PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

Átírás

1 A magyar lakosság utazási szokásai, 0 Készítette: a Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 0 novemberében a magyar lakosság utazási szokásait feltáró kutatást végzett 000 fõs, a év feletti lakosságra megye, településméret, nem és kor szerint országosan reprezentatív mintán. A kutatás az adatfelvételt megelõzõ hónap kirándulásait, éjszakázással járó utazásait és a háztartás számára legfontosabb utazást, az úgynevezett fõutazást vizsgálta részletesen. Mivel a kirándulások és az utazások jellemzõen több családtagot is érintenek, a kutatás vizsgálati egységét a háztartás képezte. Jelen tanulmány a kutatás legfontosabb megállapításait ismerteti. A kutatás módszertana A kutatás a következõ kérdéskörökre terjedt ki: kirándulási szokások (desztináció, motiváció, idõpont): olyan utazásra vonatkozóan, amelynek során a háztartás valamelyik tagja egy napnál rövidebb ideig volt egy másik településen és az út motivációja nem rendszeres munkavégzés vagy tanulás, utazási szokások (desztináció, motiváció, idõpont/idõtartam, költségek): olyan utazás esetében, amelynek során a háztartás valamelyik tagja legalább egy éjszakát távol töltött lakóhelyétõl és az utazás célja nem rendszeres munkavégzés volt, és amely nem tartott egy évnél tovább, az utazási költségek változása az elõzõ hónaphoz képest, a vizsgált hónap fõutazása (az elõbbi utak között a háztartás számára legfontosabb utazás) esetében: a desztináció, a célterület kiválasztásának okai, a fõutazás során végzett tevékenységek, az út idõpontja, idõtartama, az együtt utazók száma, a fõutazás jellege, az igénybe vett közlekedési eszközök, az igénybe vett szálláshely típusa, az igénybe vett ellátás jellege, az utazás szervezése, az utazási irodák szerepe az utazás szervezésében, az utazás költségei, turisztikai információk gyûjtése, információforrások, a fõutazás költségeinek változása az elõzõ hónaphoz képest, a következõ hónapra tervezett utazások. A kutatás során a belföldi és külföldi kirándulásokat, utazásokat is vizsgáltuk. Az egyes utazástípusok jellemzõit az alábbiakban mutatjuk be. A 000 fõs minta az adatok turisztikai régiók szerinti bontásban való vizsgálatát is lehetõvé tette, a regionális bontású adatokat azonban terjedelmi korlátok miatt a Turizmus Bulletin hasábjain nem publikáljuk. A kutatás részletes eredményei a Magyar Turizmus Rt. Piac- és Termékelemzési Irodájában megtekinthetõek (telefon: () -70, fax: () -7, kutatas@itthon.hu, honlap: oldalak).. Kirándulások 0 novembere és 0 októbere között a magyar háztartások 6-a vett részt kiránduláson. A kirándulók 90-a csak belföldi kiránduláson vett részt. Kizárólag külföldre a háztartások -a kirándult, míg 7 belföldön és külföldön is járt (. ábra). A kiránduló háztartások úti célja külföldi belföldi 90 mindkettõ 7 Minél magasabb a megkérdezett iskolai végzettsége, minél nagyobb a háztartás létszáma és az aktív keresõk száma, minél jobb az együtt élõk anyagi helyzete, minél nagyobb településen él a megkérdezett, annál valószínûbb, hogy a háztartásban az elmúlt hónapban elõfordult kirándulás. Azok, akik nem vettek részt kiránduláson, a leggyakrabban anyagi okokra hivatkoztak (2. ábra)... BELFÖLDI KIRÁNDULÁSOK. ábra N=2 kiránduló Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. Belföldi kiránduláson a megkérdezettek,9-a járt, ami összesen 29 kirándulást jelentett a vizsgált idõszakban. Egy magyar háztartás átlagosan négy alkalommal kirándult belföldön. A belföldi kirándulások legnagyobb része a Budapest-Közép-Dunavidék turisztikai régióba TURIZMUS BULLETIN 2

