IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON"

Átírás

1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR november 30.

2 KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN IGAZGATÓ: NYITRAI JÓZSEF TÁJÉKOZTATÁSI OSZTÁLYVEZETŐ: DR. BÓDINÉ VAJDA GYÖRGYI KÉSZÍTETTE: DR. BÓDINÉ VAJDA GYÖRGYI A KIADVÁNY MEGVÁSÁROLHATÓ ÉS MEGRENDELHETŐ AZ IGAZGATÓSÁG CÍMÉN: 9024 GYŐR, BEM TÉR 19. Telefon: 96/ Telefax: 96/ AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSA, KÖZLÉSE ESETÉN KÉRJÜK A FORRÁS FELTÜNTETÉSÉT

3 TARTALOM 1. Az idegenforgalom országos jellemzői A Nyugat-dunántúli régió idegenforgalma A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ág szerepe a régióban A lakosság belföldi utazási szokásai A hazánkba érkező külföldiek látogatásai A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitása A kereskedelmi és magánszálláshelyek vendégforgalma Az üdülőkörzetek vendégforgalma Bakony üdülőkörzet Sopron-Kőszeghegyalja üdülőkörzet Szigetköz üdülőkörzet Nyugati-határszél üdülőkörzet Rába-Marcal mente üdülőkörzet Balaton partközeli települések Balaton üdülőkörzet további települései Göcsej üdülőkörzet Dél-Zala üdülőkörzet Bevételek alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken A nemzetközi idegenforgalom a Nyugat-Dunántúl határállomásain Vendéglátás...21 TÁBLÁZATOK A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás főbb jellemzői, A kereskedelmi és magánszálláshelyek vendégforgalmának az alakulása, A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitása és vendégforgalma, A kereskedelemi szálláshelyek külföldi vendégéjszakái országok szerint, Az üdülőkörzetek idegenforgalma, A kereskedelmi szálláshelyek bevételei, A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjai, A nemzetközi idegenforgalom a régió határállomásain...37 Módszertani megjegyzések...39 Függelék

4

5 1. Az idegenforgalom országos jellemzői A turizmus a gazdasági ágak közül legközelebb a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátáshoz áll, melynek évi teljesítménye a nemzetgazdaság egészét jellemzőnél kisebb ütemben, 3,1%-kal nőtt. A vállalkozások közel 5%-a, szám szerint 40 ezer szervezet foglalkozott ilyen jellegű tevékenységgel, 60%-uk egyéni vállalkozóként. Az ágazat 4 főnél többet foglalkoztató szervezeteinél az egy évvel korábbinál 7%-kal több munkavállalót alkalmaztak. A 148,8 ezer fő közül a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 90,2 ezer forintot ért el. Egy év alatt az országos átlagot meghaladó mértékben, 8%-kal nőtt az átlagkereset, ennek ellenére összege a fő gazdasági ágak közül itt a legalacsonyabb. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág beruházási ráfordításai 35,8 milliárd forintot tettek ki, ami a nemzetgazdaság egészét jellemzővel ellentétben kevesebb a tavalyinál (5%-kal). Az ágazat nemzetgazdasági beruházásokból való részesedése évről-évre mérséklődik, 2004-ben aránya nem érte el az egy százalékot. A fejlesztések felét az építések jelentették, belföldi gépekre a pénzeszközök 34%-át, importgépekre 16%-át fordították. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 Mutató Mértékegység I. n. év II. n. év III. n. év IV. n. év év GDP előző év nemzetgazdaságban 104,3 104,2 103,7 103,8 104,0 azonos szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban 103,8 104,1 101,8 103,3 103,1 időszaka=100,0 Beruházás előző év nemzetgazdaságban 118,9 110,0 112,7 100,3 107,8 azonos szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban 97,8 100,5 91,2 91,6 95,1 időszaka=100,0 Foglalkoztatottak nemzetgazdaságban 3 891, , , , ,4 ezer fő szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban 144,0 143,1 151,9 155,3 148,8 Bruttó átlagkereset nemzetgazdaságban forint szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban Vendégéjszakák előző év összesen 109,7 99,8 98,2 106,9 101,5 azonos külföldi 114,9 103,5 99,5 113,4 104,7 időszaka=100,0 belföldi 104,7 95,0 96,8 99,8 97, ben a külföldiek 36,6 millió alkalommal léptek be az országba, ami az előző évinél egy százalékkal volt több. Az Európai Unió tagállamaiból ide látogatók száma ennél nagyobb mértékben, 8%-kal emelkedett. A magyar állampolgárok esetében 17,6 millió határátlépést regisztrált a Határőrség. A román és az ukrán határszakaszon igen élénk volt a forgalom. Turisztikai céllal 12,7 millió külföldi kereste fel az országot, átutazás, vásárlás, munkavállalás, munkavégzés, illetve egyéb célból további 24 millióan érkeztek. Kétharmaduk egynapos utazó, legtöbben Romániából, Szlovákiából, Ausztriából és Ukrajnából. A hosszabb időn át maradók száma 6 millió körüli és zömében turisztikai motiváció miatt keresték fel hazánkat. Az ide látogatók átlagos napi költése Ft volt, az európai országok közül az Egyesült Királyságból érkezők költöttek a legtöbbet, Ft-ot. A külföldiek magyarországi fogyasztási szerkezete azt mutatja, hogy kiadásaik nagyobb részét szállásra, ajándékokra fordították, kulturális programokra már kevesebb jutott. A legtöbben a 5

6 harmadik negyedévben érkeztek hazánkba. Az egynapos turisták a határ menti régiókat részesítették előnyben, míg a több napra maradók leginkább a fővárost, de a leglátogatottabb régiók közé tartozott a Nyugat-Dunántúl és a Balaton is. (Részletesebb elemzés a Turizmus 2004, illetve A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői, 2004 c. kiadványokban található.) 2. A Nyugat-dunántúli régió idegenforgalma 2.1. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ág szerepe a régióban Az ország legfejlettebb területe Közép-Magyarország, de a régiók közül Nyugat- Dunántúl is jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság fejlődéséhez. Az egy főre jutó GDP nagysága alapján a második helyet foglalja el. A térségben a főbb nemzetgazdasági ágak közül a legnagyobb súlyt az ipar képviseli, ami nem véletlen, hiszen hazánk egyik legiparosodottabb része. A GDP és a bruttó hozzáadott érték, 2003 Megnevezés Egy lakosra jutó GDP, ezer Ft, 2003 A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás bruttó hozzáadott értékéből való részesedése, % évi bruttó hozzáadott értékének az aránya, % Ország ,0 100,0 1,7 Közép-Magyarország ,8 38,4 1,4 Közép-Dunántúl ,0 9,8 1,6 Dél-Dunántúl ,5 10,8 2,6 Észak-Magyarország ,9 8,3 1,7 Észak-Alföld ,6 10,2 1,7 Dél-Alföld ,2 8,5 1,5 Nyugat-Dunántúl ,0 13,8 2,1 Győr-Moson ,2 4,2 1,3 Sopron megye Vas megye ,2 3,5 2,1 Zala megye ,5 6,2 3,7 Turisztikai adottságainak, kedvező földrajzi elhelyezkedésének, fejlett infrastruktúrájának köszönhetően számos turista keresi fel a térséget és tölti itt a szabadidejét ban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ág bruttó hozzáadott értékének a 13,8%-át az ágazat nyugat-dunántúli szervezetei állították elő. Ez az érték valamelyest kisebb ugyan az egy évvel korábbinál, de még így is a második legmagasabb a régiók sorában. A Nyugat-Dunántúlon a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás hozzáadott értékének a 44,7%-át Zala megyében, 30,2%-át Győr-Moson-Sopronban és negyedét Vas megyében állították elő úgy, hogy az egy évvel korábbihoz képest Zalában csökkenés, Vasban növekedés, míg Győr-Moson-Sopronban stagnálás a jellemző ben a régióban nyilvántartott vállalkozások száma gyarapodott, szálláshelyszolgáltatással, vendéglátással közel 10%-uk foglalkozott, nagyobb arányban mint országosan (6,5%). Nyugat-Dunántúl megyéi közül Vasban volt a legmagasabb (9,5%) a 6

