megalapozó kutatások A magyar lakosság utazási szokásai, 2000-től évente A KVVM

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Észak- és Kelet-Magyarország folyóparti településeinek turizmusa, 2000 2008 Tóth Géza 1 Dávid Lóránt 2 Ujvári Krisztina 3 A népszerű vízi turizmus és kiemelten a vízparti települések turizmusa mint mindenhol,

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 2006 2010

területi Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 2006 2010 területi V. évfolyam 5. szám 211. július 26. 211/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 26 21 A tartalomból 1 A nemzetközi turisztikai

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Összeállította a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága 36 TURIZMUS BULLETIN 1. Bevezetés A turisztikai régiók vendégforgalmára vonatkozóan 1998 óta

Részletesebben

A M AGYAR T URIZMUS R T. TÁJÉKOZTATÓJA

A M AGYAR T URIZMUS R T. TÁJÉKOZTATÓJA Magyar Turizmus Rt. 1012 Budapest, Vérmezô út 4. Tel.: (06-1)488-8700 Fax: (06-1)488-8600 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu A M AGYAR T URIZMUS R T. TÁJÉKOZTATÓJA A HÓNAP KÜLDŐ ORSZÁGA

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 január október között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság utazási szokásai, 2008 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.

Részletesebben

Hollandia április

Hollandia április A hónap h küldőországa Hollandia 5. április A prezentáci ció készítéséhez felhasznált lt adatok Másodlagos adatok (WTO, IPK, KSH) A Magyar Turizmus Rt. által ben végzett elsődleges kutatás a holland lakosság

Részletesebben