2 A kiránduláson részt nem vevõ háztartások indokai a kirándulás elmaradására 2. ábra anyagi okok munkahelyi és egyéb elfoglaltság 2 7 egészségügyi ok életkor 22 családi ok nem kedveli az egynapos kirándulásokat máskor sem szoktak kirándulni 0 9 csak több napra utaztak nincs kivel menniük üdülõhelyen laknak nem tudtak megegyezni 0, egyéb nem tudja N=7 fõ Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. irányult, de nem sokkal maradt el tõle a Dél-Dunántúl régió sem (. ábra). A belföldi kirándulások motivációi közül kiemelkedik a rokonok és ismerõsök felkeresése (2), a pihenés () és a strandolás, fürdõzés (). Ez a három cél együttesen a belföldi kirándulások 7-ának volt elsõdleges motivációja. A belföldi kirándulások 7-a esetében rendszeres útról van szó, azaz ugyanazzal a motivációval ugyanoda több hónapban is kirándultak a megkérdezettek. A nem rendszeres jelleggel tett belföldi kirándulások többsége a nyári hónapokra esett, de jelentõs az elõszezon szerepe is (. ábra). A téli hónapokban szinte egyáltalán nem kirándultak a háztartások. Egy belföldi kiránduláson átlagosan 2,26 fõ vett részt. A belföldön kirándulók -a a kirándulás elõtt vagy közben szokott turisztikai információt gyûjteni (. ábra). Minél magasabb a megkérdezett iskolai végzettsége, minél jobb a jövedelmi helyzete, minél nagyobb településen él, annál valószínûbb, hogy kirándulása helyszínérõl turisztikai információt gyûjt. A leggyakrabban használt információforrások a prospektusok (), a térképek (2) és a korábban a kirándulás helyszínén járt ismerõsök tapasztalatai (2). Kiemelendõ, hogy a megkérdezettek 26-a az internetrõl is tájékozódik..2. KÜLFÖLDI KIRÁNDULÁSOK Külföldi kiránduláson a megkérdezettek,9-a járt. Az összes kiránduláson részt vevõ háztartás 9,7-a külföldön is tett kirándulást. A külföldi kiránduláson részt vevõ háztartások átlagosan egy kiránduláson vettek részt. Egy A belföldi kirándulások helye. ábra Balaton, Dél-Dunántúl 7,2 Budapest-Közép- Dunavidék 7,7 Dél-Alföld,2 Tisza-tó 2,2 N=29 kirándulás Közép-Dunántúl,2 Észak- Magyarország 0, Észak-Alföld 9,9 Nyugat-Dunántúl 6, Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. 22 TURIZMUS BULLETIN

3 2 A belföldi kirándulások idõpontja 9 2. ábra XI. 0. XII. 0. I. 0. II. 0. III. 0. IV. 0. V. 0. VI. 0. VII. 0. VIII. 0. IX. 0. X. N=0 kirándulás Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. magyar háztartás a vizsgált idõszakban átlagosan 0, alkalommal kirándult külföldre. A kirándulások legnagyobb része Ausztriába irányult, de nem sokkal maradt el tõle Románia és Szlovákia sem (6. ábra). Ez a három ország a külföldi kirándulások -ának volt célterülete. A külföldi kirándulások fõ motivációi közül kiemelkedik a vásárlás (2), a városlátogatás () és a rokonok és ismerõsök felkeresése (). Ez a három cél együttesen a külföldi kirándulások 7-ának volt motivációja. A vásárlás szerepe az ausztriai és a szlovákiai kirándulások 6-ának, a romániai kirándulások -ának volt motivációja. A külföldi kirándulások -a esetében rendszeres útról van szó, azaz ugyanazzal a motivációval ugyanoda több hónapban is kirándultak a megkérdezettek. A nem csak a kirándulás elõtt Turisztikai információk gyûjtése belföldi kirándulások esetén csak a kirándulás alatt nem gyûjt információt 67 kirándulás elõtt és alatt is. ábra N=769 fõ Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. A külföldön kiránduló háztartások kirándulásának helye 6. ábra Ausztria 0 Románia Szlovákia 2 26 Szlovénia Horvátország Bosznia-Hercegovina 7 Ukrajna Belgium Cseh Köztársaság Hollandia Szerbia és Montenegró Németország Franciaország 0,6 0, 0, 0,0,0 0,0,0,0 2,0 0,0,0 N= kirándulás Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. TURIZMUS BULLETIN 2