7 hányaduk, míg Zalában és Győr-Moson-Sopronban elmaradt az országostól. Nyugat- Dunántúlon 11 és fél ezer szervezet tartozott ebbe az ágazatba, melynek több mint a fele zalai székhelyű, a Vas, illetve a Győr-Moson-Sopron megyeiek pedig ugyanakkora részarányt, 23%-ot képviseltek. Jellemző az egyéni vállalkozások túlsúlya az összes vállalkozás körében is, de az idegenforgalom területén még annál is fokozottaban. Különösen Zala megyében, ahol arányuk 86,6%, országos átlag feletti Vas megyében is (81,4%), míg Győr-Moson-Sopronban a vállalkozások kevesebb, mint kétharmadát jegyezték be ebben a formában. A külföldi tőke célterülete nem az idegenforgalom volt elsősorban, az ágazatban mindössze 188 szervezet tevékenykedett, ennek több mint fele Zala megyében. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ág vállalkozásainak a megoszlása gazdálkodási forma szerint, % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Győr-Moson- Sopron Vas Zala Nyugat- Dunántúl Ország kft bt egyéni vállalkozás egyéb 2004-ben 3 és fél millió forint, az összes beruházási ráfordításnak csupán 1,1%-a került az ágazatba, melynek közel felét építésre fordították. Vasban és Zalában ennél is nagyobb hányada szolgálta az épületek, egyéb építmények építését, míg Győr-Moson- Sopronban nagyobb arányt képviselt a gép, berendezés, járműbeszerzés. A szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással foglalkozó szervezeteknél az alkalmazásban állók száma valamivel több volt mint egy évvel korábban. A foglalkoztatott közel 38%-a Győr-Moson-Sopronban, 36,2%-a Zalában és 25,9%-a Vas megyében dolgozott. A munkavállalók nagyobb hányada fizikai munkát végzett. A főbb gazdasági ágakat nézve a szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással foglalkozók Ft-os bruttó átlagkeresete a legalacsonyabb, a régiós nemzetgazdasági átlagtól több mint 45 ezer forinttal, az ágazatot országosan jellemzőtől pedig mintegy 4 ezer forinttal maradt el. A régión belül Győr-Moson-Sopron megyében a bruttó átlag a 75 ezer forintot sem érte el, Vasban mintegy 86 ezer forintot tett ki, míg Zalában közel 97 ezer forint volt, ami az ágazat országos átlagát több mint 7 ezer forinttal múlta felül. Az adók és járulékok levonása után forintot vihettek haza az idegenforgalomban tevékenykedők, Győr-Moson-Sopronban 58 ezret, Vasban közel 64 ezret és Zalában mintegy 70 ezret. 7

8 2.2. A lakosság belföldi utazási szokásai 2004-ben a nyugat-dunántúli háztartások által tett belföldi utazások közül a legnagyobb arányt, 90,1%-ot az egynaposok képviselték, számuk 13,6 ezer. A 2-4 napos utaké valamivel több, mint ezer, míg az 5 és többnaposoké az 500-at sem érte el. Az ország régiói közül Nyugat-Dunántúlon regisztrálták a legkevesebb belföldi utazást. A többnapos belföldi utazások megoszlása a lakóhely és a célrégió szerint, 2004 (százalék) Célrégió Győr-Moson- Sopron Vas megye Zala Nyugat- Dunántúl Ország Balaton 35,0 25,5 22,1 27,5 15,4 Budapest, Közép- Dunavidék 11,5 17,0 13,1 13,5 20,1 Dél-Alföld 4,0 3,6 1,8 3,0 9,6 Dél-Dunántúl 2,8 3,6 7,5 4,9 7,9 Észak-Alföld 5,3 4,1 1,0 3,3 13,4 Észak- Magyarország 5,1 0,8 1,2 2,5 13,1 Közép-Dunántúl 6,8 3,6 5,0 5,3 9,4 Nyugat-Dunántúl 28,8 41,2 47,5 39,3 8,3 Tisza-tó 1,5 0,5 0,2 0,7 2,8 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A több napra történő utazások többsége a régión belül történt, de több mint 400 alkalommal keresték fel a Balaton parti településeket, ennek közel felét tette ki a Budapestre és a Közép-Dunavidékre tett utak száma. Ezek az elsőrendű úticélok általában jellemzik a dunántúli háztartások belföldi utazásait. A Duna másik felén az első két célrégió a saját régió, illetve Budapest és a Közép- Dunavidék volt, de ezen felül például az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi, egymással szomszédos régiókban jellemző még az oda-vissza történő utazás is. A délalföldi háztartásokat nézve közel ugyanolyan számú utazást tettek a Balatonhoz, illetve Észak-Magyarországra. A Nyugat-dunántúli régió megyéi közül Győr-Moson-Sopronban a legtöbb utazás a Balatonhoz történt, ezt követték a régión belüli utak. Vas és Zala megyében a fő úticél megegyezett az előbbivel csak a sorrend volt fordított. Azok a háztartások, melyekre nem jellemző a több napos utazás, a távolmaradás legfőbb okának az erre fordítható pénzeszközeik szűkösségét, illetve egészségügyi problémákat jelöltek meg. Ez jellemzi az ország egész területét. A Nyugat-dunántúli régió megyéi közül Zala megyében a legmagasabb (38,2, illetve 26,5%) azon háztartások aránya, akik az előbbi két ok miatt nem utaztak el sehová. 8

9 A nem utazó háztartások megoszlása többnapos utazásoktól való távolmaradás oka szerint, 2004 Nem volt kivel utazni 1% Szoktak, de most nem 17% Egyéb 1% Nem szeret utazni 3% Munkából adódó kötelezettségek 19% Családi, baráti kötelezettségek 5% Egészségügyi problémák 22% Anyagiak 32% 2.3. A hazánkba érkező külföldiek látogatásai 2004-ben a Magyarországra több napra látogató külföldiek a legtöbb esetben Budapestet keresték fel, de a leglátogatottabb régiók között van Nyugat-Dunántúl és a Balaton is. A látogatások negyedévenkénti alakulására jellemző, hogy a harmadik negyedévben fokozódik a balatoni forgalom, a fővárosi csökken, míg a nyugat-dunántúli az első negyedévben a legmagasabb. A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak turisztikai régiók szerinti megoszlása, 2005 (többnapos látogatók) Dél-Alföld 7% Dél-Dunántúl 5% Közép-Dunántúl 11% BUDAPEST 29% Tisza-tó 3% BALATON 15% Észak- Magyarország 5% NYUGAT- DUNÁNTÚL 16% Közép-Dunavidék 4% Észak-Alföld 5% Az Európai látogatások egyenletesebben oszlanak meg az egyes turisztikai régiók között, mint az Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Ausztráliából érkezőké, ugyanis ez utóbbiak legnagyobb hányada a fővárost keresi fel. Az osztrák turisták több mint 40%-a a Nyugat-dunántúli régióba tesz több napos utazást, ami értelemszerűen összefüggésben van 9

10 azzal, hogy a térség az osztrák-magyar határ mentén található. Ugyancsak ezzel magyarázható a szlovén látogatások száma is, ami 35,1%-ot ért el. Nagyobb arányt, 19,1%- ot képvisel még a német forgalom is, ami a Balatoni és a Budapesti után a harmadik. Az egynapos utakra elsősorban a határ menti régiók felkeresése a jellemző, több mint harmaduk a Nyugat-dunántúli régióban történt, ezt követi Észak- és Dél-Alföld A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitása Az ország kereskedelmi szálláshely-kapacitásának 17,5%-a található a Nyugat- Dunántúlon. Szállástípusonként nézve a szállodai férőhelyek 16 és fél %-ával, a panziók és a kempingek kapacitásának egyaránt a 20%-ával rendelkezik július 31-én Nyugat-Dunántúlon a kereskedelmi szálláshelyek közel 59 ezer férőhellyel várták a vendégeket, melyek legnagyobb hányadát, 42%-át Zala megyében regisztrálták. Nyugat-Dunántúl szállodai, turistaszálló és üdülőház kapacitásának több mint a fele Zala megyében, az ifjúsági szállókénak 81,4%-a, a panziókének a 40,9%-a Győr- Moson-Sopronban található, a kempingek 44,4%-a ugyancsak itt és 39,2%-a pedig Zalában. A legkisebb befogadóképességgel Vas megye szálláshelyei rendelkeztek. A régió szálláshelystruktúrája nem teljesen azonos az országossal, míg a térségben a legnagyobb arányt, 35,1%-ot a kempingek képviselik, addig az országban a szállodák 33,5%-kal. A többi szálláshelynél a férőhely szerinti rangsor megegyezik az országossal, csak arányaiban mutatkozik eltérés. Jelentős hányaduk a városokra koncentrálódott, ugyanis a kapacitás 54,9%-a itt található. Zala megyében ennél nagyobb az arányuk, 63,8%, Győr- Moson-Sopronban 51,7%. 100% Kereskedelmi szálláshely-kapacitás szállástípusonkénti megoszlása, % 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Győr-Moson- Sopron megye Vas megye Zala megye Nyugat-Dunántúl Ország Kemping Üdülőház Ifjúsági szálló Turistaszállás Panzió Szálloda Az ország magánszálláshely kapacitásának közel 16,3%-át a nyugat-dunántúli szálláshelyek adják. A 39,2 ezer férőhely több mint háromnegyedével Zala megye, 7,4%- ával Győr-Moson-Sopron és 15,5%-ával Vas rendelkezett. Az országoshoz hasonlóan a magánszálláshelyek férőhelyeiből a fizetővendéglátás képviselt nagyobb arányt a régióban, de míg Vasban jóval magasabb a falusi szállásférőhelyek hányada, addig Zalában kilenctizedük fizetővendéglátó. Győrben nem ilyen markáns a különbség, de több férőhellyel várták az idelátogatókat a falusi vendéglátók. 10

11 Magánszálláshely kapacitás megoszlása megyénként, 2004 Győr-Moson- Sopron megye 7% Vas megye 16% Zala megye 77% 2.5. A kereskedelmi és magánszálláshelyek vendégforgalma Míg az ország kereskedelmi szálláshelyein az egy évvel korábbihoz képest nőtt a forgalom, addig a régióban annál szerényebb ütemben, 2,8%-kal emelkedett a vendégek száma, a vendégéjszakáké pedig 0,5%-kal csökkent. A régió megyéi közül csak Zalában maradt el az egy évvel korábbitól, Győr-Moson-Sopronban közel ugyanolyan mértékben (3,4, illetve 3,5%-kal) nőtt a vendégek és az általuk eltöltött éjszakák száma, Vasban pedig a vendégforgalom 7 és fél %-os bővülését nem kísérte a vendégéjszakák jelentős növekedése (0,9% volt). Nyugat-Dunántúl szálláshelyein a vendégek és a vendégéjszakák számának a változása, 2004 (előző év=100,0) Magánszálláshelyek Kemping Üdülőház Ifjúsági szálló Turistaszállás Panzió Szálloda vendég vendégéjszaka Az előző évihez képest az országoshoz hasonlóan a Nyugat-Dunántúlon is a szállodákba és az ifjúsági szállókba érkezett több vendég. Az általuk eltöltött éjszakák száma az előbbiben az országosnál kisebb mértékben, 3,8%-kal nőtt, az utóbbiban pedig több mint negyedével (országosan fogyás a jellemző). A többi szállástípus esetében a forgalom csökkenéséről számolhatunk be. A régión belül az összességében csökkenő idegenforgalmat elkönyvelő Zala megyei szálláshelyek közül csak a szállodák vendégszáma nőtt 1%-kal, a turistaszállásoké pedig 0,1%-kal, a vendégéjszakák száma pedig mindenhol csökkent. Győr-Moson-Sopronban a szállodák szolgáltatásait 12,2%-kal több vendég vette 11

12 igénybe, az ifjúsági szállókét 1,6-szer annyian, a kempingekét pedig 0,9%-kal többen. A vendégéjszakák száma csak ezeken a szálláshelyeken emelkedett, az előbbi sorrendben 8,6, 45,4, illetve 25%-kal. Vas megyében csak a szállodák bonyolítottak nagyobb forgalmat, ugyanis negyedével több vendég, 15,1%kal több éjszakán át tartózkodott ott. A régióban általában jellemző, hogy a legtöbb vendégéjszakát, két és fél milliót a szállodák könyvelhették el. A kempingek és a panziók vendégei 395 ezer, illetve 374 ezer éjszakán át maradtak szálláshelyükön. Az átlagos tartózkodási idő (3,8 éjszaka) magasabb volt az országosnál. A leghosszabb ideig (4,3 éjszaka) a Zala megyei szálláshelyeket vették igénybe. A tartózkodási idő a kempingekben volt a legtöbb, 5,9 éjszaka, de a szállodákban is átlagosan 3,6 éjszakát. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak a megoszlása szállástípusok szerint, 2004 Ország Nyugat-Dunántúl Zala megye Vas megye Győr-Moson-Sopron megye 0% 20% 40% 60% 80% 100% Szálloda Panzió Turistaszállás Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping A magánszálláshelyek vendégeinek a száma még az országosnál is jóval nagyobb mértékben, 26,3%-kal emelkedett a régióban, de a vendégéjszakáké ennek ellenére 5,6%- kal csökkent (ez mérsékeltebb az országosnál, ami 8,8% volt). Nyugat-Dunántúlon a vendégéjszakák 62%-át a Zala megyei szálláshelyeken, közel harmadát pedig a Vas megyeieken produkálták. A fizetővendéglátók forgalma nagyobb volt, mint a falusi szállásadóké, ugyanis a magánszálláshelyek vendégéjszakáinak a 85%-át ők regisztrálták. Az egy évvel korábbihoz képest a fizetővendéglátás szolgáltatásait többen vették igénybe és több éjszakán át maradtak ott, míg a falusi szállásadóknál elmaradtak az idén a vendégek és ezáltal a vendégéjszakák száma is jelentősen visszaesett. Ez utóbbi országosan is jellemző tendencia, csak mérsékeltebb ütemű. Az országossal ellentétben a régióban 1,9%-kal csökkent a külföldi vendégéjszakák száma, míg a belföldiek által eltöltötteké 1,2%-kal növekedett. Ennek eredményeképpen a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakákból közel 1,3 milliót a belföldiek, 1,7 milliót pedig a külföldiek töltöttek el. A legnagyobb forgalmat bonyolító szállodákban az az előbbi az országosnál is nagyobb mértékben, 9,1%-kal emelkedett, az utóbbi pedig stagnált. A kempingek vendégkörének jelentős részét a külföldről érkezők teszik ki, a vendégéjszakák 92,9%-át ők realizálták. A szállodákban ez az arány 56,7%. A turistaszállásokon, az ifjúsági szállókban és az üdülőházakban a belföldi vendégéjszakák túlsúlya a jellemző, arányuk 90% fölötti, ez utóbbit kivéve, ahol a 80%-ot közelít. 12

13 Nyugat-Dunántúl megyéi közül Győr-Moson-Sopronban a vendégéjszakák nagyobb hányadát, 65%-át töltötték el a belföldi vendégek, míg Vas és Zala megyében a régiós, illetve az országos átlag fölötti a külföldi vendégéjszakák aránya (58,7, illetve 61,2%). A belföldi és külföldi vendégéjszakák aránya a régió különböző típusú szálláshelyein, 2004 Összesen Kemping Üdülőház Ifjúsági szálló Turistaszállás Panzió Szálloda 0% 20% 40% 60% 80% 100% Belföldi Külföldi A régió magánszálláshelyein eltöltött éjszakákat nézve ugyancsak a külföldi forgalom a nagyobb, hányaduk 62,4%, országosan 52,8%. Győr-Moson-Sopron megyét kivéve Vasban és Zalában is valamivel több az arányuk. A falusi szállásadóknál a hazai vendégek által eltöltött éjszakák száma a magasabb mindhárom megyében, míg a fizetővendéglátóhelyeket nézve ismét Győr-Moson-Sopron a kivétel, ahol belföldi többlet a jellemző. A belföldi és külföldi vendégéjszakák aránya, % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Győr-Moson- Sopron megye Vas megye Zala megye Nyugat- Dunántúl Ország Belföldi Külföldi Az országoshoz hasonlóan a külföldi forgalom legnagyobb hányadát az Európai Unió országaiból érkezők teszik ki, azon belül is a legtöbben és a legtöbb éjszakát (1,1 milliót) a Németországból érkezők töltötték el a kereskedelmi szálláshelyeken, pedig forgalmuk nem érte el az egy évvel korábbit. A régió német vendégéjszakáinak a legnagyobb hányadát, 63,2%-át a Zala megyei szálláshelyeken regisztrálták, negyedét a vasi forgalom adta. A három megye közül csak a közel 12%-os részarányt képviselő Győr-Moson-Sopron megyében nőtt, 7,2%-kal az általuk eltöltött vendégéjszakák száma. A német forgalom 72%- át a szállodák bonyolították, Zala megyében ez az arány a 80%-ot is elérte, Győr-Moson- Sopronban 64 és Vasban 55,7%. A második legtöbb vendégéjszakával az osztrákok 13