4 7. ábra A külföldi kirándulások idõpontja XI. 0. XII. 0. I. 0. II. 0. III. 0. IV. 0. V. 0. VI. 0. VII. 0. VIII. 0. IX. 0. X. N=2 kirándulás Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. rendszeres jelleggel tett külföldi kirándulások az ünnepekhez, a nyárhoz és az utószezonhoz kötõdnek (7. ábra). Kiemelendõ, hogy az EU csatlakozás után a külföldi kirándulások aránya május hónapban kiemelkedõen magas volt. Egy kiránduláson átlagosan 2,2 fõ vett részt. A külföldi kiránduláson részt vevõk 7-a a kirándulás elõtt vagy közben gyûjt turisztikai információt (. ábra). A külföldi kirándulások turisztikai információit a legtöbben prospektusok () és korábban ott járt személyek (29) segítségével gyûjtik. Sokan saját emlékeiket elevenítik fel (29). Kiemelendõ, hogy a megkérdezettek -a az internetrõl is tájékozódik. 2. Utazások 0 novembere és 0 októbere között a magyar háztartások 60-a vett részt utazáson. A megkérdezett háztartások 6-a kiránduláson és utazáson is részt vett, -a kirándult, de nem utazott, -a nem kirándult, de. ábra Turisztikai információk gyûjtése külföldi kirándulások esetén utazott, 2-a pedig sem kiránduláson, sem utazáson nem vett részt (9. ábra). A vizsgált idõszakban a kiránduláson részt vevõ háztartások 76-ában fordult elõ utazás is. Az utazók 67-a csak belföldi utazáson vett részt, 6 belföldön és külföldön is járt. Csak külföldre 7-uk utazott. 2.. BELFÖLDI UTAZÁSOK Egy belföldre utazó háztartás a vizsgált idõszakban átlagosan, utazáson vett részt, ami az összes magyar háztartásra vetítve,6 utazást jelent háztartásonként. A belföldi utazások legnagyobb része (26) a Budapest-Közép- Dunavidék turisztikai régióba irányult, a Balaton régió az utazások 9-ának volt úti célja (0. ábra). A belföldi utazáson részt vevõk motivációi közül kiemelkedik a rokonok és ismerõsök felkeresése (27) és a pihenés (6). Ez a két cél együttesen az utazások 6-ának volt elsõdleges motivációja. Az utazások 7-a esetében rendszeres útról van szó, azaz ugyanazzal a motivációval ugyanoda több 9. ábra A kiránduláson, illetve utazáson résztvevõk aránya () csak a kirándulás elõtt 2 csak a kirándulás alatt sem kiránduláson, sem utazáson nem vett részt 2 kiránduláson és utazáson is részt vett 6 nem gyûjt információt N=77 fõ Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. 2 TURIZMUS BULLETIN kirándulás elõtt és alatt is nem kirándult, de utazott kirándult, de nem utazott Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.

5 A belföldi utazások célterülete 0. ábra Balaton 9 Dél-Dunántúl Budapest-Közép- Dunavidék 26 Dél-Alföld 9 Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl 7 Észak-Alföld 7 Tisza-tó Észak- Magyarország N=9 utazás Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. alkalommal is elutaztak a megkérdezettek a vizsgált idõszakban. A nem rendszeres jelleggel tett belföldi utazások többsége júliusra és augusztusra esett. A téli hónapokban szinte egyáltalán nem vettek részt belföldi utazáson a háztartások (. ábra). Egy belföldi utazáson átlagosan 2, fõ vett részt. A belföldi utazások között az - éjszakásak, azaz a hétvégi utazások dominálnak, arányuk 7. A belföldi utazások hossza átlagosan,6 éjszaka volt. Az átlagos tartózkodási idõ a Balaton régióban volt a legmagasabb (,62 éjszaka) és a Budapest-Közép-Dunavidék régióban a legalacsonyabb (2,96 éjszaka). A belföldön utazók 2-a az utazás elõtt vagy az utazás közben gyûjt turisztikai információt (. ábra). A turisztikai információk legfontosabb forrásai a prospektusok (). Az internetet (0) mint információforrást a megkérdezettek hasonló arányban használják, mint az útikönyveket (29).. ábra Turisztikai információk gyûjtése belföldi utazások esetén csak az utazás alatt csak az utazás elõtt 22 utazás elõtt és alatt is 7 nem gyûjt információt N=769 fõ Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T A belföldi utazások idõpontja ábra XI. 0. XII. 0. I. 0. II. 0. III. 0. IV. 0. V. 0. VI. 0. VII. 0. VIII. 0. IX. 0. X. N= utazás Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. TURIZMUS BULLETIN 2