14 rendelkeztek, ami Zala megyét kivéve meghaladta a tavalyit. Különösen Vas megye szállodáiban nőtt a forgalmuk (25,5%kal). Ennél szerényebb, de a többihez képest nagyobb a holland és az olasz vendégéjszakák száma a régió mindhárom megyéjében. Dinamikájuk eltérően alakult, ugyanis az olasz emelkedett, de a holland vendégéjszakák száma Zalában stagnált, a másik két megyében pedig csökkent, Vasban jelentősen. Zala és Vas megye szálláshelyein a cseh vendégéjszakák képviseltek még nagyobb arányt, számuk Vasban több mint 25 ezer volt és 28,2%-kal magasabb az egy évvel korábbinál, míg Zalában ennek fele, ami viszont 11,6%-kal kevesebb volt. Győr-Moson-Sopronban Franciaországból 7,2 ezer, az Egyesült Királyságból közel 6 ezer éjszakát töltöttek el a vendégek, míg előbbi 43,1%-kal nőtt, addig az utóbbi 3,8%-kal csökkent. A francia forgalom Zalában is erősödött 26,4%-kal, az éjszakák száma 9,4 ezer volt. Említést érdemel még az Amerikai Egyesült Államokból érkező turisták eltöltött vendégéjszakák száma is, mely mindhárom megyében emelkedett, különösen Zalában és Győr-Moson-Sopronban Az üdülőkörzetek vendégforgalma Az ország 26 üdülőkörzetéből kilencben megtalálhatók a régió települései, közülük a Sopron-Kőszeghegyalja, a Göcsej, a Nyugati-határszél és a Szigetköz teljes egészében a régió településeiből áll, míg a Balaton, a Bakony, a Dél-Zala és a Rába-Marcal mente üdülőkörzeteknek csak egy részét képezik. (Az üdülőkörzetekhez tartozó településjegyzéket a függelék tartalmazza.) A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitásának a megoszlása üdülőkörzetenként, 2004 Balaton további 8% Göcsej 6% Dél-Zala 1% Bakony 0% Sopron- Köszeghegyalja 28% Szigetköz 8% Balaton partközeli 42% Rába-Marcal mente 2% Nyugati-Határszél 5% Bakony üdülőkörzet Az üdülőkörzetnek a régióból, azon belül is Győr-Moson-Sopron megyéből egy település Bakonyszentlászló a tagja, ahol egy turistaszállás és egy üdülőház várta az idelátogatókat, 52 férőhellyel. A szálláshelyeket valamivel több mint ezren keresték fel, zömében hazai vendégek és mintegy éjszakát töltöttek el ott. Az egy évvel korábbihoz képest jelentősen csökkent a forgalom Sopron-Kőszeghegyalja üdülőkörzet Az üdülőkörzetet alkotó települések Győr-Moson-Sopron és Vas megyében találhatók. A szálláshelyek széles választékával várják idelátogatókat. A férőhelyek legnagyobb hányadát a kempingek, a magánszálláshelyek és a szállodák adták. A szálláshely-kapacitás az üdülőkörzetek közül a Balaton partközeli településeket követően itt a legnagyobb, több mint 25,7 ezer férőhellyel. A vendégforgalom csak a szállodákban, a magánszálláshelyeken 14

15 és a legkisebb forgalmú ifjúsági szállókban emelkedett. A szálláshelyeken összesen 368,6 ezren szálltak meg és 1,3 millió éjszakát töltöttek el ott. A legnagyobb forgalmat bonyolító szállodák szolgáltatásait közel 220 ezren vették igénybe és éjszakán át maradtak ott, az előző évihez képest 15,6%, illetve 11%-os a növekedés. Közel ugyanannyi éjszakával rendelkeztek a belföldi és külföldi vendégek, arányuk 48:52 %. A kempingekben több mint vendéget és mintegy 198 ezer vendégéjszakát regisztráltak, ami 16,8, illetve 9,4%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ez a szálláshely a külföldiek körében kedvelt, ugyanis az általuk eltöltött vendégéjszakák aránya 95,8%. A magánszálláshelyeket, ahol szintén nőtt a forgalom, kevesebb mint 30 ezren keresték fel és valamivel több mint 183 ezer éjszakán át maradtak ott. A panziók forgalma nem érte el az egy évvel korábbit, de a különböző típusú szálláshelyekét meghaladta. A közel 46 ezer vendég több mint kétharmaduk belföldi mintegy 107 ezer éjszakát töltött el. Az üdülőházakban 24 ezer vendég fordult meg, ami jóval kevesebb az egy évvel korábbinál. Az általuk eltöltött éjszakák ennél kisebb mértékben, 8,3%-kal csökkentek, számuk 81,4 ezer volt. A vendégéjszakák megoszlása szállástípusonként a Sopron-Kőszeghegyalja üdülőkörzetben, 2004 Magánszálláshely 14% Kemping 15% Üdülőház 6% Szálloda 54% Ifjúsági szálló 1% Turistaszállás 2% Panzió 8% Szigetköz üdülőkörzet Az üdülőkörzet települései teljes egészében Győr-Moson-Sopron megyéből kerültek ki. Mindenféle típusú szálláshely megtalálható itt. Az fős férőhely-kapacitással az üdülőkörzetek között a középmezőnyben helyezkedik el. A legtöbb férőhellyel, több mint zal itt is a szállodák rendelkeztek, ennek felét tette ki a panzióké, míg a kempingek és a magánszálláshelyek közel ugyanannyi hellyel, több mint zal várták az idelátogatókat. Csak a szállodák forgalma (vendégéjszakák száma) bővült az előző évihez képest, a többi szálláshelyen elmaradtak a vendégek, a legnagyobb mértékű csökkenést az üdülőházak szenvedték el. A szállodákat an keresték fel és éjszakát töltöttek el ott, az egy évvel korábbinál 23,8, illetve 17,4%-kal többet. A külföldi vendégéjszakák aránya 53,1% volt. A panziókban vendég szállt meg, többségük belföldi, azonban ennek ellenére a éjszakából nagyobb arányt, 51,2%-ot képviseltek a külföldiek. A magánszálláshelyek vendégforgalma volt, a vendégéjszakák száma pedig , melyből a külföldiek által eltöltöttek aránya 47,5%. A kempingekben több vendég volt (4 400), mint az ifjúsági szállókban, de a vendégéjszakák száma ennek ellenére ez utóbbiban volt magasabb, 15

16 16 371, a kempingekben regisztráltnak a duplája. Az ifjúsági szállók szolgáltatásait csak hazai vendégek vették igénybe, míg a kempingek vendégeinek a 69,7%-a külföldről érkezett. A vendégéjszakák megoszlása a Szigetköz üdülőkörzetben szállástípusonként, 2004 Szálloda 67% Panzió 16% Turistaszállás 5% Ifjúsági szálló 4% Üdülőház Kemping 1% 2% Magánszálláshely 5% Nyugati-határszél üdülőkörzet Az üdülőkörzet Vas megye nyugati részén terül el. Szálláshelyeinek a befogadóképessége volt. A legtöbb férőhellyel, nel a panziók várták az idelátogatókat. A magánszállások kapacitása meghaladta az ezret. Az ifjúsági szállón kívül minden típusú szálláshely megtalálható itt. Az üdülőkörzetben a belföldi forgalom túlsúlya a jellemző. A vendégek száma csak a szállodákban és a turistaszállásokon nőtt, míg a vendégéjszakáké ez utóbbiban és a magánszálláshelyeken. A szállodákat közel 27 ezren keresték fel és több, mint 50 ezer éjszakán át tartózkodtak ott. A hazai forgalom magasabb volt mint a külföldi. A panziókban ennél többen szálltak meg, en, és éjszakát töltöttek el ott. Itt is a belföldi forgalom a domináns. A magánszállások vendégeinek a száma nem érte el az 5 ezret, a vendégéjszakák száma közelítette a at. Az üdülőházakban kevesebb, mint 10 ezer éjszakát regisztráltak Rába-Marcal mente üdülőkörzet Szálláshely-kapacitása szűkös, az előbbihez hasonlóan csak ifjúsági szállója nincs. Az üdülőházak, a turistaszállások és a magánszálláshelyek kivételével több vendég érkezett ide, de az éjszakák száma csak a kempingekben nőtt. A legtöbb vendéget a szállodákban fogadták, több mint 5 ezret, többségük belföldi volt, a vendégéjszakák száma A kempingekben kevesebb vendéget, et regisztráltak, de a vendégéjszakáik száma mégis tel több volt a szállodákénál. A panziókat vendég kereste fel, viszonylag rövid ideig maradt ott, éjszakán át. 16