6 2.2. KÜLFÖLDI UTAZÁSOK Külföldi utazáson a megkérdezettek,-a vett részt. Az utazáson részt vevõ háztartások,-a külföldi utazáson is részt vett. A külföldi utazáson részt vevõ háztartások átlagosan, utazást tettek a vizsgált idõszakban. A külföldi utazások legnagyobb része Horvátországba () irányult, a másik két leggyakoribb úti cél Románia () és Ausztria () volt. Az Európán kívüli utazások aránya (. ábra). A külföldi utazások fõ céljai közül kiemelkedik a pihenés (27) és a rokonok, ismerõsök felkeresése (7). Ez a két cél együttesen a külföldi utazások -ának volt elsõdleges motivációja. A külföldi utazások,-a esetében rendszeres útról van szó, azaz ugyanazzal a motivációval ugyanoda többször is elutaztak a megkérdezettek a vizsgált idõszakban. A nem rendszeres jelleggel tett külföldi utazások többsége nyári utazás volt, de jelentõs az elõ- és az utószezon (június és szeptember -) szerepe is (. ábra). Egy utazáson átlagosan 2, fõ vett részt. A külföldi utazások között az egyhetes utazások és a hosszú hétvégés utazások domináltak. Hat éjszakánál hosszabb a külföldi utazások -a volt, ebbõl -ot a tíz éjszakás utazások tettek ki. A külföldi utazások hossza átlagosan 6,6 éjszaka volt. A külföldre utazók 7-a az utazás elõtt vagy közben gyûjt turisztikai információt. A legtöbben (7) a külföldi utazás elõtt és közben is gyûjtenek információt, 2 pedig csak az utazást megelõzõen. Azoknak az aránya, akik csak a külföldi utazás közben tájékozódnak mindössze. A legfontosabb turisztikai információforrások a Horvátország Románia Ausztria Olaszország Németország Szlovákia Görögország Spanyolország Ukrajna Cseh Köztársaság Tunézia Svájc Franciaország Léngyelország Jordánia Hollandia Szerbia-Montenegró Egyiptom Nagy-Britannia Szlovénia Belgium USA Kanada Törökország egyéb 2,6 2,6 2,6 2, 2, 2,,,,,,, 0,9 0, 0,7 0,6 0, A külföldi utazások célországa 6, 6,,7 6,0 9,,,. ábra,2 0,0 2,0,0 6,0,0 0,0,0,0 6,0 N=90 utazás Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. 26 TURIZMUS BULLETIN

7 prospektusok (), az útikönyvek (6) és az internet (6). Kiemelendõ, hogy az utazási irodát, mint információforrást a külföldre utazók -a vette igénybe. A külföldi utazáson részt vevõk átlagosan 2- információs forrást vesznek igénybe.. Fõutazások 0. november eleje és 0. október vége között a megkérdezett háztartások -ában, az utazáson résztvevõ háztartások 7-ában fordult elõ fõutazás. Azok, akik nem voltak fõutazáson, magatartásukat többségében () anyagi okokkal magyarázták. A fõutazások 6-a belföldi, 6-a külföldi volt... BELFÖLDI FÕUTAZÁSOK A belföldi fõutazások résztvevõi közül a vizsgált idõszakban legtöbben a Balaton turisztikai régiót részesítették elõnyben, amely a hazai fõutazások 2-ának volt úti célja. A második leggyakoribb úti cél az Észak-Magyarország turisztikai régió, az utazások -ával, a harmadik a Budapest-Közép-Dunavidék, -kal (. ábra). A belföldi fõutazáson részt vevõk a Balaton régió közkedveltsége mellett általában a közeli, szomszédos turisztikai régiókat keresték fel. A belföldi fõutazáson résztvevõk 2-a járt már korábban fõutazása helyszínén. A Nyugat-Dunántúl települései voltak az újonnan felfedezettek, ott csak a fõutazók 7-a járt korábban. A belföldi fõutazáson részt vevõk úti cél iránti érdeklõdését leggyakrabban a kedvezõ tapasztalat () és a rokoni, baráti meghívás () keltette fel. A belföldi fõutazás úti céljának végleges kiválasztásakor a legfontosabb döntést befolyásoló tényezõk a kedvezõ tapasztalat (), a meghívás (2) és a régió kedvezõ természeti adottságai (2) voltak (6. ábra). A konkrét úti célról a belföldi fõutazáson részt vevõk -a döntött az utazás elõtt legalább két hónappal. Ugyanakkor -uk az utazás elõtt néhány nappal hozta meg döntését. A többség - héttel a fõutazás elõtt döntött az úti célról. A belföldi fõutazáson részt vevõk leggyakoribb motivációja a pihenés (6) volt, ezt az ismerõsök, rokonok felkeresése követte (). A végzett tevékenységek rangsorát a fõutazás motivációjához hasonlóan a pihenés vezeti, a válaszadók -a ezt említette. A második helyen a strandolás, fürdõzés szerepel, a válaszadók -a töltötte ezzel a szabadidejét. A legtöbben (0) augusztusban mentek fõutazásra. Júliusban utazott további 29, júniusban 9. A válaszadók ötöde, 22-a nem a nyári hónapokban vett részt fõutazáson. A belföldi fõutazások -a éjszakánál rövidebb volt. A legtöbb belföldi fõutazás (6,) egyhetes volt. Az ennél hosszabb fõutazások aránya 0. A válaszadók átlagosan 6,2 éjszakát töltöttek a fõutazás során otthonuktól távol. A belföldi fõutazáson átlagosan 2,7 fõ vett részt. A fõutazások legnagyobb részében, 77-ában az egész utazás során egy településen tartózkodtak a résztvevõk. A második legnépszerûbb formának a csillagtúra bizonyult (). Az úti cél eléréséhez a többség (7) személygépkocsit vett igénybe. A második legfontosabb szerep a vonatnak jutott (7). A belföldi fõutazások -ában az igénybevett szálláshely nem fizetõs szálláshely: ingyenes rokoni, baráti szállást vett igénybe, 0 saját telkére, nyaralójába ment, 6 vállalati üdülõben pihent, pedig a vadkempingezést választotta. A fizetõs szálláshelyek közül a fizetõ magánszállás volt a legnépszerûbb, vett ilyen szállást igénybe. Ezt a szálloda () és a panzió () követi. Kempinget 7, apartmant a válaszadók 6-a vett igénybe. A belföldön fõutazók többsége (79) nem vett igénybe kereskedelmi szálláshoz kapcsolódó ellátást. saját 2 2 A külföldi utazások idõpontja 27. ábra XI. 0. XII. 0. I. 0. II. 0. III. 0. IV. 0. V. 0. VI. 0. VII. 0. VIII. 0. IX. 0. X. N= utazás Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. TURIZMUS BULLETIN 27

8 A belföldi fõutazás úti célja. ábra Észak- Magyarország Balaton 2 Budapest-Közép- Dunavidék Tisza-tó Észak-Alföld 0 Dél-Alföld 9 N= fõutazás Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. maga gondoskodott az ellátásáról, 26-ról pedig a meglátogatott rokonok, ismerõsök gondoskodtak. Az utazások 90-át a résztvevõk önállóan szervezték. esetében vett részt a szervezésben utazási iroda is, 7-ot pedig egyéb intézmény (iskola, klub stb.) szervezett. Akik igénybe vették az utazási irodák szolgáltatásait, a leggyakrabban szállást igényeltek. Általánosan elmondható, hogy a vizsgált idõszakban történt fõutazásokkal a válaszadók rendkívül elégedettek voltak. A válaszadók a legkevésbé az ár/érték aránnyal (,02) voltak megelégedve (7. ábra). A fõutazás elõtt az utazók -a gyûjtött turisztikai információt. az utazás elõtt és közben is, 2 pedig csak elõtte. kizárólag az utazás közben tájékozódott. A legfontosabb információs források a prospektusok (), a Dél-Dunántúl 7 Nyugat-Dunántúl 6 A belföldi fõutazási helyszíne kiválasztásának okai Közép-Dunántúl 6 térképek () és a korábban ott járt személyek (0) voltak. Az internetet a megkérdezettek 22-a vette igénybe..2. KÜLFÖLDI FÕUTAZÁSOK Külföldi fõutazáson a megkérdezettek 6-a, a fõutazáson részt vevõk 6-a járt. A külföldre utazók által leggyakrabban említett úti cél Horvátország (22) volt (2. táblázat). Romániát a második (a fõutazásukat külföldön töltõk -a utazott oda), Olaszországot és Görögországot a harmadik és negyedik helyen említették: ezek a külföldi fõutazások --ának voltak célországai. A külföldre utazók összesen 9 országot neveztek meg célországként. Az Európán kívüli fõutazások aránya volt. 6. ábra korábbi kedvezõ tapasztalat meghívták az úti cél kedvezõ természeti adottságai 2 2 az utazás kedvezõ ára, alacsony költsége kedvezõ kép él róla a válaszadóban 6 ajánlották az úti cél kedvezõ kulturális adottságai 9 kedvezõ éghajlat 7 divatos hely hirdetés egyéb ok N=7 fõ Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. 2 TURIZMUS BULLETIN