17 Balaton partközeli települések Az üdülőkörzet települései a régióból Zala megyében találhatók. Nyugat-Dunántúl üdülőkörzetei közül ezeknek a partközeli településeknek a kapacitása és egyben a vendégforgalma is a legnagyobb. A Balaton üdülőkörzet Zala megyei partközeli településeinek a szálláshely-kapacitása, 2004 Szálloda 20% Panzió 3% Turistaszállás 1% Magánszálláshely 59% Üdülőház 2% Ifjúsági szálló 0% Kemping 15% A harmadik olyan körzet, ahol mindenféle típusú szálláshely megtalálható. Szállásférőhelyeinek a száma , melynek több mint fele magánkézben volt. A kereskedelmi szálláshelyek közül a szállodák férőhellyel, a kempingek pedig gyel várták a turistákat. A vendégek száma a legkisebb forgalmat bonyolító ifjúsági szállókban és a magánszállásokon nőtt, a többiben csökkent. Ugyanakkor a vendégéjszakák minden szállástípus esetében elmaradtak az egy évvel korábbitól. A vendégéjszakák megoszlása a Balaton üdülőkörzet Zala megyei partközeli településein, 2004 Magánszálláshely Kemping Üdülőház Ifjúsági szálló Turistaszállás Panzió Szálloda 0% 20% 40% 60% 80% 100% külföldi belföldi A kempingek és a magánszálláshelyek kivételével a hazai vendégek száma volt magasabb, míg a vendégéjszakákat nézve a turistaszállásokon és az ifjúsági szállókon kivűl a külföldről érkezők több éjszakát töltöttek el, mint a belföldiek. 17

18 A legtöbb vendégéjszakát a szállodákban könyvelhették el, 1,1 milliót, ami az üdülőkörzet összes forgalmának közel a háromnegyede. A magánszálláshelyeken eltöltötekt száma 229,6 ezer, ennek kevesebb mint a felét regisztráltak a kempingekben (101,1 ezret), míg a legkisebb forgalommal a kisebb kapacitású turistaszállások és ifjúsági szállók rendelkeztek Balaton üdülőkörzet további települései A Balaton üdülőkörzet azon települései, melyek nem a part mentén találhatók szintén rendelkeznek szálláshelyekkel. A turistaszállást és az ifjúsági szállót kivéve itt is található szálloda, panzió, üdülőház, kemping és magánszálláshely, melyek együttes férőhelykapacitása közelíti a at. A vendégek száma a szállodákban és az üdülőházakban nőtt, míg a vendégéjszakáké a szállodákban is emelkedett, de emellett csak a kempingekben haladta meg az egy évvel korábbit. A legtöbb vendégéjszakát a szállodákban regisztrálták, összesen t, ezt követte a magánszálláshelyek forgalma 111,5 ezerrel. Míg az előbbiben közel megegyezett a külföldi és a belföldi forgalom, addig az utóbbiban 90,3%-ot képviseltek a külföldi vendégéjszakák. A kempingekben éjszakát töltöttek a vendégek, 93,5%-ukat a külföldiek. A legkisebb forgalmat bonyolító panziókban is jellemző a külföldi többlet. Ugyanakkor az üdülőházakban sokkal több hazai vendég fordult meg Göcsej üdülőkörzet Az üdülőkörzet települései Zala megyében találhatók, kapacitását tekintve a középmezőnyt képviseli. Az férőhelyből a turistaszállások cal rendelkeztek, de férőhelyet kínáltak a magánszálláshelyek is. A többi szállásé alacsonyabb ennél, ifjúsági szállója nincs az üdülőkörzetnek. A vendégszám a turistaszállásokon, a panziókban és a magánszálláshelyeken, a vendégéjszakáké pedig ez utóbbi kettőben nőtt. A legtöbb vendég a szállodákat és a panziókat kereste fel, mindkét esetben számuk több mint 16,5 ezer. A legtöbb vendégéjszakával 51,6 ezerrel a panziók rendelkeztek, míg a magánszálláshelyek könyvelhették el a második legnagyobb forgalmat az üdülőkörzetben (39,5 ezer éjszakát). A külföldi vendégéjszakák száma csak az üdülőházakban és a kempingekben haladta meg a belföldiekét Dél-Zala üdülőkörzet A régió kilencedik üdülőkörzete, a második legkisebb befogadóképességű, mindössze férőhellyel. Ifjúsági szállója és kempingje nincs. A legtöbb férőhellyel (670) a turistaszállások várták az idelátogatókat, de a legtöbb vendég (6 662) a szállodákban szállt meg, ettől csak ezerrel maradt el a panziók és turistaszállások vendégforgalma. Az egy évvel korábbihoz képest csak a panziókban és a magánszálláshelyeken vették többen igénybe a szálláshelyek szolgáltatásait, ennek ellenére a vendégéjszakák száma csak a szállodákban emelkedett. Az üdülőkörzet szálláshelyeinek a vendégköre a hazai turistákból került ki Bevételek alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken A kereskedelmi szálláshelyek évi bevétele millió forint volt, melynek 41,8%-a a szállásdíjból származott, egyaránt 29,1%-át teszi ki a vendéglátás és az egyéb szolgáltatás bevétele. A bevételek összetétele a régió megyéiben másképpen alakult, Győr- Moson-Sopronban közel ugyanannyi a szállásdíjé és a vendéglátásé, míg az egyéb szolgáltatásé csak 15,5%-ot képviselt. Vas megyében a legnagyobb része a szállásdíjból származott, a vendéglátásé pedig valamivel több, mint az egyéb. Zala megyében is nagyobb része a szállásdíjból folyt be, de nem érte el a másik két megyében képviselt arányt, míg a második legnagyobb összeget az egyéb szoltatás kötelező reggelivel jelentette. 18

19 A kereskedelmi szálláshelyek bevételeinek az összetétele, 2004 Ország Nyuga-Dunántúl Zala megye Vas megye Győr-Moson-Sopron megye 0% 20% 40% 60% 80% 100% szállásdíj egyéb vendéglátás A régió kereskedelmi szálláshelyeinek a bevétele nem egyenletesen oszlott meg a megyék között, ugyanis több mint a fele Zala megyében realizálódott, 23,7%-a Győr-Moson- Sopron-ban és 21,4%-a pedig Vasban. Ezen belül a szállásdíj bevételek 51,7%-a a Zala megyei szálláshelyeken keletkezett, közel azonos hányadot ért el Győr-Moson-Sopronban és Vasban is. A vendéglátásból származó bevételek legnagyobb arányt ugyancsak Zalában értek el, de a második legnagyobb hányaduk, több mint harmaduk Győr-Moson-Sopronban realizálódott, 20%-uk pedig Vasban. Az egyéb bevételek tekintetében Zala megye még nagyobb arányt, 68,5%-ot képviselt, míg Vasban 18,8%-uk, Győr-Moson-Sopronban pedig 12,6%-uk keletkezett. A legnagyobb bevételt a drágább árfekvésű, de magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtó szálláshelyek, azaz a szállodák és a panziók produkáltak, az összes 96,0%-át adták. A régióban a szállásdíjbevétel 61,3%-a származott a külföldi vendégektől, ami alacsonyabb az országosan jellemzőnél (70%). Zala és Vas megyében a régiós átlagnál magasabb volt ez az arány, Győr-Moson-Sopronban közelítette az 50%-ot. Az egy vendégéjszakára jutó szállásdíj összege Ft volt, ami Ft-tal alacsonyabb az országosnál. A régió megyéi közül Zalában volt a legmagasabb Ft, ettől nem sokkal maradt el Vasban, míg Győr-Moson-Sopronban nem érte el a 4 ezer Ft-ot. Ugyanakkor az egy külföldi vendégéjszakára jutó szállásdíj ez utóbbiban volt a legmagasabb, Ft, ami a régiós átlag fölött alakult, de az országosnál még mindig kevesebb. Összege Zalában 4 588, Vasban Ft-ot tett ki. A különböző típusú szálláshelyeket nézve a vasi szállodákban a legmagasabb a szállásdíj, a panziókat és a turistaszállásokat illetően Győr- Moson-Sopron vezet. Az ifjúsági szállókban egy éjszakára Zala megyében kellett átlagosan többet fizetni, az üdülőházak esetében Vas megye az első, míg a kempingeknél ez a mutatószám Vasban és Zalában is ugyanannyi, Győr-Moson-Sopronban pedig alacsonyabb. A régióban átlagosan jellemző egy vendégéjszakára jutó szállásdíjak összegét nézve általában magasabb a mutató értéke az országban, kivétel ez alól turistaszálló és a kemping. 19

20 Az egy vendégéjszakára jutó szállásdíj, Ft, 2004 Kemping Üdülőház Ifjúsági szálló Turistaszállás Panzió Szálloda Nyugat-Dunántúl Ország 2.8. A nemzetközi idegenforgalom a Nyugat-Dunántúl határállomásain A régió határállomásain 16,5 millió alkalommal léptek a külföldiek hazánkba, ami 10,6%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Különösen Győr-Moson-Sopronban erősödött a forgalom (13,4%-kal), ahol 12,4 millió külföldi határátlépést regisztráltak. Vasban ennek csak töredékét, 2,1 milliót, Zalában pedig 2 milliót tartott nyílván a Határőrség. Az idegenforgalmi szezonban nagyobb a forgalom, de az idényen kívüli határátlépések száma is eléri a at. A külföldre utazó magyarok határátlépései a külföldi belépéseknek a felét jelentette. A kifele irányuló magyar forgalom csökkent 3,1%-kal. A Vas megyei határszakaszon viszont 1,2%-kal emelkedett, a Győr-Moson-Sopron megyein 1%-kal lett kevesebb, míg a zalain jelentősen visszaesett, az egy évvel azelőttinek a háromnegyedét sem érte el. A nemzetközi idegenforgalom Nyugat-Dunántúl határállomásain, 2004 ezer Magyarországra érkező külföldi Külföldre utazó magyar 20

21 2.9. Vendéglátás Az ország vendéglátóhelyeinek a 11,5%-a, összesen a Nyugat-dunántúli régióban található, ahol számuk évről-évre emelkedett. A térség megyéi közül Győr-Moson- Sopronban működött a legtöbb (2 810), de Zalában is több mint kétezer kínálta a szolgáltatásait, míg a legkevesebb (1 517) Vasban tevékenykedett. A vendéglátóhelyek megoszlása, 2004 Ország Nyugat-Dunántúl Zala megye Vas megye Győr-Moson-Sopron megye 0% 20% 40% 60% 80% 100% étterem, cukrászda bár,borozó munkahelyi vendéglátóhely 91,5%-uk kereskedelmi vendéglátóhely, azon belül a legnagyobb hányadot (70,8%-ot) az éttermek és a cukrászdák teszik ki. A bárok, borozók száma valamivel több, mint Míg a legtöbb étterem és cukrászda Győr-Moson-Sopronban és Zalában található, addig a bárok és borozók Győr-Moson-Sopron mellett Vas megyében fordultak elő nagyobb hányadban. A vendéglátó egységek több mint felét egyéni vállalkozók működtették. 21

22

23 TÁBLÁZATOK

24 A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás főbb jellemzői, 2004 Megnevezés Győr- Moson- Sopron Vas megye Zala Nyugat- Dunántúl Ország Nyugat- Dunántúl az országos %- ában A gazdasági ág részesedése a évi bruttó hozzáadott értékből, % 1,3 2,1 3,7 2,1 1,7 123,5 Regisztrált vállalkozások száma összesen ,8 Ebből: vállalkozás ebből: korlátolt felelősségű társaság ,7 részvénytársaság ,9 szövetkezet ,1 betéti társaság ,6 egyéni vállalkozás ,0 Külföldi érdekeltségű vállalkozások: száma összesen ,9 egy vállalkozásra jutó saját tőke, millió Ft 8,7 13,8 20,9 16,4 82,8 19,8 Gazdasági szervezetek beruházásai b): értéke, millió Ft, ,4 ebből: épület, egyéb építmény ,9 Alkalmazásban állók száma összesen ,7 Ebből: teljes munkaidőben foglalkoztatott ,6 ebből: szellemi foglalkozású ,1 Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete: forint ,5 a nemzetgazdasági átlag %-ában 82,9 95,6 107,8 95,5 x x 24

25 A kereskedelmi és magánszálláshelyek vendégforgalmának az alakulása, 2004 (százalék) Megnevezés Győr-Moson- Sopron Vas Zala megye Vendégek száma az előző évi %-ában Nyugat- Dunántúl Szálloda 112,2 125,1 101,0 109,0 Panzió 98,0 95,9 96,1 96,8 Turistaszállás 61,7 100,1 86,3 Ifjúsági szálló 163,5 80,3 147,4 Üdülőház 68,2 87,2 96,0 77,9 Kemping 100,9 79,8 90,9 88,8 Kereskedelmi szálláshelyek összesen 103,4 107,5 99,6 102,8 Fizetővendéglátás 100,3 231,8 145,4 149,5 Falusi szállásadás 112,6 36,6 119,9 71,1 Magánszálláshelyek összesen 105,0 99,9 142,4 126,3 Vendégéjszakák száma az előző évi %-ában Szálloda 108,6 115,1 98,6 103,8 Panzió 95,7 86,3 94,3 91,9 Turistaszállás 64,9 84,8 81,2 Ifjúsági szálló 145,4 71,5 126,5 Üdülőház 83,4 79,3 80,3 81,8 Kemping 125,0 84,7 94,8 94,2 Kereskedelmi szálláshelyek 99,5 összesen 103,5 100,9 96,9 Fizetővendéglátás 100,2 150,3 93,2 104,6 Falusi szállásadás 121,6 30,5 105,4 60,4 Magánszálláshelyek összesen 108,8 90,7 94,2 94,4 25

26 A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitása és vendégforgalma, 2004 Megnevezés Győr- Moson- Sopron Vas megye Zala Nyugat- Dunántúl Ország Nyugat- Dunántúl az országos %-ában Szálloda Szoba ,9 Férőhely ,5 Vendég ,4 Ebből: külföldi ,6 Vendégéjszaka ,8 Ebből: külföldi ,6 Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 2,4 3,6 4,5 3,6 2,8 53,6 Ezen belül: külföldi 1,9 4,9 6,5 4,5 3,0 150,0 Panzió Szoba ,6 Férőhely ,7 Vendég ,4 Ebből: külföldi ,8 Vendégéjszaka ,5 Ebből: külföldi ,0 Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 2,0 2,2 3,1 2,3 2,4 95,8 Ezen belül: külföldi 2,1 2,6 4,2 2,7 3,0 90,0 Turistaszállás Szoba ,9 Férőhely ,8 Vendég ,1 Ebből: külföldi ,8 Vendégéjszaka ,0 Ebből: külföldi ,3 Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 2,6 2,3 2,4 2,4 2,6 92,3 Ezen belül: külföldi 3,6 4,2 3,0 3,5 2,9 120,7 26