9 Az egyes turisztikai régiókban leggyakrabban végzett tevékenységek (). táblázat Tevékenység Balaton Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. Budapest- Közép- Dunavidék Dél-Alföld Dél- Dunántúl Észak- Alföld Észak- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl pihenés strandolás, fürdõzés 2 29 vízparti kirándulás, üdülés természeti látnivalók megtekintése rokonok, ismerõsök felkeresése városlátogatás gyógyfürdõ igénybe vétele 22 2 kulturális látnivalók megtekintése hegyvidéki kirándulás, üdülés 2 horgászás 2 vízi sport 22 Tisza-tó A külföldi fõutazáson résztvevõk 6-a korábban már járt a fõutazása helyszínén. A külföldi fõutazáson résztvevõk úti cél iránti érdeklõdését a korábbi kedvezõ tapasztalat () és a rokoni, baráti ajánlás () keltette fel a leggyakrabban. A külföldi fõutazás úti céljának végleges kiválasztásakor a legfontosabb döntést befolyásoló tényezõ az úti cél kedvezõ természeti adottsága (6), a kedvezõ éghajlat () és az ár (2) volt. A konkrét úti célról döntött az utazás elõtt legalább két hónappal. Ugyanakkor csak az utazás elõtti néhány napban, egy-két héttel hamarabb választott úti célt. A fõutazások leggyakoribb motivációja a pihenés (6) volt, ezt a kulturális látnivalók megtekintése () és az ismerõsök, rokonok felkeresése (0) követte. A végzett 2. táblázat A külföldi fõutazások legfontosabb úti céljai Ország Horvátország 22 Románia Görögország Olaszország Szlovákia Németország Spanyolország Tunézia Ausztria Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. tevékenységek rangsorát a pihenés vezeti (79). Jelentõs arányban töltötték idejüket a külföldi fõutazáson résztvevõk városlátogatással (), strandolással (), a természeti (0) és kulturális (9) látnivalók megtekintésével. A legtöbben () augusztusban vettek részt fõutazáson. Júliusban utazott további 22, júniusban. A válaszadók negyede nem a nyári hónapokban volt fõutazáson (. ábra). A külföldi fõutazások 26-a 6 éjszakánál rövidebb ideig tartott. A legtöbb külföldi fõutazás egyhetes volt. Az ennél hosszabb külföldi fõutazások aránya. A válaszadók átlagosan,0 éjszakát töltöttek a külföldi fõutazás során otthonuktól távol. A fõutazáson átlagosan 2,6 fõ vett. A fõutazások felében az egész utazást egy településen, területen töltötték a résztvevõk, a második legnépszerûbb formának a csillagtúra bizonyult (2). Az úti cél eléréséhez a külföldi fõutazáson részt vevõk többsége () személygépkocsit vett igénybe. A második legfontosabb szerep a repülõnek jutott: 26 közelítette meg ezzel a közlekedési eszközzel az úti célját. A diszkont légitársaságok járataival utazott. A külföldi fõutazások 2-ában az igénybevett szálláshely nem fizetõs szálláshely: ingyenes rokoni, baráti szállást vett igénybe, 0, saját telkére, nyaralójába ment, 0, a vállalati üdülõben pihent, 0,2 pedig a vadkempingezést választotta. A fizetõs szálláshelyek közül a szálloda () volt a legnépszerûbb, ezt az apartman követte (2). A külföldi fõutazáson részt vevõk többsége, 6-a nem vett igénybe kereskedelmi, szálláshoz kapcsolódó ellátást. saját maga gondoskodott az ellátásáról, 7-ról pedig a meglátogatott rokonok, ismerõsök gondoskodtak. TURIZMUS BULLETIN 29

10 Elégedettség a belföldi fõutazás során tapasztaltakkal (átlagosztályzatok -tõl -ig terjedõ skálán) 7. ábra vendégszeretet,7 természeti környezet,69 utazási iroda szolgáltatása,66 szállás,6 étkezési lehetõség,6 tisztaság, higiénia, oda-vissza utazás, közbiztonság, idõjárás, épített környezet,9 szórakozási lehetõségek, helyi közlekedés, turisztikai információs anyagok,2 vásárlási lehetõségek,2 ár/érték arány,02,0,,2,,,,6,7, átlagosztályzat N= fõ Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. A külföldi fõutazások 9-át a résztvevõk önállóan szervezték. esetében utazási iroda is részt vett a szervezésben, a külföldi fõutazások 6-át pedig egyéb intézmény (iskola, klub stb.) szervezete. Teljes egészében utazási iroda szervezte a külföldi fõutazások egyötödét. Az utazások -a során semmilyen szolgáltatást nem vettek igénybe utazási irodától. Akik igénybe vették az utazási irodák szolgáltatásait, a leggyakrabban szállást (9) igényeltek. A válaszadók jellemzõen kétféle szolgáltatást vettek igénybe az utazási irodáktól. Általánosan elmondható, hogy a vizsgált idõszak külföldi fõutazásaival a válaszadók rendkívül elégedettek voltak. A válaszadók a legkevésbé a helybeli közlekedéssel (,9), a tisztasággal (,26), illetve az ár/érték aránnyal (,26) voltak megelégedve. A fõutazás elõtt az utazók 7-a gyûjtött turisztikai információt. az utazás elõtt és közben is, 0 csak elõtte gyûjtött információt, 6 csak az utazás közben tájékozódott. A legfontosabb információforrásnak a prospektusok (), az internet (2) és az útikönyvek (9) bizonyultak. Jelentõs volt még a térképeket (), utazási irodát () és a korábban ott járt személyeket () mint információforrást említõk aránya. 0 A külföldi fõutazás idõpontja. ábra XI. 0. XII. 0. I. 0. II. 0. III. 0. IV. 0. V. 0. VI. 0. VII. 0. VIII. 0. IX. 0. X. N=6 fõ Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. 0 TURIZMUS BULLETIN

11 A kutatás legfontosabb eredményei, 0-0 (összehasonlító táblázat). táblázat 0 0 Kirándulások Kirándulók aránya 66 6 Belföldi kirándulások száma a belföldön kirándulók között 7, 7,2 Külföldi kirándulások száma a külföldön kirándulók között 2,67,27 Utazások Utazók aránya belföldre utazók aránya külföldre utazók aránya 9 7 mindkét helyre utazók aránya 2 6 Utazások száma az utazók között,2, Belföldi utazások száma a belföldön utazók között,, Külföldi utazások száma a külföldre utazók között,,6 Belföldi utazások aránya 9 Külföldi utazások aránya 7 Belföldi utazások legfontosabb úti célja Balaton, Budapest-Közép- Balaton, Budapest-Közép- Dunavidék, Észak-Magyarország Dunavidék, Észak-Magyarország Külföldi utazások legfontosabb úti célja Horvátország, Románia, Ausztria Horvátország, Románia, Ausztria Utazások hossza,, belföldi utazások hossza 2,7,6 külföldi utazások hossza 6,6 6,6 Egy utazás költsége költség / fõ költség / fõ / nap Egy belföldi utazás költsége költség / fõ - 0 költség / fõ / nap - 0 Egy külföldi utazás költsége költség / fõ költség / fõ / nap - 0 Fõutazások Fõutazók aránya 0 belföldi fõutazások aránya 69 6 külföldi fõutazások aránya 6 Belföldi fõutazások legfontosabb úti célja Balaton, Észak-Magyarország, Balaton, Észak-Magyarország, Budapest-Közép-Dunavidék Budapest-Közép-Dunavidék Külföldi fõutazások legfontosabb úti célja Horvátország, Olaszország, Horvátország, Románia, Románia Görögország Fõutazások hossza,6 6, belföldi fõutazások hossza 9,7 6,2 külföldi fõutazások hossza 9,,0 Résztvevõk száma 2, 2,6 Egy belföldi fõutazás költsége 79 költség / fõ költség / fõ / nap 9 Egy külföldi fõutazás költsége költség / fõ 6 6 költség / fõ / nap Utazási iroda által szervezett utazások aránya, A fõutazás helyszínérõl turisztikai információt gyûjtõk aránya 7 Internetet információforrásként használók aránya a belföldi fõutazásoknál 9 22 Internetet információforrásként használók aránya a külföldi fõutazásoknál 7 2 Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. TURIZMUS BULLETIN