27 A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitása és vendégforgalma, 2004 (folytatás) Megnevezés Győr- Moson- Sopron Vas megye Zala Nyugat- Dunántúl Ország Nyugat- Dunántúl az országos %-ában Ifjúsági szálló Szoba ,8 Férőhely ,1 Vendég ,8 Ebből: külföldi ,3 Vendégéjszaka ,0 Ebből: külföldi ,5 Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 2,9 4,1 3,0 2,9 103,4 Ezen belül: külföldi 1,6 14,0 5,6 3,2 175,0 Üdülőház Szoba ,6 Férőhely ,1 Vendég ,2 Ebből: külföldi ,6 Vendégéjszaka ,5 Ebből: külföldi ,1 Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 3,6 2,4 3,7 3,4 3,3 103,0 Ezen belül: külföldi 3,0 2,9 5,5 4,8 5,4 88,9 Kemping Szoba Férőhely ,9 Vendég ,6 Ebből: külföldi ,3 Vendégéjszaka ,5 Ebből: külföldi ,9 Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 4,0 6,8 6,4 5,9 4,9 120,4 Ezen belül: külföldi 4,4 7,5 6,8 6,5 6,3 103,2 27

28 A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitása és vendégforgalma, 2004 (folytatás) Megnevezés Győr- Moson- Sopron Vas megye Zala Nyugat- Dunántúl Ország Nyugat- Dunántúl az országos %-ában Kereskedelmi szálláshelyek összesen Szoba ,9 Férőhely ,5 Vendég ,7 Ebből: külföldi ,3 Vendégéjszaka ,0 Ebből: külföldi ,7 Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 2,5 3,4 4,3 3,4 2,9 131,0 Ezen belül: külföldi 2,2 5,0 6,4 4,5 3,2 171,9 Fizetővendéglátás Szoba ,0 Férőhely ,3 Vendég ,4 Ebből: külföldi ,2 Vendégéjszaka ,6 Ebből: külföldi ,8 Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 3,5 7,4 4,3 4,8 4,7 102,1 Ezen belül: külföldi 2,2 6,6 5,1 5,3 5,2 101,9 Falusi szállásadás Szoba ,2 Férőhely ,7 Vendég ,1 Ebből: külföldi ,3 Vendégéjszaka ,6 Ebből: külföld ,2 Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 4,1 4,5 3,9 4,1 3,8 107,9 Ezen belül: külföldi 4,0 6,7 6,4 5,3 4,8 110,4 28

29 A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitása és vendégforgalma, 2004 (folytatás) Megnevezés Győr- Moson- Sopron Vas megye Zala Nyugat- Dunántúl Ország Nyugat- Dunántúl az országos %-ában Magánszálláshelyek összesen Szoba ,1 Férőhely ,3 Vendég ,8 Ebből: külföldi ,4 Vendégéjszaka ,3 Ebből: külföldi ,1 Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 3,7 6,6 4,3 4,7 4,5 104,4 Ezen belül: külföldi 2,9 6,6 5,2 5,3 5,1 103,9 Kereskedelmi és magánszálláshelyek összesen Szoba ,0 Férőhely ,5 Vendég ,2 Ebből: külföldi ,3 Vendégéjszaka ,3 Ebből: külföldi ,6 Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 2,5 1,6 4,3 2,8 3,0 93,3 Ezen belül: külföldi 2,2 5,2 6,1 4,6 3,4 135,3 29

30 A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakái országok szerint, 2004 Összesen Ebből: szállodákban Ország előző előző száma száma év=100,0 év=100,0 Győr-Moson-Sopron megye Összesen , ,1 Ebből: Európai Unio országai együtt , ,3 Amerikai Egyesült Államok , ,0 Ausztria , ,8 Belgium , ,9 Csehország , ,7 Franciaország , ,6 Hollandia , ,3 Izrael , ,4 Horvátország , ,3 Szerbia és Montenegró , ,9 Lengyelország , ,5 Egyesült Királyság , ,3 Németország , ,1 Olaszország , ,1 Oroszország , ,5 Románia , ,2 Szlovákia , ,3 Szlovénia , ,2 Ukrajna , ,8 Vas megye Összesen , ,3 Ebből: Európai Unio országai együtt , ,2 Amerikai Egyesült Államok , ,5 Ausztria , ,5 Belgium , ,2 Csehország , ,0 Franciaország , ,3 Hollandia , ,3 Izrael , ,4 Horvátország , ,2 Szerbia és Montenegró , ,2 Lengyelország , ,5 Egyesült Királyság , ,6 Németország , ,8 Olaszország , ,8 Oroszország , ,3 Románia , ,7 Szlovákia , ,6 Szlovénia , ,0 Ukrajna , ,6 30

31 A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakái országok szerint, 2004 (folytatás) Ország száma Összesen előző év=100,0 Ebből: szállodákban száma előző év=100,0 Zala megye Összesen , ,4 Ebből: Európai Unio országai együtt , ,0 Amerikai Egyesült Államok , ,3 Ausztria , ,6 Belgium , ,4 Csehország , ,0 Franciaország , ,5 Hollandia , ,8 Izrael , ,7 Horvátország , ,9 Szerbia és Montenegró , ,9 Lengyelország , ,0 Egyesült Királyság , ,0 Németország , ,7 Olaszország , ,8 Oroszország , ,1 Románia , ,9 Szlovákia , ,0 Szlovénia , ,6 Ukrajna , ,8 Nyugat-Dunántúl Összesen , ,0 Ebből: Európai Unio országai együtt , ,0 Amerikai Egyesült Államok , ,1 Ausztria , ,3 Belgium , ,6 Csehország , ,1 Franciaország , ,5 Hollandia , ,0 Izrael , ,1 Horvátország , ,2 Szerbia és Montenegró , ,8 Lengyelország , ,8 Egyesült Királyság , ,6 Németország , ,3 Olaszország , ,3 Oroszország , ,2 Románia , ,2 Szlovákia , ,3 Szlovénia , ,2 Ukrajna , ,3 31

32 Az üdülőkörzetek idegenforgalma a), 2004 Megnevezés Szálloda Panzió Ifjúsági szálló Kemping Turistaszállás Üdülőház Magánszálláshelyek Férőhelyek száma b) Bakony Sopron-Kőszeghegyalja Szigetköz Nyugati-határszél Rába-Marcal mente Balaton partközeli települések Balaton további települések Göcsej Dél-Zala Vendégek száma Bakony Sopron-Kőszeghegyalja Szigetköz Nyugati-határszél Rába-Marcal mente Balaton partközeli települések Balaton további települések Göcsej Dél-Zala Ebből: külföldi vendégek száma Bakony 126 Sopron-Kőszeghegyalja Szigetköz Nyugati-határszél Rába-Marcal mente Balaton partközeli települések Balaton további települések Göcsej Dél-Zala a) Az üdülőkörzetek régióba tartozó települései. b) Július 31-én. 32

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1 2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2013 júniusában a kereskedelmi

Részletesebben

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA 2007. január - december Veszprém, 2008. február Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság, 2008 Igazgató:

Részletesebben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január augusztus 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon.

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon. Itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2007 Végleges adatokkal www.itthon.hu Turizmus Összefoglaló adatok 1 A magyarországi turizmus főbb mutatói *Zárójelben a szállodák vendégforgalmi adatai. 2006

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január február 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2014 februárjában a kereskedelmi

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal végleges

Részletesebben

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6. TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma 2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI A MAGYAR LAKOSSÁG 2006. ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI dr. Galla Gábor, vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2006. június 7. STABILAN NÖVEKVŐ BELFÖLDI KERESLET 2005-BEN MINDEN KORÁBBINÁL TÖBB BELFÖLDI

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a 1. Bevezetés A 4/2000. (II.2.) GM rendeletben foglaltak szerint Magyarországon 2000. február 2. óta hivatalosan

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményéről

Központi Statisztikai Hivatal. Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményéről Budapest, 2006 Központi Statisztikai Hivatal, 2006 Készítette a KSH Szolgáltatásstatisztikai főosztály Közlekedés- és turizmusstatisztikai

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal TURIZMUS 2004

Központi Statisztikai Hivatal TURIZMUS 2004 Központi Statisztikai Hivatal TURIZMUS 2004 Budapest, 2005 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 Készítette a KSH Szolgáltatásstatisztikai főosztály Közlekedés- és idegenforgalom-statisztikai osztálya ISBN

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl

Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl Központi Statisztikai Hivatal, 2007 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatásstatisztikai fõosztályának Turizmus- és szállításstatisztikai osztályán

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Szerző: Dr. Behringer Zsuzsanna 1 Kiss Kornélia 2 Magyarországon kilenc turisztikai régió található, régiónként egységes és egymástól jól megkülönböztethető

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Összeállította a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága 36 TURIZMUS BULLETIN 1. Bevezetés A turisztikai régiók vendégforgalmára vonatkozóan 1998 óta

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2012. április 4. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2011-ben 2011-ben a magyar

Részletesebben

AZ IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

AZ IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA AZ IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON MISKOLC, 2005. december 21. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2005 ISBN 963 215 906

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Vendégforgalom Miskolcon a KSH statisztikák tükrében Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser, ügyvezető MIDMAR Nonprofit Kft

Vendégforgalom Miskolcon a KSH statisztikák tükrében Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser, ügyvezető MIDMAR Nonprofit Kft Vendégforgalom Miskolcon a KSH statisztikák tükrében 14 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser, ügyvezető MIDMAR Nonprofit Kft Összesített statisztikák Bevétel (ezer Ft) A miskolci kereskedelmi szálláshelyek

Részletesebben

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt.

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt. A magyar lakosság 2004. évi utazási szokásai 2005 VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ www.itthon.hu Magyar Turizmus Rt. www.hungary.com A magyar lakosság utazási szokásairól a Magyar Turizmus Rt. éves gyakorisággal végez

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés a turizmus 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...4 2. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Részletesebben

A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2005 2300/9/2005. GYŐR 2005. november Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN,

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel

MInden élménnyel több leszel MInden élménnyel több leszel Turizmus ELŐZETES adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2012) Európa (562,8; +5,4%) Afrika (56,1; +5,6%) Amerika (168,9; +3,6%) Ázsia

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR - SZEPTEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6

Részletesebben

itthon Turizmus otthon van Magyarországon MAGYARORSZÁG Itthon otthon van

itthon Turizmus otthon van Magyarországon MAGYARORSZÁG  Itthon otthon van itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2004 www.itthon.hu Itthon otthon van MAGYARORSZÁG Kedves Olvasó! Köszöntjük Önt a magyar turizmusirányítás és az egész turisztikai szakma nevében. A legfrissebb

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében 211-214 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser MIDMAR Nonprofit Kft Külföldi vendégéjszakák száma Észak-Magyarország kereskedelmi szálláshelyein

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. július Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás helye a nemzetgazdaságban...5 2.1. Makrogazdasági

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon végleges adatokkal

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon végleges adatokkal MInden élménnyel több leszel Turizmus végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2012) Európa (563,8; +5,6%) Afrika (55,9; +5,4%) Amerika (168,2; +3,4%) Ázsia

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon

Turizmus. Magyarországon Turizmus www.itthon.hu előzetes adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (502,8; +6,0%) Afrika (49,8; 0,0%) Amerika (156,2; +4,2%) Ázsia (216,0; +5,6%)

Részletesebben

Külföldi vendégforgalom a magyarországi régiók kereskedelmi szálláshelyein

Külföldi vendégforgalom a magyarországi régiók kereskedelmi szálláshelyein Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. augusztus Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-258-9 Külföldi vendégforgalom a magyarországi régiók kereskedelmi szálláshelyein Tartalom A magyarországi kereskedelmi

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- MÁRCIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1.

Részletesebben

Turizmus Magyarországon 2012

Turizmus Magyarországon 2012 MInden élménnyel több leszel itthon.hu Turizmus előzetes adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2011) Európa (534,8; +3,3%) Afrika (52,3; 6,2%) Amerika (162,1;

Részletesebben

Turizmus Magyarországon

Turizmus Magyarországon Turizmus Magyarországon 2003 Általános információk Magyarországról Terület: 93 030 km 2 Lakosság: 10 116 742 fő (2004. január 1.) Népsűrűség: 109,0 fő/km 2 Főváros: Budapest terület: 525 km 2 lakosság:

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

MAGYARORSZÁG. Turizmus. Magyarországon

MAGYARORSZÁG. Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG Turizmus www.itthon.hu végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések száma a világban (millió fő, /2008) Európa (460,0; -5,7%) Afrika (45,6; +2,9%) Amerika (140,1; -4,6%) Ázsia

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. december Magyarország turisztikai régiói, 2014 Gyógy- és termálfürdők szerepe a turizmusban Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám 1. Bevezető...2 2. Összefoglalás...3 3. Magyarország

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2007. évi teljesítményérõl

Jelentés a turizmus 2007. évi teljesítményérõl Jelentés a turizmus 2007. évi teljesítményérõl Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a turizmus 2007. évi teljesítményérõl Központi Statisztikai Hivatal, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. előzetes adatokkal

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. előzetes adatokkal MInden élménnyel több leszel Turizmus Magyarországon 2014 előzetes adatokkal Tények és adatok A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2014/2013) Európa (588,4; +3,9%) Afrika (56,0; +2,3%) Amerika

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar, lakásépítés... 5 Turizmus...

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.- IV. közötti időszakban nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 99 évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről Internetes kiadvány www.ksh.hu 2013. július Tartalom Tartalom 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 2. A lakosság belföldi

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚLIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság utazási szokásai, 0 Készítette: a Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

A magyarországi idegenforgalmi régiókról

A magyarországi idegenforgalmi régiókról DR. TÓTH GÉZA Bevezetés A magyarországi idegenforgalmi régiókról Hazánkban a területbeosztás új egységeként 1998-ban jelentek meg az idegenforgalmi régiók (28/1998. (V.13.) IKIM-rendelet, melyet a 4/2000

Részletesebben

Az idegenforgalom alakulása Észak-Magyarországon

Az idegenforgalom alakulása Észak-Magyarországon SZILÁGYI FERENCNÉ Korunk népvándorlása Az idegenforgalom alakulása Észak-Magyarországon A turizmust az újkor békés népvándorlásaként, a béke iparágaként is szokták emlegetni. A turisták lehetnek egynapos

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG Turizmus www.itthon.hu MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések száma a világban (millió fő, /2007) Európa (487,9; +0,1%) Afrika (47,0; +4,1%) Amerika

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Központi Statisztikai Hivatal 2011. december Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 3 Építőipar, lakásépítés... 4 Turizmus...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

Jelentés a turizmus és vendéglátás évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus és vendéglátás évi teljesítményéről Jelentés a turizmus és vendéglátás 2016. évi teljesítményéről 2 Jelentés a turizmus és vendéglátás 2016. évi teljesítményéről Tartalom Összefoglalás...3 1. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás helye

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 január október között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Összefoglaló. Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság

Összefoglaló. Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóság Összefoglaló Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

A szenior korosztály utazási szokásai

A szenior korosztály utazási szokásai A szenior korosztály utazási szokásai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából 2004-ben lebonyolított, a magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatás 1 adataiból elemzés készült a szenior korosztály, azaz

Részletesebben

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi TREND RIPORT A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első nyolc hónapjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG Turizmus MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG www.itthon.hu MAGYARORSZÁG előzetes adatokkal Turizmus Tények és adatok Magyarországról Terület 93 030 km 2 Népesség 10 045 401 fő (. január 1.) Népsűrűség 108,0 fő/km

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január decembere között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz

Részletesebben

A NEMZETKÖZI IDEGENFORGALOM ÉS A TURISZTIKAI KERESLET JELLEMZŐI

A NEMZETKÖZI IDEGENFORGALOM ÉS A TURISZTIKAI KERESLET JELLEMZŐI Központi Statisztikai Hivatal A NEMZETKÖZI IDEGENFORGALOM ÉS A TURISZTIKAI KERESLET JELLEMZŐI 2004 Budapest, 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2005 ISBN 963 215 801 6 Készült: a KSH Szolgáltatásstatisztikai

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban FELADATLAP Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/2014 2. forduló A gazdaságról számokban 1. Az infláció az árak általános, minden termékre kiterjedő és folyamatos változását jelenti. A középtávú célkitűzés

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Észak- és Kelet-Magyarország folyóparti településeinek turizmusa, 2000 2008 Tóth Géza 1 Dávid Lóránt 2 Ujvári Krisztina 3 A népszerű vízi turizmus és kiemelten a vízparti települések turizmusa mint mindenhol,

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

ÁLLATÁLLOMÁNY ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

ÁLLATÁLLOMÁNY ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA ÁLLATÁLLOMÁNY ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2005. augusztus 1. 2300/8/2005. GYŐR 2005. október Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN,

Részletesebben